Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-20 / 118. szám

Csütörtök, 1954 május 20. SOMOGYI NÉPLAP A kongresszusi hét újabb lendületet adott a nagyberki Igazság tsz munkájának Nagyberki községben három ter­melőszövetkezet működik, s mind a három jó munkát végez. Ezek között mind létszám, mind terü­letnagyság tekintetében az Igaz­ság tsz a legkisebb. Mindössze lQO hold földön gazdálkodik a csoport .17 tagja, de ez egyáltalán nem gá- .tolja őket a jó eredmények eléré­sében. Ahogy mondják, soha ilyen egyetértésben, ilyen lelkesedéssel nem dolgoztak, mint most. A tsz minden problémáját közösen be­szélik meg, s munkájukat úgy igyekeznek megtervezni, hogy az feltétlenül elősegítse és biztosítsa a magasabb terméshozam elérését. Már a múlt hónap végére elvetet­tek mindent, így a kukoricát is, s azóta a ritka jó idő minden percét kihasználva megsarabolták már a cukorrépát. A növénytermelő bri­gád tagjai alig várták a jó időt; s amint végétért a hosszú esőzés, azonnal kivonultak a földekre, s megkezdték a növényápolási mun­kát. A tsz tagjai eddig sem dolgoz­tak rosszul, amit bizonyít az, hogy kalászosaik a legszebbek közé tar­toznak, s hogy a kapásnövények is mind egy szemig időben földbe kerültek. Különösen büszkén em­legetik kétholdas rozstáblájukat, mely haragoszöld színével, s ma­gasságával messze kitűnik a ha­tárban. Mesélik, hogy a rozsot még együtt vetették azokkal, akik az őszi kilépések folyamán később kiváltak a tsz-ből, így tehát föld­jeik egymás mellett fekszenek. A tsz tagjai mint minden kalászost, ezt is fej trágyázták a tavasszal, ez­zel szemben amazok nem. Óriási a különbség, ami az ő fej trágyá­zott és az azóta egyénileg gazdál­kodók . fejtrágyázatlan gabonája között mutatkozik. Mindnyájan örülnek annak, hogy alapos, jó munkájuknak máris ilyen eredmé_ nye mutatkozik. A kongresszusi verseny folya­mán különösen nagy lelkesedéssel, fokozott szorgalommal dolgoztak. A tsz összes tagjai között legin­kább Varga Károly az, aki példa­mutató kötelességtudásával a leg­nagyobb dicséretet is megérdemli. Varga Károly azelőtt a Magasépí­tőknél dolgozott, s csak tavasszal tért vissza a tsz-be; azóta a legki­válóbbak közé tartozik, neki van a legtöbb munkaegysége. A nö­vénytermelő brigád tagjai közül Böjté Györgyné és Rózsa Lajos emelkedik ki. Homokszentgyörgy a barcsi já­rás községeinek begyűjtési verse­nyében a 17. helyet foglalja el, s így az utolsók között kullog. A község begyűjtési eredményei gyengék, még a négyhavi tervü­ket sem teljesítették. Tojásból 85, baromfiból 78, hízottsertésből 51 százalékra tettek eleget négyhavi ■kötelezettségüknek. Vágómarhából -és tejből teljesítették csupán ter­vüket. A homokszentgyörgyiek tehát lemaradásukkal visszahúzzák a já­rást a megyei versenyben. A köz­ségben sok a hátralékos gazda, akik megfeledkeztek a beadás tel­jesítéséről. Pedig a homokszent- györgyi gazdáknak is megvan az adottságuk ahhoz, hogy állampol­gári kötelezettségüknek eleget te­gyenek — csak egy kis akarat kell ‘hozzá. Ezt bizonyítja a jól teljesí­tő dolgozó parasztok példája, az olyanoké, mint Szeidli Béla, id. Danoczi Géza és Szeidli Géza, akik ' már egész évi állat- és állati ter­mékbeadásukon túl vannak. Ben- ke György egyéni gazda egész évi "hízottsertésbeadását rendezte, ezért 3 mázsa kukoricabeadási kedvezményben részesült. Ezekhez a jól teljesítő gazdák­hoz hasonlóan a többi dolgozó pa­raszt is tudná teljesíteni beadását. ' A község rossz eredményei azt mu­tatják, hogy hiányzik a tanács és a pártszervezet jó felvilágosító, nevelőmunkája. Népnevelőmunka nincs a községben, hiszen a nép­nevelők nagyrésze maga is hátra­lékos, az ilyen népnevelők nem is tudhatnak jó munkát végezni és az állampolgári fegyelem betartá­sára nevelni a dolgozó parasztokat. Az állandó-bizottság nem műkö­dik, csak papíron van meg, se munkájukkal, se példamutatásuk­kal nem dicsekedhetnek. A község j két termelőszövetkezete, a Kos­suth és a Petőfi tsz is adósa ál­lamunknak. A homokszentgyörgyi községi begyűjtési apparátus dolgozói és a pártszervezet vezetői többet foglal­kozzanak a begyűjtéssel. Neveljék ' a dolgozó parasztokat az állampol­gári fegyelem betartására és ma­guk is szerezzenek érvényt a tör­vényeknek. Ne hanyagolják el a felvilágosító munkát, mert a dol­gozó parasztok hallgatnak a párt szavára, ha azt becsületes, jó nép­nevelők tolmácsolják nekik. Ma­gyarázzák meg a gazdáknak, hogy valamennyiüknek becsületbeli ügye az állam iránti kötelezettség teljesítése. Közeledik pártunk III. kongresz- szusa, beadásuk teljesítésével ün­nepeljék meg a homokszentgyör­gyiek is ezt a napot, amelyre or­szágunk, megyénk valamennyi be­csületes dolgozója lelkesen készül. Pártunk gondoskodását és segítsé­gét csakis jó munkájukkal tudják visszahálálni, készüljenek a ho­mokszentgyörgyiek is beadásuk teljesítésével a kongresszusra, s adósság nélkül ünnepeljenek. ■„A tojás- és baromfibeadás a mi gondunk — asszonyoké” Kovács Lőrincné 11 holdas fonói dolgozó parasztasszonyt úgy ismerik a kőrségben, mint szorgalmas, köte­lességtudó gazdasszonyt. A ház kö­rül is jól ellátja feladatát, sokat tö­rődik azzal, hogy szép baromfiállo­mánya legyen. Az idén már 8 tyúk- aija tojást ültetett és még ültetni akar, mert azt szereti, ha tele van az udvar baromfival. Emellett a me­zei munkában is ott van mindig és a beadás gondját is megosztja fér­jével. Kovácsné azt tartja; az asz- szony dolga a tojás- és baromfibe­adásról gondoskodni, a férfiak törőd­jenek a hízottsertés-, vágómarha- és egyéb beadással. Az asszonyok tud­ják, mikor hogy tojnak a tyúkok, meg azt is, hogy mikor kotlának. — Én már régi tapasztalatból tu­dom, hogy télen mindig kövérebbek a baromfiak, mint nyáron, tojás vi­szont tavasszal van több, amikor a jó idő kijön. Ezért mint máskor, most is úgy tettem, hogy még a ta­vasz elején, amikor a tyúkok jó hús­ban voltak, bevittem egész évre ba­romfiból a kötelezőt a begyűjtőhöz. Később, amikor aztán jobban kezd­tek tojni a tyúkok, minden nap tör­lesztettem a tojásbeadást, hogy mi­re kotlani kezdenek a tyúkok, ad­digra azzal is rendben legyek. így aztán már az első negyedévben egész évre teljesítettem a tojás- és barom­fibeadást —- magyarázza nagy szak­értelemmel Kovács Lőrincné. — Na­gyon rosszul gondolkodik az az asz- szony, aki halogatja a tojásbeadást, mert most még jól tojnak a tyúkok, meg aztán a nyáron is lehet , adni szabadon a felesleges tojást. Igaza van Kovács Lőnincnének, s ezen érdemes lesz elgondolkodni mindazoknak a dolgozó parasztasz- szonyóknak, akik most ahelyett, hogy ‘beadási kötelezettségüket tel­jesítenék, szabadpiacra viszik a to­jást és a baromfit. Az Igazság tsz tagjai mind­annyian már régen teljesítették kongresszusi felajánlásaikat. A kongresszusi héten munkájuk újabb lendületet kapott. Hűen ed­digi eredményeikhez, elhatározták, hogy vasárnapig ki egyeli k cukor­répájukat, a kukorica és burgonya talaját fogasolással meglazítják és a napraforgót lókapázzák. A mai napig már végeztek a fokhagyma és a zöldborsó másodszori kapálá­sával is. A nagy munkák mellett'nem íe_ ledkeztek meg államunk iránti kötelességük teljesítéséről sem, s éppen úgy, mint a község másik két termelőszövetkezete, ők is el­sőnek teljesítették egész évi hí­zottsertés-, baromfi- és tojásbe­adásukat, az esedékes tejmennyi­séget is állandóan 100 százalékig beadják. Az ő példájukat látvá, a község egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztjai közül is egyre többen ren­dezik fél vagy egész évi beadási kötelezettségüket. A nagyberki tsz-eknek, köztük az Igazság tsz- nek, nagy részük van abban, hogy községük beadásban a járás leg­jobbjai közé tartozik. Roslkikészítö Vállalat dolgozói pártunk III. kongresszu­sa tiszteletére megfogadták, hogy 995 holdon végzik el a rostlen gyomtalanítását, valamint 384 holdon teszik meg a szükséges in­tézkedéseket a kártevők elleni vé­dekezéshez. A vállalat dolgozói a kongresszusi műszak első napján 105 hold gyomtalanítást, 310 hol­don pedig a kártevők elleni véde­kezést végezték el. Dicsérő elismerés Kapoly község dolgozó paraszt­sága nevében köszönetét mondunk Pikli János mezőgazdasági állan­dó-bizottsági elnöknek, Szende László végrehajtóbizottsági tag­nak és Mészáros János tanácstag­nak, mert községünkben jó mun­kájukkal biztosították a tavaszi mezőgazdasági munkák megszer­vezését. Kiváló munkájukért meg­dicsérjük az elvtársakat. Czunf Rudolf VB-elnök, Vörös Géza MDP-titkár, Kurucz József VB-titkár. A somogymeggyesi termelési bizottság a terméshozam növeléséért Szépen zöldéinek a gabonafélék a somogymeggyesi határban. Dús, vastag szárukat hajtogatja a májusi szél, jól megerősödtek, használt a kétszeri fej trágyázás — szép termést ígérnek. A cukorré­pa-, napraforgóvetések a gyomok­tól megszabadulva, életerősen nyújtogatják kis leveleiket a nap felé. A cukorrépaföldek mindenütt a határban szép tiszták, a szorgal­mas somogymeggyesiek megsara- boiták őket. A kelő burgonya, ku­korica fogasolását, is elvégezték már, megkezdik a kapálást is ha­marosan. Szép a meggyesi határ, a lelkiis_ meretesen megművelt földek, a bő termést ígérő gabonatáblák a jó gazda gondosságát dicsérik. Büsz­kék is a somogymeggyesiek szép határukra és büszke a községi ter­melési bizottság is, amelynek jó munkája nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy a dolgozó parasztok minden mezőgazdasági munkát ed­dig pontosan elvégeztek. A terme­lési bizottság elnöke, Somlai Nán­dor 13 holdas dolgozó paraszt jól irányítja a termelési bizottság munkáját. Sok segítséget nyújt munkájukhoz Sipos elvtárs, a köz­ség agronómusa is, aki értékes ta­nácsokkal, javaslatokkal látja el a tsz-tagokat és az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztokat. A vetés befejezése után fontos feladat várt a termelési bizottság tagjaira: a növényápolási munka jó megszervezése és irányítása. A községi tanáccsal karöltve jól meg­oldották ezt a feladatot is. Somlai elvtárs, aki egyébként mezőgazda- sági szakember is, előadást tartott a község dolgozó parasztjainak a növényápolási munkáról, arról, hogy mekkora terméstöbbletet je­lent a többszöri kapálás, a fogaso­lás, Felhívta a dolgozó parasztok figyelmét arra, hogy ne késleked­jenek a kapálással, amikor az idő engedi, azonnal kezdjék azt meg. A parasztok hallgattak a jószóra, nem tétováztak, így a cukorrépa és a takarmányrépa sarabolását már befejezték, a burgonya, kuko­rica fogasolásával ugyancsak vé­geztek és megkezdték a burgonya kapálását. A termelési bizottság segítséget nyújtott azoknak a gazdáknak, akiknek nincs fogatuk, és nem tudták megfogasolni burgonyáju_ kát, vagy kukoricájukat. A terme­lőszövetkezet, vagy valamelyik egyénileg dolgozó paraszt segített ezeknek a gazdáknak és így egy­mást segítve végzik munkájukat a faluban. A termelési bizottság gazdagyű­lést hívott össze az elmúlt héten. Ezen a gyűlésen elhatározták a gazdák és a tsz-tagok, hogy pár­tunk III. kongresszusának tiszte­letére a növényápolási munkák jó elvégzése érdekében a követke­zőket vállalják és versenyre hívják a tabi járás összes községeit: A répát és a kukoricát négyszer, a napraforgót pedig megkapálják háromszor június 31-ig. A burgo­nyát kézierővel egyszer megka­pálják, egyszer géppel és két­szer töltögetik. A takarmány biz­tosítása végett a kaszálást a fű­növény virágzásával egyidőben el­végzik és a termelőszövetkezetek alkalmazzák a Kunli-féle szároga- tási módszert. Sok bajt okozott a falu dolgozó parasztjainak a réteken keresztül folyó árok, amely eléggé sekély volt és sokszor víz alatt állt a rét és a rétiszéna veszendőbe ment. A termelési bizottság tagjai elhatá­rozták, hogy megcsinálják az ár­kot. Elhatározásukat tett követte: mintegy 2600 méter hosszan kiás­ták a gazdák a vízlevezető csator­nákat. Ugyanígy a termelési bi­zottság javaslatára három hidat is megjavítanak közösen a dolgo­zó parasztok. A termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok közö­sen dolgoznak a termelési bizott­ságban és együttes erővel harcol­nak községük felvirágoztatásáért* a mezőgazdasági határozat meg­valósításáért. Modern diákszállók épülnek a mezőgazdasági akadémiák hallgatói számára A debreceni Mezőgazdasági Akadémia után, ahol már a múlt év szeptembere óta tanítanak, az idén szeptemberben az újonnan lé­tesülő keszthelyi és mosonma­gyaróvári mezőgazdasági akadé­miákon is megkezdődik az okta­tás. A két városban csaknem 1 millió forintot fordítanak az új akadémiák elhelyezésére szolgáló épületek korszerűsítésére. A gya­korlati oktatás elősegítésére a két akadémiát többszázezer forintos költséggel, korszerű laboratóriu­mokkal is felszerelik. Jövő őszre mind a két városban 200—200 diákot befogadó modern diákszálló várja majd az akadémia hallgatóit. Debrecenben, ahol most bővítik az akadémiai épületet, jö­vőre 600 személyes diákszálló épül. Ötven éves a Kaposvári Süketnéma Intézet NEMRÉG ÜNNEPELTE ötven éves fennállását a kaposvári Süket­néma Intézet. Ennyi év alatt az in­tézet lelkes gyógypedagógusai több­száz fogyatékos gyermeket adtak vissza az életnek, neveltek értékes emberré. Közülük nem egy szocialis­ta építésünk élenjáró harcosa lett, s ma büszkén viseli a kitüntető szta­hanovista címet. S ha szép eredmények születtek az intézet falain belül a múltban, ez megsokszorozódott a jelenben. A mi társadalmunknak szent kötelessége minden fiáról gondoskodni, még fo­kozottabban azokról, akik jobban rá­szorulnak, mint például a süketné­mák. A néhány évtizeddel ezelőtt el­ért eredmény majdnem kizárólag á hivatásukat mindenek felett szerető pedagógusok érdeme volt. Mert az állam nem sokat gondolt ezzel az in­tézménnyel. Tulajdonképpen nem is volt gazdája, aki anyagilag, erkölcsi­leg támogatta volna. Úgynevezett ál­lamsegélyes intézmény volt. Ez any- nyit jelentett, hogy miután a város és a társadalmi szervek nem tudták biztosítani működését, az akkori ál­lam könyöradományként juttatott valamit, ami bizony csak a legége­tőbb problémák megoldására volt elegendő. Az iskolák államosításával gyöke­resen megváltozott a helyzet. A ka­posvári Süketnémák Intézete is ál­lami iskola lett, ettől kezdve állami költségvetés biztosítja zavartalan működését. A mi társadalmunk gon­doskodása ma évi 1 millió 109 ezer forintos költségvetésben nyilvánul meg. Egészen a legutóbbi időkig sú­lyos gondot okozott a gyermekek megfelelő intézeti elhelyezése, ,. nem volt helyiség a nappali, órán kívüli foglalkozások biztosítására sem. Mos­toha volt a tisztálkodási lehetőség is. Az intézet pedagógusai, Kincses Jó­zsef igazgató elvtárs mindent elkö­vettek, hogy megszerezzék a szüksé­ges összeget az intézet bővítésére. Pártunk, kormányunk azzal is bi­zonyságát adta ez ügy fontosságá- I nak, hogy biztosította a pénzt az in­tézet átépítésére, mellyel szinte dup­lájára növelik szobáinak számát. Több mint egy éve kezdődött meg az építkezés és még most sem fejező­dött be, ami elsősorban a 73/4. sz. Építőipari Vállalat rossz munkájának következménye. A Megyei Pártbi­zottság közbenjárására‘azonban már nagyrészt kiküszöbölték a hibákat, s így minden remény megvan rá, hogy az új tanév megkezdésekor a gyermekek birtokukba vehetik a napfényes, modern tanulószobákat, a gyönyörűen felszerelt fürdőszobákat. AZ INTÉZET pedagógusainak nagyszerű munkájáról ilyen rövid cikk keretében beszámolni szinte le­hetetlen. Hatalmas munkát végez­nek ők, hiszen az emberi beszéd szá­mára holt anyagból varázsolnak ér­telmesen beszélő, gondolkozó, érté­kes embereket. Hiszen annak, a hat­éves gyermeknek, aki bekerül az in­tézetbe, hallás hiányában igen kevés fogalma van az életről, az élet je­lenségeiről. A pedagógusok feladata, hogy visszanyúljanak a gyermek fél­éves koráig, amikor gagyogni kezd. Hosszú gyakorlat, rendkívül türel­mes munka szükséges, hogy a han­got vissza nem halló gyermeket módszeres hangképzéssel megtanít­sák tagoltan, értelmesen beszélni. Ez a legnehezebb, dé nem könnyebb az általános iskola 8 osztályának anyagát sem megtaníttatni velük, noha igen értelmesek, rendkívül jó felfogásúak. E nagyszerű munka a felületes szemlélő számára játéknak tűnik, valóban, évről-évre könnyebb lesz. Az intézet 14 nevelőjének munkájá- , hoz nélkülözhetetlen a szovjet gyógypedagógia tapasztalata, á pav­lovi fiziológia alapos ismerete. Ez segíti őket a hősi munkában. A szovjet tapasztalatok ismerete teszi lehetővé Duráczky József tanárnak, hogy tanítványai kivétel nélkül el­sajátítsák feladataikat, ez segítette elméleti munkájában, az alsó osztá­lyok számára kiadott tankönyvének megírásában is. Társadalmunk megbecsüli a gyógypedagógusok speciális munká­ját. Ezt bizonyítja Horváth Lajos ta­nár kitüntetése is, aki büszkén viseli a »kiváló tanár« címet. A tanulás mellett játékra, sportra is, jut idő, melyben szintén dicséren­dő eredményeket érnek el. A leg­kedveltebb sportág a sakk, röplap- da és a futball. Különösen az utób­biban jelesek az intézet növéndékei. Egymásután mérkőznek a kaposvári általános iskolák csapataival, s, a mérkőzéseket legtöbbnyire győzelem­mel fejezik be. SZORGALMAS MUNKÁVAL: ta­nulással, sporttal készülnek a mun­kás életre. Az általános iskola nyolc osztályának elvégzése után ipari ta­nulók lesznek, s munkájukkal há­lálják vissza pártunknak, államunk­nak a gondoskodást, mellyel felne­veli őkét. Pócza Jánosné. 3 1 Adósság nélkül ünnepeljenek a hontakszentgyörgyiek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom