Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-01 / 103. szám
Éljen a Magyar Dolgosok Pártjának IM• kongresszusa! SOMOGYI KARIKÁS PALKÓ KALANDJA A MERNYEI GÉPÁLLOMÁSON A kis Palkó is megkezdte A fémgyiijtő körutat, A lakásban, a határban Ócskavas után kutat. Vinné biz ő a kilincset, Kályhát, ásót, kanalat, De ott függ a tiltó tábla: Hogy ez mind nem ócskavas. A határban traktor áll, a Gépállomás traktora, Hetek óta rozsda eszi, Ej, dehogy is szántana... Szalad az igazgatóhoz Palkó, s az fejéhez kap: Nem ócskavas az a traktor, Csak a traktoros hanyag. Tiszteletbeli ÚTTÖRŐ Ez aztán értékelés Kovács Sándor MEH- ípropagandista az úttörők között is nagy népszerűségnek örvend, Nemcsak az általa kiosztott jutalmakért, de jó szervező munkájáért is. Az úttörők elhatározták, hogy Kovács elvtársat tiszteletbeli úttörővé választják, de csak azzal a feltétellel, ha Kovács elvtárs e megtiszteltetéstől fellelkesülve nem gyújt be előlük minden ócskavasat. Elvégre, akkor mi marad nekik .,, ! Az Autókereskedelmi Vállalat megvásárolta Gáts Tibor festőművész Steyr-gépkocsiját. Bala- tonberényből Budapestre szállították a kocsit, hogy majd leküldik az árát, azaz, amennyire értékelték. Ez meg is jött: a kocsit 600 forintra értékelték. Ebből leszámítják a felszállítást, a leküldöttek napidíját — s így valószínű, hogy Gáts Tibornak kell még ráfizetnie vagy 100 forintot. Vájjon nem jobb lett volna, ha Gáts Tibor inkább ócskavasként a MÉH-nek adta volna el a kocsit? így talán többet kapott volna 600 forintnál, s még ráfizetnie sem kellene . . ( HIRDETÉS (A Városi Tanács figyelmébe!) A Rendelt Szabóság és a MÉH Vállalat elcserélné jelenlegi helyiségét egy lehetőleg kisebb ürgelyukra, tekintve, hogy mindkét vállalat még »szorosabb« kapcsolatot akar kialakítani dolgozói között, s erre, mint a kép is mutatja, még mindig túl nagy a jelenlegi helyiségük. „Központosít“ a Városi Tanács A Városi Tanács igazgatási osztálya határozatban utasította a Május 1-utcai Lim-lomboltot, hogy működését szüntesse meg s egyesüljön a Kanizsai-utcai MÉH átvevőhely- lyel, tekintve, hogy a Lim-lombolt alkalmazottja a Kanizsai-utcai MÉH helyiségben is elfér. Most várjuk azt a korszakalkotó javaslatot, hogy a város külső részein lévő fűszerboltok zárjanak be, az alkalmazottak költözzenek a Csemegáruházba — hiszen ott is elférnek. II háziasszony álma Álmodom, hogy cérna is van, De azt kapni nem lehet. Ajánlottak már helyette Erős kenderkötelet. Szép a nagyvonalúság, s hogy Mindent nagyban gyárthatunk, De hát kenderkötéllel mi Gombot fel nem varrhatunk . . . A Cipészipari KTSZ ÁTVEVŐHELYÉN Átvevő: Ugyan, mit kiabál, ne féljen, nem veszett el a ballábas félcipője sem, legfeljebb maga kap helyette a jobblábashoz párnak egy férficsizmát — amikor a csizmatulajdonos jön, az majd kap a jobblábas csizmához egy ballábas félcipőt. így aztán mindketten ki lesznek elégítve. Könyörgés Megjöttek... (Sok esetben rossz, selejtes mezőgazdasági szerszámokat szállítanak falura.) Borona: No, a földre még csak kiérünk, de onnét már csak a MÉH gyüjtőtelepre vihetnek bennünket, mert más hasznunkat már úgysem veszik. — NAGY TAMÁS — Járási és városi kuliúrversenyek után A KORMÁNYPROGRAMM új és merészebb kezdeményezésekre, termékenyebb és virágzóbb munkára adott lehetőséget a kulturális munkában is. A kormányprogrammot követő párt- és kormányhatározatok, a dolgozó nép felemelkedésére tett intézkedések következtében még jobban felszabadult a dolgozó nép alkotási készsége és ezrével sereglettek a kultúra zászlaja alá. így volt és van ez Somogybán is. Szemléltető bizonyítékai ennek á nemrég véget ért járási és városi kultúrversenyek. A verseny meghirdetésének hívó szavára egymásután jelentették be részvételüket a kis somogyi falvak lelkes kultúrcsoport- jai. Az új szakasz politikájának éltető hatására szinte máról-holnapra születtek új és új csoportok, népi együttesek — mint a szuloki népi együttes, amely az első német együttes a megye területén, azonkívül a babócsai cigányegyüttes, a kiskor- pádi, a hedrehelyi népi együttes, továbbá közel 100 kultúrcsoport. így 359 népi együttes, illetve kultúrcsoport és számos egyéni versenyző nevezett be az 1953—54. évi járási és városi kultúrversenybe. Ezzel elértük, hogy az idén mintegy 100 csoporttal több versenyzett, mint az előző évi országos kultúrversenyen. Különösen szép számmal vonult ki Kaposvár város, ahol 38 csoport küzdött az első helyért. A körzeti és járási, városi bemutatók sok új színt, szépséget és gazdagságot mutattak. A mennyiségi növekedést minőségi javulás is követte. A színvonalbeli emelkedés azonban nem egyöntetű, nem terjed ki valamennyi együttesre, csoportra, nem hozott kielégítő eredményt minden művészeti ágban 1953-hoz viszonyítva. Általánosságban a legkiemelkedőbb, a legnagyobb mértékű fejlődés az új népi együtteseknél volt, de szórványosan más művészeti ágakban is komoly minőségi emelkedést tapasztaltunk. MI AZ OKA ennek a jelenségnek? Egyrészt a szakvezetés hiányosságai, másrészt a kevésbbé gondot törődés, kevesebb számú gyakorlás, kevesebb próba. Az új népi együttesek eddig még nem ismert hagyományokat szedtek szép csokorba, amelyeket a nép évtizedeken, évszázadokon át alakított, formált, tökéletesített és így egyszerre gazdag, magas művészi értékű népi játékot, szokást, vagy táncot elevenítettek meg. A régebben alakult népi együttesek viszont már sokkal kevesebb új színt tükröztek, fejlődésük a multévihez hasonlítva lassú, kismértékű, mert az előbb említett szakvezetés hiányosságai következtében nem tudták a korábban összegyűjtött anyagot művészibb formába önteni, tökéletesebben színpadra dolgozni. Ugyanez mondható népi tánccsoportjaink, szinjátszócsoportjaink zömére is. Itt azonban több esetben a kevés gyakorlás is rontott. Az ének- és zenekarok munkája főleg a gyérszámú próbák miatt nem csiszolódhatott egyes esetekben, hiszen több énekkarhoz, zenekarhoz helyi vezető hiányában vidékről járt oktató. Örvendetesen javult és emelkedett a kaposvári kultúrcsoportok munkájának színvonala. összegezve a kultúrverseny eredményeit, elmondhatjuk, hogy megyénkben egészséges és biztató mozgás van a kultúrcsoportok művészeti tevékenységében. Szélesedett a művészeti munka, több jó csoport van, mint az elmúlt évben. De Somogy dolgozó népe még többet vár. Megyénk dolgozói mind nagyobb ‘mértékben ismerik meg a művészetet és igényeik ezzel párhuzamosan szükségszerűen nőnek. Kultúrcsoportjaink tehát törekedjenek ennek a jogos igénynek teljes kielégítésére. A kul- túrmunkának az egyik legfontosabb feladata, hogy emelje dolgozó népünk kulturális színvonalát. Ebből következik, hogy meg kell javítani, egyöntetűvé és ütemessé kell tenni a színvonal emelését. A minőség megjavítása pedig csak úgy lehetséges, ha rendszeressé, állandó jellegűvé válik valamennyi kultúrcsoport munkája. Gyakorlat teszi a mestert — mondja a közmondás és ez így van a kultúrmunkával is. Ha egy-egy kultúrcsoport idényszerűen működik, ha évenként újra kell szervezni, akkor a vezető erejét jórészt a szervezés köti le és nem sok ideje marad a munka tartalmi részének megjavítására, a csoport pedig a nulla-pontról indul és oda esik vissza, munkája csak foltozás lesz, csak töredék marad. A népművelési apparátusnak, a kultúrcsoportok vezetőinek kötelessége úgy irányítani a kultúrmunkát, hogy az serkentse, ihlesse a kultúrmunkásokat, hogy az eredményes, jól végzett munka öröme ösztönözze további alkotásokra a kultúrcsoporto- kat, hogy minden kultúrmunkásnak kedve teljék abban, amit végez, hogy lássa értelmét fáradozásának. Ennek a legjobb kifejezője a nép elismerése, a siker. Egyszóval, ha a kultúrcsoport jól felkészül és tudása legjavát adja, ha teljes szívvel szerepel, a közönség nem marad adós. Ez az elismerés a legjobb fizetség és páratlan erejű ambíciót ad a további munkához. MIK A SORONLÉVÖ legfontosabb feladatok? A Megyei Tanács népmű- melési osztálya májusban belső-somogyi kultúrhónapot rendez Csurgón, júniusban pedig darányvidéki kultúrnapot szervez Barcson. Májusban tartjuk a kultúrmunkások napját is; ez alkalommal a megyeszékhelyen, de a megye valamennyi községében nagyszabású ünnepségeket rendezünk. Feltétlenül hasznos, ha a szomszédos községek csereműsorokat adnak egy-egy falunap keretében, amelyet összeköthetnek sportversennyel is. Ez a nemes vetélkedés hagyományos Somogy községeiben és mindig eseményszámba ment, ha két szomszédos község fiataljai a sport és a kultúra területén összemérték erejüket. Fel kell újítani ezt a hagyományos jó szokást. Nagyobb mértékben hozzá kell kezdeni a kultúrmunka másik igen fontos feladatának végrehajtásához, a kultúragitáció szorgalmazásához. A tél folyamán kialakult széleskörű művészeti tevékenység megteremtette az alapját az idei tavaszi, nyári kultúragitáció eredményeségének. Arra kell törekedni, hogy a kultúragitáció színes, megkapó, látványos legyen, mert a száraz agitáció nem kelti fel az érdeklődést. A kultúragitáció akkor jó, ha a maga művészi sajátságaival fejezi ki mondanivalóját. Ehhez a legjobb módszer, ha népi együtteseink, kultúrcsoportjaink továbbra is megtartják önállóságukat, ha egységes irányítással működnek. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a csoportot nem lehet több kul- túragitációs brigádra bontani, sőt szükséges, mert a régebbi idő óta működő kultúrcsoportok tagjai magasabb értékű kultúragitációs tevékenységet fejthetnek ki. Népművelési ügyvezetőink, kultúrotthonveze- tőink készítsenek egyhónapos kultúragitációs tervet és határozzák meg előre, hogy a meglévő kultúrcsoport két, vagy több brigádja hol, mikor, milyen műsorral szerepel, mert így biztosíthatják a jó felkészülést, és arra telik az időből, hogy havonként nagy műsort adjanak. Ez azért szükséges, hogy a több brigádból álló kultúrcsoport nemcsak formálisan marad együtt. A kultúragitáció ne legyen általános, hanem konkrétség- re törekedjék, pontosan meg kell határozni mondanivalóját. A kultúragitáció legfontosabb tárgya a begyűjtés teljesítésének elősegítése. Ugyanígy az adótartozások maradéktalan kiegyenlítése és végül, de nem utolsósorban a soronlévő mezőgazdasági munkák támogatása. A kultúragitáció minden válfaját alkalmazni kell az említett feladatok segítésére. Községeinkben alakítsanak rigmusíró munkaközösséget és ezek a munkaközösségek helyi anyagokból írjanak állandóan friss rigmusokat. Ezzel párhuzamosan működtessék a rajz-munkaközösségeket is, hogy minden községben legyen szatirikus faliújság-tábla. A szemléltető agitáció kiszélesítésére készítsünk transzparenseket és kerékpáros brigádokkal vigyük ki a munkahelyekre. Az ismeretterjesztő előadások népszerűsítsék a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatokat és a kultúragitációs brigádok adjanak műsort ilyen alkalmakkor. A határozat népszerűsítésére használjuk fel a hangosbemondókat is, olyképpen, hogy a határozat lényegét rövid, tömör, csattanós párbeszéd formájában adjuk elő. A hangoshíradóknak legyen előre meghatározott műsora. A KULTÜRAGITÁCIÓ bátran dicsérje meg az élenjárókat, ne fukarkodjék a jutalomműsorral. De emellett tárja fel a hiányosságokat is, arra azonban ügyelni kell, hogy a kultúragitáció hangja ne legyen sértő. Kultúrmunkásaink ezek figyelembevételével végezzék munkájukat, szüntessék meg végleg a kultúrmunkában az alkalomszerűséget, dolgozzanak szorgalmasabban, hogy az idei őszerős kul túrcsoportokat és népi együtteseket találjon, hogy a népi demokráciánk 10. évfordulójának méltó megünneplésére rendezendő 1954— 55. évi országos kultúrverseny még magasabb színvonalú legyen. Honfi István MT népműv. oszt. vez. A Béke Szálló vendé- napi pincérünket, ki geinek imája: ... És végre megkönyörül rajadd meg a mi minden- tunk . . .
