Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-13 / 112. szám

Csütörtök, 1954 május 13. SOMOGYI NÉPLAP 3 A beadás teljesítése a táskaiaknak is törvényes kötelessége Táska község dolgozó parasztjai a mezőgazdasági munkákban jó példával járnak elől a fonyódi já­rás községei között. A falu hatá­rában szépen zöldéinek a vetések, minden talpalatnyi földet határ­időre elvetettek. Ez arról tanús­kodik, hogy a község dolgozó pa­rasztjai megértették pártunk és kormányunk mezőgazdasági hatá­rozatát és jó munkájukkal hozzá­járulnak annak megvalósításához. A begyűjtési tervek teljesíté­sében azonban súlyos lemara­dás van a községben. A fonyódi járásban a községek közötti versenyben a 26. helyezést érték el, vagyis az utolsóelőttit. A hízottsertésbeadási tervet 38, a tejbeadást 54, a tojásbeadást 50, baromfi- és vágómarhabegyüjtési tervüket pedig 65 százalékra tel­jesítették. A községi tanács és a begyűjtési megbízott nagyon ke­veset foglalkozik a begyűjtés szor­galmazásával. Munkájukban nem támaszkodnak az élenjáró gaz­dákra, pedig a községben számos olyan gazda van, mint Szentes Jó­zsef, aki az elmúlt évben kerék­párjutalomban részesült, mert becsülettel teljesítette állam irán­ti kötelezettségét. Ebben az évben is elsőként rendezte beadását. Nagyban hozzájárul a beadás lemaradásához az, hogy a községi tanács vezetői nem követelik meg, hogy a kulá- kok és a notórius nemteljesí­tők is teljesítsék begyűjtési tervüket és tartsák kötelessé­güknek az állami fegyelem betartását. Elnézi a községi tanács, hogy a tanácselnök jóismerősei, Vastag Lajos, Licskai Lajos és még töb­ben, nem teljesítik beadásukat, mert a tanácselnök nem követeli A nyáriültetésű burgonya a fejlett agrotechnika egyik legszebb eredmé­nye, melynek bevezetésével nemcsak egészséges burgonyát, hanem sokkal nagyobb termést is érhetünk el. A megyénkben lévő vörösmezői kísér­leti gazdaság kiváló eredményei be­bizonyították, hogy kedvező időjárás «setén a nyáriültetésű burgonyából sok jóminőségű gumót lehet nyerni. Ha pedig vetésre nyári ültetésből származó vetőgumót használunk fel, akkor a vörösmezői kísérletek sze­rint 2.5-szer akkora termést tudunk elérni, mint a tavaszi ültetésűvel. Ez azt bizonyítja, hogy a nyáriültetésű burgonyával érdemes foglalkozni, mert az többszörös jövedelmet bizto­sít. Az előkészítési munkák nem okoz­nak különösebb gondot, csupán a ta­lajt kell ültetésig gyommentesen tar­tani az elővetemény lekerülése után. A nyáriültetésű burgonyának jó elő- veteménye minden pillangós virágú növény, elsősorban a csillagfürt, somkóró, lucerna, vöröshere, borsó- és bükkönyfélék. Meghálálja az is­tálló- és zöldtrágyát is és a műtrá­gyát sokszoros értékben visszafizeti. Az istállótrágyát a nyáriültetésű burgonya alá mindig ősszel kell alá­szántani. Műtrágyánál 40 százalékos kálisót adjunk kh-ként 60—80 kg-ot. Ültetés előtt legalább 3—4 héttel tár­csával vagy kultivátorral munkáljuk a talajba a kálisót. Az őszi mély­szántást nyáriültetésű burgonya alá feltétlenül végezzük el és tavasszal, amint a föld kellően megpirult, meg­szikkadt, azonnal menjünk rá simí- tóval, utána pedig fogassal. Kiülte­tés előtt a talajt 70x35 cm távolság­ra vonalazzuk meg sorvonalzóval, mert így tudjuk a vetést egyenlete­sen elvégezni. . A nyári ültetésre legalkamasabb fajták a Lorch, Ella, Bintye és az egészséges Gül-baba. Ezeket a bur­gonyákat kiültetés előtt előcsíráztat­ni kell. Az előcsíráztatás a követke­zőképpen történik: termelőszövetke­zeteinkben a legtöbb helyen — de az egyéni gazdáknál is — van átme­netileg nélkülözhető üres helyiség. Mindegy az, hogy micsoda, csak ablak legyen rajta és fűthető le­gyen. A burgonya csíráztatására leg­alkalmasabb gyümölcstároló ládát felhasználni. A ládákban a burgo­nyát 8—10 cm vastagon elhelyezzük és a ládákat úgy rakjuk egymásra, hogy közéjük fény és világosság ke­rüljön. A ládákat szükség szerint forgatni kell, az esetleg árnyékba kerülőket világos helyre kell tenni, mert különben a csíráztatás nem lesz eredményes. Ládák helyett ko­sarakat is használhatunk, melyekben ugyancsak 8—10 cm vastagon kell a gumókat elhelyezni. Abban az eset­ben, ha a gazdának semmi egyéb nem áll rendelkezésére, valami desz­kaféle mindig akad és ezekből a deszkákból egymásra helyezhető áll­vány készíthető a burgonya 8—10 cm-es elhelyezésére. Ha jól végez­zük a csíráztatást, akkor a burgonya ú. n. fénycsírát kap, mely 1—2 em­uéi hosszabb nem lehet. Arra ügyel­jünk, hogy a csíráztató helyiség hő­mérséklete 20 C fok fölé ne emel­kedjék, mert magas hőmérsékleten könnyen szeszes erjedés, majd rot­hadás következhet be. Az előcsíráz­tatás ideje 3—4 hét, úgyhogy azt május 15—20 körül kell megkezdeni, mivel a kiültetés ideje a kalászosok aratásával esik egybe, vagyis június 20 és július 10 között ültetjük ki a burgonyát. Ha korábban ültetünk, nem érvényesül a nyári ültetés ked­vező hatása, ha pedig később, akkor nincs már elegendő idő arra, hogy a növény őszig megfelelően kifejlőd­jék. Az ültetés után a táblát hengerez- zük le, majd mikor néhány nap múlva a burgonya kihajt, fogasoljuk azt meg. Ha sarabolni nem tudunk, eső után különösen, a fogasolást megismételjük. Az első saraboló ka­pálást jó, ha kézzel adjuk meg a nyáriültetésű burgonyának, későb­ben fogatos erővel sarabolhatunk és annyiszor, ahányszor a talaj azt megkívánja. Ha az ültetés mélysége megfelelő volt, vagyis ,10—15 cm-re leraktuk a burgonyát, akkor töltö­getnünk nem kell. A nyáriültetésű burgonyának legfeljebb csak egész kis töltést adjunk, de azt is csak eső után, ha a talaj omlós. Ezzel az agrotechnikával egészsé­ges gumót és nagy termést érhetünk el, tehát érdemes minél nagyobb te­rületen nyári burgonyát ültetni. Bajusz Sándor. fl Kaposvári Nagymalom felhívása megyénk üzemeihez A minisztertanács határozatot ho­zott a bérfegyelem megszilárdításá­ra. Ezzel kapcsolatban tartsuk szem előtt Rákosi elvtársnak az 1954 áp­rilis 11-én a budapesti pártértekezle­ten elmondott szavait: »Ha mi, ma­gyar kommunisták tovább tűrjük, hogy szemünk előtt történjék a nor­malazulás, a selejtgyártás, hogy az önköltség emelkedik, s a termelé­kenység romlik — akkor mi magunk ássuk alá legjobban terveink végre­hajtását«. A szocialista bérezés alapelve, hogy mindenki képessége szerint dolgoz­zék. és a végzett munkája arányá­ban részesüljön a javakból. Vizsgál­juk meg, melyek azok a tényezők, melyekkel biztosítani tudjuk üze­münk helyes béralapgazdálkodását. 1. A béralap a termeléssel együtt emelkedik, így legfontosabb a ter­melés emelése. 2. A motorok és a gépek jó kar­bantartása, hogy az üzemzavarokat ki tudjuk küszöbölni. 3. Minden dolgozónak a törvényes rendelkezésnek megfelelő bérkategó­riába való besorolását pontosan be kell tartani. „ 4. Szigorúan ellenőrizni kell, hogy a létszám sohase legyen a szükséges­nél magasabb. 5. A munkaidő teljes kihasználása. Arra kell törekedni, hogy a napi 8 óra minden percét kihasználjuk. 6. Minden munkát a lehetőség sze­rint a rendes munkaidőn belül kell elvégezni. 7. Idegen munkaerőkkel való dol­goztatás kiküszöbölése. összegezve, a mi üzemünkben a még fellelhető hibák gyors és töké­letes megszüntetésére kell töreked­nünk, szívós, állandó felvilágosító nevelőmunkával. Az üzemi párt-, szakszervezeti és gazdasági funkcio­náriusok hatékony közreműködésére van szükség, hogy a minisztertanács által hozott bérfegyelemről szóló ha­tározatot be tudjuk tartani. Felhívunk minden üzemet, hogy a rendeletek szellemében indított moz­galmunkhoz csatlakozzék és ezzel is járuljunk a kongresszus sikeréhez. Hegedűs Antal igazgató, Péntek Ferenc párttitkár. meg tőlük. A községi tanács és a begyűjtési hivatal között egyetér­tés helyett állandó civakodás van. A községben ebben az évben eddig mintegy 25 vágási engedélyt adtak ki, hízottsertésbeadásba pedig mindössze 2 sertést adtak le. A községben számos olyan dol­gozó paraszt van, mint Garai György 12 holdas, aki az elmúlt évben sem teljesítette a hízottser­tés-, tojás- és baromfibeadási kö­telezettségét. Ebben az évben sem rendezte még esedékes beadását, pedig az adottsága megvan hozzá, teljesíthetné. A dolgozó parasztok nagyré­sze tojásbeadásáról is megfe­ledkezett: szabadon mintegy 20 mázsa to­jást adtak el ebben az évben, a beadásba pedig mindössze 8 má­zsát adtak le. A lemaradás másik oka az, hogy a községi tanács nem tart szoros kapcsolatot a dolgozó pa­rasztokkal és magárahagyatva nem is tudhat jó munkát végezni. Szentes elvtárs, a VB elnökhe­lyettese, aki példamutató gazda, kijelentette, hogy mindaddig nem megy el VB-ülésre, amíg a tanács a községben nem tartja és nem tartatja be a törvényt. A hibák egész sorozatát követi el a közsé­gi tanács és ezt a felettes szervek is tétlenül nézik. Például a Megyei Tanácstól ebben az évben még nem volt kint sen­ki Táska községben. A fonyódi járási tanácstól is mindössze két elvtárs járt a köz­ségben, akik nem tudtak megfe­lelő segítséget adni a községi ta­nács vezetőinek a hiányosságok kijavítására. A táskái tanácsnak az eddigi­nél sokkal jobban kell dolgoznia tömegkapcsolatai kiszélesítése és a törvényesség betartása érdekében. Követeljék meg a tanács vezetői a kulákoktól és a hanyag gazdák­tól, hogy teljesítsék beadásukat és tartsák tiszteletbe a törvényeket. A tanács vezetői és dolgozói a tör­vény szerint járjanak el azokkal szemben, akik semmibeveszik az állami fegyelmet, mely pedig min­den dolgozó parasztra egyformán kötelező. Réti György begyüjési előadó. (Tudósítónktól.) A buzsáki Munkaharcos tsz kom­munistái, becsületes tagjai szorgos munkával növelik tsz-ük jóhírét. A tavaszi szántás-vetést elvégezték, egy kevés kukoricavetés van még vissza. Munkájukat az esős idő több­ször akadályozta. De nemcsak az idő késlelteti mun­kájukat, hanem a balatonboglári TÜZÉP is, amely az építkezésükhöz szükséges tetőcserepet és faanyagot még nem adta ki. Pedig már szeret­ték volna befejezni a 30x6 méteres sertésól építését,' hogy azután min­den erőt a növényápolásra állíthas­sanak. A tsz pártszervezetének vezetősége tudja, hogy a jó eredmények egyik feltétele az erős pártszervezet. A legutóbbi taggyűlésen egy tagot és egy tagjelöltet vettek fel a párt so­raiba a kiváló munkát végző, becsü­letes tsz-tagok közül. Erősítik párt- szervezetüket, ezzel szilárdítják tsz- üket. Kollár János. Ültessünk minél több nyáriültetésű burgonyát Jó növényápolással harcoljanak a barcsi járás tsz-ei és dolgozó parasztjai a bő termésért A barcsi járási tanács vezetői mezőgazdasági ankétot tartottak május 11-én, kedden délelőtt a járás tanácselnökei, tsz-elnökei, brigádvezetői, gépállomási, állami gazdasági vezetői, agronómusok, termelési és állan­dó bizottsági elnökök számára, hogy megbeszéljék a soronkövetkező fel­adatokat: a növényápolás és a takarmánynövények betakarításának mun­káját, időbeni elvégzését. Az ankét beszámolóját Kontra elvtárs a járási tanács elnökhelyettese tar­totta. Kontra elvtórs beszámolójá­ban foglalkozott azzal, hogy a kor­mányprogramul meg jelenese után mennyire megnőtt dolgozó paraszt­jaink termelési kedve. Érzik és lát­ják kormányunk támogatását a kü­lönböző kedvezményeken, a beadási kötelezettségek csökkentésén keresz­tül. Dolgozó parasztjaink kormá­nyunk segítségét és támogatását a mezőgazdasági növények termelésé­nek emelésével viszonozza. Elmond­ta Kontra elvtárs, hogy soha nem használtak fel ennyi istállótrágyát és műtrágyát a dolgozó parasztok a talajerő fokozására, mint az elmúlt ősszel és ez év tavaszán. Ez mind azt bizonyítja, hogy dolgozó paraszt­jaink harcolnak kormányunk határo­zatának végrehajtásáért és azért, hogy több terményt, több húst ad­janak országunknak és ezzel előse­gítsék egész dolgozó népünk és sa­ját életszínvonaluk emelését is. — A mezőgazdasági termelés növelése ér­dekében legfontosabb feladatunk a járás területén — mondta Kontra elvtárs — hogy a mezőgazdasági ter­mények termelése közötti arányta­lanságot megszüntessük. Például az elmúlt ősszel a járás nem teljesítet­te búza vetéstervét, ami azt jelenti, hogy több vagon gabonával adunk kevesebbet államunknak, mint amennyit a terv előír. Ezzel egész népgazdaságunkat, de saját magun­kat is megkárosítjuk — mondta. Az őszi és tavaszi vetések tapasz­talatai azt bizonyítják, hogy a ke­nyérgabonatermelés mindinkább hát­térbe szorult. Igaz az, hogy a járás területén több községben a talaj igen alkalmas a burgonya és a kukorica termelésére, ez azonban nem ered­ményezheti a kenyérgabonate’rmelés elhanyagolását. A továbbiakban azzal foglalkozott a beszámoló, hogy fél kell számolni a növénytermelés és az állattenyész­tés közötti hatalmas különbségeket is, mert jó állattenyésztés nélkül nincs jó növénytermelés sem. Több állat tartására több takarmány kell, ez szükségszerűen megkívánja, hogy a gazdák növeljék takarmánynövény vetésterületüket és minél több jó­minőségű takarmánynövénnyel, réti­szénával és silóval biztosítsák nö­vekvő állatállományunk ellátását. Nagy gondot kell fordítani a lege­lők tisztántartására, jó karbantartá­sára, ami nagyban elősegíti az álla­tok takarmányozását, a tejhozam növekedését. Kontra elvtárs ezután rátért a köz­vetlenül előttünk álló feladatokra. Foglalkozott röviden a növényápo­lást munka jó elvégzésének módsze­reivel, azzal, hogy melyik növényfé­leség kapálására milyen növény­ápológépet, milyen időben alkalmaz­zanak. Felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy az elvetett kukoricájukat figyeljék, mivel az a sok eső miatt megtömődött talajból nem tud ki­kelni. Használják tehát a fogasolást, ezzel meglazítják a talajt és biztosít­hatják a növény kikelését. Kérte az agronómus elvtársakat, hogy mind a tsz-eknek, mind az egyénileg dolgo­zó parasztoknak adjanak meg min­den segítséget a növényápoláshoz, tanácsaikkal, javaslataikkal segítsék elő, hogy a jó növényápolás több termést hozzon. Fontos feladatként határozta meg termelőszövetkeze­teink számára azt, hogy minden munkaképes családtagot vonjanak be a növényápolási munkába. Osz- szák ki a területeket, hogy érdekelt legyen minden egyes tag a termelés­ben, ezzel elősegíthetik azt, hogy be­csületesen megművelik területeiket és gazdag termést takaríthatnak be. Hangsúlyozta a premizálás jelentősé« gét és fontosságát, ami serkentőleg hat valamennyi tsz-tagra. Kérte a jelenlévő elvtársakat, hogy kiki falujába hazamenve, serkentsék a dolgozó parasztokat a növényápo« lásra, minden időt használjanak ki, hogy az esőzések által okozott ki­esést be tudják pótolni. Befejezésül hasznos tanácsokkal látta el az értekezlet részvevőit, is­mertette a takarmánynövények, a rétiszéna kaszálásának és betakarí­tásának jól bevált módszereit. —• Minden szálastakarmányt idejében takarítsanak be — mondta. — A jó minőségű takarmány elősegíti a mi­nőségi állattenyésztés fejlesztését is, amelyet pártunk és kormányunk a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­ről szóló határozatában megjelölt, mely a növénytermelés fejlesztésével szorosan összefügg. Termelőszövet­kezeteink, állami gazdaságaink és dolgozó parasztjaink készítsék elő kaszálógépeiket, javítsák ki azokat, hogy időben megkezdhessék majd a takarmánynövények lekaszálását és betakarítását 5s. Minden egyes dolgozó paraszt tart­sa legfontosabb kötelességének most a növényápolás jó elvégzését, hogy méltóképpen ünnepelhessük meg mi is járásunk területén munkasike­reinkkel pártunk III. kongresszusát — mondta befejezésül Kontra elv­társ. Hozzászólások A beszámolót vita követte. Első­nek Horgas János, a kastélyosdom- bói mezőgazdasági állandó bizottság elnöke szólalt fel. Felszólalásában elmondta, hogy az ő termelőszövet­kezetükben a 30 asszony közül még mindig van 14 olyan, aki nem veszi ki részét a közös munkából, pedig most a növényápolási munkáknál igen nagy szükség van munkájukra. Kérte a járási tanács segítségét, hogy termelőszövetkezet üli ben is meg tudják szilárdítani a munkafe­gyelmet. Szubotics elvtárs somogytarnócai tanácselnök a község dolgozói nevé­ben vállalta, hogy a rétifüvet min­den gazda virágzáskor lekaszálja, hogy jóminőségű takarmányt takarít­hassanak be. Tóth Szabó Lajos elvtárs, Barcs község termelési bizottságának el­nöke csatlakozott a somogytarnó- caiak vállalásához, s megfogadta, hogy c3k is időben betakarítják ta­karmánynövényeiket. Elmondta Tóth Szabó elvtárs azt is, hogy köz­ségükben megkezdték a dolgozó pa­rasztok a korai burgonya kapálását és nagy lelkesedéssel végzik a többi növényápolást ’s. Kiss elvtárs, a somogytarnócai Szorgalom tsz enöke elmondta: elha­tározták, hogy 50 mázsás kukorica- termést érnek el ebben az évben egy hold földön. A kukoricát négyzete­sen, fészektrágyázva vetették. Kike­léskor műtrágyát is adnak felültrá- gyázásra, majd négyszer kapálják és elvégzik a pótbeporzást. A burgo­nyánál 150 mázsás termést akarnak elérni. Versenyre hívták a járás ter­melőszövetkezeteit és egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztjait és kér­ték, hogy csatlakozzanak az 50 má­zsás kukorica- és a 150 mázsás bur­gonyatermés eléréséért indított moz­galomhoz. Németh József péterhidai tanács­elnök és Losonczi elvtárs, a bolhói Ságvári termelőszövetkezetből vál­lalták községük, illetve tsz-ük dol­gozói nevében, hogy a III. pártkon­gresszusig a növényápolást minden növényféleségnél egyszer elvégzik. A burgonya töltögetését is egyszer és a kukorica boronálását, illetve egyelé- sét is 75 százalékig befejezik. A többi felszólaló elvtárs is igen értékes javaslatokkal, tapasztala­tokkal, a munkában elért eredményeik ismertetésével emelte az érte­kezlet színvonalát. Az ankét betöltötte feladatát, bár a beszámoló keve­set foglalkozott a növényápolási munkákkal. A beszámolónak ezt a hibá­ját helyrehozta Bajusz elvtársnak, a Megyei Tanács mezőgazdasági osz­tálya agronómusának felszólalása, aki igen hasznos tanácsokat adott az elvtársaknak a növényápolási munka jó elvégzésére. A felszólalások ér­tékesek voltak. Szép vállalások születtek a növényápolási munka idő­beni jó elvégzésére, amelyek mind elősegítik, hogy dolgozó parasztjaink jó termést érjenek el ebben az esztendőben is. Az ankét azonban csak úgy lesz hasznos és értékes, ha a részvevő elvtársak ezeket az értékes javaslatokat, tapasztalatokat otthon felhasználják, munkájukban segí­tik községük dolgozó parasztjait. Nincs idő a késlekedésre, a munka sür­get, kezdjék hát meg a barcsi járás dolgozó parasztjai a jó növényápo­lással a harcot a jó termés eléréséért. Varga Mária, II MsMtattek életéből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom