Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-13 / 112. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Készüljünk a Nemzetközi Gyermeknapra Jó növényápolással harcoljanak a barcsi járás tsz-ei és dolgozó parasztjai a bő termésért Kis Pajtásoknak, Úttörőknek . . , | | v AS DOLGOZÓD PÁRTJA M F.OVE I PÁRT..BlZOT.TS,A’Gfl'N MQ-A ■ JV XL évfolyam, 112. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1951 május 13. LEGSÜRGŐSEBB FELADATUNK: A NÖVÉNYÁPOLÁS Megyénk termelőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztsága a késői kitavaszodás ellenére sikeresen befejezte a tavaszi vetési munkákat. Legfontosabb dolgunk, hogy biztosítsuk a pártnak és a minisztertanácsnak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozata célkitűzéseinek végrehajtását, a növénytermelés hozamának emelését. Ennek érdekében rendkívüli gonddal kell végrehajtani a növényápolási munkákat. Ez annál inkább fontos, mert a hosszantartó, erős esőzés nagyon megtömte talajainkat és igen kedvező feltételeket teremtett a gyomnövények fejlődése számára. A növényápolás szabályaként tartsuk szem előtt, hogy legfontosabb a legmegfelelőbb időpont megválasztása, a gyorsaság és a minőségi munka biztosítása. Éppen ezért igen fontos, hogy a rendelkezésre álló munka-, fogat- és gépierő felhasználására tervet készítsünk, hogy gyorsan és jó minőségben tudjuk a munkát elvégezni. A növényápolás sikere elsősorban a megfelelő idő megválasztásától függ. Egy-kétnapi késedelem helyrehozhatatlan károkat okozhat, de legalább ilyen hiba a sáros, ragadós talajon végzett növényápolás. Éppen ezért az esőzés elmúltával állandóan kísérjük figyelemmel talajainkat s mihelyt annyira megszikkadí, hegy nem ragad a szerszámra, nem kenőjük. de még nyirkos, azonnal kezdjük meg a munkát. Legelső teendőnk az őszi vetések felülvizsgálása. Minden őszi vetést, melynek talaját az eső megtömte, vagy kigyomosodott, meg kell foga- solni. Ezzel biztosítjuk, (hogy az aprómorzsássá munkált talajfelszín megakadályozza a lehullott csapadék elpárolgását, másrészt pedig gyomirtást végzünk. Ezt a munkát köny- nyű, hegyes, élesfogú boronákkal végezzük úgy, hogy a sorokkal egyirányúd haladjunk, hogy a gabonában minél kevesebb kárt tegyünk. A kellően bokrosodott tavaszi gabonákat is fogasoljuk meg, ha a talaj tö- möttsége, vagy gyomossága megkívánja, de semmiképpen nem szabad már szárba indult vetéseket fogasol- ni. Gyommentes talajon jó szolgálatot tesz a nem nagyon kopott tövisborona. Gyengébb vetéseinken boro- nálás előtt végezzük el a másodszori fejfrágyázást. A jól végzett boroná- lás felér egy kapálással. A nagyobb gyomokat, melyeket a fogassal nem tudunk eltávolítani, még virágzás, illetve magkötés előtt gyomláljuk, vagy acatoljuk ki. Kendkívüli gondot kell fordítanunk kapásnövényeink ápolására is. Legelőször a még ki nem kelt növények talaját lazítsuk fel fogassal, ha nem gyomos és nem túl tömött, tövisboronával. A ki nem kelt növények talajának fogasolására nagy gondot fordítsunk, s csak olyan mélyen végezzük, hogy a már csírázásban lévő növényekben kárt ne tegyünk. Éppen ezért a munka megkezdése előtt vizsgáljuk meg a földben a magvak csírázását. Különös figyelmet fordítsunk a kukorica csírázásának megvizsgálására s ott, ahol a talaj alacsony hőmérséklete miatt tönkrement a mag, vagy a csíra, végezzük el újra a vetést. Ha azt látnánk, hogy ez későn lenne, beáztatott vetőmagot használhatunk. Igen sürgős feladatunk a cukor- és takarmányrépa sarabolása. Ezt a munkát sekélyen végezzük. Igen alkalmasak erre a célra a toíókapák, vagy a »Rapid« vonókapák. Ezekkel jó és gyors munkát lehet végezni a talaj összeíiprása nélkül. Ha ez nem áll rendelkezésünkre, akkor úgy végezzük a munkát, hogy a kapálandó sorközök mellett, a még kapálatlan sorközben járjunk, A sarabolást óvatosan végezzük, nehogy a fiatal növénykéket földdel betakarjuk. Nálunk szokatlan eljárás a kikelt répák fogasolása. Azonban ha elegendő magot vetettünk, s azt 1—2 cm-re'jól beágyaztuk a talajba, nyugodtan használhatunk olyan könnyű fogast, melynek fogai gömbölyű át- mérőjűek, egyenesek és vékonyak, s legfeljebb 10—12 cm hosszúak. Ezt sekélyen járatva, a sorokra keresztbe, jó munkát végezhetünk. Meggyorsíthatjuk a répa fejlődését, ha a sarabolás vagy fogasolás előtt 30—40 kg pétisót szórunk holdanként fejtrágyának. Amint a répának — a szikleveleket nem számítva.— 3—4 levele van, el kell végezni az egyelést. Korábbi egyelés a rovarkártevők miatt nem tanácsos, későbbi egyelés esetén pedig gyengébben fejlődik és kevesebbet terem. Az egyelés nehéz és lassú munkáját meggyorsíthatjuk a csok- rosítással, amit megfelelő szélességre állított gépi vagy fogatos kapákkal a sorokra keresztben végzünk. A répafélék további ápolása a szükségnek megfelelő számú, mélyebb — 5—6 cm — kapálásból áll. Ezt addig kell végezni, míg a levelek a talajt be nem árnyékolják, s annyiszor, ahányszor megtörni az eső, vagy a gyomosodás megkívánja. Egyéb kapásnövényeink, különösen a kukorica ápolására is nagy gondot fordítsunk. Az első kapálás után — amit fogassal is helyettesíthetünk — amikor a kukorica 4—5-ilc levelét hozza, el kell végezni a ritkítást. Ezt sem szabad sem túl korán, sem túl későn végezni, a répánál elmondott okok miatt. További ápolása fattyazásból, szükség szerinti kapálásból és az iiszkös tövek eltávolításából áll. Célszerű elvégezni a póibeporzást is. A kísérletek eredményei bizonyítják, hogy a kétszeri kapálással szemben a háromszori kapálás és az augusztus elején elvégzett gazoló kapálás alkalmazásával holdanként 3 —6 mázsa csöveskukorica termés- többletet biztosíthatunk. Az első kapálást sekélyen, a továbbiakat 4—5 cm mélyen végezzük, a tövek körül azonban sekélyebben, nehogy a gyökereket elvagdaljuk. Megkönnyíti és gyorsítja a munkát a gépi és fogatos művelés, különösen a négyzetesen vetett kukoricáknál, ahol keresztben és hosszában is végezhetjük a munkát. A sorokba vetett kukoricáknál — ha a tábla engedi — a sorok átvágásával tegyük lehetővé a kétirányú művelést. Erre a célra vegyük igénybe a gépállomások növényápoló gépeit, melyek olcsón, gyorsan és jó minőségben végzik a munkát, s a felszabadult munkaerőt más munkában foglalkoztathatjuk. Állattenyésztésünk szempontjából igen nagy jelentősége van a rétek és legelők, s az évelő takarmányterü- letek ápolásának. Ezeken a területeken is most már sürgősen el kell végezni a gyomtalanítást — ha még nem végeztük el — s legelőinket minél gyorsabban meg kell fogasolni. Erre kiválóan alkalmas a láncborona. Rétjeinken és évelő takarmányterületeinken minden kaszálás után végezzük el a fogasolást. Ezzel nagyobb termést biztosíthatunk. Az elkövetkezendő hetek legfontosabb munkája agronómusok, gépállomások, termelőszövetkezetek és ; minden gazda számára a növényápo- , lás gondos megszervezése és elvég- zése. Minden boronálás és kapálás, amit időben és jó minőségben vég- j zünk, nagymértékben hozzájárul a : növénytermelés hozamának emeié- ] séhez, dolgozó népünk életszínvonala állandó emelkedésének biztosításához. 1 Kovács György agronómus. ] Előre a Megyei Pártbizottság kongresszusi versenyzászlajáért A marcali jurám növényápolást ankét részvevőinek felhívása a megye dolgosó parasztjaihoz E hó 11-én »Növényápolási és szénabetakarítási munkákkal kapcsolatos ankét«-ot tartottak a marcali járásban, amelyen a járás dolgozó parasztjai, tsz-elnökei, brigádvezetői, a gépállomások igazgatói, agronó- musai és a községi tanácsok elnökéi vettek részt. Az ankéton Kula József, a járási tanács VB-eänökhelyettese ismertette a soronlévő feladatokat. Az előadáshoz több dolgozó paraszt szólt hozzá. Somogy szén tpál községből Hosszú Sándor, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke versenyre hívta ki községe dolgozó parasztjai nevében a járás, a megye községeit. A versenyfelhíváshoz a járás valamennyi községe csatlakozott. Értékes hozzászólása volt Marcali Ferenc somogyíajszi dolgozó parasztnak, aki ismertette, hogyan ért el kát. holdanként 120 mázsás burgonyatermést. Továbbá javasolta a jelenlévőknek a nyáriültetésű burgonya termelését, melyet ő évek óta folytat. A sávolya községi tanács elnöke, Bide elvtárs elmondta, hogyan szervezték meg a növényápolási munkákat. Az öreg, gyermektelen családoknak a községi DISZ-szervezet ad segítséget a munkák elvégzéséhez. Boda József mesztegnyői községi agronómus szakszerűen ismertette a lóhere és lucerna kaszálását és betakarítását. Az ankét felhívással fordult a járás és a megye valamennyi községéhez, tsz-éhez és dolgozó parasztjaihoz: Mi, a marcali járás »Növényápolási és szénabetakarítási munkákkal kapcsolatos ankét« részvevői: termelőszövetkezeti és egyéni dolgozó parasztok, mezőgazdasági állandó- és termelési bizottsági elnökök, községi tanácselnökök, gépállomási igazgatók és agronómusok kéréssel fordulunk a járás és a megye termelőszövetkezeteihez és egyéni dolgozó parasztjaihoz. A tavaszi szántási és vetési munkákban az egész járás területén lendületes versenyszellem alakult ki, ami megyei és országos viszonylatban is eredményes volt. A kemény és nehéz munkával elért eredményeket és a kialakult lelkes versenyszellemet az elkövetkező munkákban — növényápolás és szénabetakarítás — továbbra is biztosítani és fokozni kell. Azonban az időben és jól elvégzett tavaszi vetési munkánk csak akkor lesz eredményes, ha az alább felsorolt munkákat időben és jó minőségben elvégezzük: 1. A gabonafélék gyomlálását a szárbaszökés előtt, a sűrűvetésű ipari és egyéb növények gyomlálását pedig 10—15 cm-es fejlettségben el kell végezni. Ezzel megvédjük növényeinket a rovar-, gomba- és egyéb kártevők ellen és biztosítjuk a jó- minőségű, bő termést. 2. A kikelt tavaszi vetéseinket, melyeknek a talaja a rendkívüli esőzés következtében olyan tömött szerkezetű lett, hogy a növényt a fejlődéshez szükséges levegőtől és napfénytől elzárja, meg kell fogasolni vagy sarabolni. 3. A még ki nem kelt növények esőtől és széltől megcserepesedett talaját meg kell szöges- és gyűrűshengerezni és fogasolni, hogy az elvetett magnak a csírázáshoz szükséges levegőt és napfényt biztosítsuk. 4. A nagy termés alapját képező egyelést a cukor-, takarmányrépa, napraforgó 3—4, a kukorica 4—5 leveles korában el kell végezni. 5. A kapásnövények bő termését gyomtalanítással és vízkészletük megőrzésével kell biztosítani. Ennek érdekében a kapások ápolását úgy kell megszervezni, hogy aratásig legalább háromszor kapáljunk és virágzásig a burgonyát háromszor töltögessük. 6. A rozs ablakosságának kiküszöbölését és többtermését az összes rozsvetés pótbeporzásával kell biztosítani. 7. Állattenyésztésünk fejlesztése szempontjából a takarmánytermelési munkák helyes időben való, maradéktalan elvégzése döntő jelentőségű. Csak akkor fejleszthetjük állattenyésztésünket, ha a takarmányozás alapját képező szálastakarmányok minősége jó, és bőséges mennyiségben állnak rendelkezésünkre. Éppen ezért a rétek és egyéb kaszálók lekaszálását a virágzás kezdetén, a betakarítást pedig az aratás megkezdéséig el kell végezni. A város és falu bőséges élelmiszerellátását, ezen keresztül a munkás-paraszt szövetség megszilárdítását kívánjuk biztosítani, - ezért felhívjuk a megye valamennyi járását, illetve minden dolgozó parasztját, ísz-ét, hogy csatlakozzanak felhívásunkhoz. Kula József járási VB-elnök h. Feigli József mezőgazd. oszt. vez. Tóth Mihály j. főagronómus. segítik a uövényápolá sban az űjráriahi dolgozó parasztok A hetek óta tartó esőzés Ujvár- falva határában is akadályozta a mezőgazdasági munkák végzését. Pár nappal ezelőtt, amikor előbújt a napsugár és gyorsan szikkasztotta az erősen felázott talajt, megmozdult a falu népe: megszállták a mezőt, hogy könyörtelenül irtsák a gyomokat. Kalákákat alakítottak: ismerősök, rokonok családostól vonultak a mezőre, hogy egymást segítve idejében végezzenek az első kapálással. Május 11-én estig 30 hold előcsíráztatott burgonya és 5 hold mák gyomtalanítását be is fejezték. Présel Ferenc 9 holdas gazda földjén tizen egyelték a félhold- nyi szerződéses mákot. A szorgos kezek nyomán rövid idő alatt szépen kitisztított- sorokban fejlődő növények bő terméssel hálálják majd meg a gondoskodást. Horváth M. Ferenc 12 holdas dogozó paraszt még áprilisban 600 négyszögöl csíráztatott burgonyát ültetett jól előkészített talajba, de az erősen feltörő gyomok veszélyeztették a növény fejlődését. Horváth gazda sem maradt tétlenül: hogy a jól jövedelmező újburgonya terméshozamát növelje, az első alkalmat felhasználta és családtagjaival együtt alig egy nap alatt elvégezte a kapálást. Szerte a határban kisebb-na- gyobb csoportok szorgalmasan végzik a növényápolást és amikor egy helyen végeznek, gyorsan megkezdik a munkát a következő parcellán. Béres Györgynek Vas István, Galambos János gazdának Horváth M. Miklós segít családjával együtt. Az ujvárfalviak Kovács József 12 holdas dolgozó paraszt kezdeményezésére megfogadták, hogy a pártkongresszus tiszteletére május 20-ig 62 holdon a szerződéses dohánypalántát is kiültetik. A hűvös idő miatt a palánták még a melegágyban vannak, de a meleg most már tartósnak Ígérkezik — s fogadalmukat valóra válthatják, ha úgy, mint a növényápolási munkában — itt is egymást segítve végzik az ültetést. Dicséretet érdemelnek a csülagpnsztai állami gazdaság dolgozói A csillagpusztai állami gazdaság dolgozói szép eredményeket értek el pártunk III. kongresszusa tiszteletére tett vállalásaik teljesítésében. Dicséret és elismerés illeti az állattenyésztésben dolgozókat, akik valamennyien becsülettel teljesítették fogadalmukat. A Rádi-farmon 85 darab tehenük van; itt a fejési átlag 8.9 literre emelkedett. A Toldi-farmon lévő 135 tehén gondozására is nagy figyelmet szenteltek a dolgozók. Lelkiismeretes munkájuk nyomán 8.4 liter a fejési átlag. Példásan dolgoznak az állattenyésztésben Izró György, Bratkó György, id. Varga János és Gelencsér Ferenc tehenészek, akik a 6.2 literes fejési átlagot 8 literre emelték. Szilárd elhatározásuk, hogy a kongresszus napjáig elérik a 10 literes fejési átlagot. Letörleszti első negyedévi {■adózását a Mélyfúró Vállalót (Tudósítónktól.) A kongresszusi vállalások teljesítéséért folyó kemény küzdelem a Kaposvári Mélyfúró Vállalatnál is eredményes volt. A vállalat múlt havi tervét 116 százalékra teljesítette. 1298 folyómétert fúrtak le — s ez az eredmény eddig egyedülálló a vállalat életében. A műhely dolgozói egymással versenyezve nap mint nap szebb eredményeket érnek el. Sándor János 196 százalékos, Rétfalvi András 192 százalékos eredményével bizonyította be, hogy a jó munkaszervezés, a munkaidő teljes kihasználása döntő tényező a terv túlteljesítésében. A fúrógarnitúrák dolgozói között is sok szép eredmény született. A legjobb eredményt Bese Lajos vezető fúrómester, Papp János és Szakács József brigádjai érték el. A vállalat az első negyedévben csak 72 százalékra teljesítette a tervét. A kongresszusi verseny lendülete eredményeként két hónap alatt 25 százalék lemaradást sikerült behozniok. A vállalat dolgozóinak továbbra is ilyen jó munkát kell végezniük, hogy az első ■ negyedévről fennmaradt adósságukat teljesen letörlesszékj
