Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-11 / 110. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Nemzetközi szemle Jogos büszkeség tölti el a kapospulai kiváló állattenyésztőket Szülők és pedagógusok a gyermekekért j ’ i I | v r ' y A P DOLGOZOK... 'PÁ.RT JA p A‘ PJ R t ? Q T T S A'G,^ >I A'iC i,| HELYREÁLLÍTJUK kaposvölgye VIRÁGZÓ ÁLLATTENYÉSZTÉSÉT Töretlen versenykedvvel tovább a kongresssusi versenyxásslóért! Az elmúlt héten — az esős időjárás ellenére ;s — fokozódott a mezőgazdasági dolgozók versenylendülete: újabb eredmények sorakoztak fel megyénkben, mind a tavaszi mezőgazdasági munkák végzésében, mind a begyűjtésben. Miután megyénk tsz-ei befejezték a vetést és alkalmassá vált az időjárás, nagy szorgalommal fogtak a növényápoláshoz. A íülecspusztai Kossuth tsz tagsága minden erejét latbavetve harcol azért, hogy a növényápolási munkákat is határidő előtt befejezze. Ennek eredményeként elvégezték a takarmányrépa sarabolását és a burgonya első kapálását. Továbbra is méltó tulajdonosai a Megyei Pártbizottság kongresszusi versenyzászlajának. Nagy a szorgalom a somogyvári Törekvés, a bala- tonőszödi Vörös Csillag tsz-ben is, ahol a cukorrépa sarabolását, a répáspusztai Első ötéves Terv, a babó- csai Béke tsz-ben, ahol a cukorrépa sarabolásán kívül a napraforgó első kapálását is befejezte a tagság. Dicséret illeti a pusztaszentgyörgyi Uj Élet tsz tagjait, akik a cukorrépa sarabolását, egyelését, a napraforgó és a burgonya első kapálását 66, a so- mogytarnócai Szorgalom tsz tagjait, akik a cukorrépa sarabolását, a burgonya kapálását eddig 70 százalékra végezték el. Ezek a termelőszövetkezetek az állam iránti kötelezettség teljesítésében is példát mutatnak a megye többi termelőszövetkezetének. A községek közti versenyben továbbra is öreglak az első: beadását mindenből túlteljesitette, a napraforgó, a burgonya első kapálását 75, illetve 40 százalékra, a cukorrépa sarabolását pedig 85 százalékra elvégezte, s így jogosan őrzi a Megyei Pártbizottság kongresszusi versenyzászlaját. Megyénk gépállomásai közül egy sem tudta megelőzni az elmúlt héten a ladi gépállomást, amely tavaszi traktormunka-tervét mintegy 116.6 százalékra teljesítette május 5-ig. A versenyzászló megtartásáért továbbra is lelkesen harcolnak a ladi gépállomás dolgozói. Nagy az esélye a versenyzászló elnyerésére a darányi és a balatonkiliti gépállomásnak is. Azonban súlyos a lemaradás a fonói és az iharosberényi gépállomáson a tavaszi terv teljesítésénél. Az állami gazdaságok versenyében még mindig a nagybaráti állami gazdaság halad az élen, amelynek dolgozói büszke tulajdonosai továbbra is a Megyei Pártbizottság kongresszusi verseny zászlajának. Megyénk termelőszövetkezetei, egyénileg dolgozó parasztjai, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozói kövessék az élenjárók példáját, küzdjenek a versenyben a megtisztelő első helyért, jó munkájukkal, az állam iránti kötelezettség teljesítésével érdemeljék ki az elismerést a kongresszusi versenyben. Gondos növényápolással, gyomirtással a nagyobb termésért Tavaszi vetéseink közül a cukorrépa, a napraforgó már csaknem mindenütt kikelt. Hosszú zöld sávok jelzik a földeken, hogy bontogatják leveleiket a répa, a napraforgó vékony kis szárai, a korai ■ elöcsíráztatott burgonya is kidugta már sokhelyen gömbölyű, élénkzöld levelét. A sok csapadék és a néha előbukkanó meleg tavaszi napfény hatására szépen fejlődnek a kultúrnövények, de velük együtt a gyomok is. Kapálásra vár a cukorrépa, napraforgó, burgonya, hogy a gyomoktól megszabadulva, tovább fejlődhessenek és erősödhessenek. A sok esőzés nagyban hátráltatja a növényápolási munkát, sok községben azonban még az esőzések megindulása előtt elkezdték a kapálást és most is, amikor az idő engedi és a földre lehet menni, azonnal hozzálátnak a növényápoláshoz, hogy az eső okozta kiesést pótolni tudják. Kora reggel már indulnak ki a mezőre a tsz-tagok és egyénileg dolgozó parasztok kapával a vállukon, hogy irtsák a gyomot és a jó növényápolással elősegítsék a többtermést. A barcsi járásban A BABÓCSAI BÉKE TSZ tagjai járnak az élen a növényápolási munkákban. A tsz vezetősége jól megszervezte, a kapá" lást, bevonták a családtagokat is ebbe a fontos munkába. A napraforgó és a cukorrépa sarabolását 100 százalékra elvégezték, hamarosan megkezdik a burgonya kapálását is. FONYÓD KÖZSÉG becsületes dolgozó parasztjai sem késlekedtek a növényápolási munka megkezdésével. Amikor az idő engedte, mindig kint voltak a földeken, sarabolták a répát, a napraforgót, kapálták a burgonyát. Szorgalmas munkájuk eredménye: a cukorrépa sarabolásán már túl vannak. Nagy lelkesedéssel kezdtek a napraforgó és a burgonya kapálásához is. SOMOGYTARNÓCA községben a termelési bizottság a községi tanáccsal és a dolgozó parasztokkal közösen munkatervet dolgozott ki a növényápolási munkák végzésére. A tarnócaiak a tavaszi vetési munkáknál is a járás élenjárói voltak: korán vetettek, időben meg is kezdhették a növényápolást. A Szorgalom termelőszövetkezet és az egyénileg dolgozó parasztok is elvégezték a cukorrépa sarabolását, s burgonyájuknak több mint felét megkapálták. A PUSZTASZENTGYÖRGYI ÜJ ÉLET TSZ tagjai példát mutattak a község egyénileg gazdálkodó parasztjai’ nak a növényápolási munkákban. A tagság közös, jó munkájának eredményeként a napraforgó kapálását, a cukorrépa sarabolását és egyelését elvégezték, a burgonya kapálásában is szép eredményt értek el. ORDACSEHI dolgozó parasztjai minden munkában elsők között voltak a fonyódi járásban, most sem akarnak szégyent hozni járásukra, azt akarják, hogy továbbra is elsők lehessenek, ezért siettek is a növényápolással: a cukorrépa sarabolását befejezték, s még az esőzések előtt napraforgójuknak csaknem 90, burgonyájuknak pedig több mint 60 százalékát megkapálták. PÉTERHIDAN a Dolgozó Nép Alkotmánya termelőszövetkezet a cukorrépa sarabolását befejezte. Az egyénileg gazdálkodó parasztok sem késlekednek a munkákkal: a cukorrá' pát ők is megsarabolták és a burgonya kapálását is 25 százalékra elvégezték. A KÖTCSEI BÉKE TSZ tagjai is szorgalmasan végzik a növényápolási munkákat. 10 hold cukorrépájukat megsarabolták. 8 hold burgonyájukat és 7 hold napraforgójukat megkapálták. A RINYASZENTKIRÁLYI KOSSUTH TSZ mindig megyénk példamutató termelőszövetkezetei között volt. A növényápolási munkákban is az élvonalban akar haladni. Május 6-ig mind a 10 hold burgonyájuk kapálását elvégezték. BALATONKILITI községben is tele van a határ szorgalmas emberekkel. Amikor az idő engedi, a falu nagyrésze kint kapál a mezőn, irtják a gyomokat, a kultúrnövények ellenségeit. A dolgozó parasztok 18 hold cukorrépát megsaraboltak és 42 hold napraforgó kapálását elvégezték. A növényápolási munkák folyamatos és gyors végzését megakadályozta a kedvezőtlen időjárás. Most, ha az idő jóra fordul és a földekre rá lehet menni, ne halogassuk a növényápolás megkezdését, illeve folytatását. Egyénileg dolgozó parasztok, tsz-tagok, gépállomási és állami gazdasági dolgozók indítsanak szervezett harcot a gyomok és növényi kártevők ellen, a magasabb termés' hozamok biztosításáért. A szarvasmarhatenyésztés a szarvasmarha sokoldalú termelése és hasznosítása miatt a népgazdaságnak, a mezőgazdaságnak legjelentősebb állattenyésztési ága, ezért elsőrendű mező- és népgazdasági érdek szarvasmarhaállományunk növelése, minőségének javítása, termelékenységének emelése, vagyis minden irányban való céltudatos fejlesztése. Az elmúlt években a kapós- menti községek: Taszár, Baté, Mosdós, Nagyberki, Szabadi, Csorna, Attala, Kapospula, Fonó, Kis' gyalán, Gölle, Kazsok, Büssü, Igái, Somogyszil, Ráksi, Magyaratád, Patalom, Zimány, Őrei és Taszár voltak nemcsak a megye, hanem azt lehet mondani, az ország legjobb állattenyésztő községei. Erről tanúskodnak az évenként megtartott országos tenyészállatkiálll- tás és vásár díjazásának eredményei, mikor a díjak legnagyobb részét e községek tenyésztői kapták. Példaként említhetjük az 1948. évi országos tenyészállatvásárt és kiállítást, amikor az országos szarvasmarhakiállítás anya. gának 57 százalékát Somogy me' gye adta, s a díjak több mint felét a somogyi tenyésztők, légióként a kaposmentiek kapták. Ebben az eredményes tenyésztői munkában 1950 óta lanyhulás állott be mind minőségi, mind számbeli tekintetben. Kerestük és meg is találtuk az okot. így okul lehet felhozni az utóbbi évek gyenge szemes- és szálastakarmány termését, az állatenyésztési szakemberek egyébirányú elfoglaltságát, a törzskönyvi ellenőrzések elmaradását, a kötelező növényeknek a takarmánytermő terű' let rovására való termeltetését, a feltétlen szükséges szakmai segít' ség elmaradását, stb. Kormányunk felfigyelt ezekre a hiányosságokra, s egymásután hozta segítő határozatait. Megszüntette az ipari növények kötelező termelését, tehát gyarapodott a takarmánytermő terület, felállította a megyei és járási állattenyésztő állomásokat, ahol az ott működő szakemberek csak állattenyésztési kérdésekkel foglalkoznak, beindította a törzskönyvi ellenőrzéseket, a szakmai tanácsadás érdekében szakelőadásokat tartanak. Az előnyös tenyésztési szerződéskötéseknek egész sorát kezdte meg, s előleggel, abrakkal segíti a tenyésztőket. A felszabadulást követő években az állatállomány számszerűleg elérte az 1938-as létszámot, a termelékenység azonban még jóval alul maradt. Pedig ha papírt és ceruzát veszünk kézbe, köny- nyen kiszámíthatjuk, hogyha a tenyésztő tejbeadási kötelezettségének eleget tett, a szabadtej eladásával lényeges haszonra tesz szert. Vegyük csak például a re- páspusztai Első ötéves Terv termelőszövetkezetet, ahol havonta szabadtejből 9—10.000 forintos be' vétel van, vagy a magyaratádi Búzakalász, amely havonta 6—^ ezer forintot kap szabadtejért. A megfelelően előkészített és a teje- lési időben szakszerűen takarmá- nyozett tehén bikaborjáért 16— 17 hónapos korban 8—10.000 forintot kap a tenyésztő, viszont annak a tehénnek felnevelt bikaborjáért, amelynél a termelékenységet kimutatni nem lehet, a felvásárló közeg csak 5.000 forint körüli összeget fizet ki. Például vehetjük Egerszegi Dénes patalo- mi kistenyésztőt, ki bikaborjáért közel 10.000 forintot kapott és Hisfonai Sándor fonói tenyésztőt, aki csak 5.000 forintot kapott továbbtenyésztésre felnevelt bikaborjáért, mert a borjú anyjának nem volt meg a megkívánt tejtermelése. Az állattenyésztési állomások körzeti ellenőrei ha" vonta pontosan megjelennek minden községben a törzskönyvi ellenőrzések elvégzése céljából, felkeresik a tenyésztőket és a szükséges szakmai tanácsadást elvégzik. A minél eredményesebb tenyésztési szint érdekében alkalmazzák bátran a fejlett tenyésztési eljárásokat, a tőgymasszázst, a háromszori fejést, egyedi takarmányozást, a természetszerű tartást. Jelentkezzenek minél többen a törzsállattenyésztő állomáson a keszthelyi kísérleti gazdaságban tartandó szakszerű itatásos borjúnevelő 3 napos tapasztalatcserére. Aranyigazság, hogy az állattenyésztés és növénytermelés összhangja nélkül jövedelmező mező- gazdaság nem folytatható. A szűk' séges takarmánybázis megteremtése érdekében elsőrendű feladat az összegyülemlett trágya szakszerű kezelése, időben történő kihordása és alászántása. Rendkívül fontos a terménytakarmány kaszálási idejének megválasztása, annak szárítása és veszteség nélkül való behordása. Januárban Göllén állattenyésztési ankét volt. Erre az ankétra mind a termelőszövetkezeti tagok, mind az egyénileg dolgozó parasztok oly nagy számban gyűltek össze, amire Somogy megyében még nem volt példa. A tenyésztő gazdák előhozták féltett kincseiket, a szebbnél-szebb szarvasmarháikat. Az ankét alkalmával nagyszerű felajánlások, verseny' kihívások történtek. Megmozdult Zimány község, versenyre hívta Göllét. De ettől függetlenül a ka- posmenti községek egymásután kérik községükben gazdagyűlések tartását, hogy megmutassák ők is: nem akarnak Gölle mögé kerülni. Ugyanígy tett Kapospula, Kisgya- lán és Fonó is. Folynak a megbeszélések, kérik törzsállattenyésztő községgé való nyilvánításukat. De a somogyszili Kossuth termelőszövetkezet is, ahol a termelő- szövetkezet a felajánlott határidő előtt elkészítette az egyedi takarmányozáshoz szükséges etetőrácsokat, s a következő két hónapban ellő 14 tehenüket már egyedileg készítik elő az ellésre. De a megyén túl is visszhangja támadt a göllei ankétnak, mert a szomszédos Tolna megye Szakcs községe hívta versenyre Gölle községet. Mi, somogyi tenyésztők bízunk abban, Gölle nem hagyja, hogy a győzelmi pálmát más megye vigye el. A Mesterséges Termékenyítő Állomás már behálózta a kapós' menti községeket. Nem is idegenkednek a gazdák már a mesterséges termékenyítéstől, hisz előttük áll a jó példa. Míg a természetes termékenyítésnél a vemhesülés 60—65 százalék, addig a mesterséges termékenyítésnél a termékenyítő állomás már 80—85 százaléknál tart. A termékenyítő állomás a legjobb minőségű és termelékenységű apaállatokkal rendelkezik, tehát a községben lévő tehenek utódai anyai és apai ágon egyaránt a legjobb ősöktől származnak, tehát csak a szakszerű felnevelést kell biztosítani. Az állattenyésztés terén még nagyon sok javítanivaló, igazítam- való van. Ki kell állni minden tenyésztőnek, ha eredményt akar elérni. Minden mód és lehetőség megvan ennek elérésére, hisz rendelkezésre áll a kiváló alap' anyag, rendelkezésre áll a mesterséges, vagy a természetes termékenyítéshez szükséges kiváló apaállat; helyes vetésforgóval minden gazda előállíthatja, megteremtheti a szükséges takarmánybázist. A kormány biztosította a megfelelő tenyészállatárakat, most már csak a jó tenyésztő gazda kell, hogy eredményes tenyésztői munka folyhasson. A somogyi gazda általában jó állattenyésztő, tisztában is van az állattenyésztési kérdésekkel. A tenyésztés, de a saját anyagi jobblétónek biztosítása céljából fogadja meg a fenti jótanácsokat, szeresse az állattenyésztést úgy, mint ahogy azt szerette a múltban, s akkor helyreáll a virágzó állattenyésztés Somogy megyében, a Kapós-völgyében. GAJDI IMRE főállattenyésztő.
