Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-08 / 108. szám

Szombat, 1954 május 8. SOMOGYI NÉPLAP 3 „Lebegjen mindig szemünk előtt a 19-es hősök példája...“ p sütörtökön este a Táncsics Mihály gimnázium diákotthonában 3/47 órakor már együtt voltak a tanulók és nagy érdeklődéssel várták a munkásmozgalom két régi harcosának, Gimesi és Ferencz elv­társak érkezését. A halk moraj, ami a várakozást jellemezte, egyszerre megszűnt, amint Merő Béla igazgató és a diákotthon nevelőinek kíséretében a ked­ves vendégek az ebédlőbe léptek. Merő Béla igazgató üdvözlő szavai után az őszhajú, rokonszenves Gimesi elv társ szólt az ifjúsághoz. Közvetlen, meleghangú szavaiból megismertük a letűnt korszak fővárosi proletárifjú­ságának sivár, örömtelen, küzdelmekkel tele életét. Élettörténetén ke­resztül megismerkedtünk a fejlődő munkásosztály harcos életével, szer­vező és agitációs módszereivel. Érdekes történeteket hallottunk a Ta­nácsköztársaság idejéről. Beszélgetése végén arra kért bennünket, lebeg­jen mindig szemünk előtt a 19-es hősök példája, és hogy munkánkban, tanulásunkban a lehető legjobb eredmények elérésére törekedjünk, mert csak így lehetünk méltó folytatói annak az ügynek, melyért oly sokan életüket áldozták. C* erencz elvtárs elmondta, hogy parasztcsaládból származik. Szere- tett volna tanulni, de az akkori körülmények nem adtak rá mó­dot. Rövid élettörténetének elbeszélése után részleteket mondott el a ka­posvári MÁV-műhely munkásainak harcairól. Beszélt Ferencz elvtárs ar­ról is, hogyan ünnepelték meg máj us elsejét a felszabadulás előtt. Fel­vonulni nem lehetett, nyilvános gyűlést nem szervezhettek, csak az erdő­ben bújkálva ünnepelhették meg a munkásosztály nagy ünnepét. Kapos­várott is annyira féltek az urak a munkásoktól, hogy a Kecel-hegyen ágyút állítottak fel és a kaszárnyák udvarán gúlába rakták a puskákat, hogy adott pillanatban a munkások ellen irányíthassák csövüket. Beszé­dét egy régi munkásinduló eléneklé sével fejezte be. Diákotthonunk falai között már rég hangzott fel olyan lelkes taps, mint amilyen a két elvtárs szívből jövő beszéde után felzúgott. Gimesi és Ferencz elvtárs beszédéből sokat tanultunk. Megtanultuk azt, hogy a munkásosztály hogyan harcolt egy boldogabb jövőért, hogy mennyi áldo­zatot követelt ez tőlük. TV ekünk már nem kell életünket áldozni, csupán egy feladatunk van: megőrizni a számunkra kivívott szabadságot. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha példamutató munkával készülünk azokra a ne­héz feladatokra, amelyek az életben várnak ránk. — MB — Hogyan lépi ál állalainh szárazlianápsárál a zilahira A cukorrépa kártevői elleni védekezés — a cukorrépa ápolása Mindennemű hirtelen takarmány­változtatás állatainknál emésztési za­varokat idézhet elő. Különösen vi­gyázzunk tavasszal a zöldtakarmá­nyokra való áttérésnél, mert a szá­raztakarmányozásról, ha minden át­menet nélkül térünk át a zöldtakar­mányozásra, állatainknál hasmené- ses, dugulásos, lovaknál kólikás, szarvasmarháknál hasvízkórságos megbetegedés jelentkezhet. Mivel ál­latainknál mindennemű emésztési :zavar, megbetegedés a termelékeny­ség csökkenését idézi elő, ezért nagy gondot fordítsunk arra, hogy a téli takarmányozásról a tavaszi zöldete­tésre lassan, fokozatosan térjünk át. Eleinte csak kevés zöldet etessünk és azt is tavaszi szalmával, vagy szé­nával keverve. Mivel állataink ta­vasszal a zöldtakarmányt mohón fo­gyasztják és a szalma és széna kö­zül kiválogatják, ezért célszerű kez­detben a zöldet szecskázva, szalma­szecskával, szénaszecskával keverve etetni. A zöldtakarmány etetését úgy kezdjük meg, hogy az első 1—2 nap­ban a zöldtakarmány napi adagjá­nak csak XU részét adjuk, ami fel­nőtt szarvasmarhánál 8—12 kg le­gyen és ezt a mennyiséget keverjük szalmaszecskával, vagy szénaszecská- val, majd 3—4 nap múlva emeljük 16—20 kg-ra és egy hét múlva a teljes adagot, 40—50 kg-ot adhatjuk már. Legelőre kijáró állatainknál ugyancsak meg kell tartani az átme­netet, ezért állatainkat reggel a ki­hajtás előtt és este a bekötés után feltétlenül etessük meg szalmával, vagy szénával, mert így a hasmenést, emésztési zavarokat, esetleges meg­betegedéseket megelőzhetjük. Nagy gondot fordítsunk állandóan arra, hogy különösen tejelő tehe­neinknél egyik takarmányféleségről a másik takarmányféleségre az át­térés fokozatosan történjék meg, mert ha átmenetet tartunk a takar­mányváltoztatásnál, ez állatainknál nem idéz elő zavarokat és a tejter­melésnél nem áll be csökkenés. Különös gondot fordítsunk nagy­tejelő teheneink tavaszi takarmányo­zására, mert a jó legelő tehenek a jó legelőn 15 kg tejet is képesek ter­melni. Ügyeljünk arra, hogy a tej­termelés fokozása végett nagytejelő teheneinket póttakarmányozásban részesítsük, így állataink kondíciója javulni fog és nagy tejtermelésüket hosszú ideig megtartják. Wéber Endre. A Szovjetunióban használják már a baktérium-műtrágyát A Szovjetunióban idén háromszor annyi azoto- és foszforbakterint, bak­tériumműtrágyát használnak műtrá­gyázásra, mint a múlt esztendőben. A baktériumműtrágyák révén hasz­nos talajbaktériumok telepei képződ­nek a növények gyökérzetében. Se­gítségükkel a növény több nitrogént és foszfort tud felszívni, s ezáltal nő a hozam. Az őszibúza műtrágyázása foszforbakterinnel ! a ,feketeföldű övezetben 2 mázsával, a nem fekete- földű övezetben pedig másfél má­zsával növeli a hektáronkénti hoza­mot. A burgonyánál 20—25 mázsányi a többlethozam. A baktériumműtrá­gyák használata jelentősen emeli a kender, a zöldségfélék, a tavaszi bú­za és más mezőgazdasági növények hozamát is. Rizsszalmából kötelet gyár! a karcagi úi üzem A rizsszalma egyedüli hasznosítási módja az utóbbi időben a celluloze- gyártásnál volt. de most újabb alap­anyagul szolgál a kötélgyártásnál. A hónap elején kezdte meg működését Karcagon a rizsszalma feldolgozó he­lyiipari vállalat. Az itt készülő is­tállói kötelekhez rízsszalmával ke­vert magkendert használnak fel, s ennek szakítóereje nagyobb, mint a kenderkóc kötélé. Gyógynövényeket termesztenek a csehszlovák termelőszövetkezetek Az Olomouc-környéki termelőszö­vetkezetek olyan gyógynövényeket termesztenek földjeiken, amelyeket a közelmúltban még külföldről impor­tált Csehszlovákia. A múlt év őszén a novy-sveti termelőszövetkezetben pl. székfüvet kezdtek termeszteni. A három hektárnyi területen elvetett székfüvet időben gyomlálták, s most jól fejlődik. A betakarítás, amely má­jusban lesz, szép eredményt ígér. A terméskilátás egy hektárra számítva 1500 kilogramm száraz székfűvirág. Ezzel 100 ezer korona jövedelemhez jutnak a termelőszövetkezet tagjai. Bíróság vonja felelősségre a sertésekkel üzérkedő kulákot Kónya Lajos, volt 35 holdas, bün­tetett előéletű dombóvári kulák Szentes és Földes községekben so­rozatosan 30 darab sertést vásárolt és azokat a dombóvári piacon, üzlet­szerűen, jelentős nyereséggel adta el. Árdrágító-üzérkedés bűntette miatt a dombóvári járási ügyészség vád­iratot nyújtott be Kónya Lajos ellen a járásbírósághoz. IS kilogrammos oyírósóly Az Asztrahány-területi Lenin kol­hozban Húszain Kubasev számadó­juhász tavaly 948 rábízott merinoi juhtól 8566 kg elsőosztályú finom­gyapjút nyert (9 kg átlagos nyíró­súly). Száz juhnak 13—15 kg, tíz juh- nak meg — 1® kg volt a nyírósúlya. A kolhoz a beadott gyapjúért 250 ezer rubelt kapott. VÉDEKEZÉS Előző cikkünkben már említést tet­tünk a cukorrépa legkorábban meg­jelenő ellenségéről, a répabolháról. A répakelés első napjaiban foko­zott figyelemmel kísérjük a bolha megjelenését, mert ha nagy tömeg­ben talál fellépni, órák alatt tönkre­teheti vetésünket. Kártevése a leve­leken keletkezett apró, kerek szívási foltokról ismerhető fel. Ha ilyent lá­tunk cukorrépánkon, azonnal poroz­zunk Agritox-szal (HCH), vagy Hun­gária Matadorral (DDT), kát. holdan­ként 6—8 kilót számítva. Tévesen jár el az, aki a bolha ellen vizesol­dattal permetez, mert a bolha kár­tevése szívásból áll; eredményesen csak poralakú bőr- és idegméreggel védekezhetünk. Később megjelenő kártevő a répa- barkó, népies nevén csajkó. A répa levelén karéj alakban rág és amíg pa­lántánk kicsi, 10—12 darabot is ké­pes naponta elpusztítani. Étvágya szinte kielégíthetetlen. Sok fajtája van, ezek közül nagyobb tömegekben fordul elő a hamvas, lisztes törpe­barkó. Utóbbi annál inkább is vesze­delmes, mert apró és nehezen vehető észre. Hathatós védekezőszer a Dar- sin, arzéntartalmú, halvány rózsa­színre festett por, amelyből 100 hl vízbe y2—1 kilót teszünk. Tekintettel arra, hogy az arzén vízben nem ol­dódik, hanem csak lebeg, permete­zőink megtöltése előtt a permetlét alaposan keverjük át és csak vagy magasnyomású, vagy keverőkészü­lékkel ellátott gépet használjunk. Ha ezekre nem ügyelünk, az arzén le­ülepszik és tiszta vizet permetezünk répánkra. A Hungária Matador per és permet alakjában használható — a csomagolópapíron (dobozon) fel van tüntetve, melyik milyen. Permetező­féleségből 1—2 százalékos oldat igen jó hatású. Nagyobb répaterületekre a Cukor­gyár rendelkezésre bocsát fogatos vagy motoros, nagyteljesítményű permetezőgépeket, amelyekhez pa- rathion-tartalmú, igen erős mérget ad, az ú. n. »E 605 F 3«-at. Ez csak külön kiképzett brigáddal, Illetve ke­zelővel üzemeltethető. A védekezésre felhasznált szerek általában emberre, állatra egyaránt mérgező hatásúak, ezért azokkal a legnagyobb körültekintéssel bánjunk, zárt helyen tartsuk — a permet -éből pedig csak napi felhasználást készít­sünk. Kellemetlen kártevők még a dög­bogár és labodabogár álcái, melye­ket szintén permetezéssel pusztítunk. Kisebb számú előfordulás esetén kéz­zel szedjük össze és megsemmisítjük A cserebogárcsimasz (pajor) kárté­tele arról ismerhető fel, hogy a répa­tő fonnyadni kezd. Ha ezt észrevesz- szük, nincs más segítség, mint kis kapával kivágni a fonnyadó répát, melynek gyökerénél biztosan megta­láljuk a csimaszt. Pusztítsuk, mert nyi időveszteség nélkül meg kell ezt a legfontosabb munkálatokat kezde­ni. Ha várunk vele, a sok, egymás mellett lévő fiatal répánk gyökere összefonódik, felnyurgul, veszít gyök- és levélnevelési képességéből. Minél előbb és minél gyorsabban végezzük el az egyelést, meghagyott répatövünk részére annál előbb biz­tosítjuk a fejlődéshez szükséges te- nyészterületet. A répa egyelését mindenkor rö- vidnyelű répaegyelő kapával végez­zük. A hosszúnyelű kukoricakapák­kal csak rossz munkát lehet végezni* ez pedig senkinek sem érdeke. Az egyelést úgy végezzük, hogy a dolgozó két sort hajtson maga előtt, egyelőkapával a kézben. A kapát ke­resztben átvágja a soron, így csok­rot képez a répából, amiből kivá­lasztja a legszebbet meghagyásra, a többit pedig kitépi. Szovjet tapasztalatok szerint az a répa fog jobban fejlődni, amelyiknek két sziklevele a sorra keresztben áll. A meghagyott répát földdel újra feltöltjük, ha azonban gyökérfeké- lyes (barnaszínű, elcérnásodó a gyö­kér), akkor döntve hagyjuk, hogy a napsütés elősegítse a gyógyulást. Ügyeljünk arra, hogy folyóölen­ként legalább 8 darab répa marad­jon (kis arasznyi távolság), ez a mennyiség biztosítja a kellő beállt- ságot és ezzel a termést. Aki cukorrépáját is olyan ritkán hagyja meg, mint takarmányrépáját, rosszul számít, mert a cukorrépa ter­mészeténél fogva nem nő meg olyan nagyra. Leghelyesebb, ha cukorrépá­ból négyszögölenként 35—40 darab egyedünk van. MÉLYKAPÄLÄS Az egyelést hamarosan, 8—10 nap múlva kövesse a mélykapálás. Ezt a munkát sem szabad kukoricakapával' végezni, mert ennek a munkája hul­lámos talajt hagy vissza, ami erősen elősegíti a nedvesség elpárolgását. Vagy téglalapalakú répakapát, vagy nyitrai kapát használjunk erre a cél­ra. Mély kapálás a! Icai mával a még kettős répákat egyre ritkítjuk, a meghagyott egyedeket jól körülka­páljuk anélkül, hogy azokat megsér­tenénk. A gyomokat alaposan kiirt­juk, a talajt simán hagyjuk vissza. Egyszeri mélykapálás nem elegen­dő, ismételni kell annyiszor, ahány­szor a talaj állapota megkívánja. Nagyon fontos, hogy az aratás meg­kezdése előtt répánkat még egyszer átkapáljuk, mert az aratás szorgos Időszakában erre nincs idő. GAZOLÓKAPÁLAS Az aratás és cséplés befejezése után még egy, ú. n. gazolókapálást adunk a cukorrépának. Kell ez, mint neve mutatja, az aratási idő alatt előbújt gyomok irtására és a ned­vesség konzerválása végett is. Jól jegyezzük meg, gyakorlati tapaszta­latok bizonyítják, hogy minden ka­Most a növényápolás sikeréért indulunk harcba Szokatlan hosszúra nyúlt a tél és kevés idő maradt a tavaszi munkák elvégzésére. Ennek ellenére körze­tünkben a szántás-vetés a befejezés­hez közeledik. Mindez világosan bi­zonyítja, hogy a kormányprogramm elhangzása után hatalmasan megnőtt termelőszövetkezeti és egyénileg dol­gozó parasztságunk termelési kedve. Az odaadó, lelkes munkának kö­szönhető, hogy az évek óta össze­gyűlt istállótrágyát most kihordták és a szántóterületnek mintegy ne­gyedrészét megtrágyázták. A terme­lési kedv növekedését mutatja az is, lent, ami jövedelemben a műtrágya árának többszörösét jelenti. Termelőszövetkezeteink, bizonyítva a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, élenjárnak a szántás-vetési munkák­ban. A rinyaújlaki Kossuth termelő- szövetkezet már áprilisban befejezte a kukorica vetését is. Az Uj Élet tsz is elvetette a kukorica több mint 50 százalékát. Termelőszövetkezeteink felkészül­tek a növényápolásra. A szükséges eszközöket kijavították, a kapások Élet tsz kifogástalanul elkészített magágyba időben elvethette a ta­vasziak magját. Gyertyás János és Horváth László elvtársak a Petőfi tsz-nek és a fo­gattal nem rendelkező egyéni gaz­dáknak nyújtottak nagy segítséget. Spolár elvtárs érdeme, hogy * so- tmogyaracsi gazdák is jól elkészítei t magágyba, időben vethettek. A ki­fogástalan minőségi munka láttán olyan dolgozó parasztok is igénybe vették a gépeket, akik fogattal ren­delkeztek. Meg kell azonban jegyezni, hogy az egy-egy fonnyadt tó kivágásával nagyon sok egészséges répát men­tünk meg. Hasonló módon jelentkezik a, drót­féreg kártétele is — védekezés, miírt a csimaszflái. Ha nagyobb tömegben jelentkezik, Ölrtyi távolságra V2 cib-es burgonyaszeletekét rakjunk ki Se­kélyen a föld alá, helyeiket páféiká- val jelölve. Egy-két nap múlva a burgonyaszeleteket átnézzük, a belé­jük fúródott drótférgeket kiszedjük és elpusztítjuk. Az eljárást szükség esetén ismételjük meg. EGYELÉS pálás egy jó esővel ér fel- Márpedig az augusztusi kánikulában érré ugyancsak nagy szükség van. GÉPKAPALAS Egyrészt a kézi munkaerő kímélé­se, másrészt a munka meggyorsítása végett a szükséges kézikapálások kö­zött minél többször járassuk a Deyl- kapákat. Gyomot irtunk velük, ned­vességet raktározunk és a talajt morzsalékos, levegő által járható ál­lapotban tartjuk segítségükkel. Befejezésül idézem Cserháti Sán­dor, régi gazdasági tanár mondását: »Kapa á répa anyja«. hogjr óriási érdeklődés nyilvánult meg a műtrágyák iránt és a rendel­kezésre álló készleteket szinte na­pok alatt elvitték. Csupán Rinyaújlak termelőszövetke­zeti és egyénileg dolgozó parasztjai 160 mázsa műtrágyát használtak fel az ősziek fejtrágyázására és a csíráz­tatott burgonya fészektrágyázására. Ez a műtrágyamennyiség mintegy 200 mázsa gabona és jelentős menv- nyiségű burgonya terméstöbbletet je­területét egyénekre felosztották. így minden tag tudja, mit kell elvégez­nie és úgy láthat munkához, hogy ezt el is végezze. Az elért eredményekhez nagymér­tékben hozzájárultak traktorosaink is, hiszen különösen a termelőszövet­kezetekben a földek vetésre való elő­készítését majdnem teljes egészében ők végezték. Kőfaragó László és Horváth Jó­zsef elvtársak munkája tette le­hetővé, hogy a Kossuth és az Uj a gépek még több munkát is végezhettek volna, ha időnként nem áll elő munkahiány. A jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk a munkalehetőségek biztosítására, a szerződéskötésekre. Eddigi eredményeink jelentősek, de minden erőnk latbavetésével még többre vagyunk képesek. Most a ta­vaszi munkák második szakaszának, a növényápolás sikeréért indulunk harcba. Bódis József agronómus. Cukorrépánk akkor érett az egye- lésre, amikor már négy levele van. Ha ezt a nagyságot elérte, pillanat­Varasdy Albert, a Kaposvári Cukorgyár felügyelője. 1200 ápolónőt képeztek ki a bulgáriai termelőszövetkezetek számára A bulgáriai Vörös Kereszt-hét ke­retében adatokat ismertettek a szer­vezet eddigi munkájának kiemelkedő eredményeiről. A Vörös Kereszt tan- fo’yamain a felszabadulás óta 4200 ápolónőt képeztek ki a falvak szá­mára; ezek közül 1200-an a termelő­szövetkezeti gazdaságokban tevé­kenykednek. 1953 nyarán, a termés betakarítása idején, 51.203 egészség- ügyi állomást létesítettek a földeken, a szérűkön, a gépállomásokon stb. A Vörös Kereszt ápolónői 3217 ét­kezdét létesítettek és 15,533 forrás környékét tisztították meg. 4400 Vö­rös Kereszt-fiók működik 260 ezer taggal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom