Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-30 / 127. szám

Vasárnap, 1954 május 36. SOMOGYI NÉPLAP ' A Magyar I>«lg©*«k Pártja III. kongresszusa (Folytatás a 4. oldalról.) ‘ szerteágazó tevékenységének terén, úgy ahogyan azt a feladatok megkö­vetelnék. A helyi tanácsait munkájában ta­pasztalható fogyatékosságok nem utolsósorban a kritika és önkritika gyengeségéből fakadnak, ami egy­ben a pártszervezetek politikai ne­velőmunkájának fogyatékosságaira is mutat. A helyi tanácsok kommunis­ta, vagy pártonkívüli tagjainak még nem vált mindennapi életszükségle­tükké, munkájuk szerves részévé a kritika és önkritika és a tömegek részéről jövő bírálat gyakran süket fülekre talál náluk. Helyi tanácsaink vezetői mindin­kább megszokták, hogy a tömegek ellenőrzése és bírálata nélkül dol­gozzanak, ami elkerülhetetlenül a tömegek szerepének lebecsüléséhez, a bírálatnak és önbírálatnak a helyi tanácsok munkájából való kiküszö­böléséhez vezetett. Ezzel háttérbe szorult az alulról jövő kezdeménye­zés, a hibák, bajok jelzése is. A he­lyi tanácsok vezetői között nem ke­vesen vannak, aikik ritkán mennek a tömegek közé, mert bizony ott felvetik a kérdéseket, amit aztán nem igen lehet válasz nélkül hagyni. De arra is rá kell mutatni, hogy he­lyi tanácsainkat elég gyakran igaz­ságtalan bírálat éri. Egyes minisz­tériumok, főképpen a begyűjtési és földművelésügyi minisztérium részé­ről a végrehajtó bizottságokkal szemben gyakorolt bírálat nem rit­kán elfogult ledorongolássá vált, ami nem segítette elő a helyes és igaz­ságos bírálat szellemének kialakulá­sát. Bármilyen jó határozatot hozunk is, mégolyán helyes intézkedéseket foganatosítunk is a helyi tanácsok és az államigazgatás kérdéseinek megoldására, önmagukban csak elő­feltételét teremti meg ennek. A pro­blémák megoldása a kádereken mú­lik, azok döntenek el mindent. Az általános fejlődés, a szocializ­mus építése, a dolgozó tömegek nö­vekvő igényei fokozottabb követel­ményeket támasztanak a tanácsok munkájával, főképpen azok vezetői­vel szemben. Tanácsaink káderpoli­tikájára ez kettős feladatot hárít. Messzemenően gondoskodni kell, az eddiginél sokkal hathatósabban a ta­nácsi dolgozók politikai és szakmai képzéséről, általános műveltségük növeléséről, önállóságuk és vezető­készségük fejlesztéséről. Ugyanakkor a itanácsszervek munkájába messze­menően be kell vonni az értelmisé­gieket, az egyetemekről és főiskolák­ról kikerülő fiatalságot, teret kell Azok az új és nagyszerű felada­tok, amelyek az új szakasz célkitű­zéseiből fakadnak, legyenek azok gazdasági, igazgatási, vagy szociális­kulturális feladatok, csaknem min­den területen a helyi tanácsokon ke­resztül, vagy azok közreműködésé­vel válnak valóra. A párthatározat és a kormányprogramm célkitűzései­nek megvalósítása a tanácsok helyes vagy helytelen, jó vagy rossz mun­káján múlik, azon-, hogy a jó és he­lyes határozatok vájjon ugyanolyan jól és helyesen kerülnek-e kivitelre. Helyi tanácsainknak, azok vezetői­nek és dolgozóinak fő figyelmüket azokra a döntő feladatokra kell össz­pontosítani, amelyek az előttünk álló időszakban pártunk politikájának homlokterében állanak: a lakosság életszínvonalának emelésére, anyagi és kulturális szükségleteinek fokozot­tabb kielégítésére, a mezőgazdasági termelés fellendítésére, a mezőgazda­ság szocialista átszervezésére, az ál­lami fegyelem és állampolgári 'köte­lességteljesítés megszilárdítására és az osztályellenség elleni fokozottabb harcra. A lakosság életszínvonalának eme­lése érdekében helyi tanácsainknak fő figyelmüket a helyi ipar és helyi erőforrások fokozottabb fejlesztésé­re és felhasználására kell fordítaniok.. A lakosság közszükségleti cikkekkel való jobb ellátása érdekében a taná­csoknak nagyobb gondot kell fordí­tani a helyi szövetkezeti- és magán- 'kisipar és kiskereskedelem munká­jára, az áruellátás megjavítására. Nagy figyelmet kell fordítani a ja­vító és szolgáltató üzemek működte­tésére, hogy minden tekintetben ki tudják elégíteni a lakosság igényeit. engedni képességük kifejtésének a maguk szakterületén. Fontos feladat­nak kell tekinteni, hogy azokat a nagy és értékes erőket, amit a taní­tók, agronómusok, orvosok, mérnö­kök és a falusi értelmiség más réte­gei képviselnek, a helyi tanácsok munkáján keresztül népi demokra­tikus rendszerünk szolgálatába ál­lítsuk. Külön gondot kell fordítani a tanácsi vezetők politikai oktatására, ami elsősorban a párt feladata. Mi­nél magasabb a párt- vagy állami munka területén működő funkcioná­riusok politikai képzettsége, marx­ista—leninista felkészültsége, annál jobbak és hatékonyabbak munkájuk eredményei és megfordítva, minél alacsonyabb a képzettségük és fel- készültségük, annál valószínűbbek a bajok és a kudarcok a munkában. A tanácsszervezet megszilárdítá­sának, munkája és ügyintézése meg­javításának rendkívül fontos része a tanácsapparátus dolgozóinak szak­mai továbbképzése. Több önbizalomra, tettvágyra, kez­deményezésre van szükség. A taná­csi vezetőknek, ha kommunisták, számot kell vetniük azzal is, hogy azon a helyen, ahová őket a nép bi­zalma, felsőbb állami vagy pártszer­vek állították, hogyan állják meg a helyüket, hogyan tesznek eleget rá­juk bízott feladataiknak, hogyan hajtják végre a kormányrendelete­ket, a törvényeket, a párthatároza­tokat. A helyi tanácsok (vezetőinek, elsősorban a megyei tanácsok VB-el- nökeinek a legszorosabb és közvet­len kapcsolatokat kell megteremte­niük a néppel és ezt biztosítaniok kell a helyi tanácsok egész szerveze­tében és munkájában felülről lefelé. Állandóan figyelemmel kell kísér­niük, milyen visszhangra találnak a kormány intézkedései, amelyek a nép javát célozzák, hogyan fogadják azo­kat, milyen észrevételek hangzanak el, mit helyeselnek, mit kifogásol­nak. Ne tévesszék össze az alulról jövő bírálatot, észrevételeket, vagy figyelmeztetéseket, ellenséges elemek rossz szándékú akadékoskodásával. Csak így tudják feladatukat meg­valósítani, munkájukkal, intézkedé­seikkel nap mint nap újra és újra | megnyerni a széles néprétegek bizal­mát. A három és fél esztendő, ami he­lyi tanácsaink mögött van, e tekin­tetben sem múlott el hiába. A régi káderek gazdag tapasztalatokat sze­reztek, mellettük újak nőttek ki, akik pártunk irányításával, jó felké­szültséggel, szívvel-lélekkel szolgál­ják dolgozó népünket az állami mun­ka területén. Szélesíteni kell a tanácsok község- politikai tevékenységét, fejleszteni kell a közszolgáltatásokat, valamint a szociális és kulturális intézménye­ket, jobban fel kell karolni az egyé­ni kezdeményezést, bátrabban kibon­takoztatni a tömegek aktivitását a községpolitika terén, az állandó bi­zottságok közreműködésével, a költ­ségvetés alapján kitűzött tervfelada­tok végrehajtására. Pártunk Központi Vezetőségének múltévi október 3-1-i ülésén hozott határozata megállapította, hogy Ma­gyarországon a szocializmus további építésének kulcskérdése, egész fejlő­désünk és második ötéves tervünk döntő láncszeme a mezőgazdasági termelés fejlesztése, Olyan célkitű­zés ez, amelyet megvalósítani csak pártunk és egész népünk egységes erőfeszítésével lehet. A mezőgazda- sági termelés fejlesztésére irányuló intézkedések végrehajtása, a határo­zatoknak helyi viszonyokra való al­kalmazása — a megyei, járási és községi tanácsok feladata. Ehhez a tanácsok népművelési szerveinek is nagyarányú segítséget kell adniok a parasztság körében végzett felvilá­gosító munkával és a néptömegek mozgósításával. Helyi tanácsainknak messzemenően fel kell karolniok a dolgozók helyes kezdeményezését, javaslatait. Fel kell támiok és fel is kell használniok az összes helyi le­hetőségeket és erőforrásokat, fejlesz­teniük kell a munkaversenyt. A ter­melési bizottságok szervezésével és működésével a falu legjobb erőit a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­nek szolgálatába tudják állítani. E téren községi tanácsaink máris ki­váló eredményeket értek el. Olyan tömegerőket mozgósítottak a párt- j és kormányhatározat megvalósításá- j ra, amelyekre rég nem volt példa. Pártunk új politikája nagy lendüle­tet és kedvet adott a munkának, ami tanácsaink számára széles lehe­tőségeket adott a helyi lakossággal, a dolgozó parasztsággal való szoros együttműködés és kölcsönös bizalom megteremtésének. E feladatok dan­dárja azonban még hátra van. Helyi tanácsainknak a rendkívül kedvező helyzetet felhasználva, teljes lendü­lettel és lelkesedéssel kell a szerte­ágazó mezőgazdasági feladatokat vé­gezni. Tanácsainknak, vezetőinknek és dolgozóinknak becsületbeli ügye legyen a mezőgazdasági termelés fejlesztése. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat si­keres végrehajtása a tanácsok min­den tagozatában, a megyei, járási és községi tanácsokban egyaránt, meg­követeli a mezőgazdasági szakigazga­tás és vezetés megerősítését szakkép­zett erők bevonásával, vagy átcso­portosításával. Döntő a járási taná­csok ilyen irányú megerősítése, első­sorban a mezőgazdasági osztályok szakmai színvonalának emelése, a gépállomások munkájának megjaví­tása. A mezőgazdasági termelés fejlesz­tése terén a tanácsok másik felelős­ségteljes feladata a mezőgazdaság megsegítésére vidékre irányított szakemberek: agronómusok, mérnö­kök, szakmunkások megbecsülése, munkafeltételeiknek biztosítása, megfelelő életkörülmények megte­remtése, szociális és anyagi -helyze­tük megjavítása. A mezőgazdasági termelés általá­nos fejlesztése mellett helyi taná­csainknak nagy figyelmet kell for­dítaniok a mezőgazdaság szocialista átszervezésére. Termelőszövetkeze­teink gazdasági és szervezeti meg­szilárdítása és fejlesztése a tanácsi munkában igen fontos feladat. Kü­lönösen a járási tanácsokra hárul fontos szerep a termelőszövetkezetek megsegítése, jövedelmezőségük nö­velése és a termelőszövetkezetek megvédelmezése terén az ellenség bomlasztó törekvéseivel szemben. Tu­datosítani kell a szövetkezeti vagyon védelmének szükségességét és a mun­kafegyelem megszilárdítását. A ter­melőszövetkezetek önállóságának szem előtt tartása mellett, a járási tanács végrehajtó bizottsága részé­ről fokozottabb és szakszerűbb se­gítséget kell adni a termelési, pénz­ügyi és költségvetési tervek előkészí­tésében és összehangolásában. A he­lyi tanács tagjainak állandó és ele­ven kapcsolatot kell tartaniok a ter­melőszövetkezetekkel, érezzék fele­lősségüket azok munkájáért. Különö­sen a gyengébb termelőszövetkeze­tekről való mindenirányú gondosko­dás, velük való fokozottabb törődés legyen járási tanácsaink fontos fel­adata. Államhatalmi és igazgatási szer­veink működésének szilárd alapja a szocialista törvényesség, amely az állampolgári jogok biztosítása mel­lett az állami fegyelem és állampol­gári kötelességteljesítés szigorú meg­követelésén alapul. A szocialista tör­vényességnek abban kell kifejezésre jutnia, hogy minden állami és tár­sadalmi szerv, hivatalos személy és állampolgár feltétlenül és pontosan megtartja és megtartatja a népi de­mokratikus állam törvényeit és egyéb jogszabályait. Népi demokrá­ciánkban ennek meg is vannak a biztosítékai. Az egyik: a dolgozó tö­megek széleskörű részvétele az álla­mi munkában, a hatalom gyakorlása és a közigazgatás terén egyaránt. A másik biztosítéka az, hogy ná­lunk és általában a népi demokra­tikus országokban a törvények és egyéb jogszabályok nem a lakosságra kívülről rákényszerített szabályok, hanem a lakosság túlnyomó többsé­gének akaratát feiezik ki és megfe­lelnek a dolgozók érdekeinek, hisz a törvényhozói hatalmat is közvetle­nül a nép gyakorolja központi és he­lyi szervei útján. A törvények pon­tos végrehajtása szigorú állami fe­gyelmet követel. Ezen a téren ko­moly lazaságok tapasztalhatók a he­lyi tanácsok vezetőinek és alkalma­zottainak munkájában. Laza állami fegyelem mellett nem érvényesülhet a szocialista törvényesség. Itt a ba­jok gyökere. Amíg a tanácsi vezetők és alkalmazottak személyükben nem teljesítik törvényes kötelezettségei­A tanácsok felcdatai két, addig másokkal sem tudják a törvényeket betartatni! És ha az. ál­lampolgári kötelezettségek betartása terén komoly hiányosságok vannak, főképpen ebben leli magyarázatát. Az állami fegyelem lazasága egész tanácsapparátusunk leggyengébb ol­dala. Szilárdan állhat-e a tanács a szocialista törvényesség alapján ott, ahol, mint a szabolcsmegyéi Tisza- bercel községben, az egész tanáesap- parátus hátralékos?! Vagy a tiszafü­redi járásban, ahol nyolc község kö­zül az első negyedben öt községben maga a VB elnöke is hátralékos volt? Szolnok megyében se mutat­kozik meg a tanácstagok példamu­tatása a. törvények betartása terén. A szolnoki járásban a végrehajtó bi­zottsági tagok közül 587 fő van be­adásra kötelezve. Közülük eddig 259-en nem teljesítették az állammal szemben fennálló kötelezettségeiket. Lehet-e törvényesség ott, ahol ilyen laza az állami fegyelem? Nem lehet. Ott csak törvénytelenség lehet, akár lazaság, akár túlkapás formájában. Az eltévelyedéstől, a lazaságoktól és túlkapásoktól a szigorú állami fegye­lem óvja meg helyi tanácsaink ve­zetőit és dolgozóit egyaránt. Más valamiféle csodaszer nincs. Ezért he­lyi tanácsaink és egyéb állami szer­vek munkájában az előttünk álló leg­fontosabb feladat az állami fegye­lem megszilárdítása. (Taps.) Az egész állami munkában ez az a döntő lánc­szem, amelyet megragadva, taná­csaink munkájában is minden gyen­geséget kiküszöbölhetünk, államha­talmunk tekintélyét növelhetjük. A helyi tanácsok elsőrendű fel­adata teljes mértékben, a jogok és kötelességek terén egyaránt, ér­vényt szerezni a törvényeknek, az állami, társadalmi élet és gaz­dasági élet minden területén. A tapasztalat azt mutatja, hogy helyi tanácsainknál a törvényesség te­kintetében, a törvények alkalma­zása és betartása terén komoly bizonytalanság uralkodik, főkép­pen az állampolgári kötelességtel­jesítés megkövetelése terén. A tör­vényességet egyoldalúan értelme­zik, mégpedig úgy, hogy csak a törvényadta jogok biztosítására törekednek, míg a törvényes köte­lezettségeket nem követelik meg, a törvények előírásait és a mulasz­tásért járó büntetést nem alkal­mazzák, amit főképpen az adófize­tés és a begyűjtés terén mutatkozó lemaradás mutat világosan. Helyi tanácsaink vezetőinek, felelős funkcionáriusainak és beosztott­jainak egyaránt tudniok kell, hogy nemcsak a törvények alkalmazása során elkövetett túlkapás törvény- sértés, hanem az állampolgári kö­telességek teljesítésének elmulasz­tása is törvénysértés, ami ellen nem kisebb szigorral kell fellépni, mint a túlkapások ellen. (Taps.) A bizonytalankodás után most már ideje helytállni a törvényesség vé­delmében, az államhatalom tekin­télyének megszilárdításában. Tudni kell, hogy a törvények betartásának megkövetelése nem gyengíti és nem rontja a tanács és a dolgozó tömegek viszonyát és kapcsolatait, hanem erősíti a tanácsokat, javítja a tanács és a nép viszonyát, növeli az állam te­kintélyét. Gyenge, laza és bizony­talankodó államszerveknek nincs tekintélyük a dolgozó tömegek előtt, ez tanácsszervezetünk alá- ásásának egyengeti az útját. Dol­gozó népünk, a1 falun pedig dolgo­zó parasztságunk zömét nem a lazaság, hanem a törvények igaz­ságos, de szigorú alkalmazása állít­ja helyi tanácsaink mellé. A nép igazságszeretete ezt követeli a ta­nács vezetőitől és dolgozóitól. A tanácsba, annak igazságos és tör­vényes működésébe vetett bizalmat semmi sem gyengítheti meg job­ban, mint tanácsszerveinknek és dolgozóinknak a törvénytelensé­gek előtti meghátrálása, ha sze- methunynak a kötelesség teljesí­tésének elmulasztása felett. A tanácsi apparátusban az álla­mi fegyelem megszilárdításának — ami előfeltétele a törvények igaz­ságos, de szigorú alkalmazásának — egyik fontos követelménye, hogy a tanácsi vezetők és beosztot­tak is, az érdekelt lakosság is jól ismerjék a törvényerejű rendele- teket, a minisztertanács határoza­tait, a minisztériumok által szak­területükre kiadott jogszabályokat. Ennek érdekében széleskörű felvi­lágosító munkát kell folytatni a lakosság körében a dolgozókat érintő rendelkezések népszerű megmagyarázására. Kötelezővé kell tenni a tanácsi vezetők és al­kalmazottak számára a tanácsok munkáját érintő jogszabályok és utasítások pontos ismeretét, beha­tó tanulmányozás és feldolgozás útján. Rendszeresíteni kell a kis- gyűléseken élőszóban történő jog­szabálymagyarázatot. A tanácsoknak, mint helyi ha­talmi szerveknek, a demokratikus, hazafias népi erők élén, éberen őrt kell állniuk népi demokratikus rendszerünk és annak vívmányai védelmében. Az osztályellenség — a horthysta világ levitézlett úrai, a régi népelnyomó rendszer laká­jai, a kulák — kapitalista elemek még bomlasztanak, még ártanak. Velük szemben a tanácsoknak mint államhatalmi szerveknek a proletárdiktatúra erejét és szigorát kell szembeszögezni, a szocialista törvényességet, amely üldözi és el- támadását és aknamunkáját. (Nagy taps.) Helyi tanácsaink min- denekfelett álló feladata: népi de­mokratikus rendszerünk védelmé­ben szilárdan helytállni. Helyi tanácsaink széles demo­kratizmusa jut abban kifejezésre, hogy titkos szavazással, közvetle­nül maguk a dolgozók választják. A tanácsok és a választók kölcsö­nös viszonyának alapja' az a biza­lom, amellyel a nép a maga kül­dötteit a tanácsok választott szer­veibe, a hatalom és igazgatás irá­nyítására vezető helyre emelte. A tanácstagság nagy megtisztelte­tése annak, akit arra a nép érde­mesnek tart. Becsülettel rászolgál­ni a választók bizalmára minden tanácstag első kötelessége. A helyi tanácsok tagjainak választása 1950 októberében volt. A megválasztott tagok alkotmányunkban lerögzí­tett, megbízatási ideje az idén ok­tóberben lejár. Tanácsainknak, ve­zetőinek és tagjainak tehát újra a nép elé kell majd állniok és szá­mot kell adniok munkájukról. Dol­gozó népünk igazságos bírálata majd ítéletet mond munkájuk fe­lett. A helyi tanácsi választás nagy esemény népünk életében, előké­szítése hatalmas és sokoldalú felvi­lágosító és szervező, társadalmi és politikai munka, melynek elvégzé­se helyi tanácsaink legnagyobb feladata lesz az előttünk álló hóna­pokban. A tanácsválasztásokra a párt- és kormányhatározatok vég­rehajtásának, az állami fegyelem és állampolgári kötelességteljesítés megszilárdításán^, a tanácsi szer­vezet megerősítésének újabb ered­ményeivel kell felkészülni és a vá­lasztásokat a népfront jegyében győzelemre vinni. Helyi tanácsaink három és fél esztendős működésük során mun­kájuk megannyi hiányossága elle­nére, hatalmas utat tettek meg az államépítés terén. A kongresszus eredményeképpen most új fejezet nyílik tanácsszervezetünk fejlődé­sében, melynek első fontos állo­mása a tanácsválasztás lesz. Meg­szabadulva a hibáktól és hiányos­ságoktól, tapasztalatokkal gazda­gabban, minden eddiginél eredmé­nyesebben viszik előre tanácsaink az államügyek intézését. Az új szakasz új politikája nagyszerű feladatok elé állítja államigazgatá­sunkat, helyi tanácsainkat. Erőt ad tanácsainknak az, hogy mögöt­tük sorakozik fel dolgozó népünk, s hogy olyan szilárd társadalmi és politikai alapra épülnek, mint a munkás-paraszt szövetség, amely valóságos megújhodását éli át. Pártunk előtt álló legnagyobb feladat a népi demokrácia állami szerveinek mindenirányú megerő­sítése, a munkás-paraszt hatalom megszilárdítása. Ezen fordul meg pártunk egész politikája. Pártkongresszusunk határozatai megadják azokat az irányelveket, amelyeket következetesen meg kell valósítani a tanácsi munká­ban. Ezen a téren rendkívüli fel­adatok várnak helyi tanácsaink ve­zetőire és munkatársaikra. Lelke­sítse, buzdítsa őket az a tudat, hogy a helyi tanácsok munkájának megjavításával hatalmas lépést te­(Folytatás a 6. oldalon.) 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom