Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-30 / 127. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 május 30. A Hagyni* Dolgozók Pártja III. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) ren egyaránt. A párt a munkásosztály élén a hatalom meghódítása után az új munkás-paraszt államot, mint az osztályharc hatékony eszközét messzemenően felhasználja a volt uralkodó osztályok és maradványaik teljes felszámolására. A párt alulról a tömegek erejével, felülről az állam hatalmi eszközeivel biztosítja a munkás-paraszt hatalom megszilárdulását és kifejlődését. A párt vezetésével jöttek létre az új népi hatalom első csírái, a nemzeti bizottságok, amelyek a nép kezdeményezésére alakultak meg. Körülöttük jelentékeny feladatkörrel felruházva, a népi bizottságok sora működött. Dolgozó népünk tíz- és tízezreit tömörítették a földigénylő bizottságok, a termelési bizottságok, az üzemi bizottságok, amelyek a nemzeti bizottságokkal karöltve rövid idő alatt is történelmi jelentőségű feladatokat oldottak meg a népi demokratikus rendszer gazdasági és politikai alapjainak lerakása és megszilárdítása terén. A párt keltette új életre és irányította a nemzeti egység széles tömegszervezetét, a fasizmus elleni elszánt harcok tűzében kialakult magyar front örökösét, a magyar nemzeti függetlenségi frontot. Amikor a koalíción belül a reakciós jobboldali erők külső imperialista segítséggel a demokratikus népi erők leverésére szövetkeztek, pártunk hívta életre és vezette a demokratikus erők tömörülését, a baloldali blokkot, amely nehéz és eredményes harcok után lé- pésről-lépésre kiszorította az ország- gyűlésből és a kormányból is a reakciós tőkés osztályok képviselőit. A reakció elleni harcot, amelyben az államgépezetnek a munkásosztály kezében lévő egyes fontos kulcs- szerveire támaszkodhatunk, a párt a néptömegek széleskörű mozgósításával kapcsolta össze. A hatalmi viszonyoknak ' a munkásosztály javára való megváltoztatása érdekében. Ezekben a harcokban pártunk bebizonyította dolgozó népünk előtt, hogy nemcsak harcolni, de kormányozni is tud. A demokratikus népi erők döntő győzelmének alapja az volt, hogy legszélesebb néptömegek helyeselték a párt politikáját, magukénak tekintették és harcbamentek érte. A párt és a néptömegek szoros kapcsolata volt és marad továbbra is pártunk sikereinek záloga. (Taps.) Pártunk sikereit öregbítették azok a nagyszerű eredmények, amelyeket a fordulat éve óta, a szocializmus gazdasági alapjainak lerakása, az ország iparosítása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése és államszervezése terén elértünk. Ugyanakkor azonban pártunk Központi Vezetőségének múlt évi, június 28-i határozata rámutat arra, hogy a párt általános politikájában elkövetett hibák, amelyekkel a Központi Vezetőségnek a kongresszus elé terjesztett jelentése részletesen foglalkozik a párt államépítő munkája, az állami szervek irányítása, a párt és az állam viszonya terén is megmutatkoztak. Az utóbbi években a párt politikájában a munkásosztály és a széles néptömegek újból és újból való megnyeréséért nap miht nap folyó harc háttérbe szorult, s a politikai tömegmunka helyét mindinkább adminisztratív eszközök foglalták el. A párt és az állami szervek feladatai sok esetben összefonódtak, aminek az lett az eredménye, hogy a párt nemcsak vezette, hanem gyakran helyettesítette is az állam hatalmi és igazgatási szerveit, ami csökkentette az államhatalmi és igazgatási szervek önállóságát, tekintélyét és felelősségét, ugyanakkor megnehezítette az állami és tanácsi szerveknek a párt részéről való tényleges politikai vezetését. Állami szerveink és helyi tanácsaink nehézségei, amelyekkel küszködnek, jórészt erre vezethetők vissza. A helyes vezetés megvalósítása érdekében feltétlenül érvényt kell szerezni a Központi Vezetőség júniusi határozatának a párt és az állam kölcsönös viszonyában. Éppen ezért a pártunk előtt álló egyik legnagyobb jelentőségű feladat, népi demokratikus államunk hatalmi és igazgatási szervei erejének, szervezettségének, továbbá tömegbefolyásának és tekintélyének minden irányú növelése. Pártunk új politikája, az új szakasz célkitűzéseinek következetes megvalósítása, gazdaságpolitikánk átállítása a dolgozó nép szükségleteinek egyre jobb kielégítésére, népünk fokozódó bizalma és szerete- te a párt és a kormány iránt, és most pártkongresszusunk határozatai, minden feltételét megteremtik a népfrontpolitika sikeres kibontakozásának. Ennek érdekében a kongresszus hozzon olyan határozatot, hogy az új népfront tartson az ősszel országos seregszemlét, amely a Magyar Népköztársaság erejének, a párt, a kormány és a nép egységének, a hazafias, demokratikus és békeszerető erőknek hatalmas megnyilvánulása legyen. (Lelkes taps.) Ü| á lamhatalmunk — a nép hatalma Népi demokratikus államunk alapja a munkás-paraszt szövetség Elvtársak! Népköztársaságunkban a társadalmi rendszer e két osztály együttműködésén nyugszik. Ennek az államalkotó szövetségnek a fő ereje, a hatalom birtokosa a munkásosztály, amely a szocializmus építése során számban lényegesen megerősödött. A nagyipar fejlődésével erősen koncentrálódott, a párt és a szakszervezetek nevelő munkájának eredményeképpen öntudata megnőtt. A szövetség másik pillére a dolgozó parasztság, melynek szociális viszonyaiban népi demokratikus rendszerünk agrárpolitikája, valamint a mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében lényeges változások mentek végbe. A munkás-paraszt szövetség a népi demokráciának, mint a proletárdiktatúra válfajának, társadalmi és politikai alapját képezik, a proletárdiktatúra osztálytartalma azonban ennél sokkal szélesebb. Lenin rámutatott arra, hogy a szocializmus építése folyamán a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség szociális természete megváltozik, megszűnik az, ami azelőtt elválasztotta őket és így ezek a szociális csoportok gazdasági, politikai és szellemi vonatkozásban közelebb kerülnek egymáshoz, ami már a munkás-paraszt szövetségnél szélesebb népi egység kialakulására mutat. A proletárdiktatúrát tehát nem lehet a munkás-paraszt szövetségre korlátozni. A proletár- diktatúra a munkás-paraszt szövetségen nyugvó szélesebb osztályszövetség, melynek a szocializmus építésében közreműködő értelmiségi, kispolgári, nem proletár rétegek is tevékeny részesei. Aktív közreműködésük nélkül nem lehet a szocializmust felépíteni. Uj, szélesebb, demokratikusabb függetlenségi népfrontot kell létrehozni. A népi demokrácia viszonyai között a népfront, az a széles és átfogó tömegmozgalom, melynek gerince a munkás-paraszt szövetség és amely átfogja a lakosság túlnyomó többségét. A népfront kifejezője a népi egységnek, az ösz- szes dolgozó osztályok és a munkásosztály szövetségének. Szervezettségénél, harcedzettségénél, nagy tapasztalatánál és öntudatosságánál fogva ennek a nagy népi egységnek, a forradalmi marxista párttal az élén, a munkásosztály a vezető ereje. Az elmúlt esztendő tapasztalatai bizonyítják, hogy ilyen széles alapokon nyugvó demkoratikus népi egységnek, amely a munkás-paraszt szövetség körül a kispolgárság és az értelmiség széles rétegeit tömöríti, sem a párt, sem a tanács, sem más tömegszervezet nem lehet átfogó szerve. Ezt a szerepet csak a népfront, vagy népfront jellegű mozgalom képes betölteni. A Magyar Dolgozók Pártjának pro- grammnyilatkozata az első kongresszuson általában helyesen vett irányt a demokratikus erők szövetségének szorosabbra fűzésére, amikor megállapította, hogy a Magyar Dolgozók Pártja a demokratikus pártok eddigi többé-ke- vésbbé laza koalíciója helyett a népi egység politikai tömegszervezetének, az új függetlenségi frontnak megteremtéséért szállt sikra. A programmnyilatkozat megállapítja, hogy a függetlenségi front: a munkásság, parasztság, értelmiség, dolgozó kisemberek, Magyarország minden haladó hazafias eleme szoros harci és építő szövetségének egységes tömegszervezete. A célkitűzés azonban a gyakorlatban nem valósult meg. Pedig a szocializmus építésének jelenlegi szakaszán, amely nagyobb tömegerők mozgósítását és szélesebbkörű politikai aktivitását követeli, a népfront szerepe, jelentősége és feladata lényegesen megnőtt. A kongresszus feladata, hogy levonja ebből a megfelelő politikai következtetést. A párt és a, kormány ereje a tömegekkel való szoros kapcsolatában van. Ezt szem- előtt tartva, népköztársaságunk alkotmányában lefektetett demokratikus elvek és a szocializmus építése platformján új függetlenségi népfrontot kell létrehozni, melynek mint széles népi társadalmi és politikai mozgalomnak demokratikus elveken kell felépülnie. Országos és helyi szervekkel, melyek formájának kialakításában tág teret kell engedni a tömegkezdeményezésnek és a hagyományos formák: gazdakörök, olvasókörök, felelevenítésének. Az új népfrontnak szélesebbnek és demokratiku- sabbnak kell lennie, mint a múltban volt. Ennek megvalósítása azt jelenti, hogy az új népfront ne politikai pártoknak, vagy töredékeknek legyen az egyesülése, hanem pártunk részvételével és vezetésével a dolgozók legszélesebb rétegeit felölelő tömegszervezetekké és népi bizottságokká, melyben helyet foglalnak a szakszervezetek, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, a tudományos, kulturális és szociális téren működő társadalmi szervezetek, az Országos Béketanács és bizottságai, a különböző népi bizottságok, termelési bizottságok, lakóbizottságok, az állami, társadalmi és egyházi élet vezető egyéniségei, az értelmiség képviselői és így tovább. Pártunk Központi Vezetősége nevében javasolom, hogy a kongresszus bízza meg a megválasztandó Közponi Vezetőséget, hogy a tömegszervezetek és népi bizottságok széleskörű bevonásával mihamarabb dolgozza ki az új népfront működési feltételeit, formáit, célkitűzéseit. Pártunk népfrontpolitikájában szemelőtt kell tartani azt, hogyha azt akarjuk, hogy az új népfront valóban a népi demokrácia legátfogóbb társadalmi és politikai szerve legyen, fokozottabb és szélesebbkörű tevékenységet kell kifejtenie a középrétegek körében, a városi kispolgárság tömegeiben, értelmiségi és tisztviselői körökben, melyeknek komoly társadalmi céljuk van és megnyerésük a népi demokrácia számára, a nemzeti egység megvalósítására irányuló törekvések sikerének fontos feltétele. Az új népfrontnak nemcsak építő, de harcos mozgalomnak kell lennie, valóban frontot kell alkotnia népi demokratikus vívmányaink, szabadságunk, függetlenségünk és nemzeti szuverénításunk védelmére, a belső és külső reakciós — imperialista ellenséges törekvések és aknamunka ellen, a béke védelmére, a háború ellen. Az új népfront akkor lesz eme nagy célokért folyó küzdelem hadserege, ha mélyebb gyökereket ereszt a magyar nép tömegeiben. Gazdagítani kell az új népfront eszmei tartalmát, függetlenség és szabadság eszméjét, sok százados nemzeti hagyományainkat, melyeknek hatalmas tömegmozgalmi erejük van, eggyé kell kovácsolni a demokrácia és a szocializmus eszméjével. A népfront társadalmi és politikai tömegmunkájában a ha- zafiság és a népek barátságának eszméjét nagyobb súllyal kell kiemelni. Szélesebben és bátrabban, mint eddig, fel kell eleveníteni az ellenállási mozgalom hősi cselekedeteit és a függetlenségi front antifasiszta hagyományait is. Népi demokratikus rendszerünk államhatalmi és igazgatási szervei annak idején a népfront jegyében jöttek létre; az országgyűlést és a helyi tanácsokat a függetlenségi népfront listáján választották meg, a kormány is a népfront kormánya. A népfront az a társadalmi és politikai alap, amelyen állami hatalmunk és kormányzatunk nyugszik. Ezt a szilárd és tartós társadalmi és politikai alapot az új népfront létrehozásával és a népfront-politika bátor kibontakoztatásával tovább kell erősíteni. Tisztelt Kongresszus! A döntő győzelemért, amelyet pártunk vezetésével a munkásosztály a teljes hatalom megszerzéséért folytatott, nehéz, de sikeres küzdelemben kivívott, a nagy fordulatot, amelyet ezzel a győzelemmel a hatalom terén teremtett, Népköztársaságunk alkotmánya rögzített le, amikor alaptörvé- i nyűnkbe iktatta, hogy a „Magyar' Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. A Magyar Népköztársaságban minden, hatalom a dolgozó népé.“ (Taps.) , Alkotmányunk eme megállapításá- 1 ■ban benne van szocialista típusú államunk egész lényege és az aj gyökeres különbség, amely a régi államrendszertől alapjában megkülönbözteti. Népi demokratikus államrendszerünk hatalmas lehetőségeket teremtett népünk, munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk képességeinek kifejtésére, az állam építése, a közügyek intézése, az ország vezetése terén. Felszabadultak azok az erők, amelyek népi demokratikus államunk sziklaszilárd alapját alkotják. Ez a magyarázata annak, hogy a régi népelnyomó állammal szemben, amely évszázadokon át alakult ki és erősödött meg, az alig három és fél esztendős múlttal rendelkező zsenge tanácsszervezetünk egy új társadalom építésének nehéz és bonyolult feladatai közepette hűséggel és becsülettel, odaadással és eredményesen szolgálja népünk, hazánk felemelkedését, a szocializmust. (Taps.) A régi világban, ahol az állami ügyek intézése kevesek, a vagyonosok kiváltsága volt, a dolgozókat azzal zárták el az állami ügyek intézésétől, hogy ahhoz egyszerű emberek nem értenek. Tanácsaink három és fél esztendős működése elegendő volt ahhoz, hogy szerte- foszlassa ezt a hazúgságot, dolgozó népünk megalázását és becsmérlését. Tanácsaink munkájában népünk egyszerű fiainak tíz- és százezrei vesznek részt. Hivatott- ságukról, rátermettségükről a legbeszédesebben azok a nagyszerű eredmények tanúskodnak, amiket új, szocialista társadalmunk építésének minden terén, a gazdasági, politikai, kulturális és nevelőmunka terén elértek. Mielőtt bárki pálcát törne tanácsaink munkája felett, mielőtt ítéletet mondana tanácsaink vezetőinek, tagjainak és munkatársainak tevékenysége felett, erre kell gondolni. Áldozatkész, fáradságot nem ismerő munkájukat, a szocializmus ügye melletti helytállásukat, eredményeikkel és hibáikkal együtt csak megbecsülni lehet. (Taps.) Ezt a megbecsülést juttatja kifejezésre az is, hogy népköztársaságunk elnöki tanácsa, a kormány előterjesztésére a mai napon a helyi tanácsok több, mint kétszáz dolgozóját állami kitüntetésben részesíti, népi demokratikus államunk megszilárdítása terén kifejtett odaadó, becsületes munkájukért. (Hosszantartó taps.) A helyi tanácsok létrehozásával olyan államszervezetet, építettünk föl, amely megfelel a népi demokrácia követelményeinek, el tudja látni a proletárdiktatúra funkcióit. A helyi tanácsok a demkoratkute centralizmus elvei szerint működnek és területükön a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik. Munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak és mint a dolgozók széles tömegszervezetei, mozgósítják a lakosságot a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységben való fokozottabb részvételre. Az új államgépezet, a helyi tanácsok szervezte létrehozásánál azonban nem kellő elvi alapossággal és körültekintéssel jártunk el. Nem vittük át a tanácsi szervezetbe azokat a tapasztalatokat és módszereket, amiket a népi bizottságok a tömegek mozgósítása terén már kialakítottak, amivel megfosztottuk az új államgépezetet, elsősorban helyi tanácsainkat, a tömegek saját tapasztalataiban rejlő hatalmas erőforrástól, amit az állami munka terén a múltban már megszereztek: nem alkalmaztuk következetesen a demokratikus centralizmus elvét, ami odavezetett, hogy helyi tanácsaink, főképen a gazdálkodás terén kevesebb önállósággal rendelkeztek, mint a volt önkormányzatok: nem eléggé gondosan és körültekintéssel készítettük elő a helyi tanácsok szervezését és megfelelő felkészültségű vezető funkcionáriusokkal való biztosítását. Bizonyos elferdülések a tanácsok helyes működési elvétől való eltérések tevékenységük más területén is megmutatkoztak. A szocialista1 államnak döntően közre kell működnie a szocializmus gazdasági alapjainak lerakásában. Ugyanakkor azonban hatalmas, egyéb társadalmi, politikai, kulturális és szociális feladatai is vannak. Ezek a feladatok azonban eléggé háttérbe szorultak helyi tanácsaink munkájában, amely egyoldalúan, a gazdasági tevékenységre összpontosult. Ebből adódott, hogy lebecsültük a^ tanácsok tömegszervezeti jelentőségét, a munkás-paraszt szövetség és általában a dolgozó tömegek szerepét a politikai életben, főképpen a forradalom döntő kérdésében. A hatalom és az új államrendszer megszilárdításában. A munkásosztály tevékeny részvétele a hatalom gyakorlásában egész szocialista fejlődésünk legdöntőbb kérdése Pártunk halaszthatatlan, életbevágó feladata, a proletárdiktatúra megszilárdításának elsőrendű feltétele a munkásosztály aktivizálása, minden irányú tevékenységének fokozása az államhatalmi szervekben. Pártunk új politikája, az új szakász célkitűzései és pártkongresz- szusunk iránymutatása minden szükséges feltételét megteremti az államhatalom és igazgatás megszilárdításának, a helyi tanácsok fel- élénkülésének, melynek kezdeti eredményei máris mutatkoznak. Az új szakasz gazdaságpolitikája eredményeképpen növekszik a termelőszövetkezeti tagság, valamint a dolgozó parasztság, főképpen a középparasztság gazdasági és politikai tevékenysége, ami a párt és a helyi tanácsok részéről is olyan erőteljesebb politikai felvilágosító és nevelő munkát követel, amely alkalmas arra, hogy ezt a fokozódó aktivitást a népi demokrácia célkitűzéseinek megvalósítására, a szocializmus építésére irányítsa, hogy a parasztság, főképpen a középparasztság, politikai ingadozását csökkentse és a termelőszövetkezeti tagsággal együtt fokozottabban bevonja a népi hatalom és igazgatás helyi szerveinek munkájába. A középrétegek politikai aktivitása komoly lendületet adhat a helyi tanácsok sokoldalú tevékenységének. Ugyanakkor ez a kö-J rülmény feltétlenül szükségessé te- (Folytatás a 3. oldalon.)
