Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-29 / 126. szám
Szombat, 1954 május 29. SOMOGYI NÉPLáf A IKagyar Dolgozók Pártja III. koiigre§§zuisa (Folytatás e 2. oldalról.) megpusztító fegyverek eltiltását és a gyarmati népek függetlenségi harcának támogatását helyezi tárgyalásainak középpontjába. A Béke-Világtanács berlini ülésén eddig már elhangzott felszólalásokból egyre határozottabban cseng ki az az erősödő közvélemény, hogy az atom- és i hidrogén- bomba használata merénylet az emberiség ellen. A nemzetközi jog durva megsértése! Azok, akik atom- és hidrogénbombát használnak — háborús gonosztevők. Ezt fejtette ki a berlini ülésen többek között a nemzetközi jogtudomány olyan elismert korifeusa, mint Pritt. az angol békevédelmi bizottság elnöke. Erről beszéltek Japán nagytekintélyű képviselői is. Az amerikai imperialisták bűnös kísérleteit éles szavakkal bélyegezte meg Sartre. A békemozgalomnak a nők és az ifjúság körében való rendkívüli megerősödéséről számolt be a nemzetközi nőszövetség elnöke, Cotton asszony es a nemzetközi diákszövetség elnöke. A magyar békemozgalom képviselői résztvesznek a berlini tanácskozásokon. Az egész magyar nép együttérzéssel és a legnagyobb figyelemmel kíséri a berlini világ- tanács-ülés tanácskozásait és minden erejét latba fogja vetni, hogy határozatai megvalósítását előresegítse. (Taps.) Hazánkban a békemozgalom az elmúlt esztendők folyamán nagy- jelentőségű, valódi tömegmozgalommá vált. Olyan mozgalommá, amelynek soraiban megtalálja helyét minden becsületes magyar férfi és nő, dolgozó népünk minden hazáját szerető fia és leánya. A magyar békemozgalom pártunk segítségével eredményesen kezdi kialakítani a maga sajátos módszereit. Persze voltak és vannak komoly hibák még ezen a téren. A békemozgalmat sokáig puszta eszközként tekintettük a jobb munkára, az állami kötelességek jobb teljesítésére való közvetlen agitáció érdekében. Természetes, hogy a béke igazi híve az, aki nemcsak szavakkal, hanem tettekkel segíti elő a béke nagy ügyét, de a békemozgalomban nem uralkodhat el a közvetlen termelési agitáció, amely mellett a békemozgalom sajátos jellege elhalványul. Összejöveteleink nem foglalkoztak eleget magának a nemzetközi békemozgalomnak a kérdéseivel, éppen ezért nem tudtak elég széles rétegeket felölelni. Ehhez járultak még olyan nézetek, mint például az, hogy a népi demokratikus országunkban csak a szocialista békemozgalomnak van létjogosultsága. A szektáns módszerek felszámolása tekintetében békemozgalmunkban is a komolyabb, határozottabb fordulat pártunk nagyjelentőségű júniusi határozata után kezdett érezhetővé válni. Békemozgalmunk az utóbbi időben egyre jobban törekszik arra, hogy valóban a legszélesebb tömegek mozgalmává váljék. Maga köré gyülekeztesse mindazokat, akik ilyen vagy olyan meggondolásból, tudatosan, vagy kevésbbé tudatosan, de meg akarják akadályozni egy újabb háború kitörését, s arra, hogy felölelje azokat a rétegeket is, amelyek a tömegszervezetekben még nem találják meg a helyüket. Agitációnk ma már egyre többet foglalkozik a nemzetközi békemozgalom problémáival, a béketanács kiadványsorozatai népszerűén, sokszor szépirodalmi formában igyekeznek megtárgyalni a nemzetközi eseményeket. Békekís- gyűléseink egyre inkább a nemzetközi politikai kérdéseivel foglalkozó, szabad beszélgetésekké, vitákká alakulnak át. Nagy sikerük van azoknak az úgynevezett békeesteknek, amelyeket helyi békebizottságaink művészi programmal, filmvetítéssel egybekötve rendeznek. A békemunkának eredeti és jól bevált formái az úgynevezett baráti találkozók. Egy-egy tudományos terület, vagy művészeti ág, vagy szakma képviselőit meghívták annak megvitatására, hogy a maguk területén miként segíthetnék elő jobban a béke nagy ügyét. Elmondhatjuk-e mindezek alapján, hogy békemozgalmunk megfelel mindazoknak a követelményeknek, amelyeket joggal támaszthatunk vele szemben, mindazoknak az erőfeszítéseknek, amelyekre szükség van? Nem! Ezt távolról sem mondhatjuk el! Egyrészt a béke megvédése olyan hatalmas és nehéz feladat, amely minden eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kíván, másrészt a békemozgalomnak még hatalmas, kiaknázatlan tartalékai vannak. Még távolról sem öleli fel a magyar békemozgalom mindazokat, akiket meg tudunk nyerni és akiket meg kellene nyernie. Ne legyen hazánkban senki — mondja az Országos Béjcetanács kiáltványa — aki nem ismeri meg az igazságot a háború és a béke mostani nagy küzdelmében. Erich Mückenberger elvtáns, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának póttagja a német nép testvéri üdvözletét tolmácsolta. Nagy érdeklődéssel kísérjük azt a hatalmas építőmunkát, amely a Magyar dolgozók Pártja vezetésével folyik országotokban és amely biztosítja a dolgozó nép egyre növekvő jólétét — mondotta. Néhány héttel ezelőtt ülésezett Németország fővárosában, Berlinben a NSZEP IV. kongresszusa. Határozatában, melynek címe: »A német nemzet létkérdése megoldásának útja«, felhívja az egész német népet, hogy erősítse a harcot Németország nemzeti egységének békés demokratikus alapokon való helyreállításáért, határozott cselekvésre szólítja fel az egész német népet a sovinizmus és militarizmus ellen, az amerikai imperialisták és nyugatnémet csatlósaik háborúra éhes politikája ellen. A NSZEP IV. kongresszusa és a demokratikus Németország Nemzeti Frontja II. kongresszusa népszavazást követelt egész Németországban a következő kérdés felett: békeszerződés és a megszálló csapatok elvonulása, vagy a párizsi és bonni szerződések és további ötven esztendei megszállás? Az az ország, amelyből hozzátok jöttünk — folytatta — 1945 óta szét van szakítva. A béke, a demokrácia és a szocializmus ellenségei ezt a szétválasztást a német nép akarata ellenére fenntartják. A Német Demokratikus Köztársaságban a párt vezetésével megteremtettük a munkások és parasztok hatalmát, önálló, demokratikus ország keletkezett, amely hála a Szovjetunió kormánya nagylelkűségének, az államvezetés kül- és belpolitikai kérdéseiben elnyerte teljes függetlenségét. A Német Demokratikus Köztársaság a *párt vezetésével a nérpet nép szilárd básyájává vált a nemzeti egységért és, a Németországgal való békeszerződés megkötéséért vívott nehéz küzdelmében. Biztosak vagyunk abban, hogy a német nép igazságos nemzeti ügye győzedelmeskedik az amerikai és nyugatnémet háborús uszítok tervein. Munkásosztályunk és népünk békeszerető erői nem fogják tűrni, hogy a huszadik században harmadszor is kinyúljon német földön a világháború lángja. (Taps.) Nehéz nemzeti küzdelmünkben örömmel és boldogsággal tölt el, hogy óráról-órára érezzük a Szovjetunió, a népi demokráciák és közöttük nem utolsósorban a magyar nép támogatását és segítségét — mondotta végül lelkes taps közben Erich Mückenberger elvtárs. OSCAR NEUMANN ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Oscar Neumann elvtárs, a Német Kommunista Párt titkárságának tagja Nyugat-Németország békeszerető embereinek jókívánságait tolmácsolta a kongresszusnak. A békeszerető népek szerte a világon nagy aggodalommal látják — mondotta a többi között — hogy az amerikai imperializmus támogatásával a német imperialisták, a revans- politikusok és a Hitler-generálisok újból átveszik irányító szerepüket Nyugat-Németország állami és gazdasági szerveiben, hogy újra éled a német militarizmus. Nyugat-Németországra mind söté- tebb árnyékot vetnek az Egyesült Államok gazdaságának világtünetei. A csonka munkahetek a szénbányá- szátban, a gyakori kényszerű munkaszünetek az ércbányászatban, az acéltermelés és a gépkocsigyártás csökkenése nemcsak a munkásosztályt, hanem még a kormányzó pártok bizonyos köreit, is arra ösztönzik, hogy kiutat keressenek. így Nyugat- Németországban az atombombapoli- ti'kusok és a háborús szerződések mind jobban szembe találják magukat a munkásosztály vezette béke- harcos demokratikus erőkkel. Ez utóbbiak táborában örülnek annak, hogy Sztálinváros sikeresen felépült, hogy Magyarország mezőgazdasága erősödik, hogy hazájukban izmosodik a munkások és parasztok szövetsége. Örömmel figyelik a magyar kultúra felvirágzását és lelkesednek a kiváló magyar sportolók győzelmein. Ehhez a táborhoz csatlakozna^ azok a fiatalok, akik meggyűlölték a sovinizmust. Ezek a fiatalok erőt merítenek az elnyomók elleni harchoz Petőfi örökifjú, hazafias költészetéből A békeszerető erők táborában vannak azok a tudósok, akik a magyar nemzet nagy fiának, Semmelweisnek a példáját követik, akik a vegyi és bakteriológiai kutatást az emberi élet érdekében folytatják. Gyűlölik az amerikai kultúrbarbárságot és szeretik a nagy művészet humanizmusát: Munkácsy festményei, Liszt, Bartók és Kodály zenéjét. Nyugat-Németország békeszerető erői eddig szét voltak forgácsolva. A békemozgalom ezeket az erőket most kezdi összefogni akcióival, amelyeket az úgynevezett »európai védelmi közösség« szerződése ellen a népszavazásért, a békeszerződésért és a megszálló csapatok kivonásáért folytat. A népszavazás azt bizonyítja, hogy még olyan helyeken is, ahol Adenauer pártja 1953 szeptember 6-án a szavazatok 30 százalékát kapta, most a nép 85 százaléka a párt politikája ellen szavazott. Ez a tény is azt mutatja, hogy pártunk hatalmas feladatok előtt áll. Az eddiginél sokkal bátrabban kell magasra emelni népünk előtt a demokrácia és a nemzeti öntudat zászlaját és mindenekelőtt erős kézzel kell vezetnünk a harcot a dolgozók mindennapi szükségleteinek kielégítéséért, a militarizmus és az imperialista háborús előkészületek ellen. Mindenekelőtt pedig meg kell tanulnunk türelmesen és következetesen meggyőzni szociáldemokrata osztálytestvéreinket arról, hogy szükségesek a közös akciók és ezeket az akciókat együttesen győzelemre kell vinni. Azért is olyan értékes számunkra, hogy részt vehetünk a III. kongresz- szuson, mert itt az egységes munkás- osztály és a vele szövetséges parasztság erejét, pártunk tömegmunkája sikerét és a magyar dolgozók fel- emelkedését közvetlen közelről láthatjuk. A dolgozó tömegek jogaiért, jobb életéért és békés jövőjéért folyó küzdelmük értékes eredményeit továbbra is tanulmányozni fogjuk és Nyu- gat-Németországban pártunknak, a munkásosztálynak és a békeszerető emberek tömegeinek- továbbadni. (Nagy taps.). Utána Pióker Ignác elvtárs, az Egyesült Izzó Kossuth-díjas sztahanovistája, a Szocialista Munka Hőse szólalt fel. PIÓKER IGNÁC ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Hazánkban a szocialista munkaverseny, a Sztahanov-mozgalom erőteljesen fejlődött és lényegében széles tömegeket átfogó tömegmozgalommá vált. Ezt alátámasztja az a tény, hogy hazánkban jelenleg kb. 80 ezer azoknak a száma, akik lelkes, odaadó munkájuk eredményéképpen elnyerték a büszke sztahanovista címet. Abban a gyárban, ahol én dolgozom, az Egyesült Izzóban, 1951-ben a sztahanovisták száma 40 volt, ma már 907. . i A most folyó kongresszusi műszakban a dolgozók nap mint nap kimagasló eredményeket érnek el. A kongresszus tiszteletére tett vállalásaiknak becsülettel tesznek eleget. A kongresszusi munkaverseny újabb lendületet adott a Sztahanov-mozga- lomnak. Ismét tömegesen nőnek ki az új sztahanovisták. Éppen ezért joggal állapítja meg a Központi Vezetőség, hogy munkásosztályunk a termelésben, a munkaversenyben csodákat tud művelni, ha lelkesítjük, ha támogatjuk kezdeményezéseit, találékonyságát cs megmutatjuk az összefüggést, amely mindennapi egyszerű munkája és a szocialista jövő nagy célkitűzései között fennáll. Ugyanakkor, amikor hangsúlyozom a fejlődést, rá keil mutatnom a fennálló hiányosságokra is. A mi üzemünk pártbizottsága és szakszervezeti bizottsága a korábbi időkhöz viszonyítva — a kongresszusi verseny időszakában — többet foglalkozott a munkaversennyel. Ez helyes! De az már nem helyes, hogy az utóbbi időben nem foglalkoznak kielégítően a sztahanovistákkal. Ez nemcsak üzemünk pártbizottságának és szakszervezeti bizottságának hibája, hanem a felsőbb párt- és szakszervezeti szerveknek is. Itt elsősorban a budapesti pártbizottságra. a kerületi párt- és sziakszervezeti bizottságokra gondolok. Pedig mindenki előtt világos, hogy a termelés élenjáróira, a sztahanovistákra az új szakaszban fontos feladat hárul. Viszont mi a helyzet az Egyesült Izzóban, de országosan is, az üzemi pártbizottság, a szakszervezeti bizottság, a vállalatvezetés a sztahanovistákkal való foglalkozás terén nem tesz eleget a legelemibb követelményeknek. Pl. hónapok telnek el és nem hívják össze tanácskozásra a sztahanovistákat, nem kérik véleményüket a termelési problémák megoldása érdekében. A kongresszusi munkaverseny és a kongresszusi műszak megindulása előtt sem hívták össze a sztahanovistákat. Pedig helyes lett volna. Egy-két tanácskozás minden bizonnyal jelentősen, még jobban növelte volna a kongresszusi verseny lendületét. Egyénileg sem foglalkoznak a sztahanovistákkal. A párt, a gazdasági vezetők nem érdeklődnek munkájuk, egyéb problémáik iránt. Elhanyagolják a sztahanovisták politikai, szakmai nevelését is. Gyárunkban ugyan indult sztahanovista iskola, de nem törődik vele senki, nem gondoskodnak arról, hogy ezt tovább folytassák. 1949-ben, amikor hazánkban megindult a Sztahanov-mozgalom, a Szovjetunió elküldte hazánkba a legjobb tudósait, sztahanovistáit, hogy náiunk is elősegítsék a szocialista munkaverseny kibontakozását. 1949 —50-ben a Sztahanov-mozgalom nagy lendületet is vett hazánkban: megdöntöttük a régi normákat. A sztahanovisták és a kiváló dolgozók bebizonyították, hogy nem lelnek az újtól és bátran kezdeményeztek'. Egészen kiváló eredmények is születtek. Hiba azonban, hogy a sztahanovistákat politikailag nem nevelték, s egyes sztahanovistáknak a fejükbe ■szállt a dicsőség. Egyes kiváló sztahanovisták gyakran nem akarják a nagyobb szakmai tudást igénylő darabos munkát végezni, szériamunaán akarnak dolgozni. Ebben a bérezés hibái is közrejátszanak, amin javítani kellene. Ugyanis azok a dolgozók, akik egészen kiváló munkát végeznek, a hetes, nyolcas kategóriában nem tudnak többet keresni, mint 1000-—1200 forintot, viszont akik csak szériamunkát végeznek, játszi köny- nyedséggel a dupláját keresik. Ez pedig nem serkenti a minőség javítását, a szakmai tudás növelését. Amikor 1949-ben a Sztahanov-moz-’ galcm megindulása idején a párttitkárunk említette, hogy vegyek részt a szocialista munkaversenyben, még azt mondtam: Elvtársak! Mit akarnak, mennyiséget vagy minőséget? Mert a kettő együtt nem fér meg. — Őszintén megmondom, tévedtem. Magam bizonyítottam be, hogy megfér együtt a kettő. (Taps.) Szeretném elmondani azt, hogy amióta részt veszek a munkaversenyben, egyetlen selejtet nem gyártottam. (Taps.) Viszont nem elég, ha magam érek csak el ilyen eredményeket. Kiváló munkások tömegeit kell nevelnünk. A Jelenlegi bérezés viszont a széria- munka felé taszítja a munkásokat a nagyobb kereset miatt. Azért kérem a kongresszust és a pártvezetőséget, hogy próbálják a mi szocialista bérezésünket felülvizsgálni és azokat a dolgozókat, akik kiváló minőségű munkát végeznek, valahogy másképpen bérezzék. Fontos feladatunk az önköltség csökkentése. De ezt nem segítik elő az olyan öntők és hengerészek, akiknek »újításai« eredményeként olyan kemény lesz az öntés, hogy háromszoros időt kel! fordítanom a megmunkálásra. De nem segíti az önköltségcsökkentést az sem, hogy egyes hengerészek hidegen hengerelnek, gyűrött az anyag és magyarán mondva, szétszedhető, mint a leveles tészta. így azután egy mm helyett 7—8 mm-t kell legyalulnom belőle. Ilymódon nem csökken, hanem növekszik az önköltség. Ezúton kérem a budapesti pártbizottságot, a szakszervezeteket: segítsenek bennünket abban, hogy több eredménnyel segíthessük pártunk és kormányunk új feladatainak megvalósítását. Bírálják is a sztahanovistákat, de ne csak akkor, amikor már súlyos hibákat követtek el — amiért aztán lebunkózzák őket. — hanem akkor, amikor a hibák még könnyen kijavíthatók. Mi vállaljuk azt, hogy elvégezzük a ránk eső feladatot a minőség javítása, az önköltség csökkentése terén. Mindent el fogunk követni, hogy méltók legyünk a sztahanovista címre. (Taps.) SÍPOS JOLÁN ELVTÄRSNÖ, a feisőbogáti állami gazdaság igazgatója arról beszélt, hogyan igyekeznek gondoskodni a dolgozók kulturális, szociális igényeinek 'kielégítéséről. A télen megkezdtük dolgozóink politikai és szakmai továbbképzését — mondotta —, dolgozóink mesterképző tanfolyamon 4.7 átlaggal vizsgáztak. Egy használaton kívüli zuhanyozót rendbehozattunk. Napköziotthont létesítünk. Uj üzemi étkezdét állítottunk fel. Ezenkívül sportolási lehetőségeket is biztosítunk. A kongresszus tiszteletére tett felajánlások komoly eredményeket hoztak. Tejtermelésben például igen alacsony, 4.3 literes istállótálagunk volt az ősz folyamán, ezt a kongresz- szus megkezdéséig felemeltük 7.2 literre. Kukoricánkat négyzetesen vetettük el saját készítményű gépünkkel. DISZ-szervezetünk különösen jó munkát végez, amiért dicséretet is kapott a DISZ járási bizottságtól. A DISZ-szervezet tagjai közül Nagy Mária 171, Szita Lajos 162 százalékos átlagteljesítményt ért el a tavaszi növényápolásban. Szeretnék egy-ké1 szóval foglalkozni a nőknek a vezetésbe való bevonásával. Örömmel hallgattam Vorosilov elvtárs felszólalását, amelyben foglalkozott a nők munkájának jelentőségével, a szocialista építésben. Vass elvtársnő szintén foglalkozott ezzel a kérdéssel. Ezen a területen véleményem szerint — még sok a javítani való. például a földművelésügyi minisztérium kádermunkájában is, hiszen háromszázhatvan igazgató közül jelenleg csupán tíz-tízenegy női. igazgató van. Sok vezetőelvtárs még bizalmatlan a női vezetőkkel szemben. Azt javaslom, hogy ezt a bizalmatlanságot számolják fel. (Derültség, taps.) Mert vannak szépszámmal elvtársnők — itt is ülnek a mi sorainkban — akiknek különböző kitüntetések díszítik a mellét, s ez is azt bizonyítja, hogy a nők tudnak komoly eredményeket elérni a munka frontján, s a vezetésben is. (Nagy taps.) Arra kérem a pártkongresszust és Pártunk Központi Vezetőségét, hogy a jövőben kísérjék figyelemmel a gazdasági és az állami területen dolgozó vezető elvtársak munkáját abban a tekintetben is, hogy hány nőt állítottak vezető beosztásba. (Taps.) Én ígérem, hogy jól meg fogom állni a helyemet és a pártkongresszus útmutatásai szellemében arra törekszem, hogy állami gazdaságunk az elsők közé kerüljön. (Hosszantartó taps.) (Folytatás a 4. oldalon.) 3 ERICH MÜCKENBERGER ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA