Somogyi Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-28 / 125. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Méltóan köszöntötték a pártkongresszust a somogytúriak Üzemeink győzelmi jelentése Az Első Békekölcsön hatodik sorsolása I ft MAGYA^OIGOZÓI^ARTJA MEG VE I PÁR^IZOTTgÁGÁMAkl:APJaJ fi ráksi Új Élet tsz tagjai becsülettel valóraváltották pártnak adott szavukat: pártunkhoz, kormányunkhoz, munkásosztályunkhoz való hűségüket állam iránti kötelezettségeik határidő előtti teljesítésével juttatták kifejezésre. Túl vannak már az egész évi sertés- és vágómarhabeadásukon, rendezték félévi tojásbeadási kötelezettségüket, baromfiból pedig 12 kg-mal többet adtak be, mint amennyit félévi begyűjtési tervük előírt. Havonként esedékes tejbeadásukat is példásan teljesítik. Nagy igyekezettel fogtak hozzá a növényápoláshoz is. A tsz asszonyai — Dékmár Lajosné, Kovács József- . né, Szita Jánosné és Szomenauer Józsefné elvtársnőkkel az élen — befejezték 10 hold cukorrépájuk sarából ár.át és egyelését,. A növénytermelő brigád tagjai most az 5 hold réti- csenkesz. a 4 hold cukorrépadugvány, 2 hold sárgarépadugvány és két hold hagyma gyomtalanításával foglalatoskodnak. A kukorica és a napraforgó kapálásának terhét az igali gépállomás dolgozói bevették a tsz tagjainak válláról. Oláh István elvtárs, DISZ-íiatal, élenjáró traktoros U 3-as univerzális traktorával már csütörtökön hozzákezdett a kukorica sorkczi műveléséhez s megfogadta, hogy még ezen a héten 80 kh-n végzi el a talai porhanyítását. illetve gyomtalanítását. A termelőszövetkezet férfitagjait szintén nagy munkában találják ezek a napok: lóheréjüket és lucernájukat kaszálják. Ugyancsak igyekeznek ezzel a munkával, mert szép állatállományuk részére sok és jóminőségű takarmányra van szükség. fiz iharosberényi Úttörő tsz tagjai már az elmúlt évben is szép eredményit értek el a növénytermelésben. A tagok azonban tudják, hogy erejükből többre is futja. S ha a lejlett agrotechnikai módszereket fokozottabb mértékben alkalmazzák, nagyobb gondot fordítanak a növény- ápolásra, akkor nemcsak a múltévi, hanem az ezévi termelési tervüket is magasan túlszárnyalhatják. Éppen ezért nagy lelkesedéssel csatlakoztak a sárbogárdi Vörös Hajnal tsz 30 mázsás ho.Idankénti kukoricatermelési mozgalmához. Dávid József elvtárs, a tsz agronómusa megmagyarázta a tagoknak, hogy milyen módszerrel lehet ezt az eredményt elérni. A helybeli gépállomás is igyekszik minden segítséget megadni a tsz-nek e fogadalma valóraváltásá- hoz. Vállalták a gépállomásiak, hogy egy öntözőlajtot készítenek a tsz részére, amelynek segítségével egyszerre öt sor kukoricát tudnak hígított folyékony fej trágyával megöntözni. Ha a fejtrágyázást szükség szerint többször is elvégzik, s kukoricájukat négyszer megkapálják. akkor nemcsak a 30, hanem a 35 mázsás holdankénti kukoricatermést is el tudják érni, amire fogadalmat tettek a sárbogárdiak kezdeményezéséhez való csatlakozásukkor. fi látrányi filkotmftny tsz tagjainak szorgalmas és becsületes munkájával keveset foglalkoztunk lapunkban, pedig ők is rászolgáltak arra, hogy az élenjárók között emlegessük őket. Hiszen túlvannak már egész évi soványbaromfi- és tojásbeadásukon, vágómaiihabeadásuk- fcól már csak 600 kg van hátra, amit még ezen a héten rendeznek. Sertéseiket már március hónapban átadták a begyűjtő vállalatnak, s ezért 27 mázsa kuíkoricabeadási kedvezményben részesültek — ennyivel többet oszthatnak majd a zárszámadáskor, vagy ennyivel több kukoricát fordíthatnak szépen íejládő állatállományuk tartására. fi somogyjádi Augusztus 20 tsz tagjai példát mutattak az állam iránti tartozás rendezésében a község egyénileg dolgozó parasztjainak. Egész évi sertésbegyüjtési tervüket 90 százalékra, vágómarhabeadási előirányzatukat 100 százalékra teljesítették és félévi tej beadási kötelezettségüket is lerótták helyettesítő termékkel a kongresszusi héten. TERMELŐSZŐ VETK EZETEINK GYŐZELMI JELENTÉSE A csokonyavisontai Haladás tsz tagjai jó munkával tesznek hitet a párt iránti hűségükről A csokonyavisontai Haladás tsz- ben 60 család gazdálkodik 1000 hold földön évről-évre eredményesebben. Ez évben még több Jövedelmet ígér a szépnek mutatkozó termés a tsz szorgalmas tagjainak. Igaz, eredményeik nem maguktól jönnek létre, hanem szorgalmas munkájukkal biztosítják. Most a növényápolás szakszerű, időbeni és jó minőségbeni elvégzése a1 legfőbb feladat. Erre mozgósít a tsz vezetősége és pártszervezete. A tsz-tagok jól dolgoznak. Tudják, hogy a népünk életében oly nagy jelenetőséggel bíró párt- kongresszus munkája mellett úgy tehetnek legjobban hitet, ha még többet, még jobban dolgoznak. így vélekednek a növénytermesztési brigád tagjai is, akik példamutató munkával végzik a növényápolást. Köztük is élenjárnak Balázs Sándor 185, idős Edesár János 220, Kismárton Margit 77 és Cserti Istvánná 95 munkaegységükkel. A példamutatók mellett azonban még mindig vannak olyan tagok a Haladásban, akik a növény- ápolást szükséges rossznak tartják. Ez az oka annak, hogy Makkos Imre csak 43 munkaegységet szerzett, vagy Papp Sándorné, akinek munkaegységkönyvében csak 57 munkaegység szégyenkezik. legyén! teljesítette öt Itat! fágáisáa és május Imii liízöltsertés beállási tervét A Somogymegyei Állat- és Zsírbegyüjtő Vállalat dolgozói a kongresszus előtt párosversenyre hívták a begyűjtésben országosan első helyen álló Békés megyét. A III. pártkongresszus tiszteletére azt is megfogadták, hogy május 30-ig az öt havi vágómarha- és a május havi hízottsertésbeadási tervüket 100 százalékon felül teljesítik. A kongresszusi héten minden nap eddig soha nem látott eredmények születtek az élőállatbe- gyüjtésben. Május 26-án például az egy napi begyűjtési tervet hízottsertésből hatszorosára teljesítették. A tabi járás egy hét alatt egész havi tervének megfelelő mennyiségű hízottsertést gyűjtött be. Kiemelkedő eredmények vannak még a marcali és a kaposvári járásban is, ahol az egyénileg dolgozó parasztok százai és a termelőszövetkezetek egymás után teljesítik vágómarha- és hízottsertésbeadási kötelezettségüket. Május 27-én délelőtt 9 óráig Somogy megye az öthavi vágómar- habegyüjtési tervét lOO.l, a május havi hízottseEtésbegyüjtési tervét pedig 108.3 százalékra teljesítette. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa KOVÁCS ISTVÁN ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Kovács István elvtárs felszólalása első részében a borsodmegyei üzemek termelési eredményeit, a do1- gozók gazdasági helyzetének javulását, a termelés önköltségének alakulását ismertette, majd így folytatta: Elvtársak! Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség beszámolójában rámutatott arra, hogy társadalmunk fejlődésének egyik legfőbb hajtóereje: a bírálat és önbírálat, a,milliós tömegek aktivitásának kifejlesztése, alulról jövő ellenőrzése és bátor kezdeményezése. elvtársak a pártközpontban még mindig nem tudnak elszakadni az íróasztaltól. Hónapszám nem járnak lei területre s ezért csak papírból, jelentésből ismerik az életet. Nem lehet csodálni, hogy ilyen körülmények között irodaszaga van a munkájuknak. Munkánk megjavításálhoz kérjük a Központi vezetőség titkárainak, osztályvezetőinek konkrétabb segítségét és helyszínen való ellenőrzését. Befejezésül, elvtársak! A beszámoló élesen felvetette a párt egységének fontosságát. A borsodi kommunisták nem fogják kímélni erejüket, hogj* még jobban megszilárdítsák a pártszervezetek egységét és egy emberként sorakozzanak fel a KV mögé. Minden erőnkkel dolgozni fogunk a 'kongresszus határozatának végrehajtásáért és becsülettel helytállónk a szocialista építés borsodi frontszakaszán. (Nagy taps.) RUSZNYÁK ISTVÁN ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Megteremtettük-e már a pártban, az országban, s ezen belül Borsod megyében azt a légkört, hogy minden becsületes ember — személyekre való tekintet nélkül — bátran gyakoroljon építő bírálatot? A júniusi KV-határozat óta van határozott javulás a bírálat és az önbírálat és különösen az alulról jövő bírálat ki- fejlesztése terén, amit ez a komgresz- szus is bizonyít. A javulás ellenére még mindig fennáll a bírálathoz való felemás viszony. Egyes vezetők a megyében és másutt is szeretnek élesen bírálni, de nagyon nem szeretik, ha őket is bírálják. Nem bátorítják eléggé az alulról jövő építő bírálatot, s nem teremtették meg az ehhez szükséges légkört, s ezért még nem bontakozott ki megfelelően az alulról jövő bírálat. Sok elvtárs látja a hibákat, elégedetlenkedik is miatta, de nem meri azt nyíltan és bátran az illetékesek előtt felvetni. Sok káderünket és párttagunkat még nem hatotta át a hibák elleni harc engesztelhetetlensége. Nem elég gerincesen és bátran védik a párt, a dolgozó nép érdekeit, s nem harcolnak következetesen személyekre való tekintet nélkül a hibák elkövetőivel szemben. Nemcsak a megyei pártbizottságban, hanem még a Központi Vezetőségben és különösen a minisztériumokban előfordul még, hogy az alulról jövő bírálatra — kérdésre — javaslatra csak késve, vagy egyáltalán nem reagálnak. A megyei titkári értekezleteken a jelentésekben számos bírálat és javaslat hangzott el pl. .a túlzott centralizációról, a tanács és begyűjtési apparátusnál, a minisztériumok túlzott létszámáról, vagy a begyűjtési minisztérium komoly hibájáról, a tervek körüli rendellenességekről. Meg kell szüntetni ezt a helyzetet és ki kell alakítani az egész pártban és az országban az építő bírálat szabad légkörét, meghallgatni és gyorsan orvosolni a jogos bírálatot. Ez egyébként a pártonbelüli demokrácia kiszélesítését, a párt és a tömegek kapcsolatának jelentős javulását is jelenti. Különösen nagy figyelmet kell szentelnünk a bátor, gerinces káderek kinevelésére, akik minden helyzetben és mindenkivel szemben meg tudják védeni a párt, a nép ügyét. Megyénk pártszervezeteinknek, a megyei pártbizottságoknak nagy segítséget nyújtanak a Központi Vezetőség, a Politikai Bizottság fontos határozatai, melyek végrehajtása munkánk alapját képezi. Hiányoljuk, hogy a Központi Vezetőség illetékes osztályai nem adják meg a konkrét segítséget és ellenőrzést e határozatok végrehajtásához. Különösen vonatkozik ez az ipari és közlekedési, az agit.-prop. és a terv-, pénzügyi és kereskedelmi, valamint az adminisztratív osztályokra. Hiányoljuk, hogy a Központi Vezetőség titkárai, ősz- | tályvezetői és osztályvezetőhelyette- i sei nagyon ritkán, vagy egyáltalá- I ban nem jönnek megyénkbe. Egyes Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke felszólalásában a többi között ezeket mondot- Jt<iZ A magyar tudomány a felszabadulás óta óriási fejlődésen ment keresztül. A tudomány és a tudósok hazánkban olyan nagy megbecsülésben és támogatásban részesülnek, mint azelőtt még soha sem. A magyar tudósok látják pártunk útmutatásaiból, hogy a szocializmus építésében igen fontos szerepük van. Tudják, hogy a marxizmus tudomány és megértették, hogy nincs szebb feladat számukra, mint a dolgozó nép érdekeit szolgálni. Azok, az eddig ismeretien lehetőségek, amelyek tudósaink előtt megnyíltak, máris jelentős eredményekhez vezettek. A tudományos könyvek és közlemények száma és színvonala évről-évre nő, ami az eredmények növelésének jó mutatója. Egyedül a Magyar Tudományos Akadémia évenként ötször, hatszor any- nyi tudományos könyvet ad ki újjászervezése óta, mint. a múltban, nem is beszélve arról, hogy a harminc- nyolc folyóiratról, amelyek a magyar tudomány számára egyre fokozódó mentékben szereznek elismerést világszerte. örömmel látjuk, hogy a magyar tudomány teljesítményeit világszerte — és elsősorban a Szovjetunióban — egyre jobban elismerik és egyre nagyobb számban közölnek tudományos lapjaikban cikkeket magyar tudósok tollábái. Az elért eredmények ellenére sok tekintetben még egyáltalában nem lehetünk megelégedve. Komoly elmaradás mutatkozik pl. a megoldott kérdések gyakorlati realizálása terén. Ennek oka sokszor az, hogy az üzemek irányítói húzódoznak új eljárások bevezetésétől. De nem vitás, hogy tudósaink is sokat tehetnének ezen a téren, ha megfelelő módon gondoskodnának arról, hogy eredményeiket a gyakorlat emberei minél hamarabb és minél jobban megismerjék és szívósan harcolnának bevezetésükért. Sole és jogos panasz hangzik el az miatt, hogy tudósaink túl vannak terhelve bürokratikus, adminisztratív munkával és pl. a Magyar Tudományos Akadémia főtevékenysége is inkább szervező, mint kutatómunka. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy míg az ipari kutatóintézetek száma igen nagy — sőt némely területen túl is méretezett —, addig az üzemi laboratóriumok és a fundamentális kutatás céljait szolgáló akadémiai kutatóintézetek úgy számban, mint felszerelésben nagy mértékben el vannak maradva. Pyz ipari kutatóintézetek túlméretezettségét meg keli szüntetni, jelentékenyen kell szapo- rítaf'; az oly fontos üzemi laboratóriumok számát és a tudományos akadémia számára biztosítani kell a szükséges intézeti hálózatot. Ami a fiatalokat illeti, véleményem szerint az aspirantúra intézménye — egyes kezdeti hibáktól eltekintve — bevált és jogos az a remény, hogy pár év alatt egy szakmailag és ideológiailag képzett, a néphez hű fiatal tudósgárda fog rendelkezésre álla- ni. Rusznyák elvtárs ezután a tudósok külföldi tanulmányútjainak jelentőségéről beszélt, majd így folytatta: Tudósaink tisztában vannak azzal, hogy milyen nagy anyagi támogatásban és személjú megbecsülésben részesülnek és mégis néha úgy érzik, hogy tudásukat nem veszik eléggé igénybe. Várják a legfontosabb feladatok kijelölését, bevonásukat a népgazdaság tervező munkájába. Mi sem mutatja jobban, hogy tudásaink szakmai, de politikai fejlődése is milyen rendkívül kedvező hatással van, ha őket a kormány tanácskozásaiba bevonják, mint a múlt év decemberében tartott többhetes mező- gazdasági konferencia. A magyar tudósok lelkesen, egész munkaerejüket és tudásukat az ország és a dolgozó nép szolgálatába állították, de kérik a pártot és a kormányt, hogy az anyagi támogatáson túlmenően is teremtsék meg számukra a megfelelő munkalehetőségeket, használják fel szaktudásukat már a tervezés korai időszakában és hárítsák el azokat a sokszor bürokratikus akadályokat, amelyek munkájukat hátráltatják. Sokat várunk a III. pártkongresz- szus útmutatásaitól — mondotta végül — és a jövőben még fokozottabb erővel és igyekezettel kívánjuk dolgozó népünket, szolgálni. (Nagy taps.) Gerő Ernő elvtárs felszólalása Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A Központi Vezetőség beszámolója támaszkodva a múlt év júniusában, októberében és‘ decemberében hozott határozatokra, megállapítja, hogy a legközelebbi évben a főfeladat, amelyet meg kell oldanunk, mezőgazdaságunk termelésének erőteljes növelése mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés hozamának igen jelentős emelése, s ezáltal a gabonakérdés megoldása, népünknek fokozott ellátása hússal, zsírral, főzelékkel, gyümölccsel, borral s egyéb élelmiszerekkel. Annál inkább szükséges ezt emlékezetbe idézni, mert ezzel a feladattal a múlt év decemberi határozat végrehajtásával elmaradtunk, mert e határozat végrehajtása egyelőre nem halad kielégítően. Lassan, vontatottan, s nem elég tervszerűen fogtunk hozzá a mezőgazdasági géptípusok meghatározásához, s e téren a mezőgazdasági géptípusok meghatározása, kidolgozása terén még mindig sok a bizonytalanság. Nagy késedelem mutatkozik a mezőgazdasági építkezések és beruházások megvalósításánál. Lassan, vontatottan törlé(Folytatás a 2. oldalon.)
