Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-04 / 80. szám

ÉLJEN ÁPRILIS 4, FELSZABADULÁSUNK NAGY ÜNNEPE! B ft MAGVftR DOLGOZOK PAPUA WtbYH PA'RT BIZOTTSÁGIMÉI' LA P XI. évfolyam, 80. szám. ÁRA 50 FILLÉR ——— EEaEaKgjElgBgl Vasárnap, 1954 április 4. SZABADSÁGUNK SZÜLETÉSNAPJA Április 4-e szabadságunk születés­napja, a magyar nép új honfogla­lásának napja. Ez a nap történel­münk legnagyobb fordulópontja, mely elválasztja a rabság ezer évét a szabadság korszakától. Elválasztja bukott forradalmaink időszakát a magyar nép szabadságának végső diadalától. Ez a nap szüntette meg a magyar nép kiszolgáltatottságának, magárahagyottságának korszakát. Kilenc esztendeje, hogy szabad, független országban él népünk, hogy örök testvéri barátság fűzi népünket az emberi haladás élén járó Szovjet­unióhoz, a szocializmust építő népi demokráciákhoz, a győzelmes béke­tábor szabad népeihez. Kilenc esz­tendeje űzték ki a Szovjet Hadsereg katonái hazánk földjéről a fasiszta elnyomókat, mentették meg Magyar- országot a teljes pusztulástól. Ezen a napon mélységes hála tölti el népün­ket a felszabadító Szovjetunió iránt, amely kitárta előttünk az új élet kapuit, s fáradhatatlan segítőkészség­gel állt mellettünk kilenc esztendő nehéz küzdelmeiben és munkájában. Országunk új történelme kezdő­dött 1945 április 4-én. Az elmúlt ki­lenc esztendő új életet hozott min­denegyes magyar falu és város, min­denegyes magyar dolgozó számára. Elmúlt az a világ, amikor a földes­úr, a bank, a kulák, a szolgabíróság a dolgozó parasztok földjére és ke­nyerére tört, amikor a munkanélküli •munkásoknak munkáért, kenyérért kellett tüntetniük. Hol van az az idő megyénkben is, amikor nem volt egy valamirevaló üzem, ahol a munkás munkát és kenyeret talált volna, amikor még a Kaposvár-környéki dolgozó parasztok sem tudták érté­kesíteni terményeiket, s elvesztve földjüket, egymásután váltak cselé­dekké a földesurak, a kulákok bir­tokán. Az ötéves terv nyomán felépült megyénk, az ország büszkesége, a Kaposvári Textilmű és még egész sor üzem fejlődött megyénkben és ad munkalehetőséget. Megyénk dol­gozó parasztjai is sokat kaptak népi demokráciánktól. Megszabadultak a földesúri, a kulák igától, megnyílt előttük a boldog paraszti élet útja. Az elmúlt években sok nehézsé­get küzdött le hős munkásosztályunk, szorgalmas dolgozó parasztságunk. Az elmúlt esztendők kemény har­cokban teltek el. Kilenc évvel ez­előtt az életet kellett megindítani az országban, a romokból kellett újjá­építeni hazánkat Pártunk vezetésé­vel. a Szovjetunió segítségével har­colni kellett azért, hogy a munkás- osztály szilárdan a hatalom birtoko­sa legyen, hogy szövetségesével, a dolgozó parasztsággal a szocializmus építését megkezdhesse. Eredmények sora hirdeti e harc győzelmét. Felszabadulásunk kilencedik év­fordulója nagy munkában találja né­pünket: a pártunk határozata nyo­mán kidolgozott kormányprogramul va’óraváltásán munkálkodik. Ez a Programm vonzóerejével maga köré tömörítetté az ország lakosságát, erős egységbe kovácsolta az ország- éoHő erőket. Fokozni a dolgozók jó­létét, ez a. szocializmus építésének je­lenlegi szakaszában a párt legfőbb célja. A kormányprogramm egész népünk létérdekeit fejezte ki s az egész országot arra sarkalta, hogy lelkes, szorgalmas munkával segítsen győzelemre vinni;' megvalósítani pár­tunk célkitűzését. A programmra né­pünk a munkapadok mellett, a föl­deken, az iskolákban, kutatóintéze­tekben adott méltó választ. Elisme­réssel kell beszélnünk azokról a nagyszerű teljesítményekről, ame­lyekkel már eddig is hozzájárult dol­gozó népünk a párt határozatának, a kormány programmjának sikeréhez. Az új szakasz legnagyobb feladata a mezőgazdasági termelés fokozása, a magyar mezőgazdaság felvirágoz­tatása. Megyénk dolgozó parasztságára, mezőgazdasági szakembereire e té­ren komoly feladatok hárulnak. Ka- posvölgye virágzó állattenyésztését, a somogyi földek termékenységének növelését kell megvalósítanunk. Pártunk és kormányzatunk megtette már eddig is és megteszi a továb­biakban is a magáét. Az elmúlt ki­lenc hónap alatt kormányzatunk át- 1 állította a népgazdasági terveket, j egész gazdasági életünket, hogy való- raváltsuk a mezőgazdasági termelés fejlesztésének feladatait. Egymás­után jelentek meg a rendeletek, me­lyek a dolgozó parasztságnak nyúj­tottak segítséget, növelték termelési kedvüket. Csak a tavalyi beadási hátralékok törlése 235.5 millió, a gépállomási díjtartozások elengedése 115.5 millió, a szerződéses növények árának felemelése mintegy 208 mil­lió forint megtakarítást, illetve eny- nyivel több pénzbevételt jelent fal- vaink lakóinak. De ezenkívül lehet még beszélni a földhaszonbérlés sza- baddátételéről, az 50 millió forintos termelési hitelről, a paraszti adóter­hek több mint 500 millió forintos csökkentéséről — és a kormány szá­mos más olyan intézkedéséről, mely azokat is meggyőzte terveink, szán­dékaink helyességéről, akik kezdet­ben esetleg kétkedéssel, hitetlenked­ve fogadták a kormány programm- ját. A dolgozó parasztság válasza nem is késik pártunk és kormányunk intézkedéseire. A falu népe odaadó, bő termést ígérő munkájával mutat­ta meg szeretetét, bizalmát álla­munk iránt. Dolgozó parasztságunk soha nem látott lelkesedéssel végzi a tavaszi munkákat és becsülettel teljesíti állam iránti kötelezettségét. Pártunk III. kongresszusának tisz­teletére hatalmas versenymozgalom bontakozott ki megyénkben is. A Megyei Pártbizottság kongresszusi versenyzászlajáért küzdenek a járá­sok és egymásután küldik a győzel­mi jelentéseket pártunknak a tava­szi szántás-vetésben, a begyűjtésben elért sikerekről. De a továbbiakban is e'engedhetetlen, hogy a falu népe, a termelőszövetkezetek, az egyéni­leg gazdálkodók lelkesen harcoljanak a kormányprogramm valóraváltásá- ért. Nagyobb gonddal, nagyobb szak­értelemmel, s ha az idő úgy kívánja, nagyobb gyorsasággal munkálják meg földjüket és ápolják a növénye­ket. Segítsék dolgozó parasztjainkat megyénk mezőgazdasági szakembe­rei. Nagyon sokat vár pártunk és kormányzatunk a gépállomásoktól, az agronómusoktól, akiknek segíte­niük kell dolgozó parasztságunk har­cát a magasabb terméshozamok el­éréséért. A szocializmus építése jelenlegi szakaszában nagy a feladata pár­tunknak, a kommunisták felelőssége óriási a párt célkitűzéseinek valóra- váltásában. Az újonnan megválasz­tott pártvezetőségeknek, pártválaszt­mányoknak minden segítséget meg kell adniok a falu népének, hogy tártunk célkitűzéseit megvalósíthas­suk. Azok a jó kezdeményezések, melyek járási pártértekezleteinken, a városi és megyei pártértekezleten elhangzottak, termékenyítsék meg nártszervezeteink munkáját. Gon­doskodás a dolgozókról — pártunk politikájának lényeges része. Ne fe­ledkezzenek meg erről párt- és álla­mi szerveink- Gondoskodás a doi- gozó emberről — ^örvény a mi álla­munkban, amelyet mindenütt végre kell haitani. Jó munkát úgy várha­tunk üzemeinkben, hivatalainkban, kereskedelmi szerveinkben, a nép­művelésben egyaránt, ha állandóan gondoskodunk a dolgozókról. Felszabadulásunk 9. évfordulóját olyan időkben ünnenel.iük. midőn a béke erői világszerte jelentős sike­reket érnek el a háborús tervek meg­akadályozásában. A mi nénünk bé­két akar, gondosan megművelt föl­deket és jól öntözött réteket, gazdag szőlő- és gyümölcstermést, modern szerszámgépeket és járműveket, több és jobb ruházati cikket, továbbá jól­felszerelt iskolákat, kitűnő színházi előadásokat és művészi festménye­ket. Ez a mi célunk, ez a mi politi­kánk és nemcsak belpolitikánk, ha­nem külpolitikánk is. Felszabadulásunk 9. évfordulóján a magyar nép, megyénk népe is har­cokban és munkában edződve, sike­reken lelkesülve, még egységesebben sorakozik fel a Magyar Dolgozók Pártja és annak Központi Vezetősé­ge mögött. Hálával, odaadó szeretet­tel és hűséggel fordul felszabadítónk, a Szovjetunió felé. Április 4-e: nemzetünk újjászületésének napja Díszimnepség felszabadulásunk 9. évfordulója alkalmából az Operaházban A legnagyobb nemzeti ünne­pünk, hazánk felszabadulása 9. évfordulója alkalmából a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­sége, s a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa szombaton este díszünnepséget rendezett az Ope­raházban. A díszünnepség elnökségében foglaltak helyet Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Gerő Er­nő, a minisztertanács első elnök- helyettese, Hegedűs András, a mi­nisztertanács első elnökhelyettese, Apró Antal, a minisztertanács eT nökhelyettese, Ács Lajos, Hidas István, Zsofinyecz Mihály, Föld­vári Rudolf, Kristóf . István, az MDP Politikai Bizottságának tag­jai, Bata István altábornagy, hon­védelmi miniszter, Szalai Béla, az Országos Tervhivatal elnöke, az MDP Politikai Bizottságának pót­tagjai, Vég Béla, az MDP Köz­ponti Vezetőségének titkára, va­lamint a magyar politikai, tudo­mányos és művészeti élet több más kiváló képviselője. Résztvettek az ünnepségen a budapesti diplomáciai képvisele’ tek vezetői, élükön J. D. Kiszel- jov, a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke nyitotta meg az ün­nepséget. DOBI ISTVÁN ELVTÁRS BESZÉDE Tisztelt ünneplő közönség! Ked­ves Elvtársak! Szeretettel üdvözlöm a hazánk felszabadulásának 9. évfordulója alkalmával rendezett ünnepség minden részvevőjét. Kilenc eszten­deje, hogy a dicső Szovjet Had­sereg hősi áldozatok árán felsza­badította Magyarországot és ezzel megnyílt népünk felemelkedésé­nek, új, szabad élete kibontakozá­sának útja. Ezért is tekint min­den magyar dolgozó hálatelt szív' vei nagy barátunkra, a Szovjet­unióra. Kedves elvtársak! Kilenc év ál­talában kicsiny idő egy nemzet életében, de a felszabadulás óta eltelt kilenc esztendőt naggyá tet­te, egész történelmi korszakká formálta a felszabadult, ereje tu­datára ébredt dolgozó magyar nép. Nemcsak a háború okozta sebeket gyógyította be, nemcsak a népgazdaság helyreállításának ha­talmas munkáját végezte el ez idő alatt, hanem pártunk útmutatásai, a munkásosztály vezetése mellett hozzálátott a szocializmus felépí­téséhez. És most folytatjuk ezt a munkát. Folytatjuk úgy, hogy a szocialista építéssel együtt az ed­diginél gyorsabb ütemben emel’ kedjék dolgozó népünk jóléte, hi­szen népi demokráciánk minden vívmánya, alkotása az ő dolgos keze nyomán jött és jön létre. Ünnepségünket ezennel megnyi­tom és felkérem Apró Antal elv­társat, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagját, a minisztertanács elnökhelyettesét, tartsa meg ünnepi beszédét. Ezután Apró Antal, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizott­ságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. APRÓ ANTAL ELVTÁRS BESZÉDE Tisztelt ünneplő közönség! Ked­ves Elvtársak! A Nagy Honvédő Háborúban a dicső Szovjet Hadsereg katonái a megvert német fasiszta hadsere­get üldözve 1844 őszén hazánk földjére léptek, hogy Magyaror" szágot, a magyar népet felszaba­dítsák a német fasiszták uralma alól. A hosszú hónapokig tartó hősies' felszabadító harc eredmé­nyeképpen 1945 április 4-én a Szovjet Hadsereg hős katonái végleg kiűzték hazánk területéről az évszázados ellenségünket, a né­met elnyomókat. A felszabadulás történelmi for­dulatot jelentett a magyar nép életében. A magyar állam meg­alapítása óta nem volt ilyen nagy esemény nemzetünk történelmé­ben. A dicső Szovjet Hadsereg győzelme nyomán népünk a Szov' jetuniótól kapta meg mindazt, amiért szabadságharcainkban a magyar nép legjobb fiai évszáza­dokon át életüket adták: a sza­badságot! Még folytak a harcok Budapes­ten, amikor 1944 december 21-én Debrecenben összeült az ideigle­nes nemzetgyűlés és megalakult az ideiglenes nemzeti kormány, amelyben vezető, kezdeményező erő kezdettől a kommunista párt volt: A kormány első nyilatkoza­tában megállapította, hogy Mo' hács óta nem zuhant ilyen mély­re az ország. A kormány legfon­tosabb feladatának tartotta’ a fegyverszünet megkötését, az or­szág gazdasági talpraállítását, a parasztság évszázados álmának, a földreformnak sürgős végrehajtá­sát és az új magyar nemzeti had­erő megteremtését. Ki ne emlékezne az 1944—45'ös háborús időkre, a németek és nyi­lasok által kirabolt országra, a fel­dúlt városokra, falvakra, kifosz­tott üzemekre, az üres raktárakra, az éhező gyermekekre, arra a bi­zonytalanságra, amely eltöltötte az embereket a jövőért, a családért, a legszükségesebb munka- és ke' nyérgondok miatt. A Szovjetunió kormánya segí­tette és talpraállította az el­esett, elszigetelt magyar né­pet. A felszabadító szovjet csapatok osztottak először élelmet az éhező lakosságnak, Budapesten a gyer­mekek és felnőttek ezreit a szov jet katonák mentették meg az éh­haláltól. A Szovjet Hadsereg adott gabonát, húst a lakosságnak, üzemanyagot a gépek elindításá­hoz, vetőmagot az első tavaszi mezőgazdasági munkákhoz a fel­szabadult földeken. A felszabadító Szovjetunió né­peitől kaptuk a legtöbb segítséget az új élet elindításához, a függet­len, demokratikus Magyarország megteremtéséhez és az ország új­jáépítéséhez is. így lett április 4-e nemcsak felszabadulásunk, hanem egyben nemzetünk újjászületésé" nek napja is, a magyar nép leg­nagyobb nemzeti ünnepe; a meg­bonthatatlan szovjet-magyar ba­rátság ünnepe. Dicsőség azoknak a szovjet hő­söknek, akik a magyar népért, a mi szabadságunkért, hazánk fel­szabadításáért vérüket ontották! Dicsőség a nagy Szovjetuniónak, a nemzeti proletáriátus nagy re­ménységének, amely születése pil" lanatától a nagy Lenin tanításait követve lelkiismeretesen teljesíti történelmi küldetését, védi, oltal­mazza a kis népek szabadságát, függetlenségét, a békét! A magyar nép kilenc esztendő­vel ezelőtt fogott hozzá a haza újjáépítéséhez. Joggal nevezzük tehát a megindult országépítő munkát az új honfoglalás kezde­tének. Nekünk, a ma élő magyar i nemzedéknek jutott az a feladat, hogy a hős szovjet néptől kapott szabadság birtokában felszámol­juk hazánkban a kapitalisták, a parasztnyúzó földesurak hatalmát, a horthysta ellenforradalmi ban­dát, az úgynevezett „történelmi osztályt“, amely a magyar nép történelmében annyi szenvedésé­nek, megaláztatásának, s két vi­lágháborúban való részvételünk' nek, a német fasizmus megszégye' nítő kiszolgálásának, a féktelen népelnyomásnak volt az előidéző­je. A függetlenségi frontba tömö­rült hazafias erőknek, elsősorban nekünk, magyar kommunisták­nak, a magyar munkásosztálynak jutott az a megtisztelő feladat, hogy' kivezessük az országot el- esettségéből, és a régi Magyaror­szágból, amelyet úgy emlegettek, mint Európa egyik legelmaradot­tabb, legreakciósabb országát, ahol nagy volt a jogfosztottság, állam’ dó munkanélküliség és a tömeg­nyomor, ahol féktelenül basáskod- hattak a népnyúzó földesurak és a kulákok a földre, szabadságra éhező parasztmilliók felett. A „há­rommillió koldus országát1’ kel­lett az elmúlt esztendők alatt talpraállítanunk, virágzóvá ten­nünk. Mi ezt a 'feladatot büszkén vállaltuk és a nemzet haladó erőinek támogatásával siker­rel teljesítettük. Tisztelt ünneplő közönség! Ked­ves Elvtársak! A magyar nép történelmében 1945 április 4'ével végleg bezárult a szolgaság korszaka és elindul­tunk az új úton, a népi demokrá­cia útján. A Magyar Kommunista Párt már 1937-től azt hirdette és azért harcolt, hogy egy táborba tömörítse a hazafias erőket, az ország nemzeti függetlenségének biztosításáért, a demokratikus Magyarország megteremtéséért. Még az ország egyes részeiben folytak a felszabadító harcok, amikor a Magyar Kommunista Párt a munkásosztály legjobb erő­it küldte a falura, hogy segítségé­re legyenek a szegényparasztság­nak, a földnélküli1 falusi dolgozók* nak a nagybirtokok felosztásában, hogy a magyar parasztság minél előbb jogos tulajdonába vegye ezeréves jussát: a földet. A párt jól tudta és az 19l9-ben elkövetett hibából megtanulta azt, hogy a dolgozó nép hatalma a fal­(Folytatás a 2. oldalon.) VILÁG PROLETÁRJAI E GYESÜLJETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom