Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-25 / 98. szám

Vasárnap, 1954 április 25. SOMOGYI NÉPLAP PÁRTOKTATÁS ANYAGÁHOZ A propaganda és agitáció fogalma (A Párttörténet I. évfolyamán tanuló elvtársak segítségére) A propaganda és az agitáció döntő helyet foglal el a kommunista pártok tevé­kenységében. Az elméletileg képzett káderek neveléséhez, a tömegek megnyerésé­hez és vezetéséhez pótolhatatlan eszköz a párt kezében a marxista-leninista pro­paganda és agitáció. Az 1905-ös oroszországi forradalom előkészítése során, Lenin eivtárs „Mi a te­endő?“ című művében — miközben megsemmisítő csapást mért az ökonomistákra és lerakta az újtípusú forradalmi munkáspárt ideológiai alapjait — többek között megvédte a propaganda és agitáció helyes értelmezését is az opporiunista re­vizionistákkal szemben. MIT NEVEZÜNK PROPAGANDÁNAK ? A propaganda fogalmát röviden így határozhatjuk meg: eszmék, tanok, nézetek, politi­kai elméletek nyomtatásban vagy élő szóban történő ter­jesztése. Propagandatevékenységet termé­szetesen nem csupán a kommunista pártok folytatnak, hanem a burzsoá pártok is. A kommunista propagan­da azonban elsősorban célját tekint­ve, de igaz tartalmánál és tudomá­nyos megalapozottságánál fogva is merőben különbözik a burzsoá pro­pagandától. A burzsoá propaganda fő célja: becsapni, félrevezetni a tö­megeket, elterelni figyelmüket a ka­pitalista társadalom megoldhatatlan ellentmondásairól a burzsoá ideoló­gia segítségével. Ismeretes például, hogy az amerikai imperializmus mi­képpen igyekszik propagandájába száz- és ezerféle módon «-bebizonyí­tani:-« a demokratikus országok el­leni blokád, katonai támaszpontok hálózatának létrehozása a Szovjet-*5 unió és a népi demokráciák körül, a népeket sújtó őrült fegyverkezési hajsza stb. nem a milliárdosok na­gyobb profitja érdekében történik, hanem állítólagos »védeijni« célokból. A kommunista párt propagandája a marxizmus—leninizmus elméleté­nek tudományos alapjára épül. Fő célja: megmagyarázni a dolgozó tö­megeknek — elsősorban a párt tag­jainak — a társadalom fejlődésének törvényszerűségeit, a szocializmus elkerülhetetlen győzelmét. A kom­munista propaganda: Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanításának, az SZKP történetének és a párt napi­renden lévő feladatainak mélyreha­tó megvilágítása. Ez a propaganda tudományos, igaz, a munkásosztály, a dolgozók felszabadulásának nél­külözhetetlen fegyvere. Felfegyver- zi a kommunista és a pártonkívüli dolgozókat a marxi-lenini elmélet­tel, vezérfonalat és ösztönzést nyújt részükre, hogy öntudatosan, tevéke­nyen résztvegyenek a szocializmus, kommunizmus építésében. A párt- propaganda tevékeny harcban áll a burzsoá ideológiával és a pártkáde­rek nevelésének, politikai ébersé­gük fokozásának alapvető eszköze. A Központi Vezetőség 1953. októ­ber 26-i határozata mélyrehatóan feltárta propagandamunkánk hiá­nyosságait és a kijavításukkal kap­csolatos tennivalókat. Megállapítja, hogy »a gazdaságpolitikában elköve­tett hibák egyik főoka: pártunk ideológiai munkájának elmaradott­sága, az alkotó elméleti munka elha­nyagolása.« A KV határozata értel­mében gyökeresen fel kell számolni a, vulgarizálást, meg kell szüntetni a propaganda elvont jellegét, a hall­gatók iránt támasztott maximaliz- must, a bürokratikus szervezési módszereket. A propagandamunká­ban önálló gondolkodásra, bátor vé­lemény-nyilvánításra kell nevelni a hallgatókat. A határozat végrehaj­tásának fontos előfeltétele, hogy a propagandamunkát irányító párt- szervek ne csak az oktatás szerve­zeti kérdéseivel foglalkozzanak, ha­nem ismerjék, értékeljék, ellenőriz­zék annak tartalmát is. AZ AGITÁCIÓ FOGALMA A kommunista agitáció célkitűzé­sei teljesen megegyeznek a pártpro­paganda céljával. Fogalmát röviden így határozhatjuk meg: szóbeli és írásbeli tevékenység, amely eszmék és jelszavak ter­jesztésével a széles tömegekre hat. Sokféle formája van: szóbeli, írásos, szemléltető, kultúragitáció (csasz- tuska) stb. Az -osztályok és pártok politikai harcának igén fontos eszköze az agitáció. A kommunista párt agitá­ció ja pótolhatatlan eszköz a nép po­litikai nevelésében. Éppen ezért, is nevezi népünk p párt agitátorait népnevelőknek. Szocialista hazafi- ságra, helytállásra, az ellenség elle­ni gyűlöletre neveli és mozgósítja a dolgozókat. Ismeretes, milyen fontos az eleven, tartalmas agitáció a szo­cialista munkaverseny továbbfejlesz­téséhez is. A párt agitációs munká­ja a tömegkapcsolatok kiszélesítésé­nek és megerősítésének is fontos eszköze. Nagy jelentősége ellenére, az el­múlt évek során gyakorlattá vált a tömegek közti politikai nevelőmun­ka lebecsülése, s adminisztratív in­tézkedésekkel, szervezéssel történő »helyettesítése«. Pártunk az űj sza­kasz politikájával megteremtette e hibák kijavításának alapját is. A ’ Központi Vezetőség 1954 február 8-i, a párt népnevelőmunkájának megja­vításáról szóló határozata konkré­tan megjelölte azokat a tennivaló­kat, melyek ezzel kapcsolatban párt- szervezeteinkre hárulnak. A határo­zat értelmében meg kell szüntetnünk az agitáció lebecsülését és reszort­jellegét a pártmunkában. »A párt ] agitációs munkájának kell biztosi- , tania, hogy lt építésében nem érhető el anélkül, hogy pártunk nap mint nap ne foly­tatna harcos politikai nevelőmunkát a tömegek között« — mondja ki a KV határozata. A propaganda és az agitáció közötti különbség Habár egy a célja a propagandá­nak és az agitációnak is, hiba volna azonban, ha nem tennénk köztük kü­lönbséget. Lenin »Mi a teendő?« c. művében élesen elítéli az ökonomis­ta Martynovot, aki Plehanowal és Lenin követőivel szemben agitáción csupán »konkrét cselekvésre való felhívást«, propagandán pedig »az egész fennálló rendnek, vagy e rend egyes megnyilvánulásainak . . . meg­világítását« értette, »tekintet nélkül arra, hogy az egyes személyek, vagy pedig széles tömegek számára hozzá­férhető módon történik«. (L. Vál. I. j 233. oldal.) Ezzel a szándékosan zűrzavaros és téves nézettel szemben, Lenin leszö­gezte, hogy a propagandistának »ha '*■ például a munkanélküliség kérdéséi e- veszi elő, meg kell magyaráznia £ °‘ válságok kapitalista jellegét, rá kell mutatnia azokra az okokra, amelyek ra miatt a mai társadalomban a válsá- <t gok elkerülhetetlenek, vázolni kell e- ennek a társadalomnak szükségsze­rű átalakulását szocialista társada­lommá stb. Egyszóval »sok eszmét« kell adnia, olyan sokat, hogy mind- j_ ezeket az eszméket, teljes összefüg- j. gésükben egyszerre csak (viszonylag) a kevés ember fogja elsajátítani. Az y agitátor viszont, amikor ugyanezek- i ről a kérdésekről beszél, az összes ._ hallgatói számára a legismertebb és jj legszemléltetőbb példát fogja venni — mondjuk, .egy munkanélküli csa­lt Iád éhhalálát, a nyomor növekedé- sét, vagy más hasonlót. — és minden 3 igyekezetét arra fogja irányítani, hogy ennek a mindenki által ismert a ténynek a segítségével a »tömegek- _ nek« egyetlen eszmét adjon: a gaz­dagság növekedése és a nyomor nö­vekedése közötti ellentmondás esz- telenségének eszméjét; igyekezni fog . elégedetlenséget és felháborodást szítani a tömegekben ezzel a kiáltó igazságtalansággal szemben, az el­lentmondásnak teljes megvilágítását l pedig átengedi a propagandistáknak. . A propagandista ezért főleg nyom­tatott, az agitátor pedig élő szóval [ hat«. (Vál. I. 223. oldal.) Vegyünk egy mai példát és a le- i nini útmutatás tükrében vizsgáljuk i meg a propagandista és az agitátor- tevékenységének különféleségét,- kapcsolatát. A propagandistának pél- i dául, ha a mezőgazdaság fejlesztésé- ■ ről hozott párt- és kormányhatáro- • zatot magyarázza, okvetlen beszél- i nie kell — kiindulva a szocializmus gazdasági alaptörvényéből — a szo­cialista népgazdaság tervszerű, ará­nyos fejlődésének objektív törvényé- j ről, az átmeneti szakasz, a »nep« po j litika problémáiról az e téren elkö- ; vetett hibákról és feladatainkról, a' szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fölényéről a kisárutermelés felett. A propagandista megvilágítja ezzel kapcsolatban a munkás-paraszt szö­vetség alakulását, megmagyarázza hallgatóinak, hogy a munkásosztály vezetőszerepének erősítését, a mun­kás-paraszt szövetség kiszélesítését is szolgálja a mezőgazdaság nagyará­nyú felfejlesztése stb. Nagyon fontos követelmény, hogv az agitátor mindig vegye számítás­ba, kikkel beszél. Hallgatóinak poli­tikai színvonalához, munkaterületük sajátosságaihoz szabja mondanivaló­ját. hogy általános elmélkedés he­lyett, személyekhez szóló, hatásos s agitóciót tudjon kifejteni. 1 A propaganda és az agitáció — bár ^ módszereikben különbözőek — szó- 1 rosan összetartoznak, elválaszthatat- 1 lanok egymástól. Az a jó propaganda * előadás, vagy cikk, amelyik agita- 1 tív, szemléltető is egyben. Az agitá­ció eszmei tartalmát. viszont a pro- f paganda képezi. A magasszínvonalú, t hatékony marxista-leninista propa- 1 ganda és agitáció kipróbált fegyver t pártunk kezében az új szakasz púi- r tikájának, a kormány programmja- \ nak megvalósításáért folytatott bar- r cában. 1; fi cukorgiÉ üzemi párfotlság munkájáról A Kaposvári Cukorgyár üzemi pártbizottsága alig egy-két hónapja alakult, hogy összefogja az üzem területén működő alapszervezete­ket, segítse azokat, de máris meg' állapíthatjuk, hogy beváltotta a hozzá fűzött reményeket: aktívan tevékenykedik az alapszervezetek irányításában, segítésében, az üzem kommunistáinak nevelésé­ben. A pártbizottság szép eredmé­nyeket ért el nemcsak az üzem te­rületén, hanem az üzemhez tarto­zó célgazdáságokban is: a pártélet megélénkülése, a kongresszusi munkaverseny széleskörű kibonta­kozása, a munkafegyelem megszi­lárdulása, a dolgozók nevelése és állandó mozgósítása. Az üzemi pártbizottság létreho­zása után a pártbizottsági tagok azonnal elosztották egymás közt a funkciókat és pontosan megható' rozták a tisztségekkel járó felada­tokat. A pártbizottság tagjai azon­ban nem ragaszkodnak mere­ven csak a közvetlen hozzájuk tartozó feladatok elvégzéséhez, hanem segítik egymást, tevé­kenységük kiterjed minden irányban: a pártélet, a terme­lési ügyek összes kérdéseire. Élénk munka a bolhási DlSZ-szervezetben népünk megértse és magáévá te­gye a párt politikáját és annak végrehajtásáért minden erővel harcoljon is. Minél jobban megérti népünk pártunk politikáját, annál nagyobb mértékben bontako­zik ki kezdeményező alkotó ereje a párt politikájának és a kormány programmjának valóraváltásáért. Népünk minél nagyobb rétegének tevékeny részvétele a szocializmus A DISZ-vezetőségválasztás óta el­telt időkben a nagyatádi járás DISZ- -szervezeteinek munkájában jelentős változás állott be. Számos községben komolyabb, képzettebb fiatalok ke­rültek a DISZ-szervezet élére, akik a néphadseregben, szolgálati idejük alatt nemcsak a kiképzésben, de a fanulásban is komoly munkát vé­geztek. Nem így állt azonban a helyzet Bolháson, ahol Fodor elvtárs, a DISZ-szervezet titkára lazán végezte munkáját. A fiatalok gyakran' for­dultak hozzá segítségért, tanácsot kértek tőle, de hiába, mert Fodor elvtársat nem érdekelte a fiatalok élete, munkája. ^ Ha pedig a szerve­zetnek valamilyen közös munkája volt, vagy taggyűlése, akkor rendsze­rint a titkár hiányzott. Megváltozott a helyzet, amikor Gőbölös József eivtárs személyében űj titkár került a szervezet élére. Gőbölös elvtárs együtt él a fiatalok­kal, érdekli a fiatalok problémája, s a fiatalok szeretik és bizalommal fordulnak hozzá segítségért. Gőbölös elvtárs nem régóta vezeti a szerve­zetet, de titkárrá való megválasztása óta megváltozott a szervezet mun­kája, arculata. Otthonosabb lett a fiatalok számára a DISZ-helyiség, vidámabbak, lelkesebbek a fiatalok. A megváltozott, vidámabb * életet bizonyítja az a lelkesedés, amellyel a szervezet minden tagja kiveszi ré­szét a kultúrmunkából. A fiatalok eredményes kultúrmunkájában nagy segítséget nyújtanak a szervezeten kívülálló fiatalok és a község két fiatal tanítónője, akik közül Pál elv- társnő kultúrfelelős is a szervezet­ben. A fiatalok lelkes munkájának köszönhető, hogy nincs egyetlen olyan tagja a szervezetnek, aki vagy akinek szülei hátralékban volnának a beadási kötelezettséggel, vagy a me­zőgazdasági munkákkal. Németh Imre j. DISZ pol. munkatárs, Nagyatád. Mindenegyes pártbizottsági tagot megbíztak egy-egy alapszervezet instruálásával, segítésével. Az alapszervezetek segítése, harckész' ’ ségének növelése azonban nemcsak ’ a felelősök feladata, hanem a párt- bizottság egészének ügye. Az üzemi pártbizottság kéthe- 5 tenként ülésezik. Az üléseken . mindenegyes elvtárs beszámol . munkájáról, az elmúlt két hét . I eredményeiről és hiányosságairól. | A pártbizottsági üléseken megvi- . j tátják a legújabban megjelent i1 párt- és kormányhatározatokat, > megbeszélik, hogyan alkalmazzák . azokat az üzem területén, milyen módon hajtsák végre a legsikere- • sebben. A párt- és kormányhatározatok végrehajtásában elméleti és gyar korlati segítséget nyújtanak az alapszervezeteknek, megmagyaráz­zák az alapszervezeti vezetőknek, hogy egyes párthatározatokat mi" képpen kell helyesen alkalmazni ' és sikeresen megvalósítani. Az alapszervezeteket üzemrészen­ként szervezték meg. Az üzemi pártbizottság részéről azok az elv­társak foglalkoznak az egyes alap_ szervezetekkel, akik legjobban is­merik az üzemrész munkáját, ott­honosak a szakmunkában. így a politikai munka mellett szakmai segítséget is tudnak adni a párt- bizottság tagjai az alapszervezetek kommunistáinak. A legutóbbi üzemi pártbizottsá­gi ülésen háromhónapos munka' tervet készítettek, amely alapos, körültekintő munkát tükröz. A terv foglalkozik a pártépítési ten­nivalókkal, a tag» és tagjelöltfel­vétel kérdésével, a kommunisták nevelésével, a párt és a tömegek közti kapcsolat megjavításával. A munkatervben foglalkoznak a ter­melési tennivalókkal, a munkafe­gyelem megszilárdításával, az üze­mi bizottság és az alapszervezetek kapcsolatainak szorosabbá tételé­vel, a III. pártkongresszus tisztele' ; téré indított munkaversennyel és ; annak kongresszus utáni fokozása- ; val. A munkaterv rámutat arra, ! hogy a kommunisták meg akarják ’ szüntetni a munkaverseny kam- i pányjellegét, állandóan foglalkoz- • nak a verseny kérdéseivel. 1 A munkatervben megszabott fel­adatok végrehajtásáért máris harcba indultak. Munkájukat szép eredmények dicsérik. Az üzem területén az elmúlt két hét alatt jól működő, élet' képes MNDSZ-szervezetet lé­tesítettek, melyben a gyár női dolgozóinak 95 százaléka tö­mörült. A szervezési munkában különösen kitűnt Romolhatatlan Margit elv' társnő, a pártbizottság aktív tag­ja. Megjavították az alapszervezete­ken belül a népnevelőmunkát. Rendszeresen tartanak csoportos beszélgetéseket és röpgyűléseket, állandó az egyéni agitáció. Szem_ léltető rajzokkal, karikatúrákkal, színvonalas cikkekei teszik eleven­né, hatásossá a faliújságokat. Szerecz László elvtárs gondosko­dik arról, hogy napról-napra friss, mozgósító cikkek kerüljenek a fa­liújságokra. A szemléltető agi­tációnak máris szép eredményei vannak. Csökken a későn érke' zők és a lógósok száma. Hiányosság mutatkozik azonban a pártoktatás területén. Egyes pártbizottsági tagok és alapszervezeti vezetők maguk sem vesznek részt a politikai oktatáson, ha résztvesznek, akkor is felkészületlenül je­lennek meg. Ilyenek Trébusz Ferenc és Nagy József elvtár­sak. ’ Ezen sürgősen változtatni kell. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy a pártbizottság tagjai és az alapszervezeti vezetők személyes jó példával járjanak elől. A pártbizottság ne elégedjék meg azzal, hogy a pártbizottsági ülések színvonalasak, hanem adjon segítséget ahhoz, hogy az alapszer.' vezetek taggyűlései és vezetőségi ülései is hasonló színvonalúak le­gyenek. Az üzemi pártbizottság tagjai adjanak gyakorlati segítsé­get egy-egy alapszervezeti taggyű­lés előkészítéséhez. Í A másik legfontosabb feladat a pártcsoportok megszervezése és munkábaállítása, mivel ezt az utóbbi időben elhanyagolták. A pártbizalmiak megválasztása ugyan megtörtént, de munkábaál- lításuk még nem. Mindenegyes pártcsoportbizalmit képessé kell tenni arra, hogy helyét jól meg' állja, munkáját jól elvégezhesse,. Ha a pártcsoportok jól működnek, ha a pártbizalmiak állandóan ne­velik és mozgósítják a csoportúk­ba tartozó elvtársakat, akkor nap_ ról-napra nő a párttagok és pár-, tonkívüliek aktivitása, az üzem dolgozói teljes erővel harcolnak a tervek teljesítéséért. Használjanak fel minden lehető­séget, adjanak meg minden segít­séget az alapszervezeteknek ahhoz, hogy jól tudják mozgósítani a kommunistákat és pártonkívüli dolgozókat kongresszusi verseny" vállalásaik teljesítésére, a napi feladatok maradéktalan végrehaj­tására. Ahhoz, hogy megtarthassák a Megyei Pártbizottság, kongresz- szusi versenyzászlaját, kiváló, jó munkát kell végezniük. Ebben a kommunistáknak kell az élen ha­ladniuk. Itt nagy feladat hárul az üzemi pártbizottságra, az üzem területén működő alapszeryezetek- re. 1,087.575 facsemetét ültettek el megyénk diszistái Az eddigi adatok szerint me­gyénkben 1,087.575 darab facseme­tét ültettek el a DISZ- és úttörő­fiatalok. Járási DlSZ-bizottsága- ink fontosságának megfelelően fog_ lalkoztak a fásítási mozgalom fel­adataival. Legtöbb facsemetét a csurgói járás diszistái ültettek el. összesen 468 ezer darabot. Igen szép 'eredményt értek el a fonyó- di járás DISZ-fiataljai: összesen 165.225 darab facsemetét ültettek el. A nagybereki állami gazdaság diszistái 80 ezer facsemetét ültet­[ tek el, mezővédő erdősávot léte- 1 sítettek. Szép eredménnyel büsz­kélkedhet a tahi járás is. Som község DISZ-szervezetének titkára, ifj. Csontos Ferenc elvtárs büsz' kén jelentette a megyei DlSZ-bi- zottságnak, hogy április 8-ig 47.670 facsemetét ültettek el. Az úttörő-csapatok közül meg kell dicsérni a balatonszabadl út­törőket, akik 400 facsemetét ültet­tek el. Gelencsér István 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom