Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-17 / 91. szám

I SOMOGYI NÍPLAF Szombat, 1954 április 11. Heves harcok Dien Bien Phu belső védelmi övezetének területén II néphadsereg rohamosztagai 700 méternyire a franciák parancsnoksági központjától Párizs (MTI). Az indokínai fran­cia főparancsnokság szaigoni szó­vivője csütörtökön este kénytelen volt elismerni, hogy 36 órás küz­delem után a néphadsereg roham­osztagainak sikerült megvetniük lábukat a franciák által kétségbe­esetten védett Dien Bien Phu tá­borerőd legfontosabb repülőtere kifutópályájának északi részén, amely alig 700 méternyire van a franciák központi parancsnokságá­nak székhelyétől. Párizsba érke­zett hírügynökségi jelentések sze­rint az ostromlók a csütörtökre virradó éjjel futóárkokkal közelí­tették meg a repülőteret és egyes fontos részeit sikerült aknákkal felrobbaníeniok. A francia főparancsnokság szó­vivője azt sem hallgatta el, hogy a néphadsereg rohamosztagai az éj leple alatt, egyre mélyebben építik be futóárok-rendszerüket a franciák védelmi berendezései kö­zé és ilymódon veszélyeztetik az egész védelmi rendszer keleti és nyugati övezete közötti belső ősz- szeköttetés fenntartását. Németország Kommunista Pártja 1954 őszére összehívja a pártkongresszust Berlin (MTI). Németország Kom­munista; Pártja elnökségének 13. üléséről a következő közleményt adták ki: Németország Kommunista Párt­jának elnöksége 13. ülésén elhatá­rozta, hogy 1954 őszére összehívja Németország Kommunista Pártjá­nak kongresszusát és jóváhagyta a pártkongresszus politikai és szervezeti előkészítésének irányvo­nalait. A pártkongresszus előkészí­tése során a pártszervezetek új ve­zetőséget választanak. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK NEW YORK Az amerikai igazságügyminisz­térium letartóztatási parancsot adott ki Morris J. Angel, az ame­rikai szőrme- és bőripari munká­sok szakszervezete egyik washing­toni szervezetének vezetője ellen. Az angol születésű, harcos szak- szervezeti vezetőt, aki 1928 óta amerikai lakos, ki akarják utasíta­ni az országból, mert az igazság­ügyminisztérium szerint „a kom­munista párt tevékeny tagja.“ LONDON Ted Hill, az angol kazánkészítő munkások szakszervezetének főtit­kára, a szakszervezeti főtanács tagja szakszervezetének tagjaihoz intézett havi körlevelében kijelen­ti: A hidrogénbomba olyan kérdése­ket vet fel, amelyeket csak ma­guk a munkások képesek megol­dani. Ha Churchill és társai nem hajlandók figyelembe venni a minden oldalról elhangzó tiltako­zásokat, a munkásoknak kell a po­rondra lépniök és megállítaniok az ipar kerekeit mindaddig, amíg Churchill nem változtatja meg szándékát. * * * WASHINGTON Az Egyesült Államok képviselő­házának külügyi bizottsága szer­dán a távolkeleti kérdésekről foly­tatott vitát. Poyer, a külföldi gaz­dasági műveletek hivatal távolke­leti osztályának vezetője elmon­dotta, hogy az Egyesült Államok kormánya az 1954—55-ös gazdasá­gi évre 1 milliárd 769 millió dollár „segélyt“ irányzott elő a Távol- Kelet számára. Ez az összeg „több mint a fele annak, amit ugyanerre az időre az egész nyugati világ összes országainak előirányoztak.“ A felsőbogáti állami gazdaság DISZ-sxervesetének munkájáról Pánamerikanizmus az Egyesült Államok cégére Latin-Amerika leigázására Március hónapban közel négy hé­ten át folyt Caraoasban, Venezuela fővárosában 19 latinamerikai állam és az Egyesült Államok részvételé­vel a X. pánamerikai értekezlet. Ezen a találkozón az Egyesült Ál­lamok politikai téren csak igen ké­tes látszatsikereket aratott és még az amerikai burzsoá lapok is beis­merik, hogy Caracas egyáltalán nem hozott babérokat az amerikai dip­lomácia számára. Még kevésbbé tud­ják leplezni azt a vereséget, amelyet az Egyesült Államok a gazdasági vonatkozású kérdésekben szenved­tek. Mi is a pánamerikanizmus, hogyan jött létre a pánamerikai szövetség? A pánamerikai közösség eszméje ideológiai kendőzése az Egyesült Ál­lamok monopolista körei terjeszke­désének a latinamerikai országok­ban. Amerika urai a pánamerikaniz­mus jelszava alatt nyíltan be­avatkoznak a latinamerikai or­szágok belügyeibe, gazdasági té­ren kifosztják és nyersanyagfor­rásként használják fel őket, ál­lamcsínyeket szerveznek, támogatják a diktátorokat és a re­akciós rendszereket, bomlasztani igyekeznek a demokratikus szerve­zeteket, kommunistaellenes határo­zatokat akarnak rájuk erőszakolni és Latin-Amerikát a világuralomért folytatott harcukban támaszponttá, agresszív katonai és politikai tömb­bé szeretnék kovácsolni. Az Egyesült Államok politikáját Latin-Amerikával kapcsolatban leg­jobban Malenkov elvtársnak a XIX. pártkongresszuson elhangzott sza­vaival jellemezhetjük: «-Ez aztán a jóbarát! Megnyergeli gyengébb tár­sait, kirabolja, leigázza, agyba-főbe veri őket, aztán még így szól hozzá­juk: »-legyünk jóbarátok-«, ami az amerikai pénzeszsákoknál ezt je­lenti: először ti visztek engem, az­tán majd én lovagolok rajtatok«. A pánamerikai szövetség olyan formában, ahogyan ma fennáll, az első pánamerikai konferencián jött létre, amelyet 1889-ben tartottak meg Washingtonban, az Egyesült. Államok akkori külügyminiszterének kezdeményezésére. Ez volt az az idő­szak, amikor befejeződött a világ területi felosztása és az Egyesült Ál­lamok monopolista körei fokozódó érdeklődést kezdtek tanúsítani az elmaradott országok természeti kin­cseinek megszerzése iránt. A X. pánamerikai értekezlet ide­jére az Egyesült Államok és a latin­amerikai országok között kiéleződtek az ellentétek. »Az értekezleten — a pánameri­kanizmus történetében először — két ellentétes vonal bontakozott ki a kérdések megvitatásánál: az Egye­sült Államok vonala és a latiname­rikai államok vonala. Ennek során megmutatkozott, hogy a latinameri­kai országok többsége — különböző politikai rendszerük és a külföldi tő­kétől való függésük különböző foka ellenére — néhány kérdésben, ér­dekeik védelmében egységfrontot alakítottak az Egyesült Államokkal szemben« — állapította meg Borov- szkij, a »Pravda« hasábjain. Az Egyesült , Államok javasolta »A nemzetközi kommunizmus be­avatkozása az amerikai köztársasá­gok ügyeibe« című napirendi pont felvételét, amely különös éllel Gua­temala demokratikus kormánya el­len irányult. Ugyanakkor háttérbe akarta szorítani a gazdasági kérdé­sek megvitatását, pedig a latiname­rikai országokat főleg az értekezle­ten megvitatásra kerülő gazdasági kérdések érdekelték. Az. úgynevezett »kommunistaelle­nes határozati javaslat« vitája során Dulles amerikai külügyminiszter éleshangú kirohanást, intézett a Szovjetunió ellen, hogy a »kommu­nista veszély« hangoztatásával szov­jet- és kommunistaellenes hangula­tot teremtsen. Dullesnek azonban csak a durva erőszak legkülönfélébb eszközeivel sikerült rákényszerítenie ezt a hatá­rozati javaslatát az értekezletre. A »New York Post« szerkesztőségi cikkében ezzel kapcsolatban hang­súlyozza: »Dulles azért ment el a caracasi értekezletre, hogy frontot alakít­son a kommunizmus ellen. Amikor visszautazik, az Egyesült Államokkal szemben megszüle­tőben lévő frontot hagy maga mögött. Semnaféle szavakban aratott győ­zelmünk nem leplezheti az általunk elszenvedett nagy ideológiai veresé­get«. Külön ki kell emelni Toriellonak, Guatemala külügyminiszterének bá­tor hangját, aki leleplezte az ameri­kai imperializmus latinamerikai hó­dító politikáját és fellépett az ellen, hogy az Egyesült Államok a kommu­nizmus elleni harc ürügyével meg­szegje a demokrácia alapvető elveit, törvényessé tegye az emberi jogok eltiprását, aláássa a be nem avatko­zás elvét. Ez a bátor kiállás igen nagy tetszést aratott. A gazdasági kérdések tárgyalásá­nál Argentina küldötte több más la­tinamerikai ország küldötteinek tá­mogatásával határozati javaslatot terjesztett az értekezlet elé, amely síkraszáll amellett, hogy vessenek véget a »területek megszállásának« a nyugati féltekén. A határozati ja­vaslat megvitatásánál mind a 19 or­szág a javaslat elfogadása mellett foglalt állást, az Egyesült Államok tartózkodott a szavazástól. Guatemala küldöttsége két határo­zati javaslatot terjesztett a szociális és gazdasági bizottságok elé. E ja­vaslatok elítélik a latin-amerikai orszá­gok többségében uralkodó feu­dális állapotokat, előírják a föld­reform végrehajtását és az óriási parlagon heverő földek szétosz­tását a földnélküli parasztok milliói kö­zött. Az Egyesült Államok minden ellenvetése és fondorlata ellenére a határozati javaslatot 17 szavazattal elfogadták. Az értekezlet ezenkívül még egész sor olyan határozatot hozott, amely­nek célja a latinamerikai országok gazdaságának védelme az Egyesült Államok gazdasági behatolása ellen. Az értekezleten keresztül erősza­kolt kommunistaellenes határozatot az értekezlet berekesztése után is igen élesen támadta a latinamerikai sajtó' és több kiváló latinamerikai személyiség emelte fel szavát a la­tinamerikai országok ügyeibe való amerikai beavatkozás ellen. A X. pánamerikai konferencia — összegezve az eredményeket — a la­tinamerikai népek függetlenségéért vívott harcának fontos állomása. Vi­lágosan bebizonyosodott, hogy Latin-Amerika országai bele­untak abba a szerepbe, hogy hol ők hordozzák az amerikaia­kat, hol meg azok lovagoljanak rajtuk. Egyre inkább felismerik saját nem­zeti érdekeiket, mind bátrabban emelik fel szavukat azok védelmé­ben és rádöbbennek arra, hogy a »jótékony nagybácsi« szerepében tet­szelgő amerikai nagytőkések és a szolgálatukban álló politikusok tá­bora ha nem is szent, de azért még­is »maga felé hajlik a keze«. SERÉNYEN FOLYIK A MUNKA a felsőbogáti állami gazdaság föld­jein. Nap-nap után hangos a határ a szorgoskodó, lendületes munkát végző dolgozók zajától, vidám be­szélgetésétől. A gazdaság dolgozói jól megállják helyüket munkaterüle­tükön: harcolnak a munkaidő jó ki­használásáért. A tavaszi szántás-ve­tés ideje alatt a dolgozók túlnyomó többsége napról-napra jóval túltel­jesítette napi normáját. A feladatok végrehajtásából külö­nösképpen kitűnnek a DlSZ-szerve- zet tagjai. A gazdaság területén a 36 tagot számláló ifjúsági szervezet betölti feladatát, a termelés roham­csapatának szerepét. Valamennyi DISZ-fiatal példamutató, élenjáró dolgozója a gazdaságnak, valameny- nyien élharcosai a magasabb ter­méseredmények eléréséért folyó küz­delemnek. A DISZ-szervezet jó mun­kájához sok szép eredmény fűződik: a kongresszusi versenymozgalom széleskörű kibontakozása, az élen­járó agrotechnikai módszerek felka­rolása, bátor alkalmazása, a munka­idő jó kihasználásáért folyó harc elindítása. A gazdaság területén a kongresszusi munkaverseny zászló­vivői a fiatalok. Ezt a megbízatást a pártszervezettől kapták. Meg is fe­lelnek szép megbízatásuknak, szá­mos DISZ-tag már jóval határidő előtt teljesítette kongresszusi ver­senyvállalását. Bárándi Anna, a DISZ-szervezet egyik legaktívabb tagja a kongresszus tiszteletére vál- lalta, hogy április 1-ig a baromfite-1 lepen az első negyedévi tojásbeadást 105 százalékra teljesíti. E szép vál­lalásának 8 nappal a határidő előtt eleget tett, felajánlását 128 száza­lékra teljesítette, maga mögött hagy­va a baromfitelep többi dolgozóját. Ezt úgy érte el, hogy a gondjaira bí­zott baromfiakat lelkiismeretesen gondozta. Munkamódszerét szovjet szakkönyvekből tanulta. Borsi Jó­zsef, a tehenészbrigád vezetője az ifi-brigád nevében vállalta, hogy május 1-ig a fejési átlagot 5 literről 7 literre emeli. Vállalásának nagyré- j szét máris teljesítette. A fejési át- | lag jelenleg 6.9 liter. Pintér József elvtárs, fogatos a vetés és a trágya­■ vezetőségi üléseken egy-egy feladat • végrehajtásáért felelősöket jelölnek ki, akik a következő vezetőségi ülé­sen kötelesek munkájukról beszá­• molni. így elérték, hogy minden­egyes vezetőségi tag felelősséget érez a DISZ-szervézet egész munkájáért, tagjainak fejlődéséért. Különöskép­pen jól érvényesül a DlSZ-szervezet­1 ben a pártszervezet irányítása. A vezetőségi üléseken és taggyűléseken minden alkalommal megjelenik a pártszervezet titkára, Pető edvtárs, vagy a pártszervezet valamelyik ve­zetőségi tagja. Ez magabiztossá teszi a fiatalokat, lendületet ad munká­jukhoz, mint ahogy azt Kustos elv­társ is elmondja. — Sokkal bátrab­bak vagyunk, ha érezzük a pártszer­vezet közvetlen segítségét — mond­ja. — Minket, a DISZ-szervezet ve­zetőit a pártszervezet nevelt és tett képessé arra, hogy feladatunkat el­láthassuk. Azóta is állandóan tanít, segít bennünket. Nagyrészt ennek köszönhetjük, hogy ezideig még jól megálltuk helyünket és szép ered­ményeket értünk el mind a szerve­zeti életben, mind pedig a termelési munkákban. A DISZ-taggyűlések lá­togatottak: valamennyi tag rendsze­resen megjelenik azokon. A taggyű­léseken jól érvényesül a bírálat és az önbírálat szelleme, ami a DISZ- ifjúság fokozódó öntudatát mutatja. A DISZ-tagok bátran megbírálják azokat, akik nem tevékenykednek I megfelelőképpen a szervezeti élet- I ben, vagy rosszul végzik munkáju- | kát a termelésben. Kisgyűléseket és csoportos beszélgetéseket is tarta- í nak. Itt sem mellőzik a bírálatot. A legutóbb Illés Mária, Fonyó Erzsé­bet és Bácsai Mária DISZ-tagokat bírálták meg, mivel a burgonyaülte­tésben lemaradtak. A DlSZ-szerve- zet vezetősége a szorgalmas, jó mun­kát végző tagokat dicséretben és ju­talomban részesíti. A legutóbbi DISZ-taggyűlésen könyvjutalomban részesítették ifjú Sipos Sándort ki­váló termelőmunkájáért, Bosnyák Máriát és Fonyó Magdát pedig kul- I túrmunkájukért. I A NAPI MUNKA UTÁN szórako­zási, tanulási lehetőség várja a DISZ szervezet tagjait; jól működő kultúr- csoportjuk van, amelynek előadásait szívesen látogatják a gazdaság dol­gozói. A sportélet is fellendült: fut­ball-, röplabda- és sakkszakosztá­lyuk van. Sport- és kulturális téren sok segítséget kapnak a gazdaság ve- | zetőségétől, amit. jó termelőmunká­jukkal hálálnak meg. Különösen nagy gondot fordítanak a DISZ-fia- talok nevelésére. A DISZ-tagok 80 százaléka szervezett politikai okta­tásban részesül. A politikai körök látogatottak. Ezen a területen külö­nösen jó munkát végez Varga Ven­del elvtárs, a pártszervezet vezető­ségi tagja, aki az oktatásában a leg­több segítséget nyújtja a DlSZ-szer- vezetnek. A DISZ-szervezet feladata, hogy az eddig elért eredményeket tovább­fokozzák, harcoljanak a napi fel­adatok végrehajtásáért, napról-napra betöltsék a termelés rohamcsapata szerepét. hordás idején napi normáját min­den nap 162—170 százalék között tel­jesítette. Ezeken a fiatalokon kívül a DISZ-szervezet többi tagja is ha­sonló eredményeket ért. el a kon­gresszusi versenyben. A DISZ-tagok fiatalos lendülete, harciassága magá­val ragadta a gazdaság idősebb dol­gozóit is. Nem is maradtak el a me­zőgazdasági munkákban. A gazdaság­ban minden tavaszi vetőmag időben a földbe került. EZEK AZ EREDMÉNYEK a DISZ tagjainak derekas helytállása a DISZ-szervezet vezetőinek jó irá­nyító, nevelőmunkáját tükrözik. Kustos József elvtárs, a DISZ- szervezet titkára — a vezetőség töb­bi tagjával együtt — sokat foglalko­zik a szervezet tagjaival. A rendsze­resen megtartott DISZ vezetőségi üléseken foglalkoznak a DISZ-élet kérdéseivel, a szervezet problémái­val és a termelési feladatokkal. A Túlteljesítik kongresszusi vállalásaikat a répáspuszlai Első Öíéves Terv termelőszövetkezet diszistái A répáspusztai Első ötéves Terv tszben 12 DISZ-fiatal dolgozik. A diszisták a’munka élharcosai közé tartoznak, nagy lelkesedéssel küz­denek a magas terméshozamok emeléséért. A fiatalok mozgalmat indítottak a 300 munkaegység el­éréséért és egyben versenyre hív­ták a kaposvári járás összes tsz- fiataljait. A siker érdekében egy­mással is versenyeznek a diszis­ták: Vass Margit DISZ-titkár pá" rosversenyben van Csikós Rózsi­val. Mindketten szép eredményt értek el, márciusig 160 munkaegy­séget teljesítettek. A fiúk között Szántó László és Molnár Gyula vannak párosversenyben egymás­sal, akik 500 munkaegység elérését vállalták. Szántó László eddig 236 munkaegységet szerzett, ezzel megelőzte versenytársát, aki szo­rosan a nyomában halad. Valamennyi fiatal becsületbeli ügye a verseny, ezért mindannyi­an jó munkát végeznek, s ered­ményeik nagy mértékben hozzájá­rulnak ahhoz, hogy a kongresszus­ra tett vállalásukat is túlteljesítik. LONDON Amint az „AFP“ közli, az angol külügyminisztérium szóvivője csü­törtökön bejelentette, hogy a jövő héten hozzák nyilvánosságra a genfi értekezleten részvevő brit küldöttség névsorát. Az angol kül­döttség mintegy 60 tagból áll. NEW YORK „Megbízhatatlansággal“ vádolják Oppenheimer professzort, az ame­rikai atombomba-kutatások veze­tőinek egyikét. A „Reuter“ közli, hogy Washingtonban a hét elején háromtagú bizottság megkezdte a professzor kihallgatását. Bao Daj amerikai parancsra lépéseket tett n. hfíhnwií Peking (Uj-Kína). Az Egyesült Államoknak az indokínai háború kiterjesztése érdekében Bao Daj bábrendszerére gyakorolt nyomása legutóbb eredményeket hozott, amennyiben Bao Daj „háborús kormányt“ alakított és „totális mozgósítást“ rendelt el. A bábcsászár április 10-én ren­delte el az úgynevezett háborús kormány megalakítását. Ennek a kormánynak legelső ténykedése az volt, hogy „totális mozgósítási“ parancsot adott ki. A francia kormány minisztertanácsot tartott áorilis 15-én képviselőit, gyűljenek össze május 18-án együttes ülésre és „tegyenek intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy azonnal megkezdhessék a vi­tát a brit és amerikai biztosíté­kokról, a Saar-vidékre vonatkozó megegyezésről, a pót jegyzőköny­vekről, a bonni és a párizsi szer­ződésekről.“ Párizs (TASZSZ). A francia kor­mány René Coty köztársasági el­nök elnökletével április 15-én dél­előtt minisztertanácsot tartott, amelyen megvitatták az „európai védelmi közösségiről szóló szer­ződés parlamenti vitája időpontjá­nak kérdését. A minisztertanács elhatározta, felkéri a parlamenti csoportok

Next

/
Oldalképek
Tartalom