Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-16 / 90. szám

Péntek. 1954 április IS. SOMOGYI NÉPLAP 3 Mezőgazdasági üzemeink a kongresszusi verseny sikeréért A ILI. pártkongresszusra mezőgaz­dasági üzemeink, az ipari üzemek példamutatása nyomán, szintén mun­kaversennyel készültek, hogy minél több és jobb termékkel tudják el­látni a dolgozók és az ipar szükség­letét. Mezőgazdasági üzemeinkben a szo­cialista munkaversenyt a csillag­pusztai állami gazdaság indította el, amely versenyre hívta a megye ösz- szes állami gazdaságait a téli gép­javítás minőségi és határidő előtti elvégzésére, valamint a jóminőségű és időben történő tavaszi szántás­vetésre, anyagtakarékosságra és ön­költségcsökkentésre. Az állami gaz­daság MEDOSZ üzemi bizottsága a pártszervezettel és a gazdaság vezetőségével jól szervezte meg a versenyt, biztosította a versenyvállalások tel­jesítésének feltételeit. 413 dolgozóból 322-en — köztük 12 szakember — tettek vállalást. Vállalásuk értéke 191.816 forint, amelyet már csaknem teljes egészében teljesítettek is. Hasonló jelentős vállalást tett a nagybaráti állami gazdaság. A versenyben kitűnik Kiss Ist­ván traktoros, aki a tavaszi szántásban 200 száza­lékra teljesítette átlagosan napi mű­szaknormáját. A gépállomásokon a gépjavítási munkák időbeni elvégzésével, vala­mint anyagtakarékossággal harcol­tak a gépállomások dolgozói a kon­gresszusi verseny sikeréért. A gép­javítási munkák során gépállomá­saink 729.519 forintot takarítottak meg. A tavaszi munkák jó megszer- ívezésében és a tavaszi tervteljesítésben eddig a ladi és a darányi gépállomás vezet. A két gépállomás nemes versenyben van egymással. A ladi gépállomás 85, a darányi 75.6 százalékra telje­sítette tavaszi tervét. Ladon a Viz- gázló-brigád, Darányban a Valicsek- brigád befejezte tervét. Mezőgazdasági üzemeinkben nagy a versenylendület. Ebben jelentős ré­szük van mezőgazdasági szakembe­reinknek, akik megértették és ma­gukévá tették pártunk és kormá- ( nyunk nagy célkitűzését, a mező- i gazdaság fejlesztését. Az állami gaz­daságokban közel négyezer dolgozó tett felajánlást; a vállalások döntő többségét teljesítik is. Számos olyan dolgozó van, aki újabb vállalásokat tett. Az eredmények mellett azonban jelentkeznek hiányosságok is. Nem kielégítő még a verseny állandó és rendszeres értékelése, valamint a verseny nyilvánossága, az élenjárók népszerűsítése, munkamód­szereik ismertetése. Ezek a hiányos­ságok fékezik a verseny lendületét, j A kongresszusi verseny továbbszé- j lesítése megkívánja, hogy mind a' gazdaságok vezetősége, mind az üzemi bizottságok e hibákat sürgő­sen kijavítsák. A MEDOSZ Megyei Bizottsága az üzemi bizottságok versenyszervező munkájának értékelésére vándor­zászlót rendszeresített, amelyet 10 naponként a legjobb versenyszerve­ző üzemi bizottság kap meg. A leg­jobb munkahelyi bizottság is 10 na­ponként kapja a vándorzászlót. A vándorzászló jelenlegi tulajdo­nosa a csillagpusztai állami gaz­daság üzemi bizottsága. Ez a gazdaság a tavaszi munkákban a Déldunántúli Állami Gazdaságok Igazgatóságának értékelése szerint a 29 gazdaság közül az 6. helyen áll. A kongresszusi munkaverseny úgy hoz még nagyobb eredményeket, ha az üzemi bizottságok, a gazdaságok vezetősége, a pártszervezetek min­dent megtesznek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek folytonos ja­vítása, a dolgozók problémáinak megoldása- érdekében, ha az állami gazdaságok terül étén az időszaki dolgozóknak is otthont biztosítanak munkájuk ideje tartamára. A gépál­lomások üzemi bizottságai fordítsanak sokkal nagyobb gon­dot a traktorosbrigádokra, mert traktorosaink ezt joggal elvár­ják. Üzemi bizottságaink harcoljanak ízért, hogy a verseny előfeltételének biztosításával, a verseny állandó ér­tékelésével és az élenjárók népsze­rűsítésével újabb lendületet kapjon i kongressjusi verseny. Csatlakozások a „szakma legjobbja“ cím elnyeréséért indult versenyhez A Dózsa-felkelés 440. évfordulójárd BAKÓCZ, A* FŐPAP a pápa őszentsége nevében teljes búcsút és örök boldogságot ígért a föld népé­nek — és mindezért csupán azt kér­te tőlük, hullassák vérüket a kirá­lyért, az egyházért, az urakért. A magyar jobbágyok tízezrei, nem vágytak ennyire, az örök boldogság helyett rövid földi életük boldog­ságát szerették volna biztosítani. De ennek útjában éppen azok álltak, akikért vérüket kellett volna onta- niok ... Néhány nappal ezelőtt az Építő­ipari Szakszervezetek Somogy—Tol- namegyei Bizottsága felhívással for­dult az építőipari dolgozókhoz, hogy indítsanak versenyt a »szakma leg­jobbja« cím elnyeréséért. Ez a ver­senyfelhívás máris nagy visszhangra talált az építőipari dolgozók között s a 73/4. Építőipari Vállalat egyik kőműves-, ács- és segédmunkás-bri­gádja elsőként, csatlakozott a moz­galomhoz. A »megye legjobb kőművesbrigád­ja« címért Friss Lajos 8 tagú kőmű­vesbrigádja a III. pártkongresszus tiszteletére párosversenyre hívja az Építők Szakszervezetéhez tartozó összes vállalat kőművesét, az alábbi szempontok szerint: 1. százalékos arányban a legmagasabb szint el­érése; 2. anyagtakarékosság, selejt- mentes munka; 3. minőségi munka; 4. Sztahanov-munkamódszer alkal­mazása; 5. munkafegyelem megs’zi- lárdítása, késések és igazolatlan mu­lasztások megszüntetése; 6. baleset- mentes munka végzése és a munka­hely tisztántartása. A brigád elő akarja segítem a téli időjárás okoz­ta elmaradások behozását. Felkéri a megye összes kőműveseit, hogy csat­lakozzanak e nemes versenyhez. Damjanich-utcai lakóház-építkezés.-* * * A »megye legjobb ácsbrigádja« cí­mért Vajda Ferenc 12 tagú ács-bri­gádja a III. pártkongresszus tiszte­letére párosversenyre hívja a So- mogymegyei Építőipari Szakszerve­zethez tartozó építőipari vállalatok összes ácsbrigádjait az alábbi szem­pontok szerint: 1. termelési száza­lékban a legmagasabb szint elérése; 2. anyagtakarékosság, zsaluzó-anyag többszöri felhasználása; 3. munka- fegyelem megszilárdítása, az igazo­latlan mulasztás teljes megszünteté­se; 4. selejtmentes minőségi munka; 5. munkahelyi rend és helyes anyag­tárolás; 6. balesetmentes munka végzése. ÉM. 73/4. Építőipari Vállalat Ilűtőház-építkezés * * * A »megye legjobb segédmunkás­brigádja« címért Simon Ferenc szta­hanovista segédmunkás 11 tagú bri­gádja a III. pártkongresszus tiszte­letére párosversenyre hívja a So- mogymegyei Építőipari Szakszerve­zethez tartozó építőipari vállalatok összes segédmunkás-brigádjait az alábbi szempontok szerint: 1. ter­melési százalékban a legmagasabb szint elérése; 2. anyag takarékosság és selejtmentes munka végzése; 3. minőségi munka; 4. munkafegyelem megszilárdítása, igazolatlan mulasz­tások teljes megszüntetése; 5. mun­kahelyi rend és tisztaság betartása, helyes anyagtárolás; 6. balesetelhá­rítási utasítások szigorú betartása. ÉM. Építőipari Vállalat Hűtőház-építkezés A sertésbeadáshan is mutassanak példát a sántosiak Az üdezöld őszi kalászosok mel­lett szépen törnek felfelé a föld­ből a tavaszi kalászosok szikleve­lei 3t sántosi határban. De már kezd sorolni a cukorrépa és takar­mányrépa is. A burgonyavetőgu­mók is időben földbe kerültek Sántoson. Mindez kifejezi azt a lelkes és töretlen muhkakedvet, amely a sántosi dolgozó parasztok' ban egyre inkább meggyökerese­dik és nő a kormányprogramm létrejötte óta, a párt és a kormány segítsége nyomán. A gazdák nem­csak hogy jobban szeretik most a földet, mint bármikor azelőtt, — mert biztonságosabbnak látják a gazdálkodást —, hanem azt is tudják, hogy most sok­kal többet vár tőlük az ország. A lehetőségek egész sora — az ol­csóbb gépi munka, műtrágya, a különböző agrotechnikai eljárások, stb. — áll rendelkezésükre, hogy az idei bő termést megalapozzák. Nem is szalasztják el a lehetősé­geket a sántosi dolgozó parasztok: örömmel igénylik a gépet a talaj­munkához, ami elősegíti, hogy időben jó magágyba kerüljön a mag. A gépek segítségével, a gaz­dák szorgalmával a kukoricavetést is már mint' egy 30 százalékra elvégezték az előirányzott területen. A növé­nyek erőteljesebb fejlődését mű­trágyázással segítik elő: az őszi búzát több mint 50 holdon mű­trágyázták és igen kevés gazda van, aki a tavasziak alá nem szórt műtrágyát. — Jó zsíros a sántosi föld, megfizeti a fáradságot — mondják a sántosiak — csak hoz­záértéssel kell azt művelni. — Ez így is van. Most, hogy az állam sokat segít, még nagyobb a biza­kodásuk. Tavaly gépi munka és műtrágya nélkül termeltek átlago­san 10 mázsát búzából holdan­ként; az idén legalább 11.5 mázsa át­lagtermésre számítanak. Ha csak az 50 holdnyi pétisózott őszi búzavetést vesszük, akkor is mintegy 70—80 mázsa búzával termelnek többet, mint tavaly, s ezzel nemcsak a dolgozó parasztok jövedelme gyarapodik, hanem je­lentős hozzájárulás az ország bő­séges kenyérellátásához is.' A sántosiak már régi tapaszta­latból tudják, hogy jó földművelés csak jó állat- tenyésztéssel lehetséges. Igaz, hogy az utóbbi néhány év­ben — főleg a takarmányhiány miatt — lesüllyedt az állattenyész­tés színvonala a községben, de most ismét nagy fellendülés mu­tatkozik. A februári állatszámlálás óta vagy 100 gazda vett sertést és számos dolgozó paraszt állított be istállójába törzskönyvezett tehe­net meg lovat. Ifj. Papp István 12 holdas, Büti János 16 holdas és idős Papp István 14 holdas dolgo­zó paraszt is vett nemrégen törzs­könyvezett tehenet. — Ha több az állat, akkor a hús- és állati termékbeadást is könnyebben teljesítik a termelők — mondja Cserép József elvtárs, a községi tanács elnöke. — Ez a megállapítás helyes, de öntudatra és kötelességérzetre is szükség van ahhoz, hogy az ember betartsa az állami fegyelmet. Ezt a kötelesség­érzetet elsősorban is nevelő szóval kell az emberekbe oltani. Megtették-e ezt a sántosi kom­munisták, tanácstagok? A jelek azt mutatják, hogy csak részben. Igaz ugyan, hogy számos olyan élenjáró dolgozó paraszt van a községben, mint Horváth János 10 holdas és Keszthelyi Károly 3 hol­das, aki tojásból és baromfiból félévre, illetve egész évre teljesí­tette' beadását. A község is 100 százalékon felül teljesítette tojás-, baromfi-, valamint vágómarhabe- gyüjtési előirányzatát az első ne­gyedévre. A sertésbegyüjtésuél azonban hiány van. Márpedig a sertésbeadásnak eleget tenni legalább annyira fontos kö­telesség, mint a tojás-, baromfi- és szarvasmarhabeadás teljesítése, vagy a tavaszi munkák időbeni el­végzése, Ezt vegyék figyelembe a sántosi kommunisták, a községi ta­nács, s szerezzenek érvényt a tör­vénynek minden területen. Tudatosítsák a falu dolgozóival a sertésbeadás határidő előtti tel­jesítésével járó kukoricabeadási kedvezményt. Az élenjáró gazdák ne tűrjék, hogy egyes hanyagok miatt szégyenkezzen a község. Pártunk és kormányunk segítőke­zét naponta érzik a sántosi gaz­dák is, s azzal tehetnek méltó tisz­teletet pártunknak, ha a kongresz- szus napjáig, május 24"ig — le- törlesztve a sertésbeadásból az el­ső negyedévi adósságot — mind sertésből, mind egyéb állat- és ál­lati termékből teljesítik addig az első félévi beadási kötelezettséget. Ez a szorgos munkájukkal kiér­demelt elismerést még inkább megtetézi. Zür-zavar, korrupció, hatalmi ön­kény, pártoskodás, a jobbágyság nyomora, a nemesség viszálykodása jellemezte leginkább Magyarországot az 1510-es években. Az ország nem nagyhatalom többé. A gyenge utód, a hatalomravágyó főurak elherdál­ták Mátyás örökségét, a határon túl a terjeszkedő török csak a kedvező alkalomra várt, hogy leszámoljon Magyarországgal, amely útját állta eddig világhatalmi törekvéseinek. Az urak egy csoportja, Bakócz Ta­más esztergomi érsek és társai a forradalmi elégedetlenséget, a kor­mányzati válságot kereszteshadjárat meghirdetésével akarták . levezetni. Az uralkodóosztály katonai tehetet­lenségét a törökkel szemben a pa­rasztság mozgósításával akarták el­lensúlyozni. A mozgalommal két le­gyet akartak ütni egy csapásra: a török visszaszorításával biztosítani hatalmukat és a háború költségeire szedett adók, tizedek, pénzek elsik- kasztásával tovább növelni gazdag­ságukat. 1 A parasztság körében népszerű volt a honvédő háború eszméje, még élénken emlékükben élt a világra­szóló nándorfehérvári diadal, a nagy Hunyadi János dicső alakjára emlé­kezve még hittek a hívó szónak. A keresztes seregbe tízezrek és tízez­rek, egész községek jelentkeztek. A jobbágyok seregei mellett mezővá­rosi lakosok, iparosok és zsoldos ka­tonák, pásztorok vették fel a ke­resztet. Vezetésükkel Dózsa György székely nemest bízták meg, aki a tö­rök harcokban különösen kitűnt hő­siességével. Hamarosan kiderült azonban, hogy a nagyurak között nincs már a Hunyadihoz méltó had­vezér, államférfi. A nemesség nem csatlakozott a mozgalomhoz, az urak visszaéltek a parasztság áldozatkész­ségével, hazafiásságával. De a pa­rasztok serege már együtt volt, érez­te erejét, hatalmát és a megijedt Ba­kócz hiába vonta vissza 1514 tava­szán a kereszteshadjáratot meghir­dető pápai bullát, a sereg nem osz­lott szét, hanem Dózsa vezetésével megindult a nép igazi ellensége, az uralkodóosztály ellen. * * * Általában 1514 április 16-tól szá­mítják a parasztháború megindulá­sát, ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy szó sincs többé török elleni keresz­teshadjáratról. A parasztság nyiltan szembefordult uraival. A mozgalom­hoz — különösen Szabolcs, Szatmár, Ung, Bereg és Ugocsa megyékből — sok kisnemes is csatlakozott. A ma­gyar parasztság oldalán harcoltak a máramarosi szegény román neme­sek, a mezővárosok lakóinak több­sége, a fokozatosan .jobbágysorsba süllyedt kunok és jászok, a román jobbágyok, a szerb parasztok egyré- ; sze, az alsópapság jelentős része, és !. a parasztság fegyvertársa volt az er- I • délyi bányamunkásság is. A főpapok J ■ i teljes erejükkel a dolgozó nép ellen > léptek fel. * # * • . • • ,. DÓZSA GYÖRGY híres ‘ceglédi be­■ széde hűen tükrözi a parasztháború ■ okait, a parasztság nyomorúságos helyzetét és harcos elszántságát. Illyés Gyula Kossuth-díjas költőnk szép versbe öntötte Dózsa szavait: Ha nemes lakomázik, ugrál, vígan parolázik. lódít serleget a falra, a paraszt jajdul fel arra. Akár busul, akár vldul, lány után, ha kukorikul, kezesit! kösöntyűkkel, fizetni a parasztnak kell. Ha böjtöl, ha házasodik, ha beteg, ha szaparodik, nyaka közé a parasztnak újra új adót akasztnak. * A parasztháború elbukott. Dózsa minden katonai tehetsége ellenére sem tudta az erőket összpontosítani, az uralkodóosztály átmenetileg hely­re tudta állítani egységét, . amely erősebbnek bizonyult a keresztesek szervezetlen erőinél. A bukás egyik főoka a polgárság fejletlenségével függ össze. A parasztság forradalmi osztályharca Magyarországon még nem dönthette meg a feudalizmust, 1 mert az új rend, a kapitalizmus fel­tételei még nem értek meg. A pa > rasztháború elbukott, az’ urak ke­gyetlen bosszút álltak. Dózsát válo­gatott kínzások között elevenen meg­égették, fejére izzó vaskoronát szo­rítottak, a foglyul esett parasztokat tömegesen mészárolták le. Több mint ötvenezer jobbágy pusztult él; a nemesség bosszúja sokkal több ál­dozatot követelt, mint a mohácsi vész. * * * »IZZÓ VASTRÓNON őt elégeté­tek, de szellemét a tűz nem égeté meg« — írja legnagyobb költőnk, « Petőfi Dózsáról, akinek emlékét hiá­ba akarták meghamisítani az ural« kodóosztáiyok. Dózsa Györgyöt a nép és történelmünk haladó korsza­kainak legnagyobbjai a magyar tör­ténelem egyik legdicsőbb emberének tartották mindig. »Szentül hiszem, hogy lesz idő (ha fennmarad a ma­gyar nemzet), midőn Dózsának nagy­szerű emlékszobrot fognak emelni« — írta Petőfi Arany Jánoshoz inté­zett levelében. Szobrot követelt Dó­zsának a másik nagy magyar költő, Ady Endre is-. Rákosi Mátyás 1926-ban az ellen­forradalmi vérbíróság előtt Dózsára hivatkozott, mondván, hogy a ma­gyar nép pere »Dózsa György óta fo­lyik. Ez a per a dolgozó, elnyomoro- dó, a magyarságért ezerszer és ezer­szer vérzett szegényparasztságnak pere a dologtalan, magát, minden teher alól kivonó, félévezred óta a Habsburgokkal cimboráié nagybirto­kosok ellen«. A per most már végkép eldőlt. A proletárforradalom győzelme meg­hozta a parasztság számára is a vég­leges felszabadulást. A felszabadult magyar nép milliói, munkások, pa­rasztok, értelmiségiek , hálás szere­tettel gondolnak Dózsa Györgyre és a parasztháború hőseire. És Petőfi jóslata is valóra válik. Egyik legte­hetségesebb szobrászművészünk már dolgozik Dózsa emlékművén, amely hirdetni fogja, hogy az öntudatra ébredt nép, amely megtalálta a ma­ga boldogságát ezen a földön, nem feledkezik meg azokról, akik ennek a sok drága vér hullatása árán ki­vívott boldogságnak hős harcosai voltak . . . A mezőgazdasági tűzvédelemről A BM Somogymegyei Főosztály Tűzrendészed Osztályparancsnoksá­ga felhívja a megye dolgozó paraszt­ságának figyelmét, hogy a nyári me­zőgazdasági tűzvédelem jó megszer­vezése érdekében, valamint a tűz­esetek elkerülése végett, a magán- és a népi vagyon megvédése céljá­ból már most tegye meg a szüksé­ges intézkedéseket. A múlt években a lakó-, illetve gazdasági épületek közelében lévő kertek miatt nem maradt hely a# ma­gánszérű, asztagok, szalma- és széna­kazlak elhelyezésére s emiatt az asztagokat szabálytalanul, pár mé­ter távolságra rakták a lakó-, gaz­dasági épületektől. Ez nagy tűzve­szélyt jelentett az épületekre és az asztagokra. Nem égy esetben ilyen szabálytalan behordás miatt több lakóház, istálló, pajta, sőt gyakran egész házsor ^ett a tűz martaléka. Ezért minden dolgozó paraszt a ház­táji veteményes kertjét a legutolsó gazdasági épületétől olyan távolság­ra helyezze, hogy megfelelő hely maradjon a szérűnek. A belügyminiszteri utasítás értel­mében asztagot, szénakazlat legalább i 15 m-re szabad elhelyezni a leg­5 utolsó saját és szomszéd lakó- és I gazdasági épülettől; vagyis az asz­tagtól, kazaltól 15 -m tiszta földterü- i letnek kell elválasztania az ólakat, trágyadombot, istállót, pajtát, vagy lakóházat. A kazlakat, asztagokat egymástól legalább 4 m távolságra kell elhe­lyezni és 1 kazal vagy asztag 20 mé­ternél hosszabb, 4 m-nél szélesebb, 6 m-nél magasabb nem lehet. Min­den kazal vagy asztag mellett 200 liter vizet, 2 db vedret, szikracsapót és csáklyát kell elhelyezni. Várszegi Gyula tű. őrnagy, osztályparancsnok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom