Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-15 / 89. szám

f HAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Szilárd, alkotó vezetést a Kaposvári Városi Pártbizottság munkájában A minisztertanács határozata a termelőszövetkezetek pénz- gazdálkodásának megszilárdításáról Kis Pajtásoknak; Úttörőknek . . . I ft MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA MEGYEI PÄ R T B 1ZOTTS ÄG &'H A i/ L,V> I Határsxemlén a kaposvári járásban VÉGIG A KAPOS MENTÉN A kora reggeli órákban már dol­gozó, szántóvető emberekkel teli a határ. Az aranyos napfényben éle­sen válnak ki a frissen felszántott földcsíkok, melyeket tarkává tesz­nek az őszi vetések zöldelő táblái. A föld csak úgy kéri az ekéi; a magot, és a. gondos munka eredménye nem lehet más, mint bő termés. fl begyűjtésben is mutasson példát Kaposmérö A kaposmérői határ is megeleve­nedett ezen a verőfényes, tavaszi napon. Jól tudják a gazdák, hogy legfőbb ideje van a szántásnak, ve­tésnek. Becsületes, dolgos emberek laknak a községben és igen büszkék arra, hogy a tavaszi kalászosok és aprómagvak időbeni elvetése mellett a cukorrépát, burgonyát is földbe tették már; a napraforgóval a héten, a kukoricavetéssel a hónap végéig készen lesznek. Jó hírnevet vívtak ki maguknak a kaposmérői gazdák. A megyében úgy beszélnek róluk, hogy hozzáértően gazdálkodnak és ez Somogybán nagy dicséret. A kor- mányprogramm, a párt mezőgazda­ságfejlesztéséről szóló határozata méginkább növelte a kaposmérői gazdák termelési kedvét. Jelszóvá vált a községben: »Majd mi meg­mutatjuk, hogyan lehet még többet kihozni a földből, okszerű gazdálko­dással!-« Szilárdulóban van az állam- polgári fegyelem és számos olyan gazda van, aki már félévi beadási kötelezettségének is eleget tett. De az élenjárók mellett vannak még hanyagok is. Nem a gazdálkodásban, de a beadásban. Papp István 12 hol­das újgazda 153, Stáros József 13 holdas gazda, akiket szintén úgy is­mernek a községben, hogy mindig tudják, mikor mit kell vetni, 3 be­adásról megfeledkeztek. Pedig itt is a tettek mutatják meg, milyen a gazda viszonya az államhoz. Gulyás József, a begyűjtési állandó bizottság elnöke úgy vélekedik, nem marad­nak le a begyűjtésben sem, hisz nem állanak nagyon rosszul. Ha egy-egy parasztgazdaságot átlagszámítás alá veszünk, egy gazdaságra mindössze 20 darab tojás jut, hogy a község teljesíteni tudja félévi beadását. Ba­romfiból átlag 1—1 kiló jut gazda­ságonként. S mivel sertés- és mar­habeadásuk első félévi tervét telje­sítették, a begyűjtésben is könnyen az élközségek közé küzdhetik fel ma­gukat. Rajta hát, kaposmérőiek, a mezőgazdasági munkák mellett meg kell szerezni a megbecsülést a be­gyűjtésben is! nagybajomtól somogysárdig Legyenek méltó versenytársak a kapostőiek A kaposfőiek nem kevésbbé büsz­kék arra, hogy jól gazdálkodnak; földjeik határosak a kaposmérőiek földjével. És ilyenkor tavasszal kri­tikus szemmel méregetik egymás földjeit, ennek vagy annak a gazdá­nak foghíjas a vetése — mondják; de nem fukarkodnak a dicsérettel sem, ha gondosan megmunkált föl­deket látnak, amelyeken olyan sűrűn kél az őszi vetés, mint a kefe. Gaz­dagok ezek a községek és feleslegeik értékesítését könnyűvé teszi az olcsó vasút, a közelben lévő Kaposvár. Hetipiackor tele is van a város ka- posfőiekkel, ami nem is baj, kell a városnak az áru. De az már baj, hogy Kaposfőn igen rosszul áll a begyűjtés. A beadást tejből 30, to­jásból 16, baromfiból 8, sertésből 28 százalékra teljesítették - csupán. Fő a tanács feje, mit. tegyen. Panasz­kodnak, hogy a szabadfelvásárlók miatt, no meg hogy közel van Ka­posvár, nem tudják teljesíteni a be­adást. Szabadpiacon értékesítenek a gazdák mindent. És mi sok minden­nel próbálkoztunk, de hát nem megy — mondják. A hiba ott van Kapós­főn, hogy a 49 tanácstag közül 46 nem teljesítette beadását és a ta­nács elnézi a kötelességmulasztást. Pedig a kaposfőiek is sokat kaptak az államtól. Ök is részesültek abban a számos kedvezményben, amelyet államunk juttatott a dolgozó pa­rasztságnak. Sokat, jelentett a be­adás csökkentése a kaposfői gazdák­nak. Nem beszélve arról, hogy a múltban számos dolgozó paraszt nem is gondolhatott arra, hogy fiát fel­sőbb iskolába járassa. Ma pedig szá­mos olyan gazda van a községben, mint Hoffman Ádám 12 holdas dol­gozó paraszt, akinek fia gimnázium­ba, Fett Mihály Barta 18 holdas gazda, akinek lánya jár gimnázium­ba; Bécsi Jánosné fia technikumban tanul. Mégis mind a hárman adó­sai az államnak. A felszabadulás után villanyt kapott a község, éppen ezért becsületbeli ügyük a kapós- főieknek is, hogy rendezzék adóssá­gukat, s ne csak a mezőgazdasági termelésben, de az állampolgári kö­telezettségek teljesítésében is becsü­lete legyen a községnek. Nagybajom: Nagy határral és még nagyobb lehetőséggel rendel­kezik. Eleven, mozgalmas a határ; az erdőtől nem messze pirosken' dős, tarkaszoknyás asszonyok cso­portja látszik, burgonyát ültetnek. Amarrébb két kövér szürke von­tatja az ekét. Nagy csend honol a tágas határban, a csendet csak egy-egy burgonyával, vagy ekével megterhelt kocsi zörgése töri meg. Szép ilyenkor tavasszal a határ. Egyre inkább győzedelmeskedik a meleg a hideg felett. És leheleté­vel új életre ébreszti az elvetett magot, rügyet fakaszt a csupasz ágakkal bólogató fákon. Az idő már régebben úgy mutatta, hogy az idén jobban késlekedik a ta­vasz, mint más években. Most, hogy melegebben kisütött a nap, rögtön felnyüzsögtek a házak, az idősebb emberek kiültek a házak elé napozni, a fiatalabbak igyekez­tek ki a földekre szántani, vetni. Sürgős már a munka és nagyon kellene az életet adó nap, a meleg — mondják a nagybajomiak. Ezért olyan eleven a határ. Se' bestyénék, Zsadi Györgyék is igye­keznek kimenni a határba, sürget a munka — mondják — a föld kéri az ekét, a magot. Sebestyén Istvánt, a gabonatermelési bizott­ság elnökét úgy ismerik az egész faluban, hogy a legjobb termelők közé tartozik. Halk szavú, csendes Híres község Kiskorpád Az egész országban hírnévre tet­tek szert a kiskorpádiak kultúrmun- kájukkal. A »Szabad Nép« alig pár napja hosszú cikkben emlékezett meg a falu kultúrmunkásairól. Di­cséretet kaptak és elismerést a kör­zeti versenyeken is. Meg is érdem» lik, hisz jól dolgoznak. A kis község a Kapos-folyó két partján fekszik, festőién szép tájon; jó földje van, amelyben minden megterem. Nem­csak a kultúrmunkában mutatnak példát a szomszédos községeknek, jó ütemben halad a községben a me­zőgazdasági munkák végzése is. Le­hetőségeik igen nagyok, hisz a Ka­pos felduzzasztásával igen nagy te­rületen tudnának öntözéses gazdál­kodást megvalósítani. Ezzel jelen­tős mértékben elősegíthetnék Kapos­vár ellátását. A munkák végzésében nem kell biztatni a kiskorpádiakat, igyekeznek a szántással, vetéssel, Ihogy bő termést takaríthassanak be mindenből. E jó munka mellett van hiba is a községben. Meg kell gyor­sítani a begyűjtés ütemét; az élen­járó gazdák ne tűrjék, hogy ebben a kis községben több mint 150 gaz­da legyen adósa az államnak. Kö­zöttük Dörnyei János 14 holdas és Kurucz István 10 holdas dolgozó pa­rasztok, akik pedig mindig azzal büszkélkedtek, hogy megadták a földnek, ami a földé; tudják, mit mikor kell tenni; helyes volna, ha az állampolgári kötelezettségek be­tartásánál is tudnák, mit mikor kell, és időben eleget tennének beadási kötelezettségüknek. A kiskorpádiak jó hírneve kötelez minden gazdát ar­ra. öregbítsék jóhírnevüket azzal is, hogy megadják az államnak, ami az államé. Régen, a felszabadulás előtt a Somssich-birtok terpeszkedett a somogysárdi határban. A földbir­tokos ott nyúzta a népet, ahol csak tehette. A hatalmas birtok egészen lehúzódott a sárgás-vöröses fák közé merült falu felé. Ha valaki megkérdezte, kié ez a kukorica­föld, a földbirtokosé — válaszol' ták. Hát ez a nagy árpatábla? — Ez is azé. — És ez a burgonya? — Övé az is — volt a válasz. — A szegényparasztot irányítani kell, mert egyedül nem tud gazdálkod­ni. —< így vélekedtek a földbirto­kosok a Horthy-rendszerben. És egymásután kebelezték be a kis- parasztok parcelláit, verték dobra szegénységüket. Uj élet köszöntött a felszabadu­lással a somogysárdiakra is. övék lett a föld, s hogy tudnak gaz­dálkodni, azt nagyszerű termelési eredményeik bizonyítják. A so­mogysárdi határ lapos földjeivel úgy terül el, mintha az Alföldnek egy kis része lenne. A látást csak itt ott akadályozza egy-egy kisebb domb. Van olyan gazda, aki bur­gonyából 150—160 mázsát takarít be egy holdról. De meg is adják a földnek, ami kell! A föld meg­hálálja a ráfordított munkát. Az egyik vékony földcsíkon kövérebb, idős ember szánt. A két ló nehe­zen húzza az ekét, pedig az nincs is mélyen se földbe eresztve. Nap­raforgónak lesz — mondja Tormos István. Majd arra a kérdésre, hogy az egyik lovat most vette-e, így válaszol: — Dehogy, kölcsön- ló az. Meg is szólnának érte a köz" ségbeliek, ha ilyen sovány lovam lenne. Kövér embernek legyen kö­vér a lova is — teszi hozzá ne­vetve. — De most rövidesen ve­szek lovat. — Majd tovább fűzi a szót: — Szorgos gazdák a mieink, felveszik a verseny bárkivel, ami meg is látszik, mert a földeken mindenütt szántóvető parasztokat lehet látni. Estig végzek ezzel a földdarabbal, aztán megyek a VB- re — mert VB-tag is Tormos gaz­da. Nemcsak a saját gazdaságával, hanem a község ügyes-bajos dől' gaival is kell foglalkoznia. Az idő­beni vetéssel, a növényápolással, meg egyéb, a községet érintő pro­blémákkal. S bizony baj, hogy mint VB-tag, a begyűjtés állásá­ról nem tud. Neki is' az a vélemé­nye, mint a községi tanács többi tagjának, hogy ez az asszonyok dolga. De azért bármennyire az asszonyok dolga is, azt nem tűri, hogy az ő családja ne teljesítse be­adási kötelezettségét. S bizony na' gyón nem tetszik neki a dolog, mikor meghallja, hogy Somogy- sárd a beadásban hátul kullog. Mert számos olyan gazda van So- mogysárdon, mint Peróczi István Bódi, aki több mint 300 tojást adott el a szabadfelvásárlónak, be­adása teljesítésére meg alig 50 da­rabot. Négyezer forintért eladott egy hízót, de adóját nem rendezte. Vancsura Ferenc felső 14 holdas dolgozó paraszt szabadra 330 da­rabot adott el, de 11 kg beadásá­nak teljesítésére mindössze 2.40 kg tojást adott be. Ez a helyzet Cifra Rudolfnál és még több dol­gozó parasztnál is. Máli Ferenc és Máli István kulákok szintén élen' járnak abban, hogy a tojást a sza­badfelvásárlónak adják el. Több mint 400 tojást adtak így el. de beadásuk teljesítésére méff egy de­kát sem adtak be. Ne tűrjék ezt Somogysárdon a becsületes gaz­dák, követeljék meg, hogy min­denki tartsa be az állampolgári fegyelmet. Jutáimat kapnak a Jemgyüjtés élenjárói Fiataljaink, az úttörők és a diszisták nagy lelkesedéssel gyűj­tik a fémet. Köztudomású már, hogy a legjobb gyűjtők minden negyedévben jutalmat is kapnak. A vasgyüjtőhónap legjobb gyűjtői Somogybán 3 kerékpárt, rádiókat, légpuskákat kaptak. Nagy Feri, a Cseri-iskola úttörő-fiatalja a fém- gyüjtőhónap alatt jutalomkerék­párján jár gyűjteni, szervezni. — így gyorsabban mozgok, s eredmé­nyesebb a munkám -— mondja. A most nyert értesülés szerint már a1 fémgyüjtőhónap alatt is sok értékes jutalmat osztanak ki. A MÉH pontbélyeges jutalmazási rendszere lehetővé teszi a menet" közbeni értékelést, s jutalmazást is. A legmagasabb pontszámot el­érők között április 20-án osztják ki a jutalmakat. Azok a nyertesek, akik a menet- közbeni jutalmazáskor díjat kap­tak, továbbra is részt vesznek a megyei versenyben, s ha pl. valaki most jutalmat kap, a végleges ér­tékeléskor még elnyerheti a kerék­párt, vagy rádiót. Az idei jutalmazáskor 2 kerék' pár, 2 rádió, 2 légpuska, 4 futball szerepel a főnyeremények között. Ezenkívül számos más nyeremény várja a boldog tulajdonosukat. Minden 100 pontot eljérő gyűjtő jutalmat kap. Megjutalmazzák to­vábbá a legjobb szervező munkát véglett, pedagógusokat, KIK-dol- gozókat. A legjobb munkát vég­zők elnyerhetik a ..Kiváló fém- gyüjtő“ miniszteri kitüntetést. Mindössze öt község munkájáról adtunk most jelentést. De ez az öt ^özség is jelentősen elősegítheti vagy hátráltathatja a kaposvári járás versenyét. Megyénk harcol azért, hogy elnyerjük az MT országos ver­senyzászlaját. Ez dicsőséget, becsületet jelent megyénk minden dolgozó parasztja számára. Fel hát a nemes versenyre; a megye becsületéről, az országos versenyzászló elnyeréséről, van szó! Megalakult a Kaposvári Filharmonikus Együttes Kaposvár kulturális — s szorosab­ban véve zenei életében igen jelen­tős esemény történt a keddi napon. Hónapokig tartó beszélgetések, ter- vezgetések és szervező munka ered» ményekép végre megalakult Kapos» vár Város Filharmonikus Együttese. A most alakult együttes 60 tagú szimfonikus zenekarból és 80 tagú ! oratoriális kórusból áll. Az énekkar i Kaposvár különböző üzemeinek és vállalatainak tehetséges, jóhangú dolgozóiból tevődött össze s kar­vezetőül Nyakas Józsefet, és Horváth Valériát jelölték. Az énekkar tagjai már a megalakulás napján, kedden próbát tartottak. A zenekar részben a volt kaposvá­ri szimfonikus zenekar tagjaiból, a rendőr- és katonazenekar tagjaiból és a Zeneiskola tagjaiból áll. A ze­nekar vezetője Tamási hadnagy elv­társ, a honvédzenekar vezetője és Till Nándor rendőrhadnagy. A ze­nekar csütörtökön tartja első foglal­kozását. A város kulturális szervei­nek a Filharmonikus Együttes létre­hozásával az volt a célja, hogy Ka­posvár és a megye dolgozóinak egy­re jobban fejlődő kulturális igényeit kielégítsék. Az együttes tervei igen komolyak: nagyobb kórusművek, kantáták, oratóriumok betanulására, hangversenyrendezésekre töreked­nek. Kaposvár dolgozói érdeklődés­sel várják az új együttes első sze­replését. Mátyás István elvtárs somogytarnócai sertésgondozó fel­ajánlotta a pártkongresszus tiszteié» téré, hogy a meglévő kocaállományt 10 százalékkal növeli. Vállalását nemcsak teljesítette, hanem jelentő­sen túl is szárnyalta. Március 31-én már a korábbi 166 kocával szemben 194 koca volt a tsz és a község gaz­dáinak tulajdonában. Mátyás elv­társ példát mutat az állami fegye­lem betartásában is: egész évi to­jás- és baromfi begyűjtési tervét tel­jesítette. Ka szabadpiacra jut, van miből teljesíteni a beadást is Somogysárdon természetű, jól megtermett ember, aki úgy vélekedik, azért végezte el a mezőgazdasági technikumot, hogy okszerű gazdálkodással, anél­kül, hogy földjét kizsarolná, men­nél többet hozzon ki a földből. Van miből teljesítenie a beadást, és kötelezettségének mindig határ­idő előtt eleget tesz. Emellett fog­lalkozik dolgozó paraszttársaival is, megmagyarázza, hogy az álla" mi fegyelem betartása minden dol­gozó paraszt becsületbeli ügye. — Én foglalkozom paraszttársaim­mal, de a tanácselnök — mondja tréfásan — még a szomszédasszo­nyát, özv. Horváth Györgynét sem tudja megnevelni. Özvegyember az özvegyasszonyt — mondja ne­vetve. Sok a hátralékos Nagyba­jomban, ideje, hogy a tanács ér­vényt szerezzen a törvénynek, mert az első negyedéves tervet alig 25 százalékra teljesítették. Tojás, baromfi pedig bőven van a községben, de hiányzik a párttá' gok és a tanácstagok példamutatá­sa. Az élenjáró dolgozó parasztok fogadkoznak, hogy május 24-re, a pártkongresszus tiszteletére min­denből teljesítik félévi beadási kö­telezettségüket. A szavakat köves­sék tettek is Nagybajomban, mert az adott szó kötelez; ha élenjár­nak a mezőgazdasági munkában, járjanak élen a beadás és az adó' fizetés teljesítésében is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom