Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-14 / 88. szám

A t'ülecspusztai tsz pártszervezete közös gazdaságuk felvirágoztatásáért A legelők helyzete megyénkben Színjátszócsoportjaink a városi döntőn ft M ft G VA R DOLGOZÓK P ÁR ÍJA MEGYEI PÁRT B IZOTT SÁG A' N AK* LAP A FALU HAZAFIAS KÖTELESSÉGE Fártunk és kormányunk az elmúlt hónapok alatt számos olyan határo­zatot hozott, melyek a kormánypro­gramra legfontosabb célkitűzésének megvalósítását, a dolgozó nép egyre növekvő anyagi és kulturális szük­ségletének kielégítését, egész népünk életszínvonalának hatékony emelé­sét célozzák. Ipari munkásságunk a tervek teljesítéséért kifejtett hatal­mas erőfeszítésével, szorgalmas dol­gozó parasztságunk két keze munká­jával, értelmiségünk szellemi felké­szültségének a nép érdekei szolgá­latába való állításával bizonyította be már eddig is, hogy egyetért ezek­kel az intézkedésekkel, helyesli és magáénak érzi e határozatokat és szivét, lelkét adja e célkitűzések valóraváltásához. A párt mutatta tÜon való előrehaladáshoz, az új sza­kasz politikájának megvalósításához szinte szárnyakat adott a III. párt- kongresszus tiszteletére indított és egyre kiszélesedő vcrsenymozgalom. Termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok százai és ezrei tet­tek szocialista kötelezettségvállalást megyénkben is a tavaszi munkák gyors és jó minőségbeni elvégzésére, a begyűjtési tervek határidő előtti teljesítésére. S hogy pártunk és kor­mányunk építhet dolgozó parasztsá­gunk adott szavára, azt az ünnepé­lyesen elhangzott fogadalmakat kö­veté hétköznapi munkahőstettek ez­rei bizonyítják. Az ország kenyere biztosításáért vívott nemes küzdelem iránti odaadásról és felelősségérzet­ről tanúskodnak azok a győzelmi je­lentések, amelyekben dolgozó pa­rasztjaink beszámoltak: hány holdon mennyi műtrágya felhasználásával erősítették meg gyengén telelt őszi gabonavetéseiket. A bő termés biz­tosításáért való fáradozásokat tükrö­zik azok a beszédes számadatok, me­lyek megmutatják, mekkora terüle­ten került időben földbe a tavaszi vetésű növények magja. Mindezek az eredmények a jó gazda gondossá­gát. dolgozó parasztságunk kötelcs- ségiudását bizonyítják. A jó gazda azonban nemcsak a ter­melésben, hanem a beadásban is kö­telességtudó. Tudja, hogy nemcsak kötelessége, hanem érdeke is támo­gatni, erősíteni az országot, mert a beadás időbeni teljesítésével ön­magán is segít, hiszen egész népün­kön segít. Ez a tudat fűtötte kát­rány község gazdáit, akik első ■ ne­gyedéves beadási tervüket hízottser­tésből 118, vágómarhából 122, tej­ből 130, baromfiból pedig. 131 száza­lékra teljesítették. Nagy részük van ebben az olyan élenjáró dolgozó pa­rasztoknak, mint K. Tóth Imre és Fodor József, akik a pártkongresz- szus tiszteletére tett vállalásaiknak megfelelően egész évi sertésbeadá- suhnak eleget tettek, vagy pl. Prés Lajos, Pintér János és Fehér Jó­zsef, akik egész évi tojás- és ba- rswfihca dúsukat teljesítették. A Me­gyei Pártbizottság kongresszusi ver­senyzászlajáért folytatott harc arra ösztönözte Öreglak község dolgozó parasztjait, hogy esedékes tejbeadá- subnak 102, tojásbeadásuknak 108, barsmfibeadásuknak 149, vágómar- habeadásuknak 139 százalékra te­gyenek eleget. Méltón nyerte el egész évi tojás-, baromfi-, hízottsertés- és vágómarhabeadási kötelezettsége tel­jesítésével a nagyberki Győző tsz is megyénk tsz-ei közül az első helyet és az ezzel járó legnagyobb megtisz­teltetést, a Megyei Pártbizottság kon­gresszusi versenyzászlaját. A siófoki Wj Barázda tsz egész évi tojás-, ba­romfi- és hízottsertésbeadásának tel­jesítésévek valamint évi adójának befizetésével adta tanujelét állam- polgári fegyelmének. Szehágel Má­tyás. Asztalos Vinee és Lempel Ja­nes szulcki gazdák az államnak já­ró hízottsertés korai beadásával já­rultak hozzá a hús- és zsírárak le­szállításához, ezzel egyben mindhár­man 3—3 mázsa kukoricabeadási kedvezményben részesültek. Megértették az iharosberényi tsz tagjai is, hogy a beadás teljesítése becsületbeli ügy. Ezért vitték a be- gyüjtőhelyre az államnak egész évre járó tojást, vágómarhát, a háromne­gyedévre járó hízoUsertést és a fél­évre járó baromfit. Somogytarnócán Tóth István háromnegyedévi tojás­beadását, Freilics János egész évi tojás- és barornfibegyüjtési előirány­zatát teljesítette, idős Bátori József pedig egész évi baromfibeadási kö­telezettségének eleget tett. Szinte vég nélkül lehetne sorolni a begyűj­tésben élenjáró termelőszövetkezete­ket és dolgozó parasztok ezreit, akik megértették, hogy a népjólét fontos alapja: az állam iránti kötelezettség maradéktalan teljesítése. Megyénk dolgozó parasztjai állampolgári fe­gyelmének növekedését, kötelesség­érzetének fokozódását, pártunk és kormányunk iránti ragaszkodását mutatja az, hogy Somogy a megyék közt folyó országos begyűjtési ver­senynek a legutolsó értékelés szerint harmadik helyezettje. Azóta újabb kimagasló eredmények születtek: míg április 10-én 36 mázsa hízottser­tést adlak be megyénkben, addig 12-én 45 mázsát. Vágómarhából 31, tojásból 3 mázsával vettek át többet a begyüjlőszervek 12-én, mint 2 nap­pal azelőtt. Ezeknél az eredmények­nél azonban nem állhatunk meg. Akad még bőven tennivaló a be­gyűjtés sikeréért. Van olyan község, mint pl. Csombárd, amely április 9-ig első negyedévi tojásbegyüjtési tervét 51 százalékra teljesítette, vagy mint Szülök, amely ugyancsak ne­gyedéves beadási kötelezettségének tejből 36 százalékra tett eleget. Egyre közeledik a harmadik párt- kongresszus összehívásának napja. Ezt a napot, nemcsak párttagságunk, hanem egész dolgozó népünk életé­nek oly jelentős eseményét megyénk termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjai azzal köszönthetik a legméltóbban, ha letörlesztik első negyedéves tartozásukat s ezen túl­menően maradéktalanul eleget tesz­nek hazafias kötelességüknek, ha­táridő előtt teljesítik esedékes be­adási kötelezettségüket. Ehhez az szükséges, hogy járási és községi párt- és tanácsszerveink, népneve­lőink, begyűjtési állandó bizottsá­gaink, elsősorban a kommunisták, a tanácstagok, de a többi begyűjtésben élenjáró termelőszövetkezet és egyé­nileg dolgozó paraszt jó példamuta­tásának és az egyéni és csoportos be­szélgetések felhasználásával lelkesít­sék megyénk minden termelőszövet­kezetét és dolgozó parasztját köte­lességük teljesítésére, magyarázzák meg, hogy több tojást, több tejet, több húst vár megyénktől az ország. Tanácsaink és pártszervezeteink kiapadhatatlan erőforrásra támasz­kodhatnak: arra a hatalmas lelkese­désre, amellyel megyénk parasztsága a pártkongresszusra készül. Ez a lel­kesedés nyilvánul meg abban, hogy Drávaszentesen, miután a község tel­jesítette, sőt túlteljesítette első ne­gyedévi állat- és állati termékbeadá- si kötelezettségét, több dolgozó pa­raszt, köztük Szabó Vendel és Vár­helyi Pál megfogadták, hogy május 24-ig mindenből eleget tesznek első félévi állam iránti kötelezettségük­nek. A községi pártszervezetek fel­adata, hogy felkarolják az ilyen nagyszerű kezdeményezéseket, segít­senek az ilyeneket tömegmozgalom­má szélesíteni, hogy a somogyi fal­vak népe a félévi beadás példás tel­jesítésével köszöntse pártunk III. kongresszusát. A sertésbeadással is foglalkozzék a böhönyei tanács A böhönyei tanács vezetői büsz­kék a tojásbeadásban elért ered­ményeikre. Valóban ezen a téren a múlt hónap második felében nem végeztek rossz munkát. Március közepén még csak 4 százalékra teljesítették negyedéves tervüket, de a hónap végén már elérték a 96 százalékot. Ezekben a napokban nagy volt a mozgás Böhönyén. Szembeszálltak azzal a rendkívül káros hangulattal, amit előbb a földművesszövetkezet dolgozói ma­guk is ápoltak, hogy jobban teszik a gazdák, ha szabadáron adják be a tojást és halogatják a beadási kötelezettség teljesítését, mert így több pénzhez jutnak. A régi, jól bevált módszerhez folyamodtak, a népnevelők felosztották maguk kö­zött a falut, járták a házakat és megmagyarázták a gazdáknak, hogy az állam iránti kötelezettség teljesítése törvény. Több olyan hiányosságot észre­vették ezekben a napokban, ame­lyekre már régen fel kellett volna figyelpiök. Máté János 5 holdas gazda, aki tavaly végig az élen­járók között volt, idén pedig csú­fosan elmaradt, olmóndotta az őt meglátogató tanácstitkárnak, hogy azért nem adta be az államnak já­ró részt, mert tavaly nem léptek fel kellő eréllyel a hátralékosok­kal szemben. A tojásbeadásnál tehát gyors si­kert értek el, de ezzel még koránt- sincs minden rendben a böhönyei tanács bázatáján. Az első negyed­évre előírt 75 mázsa sertéshúsból csak 25 mázsát adtak be. Pedig nem lehet azt mondani, hogy nem volt a faluban hízottsertés. A múlt télen 867 disznót vágtak a gazdák, körülbelül 150-nel többet, mint egy évvel előbb. A sertés lassan hízik. Itt már nem segített a kam­pánymunka, nem lehetett a nép­nevelők kétszeri-háromszori kikül­désével gyors sikert elérni. Ilyen­kor aztán nincs más hátra, mint az, hogy hivatkozni kell a sokat emlegetett „objektív nehézségek­re“. A böhönyei tanácsnak az első negyedév tapasztalataiból azt a következtetést kell levonnia, hogy ne kampányszerűen, hanem rend­szeresen és elmélyülten végezzen felvilágosító munkát a dolgozó pa­rasztok között. Alkalmazzák bátran az agrotechnikai módszereket a szuloki Sallai tsz-ben A szuloki Sallai termelőszövet­kezet tagsága is többet akar ter­melni az idén, mint a múlt eszten­dőben. Ezért igyekeznek a jól elő­készített talajba időben elvetni a magot: E munkában sokat segítenek Hujbert Jó­zsef és Rippel István, a ladi gépállomás traktoristái, akik váltóműszakban dolgoznak a tsz-nél. Ezekben a napokban a tsz minden tagja: asszonyok, férfiak, fiatalok, idősebbek egyaránt kint vannak a mezőn. A korábbi vetésű tavaszi növé­nyek már szépen kelnék a tsz földjein, s hamarosan elvégzik a 25 hold burgonya kiültetését is. A múlt évben pl. burgonyából még 50 mázsás holdankénti átlagtermé" sük sem volt, de az idén 100 mázsát akarnak betakarítani burgonyából hol­danként. Ezt azzal biztosítják, hogy jól trá­gyázott földbe ültetik a burgo­nyát és a növényápolást, főleg a töltögetést többször elvégzik, mint a múlt esztendőben. Hiba, hogy a termelőszövetkezet vezetősége és tagsága most nem akarja kukoricáját négyzetesen vet­ni csupán azért,mert tavaly nem jól fizetett, aminek okát maguk is ab­ban látják, hogy sáros talajba ve­tették és az ápolását sem végezték rendszeresen. A kukorica négyzetes vetésének jelentősége abban áll, hogy a növényzet arányos tenyész- terülefbt kap, s így egyenlő terü­letről vesz fel a tápanyagot. A négyzetesen vetett kukorica jobban fejlődik és nagyobb terméshozamot ad. Ezenkívül könnyebb művelni is, mind géppel, mind kézzel egy­aránt. A szuloki Sallai termelő- szövetkeeztnek igen nagy szüksége van arra, hogy minél nagyobb te­rületen géppel végezhesse a nö­vényápolási munkákat is, mivel földterületéhez viszonyítva kevés munkaerővel rendelkezik. Alkal­mazzák bátran a szuloki Sallai tsz tagjai az agrotechnikai módszere­ket, hogy jó munkájuk mellett ez is segítse a bő termés megalapozá­sát. Április 12-én végétért a »Fák he­te«. A rendelkezésükre álló időt me­gyénk DISZ-fiataljai és úttörői jól felhasználták: a megye területén összesen 198.152 facsemetét ültettek el. A telepítés azonban még most sem fejeződött be. Több községben serényen folyik a munka; a lelkes fiatalok a tervszerinti fásításba be­kapcsolódva szépítik falvaiíkat. Vízváron a kapott 250 facsemetét az újonnan létesített sportpálya, az iskola és a főút árnyékosabbá, kel­lemesebbé tételére használták fel. Vörs községben is kitettek magukért a DISZ-fiatalok: 5 ezer fát ültettek el. A balatonkereszturi diszisták és az úttörők 2500, a lengyeltótiak — i akik erdősávot is telepítettek — j 4200, a zicsiek a kapott 6 ezer cse- 'metéből eddig 2 ezer csemetét ül­tettek el. Még mindig folyik a munka Bá- bonymegyeren is, ahol 26 ezer cse­mete vár elültetésre. Itt segítséget nyújtanak a tabi középiskolások is. A lelkes fiatalok sokkal nagyobb eredményt mutathatnának fel a fa­telepítésben, ha az erdőgazdaságok időben hajtanák végre a szállítást. Bélavár község például késve kapta meg a 8 ezer csemetét s így eddig csak 110-et tudtak elültetni. A nagy­atádi erdőgazdaság a felsőbogátiak által igényelt 2 ezer facsemetét előbb Kutas községbe küldte, s így alapos késéssel érkeztek meg eredeti ren­deltetési helyükre. Kaposvárott a város területén áp­rilis 12-én kezdődött meg a Kerté­szeti Vállalat irányításával a mun« ka. 1340 facsemetével fásífják a vá­ros utcáit, tereit és parkjait. VARÁSZLÓ NEM FELEJTI A MÚLTAT VARASZLÖ KÖZSÉGBEN alig 120 család lakik. A kicsiny községben mégis olyan óriási tanácsháza van, hogy egy mezővárosnak is díszére vá'na. Gróf Senyéi Ferenc volt bir­tokának intézői lakásába költöztek be a falu vezetői. E házban, ahol az­előtt a cselédeket annyi megalázta­tás érte, most népköztársaságunk tör­vényei, szerint irányítják a község sorsát a dolgozó parasztok által meg­választott vezetők. Kuli Imre, a cse­lédből lett tanácselnök az „intéző úr“ hajdani faragott íróasztala mellett végzi mindennapos munkáját. Az elmúlt <> esztendő megváltoztatta Varászló község képét. A hajdani urasági cselédek a régi gazdákkal cgysorba kerültek. Kint a gróf aká­cosának helyén új utcasor épült. IS | fö'<dhözjuttatott emelt itt házat. Va­lamennyien túl vannak már az ön- átló gazdálkodás kezdeti > nehézsé­gein, nemcsak saját házuk, hanem megfelelő állatállományuk, gazdasá­gi felszerelésük is van. Ezeknek az embereknek példamutatására épít elsősorban a helyi pártszervezet és tanács, amikor a beadási kötelezettség teljesítéséről van szó. A HAJDANI CSELÉDEK nem fe­lejtették el, mi mindent köszönhetnek óé latnunknak, és a, kötelességteljesí­tésben mimlig élenjárnak. Varga Mihály aki a földosztáskor 5.5 holdas birtokot kapóit, féléves tojás- beadását, te'jesítette már és úgy ter­vezi, hogy idén leadja a jövő évre járó sertést is. Nem mesevilág Varászló község. Van itt gond és nehézség is. A szarvasmarluiáKomány a felszabadu­lás ó‘a 60-ról 9<)-re gyarapodott, a sertésállomány pedig 20-ról GO-ra, to­vábbi fcj'ődés várható és ugyanak­kor a községnek nincs megfelelő le­gelője. Sürgősen segíteni kellene ezen. Súlyos hiba az is, hogy a ki­csiny községben nincs iskola és nincs a községnek megfelelő bekötőútja sem. Azt hinné az ember, hogy ilyen körülmények között nem sokat ér a kiválóak példamutatása. A varász- lóiak, igaz, türelmetlenek, de nem szűklátókörűek. A pártszervezet nép­nevelői megmagyarázták, hogy mind­ezeket a létesítményeket azzal har­colhatják ki a legjobban, ha példá­san teljesítik állam iránti kötelezett­ségüket, MAR ÁPRILISI BEADÁSUKAT is mindenből rendezték, illette túl is teljesítették. Tojásból például az előirányzott mennyiség 125, baromfi­ból pedig 150 százalékát adták be. Az események azt mutatják, hogy « varászlóiak módszere helyes, ma már g járási és a Megyei Pártbizottság foglalkozik azzal, hogy a begyűjtés­ben élenjáró község mielőbb megkap­ja mindazt, amire jó munkájával ré­sze’ galt. V T I A G PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 198.152 íacssniÉt ültettek a sornyi DISZ-fiatalok és az Ili a „Fák tietneo

Next

/
Oldalképek
Tartalom