Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-10 / 85. szám
SOMOGYI NÉPLAP I Szombat, 1954 április 10. ■■■!■■■ I I ■ .1 . A mezőgazdasági határozat- végrehajtásán dolgoznak a ráksiak A Központi Vezetőség 1953 december 19-i ülésén Hegedűs András elv- társ a lobbi közölt megállapította: „A mezőgazdasági termelés fejlesztésének napirendre tűzése és az a segítség, amelyet ipari munkásságunk, fejlett szocialista iparunk ad a falunak, kedvezően fogja éreztetni hatását, mert megteremti a lakosság életkörülményei állandó Javításának legfontosabb előfeltételét: az élelmiszerek uösegéi. Ugyanakkor a mezőgazda- sági termelés felemelése, a virágzó mezőgazdaság egyben jómódú, megelégedett dolgozó parasztságot is jelent. Mindez megerősíti a munkásosztály és a d(égózó parasztság elszakíthatatlan szövetségét, népi demokráciánk alapját“. Magukévá tették ezt Iláksi község kommunistái, dolgozó parasztjai is, amit igazol az, hogy az állam által biztosított lehetőségeket felhasználva, az élenjáró agro- és zootechnikai eljárásokat alkalmazva, nagy lelkesedéssel dolgoznak azon, hogy ;ez évben jelentősen emelkedjék a községben mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés hozama, A növénytermelés hozamának emeléséért A ráksi dolgozó parasztok többsége eddig is nagy érdeklődéssel tanulmányozta a szakszerű gazdálkodás módszereit. Az utóbbi 2—3 évben a községben csaknem 50 dolgozó paraszt végezte el eredményesen a mezőgazdasági szaktanfolyamot — ki az esti tanfolyamokon,, ki bentlakásos iskolán. Megtanulták, hogy a gépi munka, a műtrágya használata, az istállótrágya helyes kezelése és annak a föld termöerejének növeléséhez való szakszerű felhasználása, valamint a keresztsoros és négyzetes vetés alkalmazása fontos alapja a bŐ termésnek. E módszerek jelentőségéről méginkább meggyőzte a község dolgozó parasztjait az Uj Élet tsz példája: a múlt évben a tsz búzából holdanként átlagosan 12 mázsát termelt, míg a község egyéni gazdái 7—8 mázsa búzát takarítottak be holdanként. Persze a tsz-nél figyelembe kell venni azt is, hogy a föld nagytáblás művelés alatt van. Az egyénileg dolgozó parasztok tudják, hogy az ő gazdaságukban is lehet növelni a föld termőképességét. Ezért, amikor az egyik gazdagyűlésen megvitatták a mezőgazda- sági termelés növelését célzó pártós kormányhatározatot, elhatározták a község egyénileg dolgozó parasztjai is, hogy az idén több terményt adnak az országnak. Még a télen több mint 170 hold tavaszi szántásra Szerződtek az egyénileg dolgozó parasztok a gépállomással. Időben kihordták a gazdák a télen felgyülemlett istállótrágyát és az őszi gabonaféléket műtrágyázták. Nem igen akad olyan gazda Ráksiban, aki a tavaszi vetések alá ne szórt volna műtrágyát. Papp István 15 holdas élenjáró dolgozó paraszt, akinek 5 'hold őszibúzavetése van, ezt időben pétisózta, valamint elvégezte a vetés korai ápolását, így legkevesebb 5—8 mázsa többlettermésre számolhat az 5 holdról. Ezzel egyéni jövedelme nő elsősorban, de elősegíti dolgozó népünk bőséges kenyérellátását is. A ráksiak számítása szerint ugyanis a község összes búzavetésterületét fi- gyelembevéve, az idén a multévihez viszonyítva legalább 1.5 mázsával növelik a terméshozamot. Ez pedig azt jelenti, hogy ebben az évben mintegy 8.5 vagon búzával termelnek többet a községben, mint a múlt évben. A tavaszi vetésű növények hozamának növelését, azzal is elősegítik a ráksiak, hogy már határidő előtt elvetették a tavaszi árpát, tavaszi búzát, zabot, cukorrépát és a takarmányrépát, valamint a burgonya ki- ültetését is közel 50 százalékra elvégezték eddig, de gyors ütemben végzik a napraforgó vetését is. Szán- tanivaló úgyszólván egy barázda sincs vissza a ráksi határban. Ebben a lelkes és eredményes munkában, amit a ráksi dolgozó parasztok végeznek, nagy része van Szabó Antal községi agronómusnak és Haszonics István termelési bizottsági elnöknek, akik állandóan ott vannak az emberek között és segítik őket. A „Kaposvölgye kiváló állattenyésztő községe“ címért A ráksiak már azelőtt is jó állat- tenyésztők hírében álltak megyénkben. Az utóbbi néhány aszályos esztendőben kevés takarmány termett — Ráksiban ez is akadályozta az állattenyésztést. A dolgozó parasztok a párt és kormány által biztosított kedvezmények, hatására érdemesebbnek tartják most az állattenyésztést, mint bármikor. Ezért főleg az állat- tenyésztés minőségi növelését tartják most fő feladatuknak. Itt is, mint a növénytermelésben, jó példával jár az élen az Uj Élet tsz, amelynek 30 kan és 9 bika van tulajdonában, amelyeket továbbte- nyésztésre ad el a tsz hamarosan. A községben legutóbb több mint 50 tehenet törzskönyveztek. Kovács János (riba) 15 holdas egyénileg dolgozó paraszt büszkén dicsekszik, inert olyan törzskönyvezett tehene van, amelyik 20 liter tejet ad naponta. Kovács gazda szerződésben vállalta, hogy a tejbeadás teljesítése mellett ez évben még 1800 liter tejet szállít szabadon a begyűjtőhöz. Égy szép üszőt is nevél továbbte- nyésztésre. Kovács Jánoson kívül még vagy 25 dolgozó paraszt nevel szerződéses bikát és üszőt továbbte- nyésztésre. Csizmeg József 8 holdas dolgozó paraszt is egy szép fajbikát nevel. Ráksi község szorgalmas dolgozó parasztjai tudják, hogy a termésho- | zam fokozása és az állami fegyelem j betartása nem két különböző fel- i adat. Ezt mutatja az, hogy az első ! negyedévi begyűjtési tervet a község tejből, tojásból, baromfiból jóval i 100 százalékon felül, hízottsertésből j pedig 100 százalékra teljesítette. Németh József (kotró) és Takács Pál í dolgozó parasztok — miután megtud- j ták, hogy a hízottsertésbeadás határidő előtti teljesítésével kukorica- ! beadási kedvezményt kapnak a ter- | melók — kérték, hogy az első ne- i gyedévben teljesíthessék hízottser- i tésbeadásukat. Mindebből megáll-i- | pítható, hogy a ráksiak becsülettel j harcolnak a kormányprogramm meg- i valósításáért, saját maguk s egész j népünk jólétéért. Van azonban a ráksi dolgozó pa- I rasztoknak egy jogos sérelmük, amit | már egy év^ óta nem segít orvosolni ! sem a járási, sem a megyei tanács. Van ugyanis egy 130 holdnyi rétterület a községben, amelyet évek óta elönt a víz. A múlt évben is 6—7 vagon elsőrendű széna veszett kárba itt. Számtalanszor kérték már a járási és megyei tanácsot, hogy intézkedjék a Vízgazdálkodási Hivatalnál, hogy tisztíttassa ki, illetve mélyíttesse meg ezt a vízlevezető csatornát, de ezideig semmi intézkedést nem tettek. Az idén előreláthatóan csapadékos lesz a nyár, így megint veszély fenyegeti 130 holdas rétjüket, s ez akadályozza a gazdáival állataik takarmányellátásának , biztosításában. Az illetékes szervek j sürgősen intézkedjenek a ráksiak sé- | relmének orvoslása érdekében, ne hátráltassák a közös célért, küzdő, becsületes dolgozó parasztokat munkájukban. Sziics Ferenc. Kössünk seijemterm eléd szerződést Március második felében megyénk területén megkezdődött a selyemgu- bótermelési szerződéskötés. Kormányzatunk az I. osztályú selyemgubó beváltási árát kg-onként 25, a . II. osztályúét 16 és a III. osztályúét 10 forintban állapította meg. Mivel megyénkben bőségesen áll rendelkezésre a selyemhernyók etetéséhez szükséges eperfalomb, ezért megyénk dolgozó parasztjai, a többgyermekes családok, ipari és egyéb munkások fokozottabb mértékben kapcsolódhatnak bele ebbe a termelési ágba. Mindazok, akik leszerződnek, a termeléshez szükséges kishernyókat és a hozzá szükséges lyukas és sima papirosokat, továbbá a szakmai útmutatófüzeteket díjtalanul kapják a Selyemtermeltető Vállalat kirendeltségétől, illetőleg annak községi megbízottjaitól. A szerződött termelők a lekötött mindenegyes doboz után 100 forintos termelési előleget kap-' hatnak. Ezeken a kedvezményeken kívül ebben az évben a termelők a nagyobb terméseredmények biztosítása végett a Selyemtermeltető Vállalat kirendeltségétől engedélyt kaphatnak arra, hogy a közterületen álló eper- fák 1—2 éves hajtásvesszőit a selyemhernyók nagyetetési ideje alatt metszőollóval levághassák és a selyemhernyók állandóan nedvdús és friss táplálékhoz jutnak. így köny- nyebb a tisztántartásuk és ha ezt a lombsátrat használják fel a termelők a bekötés céljára, úgy elkerülhetik azt a munkát is, hogy külön fonósátrat kelljen begyüjteniök. Mach unka Sándor mezőcsokonyai selyemgubótermelő mester már az elmúlt évben is ezzel a módszerrel végezte a tenyésztést. Eredménye jó is volt, mert 2 doboz selyemhernyó- s ból összesen 60.70 kg selyemgubóí termelt, amiért összesen 1363.50 forintot kapott. Ebben az évben ennél jobb eredményt kíván elérni. Az új rendszerű vesszőslombos se lyemhernyótenyésztés megismertetése végett vállalatunk szakemberei állandóan járják a községeket és a szükséges szakmai felvilágosításokat j a helyszínen megadják mindazoknak, akik az új, a jobb termelés módszerét kívánják alkalmazni. Az idén az iskolák is mind nagyobb számban szerződnek termelésre. Az elmúlt évben a bedegkéri ált. iskola úttörői országosan a III. helyezést érték el és a gubóáron felül még 300 forint pénzjutalomban is részesültek. Az iskolák kollektiven és egyéni úton kapcsolódnak bele a tenyésztésbe; azok az iskolák, ahol a kollektív tenyésztés megszervezéséhez szükséges tárgyi körülmények nem biztosíthatók, u. n. 1 kg-os mozgalomban vesznek részt, ámikoris 1—2 doboznyi selyemhernyót 10—15 úttörő között osztanak szét. Iskoláink egyrésze máris magáévá tette ezt a mozgalmat, de még mindig vannak, akik l kivonják magukat ebből a mozgalomból. Kívánatos lenne, ha minden iskola legalább I—2 doboz selyem- hernyót az úttörők között szétosztana. Siófok, Balatonszárszó és Dráva- gárdony községek selyemtermelési szerződtetési tervüket március végére 100 százalékban teljesítették. Jól i halad a szerződtetés Kereki, Kis- bárapáti, Somogyszil és Bonnya községekben. Sajnos, a többi községben a tanácsok nem mozgósítják kellőképpen a felelőseiket erre a munkára és így különösen a marcali, a fonyó- di és a csurgói járásokban súlyos a iemaradás. Április végefelé a kis selyemhernyók kibúvása megkezdődik és amint a rügyfakadás megtörtént, a kikeltéseket megkezdik a községi petekeltetők. A községi petekeltetőket és megyénk valamennyi termelőjét. Isó Lajósné siófoki termelőnk versenyre hívta ki. Reméljük, hogy e verseny- kihívást mind többen teszik magukévá és megyénk selyemgubóterme- lési tervét eredményre tudjuk vinni. Wild László sztahanovista, a kirendeltség vezetője. Többszáz termelőszövetkezetet segítenek az adminisztrációs munkában a kereskedelmi és pénzügyi dolgozók Ipari üzemeinkkel egyidejűleg -— a Magyar Nemzeti Bank dolgozóinak kezdeményezésére — a kereskedelmi és pénzügyi szakemberek is bekapcsolódtak a termelőszövetkezetek patronálásába. Szocialista szerződésben kötelezettséget vállaltak, hogy segítik a termelőszövetkezeteket a helyes számvitel és a naprakész könyvelés megvalósításában. A termelőszövetkezetek adminisztratív munkájának segítése az egész országban nagy visszhangra talált a pénzintézeti dolgozók körében. A Magyar Nemzeti Bank VII. számú területi irodája a kongresszusi versenyben már mintegy 200 termelő- szövetkezetre terjesztette ki védnökségét. F Becsülettel akarnak helytállni a Csurgói Rostkikészítő Üzem dolgozói A Dunántúli Rostkikészítő Vállalat csurgói üzemét lehet, hogy nem mindenki ismeri a megyében. Pedig alig akad olyan család, ipari munkás, vagy dolgozó paraszt, akit ne érintene valamilyen formában az üzem jó vagy rossz munkája. Valóban nem mindegy, hogy mikor és milyen minőségben vásárolhat lenvásznat, zsákot, szalmazsákot, kötelet, zsineget, házi- cérnát, akinek arra szüKsége van. De még tovább lehetne sorolni azokat a közszükségleti cikkeket, amelyeknek nyersanyagát a Rostkikészítő Vállalat dolgozza fel és készíti elő a fonodák részére. Nagyban függ az üzem tervteljesítése attól, hogy a dolgozó parasztok miként veszik Ki részüket a len és kenaer termeléséből, hogyan igyekeznek többet és jobb minőseget termelni. így az üzem dolgozóinak és a dolgozó parasztoknak közös jó munkája segíti elő ezeitboi a közszükségleti cikkekből az áru bőségét, a jobb áruellátást. Az üzem dolgozói a rájuk háruló feladatot jói akarják megoldani. Eddigi eredményeik azt bizonyítják, hogy u tervek tulteljesr tesevei, a minőségi munka fokozatos megjavításával már sok örömet szereztek a fonodák dolgozóinak, mert selcjtmenlcs minőségben, jól kikészített rostlent és rostkendert szállítottak a tervezett mennyiségen leiül. Az elmúlt havi értéktervüket 118 százalékra teljesítették az üzem dolgozói. A terven felül kikészített nyersanyag azt jelenti, hogyha pl. zsákokat készítenek belőle, úgy 20 ezer darab gabonászsákkal adnak többet a dolgozó parasztoknak. Azok, akik már régebbi idő óta ismerik ezt az üzemet, jól tudják, hogy nemcsak az elmúlt havi tervük túlteljesítésével, hanem már korábbi eredményeikkel kivívták a dolgozók megbecsülését. A vállalat többi üzeme között állandóan élenjár a csurgói üzem, s legutóbb versenytársuktól, a szombat- helyi üzemtől elhódították a kongresszusi versenyzászlót. A jó eredmények elérésében nagy részük van az üzem kommunistáinak, az üzemi pártszervezeteknek, mert eleven motorjává váltak a termelésnek. A pártszervezet segítője, lelkesítője az egyre szélesedő munkaversenynek. Az üzem kommunistái jó példát mutatnak az adott szó va- lóraváltásában. Az állandóan 150 százalék felett teljesítő sztahanovista: Szabó Já- nosné elvtársnő, de az üzem többi sztahanovistája is, nemcsak vállalásukat szárnyalták túl, hanem egyegy DISZ-fiatalnak átadták munkamódszerüket. Hogy feladatuknak milyen becsületesen tettek eleget, azt legjobban bizonyítja, hogy Ickó Irén DISZ-fiatal a kongresszusi versenyben már 108 százalékos átlagteljesítménynél tart. Horváth Ilona pedig a tilózásban elért 119 százalékos eredményével túlszárnyalta a sztahanovista Kis- márton Józsefné 112 százalékos eredményét is. A tilósok jó eredményeinek elérését jelentősen elősegítette a törősök kimagasló munkája. Különösen büszkén tekintenek Kovács Józsefné és Madarász Józsefné törős brigádjára, akik a nemes vetélkedésben fej-fej mellett haladva, már a 170 százaléknál tartanak. A kongresszusi verseny szinte szárnyakat adott a kiváló eredményekhez s a vállalásokhoz híven, naponta sok kilóval emelkedik annak a rostlennek a mennyisége, amit terven felül adnak, hogy ezzel is több vászon jusson a dolgozóknak. Minden munkahelyen megtalálható a díszesen elkészített versenyvállalási lap és a napi műszak végén azt is olvashatják a dolgozók a versenytáblán, mennyit törlesztettek le vállalásukból. A dolgozók szép és- gazdag eredményei mellett az üzemi pártszervezet, az üzemi bizottság és az üzem vezetősége fontos feladatának tekinti az anyagtakarékosságot és a melléktermékek hasznosítását. A kender- és lenpolyvát nem hagyták veszendőbe menni, mivel azt takarmányozásra is jól fel lehet használni. Átadták az Állart- forgalmi Vállalatnak, s ebből az első negyedévben több mint 5000 forint bevételhez jutottak, de jelentőségét növeli az is, hogy eny- nyi értékű takarmányt takarítottak meg a mezőgazdaság számára. A Rostkikészítő Vállalat csurgói üzemének vezetői nagy gondot fordítanak az energiatakarékosságra is. A rostkikészítés alkalmával megmaradt pozdorját összegyűjtik és ezzel fűtik az üzem kazánját. Az elmúlt három hónap alatt így 12 vagon szenet takarítottak meg népgazdaságunk számára, s hozzájárultak ahhoz, hogy 12 vagon szénnel több jusson háztartásokba, mozdonyok fűtésére, vagy egyéb ipari célokra. Ez a lelkiismeretes előrelátás kb. 18 ezer forinttal csökkentette az üzem kiadásál;, ami figyelemreméltó önköltségcsökkentést jelent. Ezek a tények bizonyítják, hogy jó munkájukkal, öntevékenységükkel és fogadalmuk becsületes teljesítésével nemcsak hírnevüket öregbítik, hanem a népgazdaság minden területén segítik a kormányprogramm megvalósítását. És hogy nem időleges feladatnak tekintik a tervek túlteljesítését, a minőségi munka fokozását és a takarékosságot, azt eredményeik mellett mutatja az is, hogy egész évre szóló verseny vállalást tettek. Az üzem dolgozói ' becsülettel akarnak helytállni a kongresszusi versenyben és az egész évi tervük teljesítésében. ÍGY NEM LEHET KULTŰRMUNKÁT FEJLESZTENI Kutúrcsoportunk január eleje óta készült az 1953—54. évi járási kul- túrverseny körzeti bemutatójára. Készültünk, készültünk, de hiába. A körzeti verseny első dátuma január, majd február lett, A harmadik dátum már na,phoz volt kötve — március 28. Lelkes készülődésünk megint csak hiábavalónak bizonyult, mert a tahi járási népművelési előadó, Fajtái elvtárs, nem. értesített, hogy szerepeljünk. Nemrég azután nagy meglepetés éri bennünket. Fcíjlai elvtárs tudomásunkra hozta, hogy megszereztük a jogosultságot a járási versenyre. Sokat töprengtünk, minek alapján történt ilyen döntés, de felvetődik bennünk az is, hogy érdemes-e a járási versenyre készülnünk. Vájjon azon részt vehetünk-ef Emellett lelkifurdalásunk is van, mert úgy érezzük, a járási versenyre csak úgy lehet eljutni, ha a körzeti versenyen megszerezzük rá a jogosultságot. Kedves Fajtai elvtárs! Ezzel nem értünk egyet! így nem lehet a kul- túrmunkát fejleszteni! A labi fölművesszövetkezet kullúrmunkásai. 432 lakás épül ez évben vidéken épitáanyagipari dolgozók számára A vidéki építőanyagipari üzemek dolgozói számára is épülnek modern, tágas, szép, új lakások. A vidéki téglagyárak dolgozói közül 126-an költöznek be ez évben új lakásba, így a többi között a mályi és a kaposmérői téglagyár munkásai. A cementipari üzemek legjobb dolgozói Is lakáshoz jutnak: a lábatlani cement- és mészműnél 72, Hejőcsa- bán 58, Beremenden 50, Tatabányán pedig 40 család részére épül lakás.
