Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-09 / 84. szám

Péntek, 1954 április 9. SOMOGYI NÉPLAP * Éjszakai műszak a balatonkiliti gépállomáson BODOR, SÖTÉTSZÜRKE felhőket hajszolt április 6-án este az enyhe tavaszi szél. A balatonkiliti gépállo­máson a Ságvári-brigád sztahanovis­ta vezetője, Molnár József aggódva kémlelte az eget. — Tudnak-e dol­gozni az éjjel — tűnődött magában. Közben motorjára ült és robogott az ádándi és a somi határba, hogy el­lenőrizze a műszakváltást. 6 órakor a brigád tagjai az öt G—35-ös traktor karbantartását végezték, hogy a vál­tás zavartalanul folytathassa a mun­kát. A nyugovóra tért falu határában az egymástól kb. egy kilométerre dol­gozó traktorok lámpái mint szent já­nosbogárkák világítottak a sötétben s a motorok zúgása jelezte a szor­galmas munkát. Az ekefejek nyomá­ban szaporán omlott a frissen forga­tott föld a barázdákba. A Ságvári-brigád eddig is dereka­san harcolt versenytársával, az Elő- re-brigáddal és alig egy százalék vá­lasztja csak el az elsőségtől. Március 16 óta közel 500 normálhold földet forgattak meg s ennek csaknem fe­lét éjszakai műszakban. Ezenkívül tárcsáztak, vetettek is. Ez annál in­kább jó eredmény, mivel az öt erő­gépből 3—4 állandóan egyéniek par­celláin szánt és az előírt 4.1 normál­hold műszaknormájukat éjszaka is mindig teljesítették, sőt túlszárnyal­ták. Molnár János traktoros, aki az ádándi egyéni gazdákat segíti a ve­lős gyors befejezésében, az április 7- re virradó reggelig 6 és fél normál­holdat szántott fel. Sándor Ferenc 4-én és 5-én éjjel 43 nh. tárcsázást végzett, 7-én reggelre pedig 25-öt. ÁPRILIS 6-ÄN délután Csór Já­nos traktorossal éppen arról beszél­getett Szabó József 14 holdas somi dolgozó paraszt, hogy másnap szeret­né elvetni tavaszi árpáját és burgo­nyáját, de attól tart, hogy nem lesz belőle semmi, mert az eső nagyon fenyegeti az éjszakai munkát. Szabó József gazda, amíg nyugodtan alud- ta álmát, Csór János nekilátott 3 hold földjén a barázdahasogatáshoz. Éjfélre már be is fejezte és egy tá­volabbi parcellán kezdte meg a mun­kát. Reggelig újabb 3 holdon végzett a szántással. Szerdán reggel Szabó gazda azzal indult el a határba, hogy megnézze, elkezdték-e már a mun­kát. Amikor megállt földje végében, boldogan nézegette a megváltozott területet, a jóminőségű szántást. Sietett is haza, s mozgósította a csa­ládot, indultak a mezőre, hogy mi­nél előbb végezzenek ők is a vetés­sel. A Ságvári-brigád becsülettel meg­állta a helyét. 20 és fél normálhol­dat felszántottak és 25-öt tárcsáztak, ezzel nemcsak teljesítették, hanem túlteljesítették előírt műszaknormá­jukat. A balatonkiliti gépállomás többi gépe is dolgozott. A gépállomás 13 erőgépéből 12 éjjeli műszakban volt és 54 normálhold szántást végzett. De nemcsak ezzel segítik a terme­lőszövetkezeteket és az egyénileg dolgozó parasztokat, hanem a trá­gyahordással is. Éjjel-nappal hord­ják a földekre a trágyát. A zamárdi Alkotmány tsz-nek közel 10 vagonnal és ugyanennyit a balatonkiliti Rá­kóczi tsz-nek már kihordtak a föl­dekre. Ángyán József és Pálinkás Gyula 'balatonkiliti dolgozó parasz­tok udvaráról több mint 3 vagonra való trágyát hordtak ki a mezőre. A JÓ MUNKÁT a jó szervezés, az előre kijelölt területek, gondos gép­karbantartás, zavartalan üzemanyag­ellátás teszi lehetővé és így érte el a gépállomás, hogy április 7-én reg­gelig 2 ezer normálhold szántást el­végezhetett és tervét több mint a felére teljesítette. Szaktudásommal segítem a mezőgazdasági határozat végrehajtását A kormányprogramm, adta lehető­ségeket parasztságunk felhasználja a termelés fokozására és életszínvonala emelésére. A tavaszi munkák időbe­ni és szakszerű elvégzése az alapfel­tétele annak, hogy bőségesen ellás­suk a lakosságot élelmiszerrel, az ipart nyersanyaggal. Szentbalázs dol­gozó parasztjai is ezt tartották szem előtt, amikor a téli felkészülés után hozzáláttak a tavaszi munkához. Szorgos munka folyik mind a tsz-, mind az egyéni parasztok földjein. Fontos feladatunk volt az őszi vetések gondozása. A termelőszövetkezet 40 mázsa péti­sót kapott, ebből 30 mázsát már fel­használt fejtrágyázásra. A jobb bur­gonya- és répatermés elérése érdeké­ben 10 mázsa kálisót szórtunk már ki. A megmaradó műtrágyával a ku­koricának biztosítjuk a szükséges tápanyagokat, s későbbi fejtrágyázás­sal sietünk a növények segítségére, amikor arra szükség lesz. A korai vetéssel biztosítjuk a tavaszi kalászosok jó termésered­ményét, a tavaszi árpát (14 kh), a zabot (10 kh) elvetettük. A burgonya, cukorré­pa és takarmányrépa vetéséhez elő­készítettük a talajt, s megkezdtük az 5 kh cukorrépa vetését. Befejezése után a takarmányrépát, burgonyát vetjük A kedvezőtlen időjárás miatt föld­jeink jelentős részét nem tudtuk az •ősszel felszántani. Ezért igen fontos volt, hogy a tavaszi szántást minél hamarabb elvégezzük. Nagy Lajos traktoros minőségi munkát végez, s j ezzel lehetővé teszi, hogy a tsz meg-i felelően előkészített földbe, időben vethessen. Most a későbbi kapások, a kukorica alá készíti elő a talajt. Nagy elvtárs a tsz tagja s a gépállo­más dolgozója is, kötelességét azzal a tudattal teljesíti, hogy minden időben és jól felszántott barázda a szövetkezet jövedelmét emeli, a terméshozamot növeli. Állatállományunk közepes létszá­mú: 14 ló, 7 tehéh, 8 borjú, 12 nö­vendék, 120 anyakoca és ezek ma­lacai. Állatgondozóink: , Papp Péter, Bernáth István, Szabó János; odaadó munkájuk eredményeként a fejési átlagot 7 literre emeltük, s ezt az egyedi takarmányozással tovább nö­veljük. A borjúnevelésnél az itatásos módszerre tértünk át, sertésállomá­nyunkat a kétszeri mal,acoztatással szaporítjuk. Szövetkezetünk munkájában Papp József elvtársnak, a tsz elnökének példamutató tevékenysége, Francz' István növénytermelő brigádvezető lendülete, s a párttagok segítsége az a hajtó­erő, ami eddigi eredményeinket létrehozta, s biztosítéka még nagyobb eredmé­nyeknek. A termelési feladatok mellett nem I feledkezünk meg az állam iránti kö- | telezettségünkről sem. Teljesítettük 1 az egész évi sertés-, a félévi tojás- és | baromfi-, és negyedévi tejbeadásun­I kat. Az elmúlt negyedévben 1900 li­ter, ezen belül márciusban 900 liter j szabadtejet adtunk be A termelőszövetkezethez hasonlóan ! az egyéni gazdák is derekasan végzik munkájukat. A tavaszi árpa- és zabvetést majd­nem befejezték, 2—4 kh van még vissza. A burgonyának mintegy har­madát, a napraforgó és cukorrépa fe­lét, a takarmányrépa kétharmadát elvetették. Jövedelmük fokozására koriandert, szóját, köményt termel­nek szerződésesen. Az állatállomány átteleltetése jól sikerült. A heterózis hatást a hízott­sertéstartásnál szeretnék felhasznál­ni, ezért a meglévő fehér hússertés aryakocaállomány ükhöz megfelelő mangalicakant kérnek a mostani he­lyett. Az egyéni gazdák közül Vágvölgyi Gáspár a tavaszi ga­bona, burgonya, cukorrépa, nap­raforgó vetését befejezte, az egész évi sertés- és baromfi-, a félévi tojásbeadását teljesítette. Vágner Mihály a tavaszi gabona, a koratavaszi kapások vetését befejez­te, az egész évi sertés- és baromfi-, a félévi tojásbeadását teljesítette. Rajtuk kívül a vetési munkákban és a beadásban egyaránt az elsők kö­zött van Mezei János, Barát János, Nyári József, Nagy József. Ha végignézek eredményeinken, a feladatok világosak s terveim is a magas terméshozam biztosítását cé­lozzák. Az előttünk álló szép felada­tok megoldásában együttesen vesz­nek részt mind á tsz, mind a köz­ség dolgozó parasztjai. Szakmai tu­dásom köz'kinccsé tételével közösen visszük sikerre a párt: és a kormány mezőgazdasági határozatát. Jezerniczky Lajos agronómus. Eredményekben gazdag munkaverseny a Kaposvári Gépjavító Vállalatnál Az Állami Gazdaságok Kaposvá" ri Gépjavító Vállalata az elmúlt évi tervének teljesítése után eb­ben az évben újult erővel fogott munkához. Kormányunk Pro­gramm ja a Gépjavító Vállalat dol­gozóitól is jobb munkát, az üzem vezetőitől szervezettebb irányítást követel. A vállalat dolgozói és ve­zetői megértették ezt és ennek szellemében fogtak munkához; tudták, hogy tőlük is segítséget várnak ál­lami gazdaságaink, gépállomá­saink, termelőszövetkezeteink és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok a mezőgazdasági termelés fellendí­téséről szóló minisztertanácsi ha­tározat végrehajtásában. Ahhoz, hogy ezt megvalósíthas­sák, szervezettebb munkára, szer­vezettebb irányításra volt szük­ség. Ezt az üzem terve is megkö­vetelte. A mezőgazdasági terme­lés fellendítését célzó miniszterta­nácsi határozat nyomán az eddi­gieknél nagyobb feladatot kapott a vállalat. Az tizem dolgozói en­nek a feladatnak minden körül­mények között eleget akarnak tenni. Lelkesen fogadták meg, hogy a tervet nemcsak teljesítik, hanem jelentősen túl is szárnyal­ják. Ezt a lelkesedést még fokoz­ta a' pártunk III. kongresszusa tiszteletére indított szocialista munkaverseny. Ennek eredménye­ként a januári tervet 152.8, februá­rit 189.8, a márciusi tervet 145.3 százalékra teljesítették. Ezzel az eredménnyel a vállalat ' dolgozói elnyerték a földművelés- j ügyi minisztérium, a Megyei Párt- bizottság és a kaposvári Városi I ' Pártbizottság kongresszusi ver­senyzászlaját. A kongresszusi versenyzászlókat azonban nemcsak a tervteljesítés­ben elért kiváló eredményeikért kapták az üzem dolgozói, hanem azért is, mert az első negyedév folyamán kiváló minőségű mun­kát végeztek. A vállalat dolgozói által kijavított erő- és munkagé­pek már kint dübörögnek a föl­deken és segítik megyénk dolgozó parasztságának, állami gazdasága­ink dolgozóinak munkáját, hogy időben és jól előkészített talajba kerüljön a vetőmag. A kiemelkedő tervteljesítés és a minőségi munka mellett az üzem dolgozói nagy gondot fordítottak az anyagtakarékosságra, az elfek­vő anyagok feltárására és haszno"; sítására is. Az első negyedévben például csupán bronzhulladékból 150 kilogrammot gyűjtöttek össze és használtak fel különböző gép­alkatrészek, főleg csapszegperse- lyek gyártására. Emellett közel 15 ezer forint értékű megtakarítást értek el az elfekvő, használhatat­lannak vélt gépalkatrészek felku­tatásával és felújításával. E nagyszerű eredmények eléré­séből az üzem minden dolgozója példás munkával vette ki részét, de jelentős része van ebben az üzem pártszervezetének, vezetősé­gének, üzemi bizottságának és mű­szaki dolgozóinak is. A munka" és műszaki feltételek biztosításán túl nagy gondot fordítottak arra, hogy a dolgozók szakmai tudásuk mellett állandóan bővítsék politi­kai ismereteiket is. Az üzem ve­zetőinek és dolgozóinak most az a feladatuk, hogy eredményeiket tartóssá tegyék. Ezt úgy érhetik el, ha —• mint vállalásukban is szerepel — állandóan szélesítik, bővítik üzemükben a versenymoz­galmat és továbbra is következe­tesen harcolnak a tervek teljesí­téséért, kormányunk programmjá- nak megvalósításáért. Gyorsítsuk meg a legelőápolási munkálatokat Csak pár hét választ el bennün­ket a legeltetés megkezdésétől és járásunk területén a 20 községből csupán Kisbajomban, Háromfán, Rinyaszentkirályon folynak legelő­ápolási munkálatok, s csak Szabá­son, Ötvöskónyiban, Csökölyben és Nagyatádon fejeződtek be. Sza­báson a legelőt műtrágyázták, a szedernyés bokroktól megtisztítot­ták. Ennek a munkának irá­nyításáért dicséret illeti Andik József legeltetési bizottsági elnö­köt, aki tavaly a legelőápolásnak nagy figyelmet szentelt, s nem­csak tavasszal, de nyáron is ápol­tatta és gondoztatta a rábízott községi legelőt. Meg kell gyorsítani a legelő- ápolási munkálatokat az egész megye területén, mert ahol lege­lőink ápolást nem kapnak, talajuk összetömődik, felületük elmoháso- dik, a vakondtúrásokból hangya­bolyok lesznek, s gyomok ütik fel fejüket, melyek elszívják a hasz­nos füvek elől a táplálóanyagokat. Irtani kell a mohát, a gyomnövé­nyeket, a tüskés bozótokat, bokro­kat. A moha rátelepszik a gyep­re, asz ápolatlan gyepen előálló hiá­nyos foltokon gyorsan elszaporod­nak a gyomok, köztük a mérges gyomok is, amelyek állatelhullást okozhatnak. A tüskés bokrok el­nyomják a legelő füvét és kiseb­bé teszik legelőinket. A moha el­len fogasolással védekezhetünk, a gyomokat kaszával és kapával irtjuk, a vakondtúrásokat, hangya­bolyokat elteregetéssel semmisít­jük meg. a tüskés bokrokat fejszé­vel, irtókapával és ha a nyár fo­lyamán kicsapzik, kapával irtjuk. Vizenyős legelőinket árkolással tesszük jobbá, mert tudnunk kell, hogy a túlnedves legelő édesfűál- lománya a talaj elsavanyodása kö­vetkeztében kipusztul és helyét értéktelen savanyú füvek foglal­ják el, de ha legelőinket ápoljuk, gondozzuk, trágyázzuk, műtrá­gyázzuk, akkor a kevésbbé jó és rosszminőségű legelőt is megjavít­hatjuk, úgyhogy jószágaink a ta­vaszi, nyári, őszi legeltetési idő­szakban megtalálják a szükséges takarmányt. A tavaszi kihajtást csakis a le­gelőápolási munkák elvégzése után lehet megkezdeni. Állatte­nyésztési dolgozóink adjanak meg minden segítséget legeltetési bi­zottságainknak, a községi taná­csoknak a legelőápolási munkák gyors elvégzése érdekében. Kis József, Nagyatád. A Kavícskitermeiő Vállalat gyékéayesi üzeme a tsrvteljesítésért harcol Túlteljesítették negyedéve» tervüket ® marcali állami erdőgasdaság dolgozói A pártkongresszus tiszteletére in­dított versenymozgalomba a kom­munisták példája nyomán bekapcso­lódott a marcali állami erdőgazda­ság fizikai, műszaki és adminisztra­tív dolgozóinak légtöbbje. A felaján­lások teljesítéséhez a pártszervezet és az ÜB minden segítséget megad. Az erdőgazdaság az első negyedévi tervét 11 nappal a határidő előtt, március 20-ig teljesítette. Eredmé­nyes munkáról tanúskodik az erdő­sítési és pótlási terv 263 és a mag- gyűjtési terv 132 százalékra való tel­jesítése. Példamutatóan dolgozott Bársony Imre fakitermelő és három társa, akik 112, Samu Lajos és két társa, akik 162 százalékra teljesítették ese­dékes tervüket. Joó Ferenc vasúti rakodóbrigádja normáját átlagosan 160, Szira József brigádja 149, Török Lajosé pedig 151 százalékra teljesíti. A fogatosok közül Kovács József 182, Papp Sándor 180, Bősze Lajos 130 százalékos teljesítményével tűnt ki. A műszaki dolgozók közül Vadász Lajos kerületvezető 115 százalékra | teljesítette kongresszusi vállalását. Az É. M. 1. sz. Kavicskitermelő Vállalat gyékényesi üzemének igen fontos feladata van. Az üzem jó munkájától, tervének tel­jesítésétől nagyban függ: mennyi kilométerrel lesz több a beton- útunk, mennyi épület készül el a kitűzött határidőre. A kibányá­szott kavics nélkülözhetetlen épí­tési anyag. Az építkezéseknél, vagy az útépítésnél dolgozók csak úgy tudják a rájuk bizott felada­tokat megvalósítani, ha a Kavics­kitermelő Vállalat is megteszi a magáét. A szokatlanul hosszúra húzódó tél kitolta a kitermelés megkezdé­sének idejét és lényegileg csak március második felében kezdhet­tek munkához az üzem dolgozói. Amikorra a jég elolvadt, s a jól megjavított kotrógép indulásra ké­szen állt, az üzem dolgozói is ki­pihent izmokkal készültek fel a nagy munkára. A kavicskiterme­lést mégsem kezdhették meg, mert a MÁV csak két nappal később küldte az igényelt vagonokat. Va­gonok nélkül pedig nem indulhat meg a munka, mert ahogyan a kanalas kotrógép megkezdi műkö­dését, a víz alól felhozott kavics nagyrésze egyenesen a vagonba kerül. Az üzem dolgozói kitörő lelkesedéssel fogadták az első üres szerelvény megérkezését s nyom­ban beindították a’ kotrógépet. Egyszerre zajos és mozgalmas lett a gyékényesi kavicskitermelő üzem. Az üzem dolgozói, átérezve a kitermelés fontosságát:, elhatároz­ták: mindent elkövetnek, hogy az üzem teljesíthesse márciusi ter­vét. Bizony nagy szükség volt a kemény elhatározásra és az azt követő tettekre, mert 20 napi el­maradást kellett behozniok. A kot­rógép földelesénél a lelkes kezde­ményezés élére állt Berdár György DISZ-brigádja, amely nemes ver­senyre kélt Sztopnik Tibor bri­gádjával, de csatlakozott hozzájuk Szilágyi Tibor brigádja is. Mind-^ három brigád fej-fej mellett küz­dött az elsőségért és a késedelmes kezdésből eredő tervlemaradás pótlásáért. Az eredmény megmutat­kozott, mert napi 150 százalékos teljesítésen alul egyik sem adta. Ez a kiváló teljesítmény próbára tette a vagonrakó brigádokat. Nem könnyű _ feladat 8 óra alatt 230 mázsa kavicsot megmozgatni egyegy embernek. A vagonrakó brigád tagjai azonban nem hagy­ták magukat, tudták, hogy a ka­vicsot várják az építőmunkások. Kiss János elvtárs brigádja meg­mutatta, hogy amit a kommunis­ták ígérnek, azt teljesítik is. Gyorsan, egymásután teltek a va­gonok és ebben nagy része volt Lőrincz János és Török Imre bri­gádjának is, akik állandóan 100 százalékon felül teljesítették napi normájukat. A zavartalan szállí­tás lebonyolításában jó munkát végzett Sztuplik Alajos kisvasúti vágánygondozó, aki 150 százalé­kon felüli teljesítésével biztosítot­ta a gördülékeny szállítást. Az üzem dolgozóinak lelkes munkája sem tudta azonban biztosítani a terv maradéktalan teljesítését, 6 százalékkal adósak maradtak. Pe­dig az a 6 százalék azt jelenti, hogy 7 ezer köbméter kavics nem jutott el március hónapban oda, ahol azt várták. Ez a mennyiségű kavics 7 km betonút építéshez lett volna szükséges és ennyivel már előbbre lennénk betonútépítési tervünkkel, de a vállalat termelé­si értéke is 610 ezer forinttal nö­vekedett volna. Az üzemi pártszervezet tagjai példát mutató helytállással és ál­landó felvilágosítással segítik a többi dolgozó hősies munkáját, hogy április első felében tervük túlteljesítésével pótolják a márci­usban mulasztottakat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom