Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-29 / 101. szám
Éljen a mezőgazdáig fejlesztésén, a népjólét emelésén munkálkodó dolgozó parasztság! Tervük és vállalásaik túlteljesítésével készülnek a pártkongresszusra a Barcsi Fűrészüzem dolgozói A Délmagyarországi Fűrészek barcsi üzemének dolgozói a kongresszusi verseny eddigi szakaszában becsülettel megállták helyüket. Első negyedéves tervüket 113.9 százalékra teljesítették és ezzel nagymértékben elősegítették, hogy építkezéseink időben megkapják a szükséges fűrészelt faárukat, a deszkát, padlót, parkettárut, stb. Dicsőségére válik az üzem dolgozóinak és vezetőinek egyaránt, hogy a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásaikat már eddig is jelentősen túlteljesítették és a vállalt 352 ezer forintos tervtúlteljesítéssel szemben a negyedév végéig 470 ezer forint értékű fűrészáruval termeltek többet a tervezettnél. Ezzel az eredménnyel azonban nem elégedtek meg az üzem dolgozói, s a második negyedév meg" kezdésekor újabb kötelezettségvállalást tettek. Megfogadták, hogy eddig elért eredményeiket tovább fokozzák, s nap mint nap kiemelkedőbb teljesítményeket érnek el. A második negyedév vé' géig 528 ezer forinttal teljesítik túl az előirányzott tervet és ebből május 24-ig, a pártkongresszus napjáig 302 ezer forintos túlteljesítést érnek el. Ennek az eredménynek az eléréséhez a tervek teljesítése, illetve túlteljesítése mellett nagy szükség van a szervezettebb anyaggazdálkodásra, az anyaggal való takarékosságra is. Ezért megfogadták, hogy a második negyedéves tervet is túlteljesítik és 100 százalékos tervszerűség mellett a fajlagos anyagkihozatalt a tervezett 60.85 százalékról 61.85 százalékra emelik. Az üzem dolgozói az április 1- től 20-ig esedékes tervüket 101.7 százalékra teljesítették, s ezzel jelentős mértékben járultak hozzá vállalásaik és az üzem tervének túlszárnyalásához. Az üzem minden dolgozója példamutató munkával tűnt ki, s lelkesen küzdött adott szava valóraváltásáért. Különösen nagy szerepe van a terv túlteljesítésében Stájer Imre kör- fűrészes DISZ-brigádjának, amely a versenyben mindig példa' mutatóan az élen járt és április első és második dekádjában is átlagosan 157 százalékra teljesítette normáját. A verseny lendületét azonban tovább kell fokoznia a brigádnak, ha továbbra is meg akarja tartani az első helyet, mert Éder József brigádja szorosan a nyomában halad 156 és Pálfi Imre brigádja 152 százalékos teljesítményével. Az üzem női brigádjai közül Kosztica Antalné brigádja szerezte meg ebben a hónapban az első helyet 165 százalékos teljesítményével, de kiemelkedő Pandur Anna brigádjának 139 és Lorich Mátyásné brigádjának 136 százalékos teljesítménye is. A keretfűrészesek közül Obiián Tivadar brigádja jár az élen 129 százalékos eredményével, Rumics József brigádja 125, Pressing István brigádja pedig 119.1 százalékot teljesített. Ezek a sikerek is igazoljak, hogy az üzem dolgozói becsülettel fogr tak hozzá adott szavuk valóravál' tásához, mert tudatában vannak, hogy kormányunk programmjá- nak megvalósítása nagymértékben függ a tervek teljesítésétől, illetve túlteljesítésétől. Termelőszövetkezeteinkre úgy kell vigyáznunk, hogy az elvetett mag dúsan teremjék A hűvös időjárás miatt szükséges egyes agrotechnikai intézkedések A hideg és enyhén csapadékos időjárás a tavaszi szántásokra, a tavasszal szántott és még szántásra kerülő területek talajának vízgazdálkodására aránylag kedvezően hat. Mindamellett az idén fokozott gondossággal kell a tavaszi szántásnak, a tavaszi szántás lehető tökéletes el- munkálásának szabályait betartani. Ügyelni kell arra, hogy a talaj felületét a nedvességtartalmat jól megőrző takaróréteg borítsa. A takaróréteg vastagsága és minősége igazodjék a talaj természetéhez, a talaj állapotához — különösen az időjárással szorosan összefüggő nedvességállapothoz — és legyen mindig gyomtalan. Hasonlóan kell a még be nem vetett őszi szántásokat is kezelni. A hűvös tavaszi időjárás miatt elhúzódó vetések előtt rendkívül fontos a tökéletes gyomirtás. Nemcsak azért kell pusztítani közvetlenül vetés előtt a már kikelt, vagy éppen csírában lévő gyomokat, hogy a iatal vetésű növényeket megkíméljék a gyomok kártételétől, hanem azért is, mert vetés előtt tökéletesebb, gyorsabb és rendszerint lényegesen olcsóbb a gyomirtás, mint a kikelt vetésben. Ezért most kulti- vátorral és egyéb arravaló eszközzel minél tökéletesebben tisztítsuk meg a vetőágyat — kukorica, gyapot stb. alá — a kikelt, vagy éppen csírázó gyomoktól. A hűvös időjárás miatt egyes termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok késlekednek a cukorrépavetéssel. A tapasztalatok szerint ez a késedelem terméskieséssel jár. A cukorrépa vetését haladéktalanul be kell fejezni. A még hűvös időben, de idejében elvetett cukorrépa a felmelegedést követően gyorsan fejlődésnek indul. Ezzel szemben a májusban elvetett, amely rendszerint erősen szenved a földibolhától és egyéb kártevőktől, későbben erősödik meg és általában gyenge termést ad. A kukorica vetésének ideje elérkezett és azzal várni nem lehet. Fontos, hogy teljesen gyomtalan talajba vessenek, ezért a vetésig a talajt lehetőleg tökéletesen gyomtalanítsuk kultivátorral, vagy egyen eszközzel. A gyenge búzákat szükség szerint hengerezzük és mihelyt az idei gyökérzetükkel kellően megkapaszkodtak, fogasoljuk. A gyenge búzák ismételt fejtrágyázása, 30—10 kiló pétisóval, vagy annak megfelelő mennyiségű egyéb nitrogénműtrágyával, segíti megerősödésüket. Helyes, ha fej trágyázás előtt hengerezünk — különösen jó hatású a gyűrűshenger — ezt kövesse a fejtrágyázás, majd a fogasolás. Fogassal nemcsak a műtrágyát dolgozzuk a talajba, hanem a gyomokat is irtjuk. Országszerte szervezetten könyörtelen harcot kel! vívni a gyomok ellen. Különös gonddal végezzük idén az acatolást, amelynek időpontját helyesen válasszuk meg. Ha túlkorán szurkáljuk ki az acatot, akkor az olyankor hajt ki újra, amikor gabonaaratásig még magot érlelhet. Ezért az acatolás legmegfelelőbb ideje — amikor hajtásainak levélrózsája már kellően megerősödött, de még nem indult szárba. IGEN SZÉP HELYEN fekszik a ; tabi járásban Törökkoppány község. Gazdag földjei, szorgalmas, dolgos . gazdái vannak a jóltermő földeknek. A kis község nagy múltra tekint vissza; régi feljegyzések tanúskodnak a község eredetéről, harcairól, amelyeket szabadságukért, a földbirtokos úri elnyomás ellen vívtak. A f elszabadulás a töröfckoppányiaknak is meghozta a napfényt, meghozta annak a lehetőségét, hogy saját maguk formálják a Koppány völgyében életüket. A község dolgozó parasztjai minden munkában példát mutattak. Gondosan, jól megmunkált földjeikről, gazdag terméseredményeikről beszéltek nemcsak a tabi járásban, de az egész megyében. 1949-ben pár lelkes család kezdeményezésére új csíra nőtt a községben: megalakult a Koppány völgye tsz. Eredményeinek láttán egyre több család kérte felvételét a tsz-be. 1952-ben 00 családdal szaporodott a tsz létszáma. Földterületük több mint 1300 hold volt. Nehéz, küzdelmes évek után érkeztek el az 1953-as zárszámftdáshoz. A termelőszövetkezetben egymást Váltották az elnökök, az intézőbizottságok; próbálkoztak ezzel is, azzal is, hogy melyik vezetésével tudna a tsz még jobb, még gazdagabb eredményt elérni. Szorgalmasan dolgoztak és jó munkájuk eredményeképpen szépen is részeltek a csoporttagok az 1953-as zárszámadáskor. Gabonafélékből munkaegységenként 4-71 kg, kukoricából 4 kg, takarmány- répából 3 kg, cukorból 10 dkg, szénából 3 kg és pénzből 8.40 forint jutott munkaegységenként. Több olyan csoporttag volt, aki 30—40 mázsa búzát vitt haza munkaegységei után. A JŐ EREDMÉNYEK ellenére az elmúlt év őszén mégis 58 család kérte, hogy engedélyezzék a csoportból való kilépésüket. Ha vizsgáljuk, hogy ennek mi volt az oka, többet is találunk. A csoporton belül nem érvényesülhetett a termelőszövetkezeti demokrácia. A termelőszövetkezet elnöke és az intézőbizottság a tagok meghallgatása nélkül, önkényeskedve intézte a csoport ügyeit. Ha valaki szólni mert, vagy véleményét, nyilvánította, az »okosak« lehurrogták, megfenyegették. Ez vezetett oda, hogy a csoporton belül érvényesülni tudott a hanyagok, a lusták hangja. A csoport volt elnöke, Kurdi József kiskirály módjára uralkodott a j csoporton belül. Az önkényeskedések 'sorozatát követte el. Sárba tiporta a tsz-demokráciát. A tagság előtt nem számoltak be az intézőbizottság munkájáról, lovakat, szarvasmarhákat adtak el és vettek helyettük másikat járlatlevelek nélkül, s minden úton-módon igyekeztek a csoport tagságát megkárosítani. Kurdi József 1953 augusztus 27-én 1600 forintot vett fel a csoport pénztárából, ezt az összeget saját céljaira használta fel. A zárszámadáskor a tsz könyvelője a kölcsönt le akarta vonni, a tsz volt elnöke azonban ezt megtiltotta. A csoport raktárában lévő terményeket úgy kezelték, hogy azok nagyrésze eltűnt. KURDI JŐZSEF 1953 decemberében hamis kimutatást készített, az őszi vetésekről. Ebben kimutatták, hogy a esoport 340 hold búzát vetett, s amikor ezt egy szakértőkből álló bizottság felülvizsgálta, megállapították, hogy a csoportnak mindössze 133 hold búzavetése van. De a raktárból 340 holdra vitték ki a búzát. Tehát nem kevesebb, mint 200 mázsa búzával károsították meg a ’ csoportot. A rozsnál is 31 holddal : több vetésterületet mutattak ki, mint . amennyit elvetettek. A hiány itt több mint 30 mázsa rozs. A kukorica mérés nélkül került a : raktárba, s legnagyobb részét mérés : nélkül adták ki. A csoportnak igen sok kukoricája volt, bőven fedezte ] az állatállomány szükségletét, ennek ; ellenére mégis 10 db sertést cserél- . tek kukoricáért, hogy a jószágok ete- , tésére elegendő kukoricájuk legyen, j Kurdi József az elmúlt év novem- ; herében és decemberében több mint j 10 db lovat adott el, s ehhez nem , kérte a közgyűlés hozzájárulását; a ‘ lovakért kapott pénzt zsebben hord- 1 ta. Az eladott állatok vételárát a ! pénztárkönyvbe a volt tsz-elnök be- ! mondása alapján minden nyugta, ( vagy elismervény bemutatása nélkül vezették be. December 17-én Kurdi József Pintér József kíséretében Ka- , posvárra utazott répadarálót vásárolni. Erre a célra a pénztárból 4 1 ezer forintot vett fel. Répadaráló he- i lyett saját részére 3500 forintos rá- j diót vásárolt és a felvett összeget < csak többszöri figyelmeztetés után, " több részletben, 15—16 nap alatt fi- zette vissza. t 1 DE NEMCSAK a csoport elnöke kezelte csákiszalmájaként a tsz vat gyonát. Kurdi Ferenc, a volt elnök • testvére követte ebben a munkában > | a volt tsz-elnököt. 1953 őszéin két . | selejtmarháját elcserélte a csoport t: két szép fiatal üszőjével, egy sovány : sertést kövér sertéssel »kéz kezet- mos« elv alapján. Kurdi Sándor, a ■ volt elnök nagybátyja a csoport tu• lajdonában lévő lebontott gazdasági i épületekből 8 kocsira való téglát el- vitt, s azt saját istállójának építésére : használta fel. Az elnök anyósa a tsz- diófáit dézsmálta és Kurdi Ferenc- nével együtt leszedték a csoport nap. raforgóját, azt saját nevük alatt be■ adták, ezért személyenként 8—10 liter olajat és több kg szappant kap■ tak. A többi tsz-tag alig pár deci ■ olajrészesedéshez jutott. Mint falánk sáskák, úgy pusztították a tsz vagyonát. Amit szemük meglátott, azt kezük nem hagyta. S ez így ment, mi« óta Kurdi Józsefet tsz-elnöknek választották. HOGYAN TUDOTT Kurdi József 1953 februárjától a csoporton belül ilyen tevékenységet folytatni? Erre magyarázatot ad az, hogy az intéző- bizottság és a brigádvezetők a Kurdiak közül kerültek ki. A csoport elnöke Kurdi József, intézőbizottsági tagok: Gáspár István, Kurdi Ferenc apósa. Ács László, aki keresztkomája az elnöknek. Brigádvezetők: Kurdi Ferenc és Kurdi Sándor. A rokoni kapcsolatok révén tehát a Kurdiak kezükbe kaparintották a tsz vezetését, s csak az ő szavuk érvényesülhetett a tsz-ben. A bírálatot elfojtották, a hibákat elkendőzték, súlyos károkat okoztak a csoport tagságának, a közösségnek. Sokáig lehetne sorolni a törvény- sértéseket, amelyeket Kurdi József és társai elkövettek. Az elmúlt év őszén az elnök 180 mázsa burgonyát eladott, de a hanyag vermelés következtében a 180 mázsa burgonya mind egy szemig elrothadt. A gazdasági felszerelésből igen sok hiányzik: szekerek, ekék, boronák. A csoportnak építettek egy 60 méteres sertésfiaztatót, amelyre ötször annyit költöttek, mint amennyit a fiaztatő ér. MINT UNDOK FÉRGEK, mint a hörcsögök, úgy lopták a közöst. Ezért kedvetlenedett el a csoport tagsága, és azért, mert nem láttak kiutat. A járási tanácstól és a járási pártbizottságtól naponta kint jártak a tsz-nél, látták, hogy hiba van, tudtak arról, hogy a volt tsz-elnököt, Kurdi Józsefet a siófoki járásban betöltött funkciójáról rossz és hanyag munkájáért, erkölcstelen magatartásáért váltották le. Tudták, hogy Kurdi József a siófoki járásban a törvénysértések sorozatát követte el. Arról is tudtak, hogy a tsz-ben tü- zön-vizen keresztül érvényesíti a saját akaratát, hogy lábbal tiporja a tsz-demokráciát, hogy önkényeske- dik, sőt hallották, hogy a tsz-tagok beszélnek arról, hogy valami baj van a tsz vagyonának és pénzének kezelése körül. Mégsem intézkedtek, nem vizsgálták meg a termelőszövetkezet helyzetét, s nem állították helyre a rendet a termelőszövetkezetben. A Megyei Pártbizottságnak kellett intézkedni, hogy Kurdi Józsefet és társait a bíróság felelősségre vonja és megérdemelt helyére, a börtönbe kerüljön. Nem véletlenek az ilyen esetek. Az ingyenélők és naplopók minden területen igyekeznek magukhoz kaparintani a vezetést, hogy a jóhiszemű emberek, a dolgozók becsapásával a maguk számára előnyöket szerezzenek. A mezőgazdaság szocialista építése egész népi demokráciánk nagy ügye. Termelőszövetkezeteinkre úgy kell vigyáznunk, hogy az elvetett mag dúsan teremjék. Ne engedjék a friss hajtásokat lelketlen kufároknak letiporni, ne tűrjék azt, hogy a termelőszövetkezeti demokráciáról csak beszéljenek, s az életben ne valósítsák meg. Észrevenni a hibákat, harcolni azok megszüntetéséért, ez járási pártbizottságainknak és tanácsszerveinknek, minden kommunistának döntő feladata. Ahol a vezetők szívügyüknek tartják a termelőszövetkezetekkel való állandó, rendszeres foglalkozást, ott virágzó, jólműködő termelőszövetkezetek, gazdag termelőszövetkezeti tagok élnek. A HIBÁK NAGYOK a Koppány- völgye tsz-nél, fontos, hogy a járási pártbizottság ennek a tsz-nek igen sok segítséget nyújtson. A tagság jókedvvel és jól dolgozik. Szilárdítsák meg úgy a Koppányvölgye tsz-t, hogy rövid időn belül milliomos tsz-é váljék, mert ehhez minden lehetőségük megvan. Zsurakovszki Mihály. A somogytarnócai Szorgalom tsz tagjai a gazdag termés biztosításáért ÚGY IGAZ, ahogy azt régen egy öreg juhász megénekelte Somogytar- nócáról: »Jó legelője van itt a birkának«, mert dúsan zöldéi a fű itt most .is. Igaz az is, hogy míg hosszú évtizedekig a gróf Széchenyiek birtoka terpeszkedett a somogytarnócai határban, addig majdnem csak fű termett itt. A hatalmas parlagonha- gyott szűzterület — birkalegelő — mellett szinte elveszett az a kis rész, amelyet műveltek is a pusztán. A földesúr — akinek még emellett jó- néhányezer holdja volt az országban — nem tartotta érdemesnek a somogytarnócai föld megművelését, mert ez költséges lett volna, meg hisz a juhtenyésztésből is jó summát vágott zsebre. Az meg már nem érdekelte, hogy az ország dolgozóinak hol terem, vagy egyáltalán terem-e kenyér. Ez a régi Somogytarnóca már nem található meg. Gyönyörűen zöldelő, hatalmas gabonatáblák hirdetik messzire, hogy itt is más az élet, mint valamikor, azoké a föld, akik azt megművelik. Megművelik bizony, mégpedig nem is akárhogyan, hanem úgy, hogy bőven teremjen búzát, kukoricát:, burgonyát és más egyebet is. EZT LÁTHATJUK a Szorgalom termelőszövetkezet földjén is, ahol a csíráztatottan vetett burgonya, cukorrépa, takarmányrépa már szépen sorol, a kukoricát is elvetették. De nemcsak a korai vetéssel alapozták meg a tsz-tagok az idei gazdag termést, hanem az élenjáró agrotechnikai eljárások alkalmazásával is harcolnak azért. A műit évben 9.5 mázsa volt a holdankénti átlagtermés búzából a tsz-ben, de az idén gondos ápolással, kétszeri műtrágyázással legalább 12 mázsás búzatermést akarnak elérni holdanként. — Államunk is többet ad a tsz- nek, mint azelőtt — mondja Simon Vilmos, a tsz agronómusa — hát mi is többet adunk az országnak, mint azelőtt. Ezért akarjuk növelni a terméshozamot. Megmutatjuk, hogy a somogytarnócai föld nemcsak füvet terem bőven, hanem mást is. E szavakból nemcsak az agronó- mus, hanem a2 egész tsz-tagság bizakodása, tettrekészsége csendül ki. Amikor Simon elvtárs tsz-közgyűlé- sea javasolta, hogy az idén vessék négyzetesen és fészektrágyázva a kukoricát, a tagság egyhangúlag a javaslat mellé állt. Bár tudták a tagok, hogy így vesződségesebb és több időt igényel a kukoricavetés, de így biztos, hogy több zsákot is tarthatnak majd oda a jövedelemosztáskor. ÚGY SZÁMOLNAK, hogy a mult- évi 28 mázsás átlagterméssel szemben az idén legkevesebb 50 mázsát takarítanak be kukoricából holdanként. Persze az idén nem kétszer, hanem négyszer akarják megkapálni a kukoricát. A munkák elvégzéséhez megvan az erő is, amit azzal biztosítottak, hogy bevonták az asszonyokat és a családtagokat is a brigádokba és a munkacsapatokba, aztán ■minden tagnak kimérték azt a területet, amelynek megműveléséért felelős, örömmel dolgoznak a közösben az asszonyok és a családtagok is, mert látják, hogy érdemes. Most is 7 forintot osztott a tsz munkaegysé- 1 génként előlegbe a tagoknak. Gelencsér György ketten a fiával közel 3000 forint előleget vitt haza. Az asszonyok közül Bitó Jánosné 74 munkaegységet szerzett s rajta kívül még hárman dolgoznak a családjából a közösben. NAGY RÉSZE VAN Bitó Lajos sertéstenyésztő jó munkájának is abban, hogy most szabadon eladhatott a tsz 12 hízottsertést, amelynek az árából jutott előleg a tagoknak. Persze ő kétszeresen érdekének tartja, hogy gondját viselje a reábízott sertéseknek. De ez magátólértetődő is, hisz amiért a legutóbb a mangalicakocáknál 7 darab malacot választott le átlagosan, 8 választási malacot kap összesen prémiumként. Már 5 malacot haza is vitt, amelyek közül adott is el 750 forintos áron egyet- egyet. Bitó Lajos sertésgondozó érzi a megbecsülést s ez még lelkiismeretesebb munkára ösztönzi. A hízottsertésbeadást már egész évre teljesítette a tsz s úgy tervez a tagság, hogy az 50 darab szerződéses hízó mellett még 50 darabot elad szabadon ebben az évben. E terv megvalósításában sokat vár á tagság Bitó Lajostól s ő örömmel vállalta is a reáháruló feladatot. DE A SZORGALOM TSZ valamennyi tagja becsülettel dolgozik azon, hogy közös gazdaságukat felvirágoztassák, boldogulásuk forrásává formálják, amely messzire hirdeti a szövetkezeti gazdálkodás diadalát az egyéni parcellás gazdálkodás felett. Szűcs Ferenc.
