Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-28 / 100. szám
szerda, 1955 április 28. SOMOGYI NÉPLAP 5 Okuljanak kommunistáink a gamási esetből Két termelőszövetkezete van Gamas községnek. Mindkettő elég Jó eredményt ért el az elmúlt gazdasági évben. Az Uj Életnél munkaegységenként 4 kg búzát, 3 kg rozsot, 3 kg árpát, 2.5 'kg burgonyát és 10 kg kukoricát, emellett takarmányrépát és 8 forint 5 fillért osztottak munkaegységenként. Volt olyan tag, mint Horváth István, aki 530 munkaegységére gabonafélékből 37 mázsa 10 kg-ot vitt haza. De nem egyedüli. az ilyen nagy részesedés az Uj Életnél. Sárközi Lajos 465 munkaegysége után, Hangyái István 430 munkaegysége után részelt. A Haladásnál sem volt rosszabb a természetbeni és pénzbeni juttatás. Ennek ellenére az Uj Élet termelőszövetkezetből 50 tag lépett ki .az elmúlt év őszén. A Haladásból is volt kilépő.-Mire vezethető vissza, hogy a jó gazdasági eredmények ellenére felbomlási hangulat uralkodott el a tsz'ekben? Ha az okokat vizsgáljuk, meg kell állapítani, hogy a kilépési hangulat legfőbb oka a termelőszövetkezetekben végzett rossz politikai munka. A járási pártbizottság nem értette meg, hogy nem elég csak létrehozni a termelőszövetkezeteket, hanem azokat segíteni, irányítani kell, ismerni kell a termelőszövetkezetek problémáit, mindennapos gondjait, segítségükre kell lenni abban, hogy meghonosodhassék az új, hogy diadalmaskodhassék a szocialista gazdálkodási forma. Mert tudni kell, hogy még a termelőszövetkezeti tagokban is hosszú ideig él a magántulajdon iránti ragaszkodás. Nem szabad elfelejteni, hogy az emberek tudata nem változik meg egyik napról a másikra, nevelni, formálni kell az embereket. „A pártnak — tanítja Sztálin elvtárs,— ha vezetni akarja a kolhozmozgalmat, be kell hatolnia a kolhozok életének és vezetésének minden részletébe; a pártnak tudnia kell mindarról, ami a kolhozokban végbemegy, hogy ide' jében segítségükre siessen és megelőzze a fenyegető veszélyeket.“ Ezt a sztálini tanítást a tabi járási pártbizottság nem szívlelte meg, a gamási termelőszövetkezetekkel nem foglalkozott kellőképpen, és a kormányprogramm megjelenése után, az ellenség dühödt támadásait, rémhírterjesztéseit a gyengén dolgozó községi pártszervezet a járási pártbizottság helytelen irányító, segítő munkája miatt nem volt képes megsemmisíteni, leleplezni. R kulákok aknamunkája Az osztglyellenség előbb az -egyik, majd a másik termelőszövetkezet meggyengítésén munkálkodott. Aknamunkájuk következtében az Uj Élet termelőszövetkezetből az elmúlt év őszén 50 család lépett ki. Szőkendi József 28 khas kulák, akinek emellett 200 hold bérlete volt, Gergely István 36 holdas kulák, volt csendőrtiszthelyettes, Dolláros Magyar Lajos 58 holdas amerikás kulák és a •többiek hozzáláttak a különböző rémhírek kovácsolásához, terjesztéséhez. Becsmérlő kijelentéseket tettek az élenjáró dolgozókra, s úgy igyekeztek irányítani aljas tevékenységüket, hogy az egyénileg dolgozó parasztok és a tsz-tagok közé gátat emeljenek, hogy az egyénileg dolgozó parasztok ne beszéljenek a tsz-tagokkal, és fordítva, a tsz-tagok az egyéniekkel. „Megváltozik a helyzet“ — mondták, s aki bent marad a tsz'ben, azt „feketelistára“ teszik. „Csak ebben vannak jó eredmények a tsz-ben“ — mondták és uszítás közben úgy csörgött a kulákok nyála, mint kutyának a szalonna után. De még tovább mentek. 1949 —1950-ben számos kulák felajánlotta földjét, házát. Eltávoztak a községből. Ez év tavaszán Szőkendi József visszatért a faluba, a Haladás termelőszövetkezet tulajdonában lévő házból kirakta a termelőszövetkezet tagját és beköl_ tözött a házba. Gergely István, aki több mint 2 évig bujkált a környéken, Szőkendi tevékenysége után , újra megjelent a községbei} és kö- |; vetelte vissza az ott hagyott házat, : a gazdasági felszerelést. Kovács Rozália 50 holdas kulákasszony szintén ilyen igénnyel lépett fel. A községi tanács pedig a törvényességre hivatkozva csak nézte, hogy a kulákok mit cselekednek. Kért a járási tanácstól segítséget, ki is mentek a járási tanács mun' katársai, de amikor látták, hogy probléma van, otthagyták a községet. Úgy bizony, a kulákok törvényességet emlegetnek, amikor veszekedett módon a tsz ellen törnek, de az adót, a beadást, azt nem teljesítik. Itt nem hivatkoznak a törvényességre. „fl kutya érettsn szereti a szőlőt“ Ez eredményezte azt is, hogy egyes kulákok, mint Bogdán János 30 holdas, Göndöcz István és társai arra való hivatkozással, hogy a kulákoknak vissza kell adni a földet, így beszéltek: „A föld nem kell“, jólelkűen lemondtak róla, „csak- a szőlőt adja vissza a tsz“. S mivel erre a tsz nem volt hajlandó, törvényellenesen bementek a termelőszövetkezet kezelésében lévő szőlőbe. Megmetszették a szőlőt és elültették hagymával, egyéb kerti növényekkel. A tanács még mindig nem tudta, mit cselekedjék, kinek van igaza. Bezzeg tudta Pusztaszeri elvtárs, a Haladás tsz elnöke, aki azt mondta; Megmetszették a szőlőt, beültették, ezzel csak jót tettek a tsz' nek; a tsz majd hasznosítja, mert nagyon igaz az a közmondás; „Malacnak nem való a méz“. De van még ész a kulákok kobakjában, mert kúpeckedésük során ragadt rájuk ravaszság. Úgy gondolták, hogy azzal az egy-két holdacs- ka szőlővel megbirnak valahogy, mert némelyik még mindig tart egy cselédet. De az a közmondás is igaz, hogy „a kutya éretten sze_ réti a szőlőt, de ha nagyon nyúl- kál utána és letépi a fürtökgt, az orrára koppintanak“ —- így járnak Gamáson is a kulákok, ha az érett szőlő után nyulkálnak. fl kulák lánya és n „Luxemburg grófja“ Ha már így nem tudtak eredményt elérni, új módszer után kutattak és azt kezdték alkalmazni. Göndöcz István kulák lánya kül' döttséget szervezett és azt elküldte Pusztaszeri Lajos tsz-elnökhöz. A küldöttség vezetője, Horváth Sándor imigyen adta vissza a kulákok hangját: ,,Te, Lajos, lehet-e veled okosan beszélni? Adjátok vissza ennek a szegény kulák nak a szőlőjét, mert a lánya, aki zene- akadémiára járt, csak úgy hajlandó betanítani a kultúrcsoporttal a „Luxemburg grófjá“-t. Tudod, Lajos — mondta — a másik tsz- elnök, Fehér, az biztos megértené a dolgokat.“ A tsz-elnök kiutasította a foga' dott prókátorokat. És csodák csodája, a kultúrcsoport a kulák lánya nélkül is nagy sikerrel adta elő a „Luxemburg grófját.“ . De folyt tovább a kuláktámadás, s mindez a járási pártbizottság szeme előtt. A JB munkatársai szinte naponta kint jártak a községben: Csalos elvtárs pártnapot tartott, Právics elvtárs másfél napot töltött a községben; csak úgy látszik, hogy a község határán fekete kendőt kötöttek a szemük elé, hpgy ne lássanak semmit. Mert mi is történt? Ritka községben van úgy, mint Gamáson, hogy a két tsz-elnök felesége uncfkatestvérek, s ha már másképpen nem, az asszonyokon, meg az anyóson, apóson keresztül próbáltak a kulákok hatni a hajthatatlan tsz-elnökre, Pusztaszeri elvtársra, aki szilárdan kitartott a 1 tsz igaza mellett. Fehér elvtársnő, ! a másik tsz elnökének felesége elment hozzájuk látogatóba, s ezen 1 a napon nemcsak ő, hanem az anyós, após, meg az egyik szomszéd is megjelent. A sógornő azzal kezdte: ,,érdemes-e annyit futká- rozni“, az anyós és após pedig: „minek bántod a szegény kuláko- kat, nincs itt szükség arra, hogy te vidd itt az ilyen hangokat; ha tudtam volna, hogy ilyen ember vagy, soha sem adtam volna hozzád férjhez a lányomat“-. Pusztaszeri elvtárs állta a sarat. Az egyik küldöttség jött, a másik ment/ Magyar István a ,,szegény, szerencsétlen“ Cifra csendőrtiszthelyettes ügyében jött a tsz-elnök_ hoz, s miközben sajnálkozott a „szerencsétlen“ volt csendőrtiszthelyettesen, aki kakastollas korában -a múlt társadalmi rendszer védelmében jópár embert megvert, igyekezett meglágyítani a tsz-elnök kemény szívét. S a harc folyt tovább Lassan-lassan már oda fajult, hogy családi perpatvar kerekedett belőle. A két tsz-elnök haragosan nézett egymásra, s a kulákok a háttérben igyekeztek az uszítást még jobban fokozni, össze akarták uszítani a két tsz-elnököt. Az Uj Életben új vihar kerekedett. Egyes tsz-tagok meginogtak; mindössze pár elvtárs volt, aki állta a sarat, közöttük Koppányi elvtárs, de lassan igyekéztek őt is el' csendesíteni. Legutóbb már Koppányi elvtárs is ott tartott, hogy nem mert véleményt nyilvánítani. A kulákok pedig már előre ittak a medve bőrére és tovább szövögették hálójukat. Újabb rémhíreket koholtak: „A genfi értekezlet változást hoz“ — mondták — „háború lesz, az amerikaiak Indokí- nára egy atombombát dobtak le és 2 millió ember elpusztult, vigyázzatok, baj lesz“. Utóbb már odáig merészkedtek, hogy bírósági úton akarták visszáperelni az ott hagyott és a termelőszövetkezetnek felajánlott ingóságokat. Törvényesség van, mondja a bíróság, s kezdett az üggyel foglalkozni. A Haladás tsz- elnöke végül is megunta a dolgot és a Megyei Pártbizottsághoz fordult. ' Időközben egyedül kirakta a kulákokat a termelőszövetkezeti tagok házaiból, ahova jogtalanul bementek. A járási pártbizottság még mindig nem figyelt fel arra, hogy mi történik Gamáson. Másfajta munkára van szükség Évek óta folyó .harc ez Gamáson. Keresték, kutatták, honnan erednek a községben a különböző rémhírek, csak éppen cselekedni nem cselekedtek. Megfeledkeztek arról, nem elég az, hogy fennszó- val hirdetik a termelőszövetkezetek megszilárdításának politikáját, nem elég az, hogy beszélnek arról: erős, ütőképes pártszervezeteket kell létrehozni a tsz-ek segítésére; nem elég az, ha beszélünk csäk az osztályharcról, közben tűrik, hogy a kulákok nyíltan uszíthassanak a termelőszövetkezetek, a népi demokrácia ellen. Nem. Másfajta munkára van ma már szükség. Elemezni kell az egyes községek életét, foglalkozni kell problémáikkal, segítséget, tényleges segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához. -Ne féljenek kimenni azokra a helyekre, ahol még , probléma van, hanem azt igyekezzenek kommunista módon megoldani. Ilyen jelenségek, mint Gamás i községben vannak:, más községek- ben is fellelhetők. S a kommunis- ‘ tákat a cselekvés, a nevelés, a ta- ’ nítás, a harcosság jellemzi. Úgy j nyúljanak a tsz ek problémáihoz, j hogy abból mindenki megértse: r minden erőnkkel segítjük, támo- l gátjuk termelőszövetkezeteinket, * a falu szocialista bázisait. Zsurakovszki Mihály A csokölyiek az állattenyésztés felvirágoztatásáért dolgoznak A CSÖKÖLYI PAKASZTOK jó gazdák. Különösen szeretik az állattenyésztést. Ezt bizonyítja, hogy a község állatállománya a multévihez viszonyítva 125 százalékra, ezen belül a tenyészkocaállomány 228 százalékra emelkedett. Megnyilvánul a gazdák állatszeretete abban is, hogy a községben 35 darab tehén és 26 darab koca van törzskönyvi ellenőrzés alatt, ezenkívül 19 darab növendékbikát nevelnek a gazdák tenyésztésre. Ebből 3 darab már most eladásra vár, 5 darabot az országos mezőgazdasági kiállításra készítenek elő, de a többi is mind szép, gonddal nevelt növendékbika, amelyek, ha köztenyésztésbe kerülnek, nagyban hozzájárulhatnak a szarvasmarhaállomány minőségi javulásához, mert valamennyi a kaposvári mesterséges megtermékenyítő állomás törzsbikáitól származik. A csökölyi gazdák kezdetben féltek a mesterséges megtermékenyítés alkalmazásától, de amióta látják az eredményeket; semmi kifogásuk ellene. Különösen tapasztalható ez a bikanevelő gazdáiknál, mert az így született borjak erőteljesek, jó csontozatnak, egyszóval magukon viselik a kitűnő apaállat külső tulajdonságait és ebből kiindulva remélhető, hogy a belsőkre való hajlamot is hűen öröklik és örökítik is. Hogy ma már mennyire szívesen veszik a gazdák a mesterséges termékenyítést, azt igazolja az is, hogy mindegyik gazda azt a törzsbikát tartja a legjobbnak, amelyiktől az ő bikája származik. Tóth Lajos (tapsonyi) pl. a Szilvesztert dicséri és a saját növendékbikáját is Szilveszternek nevezte el. Birgés Jánosné szerint, a Néró a legszebb bika, az ő bikájának az apja. Persze, ugyanígy büszke bikája származására az a gazda is, akié a' Rekordtól, Heldtől vagy Eigertől származik, mert hiszen ezek a bikák valamennyien szépek, értékes tulajdonsággal rendelkeznek, aminek fontosságát egyre jobban felismerik az állattenyésztő. parasztok. NEMCSAK a szarvasmarhatenyésztők, nemcsak a bikanevelők a jó állattenyésztők a községben, hanem azok is, akik sertéstenyésztéssel1 foglalkoznak. A sertéstenyésztők közül is számos gazda határozta el ma: gát apaállatnevelésre. A gazdák lelkesedését látva remélhető, hogy rövidesen ezen a téren is lesznek eredmények és a csökölyi gazdák állatszeretete a sertéstenyésztést is hozzásegíti jónéhány értékes apaállathoz. A csökölyi gazdákból alakult Béke termelőszövetkezet tagjai, hasonlóan az egyéni gazdákhoz, ugyancsak szívesen foglalkoznak az állattenyésztéssel. Van a tsz-nek szép szarvas- marha- és szép sertésfarmja és ter- mésztesen innen sem hiányzik az istállóból a növendékbika. A tsz-nek 3 darab szérződtetett növendékbikája van, amelyek még kicsinyek ugyan, de ha kellő szakszerű nevelésben részesülnek, nem maradnak el a régi bikanevelő gazdák bikái mellett. a tsz Állattenyésztői közül dicséretet érdemelnek a tehenészet dolgozói. Különösen az utóbbi hónapokban — amióta az állami állattenyésztő-állomás rendszeres ellenőrzést és tanácsadást végez — tapasztalható értékes emelkedés a tejtermelés terén. A tehenészet fejési átlaga november hónapban 2.2 kg volt, ami decemberre 5 kg-ra, januárra 7 kg-ra, márciusra 7.8 kg-ra, áprilisra pedig 8.2 kg-ra emelkedett.- Az emelkedést a gondos ápolással, az istállórend pontos betartásával, majd az utóbbi időben tejelési pótabrak etetésével érték el. Ezeket az eredményeket még fokozni tudnánk, ha pl. a borjakat itatásos neveléssel nevelnénk, a jobb tejelő teheneknél pedig napi háromszori fejést alkalmaznánk. Reméljük, hogy az eddigi eredmények buzdításul szolgálnak a tsz állattenyésztőinek és a fejési átlag hamarosan a 10 kg fölé emelkedik, •ha az említett állattenyésztési módszereket is bevezetik. Csököly község tehát dicséretet érdemel az állattenyésztésért, azonban van egy kifogás alá eső dolog a községben — és ez szorosan összefügg az állattenyésztéssel —: elhanyagolt a közös legelő. A legelő egyrésze cserjés, bokros, legeltetésre alkalmatlan. Ezt a területet társadalmi munkával használhatóvá lehetne tenni, de erre a csökölyi gazdák —nem tudni miért — nem nagyon hajlandók. Ezideig a legelőnek csak egy kis részén történt gyomirtás, vakond- túrás-feregetés, pedig a legelőrehaj- tás' ideje elérkezett. A gondozatlan, gyomos, vakondtúrásos legelőn pedig az állatok nem legelnek. • JÓ LENNE tehát, ha a csökölyi állattenyésztők ugyanúgy törődnének a legelőápolással is, mint az állattenyésztéssel, mert. a gondozott legelő segítené őket a még jobb minőségű, edzettebb állatok nevelésében, ezenkívül pedig a takarmányozási költségeket is lényegesen csökkente-, né. Csokonai János állami állattenyésztő-állomás vezető, Nagyatád. Lyon (TASZSZ). Három napja, hogy Lyonban megnyílt a 36. nemzetközi vásár. • Lyon- lakóinak tízezrei, Francia_ ország és más országok üzleti köreinek képviselői keresik fel a szovjet pavilont, ahol nagy-érdeklődéssel tekintik meg a kiállított árucikkeket. A kiállítás vendégkönyvének bejegyzései bizonyítják, hogy a látogatók nagyra értékelik a szovjet pavilonban látottakat. Itovidesen megkezdődik a szőlőoltás A szőlőtermelők segítségére siettek a nagytétényi gumigyár lemezüzemének dolgozói, hogy a hiányzó raffiát műanyagból készült szalaggal pótolják. A pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy 1500 kg szőlőoltószalagot készítenek megtakarított anyagból. Ezt a mennyiséget már le is gyár' tották és így több mint 1 millió szőlőtő oltásához elegendő szalagot készítettek. Irtsuk sűrűsorú vetéseinkből a gyomot A gyomirtás valamennyi sűrűvetésű növényünknek igen fontos ápolási munkája. Különösen vonatkozik ez sűrűn vetett gabonaféléinkre és a lenre. A vadrepcével, a repcsényre- tekkel, vagy daravirággal erősen fertőzött gabonák és lenvetések nem adhatnak nagy termést. Még nagyobb- a kár, ha vetéseinket évelő gyomok lepték meg. A tarackbúza, békarokka, aeat a kultúrnövényt megfojtja. Sokszor egész nagy foltokban lepi meg az elhanyagolt táblákat. Áz első gyomirtást a tavaszi boro- nálással őszi gabonáinknál már legnagyobb részben • elvégeztük. A borona éles fogai a nagyobb levéllel rendelkező, rövidebb gyökerű _ gyomokat kiráragatták, de a későbben kelő <és mélyebben gyökerező gyomokat ezzel nem irtottuk ki. A gyomok magvaikkal évről-évre nagymértékben fertőzik 'a talajt, kártételük — ha nem védekezünk idejében ellenük — igen nagy lehet. Ne tévesszük szem elől, hogy amíg egy szem elvetett kultúrmagból 10— 30 szem termést várhatunk általában, addig egy élelmes gyommag magtermése többezer is lehet. A kalászosok közül áz acatot annak megjelenése után, tehát most hamarösan időszerű kiirtani, ezt az irtást azonban legkésőbb a gabonák szárbaindulása előtt el kell végezni. Az acat tökéletes kiirtása csak gyökerestől való kihúzása, vagy a föld felszíne alatti elvágás útján lehetséges.- Leggyorsabban botra erősített u. n. böködővel végezhetjük el. Helyes, ha a gyomirtást szükség szerint kétszer is elvégezzük. Ebben a korban gabonaféléink jól bírják a taposást, mégis nagyon kell ügyelnünk arra, hogy ha a talaj sáros, akkor ne menjünk rá. Őszi gabonáink közül a dúsabb fej- iődésű rozsot nem kell gyomlálni, acatolni, az elnyomja a gyomokat, de a búzánál, ősziárpánál végezzük el a gyomirtást. Nem szabad megvárni, amíg a gabona 25-—30 cm magas lesz, mert akkor már nehezebb a gyomok felhúzása, vagy -kibüködése. A fiatal len nagyon érzékeny a taposásra. Itt, legalkalmasabb, iha a 10 cm magasságúra megnőtt lent kezdjük gyomlálni. Sáros föld esetén különösen nagy kárt tehetünk a lenben gyomlálás alkalmával. Nagyon ügyeljünk arra, hogy a gyomlálok lehetőleg a sorok között haladjanak. Gázosán hagyott lenben a gépi nyüvés nein vezet sikerre, itt a' gép sorozatosan elakad, teljesítménye alacsony marad. Sűrű sorban vetett növényeink ■gyomlálásával lehetőséget nyújtunk azoknak az egyenletesebb, jobb fejlődésre, egyidejűleg pedig megakadályozzuk a gyomoknak következő évben való szaporodását és egyidejűleg ezzel is hozzájárulunk a magasabb termésátlagok eléréséhez. Hámori Ferenc növénytermelési előadó. A szovjet pavilon sikere a lyoni nemzetközi vásáron
