Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-27 / 99. szám
Kedd, 1954 április 27. SOMOGYI NÉPLAP 3 Üzemeink jelentik... A MASZOLAJ Siófoki Ásványolaj- vezeték Vállalat dolgozói hiánytalanul teljesítették a pártkongresszus tiszteletére tett, vállalásaikat. Az első negyedéves tervet a vállalt 110 százalékkal szemben 115.4 százalékra teljesítették. Közel 640 ezer forint értékű munkát végeztek terven felül. Az önköltségcsökkentésre, anyagtakarékosságra tett vállalásaikat is jelentősen túlteljesítették, s ezze! 22.570 forintot takarítottak meg. Kiemelkedő eredményt értek el a villamosenergiával való takarékosság területén is. Az első negyedévben 118.213 kilowattóra áramot takarítottak meg több mint 41 ezer forint értékben. * *• * A Kaposvári Textihnűvek az év elején jelentősen elmaradt a terv teljesítésével. Az üzem dolgozói és vezetői a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásukban megfogadták, hogy a minőség és a fonalegyenlőtlenség állandó javítása mellett, a pártkongresszusig behozzák elmaradásukat. Eddig 9.900 kg-ot. törlesztettek adósságukból, a fonalegyenlőt- lenséget pedig 12.5 százalékról 11.2 százalékra csökkentették. w 'X- -5ÍA Kaposvári Gazdasági Vasút Vállalat nem teljesítette első negyedévi tervét. A vállalat dolgozói kongresz- szusi vállalásukban megfogadták, hogy pártunk III. kongresszusának napjáig letörlesztik adósságukat. Az április 10-től 20-ig terjedő dekádban már 110 százalékra teljesítették tervüket. Különösen jelentős a balaton- fenyvesi üzemfőnökség dolgozóinak eredménye, akik áprilisi tervüket ez- ideig 220 százalékra teljesítették, s ezzel a kongresszus tiszteletére tett vállalásaikat is túlszárnyalták. * * * A Kaposvári Nagymalom dolgozói első negyedévi tervüket túlteljesítve, április 24-ig befejezték az április hó- tapra előirányzott tervüket is. Külön dicséret illeti a javítóműhelyek dolgozóit, akik jó munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy műszaki hibából kifolyólag üzemzavar nem volt. Az üzem dolgozói kivétel nélkül teljesítették kongresszusi felajánlásaikat, s május elsejére újabb vállalást tesznek. Termelési tervük túlteljesítése mellett nem feledkeztek meg a vas- és fémhulladékgyüj- tés jelentőségéről sem, vállalásukat itt is túlteljesítették: 4.5 mázsa ócskavassal többet gyűjtöttek be, mint amennyit eredetileg terveztek. * * # A Somogymegyei Nyomdaipari V. dolgozói is becsülettel teljesítik kongresszusi vállalásaikat. Kiemelkedik Mayer Géza gépszedő 185, Horváth József kéziszedő 152, Knoch Mária berakónő 113, Felczán Gyuláné 138, és Porkoláb József könyvkötő 150 százalékos átlagteljesítménye. A vállalat 128.1 százalékra teljesítette első negyedévi tervét. A marcali állami gazdaság dolgozói a mezőgazdasági határozat végrehajtásán dolgoznak A MARCALI ÁLLAMI GAZDASÁG dolgozói jelentős vállalásokat tettek pártunk III. kongresszusának tiszteletére. A felajánlások nagyré- sze a tavaszi mezőgazdasági munkák időbeni megkezdésére, határidő előtti elvégzésére irányultak. Vállalásuk teljesítéséhez már január hónapban hozzákezdtek, aztán folyamatosan teljesítették fogadalmukat, ahogy a soronlévő mezőgazdasági munkák következtek egymás után. Első és legfontosabb feladatuk volt még január hónapban a gyengén telelt őszi vetések fejtrágyázása. 100 hold őszi vetésüket még a hóolvadás előtt szervestrágyával felültrágyázták: apró fekál-, baromfi- 'trágyával és komposzttal, amelyből kataszteri holdanként 30 mázsát szórtak ki a vetésekre. 400 hold ugyancsak őszi vetést nitrogénműtrágyával íejtrágyáztak két részletben, először a fogasolás előtt, másodszor pedig szárbaindulás előtt. A tavaszi gyomirtást közvetlen a fo- gasoíás után elvégezték, ezzel elősegítették az őszi vetések gyorsabb fejlődését. Hóolvadás után, amint a talajra rá lehetett menni, az összes mélyszántott területet azonnal simí- tózták és fogasolták, ezzel a eljárással a téli csapadékot a kultúrnövények fejlődésére tárolni tudták. A tavaszi vetési munkálatokat a vidéknek legjobban bevált módszer szerint és a talajművelő eszközök jó megválasztásával kezdték meg. A vetést a kukorica kivételével befejezték, már a cukorrépa sorközi sa- rabolását is megkezdték. A rétek és legelők fejtrágyázását és ápolását időben elvégezték. 100 holdon a hiányzó nitrogénműtrágyát fekál-, aprótrágyával kevert szuperfoszfáttal pótolták. SZÉP EREDMÉNYEKET értek el az egyéni vállalást tett dolgozók is vetési munkálatokat 120 százalékra teljesíti. A borsóvetésnél szép eredményt ért el Császár János, vállalását jóval túlteljesítette: eredménye 140 százalék. Kalota László fogatos munkacsapatvezető vállalását ugyancsak jóval túlszárnyalta: a vállalt 120 százalék helyett 169 százalékos munkacsapatának az eredménye. Pfaffaics Sándor brigádvezető ag- ronómus versenyre hívta a központi major brigádvezető agronómusát a tavaszi munkálatok 120 százalékos teljesítésére. A brigád szép eredményekkel büszkélkedhet: teljesítményük elérte a 154 százalékot a vetési munkálatoknál. Ezt az eredményt tartják is. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN dolgozók közül a legjelentősebb vállalást Hoss Károly fejőgulyás tette, aki vállalta, hogy a 7 literes fejési istállóátlagot 9.5 literre emeli. Vállalásának becsülettel eleget tett: a 9.5 liter helyett 10.8 literre emelte az istállóátlagot. Hoss Lajos ugyancsak fejőgulyás a gazdaságban, ő 9.5 literes istállóátlag elérését vállalta, ezt máris teljesítette. Szép eredményt ért el még a fejési átlag növelésében Szabó Vendel fejőgulyás, aki 8 literről 10.5 literre emelte a fejési átlagot, ezzel vállalását 100 százalékra teljesítette. A gazdaság valamennyi dolgozója tett felajánlást pártunk III. kongresszusa tiszteletére. A dolgozók vállalásának egyrésze még nem értékelhető, mert többen a növényápolási munkák jó elvégzésére tettek vállalást, vagy az állattenyésztésben dolgozók közül sokan az ellési átlag növelésére és a súlygyarapodásra. E vállalások teljesítése majd csak a jövőben mutatkozik meg. A szőlészetben dolgozók eredményei máris szépek. Pozsgai Károly szőlészeti munkacsapatvezető vállalta, hogy a szőlő tavaszi munkálatait 125 százalékra teljesíti munkacsapatával. Munkacsapata jó munkát végzett vállalásuk teljesítésében: 150 százalékra teljesítették fogadalmukat a szőlőmetszésben és mélykapálásban. Nagyban ösztönözte a dolgozókat vállalásaik teljesítésére az emberekről való jó gondoskodás. A védőruhákat és munkaruhákat biztosították a gazdaság dolgozóinak, ugyanígy a tisztálkodási lehetőség is biztosítva van. A mosdókat felépítették, ebben a negyedévben a fürdő is elkészül. Hamarosan felépül a kultúrterem, amely biztosítja a dolgozók szórakozási lehetőségét is. A tavaszi vetési munkák jó elvégzésével felkészültek a gazdaság dolgozói a növényápolásra is. A cukorrépa sarabolását már megkezdték, amelynek befejezésével megkezdik a takarmányrépa sarabolását is és a cukorrépa egyelését. A növényápoláshoz szükséges gépeket, lókapákat, kultivátorokat és küllőskapákat kijavították, amelyek készen várják a növényápolási munka teljes megkezdését. A GAZDASÁG DOLGOZÓI továbbra is harcoljanak becsületesen a még nem teljesített vállalások valóraváltásáért, a növényápolási munkákban is mutassák meg, hogy pártunknak adott szavukat valóra- váltják és hozzájárulnak mezőgazda- sági termelésünk növeléséhez. fogadalmaik valóraváltásában. A gépcsoport vezetője, Veres Ferenc elvtárs vállalta, hogy az erőgépeket és felszereléseiket a tavaszi munkák megkezdése előtt szocialista megőrzésre adja át jegyzőkönyvileg a traktoristáknak. Az üzemanyaga szükséglet kielégítésére minden traktoristának 3—3 darab üzemanyagos hordót és egy olajos kordét biztosít. Az üzemanyagfeltöltésnél biztosítja azt, hogy az üzemanyagot szállító kocsi mindig pontos időre a traktorokhoz szállítja az üzemanyagot. Vállalását becsülettel teljesítette mind az üzemanyag biztosítása, mind a gépek jó karbantartása terén. Zsinics Béla traktorista felajánlotta, hogy tavaszi tervét 120 százalékra teljesíti és a feleslegesen használt üzemanyagot a minimumra csökkenti. Vállalását 135 százalékra teljesítette. Sváb József és Molnár János traktorosok párosversenyben vannak egymással a tavaszi mezőgazdasági munkákban. A versenyben Sváb József halad az élen, aki a vállalt 120 százalék helyett 125 százalékot ért el, ■ versenytársa, Molnár János pedig mindössze 70 százalékra teljesítette vállalását. Az állattenyésztésben dolgozók közül sokan teljesítették már kongresz- szusi vállalásukat. Császár János fogatos vállalta, hogy fogatos brigádjával a tavaszi i .. Az élet napról-napra gyarapodik és az emberek napról-napra jobban megtanulnak kérdezni. Ki fog felelni nekik? . . . Értitek-e annyira az életet, hogy megmagyarázzátok a többieknek? Érzi- tek-e saját korotok igényét, érzitek-e a jövőt . . . ?« — kérdezte Gorkij a szovjet művészektől, de feltehetjük ezt a kérdést a magyar művészeknek, közvetlenül a somogyi művészeknek is. S a művészek elsősorban alkotásaikban adhatnak választ. A megye dolgozóinak igénye mind anyagi, mind kulturális téren egyre nő s ezt a megnövekedett igényt a művészeknek tartalmas, realista művekkel kell kielégíteniök. Megszűnt már a somogyiak közömbössége a művészettel szemben, de megszűnt az az idő is, amikor a Balázs Jánosoknak : is a többi festőművésznek nyomorogniok kellett, hogy alkothassanak. Somogy nagy művészeket adott a hazának. Olyanokat, mint Zichy, Rippl-Rónai, Vaszary, Bemáth Aurél és a többi. S vájjon ma nincsenek tehetséges művészek Somogybán? Vájjon csak az a kis, pár főből álló csoport él és dolgozik, akikről tudunk, akik a kiállításokon nagynéha szerepelnek? Nem, Somogybán több tehetséges művészt lehet' találni, csak fel kell kutatni, elő kell keresni az elfeledettségből. elhagyottsá- gukból őket, hogy választ adjanak, megmutassák: érzik a kor igényét, akarnak és tudnak életszerű, magas- színvonalú, reális alkotásokkal népünk szolgálatába állni. Kovács Jenő József egyike ezeknek az elfeledett, elhanyagolt művészeknek. Alkotásai közéi 15 éve hogy nem szerepeltek a nyilvánosság előtt. A felszabadulás előtti években visszahúzódott, nerti akarta az akkori rendet szolgálni. 1945 után, amikor a művészek is mozgolódni kezdtek, Kovács Jenő József jelentkezett. — Ugyan — legyintettek akkor — mit akar ma a tájképekkel, a somogyi erdőkkel, kit érdekelnek azok? — Kovács Jenő ismét visszavonult, de az elutasítás nem törte le. Tovább járta a somogyi erdőket, réteket s alkotott . . . Amikor ismét jelentkezett — ez egy-két évvel ezelőtt történt — tájképeit ismét »semleges« témának nevezték a mindenáron »marxistás- kodni« óhajtó, de egyben Kovács Jenőben komoly tehetségű művész-ve- télytársat sejtők. — Nincs szükség rá — jelentették ki s ezzel az üres, nagyképű és kártékony értékeléssel elárulták, hogy a marxizmus alapelveiről, a művészetről a leghalványabb fogalmuk sincsen. Kovács Jenő a nagyképű »értékelés« ellenére is tovább alkotott s képei, amelyek hűen visszaadják a somogyi tájat — bizonyítékai annak, hogy képes élethű, eszmei lelkesültséggel átfűtött és A soros kukoricavetés új szovjet agrotechnikája A Szovjetunió baráti segítsége megmutatkozik abban is, hogy termelési tapasztalatait velünk is ismerteti. Ezeket az eljárásokat nekünk a termelésben, a mi sajátos viszonyainknak megfelelően kell alkalmaznunk. A mi viszonyainknak legmegfelelőbb eljárást kis- parcellás (0.5—1 kh) üzemi kísérletekkel állapíthatjuk meg. Me' gyénk mezőgazdasági szakembereinek figyelmét felhívom a következő kukoricavetési eljárásra, s ajánlom, hogy több évi üzemi ki' sérletekkel állapítsák meg alkalmazásának' részletes menetét. Több gazdaság eredményét összevetve a jövőre nézve értékes tapasztalatokra tehetünk így szert. A cskalovi kolhozban nagyon jó eredményt értek el a kukorica barázdás vetésével. 1948-ban 25 hektáron a kukoricát barázdába ve' tették és mellette 25 hektárt hagytak kontrollterüleként. A kukoricatermesztésre szánt te_ rületet ősszel megszántották 25— 30 cm mélyen, tavasszal fogasok ták, áprilisban és május első felében kultivátorral és kapcsolt fogassal mindkét területet megmunkálták. A harmadik kultivátoro- zást és boronálást vetés előtt végezték. A traktoros vetőgép elé kapcsolt barázdametsző 20 cm mély barázdát vágott, a barázdák egymástól való távolsága 80 cm. (Nálunk a kukorica sortávolsága 70 cm.) A vetőgép csoroszlyái a barázda' alját további 3—4 cm-rel kimé' lyítve, a magot ebbe a mélyedésbe vetették el. A vetőgép mögé közönséges simítót kapcsoltak, amely a barázdákat felényire temette el, úgyhogy a mag kb. 12 cm mélyre került. (Ha simítóval nem tudjuk 12 cm-re takarni a magot, akkor magtakaró fogast használjunk.) Amikor a kukorica 12—15 cm magasságot, a barázdagerincnél valamivel többet ért el, a felszín kiegyengetésére és a növény fel" töltésére a sorokkal átellenesen megfogasolták, kiegyelték, kétszeri sorközi művelést adtak traktoros kultivátorral, s a sorokat kétszer kézi kapával kapálták meg. Virágzás idején háromszori beporzást végeztek. Ebből a célból két lovas egy 20 méter hosszú kötéllel, amely a növényeket érintette, áthajtott a kukoricatáblán, miáltal a vetések kiegészítő beporzását és a nagyobb magképződést előmozdították. A barázdába vetett kukorica átlagosan 220 mázsa', a szokásos eljárással termesztett 50 mázsa termést adott hektáronként. A barázdás vetés előnyét abban foglalhatjuk össze, hogy a mag nedves talajba kerül, a növény gyökérrendszere mélyebb rétegben foglal helyet, fejlődésében nem nélkülözi a talajnedvességet. A növény feltöltése után a talaj felszíni rétegében további gyökérképződés válik lehetővé, ezáltal a gyökérrendszer és a földfeletti rész növekedése erősödik és a termés emelkedik. Barázdametszőt vagy traktoros kultivátorból készíthetünk, vagy 4—5 lóvontatású burgonyatöltö- getőt kapcsolunk össze. A kísérlet értékelése érdekében jegyezzük fel a fenologiai adatokat, valamint a terméseredményt mind a barázdás vetésnél, mind a kontrollparcelláknál. Az adatok összehasonlítására és a kísérlet értékelésére pedig a M. T. mezőgazdasági osztálya annak idején bizonyára megteszi a szükséges lépéseket. Jezerniczky Lajos agronómus Kaposvár, gépállomás. Eredményesen dolgoznak a böhönyei földművesszövetkezet fémgyüjtői A böhönyei földművesszövetkezet a korábbi fémgyűjtések alkalmával mindenesetben teljesítette fémgyüjtési előirányzatát. Az idei fémgyüj tőhónapban ismét nagy lelkesedéssel fogtak munkához és munkájukat már eddig is siker koronázta. Április 11-én és 25'én, vasárnap a szövetkezet valamennyi dolgozója résztvett a gyűjtésben. Nagy segítséget kaptak a böhönyeiek a helybeli iskola úttörőcsapatától. Az úttörőfiatalok eddig mintegy 60 mázsa vasat gyűjtöttek össze. A böhönyei földművesszövetkezet dolgozói eddig 240 mázsa vasat gyűjtöttek. Különösen az étkezde dolgozói végeztek jó munkát, de az elért szép eredmény a szövetkezeti dolgozók kollektíváját és Simon István ügyvezető munkáját dicséri, aki nemcsak kitűnően mogósít, hanem a gyűjtésben személyesen is az élenjárók között van. FEJŐGÉPEK SOROZATGYÁRTÁSA A malomgépgyár jól bevált régi gyármányai, a tárházi berendezések mellett nagymennyiségű mező- gazdasági kisgépet is gyárt az idén. Most készítik elő a fejőgép sorozatgyártását. Az idén a terv szerint 280 fejőgépkészletet gyártanak és pártkongresszusi vállalásuk alapján a szerszámok nagyrésze már el is készült. A 280-ból 260-at már meg is rendeltek a tejgazdaságok. Szükségünk van minden becsületes művészre, aki alkotásaiban a népet kívánja szolgálni társadalmunkat őszintén szolgáló reális művek alkotására. Művészete azóta teljesen kibontakozott. Képei, amelyek egyelőre csak a műteremmé átalakított lakószobát díszítik, a somogyi erdők s rétek világába vezetik a szemlélőt. Szépségükkel, érdekességükkel, technikái fejlettségükkel és elsősorban tartalmukkal azt mutatják, hogy Kovács Jenő igen jelentős lépésben haladt előre a valóság ábrázolásában, ami különösen nehéz, amikor tájképekről van szó. Kovács Jenő az az ember, aki szereti ezt a hazát, s a tájat nem a kiváncsi turista szemével nézi, hanem a művész szemével. Zsdánov elvtárs mondotta: ». . . természetesen nem minden zseniális, ami közérthető, de a művészetben minden zseniális közérthető . . . « Kovács Jenő művészete életszerű, nem bújik a formai »halandzsa« ködfátyla mögé, hanem az igazihoz, a természethez hű vonásokkal és színekkel mondja el az eszmei tartalmat, a táj szépségeit. Szakadatlanul az erdőit járja, tudja, hogy a gondos környezettanulmány elengedhetetlen feltétele a realizmusnak, a valóság ábrázolása csak a valóság ismeretének birtokában lehetséges. S ezt képei hűen vissza is adják. Hihetetlen erő hatja át képeit, egyéniségének közvetlen ereje, ami annyira jellemző egész művészetére. Színeinek ereje — széles ecsetkezelése — a tónusok gazdag változatának ad tág teret s ugyanakkor az ábrázolás élményszerű hitelessége ad még erőt képeinek. Valami új, a régi tájképeken nem látható hatja át erdei képeit — s ez a művész mondanivalója, amely életet önt a tájba. Kovács Jenő méltó folytatója a tájképfestészet terén a nagy somogyi festőművészek életművének. Vázlatai, tervei mutatják azt, hogy szüntelenül keresi az újat s témáiban egyre jobban a ma felé fordul. Ma még kevesen ismerik a megyében, alkotásairól alig néhá- nyan tudnak s ez elsősorban a képeire »semleges témát« ráfogok s őt a nyilvánosság elől elzárók hibája. 1954-et írunk s a tájképeket ma nem látjuk »semleges témának«. Szükségünk van minden becsületes művészre, aki alkotásaiban a népet kívánja szolgálni. Szeretjük a hazát, amelyben élünk, s meg akarjuk ismerni tájait, amelyeket a művész keze életszerűen, reálisan, nem csupán esztétikai szemléletre nevelve ad vissza. Kovács Jenő és megyénk több, elfeledett művésze alkotásaival bebizonyította s bizonyítja, hogy érzi a kor igényét, velünk akar haladni, alkotásaival részesévé akar lenni a szocialista kultúráért vívott harcnak. Hinnünk kell önvallomásukban, hinnünk kell ígéretük őszinteségében s minden támogatást meg kell adnunk, hogy azt valóra is váltsák. — Nagy Tamás —
