Somogyi Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-04 / 80. szám
ÉLJEN ÁPRILIS 4, FELSZABADULÁSUNK NAGY ÜNNEPE! B ft MAGVftR DOLGOZOK PAPUA WtbYH PA'RT BIZOTTSÁGIMÉI' LA P XI. évfolyam, 80. szám. ÁRA 50 FILLÉR ——— EEaEaKgjElgBgl Vasárnap, 1954 április 4. SZABADSÁGUNK SZÜLETÉSNAPJA Április 4-e szabadságunk születésnapja, a magyar nép új honfoglalásának napja. Ez a nap történelmünk legnagyobb fordulópontja, mely elválasztja a rabság ezer évét a szabadság korszakától. Elválasztja bukott forradalmaink időszakát a magyar nép szabadságának végső diadalától. Ez a nap szüntette meg a magyar nép kiszolgáltatottságának, magárahagyottságának korszakát. Kilenc esztendeje, hogy szabad, független országban él népünk, hogy örök testvéri barátság fűzi népünket az emberi haladás élén járó Szovjetunióhoz, a szocializmust építő népi demokráciákhoz, a győzelmes béketábor szabad népeihez. Kilenc esztendeje űzték ki a Szovjet Hadsereg katonái hazánk földjéről a fasiszta elnyomókat, mentették meg Magyar- országot a teljes pusztulástól. Ezen a napon mélységes hála tölti el népünket a felszabadító Szovjetunió iránt, amely kitárta előttünk az új élet kapuit, s fáradhatatlan segítőkészséggel állt mellettünk kilenc esztendő nehéz küzdelmeiben és munkájában. Országunk új történelme kezdődött 1945 április 4-én. Az elmúlt kilenc esztendő új életet hozott mindenegyes magyar falu és város, mindenegyes magyar dolgozó számára. Elmúlt az a világ, amikor a földesúr, a bank, a kulák, a szolgabíróság a dolgozó parasztok földjére és kenyerére tört, amikor a munkanélküli •munkásoknak munkáért, kenyérért kellett tüntetniük. Hol van az az idő megyénkben is, amikor nem volt egy valamirevaló üzem, ahol a munkás munkát és kenyeret talált volna, amikor még a Kaposvár-környéki dolgozó parasztok sem tudták értékesíteni terményeiket, s elvesztve földjüket, egymásután váltak cselédekké a földesurak, a kulákok birtokán. Az ötéves terv nyomán felépült megyénk, az ország büszkesége, a Kaposvári Textilmű és még egész sor üzem fejlődött megyénkben és ad munkalehetőséget. Megyénk dolgozó parasztjai is sokat kaptak népi demokráciánktól. Megszabadultak a földesúri, a kulák igától, megnyílt előttük a boldog paraszti élet útja. Az elmúlt években sok nehézséget küzdött le hős munkásosztályunk, szorgalmas dolgozó parasztságunk. Az elmúlt esztendők kemény harcokban teltek el. Kilenc évvel ezelőtt az életet kellett megindítani az országban, a romokból kellett újjáépíteni hazánkat Pártunk vezetésével. a Szovjetunió segítségével harcolni kellett azért, hogy a munkás- osztály szilárdan a hatalom birtokosa legyen, hogy szövetségesével, a dolgozó parasztsággal a szocializmus építését megkezdhesse. Eredmények sora hirdeti e harc győzelmét. Felszabadulásunk kilencedik évfordulója nagy munkában találja népünket: a pártunk határozata nyomán kidolgozott kormányprogramul va’óraváltásán munkálkodik. Ez a Programm vonzóerejével maga köré tömörítetté az ország lakosságát, erős egységbe kovácsolta az ország- éoHő erőket. Fokozni a dolgozók jólétét, ez a. szocializmus építésének jelenlegi szakaszában a párt legfőbb célja. A kormányprogramm egész népünk létérdekeit fejezte ki s az egész országot arra sarkalta, hogy lelkes, szorgalmas munkával segítsen győzelemre vinni;' megvalósítani pártunk célkitűzését. A programmra népünk a munkapadok mellett, a földeken, az iskolákban, kutatóintézetekben adott méltó választ. Elismeréssel kell beszélnünk azokról a nagyszerű teljesítményekről, amelyekkel már eddig is hozzájárult dolgozó népünk a párt határozatának, a kormány programmjának sikeréhez. Az új szakasz legnagyobb feladata a mezőgazdasági termelés fokozása, a magyar mezőgazdaság felvirágoztatása. Megyénk dolgozó parasztságára, mezőgazdasági szakembereire e téren komoly feladatok hárulnak. Ka- posvölgye virágzó állattenyésztését, a somogyi földek termékenységének növelését kell megvalósítanunk. Pártunk és kormányzatunk megtette már eddig is és megteszi a továbbiakban is a magáét. Az elmúlt kilenc hónap alatt kormányzatunk át- 1 állította a népgazdasági terveket, j egész gazdasági életünket, hogy való- raváltsuk a mezőgazdasági termelés fejlesztésének feladatait. Egymásután jelentek meg a rendeletek, melyek a dolgozó parasztságnak nyújtottak segítséget, növelték termelési kedvüket. Csak a tavalyi beadási hátralékok törlése 235.5 millió, a gépállomási díjtartozások elengedése 115.5 millió, a szerződéses növények árának felemelése mintegy 208 millió forint megtakarítást, illetve eny- nyivel több pénzbevételt jelent fal- vaink lakóinak. De ezenkívül lehet még beszélni a földhaszonbérlés sza- baddátételéről, az 50 millió forintos termelési hitelről, a paraszti adóterhek több mint 500 millió forintos csökkentéséről — és a kormány számos más olyan intézkedéséről, mely azokat is meggyőzte terveink, szándékaink helyességéről, akik kezdetben esetleg kétkedéssel, hitetlenkedve fogadták a kormány programm- ját. A dolgozó parasztság válasza nem is késik pártunk és kormányunk intézkedéseire. A falu népe odaadó, bő termést ígérő munkájával mutatta meg szeretetét, bizalmát államunk iránt. Dolgozó parasztságunk soha nem látott lelkesedéssel végzi a tavaszi munkákat és becsülettel teljesíti állam iránti kötelezettségét. Pártunk III. kongresszusának tiszteletére hatalmas versenymozgalom bontakozott ki megyénkben is. A Megyei Pártbizottság kongresszusi versenyzászlajáért küzdenek a járások és egymásután küldik a győzelmi jelentéseket pártunknak a tavaszi szántás-vetésben, a begyűjtésben elért sikerekről. De a továbbiakban is e'engedhetetlen, hogy a falu népe, a termelőszövetkezetek, az egyénileg gazdálkodók lelkesen harcoljanak a kormányprogramm valóraváltásá- ért. Nagyobb gonddal, nagyobb szakértelemmel, s ha az idő úgy kívánja, nagyobb gyorsasággal munkálják meg földjüket és ápolják a növényeket. Segítsék dolgozó parasztjainkat megyénk mezőgazdasági szakemberei. Nagyon sokat vár pártunk és kormányzatunk a gépállomásoktól, az agronómusoktól, akiknek segíteniük kell dolgozó parasztságunk harcát a magasabb terméshozamok eléréséért. A szocializmus építése jelenlegi szakaszában nagy a feladata pártunknak, a kommunisták felelőssége óriási a párt célkitűzéseinek valóra- váltásában. Az újonnan megválasztott pártvezetőségeknek, pártválasztmányoknak minden segítséget meg kell adniok a falu népének, hogy tártunk célkitűzéseit megvalósíthassuk. Azok a jó kezdeményezések, melyek járási pártértekezleteinken, a városi és megyei pártértekezleten elhangzottak, termékenyítsék meg nártszervezeteink munkáját. Gondoskodás a dolgozókról — pártunk politikájának lényeges része. Ne feledkezzenek meg erről párt- és állami szerveink- Gondoskodás a doi- gozó emberről — ^örvény a mi államunkban, amelyet mindenütt végre kell haitani. Jó munkát úgy várhatunk üzemeinkben, hivatalainkban, kereskedelmi szerveinkben, a népművelésben egyaránt, ha állandóan gondoskodunk a dolgozókról. Felszabadulásunk 9. évfordulóját olyan időkben ünnenel.iük. midőn a béke erői világszerte jelentős sikereket érnek el a háborús tervek megakadályozásában. A mi nénünk békét akar, gondosan megművelt földeket és jól öntözött réteket, gazdag szőlő- és gyümölcstermést, modern szerszámgépeket és járműveket, több és jobb ruházati cikket, továbbá jólfelszerelt iskolákat, kitűnő színházi előadásokat és művészi festményeket. Ez a mi célunk, ez a mi politikánk és nemcsak belpolitikánk, hanem külpolitikánk is. Felszabadulásunk 9. évfordulóján a magyar nép, megyénk népe is harcokban és munkában edződve, sikereken lelkesülve, még egységesebben sorakozik fel a Magyar Dolgozók Pártja és annak Központi Vezetősége mögött. Hálával, odaadó szeretettel és hűséggel fordul felszabadítónk, a Szovjetunió felé. Április 4-e: nemzetünk újjászületésének napja Díszimnepség felszabadulásunk 9. évfordulója alkalmából az Operaházban A legnagyobb nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulása 9. évfordulója alkalmából a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, s a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa szombaton este díszünnepséget rendezett az Operaházban. A díszünnepség elnökségében foglaltak helyet Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő, a minisztertanács első elnök- helyettese, Hegedűs András, a minisztertanács első elnökhelyettese, Apró Antal, a minisztertanács eT nökhelyettese, Ács Lajos, Hidas István, Zsofinyecz Mihály, Földvári Rudolf, Kristóf . István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Bata István altábornagy, honvédelmi miniszter, Szalai Béla, az Országos Tervhivatal elnöke, az MDP Politikai Bizottságának póttagjai, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, valamint a magyar politikai, tudományos és művészeti élet több más kiváló képviselője. Résztvettek az ünnepségen a budapesti diplomáciai képvisele’ tek vezetői, élükön J. D. Kiszel- jov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg az ünnepséget. DOBI ISTVÁN ELVTÁRS BESZÉDE Tisztelt ünneplő közönség! Kedves Elvtársak! Szeretettel üdvözlöm a hazánk felszabadulásának 9. évfordulója alkalmával rendezett ünnepség minden részvevőjét. Kilenc esztendeje, hogy a dicső Szovjet Hadsereg hősi áldozatok árán felszabadította Magyarországot és ezzel megnyílt népünk felemelkedésének, új, szabad élete kibontakozásának útja. Ezért is tekint minden magyar dolgozó hálatelt szív' vei nagy barátunkra, a Szovjetunióra. Kedves elvtársak! Kilenc év általában kicsiny idő egy nemzet életében, de a felszabadulás óta eltelt kilenc esztendőt naggyá tette, egész történelmi korszakká formálta a felszabadult, ereje tudatára ébredt dolgozó magyar nép. Nemcsak a háború okozta sebeket gyógyította be, nemcsak a népgazdaság helyreállításának hatalmas munkáját végezte el ez idő alatt, hanem pártunk útmutatásai, a munkásosztály vezetése mellett hozzálátott a szocializmus felépítéséhez. És most folytatjuk ezt a munkát. Folytatjuk úgy, hogy a szocialista építéssel együtt az eddiginél gyorsabb ütemben emel’ kedjék dolgozó népünk jóléte, hiszen népi demokráciánk minden vívmánya, alkotása az ő dolgos keze nyomán jött és jön létre. Ünnepségünket ezennel megnyitom és felkérem Apró Antal elvtársat, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagját, a minisztertanács elnökhelyettesét, tartsa meg ünnepi beszédét. Ezután Apró Antal, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. APRÓ ANTAL ELVTÁRS BESZÉDE Tisztelt ünneplő közönség! Kedves Elvtársak! A Nagy Honvédő Háborúban a dicső Szovjet Hadsereg katonái a megvert német fasiszta hadsereget üldözve 1844 őszén hazánk földjére léptek, hogy Magyaror" szágot, a magyar népet felszabadítsák a német fasiszták uralma alól. A hosszú hónapokig tartó hősies' felszabadító harc eredményeképpen 1945 április 4-én a Szovjet Hadsereg hős katonái végleg kiűzték hazánk területéről az évszázados ellenségünket, a német elnyomókat. A felszabadulás történelmi fordulatot jelentett a magyar nép életében. A magyar állam megalapítása óta nem volt ilyen nagy esemény nemzetünk történelmében. A dicső Szovjet Hadsereg győzelme nyomán népünk a Szov' jetuniótól kapta meg mindazt, amiért szabadságharcainkban a magyar nép legjobb fiai évszázadokon át életüket adták: a szabadságot! Még folytak a harcok Budapesten, amikor 1944 december 21-én Debrecenben összeült az ideiglenes nemzetgyűlés és megalakult az ideiglenes nemzeti kormány, amelyben vezető, kezdeményező erő kezdettől a kommunista párt volt: A kormány első nyilatkozatában megállapította, hogy Mo' hács óta nem zuhant ilyen mélyre az ország. A kormány legfontosabb feladatának tartotta’ a fegyverszünet megkötését, az ország gazdasági talpraállítását, a parasztság évszázados álmának, a földreformnak sürgős végrehajtását és az új magyar nemzeti haderő megteremtését. Ki ne emlékezne az 1944—45'ös háborús időkre, a németek és nyilasok által kirabolt országra, a feldúlt városokra, falvakra, kifosztott üzemekre, az üres raktárakra, az éhező gyermekekre, arra a bizonytalanságra, amely eltöltötte az embereket a jövőért, a családért, a legszükségesebb munka- és ke' nyérgondok miatt. A Szovjetunió kormánya segítette és talpraállította az elesett, elszigetelt magyar népet. A felszabadító szovjet csapatok osztottak először élelmet az éhező lakosságnak, Budapesten a gyermekek és felnőttek ezreit a szov jet katonák mentették meg az éhhaláltól. A Szovjet Hadsereg adott gabonát, húst a lakosságnak, üzemanyagot a gépek elindításához, vetőmagot az első tavaszi mezőgazdasági munkákhoz a felszabadult földeken. A felszabadító Szovjetunió népeitől kaptuk a legtöbb segítséget az új élet elindításához, a független, demokratikus Magyarország megteremtéséhez és az ország újjáépítéséhez is. így lett április 4-e nemcsak felszabadulásunk, hanem egyben nemzetünk újjászületésé" nek napja is, a magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepe; a megbonthatatlan szovjet-magyar barátság ünnepe. Dicsőség azoknak a szovjet hősöknek, akik a magyar népért, a mi szabadságunkért, hazánk felszabadításáért vérüket ontották! Dicsőség a nagy Szovjetuniónak, a nemzeti proletáriátus nagy reménységének, amely születése pil" lanatától a nagy Lenin tanításait követve lelkiismeretesen teljesíti történelmi küldetését, védi, oltalmazza a kis népek szabadságát, függetlenségét, a békét! A magyar nép kilenc esztendővel ezelőtt fogott hozzá a haza újjáépítéséhez. Joggal nevezzük tehát a megindult országépítő munkát az új honfoglalás kezdetének. Nekünk, a ma élő magyar i nemzedéknek jutott az a feladat, hogy a hős szovjet néptől kapott szabadság birtokában felszámoljuk hazánkban a kapitalisták, a parasztnyúzó földesurak hatalmát, a horthysta ellenforradalmi bandát, az úgynevezett „történelmi osztályt“, amely a magyar nép történelmében annyi szenvedésének, megaláztatásának, s két világháborúban való részvételünk' nek, a német fasizmus megszégye' nítő kiszolgálásának, a féktelen népelnyomásnak volt az előidézője. A függetlenségi frontba tömörült hazafias erőknek, elsősorban nekünk, magyar kommunistáknak, a magyar munkásosztálynak jutott az a megtisztelő feladat, hogy' kivezessük az országot el- esettségéből, és a régi Magyarországból, amelyet úgy emlegettek, mint Európa egyik legelmaradottabb, legreakciósabb országát, ahol nagy volt a jogfosztottság, állam’ dó munkanélküliség és a tömegnyomor, ahol féktelenül basáskod- hattak a népnyúzó földesurak és a kulákok a földre, szabadságra éhező parasztmilliók felett. A „hárommillió koldus országát1’ kellett az elmúlt esztendők alatt talpraállítanunk, virágzóvá tennünk. Mi ezt a 'feladatot büszkén vállaltuk és a nemzet haladó erőinek támogatásával sikerrel teljesítettük. Tisztelt ünneplő közönség! Kedves Elvtársak! A magyar nép történelmében 1945 április 4'ével végleg bezárult a szolgaság korszaka és elindultunk az új úton, a népi demokrácia útján. A Magyar Kommunista Párt már 1937-től azt hirdette és azért harcolt, hogy egy táborba tömörítse a hazafias erőket, az ország nemzeti függetlenségének biztosításáért, a demokratikus Magyarország megteremtéséért. Még az ország egyes részeiben folytak a felszabadító harcok, amikor a Magyar Kommunista Párt a munkásosztály legjobb erőit küldte a falura, hogy segítségére legyenek a szegényparasztságnak, a földnélküli1 falusi dolgozók* nak a nagybirtokok felosztásában, hogy a magyar parasztság minél előbb jogos tulajdonába vegye ezeréves jussát: a földet. A párt jól tudta és az 19l9-ben elkövetett hibából megtanulta azt, hogy a dolgozó nép hatalma a fal(Folytatás a 2. oldalon.) VILÁG PROLETÁRJAI E GYESÜLJETEK!
