Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-14 / 62. szám
Vasárnap, 1954 március 14. SOMOGYI NfiPLAP ISMERJÜK MEG MEGYÉNK HALADÓ HAGYOMÁNYAIT A kaposvári téglavár története és sorsa A Kaposvári Városi Tanács a. •**■ 1954. esztendőre 40 ezer forintot állított be a kaposvári téglavár rom iáinak restaurálására és a terep rendezésére. A Pécsi Tervező Iroda elkészítette a terveket, s azokat az Építészeti Tanács Titkársága Budapesten jóváhagyta és kivitelezésre leküldte •a Városi Tanácshoz és a Rippl-Rónai Múzeumhoz. Ennyit az örvendetes hírből. Hol állanak Kaposvár tégfavárá- tnak romjai és mi tette szükségessé a munkátt Téglavárunk romjai a vá sártér szélén, közvetlen a Kosztra nevezetű raktárház tövében szerénykednek. A falrészek magassága és vastagsága átlagban 120 cm. E romok a volt téglavár belső várának maradná, nyni. Körülbelül 35x38 méter négy szögben fekszenek, melynek sarkán «egy félig lebontott, köralakú bástya maradványa áll. Ezt a megmarad erődítés-részt sajnos iparvágány szeli át. Szemét, terméskő és kőzuzalék «övezi a falmaradványokat. Fölöttük, .mint idegen test áll a raktárház, mely .stílusában egyáltalán nem if ik e kör nyezelbc. Iskolapéldája mindez útinak, hogy Kaposvár vezetősége 1944 ■előtt mennyire becsülte a város múltját. Ekkora hozzá nem értésről és érzéketlenségről kevés város tett tanúságot. Ugyanis a város 1931-ben, a vásártér rendezése alkalmával előkerült romokat nemhogy megmentette volna, de ráadásul részben lebontatta azo- hat és ezzel megfosztotta a várost az •egyetlen előkerült középkori emlék tői. Ami még megmaradt, azt is feltöltette, hogy felépíthesse a Kosztra raktárházat és ezzel megpecsételte a városnak magának névadó műemlék sorsát. Most a 13/1949. tvr. alapján a Városi Tanács hozzáfog e romok restaurálásához, a térszín parkosításához, hogy részben jóvátegye a múlt bűnét. E munkák alkalmával ismerjék meg városunk lakosai a történelmeit mely e romokhoz fűződik. A téglavár nevével a 14. századtól tkezdve Rupul—Újvár, Újvár, Kapusit j vár, Kapusvár és Kaposvár formában találkozunk a középkori okleveleinkben. A vár a Kapos-folyó árterébe épített mocsár-vár volt, melynek •nem annyira falai, mint maga a mocsár volt a fő erőssége. Ilyenek voltak a középkorban a Balaton és a llráva-folyó között épült somogyi vá- ■-rak. A két nagy erőd, Szigetvár és Kanizsa várai között épültek ezek. Az ■erődvonal láncszemei Szigetvár, Bakácsa, Vízvár, Berzence, Légrád és Kanizsa. E várak e’őtt a Balaton ■sarka felé kanyarodva még egy erődkor állt, úgymint Kaposvár, Korokévá, Segesd, Szenyér, Kontár és a balatonszentgyörgyi híres Csillag- ház. Ezek a várak részben téglaerö- •dök, palánkok, vagy csak erődített -kastélyok voltak, mint pl. Csurgó, Lak és Marcali. Mindegyik erőd körül ott terpeszkedett Somogy táji ■adottsága, a mocsár és az erdő. rekának megfelelő vastagságú tölgy és cserfákból“ készültek. Milyen hosz- szú lehetett? Ez mindig a mocsár nagyságától függött. Kanizsa várába háromszáz lépés hosszú híd vezetett. A kaposi téglavár Kanizsai-kapujának hídja a mai tüskevári állomás épületéhez tartott. Kemcsak feltételezhető, de biztos, hogy a téglavár és ez az úgynevezett tüskevár, mely mai napig megőrizte ősi nevét, egy védelmi rendszer szorosan összetartozó két darabja volt. Az ilyen tüske-, vagy huszárvárakban a XVI. és « XVII. században a váron kívül álló portyázó lovasság szokott állomásozni. E többszáz lépés hosszú hídon kívül a Szokola-berken át — mely Szo- koli Mohammed nagyvezértől kapta nevét — senki emberfia át nem lábalhatott szárazon a várig. Cselebi ezt írja az ilyen hidakról: „E hídnak két végén és a közepén forgó karikákkal készült felvonó hidak vannak. A kapusok e hídfőket csigákkal minden éjjel felhúzzák, úgyhogy a belső vár sziget gyanánt áll“. A z egykorú metszeten nem lát- ható, de biztos, hogy a délkeleti bástyán is volt kapu. Ez a kapu rövidebb híddal a mai Malom-árok hídjának irányában húzódott a Szé- chenyi-tér felé. Ezt nevezhetnénk Szi- g el vári-kapunak, mert Sziget felé nézett. A téglaváron belül a nagyobb épületek a Kanizsai-kapu körül épültek, mert erről az oldalról a mocsár szélessége miatt Kecel—Tüskevár irányából az ágyúgolyók nem érhették el az épületeket. Kanizsa esetében is tudjuk és így feltételezhető, hogy ezek a kaposi emeletes házak — a falakon belül szűk a hely, ezért emeletesek — sokszor cö'öpökön álltak, fából épül- ek és fazsindelyesek. A hajdúk, várnépek lakásai, melyek a déli és a heteti oldalon sorakozhattak, sövényfalú, sárral becsapott kis házak voltak. Cselebi több helyen említi, hogy az ilyen mocsár-váraknak „közútjai leszkával vannak fedve, mivel a várak alja. süppedékes ingovány“. Köny- \yen tehették, mert fában nem volt hiány. Itt állott a Zselicség ősrenge- ege. A téglaváron kívül épü'et, város nem volt a XVIII. századfordulóig. Csupán Kecel és Ivánja szerepel, mint önálló falu a mocsár kökapóra jö t, s amint a forrásanyagot nézzük, ki is használta e somogyi cse tepalét. Tujgon budai basa a szétug- rasziOLi rablók csapatait, melyek Kaposvárból, kimenekültök, ]újra szétverte és 1555 szeptember 12-én Kaposvárt körülzárta. Ekkor ugyanis várban a parancsnokságot ideiglenesen egy Széli Péter nevű, valószínű kisebb-bűnös katonára bízták. A várban tartózkodó hajdúk zsoldjukat nem kapták meg. A török, akárcsak Szigetvár ese- lében, először a mocsár lecsa- pólósához látott. Kecelnél álzáratta a Kapós vizét. Az egykorú forrás szerint Koroknya várából (Kaposvártól északnyugatra 18 km) Horváth György és Kobak Miklós parancsnokok ezt a levelet küldték Zrínyi Miklósnak: ..Már ö.ödnapja, hogy Kapóst a török erősen löveti, a bástya és a kapu már nagyrészben lerontva. A Kapos vizét Kecelnél elfogták s most az árkot tömik. Kérjük Kagyságodat az Istenre, ne hagyja el a várbelieket, mert ha segélyt nem kapnak, akkor kimennek belőle és a török könnyen beszáll. A mi kevés hajdú van benne, az is fizetetten, de annak okai nem vagyunk, mert ha pénzért könyör- günk, akkor is sem lóval, sem gyalogosokkal, hanem csak papirossal segítenek. Könyörgünk segélyért, hogy ne essék a vár pogány kézre. Ha le kell rontani, rontsák le, de ha inog kell maradnia, akkor siessen Nagyságod az urakkal együtt Kapos védelmére, mert csak addig lesz Ko- rothna is keresztényeké, míg meg nem veszik Kaposvárt". A vár hamar török kézre került, mert Széli Péter és a hajdúk a n'ocsáiron át kiszöktek a várból. Mire Hersfi István a fölmentő sereggel megérkezett, a falakon belül a török volt. Széli Pétert Pápán felismerték „és ezen vétkének és egyéb rossz tetteinek büntetéséül“ egy fára fölhuzatták. A kaposi téglavár eleste elsősorban a somogyi parasztság helyzetét nyomorította meg. Dervis pécsi bég kapta meg a várat, mint hűbéri, hn a Dersfiek is fenntartották jogaikat a várra és a jobbágyokra. A szigetvári, fonyódi magyar őrség is harácsolt. A törökökkel jött rácok kitúrták a legjobb földekből a magyar dombokon. Minden bizonnyal jobbágyokat Kapos és a Balaton kSzőlős, gyümölcsös, kertes hegyközségek voltak a XVI—XVII. századokban. Tgy volt ez Kaposvár esetében is. A vár körív, északkeletről az Akasztó-domb, Tüskevár és a Kani- •zsai-út, nyugatról-délnyugatról pedig a Kecél-hegy és Iszák között terül •el a Kapos mocsara. Egy XVII. századi híres török világutazó,. Evlia •■Cse’ebi 1660—1664 között keresztül-ka- sül utazta hazánkat. Megfordult Somogybán is. Az ő útleírásaiból ismerjük meg szűkebb hazánk életét, 0 említi e várak körüli posványokat, tavakat és mocsarakat, „melyek miatt lehetetlen e várakhoz közelíteni“. Ez a Cselebi írja, hogy Kaposvár alakja téglalaphoz hasonló. Ezt igazolták az 1931-ben végzett ásatások is. Elfogadhatjuk ezt az alaprajzot, mert egy, a XVII. század végéről, 1686-ból maradt ■metszet is ilyennek ábrázolja. Ennek ■a metszetnek felnagyított freskóját láthatjuk a Városi Tanács házának lépcsőházában, a második emeleten. (Udvarán Géza, 1872—1932 festőművész műve.) Caposwar o Xopazvivar in Ungarin inferiore — a freskó címe. (E freskó erősen rongált, szintén restaurátásra szorulna.) A freskó szerint a tég’avar négyszögletes, a négy sarkán fé’köralakú négy ' bástya, ■ágyúállásokkal. Az egész téglavárat kívülről négyszögben palánk-erődítés veszi közre. Pontosan illik rá a jószemű Cselebi leírása: „Ez fal előtt, hogy a várnak védőpajzsa legyen, egyszeres vastag gerendákkal készült sövénykei’ítés van, melyet cement- mésszef bci>ontak, tömés nélkül egyszerű palánkfal ez, úgy, hogy a vár fehér hattyú gyanánt áll ... A fal tövében közút van. E vár négy szögletén■ négy nagy bástya van“. Az említett 1686-os metszeten « várnak egy kapuja látható. Északnyugatra áll ez a Kanizsai-kapu. A kapu maga a bástyafalra épült hosszú téglaépület, „deszka vagy fazsindelyes“ nyeregtetővel és az épületen át szá'es, félköríves kaputorok tátong a mocsárra. A kaputorokba Kanizsa felől híd vezet. Ezek a hidak — tudjuk Cselebitől — „az ember deA vár története a források szerint egy lázadás adataival kezdődik. Újlaki Lőrinc, akinek Kaposvár birtoka olt, fellázadt II. Ulászló kiráy ellen (1494). Dombai Márton várparancsnok egy rajtaütéssel elfoglalta az ostromló csapatok ágyúit és a királyi hadak ellen fordította, s el is űzte Kaposvár alól. A mohácsi csata után Szigetvárral együtt Kaposvár és a somogyi erődítések jelentősége megnőtt. De a Mo hács után beállott politikai és gazdasági zűrzavarban e várak- értéke nem a falak erősségétől, hanem attól függött, kik vannak a falakon belül. Erre jó példa Kaposvár esete. Somogybán Szigetvár után, mint az 1931. évi ásatások is bizonyító*ták, a kaposi téglavár volt a legkorszerűbb erőd és mégis 1555-ben, 10 évvel Szigetvár eleste előtt már török kézre került. Hogy történt ezl A közállapotokat így jellemezte a kortárs Istvántfy Miklós államférfi és történetíró, aki a szomszéd Baranyában született és egyideig Pécsett tanult: „Azon idő alatt, míg a hadak hadakat szültek, nagy sokasága támadt a kóborló katonáknak a dunán- úti részekben, kik semmiféle fizetéssel ellátva nem lévén, a szegény köznépen, mely mind, a magyaroknak, mind pedig a törököknek zsoldosa (t. i. adózója) az iszonyatosságig ke- gyotlenkedtek, annyira, hogy a hallatlan kínzás közben meg is haltak. Mert némelyeknek száraikat vassal keresztül fúrták, másoknak belső len- öltönyeiket zsírba, vagy olvasztott faggyúba mártván reájuk adták és meg gyújtották ■ . . Pénzük előadására, vagy hai'á’ra kényszerítették ...“ Haramiák, földönfutó zsoldnélküli hajdúk, rablók telepedtek a várba. Abban az időben minden vár zsoldosait a környék parasztsága látta el- Például a szenyéri palánk katonái azt írják, hogy a Icaposkömyéki „Kecel, Mára és Hetes soha hozzánk be nem jönnek, éle'met nem hoznak, ezért érdemes volna őket megbüntetni“. Ha így gondolkodtak a szenyéri hajdúk, elképzelhetjük Istvánffy szavai után, mint cselekedtek a kaposiak, amikor nem kapták meg az ehlá’ást. A török jól tudta kémei révén, mi van Kaposvárott. Az alkalmas pillanatot várta. El is érkezett. Ferdinand király utasítására a híres törökverő Horváth (Stansich) Márk szigetvári kapitány űzte szét és büntette meg a kaposia- kat, korára jellemző kegyetlenséggel. ..Az elfogottaknak szemeit kiszuratta és vagy elbocsátotta, vagy pedig kénköves porba dobatta ..." A töröknek zott. így Kaposvár, majd pedig 10 év múlva Szigetvár eleste után erdőn, mezön és berken át- meg áthuUámzó népvándorlás zűrzavara indult meg A könyv Kastélyosdombón Háromszáznyolcvanhét kötet könyv van könyvtárunkban — mondja Varga Juliska, a kastélyosdombói népkönyvtáros — de ha háromszorannyi volna, az is kevés lenne. Hiszen már 400 beiratkozott olvasónk van és sokan vannak olyanok, akik már elolvasták a könyvtár minden könyvét. A büszkeség és elkeseredés váltakozik a íiatal, 16 éves népkönyvtáros szavaiban. Mind a kettőre megvan az oka. A közel 800 lakosú községben 400 könyvtári olvasó — gyönyörű eredmény. A 78 éves özv. Gyalus Jó- zsefnétől és a 70 éves Bemát Józseftől kezdve az úttörőpajtásokig: olvas a falu apraja-nagyja. De igazi öröme csak akkor volna, ha ki tudná elégíteni a falu népének egyre növekvő kultúrigényeit. A szövetkezet kis boltjában egyedül dolgozik Kovács László boltvezető. Sok egyéb munkája mellett arra is jut ideje, hogy a szép rendben sorakozó könyveket ajánlja a vevőknek. Mint mondja, hónapról-hónapra növekszik a könyvet vásárló paraszt- emberek száma Kastélyosdombón. — Különösen a mezőgazdasági szakkönyvek iránt érdeklődnek egyre többen — mondja Kovács elvtárs. A kultúrotthonban rendezett mezőgazdasági szakköny-ankétra több mint kétszázan jöttek el. Ott voltak a kastélyosdombói és a környékbeli tsz-ek tagjai és sok egyéni gazda is, Nagy figyelemmel hallgatták meg dr. Szafka Eleknek, az Állattenyésztési Kutató Intézet tudományos munkatársának előadását arról, hogyan segítik a mezőgazdasági szakkönyvek a dolgozó parasztságot. Mikor Szafka elvtárs előadását befejezte, egymásután mondták' el véleményüket a hallgatók. Klement Árpád, a Felszabadulás tsz elnöke azt mondta: — Sok hasznos dolgot hallottunk ma este, amiről eddig fogalmunk se volt. — Vidákovics István, Németh József, K. Kovács János és Bognár József ! is felszólaltak. Arról beszéltek, hogy a szakkönyvekből már eddig is sok hasznos dolgot tanultak és szeretnének még tanulni. A kastélyosdombói dolgozó parasztok barátjukká fogadták mindennapi segítőtársukat — a könyvet. Bognár József né. 1 nagyberki fiatalok megszívleltél a bírálatot Lapunk február 10-1 számában közöltük a kisberki DISZ-fiatalok levelét, melyben bírálták a nagyberki fiatalokat helytelen magatartásukért. Nem látták szívesen a kisberki fiatalokat a kultúrotthon rendezvényein és a filmelőadásokon. Szerkesztőségünk a napokban ismét levelet kavagyunk mostohagyerekek. Ha ki« csit késve érkeztünk, nem egyszer előfordult, hogy felkínálták ülőhelyeiket, ugyanis nincsenek számozott székek a teremben. A cikk hatását érezzük abban is, hogy a következő film címét mindig előre ismertetik. Például a magyar-szovjet barátsági pott Kisberkiből, melyben Kovács hónapban bemutatásra kerülő filmek Vilmos DISZ-fiatal a következőket cl'm£{ szintén előre közölték. Ennek ílta: , , . , , , ,,,, „ ^eredménye a nézőtéren is megmuA nagyberkiek megszívleltek a hozzájuk intézett levelet és változ- tatkozik, ismét kicsinek bizonyul a tattak magatartásukon. Azóta mi sem terem«. Bővül a szakorvosi rendelőintézetek hálózata Egészségügyi kormányzatunk új rendelőintézetek építésével biztosítja a dolgozók szakorvosi ellátásának új épületszárnya, ahol már megkezdődött a rendelés. Megnyitás előtt áll az ajkai szakorvosi rendelőintézet is. további kiterjesztését. Uj szakorvosi: Tuberkulózis gyógyintézet létesült rendelőintézetek épülnek Diósgyő- Sopronban, Csákváron pedig TBCrött, Salgótarjánban és Özdon. Ebben az évben befejezik a miskolci, szolnoki és nyíregyházi szakorvosi rendelőintézetek építését is. Elkészült a otthon. Helyreállítják és továbbfejlesztik a hévízi tófürdőt, Salgótarján« ban és Ajkán mentőállomások léte« sülnek. megyeszerte. Az adószedők és portyá- tata^ányai szakorvosi rendelőintézet zok, harácsolok elöl a falvak elhagy- > Iák helyeiket. Sövény falú * házakat verve, sokszor esztendőnként változtatják helyüket. Karancsics János 85 éves somogyszobi lakos ezt vallja gebbena nagykorpádi DISZ- j »Szerelmünk győz« c. háromfelvoná- 1745-ben: „Tudja, hogy az otvöskó- | ...,, , nyiak a sző’őhegyen túl az erdőben szervezet munkájában voltak _ , . , . lak'ah“. Csányi István 58 éves so- nyosságok. Többek között hiányzott elvtársim rendezett es tanított be. Az mogyszobi lakos is azt vallja, hogy a kultúrmumka, a határozott, rátér- előadást érdeklődve várták a község „5—6 évig laktak ebben az erdőben“. í mett kultúrfelelős. 5 Megjavult a nagykorpádi diszísták kultúrmuakája Régebben a nagykorpádi DISZ- j »Szerelmünk győz« c. háromfelvonáhiá- sós színművet, melyet Tóth Mária Kaposvárból a török járási székhelyet alakított, azaz a szigetvári tartomány bírói kerülete lett. A várat „kettős fallal, sánccal és sok bokorral“ (tüske) erősítik, a berket tisztit- tátják, hogy mély víz vegye körül a falakat. Télen a bástyák körül a jeAlig hat hónapja községünk fiatal tanítónőt kapott, aki foglalkozik a fiatalokkal új titkár került, a kultúrcsoport vezetésével pedig Tóth Mária tanítónőt bízták meg. Az új vezetők munget mindig körül kellett vágni. Az kája jelentős eredményt hozott. Egy- 1566, évi kincstári adólajstrom szerint j re gyakrabban szerepel kultúrcsopor« kaposi járásban 83 falu van, 560 házzal. 1571-ben a töröknek Kapos várra 95 falu adózik 1209 ház-összeggel. A várban 1619-ben 309 török katona áVnmásozik: tüzérek, lovasok, gyalogosok és martalócok, vagy rablók. Az agák és a katonák hübérc pontosan, fillérre elő volt írva, melyet a somogyi parasztok fizettek meg. Természetesen ez a török ura'om a gazdasági és a társadalmi haladást gá’olta, mert a jobbágyságra épített hűbéri termelő-módot rögzítette a megszállt területen. Z? uda visszavétele után 1686-ban, 131 évi megszállás után került Kaposvár és vele együtt Külső-So- mogy újra magyar kézre. A vár visz- szafogla'ásá‘ egy metszet és egy emlékérem örökítette meg. E metszet várostörténeti szempontból értékes, mert amíg a korábban leírt metszet valószínű a téglavár török kézre kerülésének állapotát mutatta, addig ez utóbbi azt a változást ábrázolja, mely a 131 éves megszállás alatt történt a belső vár falain kívül. A palánk már nem Iá’ható, helyette várfalszerü építés veszi körbe a téglavárat és azon belül kisebb-nagy óbb épületeket látunk. Ezekben az épü'etekben kell keresnünk a téglavár a’att meg húzódó város magját. A metszet a téglavárat a délkeleti oldalról mutatja. A városon kívüli épületek a váralján“ á'lnak, viszont a vár körül szo’gálatot teljesítő népek lakóhelyei a mai Kanizsai-utca és Várutcai részen az 1686 és a.z 1702 közötti állapotokat vetíti vissza, persze nem hitelesen. A forrásanyag szerint 1700 körül 400—600 lakosa volt Kaposvárnak. A lakosok magyarok, rácok és ittmaradt törökök voltak. A magyarok katonák és hajdúk, a rácok dolgozói, s a 250 férőhelyes kultúrotthon zsúfolásig megtelt. Továbbra is hasonló jó munkát vá« A DISZ-szervezet élére runk a nagykorpádi DlSZ-szervezettől és elvárjuk azt is, hogy a kultúr- munka mellett a mezőgazdasági és egyéb munkában is példát mutassa« nak. Vörös István levelező, Nagykorpád. tünk. Legutóbb február 28-án adták elő a színjátszók nagy sikerrel a kereskedők, és földművesek voltak. A szabadsághoz jutott magyarok első ténykedése az volt, hogy effoglalták Kecelt, lvánfát és Papsárát, „sőt 1689-ben a rácegresi, ujfalusi pusztába* is fegyveres erővel visszavették a török-rácoktól“. Tudjuk, hogy ezek a rácok Somogybán a törökök védőszárnya alatt kiforgatták a 131 év alatt a legjobb fö’dekböl a magyarokat. A kaposváriak e megszerzett terűié‘ele után 1702-ig, nem lévén földesúr, nem fizettek adót sem. 1702- ben azonban Eszterházy-bir ok lett Kaposvár és az öreg parasztok szólása szerint: ,,herceg tartománya“ a környéke. A bécsi haditanács a rend biztosításának érdekében jó előérzettel leromboltatta Kaposvár téglavárát. Ezzel 400 évi fennállás után megszűnt a vár. Jókor romboltatta le, mert 1703-ban mi sem természetesebb. hogy a kaposi hajdúk és katonák, akik eddig adót nem fize *ek Rákóczi Ferenc szabadságharca mellé álltak. A szabadságharc a'att 1704-ben a rácok elvesztett birtokaik miatt, 1706- ban pedig a bosszúálló labancok gyújtották fel a sövényfa’ú hazakból épült váraljai por ókat. A kaposvári téglavár és a vára’ja 1702—1706 között elpusztult. Eddig a kaposi téglavár története. Az 1712-es ok'evelek szerint Kaposvár „üres, puszta hely“. J\I os’ nézzük meg, hogy a munká- L’-*- latok és az 1931-es ásatás alatt mi került elő a vár terü'etéről. Ásatási naplóra itt sem támaszkodhatunk, mert nem g tudományos ku'a’ás indította az ille’ékeseket, hanem az, hogy vájjon o Nostra tárház megbízható alapokra kerül-et Ami adat megmaradt, az a múlt iránt érdeklődő szemtanuk bemondásaiból került a múzeum ada’tárába. Az első metszeten látható palánk cö'öpsora 1872-ben á vasútépítéskor napvilágot látott. «4 fettéte'.ezett Szigeti-kapu íve négy darabra törve, közepén faragott zárókővel az 1931, évben előkerült. A köveket ú javításra hordták el. Ehhez a délkeletre néző kapuhoz tartozó cö- löphíd felvonójának maradványaira, az erős láncokra, tölgyfadobra és gerendákra rábukkantak, amikor a Széchenyi-téren álló transzformátor- házat alapozták. Ä sürgős munka miatt a leieteket nem emelték ki és róluk helyszíni felvételt sem készítettek. A vár északnyugati sarkában a jegyzetek szerint 40 négyzetméter területen fel nem tárt boltozott pincerész maradt. A kapu előtt 3—4 mé- *er hosszúságban kitisztították a várárkot, me'ynek alja egy darabig téglával volt rakva és a falban két és fé’méer mélységben, egymás fölött három sorban 12 cm á’méröjű, 2.5 méter hosszú talajvíz levezető csövek voltak építve. Az előkerült f egy verés cserépanyag a múzeumba került és a várostörténeti kiállításon szerepel. A fa’akat a város vezetősége részben lebon‘atta, a téglákat építés, járdajavítás céljaira eladta és a falmaradványokat fe’tölteHe. A megmaradt falak e’hanyago’tan állanak ma még. Rövidesen a jóváhagyott tervek szerint kiegészí*ve, ferméskő'ap,okkát zárva, parkosított környeze'be kerülnek a városunknak névadó, középkort műemlék maradványai. TAKATS GYULA.
