Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-25 / 71. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1954 márahu 25. ———«■«* ,im i wiiiunTiiiríi 11 o JÜJ <J)a fid ső Izmi k, QftíúrúkneL... Ismersz engem... Tóth Eszter verse Ismersz engem, nem vagyok nagy, de úttörő már vagyok! Táskámban a bizonyítvány ötösöktől zeng, ragyog. Ismersz engem: én leszek majd az a középiskolás, ki a népért buzgón tanul, már minálunk így szokás. Ismersz engem: én leszek majd az a boldog fiatal, aki járhat egyetemre, s azt tanulja, mit akar. Ismersz engem, s rám ismersz majd, hogyha nagyra felnövök, s építek a Tervek szerint egyre szebb és szebb jövőt! Ismersz engem: nem vagyok nagy, I még csak úttörő vagyok, ám szívemben az igyekvés tengereknél is nagyobb. Be jó nekem, s a jövőnek! Lombot hajt az ifjú ág . . . En vagyok a népért növő, boldog, szabad ifjúság! Jáfsszun © REPÜLŐ LABDA A magasugróáivány tetejére kosa­rat teszünk és körü'ö te két párhuzam mos 9 és IS méteres átmérőjű kört húzunk. A játékosok két csapatra oszlanak, minden csapat 5—6 tagból állhat. A csapa ok a nagyobbik kö­rön kívül tetszés szerinti felállítás- ban helyezkedhetnek el. Valame'yik •sapat egyik já ékosa sorso'ássál jut a röplabdához, vagy a könnyű tö­mött labdához. A játékvezető sípje­lére megindul a játék: a labdat a csa­pat tagjai egymás között adogatják, majd igyekeznek — esetleg a belső kör széléig befutva — a kosárba i>e- J---------------------___------____ k együtt dobni. A másik csapat mindent el­követ, hogy a labdát ellenfelétől megszerezze és adogatás után a ko­sárba dobhassa. Amikor a labda a kosárba kerül, a já ékosok újból a Spgy kör mögé álímak. A labdát a kosárból kiveszik és az kapja, aki be­dobta. A játék fo’.y atódik. A labda kosárbadobásáért pont jár. Amelyik csapat több pontot gyűjt, az a nyer­tes. A JÁTÉK SZABÁLYAI: 1. A já­ték ideje alatt a játékosok a kisebb és nagyobb kör keretei között bár­merre szabadon mozoghatlak. 2. A kis körből kosárra dobni, vagy a láb- dávaíl szaladni nem szabad. 3. E szabályok megszegése esetén a má­sik csapat szabaddobást kap. A do­bás pillanatában mindkét csapat a nagy kör vonalán he yezkedik el. 4. Sikeres szabaddobás után a labdát a másik csapat kapja. A já ék úgy fo'y- alódik, hogy a jáélcosok a nagy kör mögé, a kezdeti áVásba helyezkednek e,i. 5. Minden kosárbadobott labda u'án pont jár: szabaddobásért 1 pont, a nagy körből történő dobásért 2 pont, a nagy körön kívüli dobá­sért pedig 3 pont. Az egyik csapat já'ékosai megkülönböztetésül karsza- 'agot viseljenek. Tudod-e, pajtás ? . . . hogy a mérföldköveket és sorompókat miért festik fehér-fekete csíkosra? A mérföldköveket és sorompókat ősidők óta fehér és fekete csíkokkal festik be. Azért tesizik ezt, mert a mérföldkövek így távol­ból jobban látszanak. Borús időben, mikor a távolban minden tömör, fehéres ködbe olvad össze, vagy a hó hátterén} a fehér és szürke tárgyak: csaknem megkülönböztethetetle­nek, csak a sötét tárgyakat- lehet jól látná. Napsugaras napokon ellenkezőleg, a fehér tárgyakat nagyon nagy távolságból észre lehet venni. A mérföldköveket! ésl sorompókat min­den időben látni keli —• éjjel, nappal, télen és nyáron. Ezért festik őket csíkosra ugyan­úgy, midit <a tengeri, tavi és folyami parti jelzéseket is. . . . hogy miért zsibbad el a láb? Hosszú ülés után gyakran nehezen tudunk lábnaállná. uA érezzük, mintha ezernyi tű fúródna bőrünkbe. Az engedetlen izmok nem akarják kiegyenesíteni a térdet. Néha zsibbadt kézzel ébredünk fiel. Néha el zsibbad kezed egyik ujja, minden ujjad rendben van, de az egyik mintha/ idegien test lenne, sehogysem tudod behajlítani.. Mindez azért történik, mert a mozdulatlan lábak­ban, kitekert és mozdulatban karban vagy ujjban megáporodik a vér. A vér pedig azért áporodük meg, mert nemcsak a szív hajtja az edényekbe, hanem izmaink is. Minden izomösszeliúzódásnál nyomást gyako­rol a véredényekre és keresztülnyomja raj­tuk a vért. A mozdulatlan kéz vagy láb iz­mai nem húzódnak ös:lze és a vér egy része megáll az edényben. Ezért az izmokat rosz- szul látja el a szervezeti friss, oxigénben és egyéb tápanyagban gazdag vérrel és az Iz­mok nem tudnak úgy dolgozni, ahogy kelle­ne. Ettől a vérpangástól az idegek} is szen­vednek, amelyek tudtunkra adják ezt a szúró érzést. Az elzsdbbadt lábat meg kell dör­zsölni és kiegyenesíteni. Időszerű teendők a méhészetben A méhcsaládok tavaszi fejlődése szempontjából elengedhetetlenül szükséges, hogy nagymennyiségű mézkészlet, virágpor és víz álljon rendelkezésükre. Nagyfontosságú még a meleg fészek és a zavarta­lan nyugalom. A tavaszi nagy át­vizsgálásnak, serkentőetetésnek még nincs itt az ideje. A fészek­be azonban, ha az idő eléggé fel- melegszik, most már tekintsünk be. Ez a rövid és gyors vizsgálat a ta­vaszi nagy átvizsgálásnak egy kis bevezetése. Vizsgálatunk csupán arra* szorítkozzék, hogy mennyi mézkészlete van a családnak és ez a mennyiség elegendő lesz'e a fő­hordásig, hogy van-e fiasítás. Március elejétől az akácvirágzás beálltáig körülbelül 6—8 kg mézre van szüksége a méhcsaládnak. A nagymérvű fogyasztás most indul meg, amikor napról-napra gyara­podik a fiasítás. Ha a már említett három fon­tos táplálék: méz, virágpor és víz közül bármelyik hiányozna, vagy pedig csak kis mértékben állana a család rendelkezésére, úgy a ta­vaszi fejlődés már nem volna tö­kéletes. Minden törekvésünk tehát oda irányuljon, hogy ebben a há­rom anyagban a méhcsalád hiányt ne szenvedjen. Mézhiányon legtökéletesebben se­gíthetünk fedett mézeslép beadásá­val. A fedett mézeslépet azonban, mielőtt a család fészkébe beakasz- tanánk, tartsuk legalább 24 óráig meleg szobában, hogy a keretben lévő méz a szoba hőmérsékletét átvegye, a méhcsaládnak csak a késő délutáni órákban adjuk be. Sajnos a legtöbb méhészetben az a helyzet, hogy tartalék mézeslép elraktározva nincsen. Ilyenkor pergetett mézzel, ha az sem vol­na, cukoroldat feletetésével kell segítenünk a méhcsaládokon. Min­dennemű etetést, amikor élelem­hiány miatt mézet, vagy mézpót­ló anyagot adunk be a méhcsalád­nak, szükségetetésnek nevezzük. Ezt az etetést mindig este végez­zük és nagy adagokban, sűrű ol­dattal. Olyan nagy etetőedényeket használjunk, amelyekbe legalább egy liter folyadék belefér. Erős családok ennél a mennyiségnél jó­val többet is lehordanak egy éjsza­ka folyamán. Ha az éjjelek hűvö­sek, úgy igen óvatosan kell az ete­tést végrehajtani. A beadandó fo­lyadékot mindig melegítsük fel olyan melegre, hogy a kezünket ne égesse. Az etetőt olyan helyre állítsuk, ahol a méhek könnyen hozzáférnek. Általában a korata­vaszi és késő őszi etetéseknél szo­kott előfordulni, hogy reggelre az etetőanyag fele megmaradt és a folyadék tele van belepusztult méhekkel, amelyek a hűvös éjsza­kában gyorsan lehűlt folyadékban megdermedtek. Különösen sok a lehullott bogár, ha az; etetőt a ke­retek alá helyezzük. Lehetőleg mindig felülről etessünk. Az etető­edény helye a fészek fölött köz­vetlen a méhes közelében van. Hűvös éjszakában is kitűnően etethetünk, ha az etetőedény­re meleg téglát helyezünk. Kasok etetésénél, ha a kas úgy volna elhelyezve, hogy felülről nem férhetnénk hozzá és nincsen hely az etetőedény részére, kény­telenek vagyunk az etetőanyagot alulról feíhördatni. Ilyenkor úgy tegyük be a kas alá az etető­edényt, hogy a lépekig felérjen, hogy a méhek a lépektől közvet­lenül az etető falára tudjanak át­járni. Ha a kas félig volna ki­építve, ami kései rajoknál gyako­ri, úgy az etetőedény alá annyi meleg' téglát tegyünk, hogy azt felemelje egészen az építményig. Nagyon vigyázzunk arra, hogy mézet, cukoroldatot el ne csep­pentsünk, a kaptárokat ilyen kéz­zel meg ne fogjuk, mert ez köny- nyen rablást idézhet elő. Külső itatóikat helyezzük üzem­be! Állóvizes itatót ne használ­junk., mert ezek tisztogatása ne­héz, a víz bennük hamar tisztá­talanná válik, bemohásodik és a tavaszi fertőző betegségeket ter­jeszti. Olyan itatókat készítsünk, amelyekből a víz állandóan csöpög és az eléjük helyezett deszkalapon lefut. A deszkalapra ha rézsutosan íécecskéket szögezünk, úgy a víz lefolyásának sebességét csökkent­hetjük és a méheknek nyugodtabb és több ívóhelyet biztosítunk. Az itató lefolyódeszkáját leg­alább hetenként egyszer erős gyö­kérkefével sikáljuk meg. Az itató­edénybe minden nap friss vizet öntsünk. Hűvös időben a méhek szívesebben járnak langyosvízre. Az itartóra könnyen odaszoktathat­juk a méheket, ha az itató desz­káját az első kirepülés alkalmával egy-kétízben megkenjük mézzel. Elkésve kihelyezett itatóra nehe­zebb a méhek odaszoktatása. Már­ciusban az időjárás nagyon szeszé­lyes. Gyakran előfordul, hogy több napos, hűvös idő a méhek kirepü­lését meggátolja. Vízre azonban a családoknak nagy szükségük van. Hogy ezt megszerezhessék, egészen hűvös időben is kirepülne^. Ezek közül igen sok elvész. Tartós rossz időben pedig, amikor a méh­család hétszámra rabságba van kényszerítve, megtörténik, hogy felszaggatják a fedett fiasítást és ennek levéből pótolják hiányzó vízszükségletüket. Ilyen idő esetén ne feledkezzünk meg a családok belső itatásáról. Fontos, hogy az erős fejlődés idején nagymennyiségű virág­por is álljon a család rendel­kezésére. A virágpor a méhek szervezeté­nek fenntartásához szükséges fe­hérjét és zsírt szolgáltatja. Virág­porra a legnagyobb szükség akkor van, amikor a fiasítás táplálására szolgáló méhtejet készítik. A méz tudvalevőleg fehérjében szegény, viszont a virágpor éppen fehérjé­ben gazdag és így pótolja a méz­ből hiányzó anyagokat. A liszttel, paprikával, szójababliszttel való etetés nem helyettesíti tökéletesen a virágport, mert vegyi összeté­tele eltér attól. Fordítsunk tehát nagy gondot a virágport adó mézlegelő gyarapí­tására. Gyenge népességű csalá­dok fészkét szűkítsük össze, hogy a leszűkített, kisebb helyen jobban tudják takarni a lépeket és köny- nyebben be tudják fűteni a kisebb kaptárrészt. Könyves Károly tanító, méhész POSTÁS DOLGOZÓINK JELENTŐS EREDMÉNYEKET ÉRTEK EL A PÁRTSAJTÓ TERJESZTÉSÉBEN A postás kézbesítők a pártsajtó terjesztése terén egyre szebb ered­ményeket érnek el a kongresszusi versenyben. Nagybajomban a kézbesítők eddig is eredményes munkát végeztek. Már január hónapban az agitációs hét keretében 50 új előfizetőt szerveztek. Kiss Ferenc, Horváth János és Mol­nár Józsefné kézbesítők ezenkívül még 18 előfizetőt szerveztek s most vállalták, hogy ezt az eredményt to­vább növelik. Böhönye községben Szabó János hivatalvezető a pártkongresszus tiszteletére 50 új előfizető szervezé­sét vállalta. Vállalását már túltelje­sítette, 52 előfizetővel gyarapította a pártsajtó olvasóinak táborát. Szabó János eredményét annak köszönheti, hogy rendszeresen ellátogat a dolgo­zó parasztokhoz s beszélget velük munkájukról és elmagyarázza, hogy milyen segítséget nyújt munkájukhoz a pártsajtó. Ugyancsak Böhönyén Fekete Ferenc kézbesítő — Szabó János példáját követve — 22 előfi­zetőt szervezett. Marcaliban a postás kézbesítők vállalásukhoz híven igen eredményes munkát végeztek. Februárban felül­múlták az összes eddigi eredményt: 100 előfizetőt szerveztek. Ebből a munkából alaposan kivették részü­ket Csicskár Imre, Szántó Sándor és Iványi János kézbesítők. Márkus elvtárs, a postahivatal vezetője is jó munkát végzett, foglalkozik a kézbe­sítőkkel s maga is példát mutat a pártsajtó terjesztésében. Szenyér községben Bojtor László is fogadalmat tett a pártsajtó ter­jesztésére. Eddig 22 új előfizetőt szervezett. Szöllősgyörökön is jó munkát vé­gez a hivatalvezető. A községben megszervezte a társadalmi terjeszt tést, s így a kézbesítők és a népn«- velők együttes munkájának eredmé­nyeképpen 51 előfizetővel szaporodott a pártsajtó olvasóinak tábora. Siófok kézbesítői postásbrigádoí alakítottak a pártsajtó terjesztésére. Februárban 56 példányra, most is- mét 49 példányra szerveztek előfi« zetőt s ezenkívül 15 előfizetőt szer­veztek a község fiataljaiból a »Sza­bad Ifjúság« olvasására. Siófoko* még szebb eredmények is születné­nek, ha rendszeresen értékelnék * terjesztési versenyt. A feladat most az, hogy sürgősen változtassanak ezen, hogy még jobb eredményeket érjenek el a pártkongresszus tisztele­tére indult terjesztési versenyben. Amíg a legtöbb község postás dol­gozója a hivatalvezetővel együtt jé szervező munkával készül a párt­kongresszusra, Balatonfenyves köz­ségben nemhogy fellendült, de visz- szaesett a pártsajtó terjesztése. A hi­vatalvezető nem foglalkozik kielégí­tően a terjesztéssel, a kézbesítők munkájával. így februári hírlapter­vüket mindössze 83 százalékra tel­jesítették. A balatonfenyvesi hivatal- vezető kövesse Márkus elvtárs pél­dáját és igyekezzék változtatni mun­káján. Király István mozgalmához nap mint nap újabb postás dolgozók csatlakoznak. Libickozma községben Kalota Viktor kézbesítő, Böhönyén pedig Nagy János és Szita János kézbesítők csatlakoztak a mozgalom­hoz. Batéban Pataki Andrásné, Ka- poskereszturon Kiss András külte­rületi kézbesítő, Kéthely községben Bende Józsefné kézbesítő tett válla­lást a pártsajtó terjesztésére. Ta- szár községben Deli József — Király István példáját követve — 30 új előfizető szervezését vállalta. Kaposvári tánccsoport sikeres szereplése Budapesten 1954 március 13-án és 14-én a Kaposvár, Pf: 9122 számú honvéd ala­kulat táncosai, az Arany-utcai téglagyár leánytáncosaival kétnapos kul- túrversenyen vettek részt Budapesten. .4 helyi tánccsoport két alkalommal lépett színre és sikeres szereplésével minden esetben első helyezéssel biz­tosította továbbjutását. A következő versenyre április elején kerül sort szintén Budapesten. Bízunk abban, hogy városunk táncosai megállják he­lyüket és sikeres szerepléssel öregbí ik Kaposvár kulturális életének hír. nevét. ?• A kötelező biztosítás díját március 31-ig lehet kamat mentesen befizetni Kormányunk intézkedése folytán a kötelező biztosítási díjfize­tésben március 31-ig kamatmentesen egyenlíthetik ki biztosítási díjtartozásukat az arra kötelezettek. Március 31 után az eredeti esedékességtől számított kamatot kell megfizetni, ezért érdeke mindenkinek, hogy kötelező biztosítá­si díját még 31-e előtt befizesse. * Készpénzért vásárol téli, tavaszi, nyári fér fiit ahátot, öltönyt, cipőt, bőrárut, női kabátot, kosztümöt, ruhát a Bizományi Áruház Vállalat boltja Kaposvár, Május 1. 11. 20. Apróhirdetések Apróhirdetések díja 10 szóig: hétköznap 10 forint, vasár- és ün­nepnap 20 forint. Minden további szó hétköznap 1 forint, vasár- és ünnepnap 2 forint. Vidékről a hirdetési díjat kérjük Kaposvár, Má­jus 1-utca 16 alá küldeni. SOMOGYMEGYEI MOZIK MŰSORA Vörös Csillag: Köznapi komédia 25—31.. Szabiul Iíjúság: Varázsból! 26—30. Bar^s: Jómapot, elefánt 27—28. Siófok: Májusa éjszaka 27—-28. Csurgó: Vidám verseny 27—28. Balatonboglár: Hajókkal a bástyák ellen 27— 28. Igái: Angyallal nyairaltam 27—28. Lengyeltóti: Gyöngyvirágtól lombhullásig 27—28. Tab: Felhók titánja 27—28. Kabátot találtak, igazolt tulajdonosa a rendőrség városi osztályán átveheti. Segédmunkásokat helybeli munkára felvesz a Kaposvári Mélyfúró Vállalat, Vörödhadse- * reg-u. 2 sz. alatt. Kútásó szakembereket, segédmunkásokat és vizsgázott fűtőt azonnal felveszünk. Kapósa vári Víz- és Csatornaművek, Berzsenyi-u. 18. Ezredév-u. 11. sz. alatti 2 szoba, össz­komfortos lakáiomat elcserélném ugyanilyen­re Budapesten. Megtekinthető egész nap. Koós Zoltán. Segédmunkásokat felveszünk sürgős belépés­re. Vaskeireskedelmi Vállalat, Rákóczi-tér 2. Fonótanulókat felveszünk, férfiakat 16—20, nőket 16—40 éves korig. Ugyancsak felve­szünk férfi és női segédmunkásokat. Jelent­kezni lehet minden nap reggel 8-tól 16 óráig, szomhaton 13 óráig a Kaposvári Tex- tiknűvek jutaiuti gyártelepén. A DÉDÁSZ üzleti igazgatósága hosszú gyakorlattal rendelkező elekfcrotech nikusl sürgősen felvesz. Jelentkezés a személyzeti osztályon Salamon János szeanélyzetd vezeté- ■él. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszki Mihály Felelős kiadó: Tóth István Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor-u. 7 Telefon: 901, 468. Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-u. 18. Telefon: 999. Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Latinka Sándor-u. 6. Telefon: 82í Nyomdáért ftelel: Hidas János Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft.

Next

/
Oldalképek
Tartalom