Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-21 / 68. szám
Vasárnap, 1954 március SOMOGYI NÉPLAP A SOSMIO As ehe MEG A TALIGA , # Ez a történet inkább a hét 7 csodájába illett Tolna, azonban annyira furcsa, hogy nyugodtan kinevezhetjük nem a hét, de az év csodájáénak. Csurgóra ugyanis nemr ágiben a Vas- és Műszaki Bolt rendelésének megfelelően ekéket küldtek; az eke meg is érkezett, óe a taliga valahol elmaradt. A küldő vállalat úgylátszik úgy gondolta, hogy két ember tartja az ekerudat, s így majd felszántják valahogy a földet. A rúd tartását azonban a csurgóiak nem akarják vállalni. Igazuk is van — a küldő vállalat sem vállalja a felelősséget a hanyagságért. Mert ez bizony az. Ugyanis előfordulhat, hogy az eke taligája hiányzik — de aki így szállít — annak meg a f je. ŰMi , ,v CÜ Ül O'arha meg. ...> W- ... (A járási tanács elönti körlevelekkel a községi tanácsokat.) — Hova hordja azt a rengeteg körlevelet, nem látja, hogy már azt sem tudom, hogy hová tegyem? . Ne kiabáljon, a járási tanács megígérte> ho,gy a jövőben csökkenti a körlevelek számát- Márpedig amit, az ígér, azt meg is tartja. — Vgyám, de legalább a.... körleveleit is tartaná meg. ELLENTÉTEK Érdekes ellentétekről beszélnek a csurgóiak, azokról az ellentétekről, amelyek a csurgói vendéglőben találhatók. A vendéglőben ugyanis minden dolog homlokegyenes ellentétes a másikkal. Nagy a piszok, ellenben nagyítóval is alig láthatóan kiesik az ebédadagok. A kiszolgálás néha jó — az ebéd minősége állandóan rossz. A vendégek száma állandóan csökken — a vendéglő rossz híre egyre jobban nő. Nem lehetne ezeken az ellentéteken változtatni, mondjuk úgy, hogy nagyobb legyen a rend, de nagyobbak legyenek az adagok is, esetleg állandóan legyen jó a kiszolgálás, de a minőség is? Ebben az esetben aztán a vendégek száma is növekedni fog — ellenben csökken a vendéglő jól megalapozott rossz híre. KAR tálálös ,;Férfigondok M4JD KERDcS' U A KOLLÉGÁM, e - . - . - •apca'* Miért kerülik el az instruktorok a községi tanácsot? (191-aojjjn-íjsui A.Sa y,nCiBq -UPAiJf uisu unzBgi yze ‘ussjja sí zaqqa jigoq S •jo.iasQzaA.razS' jjBijurtui tgBSBpZBgOZOUI B gOJ-fosa ‘jojasozefin j;oÄgn ZB 3IPI3U: jaj J]OUZS33 ;a^as3pjo5i •sojbib; ua( -lauionox 1-iam ‘H?zv) í * » i Rövidesen MEGOLDÓDIK (A Hunyadi-utcában hónapok óta nem ég a villany.) — Meglásd, egy hét múlva már nem kell esténként lámpát cipelnünk magunkkal. — — Miért? Csak . nem holdtölte lesz? — Dehogy! Irtunk a „Somogyi Karikásnak“. Heti rovás Mindenről tudnak ők, S adják szájról-szájra. Belelátnak Csurgón. ! Minden ügybe s ágyba, — Hallottad? — így mondják, Súgják ide-oda — Elhagyta a neje, S tudod, ‘ mi az oka? Az osztályvezető Épp a járást járja, Be nem áll ilyenkor Senkinek a szája. Ámde ha vendég jő, S kérdi, hogy a vetés Hogy megy a járásban, Elhal a fecsegés. Néma lesz mindegyik, Vagy aktát szed elő, Vetésről csak egy tud, Az osztályvezető. Ke az épp távol van, A vendég csak várjon, S ne kérdjen ilyet a Járási tanácson. Megkésett JÓKÍVÁNSÁG Megnéztük a járási tanács faliújságját, s előéletünkkel ellentétben mégis csak találtunk rajta valamit. Egy parányi kis üdvözlőlap díszelgett a táblán — boldog újévet kívánva betűivel. _ A megkésett jókívánságokat köszönjük. Mi is kívánunk valamit: szép álmokat a járási tanács dolgozóinak. (A »Somogyi Néplap« 3954-ben megjelenő számából.) A somogyi régészek a valamikori csurgói települések ásatásai során igen érdekes, többezeréves leletre bukkantak. Az érdekes lelet csodálatos módon konzerválódott — ugyanis egy fémből készült tartályban találták, s a tartály a leletet légmentesen konzerválta, de úgy, hogy az megőrizte eredeti formáját, keménységét, s minden sajátosságát. A kutatók között hosz- szú tudományos vita zajlott le. Voltak, akik azt állították, hogy a lelet nem egyéb, mint a kétezer évvel ezelőtti kor szobrászainak nyersanyaga — míg mások Érdekes LELET korabeli csurgói népeledelnek vélték. Egyben azonban vita nélkül megegyeztek: a lelet kb. 1954-ből származik, tehát pontosan 2000 éves. A tudományos vita a lelet mivolta körül most is folyik. A lelet ovális alakú, domború, kőszerű tünemény. Miután vésővel és csontfűrésszel sikerült a belsejébe hatolni, s leválasztották külsejéről a valószínűleg vulkánikus égésekből származó, vastag koromréteget, megállapították, hogy a lelet belső rétegei hasonlítanák némikép a szalonna rétegeihez. Találtak a belsejében egy rövid, zsinegszerű tüneményt, két korabeli rovart, amelyekről megállapították, hogy az 1954-es évek u. n. svábbogarai. A lelet belseje egyébként tömött, szivacsszerű, lyukacsos anyag. A benne ; talált zsineg és sváhbogár kizárta annak az állításnak a jogosultságát, hogy a lelet a kor élelmiszere lett volna — különösképpen megdőlt ez az 1 állítás, miután a kísérletezők is teljesen élvezhetetlennek tartották. így tehát a lelet semmikép sem lehet az 1954-es évek kenyérnek nevezett élelmiszere, már csak azért sem, ■mert a külső szénrétegen talált hieroglifák a hajdani Csurgó pékjei készítményének tüntetik fel és a korábbi írásos maradványok azt bizonyítják, hogy a csurgói pékek készítményei nem az emberek táplálkozását szolgálták. Megnőttek most Csurgón Hej, a férfigondok, Nem árulnak pengét A csurgói boltok. Megnőtt a szakáll is, Derékig ér lassan, S az áruelosztót Szidják most mind halkan. Szidhatják is, mert az, Hogy gondja ne legyen, Egy he’yre sokat küld, Máshova semmit sem. Mitsem ér a panasz, Az ö szava minden, S jellegek közt ül az Elosztó kisisten. cí kúiíiái — Önts még egy kis vizet a nyakamba, ha már fürdő céljaira nem használják fel ezt az artézi kutat, akkor legalább így vegyük hasznát. — Hej, pedig azoknak i$ elkéne ez a fürdő, akik évek óta ígérik. — Miért? Csak nem ide járnák ázok is fürödni? — Dehogy! Lesz végre egy hely, ahol lemoshatják magukról a mindig egymásra kent felelősséget. Asztalhoz gyökeredzett emberek a községi tanácson ... avagy a községben sokan ezzel magyarázzák, hogy olyan ritkán látják kint a községben a tanács dolgozóit. Ennek is a tél az oka? A község közepén állt egy körülbelül 500 éves fa, amely állítólag még Mátyás király idejéből származik. A fa átélte a törökdúlást, a kuruc háborúkat, az első és második világháborút. A csurgóiak úgy óvták, mint a község egyik nevezetességét. De az is volt a fa a községnek, nevezetesség. S ha 500 év nem is — de az idei hideg tél' aztán kifogott a fán. Az történt ugyanis, hogy a községi tanács — felismerve, hogy micsoda nagy tüzelőanyagkészlet rejlik benne — kivágatta az 500 éves faóriást s nagyrészét már fel is tüzelte. Amit 500 év egymást váltó nemzedékei megóvtak, azt. a községi tanács rövid pár hónap alatt eltüzelte. Büszkék is voltak a tanácsiak, ilyen fa tüze mellett ugyanis nem sok ember melegedett. Úgy ültek a tűz körül, amilyen arccal csak azok ülnek, akik kellőképpen értékelni tudják és méltányolják a fa korát, annak nevezetességét. Égett a fa. adta a meleget — a községi tanácsról ennek ellenére mégis élmondhatjuk, hogy bizony, rossz fát ÉLVEZETES sport — Halló, járási tanács? Kérem a mező- gazdasági osztályt! Mezőgazdasági osztály? — Itt Kovács Péter gazda. Szeretnék tanácsot kérni a helyes trágyázásról. — A trágyázásról? No majd a kollégám. (Ismét másik hang:) — Igen, a trágyázásról. No, mindjárt átadom az egyik szakemberünknek. (A szakember:) — Kérdezze meg az osztályvezetőt, az ért hozzá. (Osztályvezető:) — A trágyázásról érdeklődik. Hát kérem végezze el a legjobban bevált, a legújabb módszerek szerint. — No, most aztán igazán tudom, hogyan trágyáznak — csapja le a kagylót a kérdező. A csurgói járási tanács gépkocsijában már alig pislákol valami élet. Igaz, hogy a betegség hosszú ideig tartott — s még drágábba került az orvosi költség — mert hiszen azon az összegen, amivel a kocsijavító vállalat bevételét hizlalták, két ilyen kocsit vásárolhattak volna. Az autót azonban betegsége ellenére is gyakran kizavarják ágyából, azaz a garázsból. Komikus azonban egy olyan út — amelyet ez a »».o- csi leszalad. Négy ember indul- vele útnak, azért négy, mert ha a kocsi az első két kilométer után köhögni kezd, maj^ makacsul megáll — márpedig ez igen gyakran megtörténik vele — egy ember a kormánykeréknél marad, három ember pedig izmai megfeszítésével tolja a kocsit, Igen élvezetes sport ez, két kilométert autóznak, három kilométejr.t tologatnak, aztán me- gint két kilométer, esetjog kevesebb az autóút, s, ismét három, vagy több kilométeren kocsitolás zajlik le. így megy ez egész úton, a végén az emberek annyira megúnjá'k az autózást, hogy az utat már a tologatás kedvéért'sem hajlandók folytatni. A HÉT 1 CSODÁJA CSURGÓN mm 1. A leánykollégiumnak tágabb hálóhelyiségeket ígértek. 2. Mindenkit meg lehetett találni a járási tanácson. 3. Felébredt a lenüzemi DISZ. 4. Csak kilenc villanyégőt lőttek szét a lég-puskások. 5. .Marhayakaró érkezett a íöldművesszöyet- kezeti boltba. 6. Rendet csináltak a járási tanács udvarán. 7. A községi tanács elnökhelyettese, Sülé Józsefivé csak 7 óra hosz- szat olvasott munkaidő alatt: Tanácstalan tanács Nincs nehezebb valami, mint Csurgón összehívni egy tanácsülést. A tanácstagok ugyanis a tanácsülés idejére mindig , találnak maguknak valami sürgős, halaszthatatlan elfoglaltságot, mint például a mozilátogatás és egyéb hasonló foglalkozás. A 3—4 összejött ember ül tétlenül, majd hosszas várakozás után kimondja, hogy a tanácsülés határozatképtelenség miatt feloszlik. A következő tanácsülés ugyanígy zajlik le — ülnek lehetetlenül s tehetetlenül. A községi tanács ugyanis ilyen esetekben nemcsak határozatképtelen, hanem tanácstalan is. Ez pedig nem a legjobb dolog. Határozatképtelen tanácsot ugyanis láttunk már — de tanácstalan tanáccsal most találkoztunk először. Apróhirdetések Eladás. A csurgói földművesszövetkezeti vendéglő ecetet nagyszerűen helyettesítő savanyú bort bocsát áruba, tekintve, hogy a vendégek nem fogyasztják. Jelige: Citrompótló, Iparengedély: Ciíkrász iparengedélyt vásárolnék, esetleg egy j ólképzett cukrászt Csurgón elhelyeznénk. Jelige: Cukrászda a holdban, cukrász iparengedély a bürokrácia útvesztőjében. Viszontlátásra s jövő héten Tabon. «■SOMOGYI KARIKÁS« — Nagy Tamás —
