Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-18 / 65. szám

Csütörtök, 1954 március IS. SOMOGYI NÉPLAP 3 Végezzük el mielőbb az őszi mélyszántások simítózását ViijamssS azt mondja: „ ha a nő" vények összes életfeltételét bizto­sítjuk, a termés korlátlan lehet.“ fia a korszerű agrotechnika meg­felelő időben való alkalmazása 'útján növényeinket kellő mennyi­ségű tápanyaggal, vízzel és levegő­vel látjuk el, akkor termésüket tetszés szerint fokozhatjuk. Ez a felismerés a növénytermelést szin­te forradalmasította és megszün­tette azt a maradi felfogást, hogy a termés sorsát általában az idő­járás — igen sok esetben 1—2 má' jusi eső — dönti el. A termés egyik legfontosabb té­nyezője a vízellátás szabályozá­sa. Igen fontos, hogy megőrizzük azt a nedvességmennyiséget, amit a talaj már eddig magá­ba szívott. Meg kell őrizni az őszi mélyszántás segítségével összegyűjtött őszi és té­li csapadékot, meg kell akadályoz" ni a talajból a tavaszi felmelegedés és szelek következtében előálló párolgást. Ennek egyik igen fon­tos módszere a simítózás. A simítózást akkor is el kell végezni, ha a terület vetése majd csak áprilisban kerül sorra. Simítózás nélkül őszi szántás sem­mi körülmények között ne marad­jon. A simítózás által mintegy szigetelő réteget húzunk a szán­tás felületére, amely közvetlenül érintkezik a levegővel, a hő és szél hatására gyorsan kiszárad és mert a talaj alaptömegével nincs hajszálcsöves kapcsolatban, meg­akadályozza a talaj alsóbb rétegei­ből a nedvesség elpárolgását. Ezt a szükséges szigetelő réteget simítózással hozhatjuk legköny" nyebben létre. Kivétel nélküli szabály, hogy a simítózást a ba­rázdákra ferdén végezzük (ne hosszában és ne keresztben). A si­mító munkája következtében a ba­rázda tetejéről leszedi az ormot és ennek talaját beszórja a legköze­lebbi barázdába. Elvégzéséhez nem kell különleges eszköz, jó erre a célra egy egyszerű kocsioldal is. Ahol mód van rá, állítsunk össze csuklósán 3—4 gömbölyű, vagy szögletes lécet, dorongot. Még ja­vítjuk a munka minőségét, ha az első lécet boronas^erű fogakkal látjuk el, miután csak egy sor van rajta, így elkerülhetjük* a ne" héz borona második és harmadik fogsorának káros hatását. Tehát a legfontosabb feladat most minden őszi szántáson elvégezni a simítózást, mert csak így tudjuk biztosítani a vetésre kerülő magvak keléséhez és a fiatal növények kezdeti fej­lődéséhez szükséges nedvességet. A simítózás maradéktalan és gyors elvégzésével az 1954. évi növény- termelési tervünk sikeres megva­lósításának egyik döntő előfeltéte­lét, a kellő nedvességet biztosít­juk. , j : M Hámori A. Ferenc Harc a tehergépkocsik üresjáratainak megszüntetéséért (Tudósítónktól.) Pár hónapja, hogy a Kaposvári Autóközlekedési Vállalat gépkocsi- vezetői a szovjet tapasztalatok nyomán bekapcsolódtak a Riba- kov-mozgalomba. Ez alatt a pár hónap alatt, s különöskép a kon­gresszusi verseny beindulása után megmutatkozott, hogy milyen eredményes ez a mozgalom. Azok­nál a tehergépkocsiknál, amelyek nem vettek részt a Ribakov-moz- galomban, a kocsikihasználás mindössze 53 százalék volt, tehát csaknem felét tette ki az üresjárat a fuvarozásnak. A Ribakovmoz- galomban részvevő gépkocsik ki­használása ezzel szemben elérte a 87 százalékot. Most a kongresszusi versenyben még több gépkocsivezető fogadta meg, hogy átveszi a Ribakov-moz- galombaft részvevő kocsivezetők tapasztalatait, bekapcsolódik a mozgalomba. De azok is vállalást tettek, akik már többhónapos részvevői a mozgalomnak. Molnár Lajos gépkocsivezető vállalta, hogy a kocsikihasználást 90 százalékra emeli. Vállalásával szemben 94 százalékra emelte a kocsikihaszná­lást. Szedlák Béla gépkocsivezető Ü5 százalékos kocsikihasználást vállalt, s ezzel szemben 97 száza­lékos kocsikihasználást ért el. A kongresszusi versenyben az üres­járatok megszüntetéséért indítot­tak harcot. Kitűntek ebben a mun* kában Soós Pál, Máté Sándor^ Szentgróti József és Rinkóczi Jó­zef gépkocsivezetők. A gépkocsivezetők példájára a rakodóbrigádok is versenyt indí­tottak egymás között. A Strókai- brigád a Horváth-brigáddal, a Zdroba-brigád a Kővári brigáddal áll versenyben. A verseny célja: mi­nél több áru megmozdítása, hogy ezzel is segítsék a gyors szállítást, s ugyanakkor a gépkocsivezetők kongresszusi vállalásának teljesí­tését. Nekünk is az a véleményünk, hogy be lehet tartani a 8 órás munkaidőt Hozzászólás a „Somogyi Néplap“ március 9-i számában megjelent cikkhez A „Somogyi Néplap“ március '9'i számában olvastam a böhönyei községi tanács vezetőinek véle­ményét a 8 órai munkaidő betar­tásáról. Nekem is az a vélemé­nyem, hogy a minisztertanács xendelete a 8 órás munkaidőről nagyon helyes rendelkezés volt. Mi, a segesdi tanács dolgozói úgy voltunk, hogy már megszokásból sem mentünk haza, még akkor sem, ha ténylegesen nem volt már dolgunk munkaidő után a ta­nácsházán. Talán szégyeltük is azt, hogy 8 órai munkaidő után hazamenjünk a család körébe. Ezt nagyrészt a felsőbb szervek — mind a járási, mind a Megyei Ta­nács — is elősegítették, mert sok esetben munkaidő után jötték el" lenőrizni. Még az is előfordult, hogy a járási tanácstól vasárnap délután jöttek ki hivatalvizsgálat- ra. Ez a rossz munkamegosztás azt eredményezte nálunk, ta­nácsdolgozóknál, hogy elhanyagol­tuk a tanulást, és sok esetben a családot is, mert reggel korán el­jöttünk hazulról és csak késő éj" jel mentünk haza. Szűcs Béla vb-titkár már égé" szén a tanácsházán lakott, éppen hogy csak aludni ment haza. Még a vasárnapot is a tanácsházán töl­tötte, szórakozás eszébe sem ju­tott. öt hónap óta például nem volt moziban. Én a dolgozók is­kolájába járok és a szervezetlen munka miatt bizony sokszor hiá" nyoztam, amit csak nehezen tudok pótolni. A pártmunkából sem tud­tam jól kivenni részemet. Nekünk is az a véleményünk, hogy a 8 órai munkaidőt be lehet tartani a községi tanácsoknál. Természetesen elsősorban munka- móds'zerünkön kell változtatnunk. Meg kell szüntetnünk a szervezet­lenséget, ami munkánkat jellemez­te. Meg kell szüntetni azt, hogy mindenki mindennel foglalkozik, de a saját munkáját a munkaidő után végzi el. Mi úgy igyekszünk megszervezni munkánkat, hogy felosztottuk egymás között, ki mivel foglalkozzék. Igaz, még van egy kis nehézségünk, mert elnökhelyettesünk és mezőgazdasá­gi előadónk nincs, így az ő mun" kakörüket is nekem és a titkárnak kell elvégeznünk, de reméljük, ez rövidesen rendeződik. Úgy osztot­tuk meg a titkár elvtárssal a fel­adatokat, hogy ő intézi az admi­nisztratív teendőket, ellenőrzi és se­gíti a nyilvántartók munkáját, én pedig délelőtt félfogadással foglal­kozom, délután a különböző szervezési munkákkal: mezőgazda- sági, begyűjtési feladatokkal. Másik fontos feladatunk a kü­lönböző értekezletek jó megszerve" zése, amelyek elkerülhetetlenül az estébe nyúlnak. A minisztertanács rendelete lehetővé teszi ilyen esetben az osztott munkaidőt. Itt azt a módszert alkalmazzuk, hogy az értekezleteket, tanácsüléseket mindig pontosan a meghirdetett időben kezdjük. Erre rászoktatjuk a község dolgozóit, ugyanakkor hol én, hol a tanácstitkár elvtárs tartja meg az értekezletet. így fel­váltva másnap pótolni tudjuk az elmaradt szabad időt. Eddig ugyanis az volt a „módszerünk“, ha 7 órára szerveztünk meg egy gyűlést, akkor fél 9-kor tudtuk azt megkezdeni, és az értekezlete" ken valamennyien résztvettünk. Mi is helyeseljük a böhönyei elvtársak kezdeményezését, hogy a vb-tagokat és a termelési bi­zottság tagjait aktivizálják. Ezt a módszert mi is fogjuk alkalmazni. Szeretnénk úgy megszervezni munkánkat, hogy azt jobban el­látva, több időt tudjunk fordítani a tanulásra, a családra és szórako­zásra. Vörös Lajos vb elnök Segesd Lüktető élet Balatonnagyberekben A Halat onnagy berek környékén lakó idősebb emberek még élén­ken emlékeznek arra az időre, amikor ■öt Jöúr“ birtokához tartozott a ba­latoni berek. Csak azért birtokolták, hogy úri passziójukat kielégíthessék, a ha kedvük úgy tartotta, úri kalan­dokban gazdag viziszárnyas-vadásza- tot tartottak. Abban az időben igen sok környékbeli község dolgozó pa­rasztjainak egész évi munkáját sem­misítette meg a marcali hegyekből le­zúduló víztömeg, amely felgyülemlett <i berekben, s mint lopakodó ellenség, ellenállhatatlanul lepte el a község parasztjainak verejtékkel megmunkált földjeit. így volt ez hosszú időn ke­resztül. Ta'án voltak olyan emberek, akik látták, amint idők folyamán a mocsárban a vízinövények lebuknak, hogy tőzeggé változzanak, s látták, mint telepszik a tőzegre a nitrogén­ben gazdag föld. Hittek-e abban, hogy azon egykor virágzó gazdaság szüle­tik, amely a dolgozó népet gyarapít­jaf Azok az emberek, akik a jövőbe néznek, nagy tettekre képesek. Ezek ■az emberek nem hittek a természet megváltoztathatatlanságába, s céltu­datos, alkotó munkájukkal meghódí­tották a Balatonnagyberket. Hogy ez megvalósulhatott, ahhoz egy új társadalomnak kellett szület­nie, annak a társadalomnak, amely ■célul lűzte ki: mindig újat és többet alkotni a dolgozó nép ál’andó és szüntelen felemelkedéséért. Mint ahogy szívós harccal és küzdelemmel jár az újnak a megteremtése a régi felett, olyan küzdelemmel járt Bala- tonnagyberek meghódítása a virágzó életnek. Ma már gazdag eredményekkel büszkélkedhet ez a fiatal, de jelen­tőségében országosEirűvé vált állami gazdaság. A kiváló szakemberek ta­pasztalatainak felhasználása és az ott dolgozó lelkes emberek munkája nyo­mán bebizonyosodott, hogy a terme­lésnek korlátlan lehetőségeit rejti magában a meghódított nagybereki föld. Ezen a nitrogénben és mészben gazdag területen ezerféle növényt is meg lehet termelni, ha figyelembe­veszik a berki föld tulajdonságait, sa­játosságait. A tápanyagban gazdag, 'aza talaj szinte nyeli a nap sugarait, ezáltal gyorsan felmelegszik a föld és igen erőssé teszi a vegetációt. Ez a tulajdonság a napnál is fényesebben bizonyítja, hogy Balatonnagyberek- ben csak akkor lesz gazdag aratás, ha minél korábban vetnek s minél előbb kezdik el a tavaszi munkát. A balatonnagybereki állami gazda­ság dolgozói, szakemberei már az el­múlt években is sok dicsősége1 sze­reztek az új alkotással létrehozott gazdaságuknak. Gazdagabbnál-gazda- gabb terméseredményekkel lepték meg az országot s mindenki tudja, hogy az ország szeme kíváncsian figyeli, váj­jon ebben az évben milyen eredmé­nyekkel büszkélkednek Baiatonnagy- berekben. Ebben az esztendőben válik el igazán, ki, milyen részt vállal a kormányprogramul mielőbbi megvaló­sítása érdekében. ogy a nagybereki állami gaz­daság dolgozói sokat akarnak tenni, azt már a téli hónapokban és a tavasz első napjaiban is bebizonyí­tották, Határidő előtt kijavították az összes gépet, elkészítették a, lapos­fenekű csatornahálózatot, amelyben annyi vizet tudnak tárolni, hogy az összes növényüket egész nyáron át elláthatják megfelelő vízmennyiség­gel. A szántófölddé átalakított Bala- tonnagyberek 1 méterrel alacsonyab­ban fekszik, mint a Balaton, de nem félnek a vízelöntéstől, mert felszerel­ték azt a korszerű vízszivattyú-tele­pét, amelllyel másodpercenként 7 köbméter vizet szivattyúznak ki. A téli kemény fagyok idején is né­pes volt a nagybereki határ. Egymást követték a szánok és 2000 hold föld­re való trágyát hordtak ki a földek szélére. Úgy számoltak, hogy a ter­méseredményt jelentősen növelik, ha alkalmazzák a jó agrotechnikai eljá­rást. Ezért 250 hold ősziveiésű kalá­szost komposzltal felültrágyáztak. A jó téli felkészülést felváltotta a pezsgő tavaszi élet. Az egykori vízi­növények suhogása és a vizimadarak szárnyainak csattogása helye t trak­torok dübörögnek s fürgén forgatják fcj az új barázdákat. Eddig több mint 700 holdat szántottak fel, s hogy jól halad a tavaszi szántás, abban nem kis ré­sze van a sztahanovista Jánosházi József és váltótársa, Jangli Gyula traktorosoknak, akik 135 százalékra teljesítik napi tervüket. Jó zabter­mést akarnak aratni, s ezt bizonyít­ja, hogy a zabvetést befejezték. A traktorok visszhangzó zajától alig le­het hallani annak la i Zetornak a mo. torzúgását, melyek a műtrágyaszóró­kat vontatják és hogy jó munkát vé­geznek, annak ékes bizonyítéka, hogy 1000 hold őszi vetésre kiszórlak fej­trágyaként a szuperfoszfáttal kevert kcUisót. A munka serényen folyik, s nem lehet késlekedni vele. Az idő sürget és sok mindent akarnak tenni. A 3000 számosállat .részére 3500 holdnyi ta­karmánymagot kell elvetni és nem kis dolog lesz az 1700 hold kender ve­tése sem. Különös gonddal készítik el a 170 hold dohány magágyát is. Már a múlt évben is felfigyeltek a do­hánytermelésükre, mert az ott ter­melt dohánynak dupla nikotintartal­ma van és ezért úgy tervezik, hogy nikotinkivonó t létesítenek és ezzel nagyban elősegítik az ország nikotin­szükségletének biztosítását. T) alatonnagyberek lüktető élete, napról-napra megvalósuló ter­ve azt mutatja, egyre közelebb kerü­lünk a kormány Programm célkitűzé­seinek eléréséhez. HORVATH LÁSZLÓ. Szervezetten folyik a munka a Tanítóképző építkezésén A Kaposvári Tanítóképző Intézet építkezésén egész télen szüne­telt a munka. Pár héttel ezelőtt ismét megelevenedett az építkezés területe, megjelentek a kőművesek, s csakhamar megindult újra az építés. Az építkezés dolgozói nak nagy adósságot kellett törlesz­teniük — ami ugyan nem az ő hibájukból, hanem a kemény télből fakadt: fel kellett számolni a téli lemaradást. A kongresszusi válla­lásokban ez szerepelt első pontként — s a vállalások csakhamar tettekké változtak. Az építkezés vezetősége a dolgozók javaslatait figyelembevéve mindent megtett, hogy a lemaradást mielőbb fel­számolják, s a kongresszusi vállalásokat a dolgozók teljesíteni tud­ják. Az eredmény nem maradt el, a tanítóképző-építkezés ma a vállalat legjobban szervezett munkahelye. Az építkezési átlag a leg* utóbbi értékelésig 136 százalékra emelkedett, s ezzel az eredmény-* nyel a tanítóképző-építkezés a vállalat legjobb munkahelyévé lett. Kialakult a verseny a vállalások teljesítéséért az építkezés bri­gádjai között is. Az első helyet Buni István kőműves brigádja nyerte el. A brigád tagjai 184 százalékos átlagteljesítményt értek el. A Merényi kőművesbrigád 167 százalékos eredményével tűnti ki. Az ácsok között is megindult a versengés: Orbán István ácsbri­gádja 174 százalékos eredményével került az első helyre. A» iskolai év másodiák felének Ml beosztásai A rendkívüli téli szünet szüksé" gessé tette, hogy az oktatásügyi miniszter módosítsa a tanév máso­dik félévének beosztását. Ennek értelmében a hatnapos tavaszi szü­netet egy napra csökkentették, ez a szünnap április 5. A harmadik negyedév április 10-én fejeződik be. Az utasítás .intézkedik az osz­tály-vizsgatárgyak számának csők" kentéséről is. Az általános gimná­ziumokban csak magyarból, ma­tematikából és a harmadik osz­tályban földrajzból, az általános iskolákban csak magyarból és ma­tematikából vizsgáznak a tanulók. A tanítási időt egy héttel meg­hosszabbítják. Eszerint az utolsó tanítási nap a középiskola IV. osz­tályában május 8, az általános is" kola VIII. osztályában és a közép­iskolák I—III. osztályában június 5, az általános iskola I-—VII. osz­tályában június 12. Az évvégi összefoglalókat a kö­zépiskolák IV. osztályaiban május 10—12-én, az általános iskolák VIII. osztályában és a középisko­lák I—III. osztályaiban június 7—* 9 és az általános iskolák I—VII. osztályaiban június 14—17-én tart­ják. A vizsgák ideje is módosul. Az írásbeli érettségi vizsgák május 14—18, a szóbeliek pedig június 1—30"ig lesznek. Az általános is­kolák VIII. osztályai és a középis­kolák I—III. osztályai részére az osztály vizsgákat június 14—17-ig rendezik. Az általános és középis­kolai bizonyítványosztás, illetve tanévzáró ünnepélyek időpontja június 23. Tudnivaló a családiház-telekígénylésről A családiház építési akció iránt országszerte nagy az érdeklődés és természetesen akadnak olyan kér­dések, amelyekről nem eléggé tá­jékozottak a dolgozók. Ezzel kap­csolatban a város- és községgaz' dálkodási minisztérium illetékes szervei felvilágosítást nyújtottak. Családiház építéséhez a dolgo­zók — ha nincs megfelelő telkük — telket igényelhetnek. Az igény­lési kérelmet a telek fekvése sze­rint illetékes tanácsnak kell be­nyújtani. A telket elsősorban azoknak kell juttatni, akiknél az építkezési előfeltételek biztosított­nak látszanak. A házhelyigénylések céljaira minden telekigénylőnek igénylőla­pot kell kitöltenie. Az igénylőlapot azoknak is ki kell tölteniök, akik telekigénylésüket kérvény forrná" jában már beadták. Az igénylésről a tanácsok a benyújtást követő 14 napon belül kötelesek dönteni. Ahhoz, hogy valaki megkezdhes­se az építkezést, engedélyt kell kérni. A kérvényt vidéken a járá­si tanácsok város- és községgazdál­kodási csoportjánál kell benyújta­ni. Az engedély kéréséhez ugyan­csak nyomtatványt rendszeresítet­tek, de megfelelő mellékleteket is kell csatolni hozzá, így például: három példányban 1:100 arányban a műszaki terveket és három pél" dányban a helyszínrajzot. Buda­pesten és vidéki városokban csa­tolni kell továbbá három darab úgynevezett műleírást, amely fel­tünteti az építkezés módját. Az építési engedélyről az illetékes szervnek 8 napon belül döntenie kell. Ha a kérvényező az érvény­ben lévő típusterv szerint építke­zik; akkor csak a típusterv számát kell ráírni a kérvényre, a hely­színrajzra azonban ebben az eset­ben is szükség van. A családiházak építésének megkönnyítésére kor" mányzatunk gondoskodik típuster­vekről, s szombatra már 22 típus­terv készül el. A családiházak építésénél — el­sősorban falun — szükséges, hogy az építő maga is minél több mun­kát végezzen el, elsősorban segéd­munkát. így olcsóbb lesz és meg is gyorsítja1 az építkezést. Városok­ban — elsősorban az üzemi dol­gozók — kalákában építkezzenek. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom