Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-17 / 64. szám

Szerda» 1954 március 17. SOMOGYI NÉPLAP X A barcsi dolgozók válasza a párt és az állam támogatására Mi, barcsi dolgoz® parasztok a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és minisztertanácsi határozat megjelenése óta nap mint nap job­ban érezzük a párt és a kormány ' támogatását. Azzal válaszolunk erre, hogy a munkásosztálynak hogy az első negyedévi tojásbeadá­si kötelezettségét határidő előtt 15 nappal teljesíti. Ennek 100 száza­lékra eleget tett. Vállalta a továb­biakban, hogy baromfibeadásának már az első negyedévben eleget tesz, s ezt a vállalását eddig 95 több és jobb élelmet juttatunk és j százalékra teljesítette. Örömmel ezzel erősítjük a munkás-paraszt szövetséget. Bauer Jánosné vállalta a párt- kongresszus tiszteletére, hogy 800 négyszögöl csírázott burgonyát ültet, amellyel elősegíteni kívánja a városi dolgozók bőségesebb búr* * gonyaellátását. A vetőgumókat előcsiráztatta, sőt már a* talajt is előkészítette. Vállalta azt, hogy őszi kenyérgabonái fej trágyázását március 1-ig elvégzi. Ezt a válla­lását 4 mázsa pétisó felhasználásá­vette tudomásul a hízottsertésbe- adás határidő előtti teljesítésével járó kedvezményeket. Éppen ezért kérte a tanácstól, hogy a második félévre beütemezett hízottsertésbe" adását már az első negyedévben teljesíthesse, mert ezzel kívánja elősegíteni a munkásosztály és az egész dolgozó nép hús- és zsírellá­tását. Mi, Borbély István, Villant Jó­zsef, Miseta István dolgozó parasz­tok azzal válaszolunk az MDP val teljesítette. Továbbá vállalta, Somogymegyei Pártbizottsága és a Megyei Tanács végrehajtó bizott­sága felhívására, hogy máris meg' kezdtük a szántást és a tavaszi ve­tést. A III. pártkongresszus tiszte' letére vállalt beadási kötelezett­ségünknek 100 százalékig eleget tettünk. Mi, dolgozó parasztok megígér­jük a Somogymegyei Pártbizott­ságnak és a Megyei Tanács vég­rehajtó bizottságának, hogy a ta­vaszi mezőgazdasági munkákat ha­táridőre jó minőségben elvégezzük. Ezzel akarunk hozzájárulni dolgo­zó népünk bőséges hús', zsír- és tej ellátásának biztosításához. , Bauer Jánosné, Borbély Ist­ván, Villant József, Miseta István, Miseta József, Kontra István barcsi dolgozó parasz­tok. Haladéktalanul vessük el a tavaszi búzát ■ Megyeszerte mind több község­ből érkezik hír arról, hogy a leg­szorgalmasabb gazdák példamuta­tása nyomán egyre nagyobb lendü­lettel végzik a tavaszi vetéseket. Különös jelentősége van a tavaszi búza vetésének, mert több helyen a száraz őszi időjárás miatt addig halogatták az őszi vetés idejét, amíg beköszöntött a korai ke­mény fagy. Bizony emiatt egy­némely községben nem teljesítet* ték az őszi kalászosok vetéstervét. Részben ennek a mulasztásnak a pótlására, másrészt pedig a kenyérgabona mennyiségé­nek növelése végett számos községben határozták el a ta­vaszi búza vetését. Azok a tsz-ek és egyénileg dolgo­zó parasztok, akik már a múlt évben is termeltek tavaszi búzát, most szívesen vetik el, mert meg­győződtek arról, hogy a megfelelő termelési - módszerek betartása mellett bő termést hoz. Bizonyít­ja az is, hogy dolgozó parasztja­ink, termelőszövetkezeteink ezide' lg több mint 20 vagon tavaszi búzavetőmagot cseréltek a Ter­ményforgalmi Vállalattól, de je­lentős vetőmagkészlettel rendelkez­nek a múlt évi termésből is. A tavaszi búza tény észideje lé­nyegesen rövidebb, mint az őszi' búzáé. Ezért a termelőknek mindent el kell követniök, hogy a rövid idő ellenére a búza erőteljesen fejlődjék, bő ter­* mést adjon. A korai vetésen kívül a jó termés egyik igen fontos feltétele, hogy a növény elegendő táplálékhoz jusson. Ezért a tavaszi búzát lehe­tőleg táperőben gazdag talajba vessük. Elsősorban azokat a táb­lákat vegyük számításba, lyekben trágyázott kapásnövény, vagy pillangós növény termett ta­valy. Az ilyen talajból a tavaszi búza rövid tenyészideje alatt is bőséges táplálékhoz jut, s gyorsan sodik, mint az őszi. Egyegy mag­ból kevesebb kalász fejlődik. Ép­pen ezért már a vetés idején igen nagy gondot kell fordítani arra, hogy egy-egy holdon elegendő szá­fejlődik. Ahol bővebben van a ta- I mú növény legyen. A jó termés la j ban nitrogén, ott a műtrágyát óvatosan adagoljuk, mert a sok műtrágya késlelteti az aratást. A sikeres termés másik fontos feltétele, hogy jó magágyat ké­szítsünk. Ha a tavaszi búzát nem vethetjük őszi mélyszántásba, azonnal lássunk hozzá a talaj fel" szántásához, ahol ez még nem tör" tént meg. Ezután igen gyorsan ké­szítsünk hat-hét cm mély porha- nyós magágyat a növénynek. A jó magágyban a tavaszi búza gyors fejlődésnek indul. A legfontosabb követelmény, amelyet mo3Í szem előtt kell tartanunk, hogy percnyi késedelem nélkül, azonnal kezdjük meg a tavaszi búza vetését. A korai vetés a legfontosabb biz­tosítéka annak, hogy a tavaszi búza gazdag termést adjon. A nö­vény ilymódon a nyári forróság kezdetéig jól kifejlődik, erős, telt szemeket terem. A tavaszi búza kevésbbé bokro­biztosítása megköveteli, hogy hol­danként legalább 110 kg magot vessünk. Gondoskodjunk arról is, hogy minden egyes növény ele­gendő tenyészterületet kapjon. Ezt a tavaszi búzánál is elsősorban a keresztsoros vetés biztosítja. A tavaszi búzának is nagy ellen­sége a gyom. A gaz elszívja a bú­za elől a táplálékot, hátráltatja fejlődését. Ezért ügyeljünk arra, hogy kitűnően tisztított magot vés" sünk, s így gyommagvak ne kerülhessenek a földbe. Ezt a növényt is épúgy csávázzuk, mint az őszi búzát. A tavaszi búza még gondosabb ápolást követek mint az őszi. Szüntelenül irtsuk körűié a gyomot, s ha szükséges­nek látjuk, fejtrágyázzuk a kikelt vetést. Lássunk hozzá s haladéktalanul, a legjobb agrotechnikai módsze­reket alkalmazva vessük el a ta­vaszi búzát. A helegi gazdák a begyűjtés sitteréért Beleg község dolgozó parasztjai a begyűjtési tervek határidő élőt' ti teljesítésével járulnak hozzá a városi dolgozók bőségesebb ellátá­sához. Ezt bizonyítja, hogy Tóth István 12 holdas dolgozó paraszt egész évi baromfibeadási és fél­évi tojásbeadási kötelezettségét teljesítette. Németh Andor egész évi baromfi- és vágómarha-, va­lamint tojásbeadási kötelezettsé­gének eleget tett. Kocsis György ame- 5 holdas dolgozó paraszt egész évi tojás* és baromfibeadását teljesí­tette. Németh István dolgozó paraszt egész évi baromfibeadási kötele­zettségét 140 százalékra, vágómar­habeadását egész évre, tojásbeadá­sát félévre teljesítette. Zömbik Imre és Sperák János dolgozó pa­rasztok is élenjárnak a beadási kötelezettség teljesítésében. A község legtöbb gazdája be­gyűjtési tanácskozáson vállalt kötelezettségének eleget tesz. Választ kémek a fonói gazdák FONÓ község sok dicsőséget szerzett t mával. Aki a fonói határt szemléli, »# megyének, de országszerte ismere-' bizony elgondolkodik annak a sok tesek a fonói gazdák kiváló szorgal- kukoricaszárnak a láttán, ami lábon, ' ^rirtfiaiAo'yfAo torén. p7- 1 p.vn.nn.t, 1n.mil svnm.nrk.nrlta rí.t n. JlOSSZÚ műkről és az állattenyésztés terén el éri eredményeikről. Fonó községben már hagyományszámba megy, hogy a legkevesebb fö'ddel rendelkező dol­gozó paraszt is jó gazdája fö djének és a legészszerűbb termeléssel megte­remti az alapját a híres fajállatok nevelésének. Nincs olyan esztendő, hogy megyei, sőt országos mezőgazdasági és állat- tenyésztési kiállításon a fonói gazdák egy-egy szép fajbikáért, vagy ki­válóan felnevelt tehénért ne hoznák él a ki'űzött díjaknak jelentős részét. A sikerekben gazdag állattenyésztés alapja mindig az volt, hogy földjei­ket időben megmunkálták és a he­lyesen a'kalmazott termelési módsze­rekké' megteremtették a jó takar­mánybázist, de emellett biztosították az egyéb növény féleségek magas ter­méshozamát is. Már az elmúlt ősszel számos fonói gazda határozta cl, hogy a környező községek területéhez tartozó földjeiket leadják és helyette a községi tartalék1 erű'étből kérnek,_s ezzel könnyebbé teszik gazdagodásu­kat. Na, meg az is igaz, hogy zár­tabb területen könnyebben valósítha­tó meg a vetésforgó, a föld jobban kezelhető és ez is elősegíti a maga­sabb terméshozamot, jimit célul tűz­tek ki a szorgos gazdák. Aki nem ismeri eléggé a fonói dol­gozó parasztok szorgalmát és évről- évre mindjobban megúju'ó törekvé­seit, azt hinné, hogy valami baj tör­tént a fonóiak hagyományos szorgal­levágatlanul szomorkodta át a hosszú tetet. Fonóba is eljutott a téli der­medtséget életre keltő tavasz első le- hellete és a tavasz kezdetét je’entő meleg napsugár a még mindig levá- gatlan kukoricaszárban újból élet­re kelti a meghúzódó kártevő rova­rokat. A fonóiak tudják, hogy ezek a. rovarok milliószámra hullatják petéi­ket és az ezévi termésben jelentős ká­rokat okoznak mind a fonóiak, mind az egész népgazdaság számára. Azt is tudják, hogy elérkezett a szántás-ve­tés ideje, amivel késlekedni nem le­het, mert minden napi késedelem egy­egy mázsa terméssel csökkenti bevé­telüket és kiveszi a dolgozó emberek szájából a nagyobb darab kenyeret. SOKAT beszéltek már erről a köz­ségben és éppen ezért régen kérik a járási tanács segítségét, de gyakran fordultak a Megyei Tanács földbirtok­rendezési csoportjához is, hogy végre rendezzék a földtulajdon-változásokat. A földbirtokrendezési csoport a föld fe'mérését elvégezte ugyan, de a bir­tokbaadáshoz a járási tanácstól nem kap'ák meg a, várt segítséget és emiatt a levágatlan kukoricaszár — mint az illetékesek élő lelkiismerete — fájdalmasan zörög a fonói határ­ban . . . Igaz, az illetékeseket nem mentesíti mulasztásuk a felelősség a'ól, de a községi tanács, ha előre lát­ná azokat a hátrányokat, amit a lábon átló kukoricaszár okoz, már ré­gen levágatta volna. Nemcsak joguk, de kötelességük is a községi taná­csoknak a törvények betartása. Vájjon törvénysértésnek vennék-e a dolgozók, ha a még birtokba nem adott földterületekről eltávolítanák a kártékony rovarokat nevelő kukori­caszárat, amely az ősszel még kiváló silótakarmányt jelentett volna. — áz 1952-es aszályos esztendőben nem ma­radt volna egyetlen szál kukorica- szár sem a földön, még ha valaki vé­letlenül ott is hagyja, mert igen jól pótolta a takarmányhiányt — mondja Fonai M. Sándor, a község termelési bizottságának elnöké. A jó gazda sok mindent tehet a ter­mészet szeszélyeivel szemben, de elő­re nem. lehet tudni, mennyire lesz száraz vagy csapadékos az idei év. A jól elkészített siló pedig nem kér kenyeret, még ha a jövő télen hasz­nálják is fel. így vélekedik erről Végh György í holdas fonói gazda is, aki államunk segítségével most kezd­te meg egy új silógödör építését, hogy 2 tehénnek, 2 üszőborjújának és egy 1növendékbikájának biztosítsa » , jó silótakarmányt. Azok a gazdák; akik még nem kaptak birtokukba földet és lát­ják, hogy Végh György elsőnek meg­kezdte a tavaszi szán ást és elvetett l hold tavaszi búzát, méltán felhábo­rodnak, amiért nem követhetik Végh György példamutatását. A FONÖI gazdák felkészültek a ta­vaszra, s a tavaszi mezőgazdasági munkák ideje is beköszön'ött. Arra í szeretnének sürgős vá'aszt kapni a Gépállomások dolgozói! Több és jobb munkával segítsétek a mezőgazdaság fellendítését! A gépállomások kivaló dolgozói országos értekezletének felhívása Mint már ismertettük, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Veze­tősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a múlt hétea pénteken és szombaton tanácskozásra hívta össze a1 gépállomások ki­váló dolgozóit. A tanácskozás részvevői a következő felhívással for-* dúltak az ország gépállomásainak dolgozóihoz: Elvtársak! Traktorosok, brigádvezelők, technikusok, mérnökök és agrt- nómusok! Tanácskozásunkon megvitattuk, hogyan valósíthatjuk meg gyorsan és eredményesen a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztéséről szóló nagyjelen­tőségű párt- és kormányhatározat ránk vonatkozó részét. A mezőgazdaság fejlesztésének programmja a mi számunkra, a gépállomások dolgozói szá­mára is harci Programm. Nagyrészt a gépesítés növelésétől, a traktorosoki a kombájnvezetők, a szakemberek jó munkájától függ e Programm meg­valósítása: a terméshozamok állandó emelése, elsősorban a termelőszövet­kezetekben, de az egyéni parasztgazdaságokban is. Különösen nagy a fe­lelősségünk a termelőszövetkezetek megerősödéséért, gazdálkodásuk színv»- nalának megjavításáért; azért, hogy a termelőszövetkezetek a mi segítsé­günkkel, az idejében elvégzett jóminőségű gépi munka és sajátmaguk szor­galma révén már az idén lényegesen öbb termést takaríthassanak be. A párt- és kormányhatározat meg jelenése óta a mezőgazdaság fellen­dítéséért megindult nagy harcban gépállomásaink már értek el eredmé­nyeket. Az ipari üzemek hathatós segítségével határidőre — jobb minő­ségben, mint az előző években — kijavítottuk a traktorokat és a munka­gépeket. E kezdeti eredményekkel azonban korántsem lehetünk megelé­gedve, s ezért a tanácskozásról hazatérve, újból megvizsgáljuk gépállo­másunk munkáját: megtetiunk-e mindent saját munkaterületünkön közös harci programmunk megvalósításáért, legelsősorban azért, hogy most, ta­vasszal gyorsan és jól dolgozzunk. . Az idejében végzett, jóminőségű tavaszi szántás-vetés most a gépállo­mások dolgozóinak legfontosabb feladata. A hosszú tél miatt összetorló­dó t a mezei munka, s ezért most a gyorsaság különösen fontos. Ha ide­jében elvetjük a tavaszi árpát, a cukorrépát, a kukoricát, ez holdanként többmázsás terméstöbbletet jelenthet — viszont minden késés többmázsás veszteséget okozhat. Ezért gyors és jóminőségű tavaszi munkára hívjuk uc ország gépállomásainak valamennyi dolgozóját. Valósítsuk meg, hogy min­den traktor két műszakban dolgozzék, s minden traktoros minden nap tel­jesítse a munkanormát! Ahhoz, hogy e hatalmas feladatokat most, az idei tavaszon és később is sikerrel megvalósíthassuk, elsősorban meg kell kötnünk a termelőszö­vetkezetekkel a szerződést és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok­kal a megállapodást a gépi munkára. Jobban ki kelt használnunk a reánk bízott gépek erejét, mert ez segít hozzá bennünket a nagy terméshez. Net* fogjuk tovább tűrni a gépek karbantartásának elhanyagolását, s azt. hogy a traktorok és a munkagépek vesz'egeljenek. Valamennyien vállaljuk, hogy gépeinket szocía’ista megőrzésre átvesszük, s példamu'atóan kezel­jük, karbantartjuk, kijavítjuk és tároljuk. Az eddiginél nagyobb figyelmet és erőt szentelünk annak, hogy minél nagyobb területen alkalmazzuk ® gépi növényápolást. Nem tűrjük, hogy gépállomásunk körzetében az idén gyomosan maradjanak a kapásnövények! Gépállomásainknak fontos feladatuk, hogy sokkal több erőt és figyel- met fordítsanak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok munkájának megsegítésére. Ezért már az idei tavaszon hétszerannyi gépi munkát kell végezniök részükre, mint az elmúlt év araszán. A jóminőségű, olcsó gépi munka nagy segítség a terméshozamok fokozásához — ez a munkásosztály egyik legha'hatósabb segítsége a dolgozó parasztságnak. A pöntos, jóminő­ségű gépi munkán kívül a gépállomások agronómusai segítsék a terme­lőszövetkezeteket és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat, hogy ae alapvető és a fejlett agrotechnikai módszerek segítségével jó terméseket érjenek el. A mezőgazdaság gyors fellendítéséért folyó harc sikere végett jól meg kell ismernünk a magyar és a szovjet gépállomások kiváló da'gozóinak munkamódszerét, a mezőgazdasági tudomány vívmányait és széles körben alkalmaznunk kell azokat va'amennyi gépállomáson és termelőszövetkezet­ben. Segítsük ezzel is az elmarad* gépállomásokat és termelőszövetkezeti gazdaságokat, hogy mie’őbb álta’ános fellendülést érjünk el a mezőgazda­ság szocialista szektorában. Ezért kérjük, hogy a gépállomások irányítsák legjobb szakembereiket az elmaradt termelőszövetkezetekbe. Ezeknek a ter- mel őszöve'kezeteknek adjanak rendszeres szervezési és műszaki segítséget. A terme’őszövetkezetek vezetőivel együtt dolgozzák ki azoknak a gyakorlati intézkedéseknek a tervét, amelyek biztosítják, hogy az elmaradt szövetkeze­tek már az idén legalább is a közepesen dolgozó szövetkezetek színvonalá­ra emelkedjenek. Elvtársak! A terméshozamok állandó növelésének, a jólét megteremtésének egyik legfontosabb eszköze: a szocia’is’a munkaverseny. Felhívjuk a traktoroso­ka*, a kombájnvezefőke*, a brigádvezet őket., felhívjuk szakembereinket és a gépállomások valamennyi dolgozóját, hogy vegyenek részt a szocialista munkaversenyben, s erejük, tudásuk legjavával, a legjobbak módszereinek átvéte'ével segítsék párfunk és kormányunk politikájának valóraváltását, a mezőgazdaság elé ki'űzött feladatok sikeres megoldását. Mi, akik a ta­nácskozáson jelen voltunk, saját munkaterületünkön aktív részvevői és szervezői leszünk a szocialista munkaversenynek, a Magyar Dolgozók Párt­ja III. kongresszusának tiszteletére most kibontakozóban lévő lelkes ver­senymozgalomnak. Ipari üzemek dolgozói! Elvtársak! , A mezőgazdaság nagyarányú fejlesztéséről szóló párt- és kormányha­tározat megvalósí'ása egész népünk ügye; ebben igen nagy szerep és fele­lősség hárul az ipar dolgozóira is. E"ért erről a tanácskozásról is felhí­vással fordu'unk hozzátok, traktorokat, mezőgazdasági gépeket, alkatré­szeket gyár*ó vá'la'atok munkásaihoz, technikusaihoz, mérnökeihez és ve­zetőihez. Tegyetek meg mindent, hogy a gépgyártásban és az alkatrészgyár­tó,sban muta'kozó hiányt mielőbb pó óljuk. Ne forduljon elő, hogy trak­torok. vagy munkagépek aika*részhiá-v miatt álljanak a szántóföldeken. Idei népgazdasági tervünk a gépá'i’omások építkezéseire a tavalyi összegnek min'egy két és. félszeresét irányozza elő. Vyen nagyarányú építkezés gépállomásainkon még nem volt. Innen, a tanácskozásról is fel­hívjuk és kérjük az épí őipar dolgozóit: segítsenek minket, s mindent kö­vessenek el, hogy idejében és megfe'e'ő minőségben teljesítsék az építke­zések tervét. | Elvtársak! Traktorosok, brigádvezztők, technikusok, mérnökök és agro- nómusok! , Ezekben a hetekben és hónapokban raj'unk az ország szeme. Nagymér­tékben raj*unk mú’ik, hogy jó munkánkkal: a gyors és gondos tavaszi szántás-vetéssel meg*eremtsük az idei jó termés, a növekvő jólét alapját. Ezt várja tőlünk egész országunk dolgozó népe. Mi, az országos tanácskozás rész 'evői ígérjük, hogy megfelelünk e vá­rakozásnak. Jó talajelőkészi’éssel, gyors vc’ésse’, gondos növényápo’ássali gépeink megfe’e’ő ápo ásával és kihasználásával segítjük a virágzó mező- gazdaság megteremtésé'. a város és a falu bőségesebb élelmiszerellátását, az egész lakosság éle'színvona’ának állandó eme'ését — a munkás-paraszt szövetség további crösí'ésé ! 121 SZÁZALÉKOS MUNKAHELYI ÁTLAG A 73/4-es Építőipari Vállalat dolgozói kongresszusi vállalásaik teljesítése közben azért is küzde* nek, hogy a kemény tél okozta le­maradást mielőbb felszámolják. Az egyes építkezéseken megindult a harc a határidő betartásáért, le­rövidítéséért. A kaposmérői lakás- fonóiak, hogyan vélekednek az illc-. építkezésnél dolgozó kőművesbrl- tékesek? 1 gádok a téli lemaradást már teljes HORVÁTH LÁSZLÓ. | mértékben felszámolták. Nap mint nap egyre magasabb eredménye­ket érnek el. Horváth János kő­műves brigádja 160 százalékos, Gréczi Sándor segédmunkás bri­gádja 152 százalékos eredményével járult hozzá a lemaradás felszá' molásához. Az itt dolgozó kőmű­vesbrigádok vállalásaikat már tel­jesítették. Komoly segítő volt munkájukbán a Sztahanov-falazá- si módszer alkalmazása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom