Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-14 / 62. szám
Vasárnap, 1954 március 14. SOMOGYI NÉPLAP 5 Megyénk dolgozó parasztjai a tavaszi munkák és a begyűjtés sikeréért A brucellosis elleni küzdelem eredményei megyénkben Amint eltakarodott a hó a földekről, pártunk kiadta a jelszót: »-ki a földekre szántani, vetni«. Ezt •magukévá tették megyénk dolgozó parasztjai és nagy lelkesedéssel indultak ki a mezőre. Ki az őszi vetések fejtrágyázását kezdte először, ki a simítózáshoz, vagy a szántáshoz fogott. De mind a termelőszövetkezeti tagok, mind az egyénileg dolgozó parasztok harcba indultak az idei bő termésért. Amióta beköszöntött a szép, napsütéses tavaszi idő, megyeszerte olyan eleven a határ, mint a megbolygatott hangyaboly. A legtöbb dolgozó parasztot az a tudat fűti, hogy a III. pártkongresszus tiszteletére tett fogadalmát becsülettel valóraváit- sa, a tavaszi munkákat határidő előtt elvégezze, mert tudja: ezzel hozzájárul a párt és a kormány határozatának végrehajtásához, saját maga és egész népünk jólétének növeléséhez. A kutasi állami gazdaság dolgozói példát mutatnak az egyénileg dolgozó parasztoknak, időben hozzáfogtak a szántás-vetés, boronálás munkájához. Képünkön: a kutasi állami gazdaság nagybajomi üzemegységében a már elvetett lóheremagot fogasolják bele a földbe a fogatosok. Krasztics Lajos fogatos elmondta, hogy a napi normájuk 11 hold, de minden nap túlteljesítik a normát, több mint 12 holdat megfogasolnak. Koroncz János 10 holdas szenyéri dolgozó paraszt, am nt elolvadt a hó, naponta kiment a mezőre megnézni: hogyan pirkad a föld, s mikor lehet szántani. Még a faluban senki sem kezdte meg a szántást, amikor Koroncz János jelentette a tanácsnál, hogy 1 hold földjét felszántotta. Farkas Imre 8 holdas hetesi dolgozó paraszt fogadalmat tett pártunk III. kongresszusának tiszteletére, hogy az első negyedévben 100 százalékra teljesíti egész évi hízottsertés-, vágómarha- és baromfi-, valamint a félévi tojásbeadási kötelezettségét. Adott szavát becsülettel valóravál- totta. Jól megveti ágyát az idei termésnek, mert nagy jövedelemre számít a szerződéses növényekből is. Az idén szerződésesen termel 809 ölön cukorrépát, 1 holdon szöszös rozsot és egy holdon csíráztatott korai burgonyát. Nemcsak a termelésben, az állami fegyelem betartásában is példamutató Koroncz János. Már eleget tett az első negyedévi tojás- és baromfibeadási kötelezettségének — adott szava vaióraváltásával köszönti a III. pártkongresszust. Bőhm József 19 holdas mikei dolgozó paraszt a múlt évben elnyerte a legjobb mikei dohánytermelő címet és az ezzel járó jutalmat: egy 1900 forintos Csepel süllyesztős varrógépet, egy öltöny férfiruhát és 3 méter fíanellt kapott. Tavaly 1.5 holdon 18 75 kg dohányt termelt, de az idén ennél többet akar termelni. A többi növényféleségnél is növelni akarja a terméshozamot, s ezért most, hogy kormányunk lehetővé tette, ő is bevásárolt 4.5 mázsa műtrágyát, amit boldogan rak fel a kocsira, A Bőhm- család a műtrágyát viszi ki a mezőre, ahol először is az őszibúza fejtrágyázását végzik el. Frank János öreglaki egyénileg dolgozó parasztot becsülik nemcsak a községben, hanem egész megyénkben. A kongresszusi verseny kezdetén fogadalmat tett, hogy határidő előtt teljesíti egész évre a hízottsertés-, baromfi- és tojásbeadási kötelezettségét, s ezt a fogadalmát máris valóraválíotta, emellett példásan rendezte egész évi pénzadóját is. Frank János jó példáját kövessék az öreglaki. de megyénk dolgozó parasztjai is. Kulcsár István 11 holdas dolgozó parasztot úgy ismerik Lábodon, mint törvénytisztelő, kötelességtudó embert. Amikor megtudta, hogy pártunk összehívja a III. kongresszust, elhatározta, hogy az állam iránti kötelezettségének határidő előtti teljesítésével köszönti azt. Fogadalmát tett követte és már teljesítette egész évi hízottsertés-, szarvasmarha- és soványbaromfibe- adási kötelezettségét, De még márciusban beadja a félévi tojást és az egész évi hízottbaromfit is, ami a törvény szerint kötelező. Most elhatározta, hogy a mezőgazdasági munkákat is úgy végzi, hogy méltóan köszönthesse a III. pártkongresszust. SZŰCS FERENC. A BRUCELLOSIS, vagy fertőző elvetélés alatt hasznos háziállatainknak azt a megbetegedését értjük, amelyet a brucellák nemzetségébe tartozó baktériumok indítanak meg a fertőződött szervezetben. A brucellákkal szemben fogékonyak a szarvasmarhák, juhok, kecskék, sertések, de egyéb állatainknál is okozhatnak különféle formában megjelenő megbetegedéseket. A brucellák megbetegíthetik az emberi szervezetet is, — ez a körülmény nagyban fokozza a betegség közegészségügyi jelentőségét. Háziállatainknál a brucellosis igen gyakran tünetmentesen marad, de emellett idült fertőző formájában veszélyt jelent magára a látszólag egészséges állatra és méginkább az egészséges, fertőzésmentes állatokra is. Ha a betegség nem tünetmentesen zajlik le, hímivarú állatoknál a herék és mellékherék duzzadt és fájdalmas volta hívja fel rá a figyelmet, mig a nőivarú állatoknál leggyakoribb és legszembetűnőbb jele: az elvetélés, amely ha nem a vemhesség egészen korai időszakában következik be, rendszerint nem maradhat észrevétlen. A vetélések után, de olykor időben történt ellések után is a magzatburkok visszatartása az állat fertőzöttségének a jele. Az újszülöttek életképtelen, vagy halvaszületett volta szarvasmarháknál is, de kiváltkép sertéseknél szintén figyelmeztetheti az állat gondozóját a brucellosis fennforgására. Mind a him- és mind a nőivarú állatoknál jelentkezhet e betegség a csontok és Ízületek kóros elváltozásában és ennek eredményeképpen megnyilvánuló sántaságban, vagy egyéb mozgászavarokban. A fentiekből következik, hogy az egyed megbetegedésén kívül országos viszonylatban óriási az a kár, amelyet a brucellosis az elvesztett szaporulatban, vagy az ugyancsak veszteségnek számítható életképtelenül világraho- zott újszülöttekben okoz. Ha ehhez hozzászámítjuk a vetélések után előálló tejveszteségeket, melyek szarvasmarhaállományunknál igen jelentősek, valamint a betegségnek emberre is átterjedő mivoltát, melyet a tej és tejtermékek előkészítés nélküli (forralás, stb.) fogyasztása és a beteg állatok ápolása és gondozása is közvetíthet, megértjük a földművelésügyi minisztériumnak azt. az utasítását, amely harcot hirdet háziállataink brucellosistól való mentesítésére és megvédésére. AZ UTASÍTÁS megjelöli az utat, hogyan tudjuk fertőzésmentes állományainkat megóvni későbbi fertőzésektől, irányt szab beteg állataink gyógyítására és az egészséges növendékállatok fertőzésmentes felnevelésére, valamint állományainknak fertőzött- ségtől történő megtisztítására. Ahhoz, hogy ezt az utasítást végrehajthassuk, szívós és kitartó, kollektív munkára van szükség. Meg kell értetni elsősorban minden állattenyésztés területén dolgozóval, hogy eredményesen csak akkor küzdhetünk a brucellosis ellen, ha legyőzünk minden kezdeti, vagy menetközben jelentkező nehézséget és az utasítást ki-ki a maga munkaterületén maradéktalanul végre is hajtja. Meg kell ismertetni a dolgozókkal azokat a körülményeket és módokat, amelyek hozzásegíthetnek a beteg és látszólag egészséges, de már fertőzött állatok felismeréséhez. MINT már említettem, a betegség legtöbbször külső jelek nélkül, lappangva van je’en az egyes állatcsoportokban. Éppen ezért a külső vizsgálat egymagában nem vezethet célra, mert a társaikra a fertőzés veszélyével ártalmat jelentő egyedek ezzel az eljárással rejtve maradnának. Segítségére van a szakembernek ezen a téren a laboratóriumokban elvégezhető vér- és tejvizsgálat. Ezzel alkalmas időben és módon a rejtett fertőzöttséget is jó eredménnyel lehet felderíteni. Ahhoz azonban, hogy ez a munka megadja a kívánt eredményt, a vizsgálatra kerülő állatainkat elő kell készíteni. Az előkészítés lényege az állatok maradandó megjelölése (fülszám, szarvszám, stb.), mert a laboratóriumok által közölt eredmények csak akkor lesznek értékesíthetők, ha pontosan megállapítható, hogy a fertőzöttnek jelzett vér-, vagy tejminták melyik állattól származnak. Csak ezeknek az ismereteknek birtokában fogjuk tudni egészséges állataink közül a társaikra veszélyt jelentő rejtett betegeket is eltávolítani és ezzel elejét venni további, újabb megbetegedéseknek. A BETEGSÉG természetéből következik, hogy egyszeri vér- és tej- vizsgálattal nem lehet, minden rejtett be.teg állatot felkutatni. Ahhoz, hogy a fertőzöttség a vér- és tej vizsgálatokkal kimutatható legyen, a ragályanyag felvételétől több hétnek kell eltelni az eredményes vérvizsgálatig. Éppen ezért az utasítás előírja a vérvizsgálatoknak 21 napos időközönkénti megismétlését, melyet addig kell folytatni, amig az állomány az utasítás szabályainak alapján brucellosistól mentesnek minősül. Amidőn állományunk a fentiek alapján már fertőzöttségmentesnek bizonyult, a 21 napos vizsgálatok feleslegessé válnak és elegendő lesz az évenkénti kétszeri ellenőrző vizsgálat bevezetése. AMINT a fentiekből kitűnik, ilyen széleskörű feladatok eredményes végrehajtására, amellett, hogy kormányzatunk a szükséges támogatást megadja, az állattenyésztés minden dolgozójának odaadó és lelkiismeretes munkájára szükség van. Nem célom ismertetni a brucellosis elleni küzdelem további feladatait. Nézzük meg inkább, hol tart megyénk a brucellosis elleni küzdelemben. A kaposvári Állategészségügyi Intézet vér- és tejvizsgálatokat végző osztálya a múlt hónap közepéig a megye területéről 71 termelőszövetkezet és 9 állami gazdaság szarvasmarhaállományának vérmintáit vette laboratóriumi vizsgálat alá. Az állomány egyrésze már a második vizsgálaton is átesett. Az eddigi eredmények alapján a termelőszövetkezetek állományában a rejtett fertőzöttség 6.4, az állami gazdaságok állatai között 4.9 százalékosnak bizonyult. Ezek a számok a sorozatos vizsgálatok folyamán rohamosan csökkennek majd és mindinkább nőni fog azoknak a most még ritka állományoknak a száma, amelyekben a megismételt vizsgálatok sem mutatnak ki rejtett brucellás fertőzöttséget. KORÁNTSEM akarom ezzel azt mondani, hogy az utasítás végrehajtása a laboratóriumi vizsgálatokon nyugszik. Ez a munkánk is csak egy láncszeme annak az egyedül eredményre vezethető hatalmas és sokirányú kollektív munkásságnak, melynek célja állatainkat megmenteni a brucellosistól és a már mentesített állományainkat távoltartani a fertőzés veszélyétől. S ha visszagondolunk azokra a hatalmas károkra és veszteségekre, melyeket a bruceollosis magával hord, tudatában kell lennünk annak, hogy az ellene való küzdelem nem máról- holnapra adja meg a jutalmat, hanem csak hosszú hónapok, esetleg évek fáradságot nem ismerő munkájával fogjuk tudni elérni, hogy egész megyénk állatállománya mentes -S- gyen a brucellosistól. EZEN a téren végzett jó munkánk minden eredménye egy lépéssel közelebb visz bennünket a mezőgazdasági határozat, az állattenyésztés fejlesztésére megadott célkitűzései eléréséhez. Dr. Holló Sándor Áeg. Intézet igazgató, TTIT Agronomiai szakoszt. elnökhelyettese. Megvalósítjuk ígéretünket A berzencei Uj Barázda tsz tagjai vállalásokat tettek a tavaszi munkák időbeni elvégzésére és a begyűjtési terv határidő előtti teljesítéséreMost, amikor megjött a jó idő, hozzáláttak ígéretük megvalósításához. Eddig 4 kát, holdat szántót' tak fel tavaszi alá, és K) kát. hold tavaszi árpa alá kiszórták a szuperfoszfátot, amit tárcsával dolgoztak bele a földbe. A begyűjtésre tett vállalásuknak is eleget tettek. Vállalták, hogy állat- és állati termékbeadási kötelezettségüket már az első negyedévben felére teljesítik- A tsz tagjai vállalásuk teljesítésén túlmenően már háromnegyedévre teljesítették beadásukat. Dobi István tsz-tag.
