Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-12 / 60. szám

fentek, 1954 március 12. SOMOGYI NÉPLAP 8 Irányelvek a tavaszi mezőgazdasági munkák agrotechnikájához A földművelésügyi minisztérium közleménye A tavaszi munka sajátos és idő­szerű kérdéseinek megbeszélésére a földművelésügyi minisztériumban március 8-án összejöttek a mezőgaz­dasági termelés kiváló tudósai és ag- ronómusai. . Az értekezleten megvitattak és meghatározták a tavaszi munka főbb irányelveit. A dolgozó parasztok és a szakemberek területük adottságai­nak és ezeknek az irányelveknek alapján döntsék el, mik a tenniva­lóik. Az őszi gabonavetések tavaszi ápolása Az őszi gabonavetések tavaszi ápo­lásának munkái: a fejtrágyázás, a hengerezés, a fogasolás és a gyomir­tás. Ezek szükségesek ahhoz, hogy a talaj nedvességét megőrizzük, a bak­tériuméletet megindítsuk és a növé­nyek fejlődését (bokrosodását) elő­mozdítsuk. A fejtrágyázást, mihelyt a vetésre rá lehet menni — fagyos talajon is — azonnal meg kell kezdenünk, s minél rövidebb idő alatt be kell fe­jeznünk. Elsősorban gyenge táperő- ,ben lévő talajokon és a rossz előve- temények (kukorica, napraforgó) után vetett, a fejlődésben visszama­radt vetéseket fej trágyázzuk. Olyan talajokon, ahol a talaj természetes 'tápereje miatt a növény megdőlésé­vel lehet számolni, vagy ahol pillan­gós (hüvelyes) az elővetemény, a fej- trágyázást mellőzhetjük. Az őszi gabonák fej trágyázására nitrogénműtrágyát használjunk; pé­tisóból és az ahhoz hasonló nitrogén- ‘ tartalmú műtrágyákból holdanként 85—50 kilót, nitrogénben igen sze­gény talajokon 50—80 kilót. Ahol nincs elegendő műtrágya, s ezért most a szükségesnél kevesebbet szór­hatunk, ott a gyengén fejlődő veté­seket később, szárbaindulásig másod­szor is fejtrágyázhatjuk — de csak akkor, ha ez a helyi tapasztalat sze­xint nem okoz megdőlést, s nem kés­lelteti az érést. Az őszi gabonafélék koratavaszi ápolásának fontos része a hengere­zés. Elsősorban a felfagyott, rögös ve­téseket kell hengereznünk. Célszerű a cserepesedésre hajlamos talajt is meghengerezni, ha a talaj felső ré­tege kiszáradt. Mihelyt a vetésre rá lehet menni, azonnal hengereznünk kell. A növény fejlődésének későbbi szakaszán a hengerezés után minden esetben fogasoljunk. A fogasolás ide- jé akkor érkezik el, amikor a növény gyökérzete jól megerősödött, az éj­szakai fagyveszély elmúlt, a talaj kel­lően felmelegedett. Óvakodjunk a gyenge vetések korai fogasolásától. Fogasoláshoz könnyű fogast hasz­náljunk, s a fogast a talaj kötöttsége, rtömődöttsége és a növény fejlődési állapota szerint terheljük meg. Ezt előzetes helyszíni próba alapján kell eldöntenünk. Ha nem hengerezhetünk korábban, vagy ha a talaj közben megcserepe- sedett, a rögös vagy cserepes talajo­kat közvetlenül fogasolás előtt aján­latos újból meghengereznünk. Ott, ahol küllőskapa vagy henger­borona van, az őszi gabonavetések ápolására elsősorban ezeket használ­juk. A gyomok a korai hengerezés után gyorsabban kikelnek, s ha ezután idejében fogasolunk, egy úttal a gyo­mokat is pusztítjuk. Ezenkívül fokozottabban kell kéz­zel is irtanunk a gyomokat. Ritka ve­téseknél, ahol a gyomosodás veszé­lye nagyobb, mint a sűrűeknél, a gyomirtást többször is meg kell is­mételnünk. A kipusztult kisebb fol­tokon a gyomokat kapával vagy ka­szával irtsuk, mégpedig mielőtt a gyomok magot hoznának. A tavaszi talajelőkészítés munkái Talajainkban igen kevés a nedves­ség, ezért nagyon fontos, hogy a ta­vaszi talajelőkészítéssel ezt. a ned­vességet jól megőrizzük. Mihelyt a talajra rámehetünk, minden arravaló eszközzel és vonóerővel fogasolnunk, simítóznunk, rónáznunk kell az őszi szántásokat. A rónázóeszköz lehető­leg a szántás irányára ferdén-kereszt- ben járjon. Az idén a szokásosnál na­gyobb területen lesz szükség fogas­boronára. A simítok használata első­sorban csak az előhántós ekével szántott, jószerkezetű, laza természe­tű, hónyomástól, víznyomástól meg . nem tömődött talajokon lehet általá­nos. Tavasszal nem kell felszántanunk azokat a jószerkezetű talajokat, me­lyek az ősszel gyommentes állapot­ban szántaitlanul maradtak, de elő­zőleg mélyszántást kaptak, s a rajtuk termelt kapásokat megfelelően mű­velték. Ezeket a talajokat kultivá- tonral vagy tárcsásboronával mun­káljuk meg. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek földjein kor- mánylemez nélküli traktorekével ajánlatos a talajlazítás. A gyomos és a dús tarlómaradvánnyal borított, va­lamint a frissen trágyázott és az őszi mélyszántás alól mentesített föl­deket szántani kell. Habár a külön­féle fekvésű és összetételű talajok, továbbá a különféle növények szerint más és más a szántás helyes mélysé­ge, mégis a talaj nedvességkészleté­nek kímélése végett arra keli töre­kednünk, hogy lehetőleg sekélyen szántsunk. A szántást kövesse nyo­mon a fogasborona vagy a simító. Ha traktorral szántunk, a szántást és a boronálást egy munkamenetben vé­gezzük. Szántsunk minél korábban, s min­den más tavaszi talajmunkát is vé­gezzünk el mielőbb, de csak akkor, amikor a talaj nedvesség! állapota olyan, hogy a föld a művelőeszköz után omlik, mert különben a talaj­munka rögössé, »szalon nássá« teszi a talajt, rombolja a talaj szerkezetét. A későbbi vetésekig rendszeres kul- tivátorozással és fogasolással tartsuk porhanyósan és gyomtalanul a talaj felső rétegét. Vetés előtt, vagyis a magágy készítésekor a kultivátor csak olyan mélyen járjon, amilyen mélyen vetünk. Az egyénileg gazdál­kodó parasztok kultivátor helyett fo- gatos lókapát használhatnak, a bur­gonya alá esedékes mélyebb munkára pedig kormánylemez nélküli ekét. Ha hengerezünk, ügyeljünk, hogy a talaj ne kenődjék, élete be ne ful­ladjon. A tavaszi búza vetése, az őszi búzavetések pótlása, felülvetése A tavaszi búzát elsősorban az ősz­szel mélyen szántott talajba vessük. Amint a talajra rá lehet menni, azon­nal készítsük elő a talajt és késede­lem nélkül vessünk. A tavaszi búza vetésének sikere igen sokban függ a felhasznált vető­mag mennyiségétől. Korai vetéskor holdanként 110 kiló, későbbi vetéskor pedig 110—120 kiló magot ajánlatos vetni. Ahol az őszi kenyérgabona vetése kipusztult, vagy négyzetméterenként száznál kevesebb az ép, egészséges növény — vessünk tavaszi búzát. Ha az őszibúza vetése ritka, foltos és általában négyzetméterenként 100 —150 az ép egészséges növény —• felülvetéssel, illetve a kipusztult fol­tok újravetésével növelhetjük a ter­mést. Felülvetésre elsősorban tavaszi árpát használjunk. Ott, ahol tisztavetésű lucerna és _ egyéb pillangósvirágú takarmánynö-; vény vetése esedékes — a ritka őszi j vetéseket évelő pillangósvirágú nő-' vényekkel is felülvethetjük, ha ez nem jár a vetés helyes sorrendjének különösebb megváltoztatásával. Az így felszabaduló területre pedig — amelyet eredetileg pillangósnövény- nyel akartunk bevetni — tavaszi bú­zát vessünk. A felülvetés, valamint az újrave- tés szükségességét a talai kultúrálla- 1 pota, a növény sűrűsége és az előve­temény figyelembevételével minden esetben helyszíni vizsgálat alapján kell eldöntenünk. A tavaszi mezőgazdasági munkára kevés időnk van. Ezért az állami gaz­daságok és a gépállomások dolgozói, a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok használ­janak ki minden alkalmas órát. Az állami fegyelem betartása becsületbeli ügy MANAPSÁG sok szó esik az ál­lami fegyelemről — különösen falun. A terménybeadás és adófi­zetés pontos teljesítése a dolgozó parasztság állami fegyelmének fokmérője. Mi, városi emberek gyakran feltesszük a kérdést: mi­ért van az, hogy egyik dolgozó paraszt határidő előtt eleget tesz állam iránti kötelezettségének, a másik alig, vagy egyáltalán nem, pedig egyforma adottságuk van. Erre a kérdésre igyekeztünk vá­laszt kapni Gyenesei József 12 holdas böhönyei egyénileg gazdál­kodó dolgozó paraszttól, amikor a községi tanács javaslatára, mint példamutató gazdát, felkerestük. Gyeneseiéknél vidám beszélge­tés közben találjuk a családot. Az asszonynép kötöget, a gazda ép­pen a lovak etetését fejezte be, s mint mondja, elkel a meleg, hidegek még a márciuseleji napok. Mindjárt nem kérdésünkkel lep­jük meg a gazdát, hanem beszél­getésbe elegyedünk. Gyenesei Jó­zsef nem kis büszkeséggel beszél állatállományáról, terveiről a jö­vőre vonatkozóan. — Az állat- tenyésztés hoz legtöbbet a házhoz — mondja. — Még két süldőt állí­tok be anyának a meglévő mellé és több tehenet tartok, mert ki­fizetődő a tartásuk­Gyenesei József édesanyja — -miközben kezében fürgén jár a kötőtű — élénk érdeklődéssel hall­gatja fiát. Mikor az a tehéntartás­ról beszél, ő is közbeszól: — Kell a tej haszon, abból »csinálunk egy kis pénzt«, amiből jut selyem­szoknyára, meg »nylon«"harisnyá- ra, mert azt is hordanak ám itt —. mondja hamiskás mosollyal kí­sérve szavait. Erzsiké is felfigyel erre már, a gazda negyedik osz­tályos jelesen tanuló kislánya­Öt is érdekli a ruha és a haris- í nya, szeret csinosan járni, meg ebből a pénzből jut mozira is, ahova minden vasárnap elmegy a család. Közben szó esik az adóról, a be­szolgáltatásról, így mi is ki­rukkolunk jövetelünk céljával. Felélénkül a család többi tagja is. Akad panaszos szó, de ez in­kább az elmúlt évekről szól. — Volt, amikor a fejadagunk sem maradt meg, vetőmagot is úgy vettünk — mondja a fiatalasszony. — Azért akkor is eleget tettünk mindenből — szépíti asszonya sza­vát Gyenesei József. — Voltak hibák, de kormányunk intézkedé­sei változtattak a helyzeten, most rajtunk a sor. Gyenesei József a párt iránti bizalomról beszél. Elmondja, hogy nem a legjobb volt a viszo­nyuk a párthoz, s ebben nagyrésze volt a falu vezetői helytelen in­tézkedésének, a törvényesség meg­sértésének. Okos dolog az — mondja — hogy minket is meg­kérdeznek, meghallgatják vélemé­nyünket, mit kell tenni a több­termelés érdekében. A MOST megalakult termelési bizottság elnöke Gyenesei József; törődik ő a közösség ügyeivel, felelősséget érez a falu fejlődésé­ért. Beadási kötelezettségének a beülemezés szerint mindenből ele­get tett, adóját is kifizette. Kér­désünkre, hogy a hozzá hasonló körülmények között élő dolgozó parasztok közül néhányan miért nem teljesítik kötelezettségüket, komolyan elgondolkodik. — Ez becsületbeli ügy — mond­ja. — Édesanyám — néz a szem­üvege felett reá tekintő anyjá­ra — nem hagyott volna nyugod­ni, ha nem viszem be az állam­nak járót. Nem engedte sohasem, hogy az adófizetéssel elmaradjunk. Inkább lemondtunk valamiről, vagy valami munkát vállaltam, de nem maradtunk adósak. Sokan úgy gondolkoznak — mondja —, hogy az állam úgyis elengedi a tartozást, minek tegyen eleget akkor. Ez bántja azokat, akik becsülettel teljesítik kötelezettsé" güket. Ezek spekulálnak, szégye- nítenek bennünket. Szóval becsü­letbeli ügy a kötelezettség telje­sítése. Valóban így van ez, állapítja meg a család többi tagja is. So­kan csak azt várják, hogy az ál­lam segítse őket. Az már termé­szetes Böhönyén, hogy jó út, autó­buszközlekedés, mozi áll a dolgo­zó parasztok rendelkezésére, de az már nem mindenkinek természe­tes, hogy eleget tegyen állam irán­ti kötelezettségének. Igazat adunk mi is Gyenesei Józsefnek: becsületbeli ügy a kö­telezettség teljesítése- Aki annak érzi, az nem is marad adósa álla­munknak. Sok gazdának el kelle­ne gondolkoznia azon, mivel tar­tozik az országnak, és spekuláció helyett becsülettel teljesítenie kel­lene kötelezettségét. Ezzel saját jólétét is segíti, mert szövetsége" se, a munkásosztály többet tud adni a dolgozó parasztságnak, job­ban fejlődhet a falu. GYENESEIÉK szorgalmas mun­kával teremtik meg állam iránti kötelezettségük teljesítésének fel­tételét és jövedelmükből jut az állandóan növekvő igényeik ki­elégítésére. Példájuk követésre méltó, minden dolgozó paraszt tartsa becsületbeli ügyének az ál­lami fegyelem betartását. Horváth János Javítsák meg a minőséget és alakítsák ki a kollektív szellemet a Finommechanikai és Gépjavító Vállalatnál A Somogymegyei Finommecha­nikai és Gépjavító Vállalat mun­kája is, mint megyénk többi üze­mének és vállalatának munkája, szorosan összefügg kormányunk programmjának megvalósításával, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésével, s egyre növekvő igényeik kielégítésével. Bár a Somogymegyei Finomme­chanikai és Gépjavító Vállalat dolgozói ennek szellemében fog­tak munkához a kormánypro­gramra megjelenése után, s ezt még fokozták a pártunk III. kon­gresszusának tiszteletére indított versenyben, munkájuk mégsem hozta meg a várt eredményt- Min­denesetre ebben jelentős része van annak, hogy a vállalatot alig né­hány héttel azelőtt szervezték, il­letve költöztették át új telephe­lyére és kétségtelen, hogy ez ko­moly kiesést okozott a termelés­ben, a termelési tervek teljesítésé­ben. Mindez azonban nem mehet a vállalat termékei minőségének rovására. Mind a vállalat vezetői­nek, mind a vállalat dolgozóinak egyaránt nagyobb gondot kell fordíta­niok munkájukra, lelkiisme­retesen kell kezelniök a társadalmi tulajdont és nem szabad megfeledkezniük arról, hogy ezt államunk törvényei mindenkitől megkövetelik. Még ma is többízben előfordul a vál­lalat különböző részlegeinél, hogy a dolgozók lelkiismeretlenül bán­nak a raktárból kihozott nyers* anyagokkal, nincsenek tudatá­ban annak, hogy az a nyersanyag, amellyel dolgoznak, az övék is és annak elpocsékolásával nemcsak népgazdaságunkat, de saját ma­gukat is megkárosítják. Amellett, hogy a vállalatnál lel­kiismeretlenül bánnak a nyers­anyaggal, ráadásul anyaghiányról panaszkodnak és a tervlemaradás egyedüli okát a nyersanyaghiány­ban látják. Ez a hiány egy kis kö­rültekintéssel, az anyagpocsékolás helyett pedig anyagtakarékosság­gal és pontos, tervszerű munká­val kiküszöbölhető lenne. A hibákat tetézi az, hogy a vállalatnál rendkívül rossz a kol­lektív szellem, s a munkához való viszony. Ez legnagyobb mérték­ben az írógépjavító részlegnél ta­pasztalható, de rányomta bélyegét az egész vállalat munkájára is, ami tervszerűtlenséget és kapkodást idézett elő. Ennek következté­ben az üzem termékeinek minősé* ge hosszú időn keresztül a meg­engedettnél jóval alacsonyabb szinten volt. így érthető, hogy a megrendelők több esetben rekla­málták a kiadott és a vállalat ál­tal javított áruk minőségét, de ki­fogásolták a minőséget a külön­böző kereskedelmi szervek is, fő­leg a marha- és lóvakarók minő­ségét, illetve tartósságát­Kétségtelen, hogy az elmúlt he­tekben ezen a területen komoly javulás észlelhető, hisz a vállalat dolgozóinak kongresszusi vállalásá­ban a terv túlteljesítése, s az anyag­takarékossági mozgalom megvaló­sítása mellett a minőség megjaví­tása kapta az első helyet. Ezt iga­zolja az, hogy a mezőgazdasági és közszükségleti cikkek gyártásá­nál már elérték a 100 százalékos minőségi színvonalat, de sok még a javítanivaló az anyagtakarékosság megvalósí­tásában, a tervteljesítés terü­letén és a vállalaton belül a kollektív szellem kialakításé" ban is. Ez csak abban az esetben való­sítható meg, ha a vállalat vezető­sége mellett fontos feladatának tekinti ezt az üzemi párt- és szak- szervezet vezetősége is. Közös erővel, jó politikai felvilágosító és nevelőmunkával, a dolgozók ügyes-bajos dolgainak, egyéni pro­blémáinak elintézésével harcolja­nak ezek megvalósításáért. Ma­gyarázzák meg a dolgozóknak azt, hogy termelési eredményeik mellett milyen nagy jelentősége van a takarékosságnak. A ta­karékossággal, amellett, hogy népgazdasági terveink megvalósí" tását segítik, komoly segítséget adnak pártunk és kormányunk célkitűzéseinek eléréséhez, ezek megvalósításával az ő életük is szebbé, gazdagabbá válik. FELKÉSZÜLTEK TÉGLAGYÁRAINK AZ IDEI GYÁRTÁSI IDÉNYRE A kislakásépítési programm megjelenése komoly feladatokat ró a téglagyárakra is. A tégla­igényt most már nemcsak nagyobb építkezéseink, de a dolgozók érde­két szolgáló lakásépítések is meg' növelték. Jelenleg ezt az igényt könnyen kielégíthetjük, annál is inkább, mert januári és februári tervünket 101 százalékra teljesítet­tük­A megnövekedett téglaigény megnövekedett feladatokat ró a Téglagyári Egyesülésre, ép­pen ezért jól fel kell készülnünk az 1954-es gyártási idényre. Üze­meinkben a felkészülés máris megindult. A nyersgyártást már e hó 13-án megkezdjük. Feladataink elvégzését megköny- nyítik az új beruházások. A nagy­atádi téglagyár ez évben már az új Keller szárítóban gyárt, s ez nagyban hozzájárul a tégla mi­nőségének megjavításához és a se­lejt csökkentéséhez. Bőszénfán új köradagoló bizto­sítja az egyenletes termelést. A kaposmérői téglagyárban a szárító­helyek bővítésével biztosítjuk a terv teljesítését. A tabi és kőröshegyi téglagyá­rak már február 20 óta indulásra készen állnak. A szigetváriutcai téglagyárnak egy kettős keverőt és egy szekrényes adagolót bizto­sítottunk. A kettős keverőt már be is építették, míg a szekrényes adagoló a megérkezéskor kerül beépítésre. Mindkettő jelentősen meggyorsítja a gyártást. Az Egyesülés 8 téglagyárának úgy kell dolgoznia a most induló gyártási idényben, hogy a sziget­váriutcai téglagyár Keller-szárító beépítési lemaradását is pótolják. Most minden a felkészüléstől függ — s az eddigi eredmények azt mutatják, hogy feladatainkat ma­radéktalanul teljesíteni tudjuk­Forró András, a Somogymegyei Téglagyári Egyesülés igazgatója. Országos jelentőségű újítás az építőit Vz építőiparban jelentős össze- ; tesz ki az ideiglenes, úgyneve- t felvonulási épületek építési tsége. így pl. 20 millió forin- lakásépítkezésnél több mint l ezer forintba kerül az iroda- yiségek, munkásszállások és réb helyiségek építése. Ezeket épületeket a munkák befeje- e után lebontják. A bontásnál leépített anyag 70 százaléka kremegy. Szegő Jenő, az épí- ügyi minisztérium dolgozója iszas kísérletezés után hazai Iból, csekély vas- és faanyag lasználásával, előregyártott Ipanel falakat állított elő. A myű, jó hőszigetelő nádpanel' öttagú brigád egy hét alatt izített el — ablakkal, ajtóval, kéményei, válaszfalakkal együtt — egy 20 személyes munkásszál­lást. Ugyanennek az épületnek téglából való felépítése két hóna­pig tart. A téglából készített épü­lethez 6.9 köbméter faanyag kell, a nádpanelből készítetthez csak 3.4 köbméter fára van szükség. A nádpanel épületek szétszedésekor csupán 25 százalék a bontási veszteség. A nádpanel alkalmazása nagy- jelentőségű a most elkezdett me­zőgazdasági és egyéb építkezése­ken, egyrészt anyagtakarékosság, másrészt gyors és könnyű össze­állítása miatt. Az új elemek gyártását rövide­sen megkezdik-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom