Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-11 / 59. szám
Csütörtök, 1954 március 11. SOMOGYI NÉPLAP Agronómusok megyei értekezlete Kaposvárott A Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács javaslatára március 9-én tartották meg a járási tanácsok, gépállomások főagronómusai és a kihelyezett agronómusok első értekezletüket. , * Sási János, a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályvezetője ismertette a feladatokat, az agronómusok hatáskörét, majd Bajcsy Ede, a Megyei Tanács főagronómusa szakmai tanácsot adott a megjelenteknek. Beszélt az őszi mélyszántásról, simitózásról és javasolta, hogy csak ott simitózzanak, ahol a'talaj morzsalékos. Nem célravezető a simitózás azokon a helyeken, ahol élére fekszenek a barázdák, hantosak a felszántott területek. Itt legjobb a borona, kulti- vátor, vagy a tárcsa használata. A magágy elkészítésénél a talajt olyan mélyen kell meglazítani, amilyen mélyre a földbe kerül a mag. Majd arról beAglt Bajcsy elvtárs, hogy kerülni kej^a tavaszi «szalon- nás« szántást, mert ez három-négy évre is tönkreteheti a talajt. Akkor kell szántani, amikor porhanyós a föld. Az őszi vetések ápolásával kapcsolatban megemlítette, hogy mivel az elmúlt ősszel nagyrészt üreges, gö- , rongyos területbe került a mag, a i vetések teteje hantos, ezért a henge- rezés alkalmazása tanácsos, mert ez az aratási munkát is megkönnyíti. 4 fogasolással addig kell várni, míg a növény gyökérzete megerősödik és nem kell tartani már a fagytól. Javasolta az élesfogas használatát, mert ez nem tépi ki a növényit. Miután az őszi vetéseknél a gyomosodás erősebb lesz, mint máskor, s ha az acatolás nem segítene, akkor sarlóval, kaszával kell irtani a gyomokat és meg kell akadályozni a gyomnövény megérését. A ritka és gyenge vetések fejtrágyázásánál holdanként 50 kg pétisót ajánl, melyet fahamuval, vagy érért baromíitrágyával összekeverve kell kiszórni a vetésekre. Kérte az agronó- musokat, hogy a fejtrágyázást körzetükben szorgalmazzák. A felülvetéssel kapcsolatban arról beszélt, hogy a megyében nem kell vetést kiszántani, de azért lesznek kisebb foltok, ahol nincs meg a növények megfelelő száma, ezeket kulti- vátorozás, vagy kézikapálás, lókapálás után azonnal be kell vetni tavaszi búzával, vagy tavaszi árpával. Csizmadia József, Karád községbe kihelyezett fiatal agronómus hozzászólásában arról beszélt, hogyan teremtette meg a jó kapcsolatot és nyerte meg a termelőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodók bizalmát. — Amikor a faluba kerültem, a környék gazdasági és természeti adottságainak megvizsgálása után a termelőszövetkezet tagjait és az egyéni parasztokat kerestem fel. Beszélgettem a Szabadság tsz elnökével, a dolgozó parasztokkal, s azok e beszélgetésük alapján meggyőződtek arról, hogy értek szakmámhoz. Azóta minden nap tanácsokat kérnek tőlem a tsz- és egyénileg dolgozó parasztok is. A termelési bizottság, a mezőgazdasági, állandó bizottság minden ülésére meghívnak. Munkámban a pártszervezet a legmesszebbme- nően segít. Azt javasolom az agronómus elvtársaknak — fejezte be hozzászólását — hogy törődjenek a dolgozó parasztok kicsinek látszó egyéni problémáival is, mert ez az egyetlen mód, amellyel megnyerhetjük bizalmukat^, ez pedig a sikeres munka egyik legfontosabb alapja. Káplár József. Bogdán György karádi gazda eladott tehene árának egyrészén ruha csizmát és sok más ruházati cikket vásárol a karádi földművesszövei kezet sátránál. RELiFÖLOI HÍRE* A zagyvapálfalvi üveggyárban az év első hónapjaiban megfeszített munkával dolgoztak azért, hogy a melegágyakhoz szükséges ablakfelületeket időben elkészítsék. A kéthó- napi munka eredménye: hétfőig 250 ezer négyzetméter kertészüveget adtak át a mezőgazdaságnak. A melegágyi ablakokhoz a kereteket az építőipari asztalosüzemek gyártották terven felül. 80 ezer darab ilyen keret készült a különböző budapesti és vidéki üzemekben. A melegágyi kereteket ugyancsak elszállították már a különböző mező- gazdasági szervekhez. * * * A vas'kisipar nagyban elősegíti a tavaszi mezőgazdasági munkát. Az ország különböző vas-kisipari szövetkezetei 25 ezer darab földhányó lapátot, 5 ezer különböző vetőgépet, 4 ezer ló- és tolókapát, valamint kapálógépet, 3500 boronát és 3 ezer darab kézi kukorica- morzsólót gyártanak. A mezőgazdasági gépek és szerszámok mellett új háztartási és közszükségleti cikkeket is készítenek. Uj készítmény a tárcsás konyhagyalu, mellyel ötféleképpen lehet reszelni és vágni zöldséget és tésztát. Paszirozógép is szerepel az új cikkek között- ízléses, piros" ra és zöldre festett virágtartókat készítettek erkélyre és ablakra. A szakszervezeti munka megjavításáért A Szakszervezetek Somogymegyei Tanácsának kibővített ülése Képek a karádi tavaszi vásárról Pártunk Központi Vezetőségének 1953 júniusi határozata, valamint a kormányprogramm a szocializmus építésének új szakaszát nyitotta meg hazánkban. Az új szakasz fő célkitűzése a munkásosztály, az egész dolgozó nép anyagi, szociális és kulturális igényeinek fokozottabb kielégítése. Az ebből következő feladatok megvitatását tűzte ki céljául a Szak- szervezetek Somogymegyei Tanácsának 1954 március 6-án megtartott kibővített ülése is. Suhajda János elvtárs elnöki megnyitója után Mikecz János elvtárs az elnökség beszámolójának ismertetése során arról beszélt, hogy a szakszervezeteknek az a feladatuk, hogy teljes erővel támogassák a párt és a kormány célkitűzéseinek megvalósítását. — Feladatunk — mondotta — bogy megértessük a dolgozókkal azt, hogy az életszínvonal állandó emelkedésének feltétele szorosan összefügg a tervek teljesítésével, a termelékenység emelésével, az önköltség csökkentésével, a minőség megjavításával, valamint a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás elvének megvalósításával. A továbbiakban elmondotta Mikecz elvtárs, hogy ezen a területen vannak eredményeink, különösen a Központi Vezetőség határozata óta szakszervezeti aktivistáink sokkal nagyobb gondot fordítanak a dolgozók élet- és munka- körülményei megjavítására. Ezt igazolja — mondja példaként beszámolójában Mikecz elvtárs — a 73/4. sz. Építőipari Vállalat által épített, korszerűen felszerelt 250 személyes munkásszálló átadása is, melyért kemény harcot kellett folytatnia a vállalat üzemi bizottságának és az Építők Területi Bizottságának is. A dolgozókról való fokozottabb gondoskodást mutatja többek között a Textilművek munkásellátási bizottságának munkája' is, mely követelte a vállalat vezetőségétől, hogy távolítsa el a konyhavezetőt, Szilágyinét és társait, akik visszaélve a dolgozók bizalmával, az élelmiszercikkek egv[ részét saját céljaikra használták fel. I Az elnöki beszámoló további részé- jben Mikecz elvtárs a szakszervezetek kultúrnevelési munkájával foglalkozott és elmondotta: — Az utóbbi időben jelentősen megjavult a szakszervezetek kultúrnevelési munkája. — Rámutatott, hogy a kutasi állami gazdaság és a község között lévő [jó kultúrkapcsolat eredményeként a | két kulíúrcsoport egyesült, mely legutóbb a helybeli pedagógusok által összegyűjtött és feldolgozott kutasi népszokásokat adta elő. Majd rámutatott az elnöki beszámoló, hogy a kultúrmunka területén a legnagyobb hiányosság a könyvtáraknál van, mert a meglévő könyvállománynak csak kis része szépirodalmi könyv és még kisebb helyet kaptak benne a magyar klasszikusok művei. Itt megemlítette, hogy a tahi gépállomás könyvtárában mindössze 45 kötet szépirodalmi mű található, holott minden mód és lehetőség biztosítva van arra, hogy a gépállomás bővítse könyvtárát. Miközben a szakszervezetek gondoskodnak a dolgozók anyagi, szociális és kulturális igényeinek kielégítéséről — mondja beszámolójáDan Mikecz elvtárs — nem feledkeztünk meg ezek előfeltételeinek biztosításáról, a szocialista munkaverseny szervezéséről sem. Példa erre az élelmiszeripar, ahol 3689 dolgozó tett szocialista kötelezettségvállalást pártunk III. kongresszusa tiszteletére, vagy a helyiiparban 1118 dolgozó, a Textilműveknél pedig közel 1200 azoknak a dől- I gozóknak száma, akik munkafelajánlósokkal készülnek a pártkongresz- szus megünneplésére. Ezeken a vállalatokon és üzemeken kívül szám- : tálán olyan üzemet és vállalatot lehetne még felsorolni, ahol tervük túlteljesítésével, az önköltségek csökkentésével és a minőség megjavítá- j sával készülnek igazán ünneppé tenni a dolgozók a pártkongresszus napját. A beszámoló az eredmények mellett rámutatott a versenyszervező munkában lévő hiányosságokra! is. így például — mondja Mikecz ! elvtárs — a versenyszervező munkát az is gátolta, hogy az egyes minisztériumok vagy későn, vagy pedig még egyáltalán nem küldték le a vál- : lalatok terveit, így természetesen késve kezdhettük meg a verseny szervezését, de késve indíthattuk be , a kongresszusi versenyt is. Hasonló J volt a helyzet a sztahanovista feltételek kidolgozásánál is. A Kaposvári Cukorgyár vezetősége megkezdte ugyan a sztahanovistafeltételek kidolgozását, de a minisztériumi kiküldött ezt a munkát azzal az indokolással állíttatta le, hogy várják meg a minisztériumból lekül- dendő szempontokat, de azokat még a mai napig sem kapták meg. A beszámoló végül a szakszervezetek előtt álló legközelebbi feladatokra mutatott rá, melyek végrehajtása biztosítékot jelent a dolgozók anyagi, szociális és kulturális igényeinek még fokozottabb kielégítésére, a szakszervezetek tömegkapcsolatának elmélyítésére. Az elnökségi beszámolót hozzászólások követték. Több hozzászóló tett értékes javaslatot a szakszervezeti munka megjavítására, melyek megvalósítása komoly mértékben segíti majd elő, hogy megyénkben is megjavuljon a szakszervezeti munka. A párt és a kormány mezőgazdasági határozatának magasztos célkitűzéseit csak úgy tudjuk megvalósítani — mondja Keszthelyi Lajos elvíárs, a karádi Rákosi tsz elnöke — ha a gépi munka mellett nagy gondot fordítunk a fogaterő biztosítására, a lótenyésztésre is. Éppen ezért vásárolták meg 19 ezer forintért ezt a két szép 3 éves csikót, amelyeket szekérbe fogva, beldogan hajt haza a vásárból a tsz egyik fogatosa. A nagyatádi MfiattenyésKtőálloHRás dolgoséi as állattenyésztés fetlendSíéséért, Állattenyésztő állomásunk dolgozói teljes odaadással küzdenek az állat- tenyésztés felvirágoztatásáért. Fáradságot nem ismerve látogatják a község dolgozóit és megmagyarázzák azokat a határozatokat, melyek nagy kedvezményeket jelentenek az állattenyésztő gazdáknak. Ilyen kedvezmény a szénabeadás alóli mentesség is. Nagy kedvezményt kapnak a gazdák a törzskönyvi ellenőrzés alatt álló állataik után is. Kormányunk azoknak a gazdáknak, akik kötelezettséget vállalnak arra, hogy egy tehén után 1800 kg tejet adnak be, amely egyben a beszolgáltatásba is beleszámít, évente — ha tehenük törzskönyvi ellenőrzés alatt áll — állatonként 5 mázsa tejtermelő abraktakarmányt ad. Az állattenyésztő állomás dolgozói felvilágosító munkájának eredményéről tanúskodik az a tény, hogy a járás területén az egyénileg dolgozó parasztok tulajdonában 139 db tehén áll törzskönyvi ellenőrzés alatt. !A kedvezmények ismertetése nagyszámú bikaborjú szerződtetését eredményezte. Egy bikaborjú felnevelé- jse, illetve szerződtetése után a gazdák 600 liter tejbeadási mentességiben, 5 mázsa abrakjuttatásban és ‘600 forint készpénz kifizetésében ré- j szesülnek. j Nagy az érdeklődés a sertések j törzskönyvezése és kanok nevelése j iránt is. Az ötvöskónyi Alkotmány ;tsz-ben 12 darab kan nevelését vál- ! laltiák, hogy megfelelő mennyiségű apaállatot adjanak át köztenyésztésre. A szakszerű takarmányozás bevezetésével azt akarják elérni, hogy a növendék-kanok 9 hónapos korukban 80 kg-osak legyenek. A sertés|állomány fejlesztésében kiváló munkát végeznek Dénesi József állattenyésztő és Csik Péter sertésgondozó, akik a fiaztatás minden szakkérdését felhasználva elérték az anyakocánként! átlagos 10 szaporulatot. A köz-' ség egyénileg dolgozói követik e jó példát. Takács Sándor dolgozó paraszt 2 darab yorkshirei kant nevel. A községben összesen 15 darab tehén áll törzskönyvi ellenőrzés ‘alatt. A községben megindult állat- j tenyésztési előadásokon eleinte 20— 25 gazda vett részt. Ma már 70—80 dolgozó látogatja az előadásokat. Szép eredmények vannak a fejés- átlag emelkedésében is. Jelenleg 7 literes fejési átlagról beszélhetünk, melyet a pártkongresszus tiszteletére 9 literre fogunk emelni. Kiss József, Nagyatád. A vásárra felhajtott mintegy 300 szarvasmarhából sikerült Kiss János egyénileg gazdálkodó karádi dolgozó parasztnak kiválasztania egy jól tejelő fejőstehenet. — Megérte az érte adott pénzt — mondja megelégedetten Kiss János — mert így könnyen teljesíthetem tejbeadásomat, a többi tejből bőven jut családomnak is, a szabadtejért kapott pénz pedig jelentősen növeli bevételemet. í
