Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-10 / 58. szám

Szerda, 1954 március 10. SOMOGYI NÉPLAP 3 Növekszik a tejtermelés megyénkben Az igali gazdák örömmel fo­gadták az új begyűjtési rendelet- -nek azt a pontját, amely szerint csak az első tehén után kell tej­beadást teljesíteni, a többi tehén tejét szabadon értékesíthetik- A rendelet megjelenése nyomán Igáiban is nagymértékben növek­szik a tejtermelés. Míg az előző évben a község nem teljesítette a tej beadási tervet, az idén már túl is szárnyalja. A községben a tsz ek mutatnak példát a tej beadási kötelezettség teljesítésében. A havi beütemezés -szerint rendszeresen teljesítik beadásukat és már 80 százalékra állnak a szabadtej beadásával. A pártkongresszus tiszteletére vál­lalták, hogy 200 százalékra telje­sítik a szabad tej beadását. Az egyénileg gazdálkodó dolgo­zó parasztok is becsülettel eleget tesznek beadásuknak. Ifj. Szép Ferenc dolgozó paraszt három te­hene tejét viszi a begyüjtőhelyre. Havonta 1100—1200 forintot kap a beadott tejért. A gazdáknak az a kívánságuk, hogy a tej hozam növelése érdeké­ben kormányzatunk juttasson kor­pát a tehéntartó, beadásukat be" csülettel teljesítő gazdáknak. * * * Zóka Dávid szennai 13 holdas dolgozó paraszt nemcsak a tava­szi talajmunkákra való felkészü­lésben jár az élen, hanem példát mutat a beszolgáltatási kötelezett- .ség teljesítésében is. Egy tehene után a beütemezés szerint 81 liter tejet kell beadnia havonként. Ezt túlteljesítve, a múlt hónapban 327 liter szabadtejet szállított a be­gyüj tőhelyre 4.5 százalékos zsír­átlaggal. Alig egy hónap alatt mintegy 800 forintot kapott a sza­badon leadott tejért. Most azt tervezi, hogy tehenét törzsköny­vezteti, hogy ezzel is hozzájárul­jon az állattenyésztés fejlesztésé­ről szóló határozat megvalósításá­hoz, saját jövedelme növeléséhez. * * * Szalai Imre 14 holdas bodrogi dolgozó paraszt az ősz folyamán a silótakarmány készítésében mu­tatott példát és most látja annak eredményét- Tejbeadási előirány­zatát túlteljesítve, 386 liter tejet vitt a begyűjtőhöz és most megfo­gadta, hogy a tavalyi 50 köbméter silóval szemben ebben az évben a lehetőségekhez képest többet ké­szít. * * * Orsós György 4 holdas bodrogi dolgozó paraszt az elmúlt hetek­ben egy tehenet vásárolt. Elmond" ja, hogy érdemes tehenet tartani, mert amellett, hogy a háztartást ellátja a szükséges mennyiségű tejjel, komoly jövedelmet is je­lent. * * * Hasonlóan gondolkodik Csiszár Lajos 18 holdas őrei dolgozó pa­raszt is, aki az előírt tejbeadási kötelezettségén felül februárban 360 liter szabadtejet adott le és a szabadtejért kapott pénz jelentő­sen növelte jövedelmét. Igénybeveszik a silóépítési kölcsönt a kadarkúti „gazdák Kadarkút község dolgozó paraszt­jai a mezőgazdasági határozat megje­lenése óta arra törekszenek, hogy nö­veljék állatállományukat és az állat- tenyésztés hozamát. Ennek egyik fontos előfeltétele a takarmányalap megteremtése. Ehhez kormányunk segítséget nyújt a silóépítési köl­csönnel. A gazdák ezt a segítséget ki is használják. Az ősz óta 460 köb­méter siló építésére vették igénybe az állami kölcsönt; február hónap­ban ismét 90 köbméter siló építésé­re kértek segítséget az államtól. Itt azonban fontos az, hogy az il­letékesek minél előbb eljuttassák az építéshez szükséges anyagot a TÜ- ZÉP-telepre, hogy a gazdák az épí­tést mielőbb megkezdhessék és a tavaszi felesleges zöldtakarmányt már silózni lehessen. A kadarkuti gazdáknak az a ké­résük, hogy a szükséges téglát, ce­mentet ne csak Kaposvárott lehes­sen megvásárolni, hanem a kadarku­ti TÜZÉP kirendeltségnél is. Ezzel sok felesleges fuvartól megszabadul­nak és a tavaszi munka elvégzése közben a silóépítést is el tudják vé­gezni. így nyugodtan néznek majd a gazdák a következő tél elé, hisz állataiknak biztosíthatják a télre a silótakarmányt. Végh János levelező, Kadarkút. Mit tehetünk őszi gabonáink jó termőse érdekében Vessünk minél több tavaszi búzát! A tavaszi mezőgazdasági munkák küszöbén állunk. A hó eltűnt a me­zőről, a föld napról-napra szárad, úgyhogy pár napon belül az egész megyében megindul a tavaszi vetés. A tavaszi munkák megkezdésének -ideje a kései kitavaszodás folytán kissé eltolódott, éppen ezért fokozni kell a vetési munkák lendületét, hogy ezt a kis késedelmet behozzuk. Megyénkben nem mindenütt telje­sítették az őszi kenyérgabona vetés­tervét, éppen ezért feltétlenül fon­tos az, hogy a hiányokat tavaszi búza vetésével pótoljuk. Az ehhez szüksé­ges vetőmag mindenütt rendelkezés­re áll. Termelőszövetkezeti és egyéni­leg dolgozó parasztjaink vegyék át mindenütt a tavaszi búzavetőmagot, •ami a vetésterv teljesítéséhez szük­séges. je rövid, éppen ezért mielőbb el kell vetni, hogy jó termést kaphassunk. Vetésének sikere napokon és órákon múlik. Az időben és jóminőségben elvetett búza termése sok esetben vetekszik az őszibúza terméseredmé­nyével. Az elmúlt év folyamán igen j sokfelé termeltek tavaszi búzát, tér­be minél korábban vessük el a ta­vaszi búzát. Ügyelni kell arra, hogy a vetés jó minőségben történjék Ta- jnk az ősszel és nem tudtak meg A múlt évi kedvezőtlen időjá­rás miatt az őszi kalászosok ré­szére sok helyen nem lehetett jó magágyat biztosítani. Az év első felében lehullott sok csapadék és hiányos ápolási munkák követ­keztében a földek elgyomosodtak, a sok esőtől összetömődött talaj a nyárt követő csapadékmentes időszakban kiszáradt. A gyomos, kiszáradt ‘földet kellő mélységig időben felszántani, rendesen el­munkálni nem lehetett. Ilyen ta" lajokba vetettek megyénkben a legtöbb helyen. A vetést követő időszak időjárá­sa sem kedvezett a kései vetések­nek. Az alig kikelt, vagy még, csí­rázásban lévő vetést hótakaró nél­kül érte a téleleji nagyobb fagy- E körülmények miatt az őszi vetések helyzete nem a legkedve­zőbb, annak ellenére, hogy a na­gyobb fagyok elől vastagabb hóré­teg takarta és védte vetéseinket. Dolgozó népünk életszínvonalé" nak emelése érdekében mindent el kell követnünk a jó gabonatermés biztosítására. Erre megfelelő szakértelemmel meg is van a lehetőség, őszi vetéseink talaj előkészítése során nagytömegű gyomot szán­tottunk alá sekélyen, amelynek elbomlásához a bontást végző ta­laj baktériumoknak vízre és táp­lálóanyagra van szükségük. Ősszel sem elegendő víz, sem tápláló­anyag nem volt talajainkban. A talaj meglévő táplálóanyagkészle­tét is felhasználták a korhadásban lévő növényi részek elbontásához a talajbaktériumok a csírázó ga­bonanövények elől, ezért fejlődtek csak vontatottan, lassan vetése" lajigénye ugyanaz, mint az öszi- búzáé. Az előző évben kapás alá trá­gyázott földet nagyon meghálálja. Vetőmagját vetés előtt feltétlenül Higosannal csávázzuk. Holdanként mésátlaga majdnem mindenütt meg- j 110 kg-ot vessünk. A vetés ápolása haladta a 7—8 mázsát kh-ként. Nem megegyezik az őszibúzáéval. Ameny- voltak ritkák az ennél magasabb nyíben bokrosodás folyamán a sok terméseredmények sem. így például:! eső a talajt túlságosan összetörnie a jutái Úttörő tsz 10 kh-n átlag 11.20 j volna, úgy célszerű azt megfogasolni. mázsa, a nágocsi Szabadság tsz 33 kh-n átlag 11.59 mázsa, a szabadi Kossuth tsz 22 kh-n átlag 11 mázsa, a lábodi Népakarat tsz 43 kh-n át­lag 9.20 mázsa tavaszi búzát termelt. Vég nélkül lehetne sorolni a jobb­nál jobb tavaszi búza terméseredmé­nyeket. A felsoroltakhoz hasonló, Tanácsaink feladata, hogy ez alatt vagy annál jobb terméseredménye- a pár nap alatt, míg a föld fel nem két elérhet bárki, aki betartja a ter- szárad egészen, bonyolítsák le a ta-. melési utasításokat, vaszi búzavetőmagcserét. Tenyészide- j Lehetőleg ősszel mélyszántott föld­Ha a talaj nem tömődött, vagy nem gyomos, a fogasolást mellőzhetjük. A tavaszi búza termelésével bizto­sítjuk dolgozó parasztságunk és ipari munkásságunk legfontosabb élelmi­cikkét: a kenyeret. A jó minőségben elvégzett munka a terméshozamot növeli, a magasabb terméseredmé­nyek lakosságunk jobb ellátását, ma­gasabb életszínvonalát biztosítja. Hámori Ferenc MT növénytermelési előadó. A patronálóbrigád elvtársi segítsége a nagyatádi gépállomás dolgozóinak Közel egy hónapja lesz annak, hogy j mondja Faragó elvtárs, a gépállomás | erős rázástól kiszakadt. Most mi hat a nagyatádi gépállomásra kedves egyik traktorosa — így még nem lát- csavarral rögzítettük a főtengelyt. De vendégek érkeztek. A Gábor Áron tam dolgozni embereket. Most eze- j így van ez sok más dologban is. Az Vasöntöde és Gépgyár dolgozói küld-, ken az embereken keresztül mégin- itt szerzett tapasztalatainkat él­ték el 7 társukat, hogy segítsenek a j kabb megértettük, hogy milyen ha- j morvájuk a gépgyár valamennyi dol- gépállomásnak a gépjavításban. Nem talmas erőt képvisel az ipari munkás jöttek üres kézzel. Sok olyan anyagot’ ság. hoztak, mintegy 200 ezer forint ér­íékben, melyeknek szűkében voltak a A nagyatádi gépállomás valameny- nyi dolgozója elismeréssel beszél a gépállomásiak. Az új esztergapad is ^ét kiváló munkásról. Nem kicsi nagy örömet szerzett nekik, melyen Jung elvtárs, ifjú sztahanovista, a brigád egyik tagja dolgozik. A hét kiváló szakember tudása legjavát adta a gépjavításba. Volt köztük villanyszerelő, hegesztő, ! esztergályos, lakatos, az üzem legki- válóbbjai, akik a párt hívó szavára elsőként jelentkeztek falura, hogy sokéves tapasztalataikkal segítsék a gépállomást, az egész mezőgazdasá­got a nagy feladat végrehajtásában. Benkő elvtárs, az üzem művezető­je és egyben brigádvezetője is kora reggeltől késő estig fáradhatatlanul dolgozik, tanít. A brigád valamennví tagja hősiesen küzdött, hogy mielőbb kivonulhassanak a traktorosok a szántóföldekre. Segítették, tanították a gépállomásiakat, mint a legidősebb kivitelezés gyakorlati ismeretek nél- testvér segíti öccsét, ha nehéz fel- j kül nem lehet eredményes. Sokszor adatra készül. Blaskó, Halász, Ko- úgy gondoltuk, hogy amit mi ponto- vács elvtársak és a többiek nemcsak san elkészítünk, az tökéletes. A gya- hogy segítettek, hanem munkájukkal,! korlat azonban sokszor mást mutat, fegyelmezett magatartásukkal nevel- j Pl. itt van ez a silótöltőgép. A tér­ték a traktorosokat: ahogy az üzem- j vezésnél úgy gondolták, hogy elég, ben, úgy itt is a nap minden percét j ha a főtengelyáttételező karokat csu- munkában töltötték. — égett a munka a kezük az a segítség, amit ezek az emberek nyújtottak. — Nagyrészt ezeknek köszönhetjük — mondotta a gépállomás igazgatója — hogy határidőre, jó minőségben végeztünk a gépjavítással. Négy gé­pünk már kint van a területen, a többi munkagép is készen áll s a na­pokban megkezdik a szántás-vetést. — Úgy érezzük — mondja Benkő elvtárs, a patronáló brigád vezetője — hogy tőlünk telhetőén mindent megtettünk. Sokat tanultunk mi is a gépáílomási dolgozóktól. Különöseik jelentős számunkra, hogy közelebb kerültünk a gya­korlathoz, mert bizony ma már a betervezés, a Csak úgy i pán két csavarral rögzítik le. Ez a ______e a latt •— I gyakorlatban nem vált be, mert az J tésében. gozójának, akiknek szeretete kísért bennünket ittartózkodásunk alatt, akik ugyanúgy, mint mi is, mindent elkövettek, hogy időben biztosítsák a szükséges alkatrészt a javításhoz. A nagyatádi gépállomás dolgozóinak és a környék dolgozó parasztjainak elismerése nem csupán minket illet, hanem az egész gyár dolgozóit. Mi — mondja Benkő elvtárs — azzal búcsúzunk el a nagyatádi gépállomás traktorosaitól, hogy mint a javítási munkákban, a szántás-vetés nagy csatájában is érezzék maguk mögött az ipa­ri munkások nagy családját, se­gítőkészségét. Mi bízunk benne, hogy az egyhóna­pos ittartózkodásunk eredménye a gépállomás idei tervteljesítésében is megmutatkozik. A Benkő-brigád egyik része most a cséplőgépek, munkagépek javításá­ban segít, a másik része pótalkatré­szeket készít, hogy ha megkezdődik a munka, ne legyen alkatrészhiány. Átszerelik a villanyvezetékeket is, hogy itt is rend legyen és zavartala­nul folyjék a munka. A patronáló brigád jó munkája újabb jelentős lépés a falu és a vá­erősödni a nagyobb fagyok beállta előtt. A csurgói járásban, a járási pártbizottság megbízásából a csur­gói tangazdaság végzett vizsgála­tot a kifagyási károk megállapítá­sára. Különböző vetésekből kb. negyednégyzetméter területű veté­seket hoztak be ládikákban és fi gyelték, meleg, világos helyiség' ben a növényzet meginduló fejlő­dését. Fagykárokat, amint az vár­ható is volt, már ekkor is meg le hetett állapítani, de a vetésekben eddig folyóméterenként mindenhol megvolt legalább 20 életképes ga­bonanövényke. Ebben az esetben pedig kát- holdanként 8 mázsás termésátlagot el lehet még érni csak időben nyújtsunk segítséget vetéseinknek. A legsürgősebben táplálóanyagot kell biztosítanunk vetéseink részére. A fejlődött fia­tal növényke a növényi tápláló­anyagok közül legtöbbet nitrogén­ből fogyaszt, nitrogéntartalmú trágyát kell tehát elsősorban őszi vetéseinkre juttatnunk. Sok nitro gént tartalmaz a foszforon és ká­liumon kívül az istállótrágya, trá­gyáié, a nitrogéntartalmú műtrá­gyák közül pedig legismertebb a pétisó. Az istállótrágyából csak az érett alkalmas őszi vetéseink felültrá- gyázására. A trágyatelep alján lé­vő érett trágyát használjuk fel a gyenge ősziek feljavítására. A trágyalevet megfelelő hígításban keli locsolni a vetésekre alkalmas időben. Egy" egy már más célra nem használ­ható hordó minden tsz-ben köny- nye/i akad. A hordóra töltőnyílást készítünk, kocsira szereljük kifo­lyó nyílásával hátrafelé, a záró­dugó alá több helyen kilyukasztott deszkavályut, vagy zeg-zúgos, léc­cel ellátott, rézsútos deszka terelő" lapot szerelünk. A trágyázandó terület szélén a kocsi megindítása után kiütjük a hordó záródugóját és egyenletes menetben kilocsol­hatjuk a trágyalevet. Egy-egy köz­ség összes trágyalevét felhasznál­hatjuk így, nagy, egyébként kár- ros dolgozói közti barátság elmélyí-1 bavesző értékeket menthetünk I meg. Ha műtrágyával akarjuk veté­seinket fej trágyázni, erre a célra 35—60 kg pétisót szórjunk ki most, a hó eltakarodása után veté­seinkre kát- holdanként. Keveseb" bet (35 kg-ot) szórunk a kedve­zőbb körülmények között telelt sű­rűbb vetésre, ennél többet a gyen­gébb vetésekre. A nagyobb mű­trágyaadagot két részletben is ad­hatjuk. Az elsőt kitavaszodáskor, a másodikat az erőteljesebb bokro­sodás idején. Kitavaszodáskor leg" jobb a műtrágyát olyankor kiszór­ni, mikor éjszaka még fagyok vannak, A reggeli, kora délelőtti időben a gyengén fagyos földre kiszórt műtrágya a föld kiengedé­se után napközben feloldódik és a talajba szivárog veszteség nélküL Vegyük sorra az ősziek többi ápolási munkáját. Vetések hengerezése, fogasolása. E munkákkal csökkenthetjük az időjárás okozta károkat. Ha erő­sebb fagyok nem lesznek, akkor hengerezésre, a nagyon laza talaj kivételével, nem lesz szükség. Ilyenkor, ha a növények fejlődése megindult, kellően megterhelt fo­gassal hosszában fogasoljuk a ve­téseket. Vigyázzunk, hogy a fogas ne táncoljon a vetés tetején. A fo­gasolással irtjuk a sor közi gyomo­kat, fellazítjuk, átszellőztetjük a talaj felszínét, biztosítjuk a leve" gőnek a talajba jutását és ezzel a táplálóanyagfeltárást végző talaj­baktériumok munkáját, továbbá a vetések bokrosodását is elősegít­jük. Nem szabad túlkorán fögaj solni éjszakai fagyok esetén, mert a fogasolással megszaggatott gyö- kérzetben a fagy kárt tesz. A ro­zsot általában nem szoktuk foga- solni- i J Hengerezésre a laza talajokon és felfagyás esetén van szükség. Felfagyás az éjszakai fagy, nappa­li felengedés esetén következik be. A fagy hatására megnöveke" dik a talaj felszíne, felpuposodik és a belefagyott növénykéket fo­kozatosan kihuzogatja a földből. Ilyenkor hengerrel nyomkodjuk vissza a fellazított növénykéket a talajba. A növénykék megerősödé­se után később kell a hengerezett vetést fogasolni. Talajaink erősen elgyomosod­tak. Nagy gondot kell fordítanunk ez évben a gyomirtásra. Ősziekből acatolással és gyomlá- lással távolíthatjuk el a gyomot, a fogasoláson kívül. Ez évben már gyomirtó vegyszereket is hoznak forgalomba. Ahol e szerek permetezésére lehetőség lesz, éljünk a modern agrotechni­kának ezzel a lehetőségével is. Néhány szóval foglalkoznunk kell azzal a kérdéssel is, hogy mi­lyen fagytól károsított vetést ér­demes meghagyni. Szakembereink országos értekezletén kialakult vé" lemény szerint az olyan vetést, amelynél folyóméterenként leg­alább 15 életképes csira, vagy nö­vényke található, fenti agrotechni­kai eljárások alkalmazása esetén meg kell hagyni, mert az ilyen területeken még 7—8 mázsás hol" dankénti termést is remélhetünk. Ha őszibúzánál a növények szá­ma ennél kisebb, ezeket a vetése­ket tavaszi búzával felül lehet vetni- Vetést kiszántani csak vég­ső esetben szabad. rr Őszi vetéseink ápolására nincsen sablon. Termelési bízott" ságaink, agrotechnikusaink, mező- gazdasági szakembereink feladata, hogy adott esetben, adott körül­mények között a legalkalmasabb időben, a legmegfelelő ob agro­technikai eljárások alkalmazásá­val a bő termést biztosítsák. Ha szakembereink a most következő időben állandó figyelemmel kísé­rik őszi vetéseink állapotát és idő­ben irányítják az időszerű mun­kák végrehajtását, akkor elérhet" jük kormányunk és pártunk ama célkitűzését, hogy kenyérgabona termésátlagainkat a kívánt 1.5 mázsával emeljük. Tóth Ágoston, a csurgói mezőgazdasági technikum igazgatója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom