Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-09 / 57. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP i——— i m un i ii mini— Kedd, 1957 március 9. A Szovjetunió németországi főbiztosának levele Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok főbiztosához Berlin (TASZSZ). V. Sz. Szem- jonov, a Szovjetunió németországi főbiztosa március 6-án levelet in' tézett Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok németországi főbiztosához: „Igazolom, hogy megkaptam az ön 1954 február 22-én kelt leve­lét, amelyben javasolja, hogy a négy hatalom németországi fő­biztosa vizsgáljon meg néhány kérdést, amely a német lakosság­nak a Nyugat- és Kelet-Németor' szág közötti demarkációs vonalon át való utazásával és a teherfor­galommal, valamint a Németor­szág két része közötti gazdasági és kulturális kapcsolatokkal függ össze — hangzik a többi között a levél. — Szükségesnek tartom ki­jelenteni a következőket: Kelet- és Nyugat-Németország kapcsolatában sok fontos kérdés van, amelyek megoldása a német lakosság halaszthatatlan ügye. A német lakosságnak érdeke Nyugat' Németország és Kelet-Németor- szág közeledése, a Német Demo­kratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági és kulturális kapcsolatainak fej­lesztése. A szovjet kormány, figyelembe­véve ezt, a külügyminiszterek ber­lini értekezletén — miután kide­rült, hogy lehetetlen összeegyez' tetni az értekezlet részvevőinek álláspontját a Németország egye­sítésére és a békeszerződés meg­kötésére vonatkozó lényeges kér­désekben — javaslatot terjesztett az értekezlet elé arról, hogy ajánl­ják Kelet- és Nyugat'Németor- szág megfelelő szerveinek: Alakítsanak össznémet bizottsá­got a kereskedelemmel, pénzügyi elszámolásokkal, a közlekedéssel, a határforgalommal és más gazda­sági jellegű kapcsolatokkal össze­függő kérdések összehangolására. Alakítsanak össznémet bizottságot (MTI) Az »AFP« hírügynökség közli, hogy Nasszer alezredes egyip­tomi miniszterelnök szombaton kije­lentette, hogy amennyiben Nagy-Bri- tannia »jó ajánlatot tenne a szuezi támaszpont kiürítésére vonatkozóan, mi fontolóra vennénk azt«. Az egyiptomi miniszterelnök a po­litikai foglyok kérdésében közölte, hogy az ügyükben eddig hozott ítéle­teket felülvizsgálják, azokat a vád­a kulturális, tudományos és sport­kapcsolatok elmélyítésére. Az említett össznémet bizottsá­gok megszervezése fontos hozzá' járulást jelentene Nyugat- és Ke- let-Németország közeledéséhez, elősegítené a kedvezőbb feltételek megteremtését Németország egye­sítése szempontjából. A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya hivatalosan ki­jelentette, hogy hajlandó azonnal tárgyalásokat kezdeni • az összné' met bizottságok megalakításáról. A szovjet hatóságok pedig készek mindenben elősegíteni az említett össznémet bizottságok megalakítá­sát és tevékenységét. lottakat pedig, akiknek az ügyét ed­dig még nem tárgyalták, nem fogják bíróság elé állítani. Az .egyiptomi alkotmányjogi re­formmal kapcsolatban a miniszterel­nök közölte, hogy a választásokon nő­ket nem lehet megválasztani majd, a tényleges katonai szolgálatban lévő személyeknek azonban megengedik, hogy jelöltséget vállaljanak. Nasszer egyiptomi miíiiszterelnöh a; angol-egyiptomi tárgyalásokról A szovjet nép dicső leányai A „Pravda“ vezércikke Moszkva (TASZSZ). A „Pravda“ március 8-i számában „A szovjet nép dicső leányai“ címmel vezér­cikket közöl a nemzetközi nőnap alkalmából. A vezércikk a többi között így hangzik: A szocialista rendszer teljes fel- szabadulást hozott a nőknek. A Szovjetunió alkotmánya a férfia­kéval azonos jogokat biztosít szá­mukra. A kommunista párt messze' menően gondoskodik a nők politikai és kulturális fejlődé­séről. Bevonja őket a hasznos közösségi munkába, a politikai életben való aktív részvételbe. A szovjet emberek nagy meg­elégedéssel állapítják meg, hogy a küszöbönálló választásokon az or­szág legkiválóbb dolgozó nőinek százai: munkásnők, kolhozparaszt- asszonyok, az értelmiség képvise­lői lépnek fel a jelöltek között. A nők valóban egyenjogú hely­zete a szovjet társadalomban — emeli ki a lap — lehetővé teszi, hogy vezető állásokat töltsenek be a népgazdaságban, elsajátítsák az élenjáró kultúrát és több iparág, a közlekedés, a mezőgazdaság, a tudomány szakértőivé váljanak- A szovjet nők aktív részt vesznek az állam igazgatásában. A szovjet nők százezrei bizonyultak alkal' masnak állami vezetőfunkciók be­töltésére. A kommunista párt, a kormány, egész népünk — hangsúlyozza a cikk — nagyra értékeli a szovjet nők önfeláldozó munkáját. Mint­egy 900 ezer nőt — a tudomány és a kultúra művelőit, a termelés és a mezőgazdaság élenjáróit és újítóit — tüntették ki a Szovjetunió érdemrendjeivel és ér dem jeleivel. Sok nőt tüntettek ki a Szov­jetunió Hőse, vagy a Szocia­lista Munka Hőse megtisztelő címmel, továbbá Sztálin-díj- jal. A Szovjetunióban működik a világ leghaladóbb törvényhozása, amely biztosítja az anya- és gyér' mekvédelmet, a női munka védel­mét. A szovjet nők szabad, boldog élete, hősi munkája — folytatódik a vezércikk — lelkesítő példaként szolgál 'a külföldi országok dolgo­zó női számára. Az egész világ asszonyai és leányai meggyőződtek arról — a Szovjetunió tapasztala­tai alapján —, hogy csak a szo­cializmus győzelme biztosítja a nők teljes felszabadulását és teszi számukra lehetővé, hogy az élet minden területén szerepet tölt­hessenek be, kifejleszthessék te­hetségüket és képességeiket. A március 8'i nemzetközi nőna­pot a népi demokratikus országok asszonyai és leányai a szocializmus építésében, a nép jólétének emelé­sében és a kultúra fejlesztésében elért újabb sikerekkel ünnepük. A nemzetközi nőmozgalom első soraiban a szovjet nők haladnak —. írja a „Pravda“/ — A szocia­lista haza lánglelkű leányai lel­kesen támogatják a szovjet kor­mány külpolitikáját, állandóan fejlesztik baráti nemzetközi kapcsolataikat a népi demokratikus országok asszonyaival és leányaival, minden kapitalista gyarmati és függő ország dolgozó női­vel. A „Pravda“1 befejezésül rámu­tat, hogy a szovjet haza dicső leá' nyai a kommunista párt vezetésé­vel bátran és biztosan haladnak a kommunizmus újabb győzelmei felé. vonat Szverdlovszkból Alapa- jevszken keresztül Nyizsnyij- Tagil felé robogott. Szamocvet (ma­gyarul drágakő) állomásig utaztam. — Vájjon miért nevezték el így ezt az állomást? — kérdeztem a fiatal ka- lauznötől, de nem tudott válaszolni. Helyette mástól kaptam feleletet. — Miért nevezik Szamocvetnek? — haltatszott valahonnan a kupéból. — Ezt Bazsov,' a mi uráli mesemondónk tudná jól megmagyarázni. Körülnéztem és egy őszhajú, szigo­rúarcú férfit pillantottam meg. Vi­lágoskék, okos szemében azonban mo­soly bujkált, amikor átvette a szót: — Azt regélik, hogy ezekbe a he­gyekbe temették el régesrégen kin­cseikkel együtt a gazdagokat. Az itt kanyargó kis folyóban drágakövet ta­láltak. Persze nem mindenki lelheti meg a kincset. Aki úgy jár a földön, mint a vak, annak minden kő egy­forma. Be aki figyelmesen kutat, fel­tétlenül talál drágakövet. így van ez mindenben. Aki becsületes, igyekvő a munkában, bárhová is kerül, minde­nütt drágakövet talál . . . Amikor az öreg megtudta, hogy ez „Edzett harcos“ kolhozba készülök, felélénkült: — Ismerem jól. Egész vidékünkön híres ez a kolhoz. Csisztyakov Borisz Benyegyiktovics, az elnök földim. Együtt dolgoztunk azelőtt, ö is bá­nyász volt. Később — körülbelül 1930-ban — a gyár küldte ebbe a kol­hozba. Most már úgylátszik, örökre ittmarad. Agronómus lett. Nagyon megszerette a kolhozt. * * *■ rtékes drágaköveket leltem az „Edzett harcos“ kolhozban, amely Alapajevszk közelében, Ural SZAMOCVET írta: L. Szolomjanszkaja egyik legrégibb bányaipari kerületé­ben fekszik. Még a nehéz háborús években bevezették a füves vetésfor­gót és most száraz nyáron is bő ter­mést takarítanak be rozsból és búzá­ból. A kolhoz munkáját nagyban elő­segíti az aromasevi gépállomás. Hét traktor és három kombájn dolgozik minden esztendőben a kolhozföldeken. A kolhoznak virágzó üvegházi gaz­dasága van. A nemrég telepített gyü- mö'cskert is nagy jövőt ígér. A gaz­daság legfontosabb üzemága azonban az állattenyésztés. Ami a kolhoztagok életét illeti, néz­zük meg, hogyan él például Marfa Andrejevna Gyejeva kolhozparaszt- assszony családja. Ez az egyik legné­pesebb csa'ád a kolhozban. Négy fiúk és öt lányuk van. A két legidősebb 'dny már férjhezment. Vova, a leg­kisebb fiú bölcsődés, az 5 éves Liza pedig óvodás. Három gyerek iskolá­ba jár. Vaszilij és Mihail pedig szü­leivel együtt dolgozik a kolhozban. Marfa Andrejevna már korán reg­gel talpon van. El kell látnia a csa­ládot. Az udvaron meg várják a tehe­nek, a kecskék, a juhok és a barom­fiak. A család minden tagja segít otthon. Az apa és a legidősebb fiú vágja fel és hordja be a fát. Mialatt Misu édesanyjának segít az udvaron ellátni az állatokat, Auguszta elké­szíti a reggelit, Lilja megmosdatja és felöltözteti a legkisebbet. Kilenc órá­ra már minden rendben van. A padló tisztára mosva, a kályhában vígan pattog a tűz és az asztalon egy ken­dővel letakarva, gőzölög a frissen sült kenyér. Később a ház csendjét a varrógép egyenletes zúgása veri fel. Marfa Andrejevna ruhát varr. A klubot, a kolhoz óvodáját, a bölcső­dét az ő függönyei és asztalkendői dí­szítik. A múlt esztendőben 22.5 mázsa ga­bonát kapott részesedésként a család. Ezenkívül körülbelül 2 ezer rubel készpénzt, szénát és szalmát a tehe­neknek. Marfa Andrejevna — mint sokgyermekes anya — minden hónap­ban pénzsegélyt is kap. A háztáji gazdaság fedezi a család szükségletét. Burgonyából el is adtak 1600 rubel értékben. A vaj és a tej Í00 rubelt jövedelmezett. Csakne' felére csök­kent az adójuk. így többet költhetnek magukra és háztáji gazdaságukra. Vaszjának harmonikát és ruhát, a kisebb gyerekeknek csizmát, a leá­nyoknak jó me*eg ruhát vettek. Uj tetőt kapott a magtár, az udvaron egy pajtát is építettek. * * * A kolhozelnök megmutatta a -zl gazdaságot. Megismerkedtem Marija Mihaj'ovnával, aki 18 éve dolgozik az állattenyésztő telepen. Ez­alatt több mint 700 borjút nevelt fel• Jevdokija Alekszejevna Pansina. a terület legjobb fejőnője 22 éve dolgo­zik a kolhozban. Evenként több mint í ezer literes tejhozamot ér el. A kolhozelnök elmondotta, hogy le­csapolják a kolhoz területéhez tar­tozó óriási mocsarat. Megegyezést kö­töttek a gépállomással, tavasszal meg­kezdik a munkát. . . . Ahogyan hallgattam Borisz Benyegyiktovics kolhozelnök tervez­get ését, eszembe jutott, amit az öreg mesemondó mondott a vonaton. Igazat mondott: csak azok hozzák felszínre a kincset, akik lelkiismeretesen dol­goznak, akik szeretik munkájukat. Be lehet tartani a 8 órás munkaidőt — mondják a böhönyei tanács vezetői A községi tanács dolgozóinak vállán nagy felelősség nyugszik, rengeteg és sokrétű munkát végez­nek. De olyan feladat-e ez, amely nek elvégzéséhez az éjszakából kell ellopni az időt és fáradt, kedvetlen, szórakozásból, művelő­désből, családból kimaradó embe­rekké kell válniok? Szükséges-e az, hogy késő esti órákban végez- zék el azt a munkát, amit nap­közben is elvégezhetnének jól megszervezett munkával? Sok ta­nácsnál kijelentik: ennek így kell lenni, nem lehet betartani a 8 órás munkaidőt. Vájjon nem elhamar­kodott-e ez a kijelentés? — De igen. Elhamarkodott — ezt mond" ja Kiss János, Zóka József, a bö­hönyei tanács titkára és elnökhe­lyettese­— Be lehet tartani a 8 órás munkaidőt — mondja Kiss János vb-titkár — csak jól meg kell szervezni a munkát. Eddig az volt a módszerünk, hogy egész nap fo­gadtuk a dolgozó parasztokat, in­téztük ügyes-bajos dolgaikat. Az­tán hamar elszaladt az idő és a le' velezés, az akták elintézése esték­be nyúlott. Most arra neveljük a dolgozókat, hogy a délelőtti órák­ban jöjjenek hozzánk, így dél­után el tudjuk végezni admi­nisztratív munkánkat. Ez termé­szetesen nem azt jelenti, hogy délután valamilyen sürgős ügyben nem fogadjuk a dolgozókat, de igyekszünk őket ránevelni, hogy lehetőleg a délelőtti órákban jöj­jenek. Itt van pl. most is Horváth József, aki anyakönyvi kivonatot kér. Ő is ráért volna már délelőtt eljönni. — S míg a titkár elvtárs kiadja Horváth Józsefnek az anya­könyvi kivonatot, magyarázólag hozzáteszi: —A jövőben lehétőleg a délelőtti órákban jöjjön hasonló ügyben.' A nyilvántartásnál már nehe' zebb a 8 órás munkaidő betartása. Sokan keresik fel a nyilvántartó­kat és amíg itt az áUandó félfo­gadás munkatorlódást okoz, addig a pénzügyieknél könnyen elvégzik a munkát. Jó lenne gondolkodt­ok a felsőbb szerveknek, hogy nem tudna-e segítséget adni a ta­nács pénzügyi dolgozója a nyil­vántartásnak, hogy ott is gyorsab­ban menjen a munka. A böhönyei tanács vezetői azon" ban nem nézik tétlenül a munka­idő problémáit- Igyekeznek úgy megszervezni a munkát, hogy be tudják tartani a 8 órás munka­időről szóló kormányrendeletet. Tanácsülésen megmagyarázzák a község dolgozóinak a délelőtti fél­fogadás jelentőségét. Felhívják fi­gyelmüket, hogy jobban látogassák a tanácsüléseket, ahol a dolgozó parasztokat érintő rendeleteket, a község problémáit mindig ismer­teti a tanács. Ezzel egyben segí­tik a tanács munkáját és saját ér' deküket is szolgálja, mert megis­merik, milyen kedvezményekben részesülhetnek és milyen tenni­valók vannak. A dolgozó parasztok ügyes-bajos dolgainak gyors intézését, a köz­ségi tanács jó munkáját a tanács­tagi fogadóórák rendszeresítésével is elő akarják segíteni. Úgy ter­vezik, hogy egy helyiséget beren­deznek a tanácsházán, ahol a ta' nácstagok, a termelési bizottság tagjai fogadóórát tartanak. A ta­nácstagok aztán a dolgozó parasz­tok panaszait, észrevételeit a vb. elé viszik, amely dönt annak elin­tézésében. A tanács vezetői a köz­ségtől távol lakókat felkeresik, hetenként kisgyűlést tartanak és ismertetik velük a soronlévő fel­adatokat. így pl. Dávod- és Nagy- balogd'pusztára is kimennek, s tá­jékoztatják a puszta lakóit. A böhönyei tanács dolgozói örömmel fogadták kormányunk rendelkezését. — Sokat jelent ez nekünk — mondja Kiss János vb- titkár —, mert jut időnk szóra­kozásra és tanulásra is- Eddig bi­zony nem sok könyvet tudtam elolvasni és a szakmai konferen­ciákon is kevésbbé felkészülten je­lentem meg. Zóka elvtárs tanácselnökhelyet­tes, az I. típusú Világosság tsz tagja. Munka után szívesen dol­gozik valamit a mezőn is. Neki is több ideje jut, hogy családja kö' rében legyen, hogy fejleszthesse tudását. ;j Be lehet tartani a 8 órás mun­kaidőt, ez a véleményünk, a bö­hönyei tanács vezetőinek. Észsze­rű időbeosztásra, szervezett, fe­gyelmezett munkára van szükség és akkor jut idő a családi élet ápolására, szórakozásra, művelő­désre, tanulásra. Lelkesen ünnepelték a nemzetközi nőnapot megyénk asszonyai Szerte a megyében hatalmas lelke­sedéssel ünnepelték meg asszonyaink vasárnap, 7-én a nemzetközi nőnapot. Már napokkal előbb díszítették a ter­meket, ajándékokat készítettek a tö­megszervezetek vezetői az asszonyok részére. A lelkes készülődés, a jó szervezés eredményes volt. Legtöbb helyen jólsikerült kultúrműsorral egybekötött asszonygyűléseket tar­tottak, melyek kifejezésre juttatták a nők megbecsülését. A kaposvári já­rásban 32 községben pénzjutalmat is osztottak ki a községi tanácsok a sok- gyermekes anyáknak, valamint kis­gyermekruhákat és cipőket ajándé­koztak az édesanyáknak. Maguk az asszonyok is lelkesen készültek erre a napra, vállalások, felajánlások szü­lettek a nőnap tiszteletére. A marcali járásban pl. a pusztako­vácsi Dimitrov termelőszövetkezet asszonyai vállalták, hogy 250 mun­kaegységet teljesítenek ebben az év­ben és a növényápolási munkákból becsületesen kiveszik részüket. De­zső Józsefné tsz-tag a sajátjából 100 darab tojást beadott a tsz tojásbeadá­sának teljesítésére. Marcali község­ben Horváthné, Farkasné és Toplák- né március 8-ra teljesítették évi to­jás- és baromfibeadásukat. 400 asszony gyűlt össze vasárnap Balatonlelle községben a nemzetközi nőnap megünneplésére. Az ünnepi beszédet kultúrműsor előzte meg, majd a községi párttitkár elvtárs üd­vözölte az asszonyokat és felolvasta a Központi Vezetőség levelét. Kovács Jánosné elvtársnő tartotta meg az ünnepi beszédet, majd utána a falu férfi-küldöttsége üdvözölte az asszo­nyokat és 7 anyasági érdemérmet osztottak ki a sokgyermekes anyák- i nak. Az úttörők, a DISZ-szervezet [ is kivette részét lelkesen a nőnap jó ^ megszervezéséből. J Háromfa községben 450-en jöttek össze vasárnap délután a nőnap megünneplésére. Az ünnepi gyűlés j megszervezésében az MNDSZ-el kar- i öltve az összes tömegszervezet segí­tett a községben. Közös kultúrműsor­ral köszöntötték az asszonyokat. Kü­lönösen jó munkát végeztek a szer­vezésnél Magyarné, Németh Istvánná I és Horváth Józsefné szervezeten kí­vülálló középparasztasszonyok, aki- ! két meg is jutalmaztak jó munkáju­kért. Az ünnepi beszédet Kovács Má- tyásné elvtársnő tartotta, majd utá­na Győrfi elvtárs, a gépállomás poli­tikai helyettese köszöntötte az asz- szonyokat. Szülök község asszonyai is lelkesen ünnepelték meg a nemzetközi nőna­pot. Az óvodások, úttörők és a DISZ- szervezet fiataljai köszöntötték az asszonyokat, majd Péter elvtársnő beszámolója után Récsány Istvánné- nak átadták a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának anyasági ér­demrendje III. fokozatát. I Jól sikerült az ünnepi gyűlés Bol- hó, Lábod, Nagykorpád községekben is, ahol sok olyan dolgozó paraszt­asszony is részt vett, akik eddig nem jártak el az MNDSZ összejöveteleire. Szenta községben keményen és ki­tartóan harcoltak az MNDSZ-asszo- nyok azért, hogy március 8-ra a köz- \ ség orvosi rendelőjét be tudják ren­dezni. A bútorokat meg is kapták, a műszereket is rövidesen megkapják, így valóraválik a szentaiaknak régi vágya: orvosa lesz a községnek. Hiányzott azonban a jó szervezés, a lelkes munka Szabás községben, ahol mindössze nyolcán jöttek össze a nemzetközi nőnap megünneplésére. Ugyanígy volt Kadarkút, Nagyba­jom községekben is, ahol a falu nagy­sága ellenére mindössze 50 asszony gyűlt össze az ünnepi nagygyűlésre,

Next

/
Oldalképek
Tartalom