Somogyi Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-30 / 75. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1954 március 19. Felszólalások a termelőszövetkezetek dolgozóinak országos tanácskozásán (Folytatás az 1. oldalról.) szövetkezeti gazdálkodásban, s a mezőgazdasági határozat végrehajtásának nélkülözhetetlen feltétele. A másik erőforrás az üzem nagyságában, a nagyüzemben rej lik, abban, hogy a szakembereket, a gépi technikát és az agronómiái tudományok vívmányait szélesebben lehet alkalmazni,, s ezáltal ugyanaz a segítség sokkal hatéko nyabb és eredményesebb a tér melőszövetkezetekben, mint az egyéni gazdaságban. Hatalmas erőforrást jelent a közös munka és a jó munkaszervezés. Nem kell bizonygatni, elv társak, hogy például 200 ember együtt, közös erőfeszítéssel sokkal eredményesebb munkára képes mint ugyanennyi ember külön-kü lön. A közös munka sokkal termelékenyebb, gyümölcsözőbb, ami döntő tényező a szövetkezeti termelésben. Mindez adva van a mi termelőszövetkezeti gazdálkodásunkban. A jó vezetéstől függ, hogy ezeket í tényezőket messzemenően hasznosítsák a gazdálkodás fellendítésére. Meg kell mondani, hogy ezen a téren még igen sok a tennivaló, sok a hiányosság, ami megmutatkozik a most folyó tavaszi munkákban is. Ugyanazt a munkát rö videbb idő alatt kell elvégezni és a határidőket be kell tai’tani. Az eddiginél lényegesen nagyobb erőfeszítésre van szükség a szántásban mutatkozó nagy lemaradás behozására. Rendkívül fontos a traktorállomány maximális kihasználása, két műszakban való foglalkoztatása. Ehelyett bizonyos húzódozás tapasztalható a gépi munkától és vontatottan halad a gépállomásokkal való szerződéskötés. Ez hátráltatja a munkálatok időben történő elvégzését és növeli a munkatorlódást. Ilyen viszonyok között fokozottabban fennáll annak veszélye, hogy a sietés a munka minőségének rovására megy, holott éppen az elvégzett munka minősége szinte az egyetlen feltétele a termés- eredmények fokozásának. Etekin- tetben igen nagy követelményeket kell támasztani. Meg kell monda-- nom, hogy e téren is sok még a hiányosság a termelőszövetkezetek munkájában, elsősorban a vezetésben. A munka minősége tekintetében nem támasztanak megfelelő követelményeket a gépállomásokkal szemben, bár a szerződés erre lehetőséget ad, a termelés érdeke pedig egyenesen megköveteli. Ahol a gépi munka során az agrotechnikai szabályokat megsértik, az ilyen rossz munkát nem kell átvenni. Kétségtelen — és ez örvendetes —, hogy a gépállomások munkája lényegesen megjavult. Viszont komoly hiányossá gok is előfordulnak, a termelőszövetkezetek vezetőségei azonban nem igen élnek jogukkal, nem lépnek fel a rosszul végzett munka miatt. Az, hogy ilyen ritkák a kifogások, nemcsak a gépállomások jobb munkáját dicséri, hanem azt is mutatja, hogy a termelő- szövetkezetek felületesen és hanyagul veszik, hogy a gépek milyen munkát végeztek földjeiken, s nem támasztanak követelményeket a gépállomás munkájával szemben. Ideje ennek véget vetni. Termelőszövetkezeteinknek fokozott követelményeket kell támasztani sajátmagukkal, a vezetőséggel és a tagsággal szemben is, elsősorban a munka minősége, a termelési előírások, az agrotechnikai szabályok betartása terén. Rosszul végzett, felületes, hanyag munkát nem szabad átvenni. Újra el kell végeztetni. E téren komoly lazaságok vannak még. Könnyelműen gazdálkodnak a munkaegységekkel. Gyakran összekapkodott, hanyag munkáért is elszámolják és számos példa van arra, hogy aki rossz munkát végez, többet keres, mint a becsületes ember. A munkaegységgel úgy kcU gazdálkodni, hogy vele a jó munkát serkentsék, a becsületes munka díjazása legyen, s a hanyagok ne élősködhessenek a közösség rovására. Fokozottabb követelményeket kell támasztania minden termelőszövetkezeti tagnak önmagával szemben is. A bő termés, a na gyobb jövedelem több és jobb munkát követel. Minden tagnak a közös munkában való közös rész vétele, szorgalmas, jó munkája termelőszövetkezeti, társas, nagyüzemi gazdálkodás’fundamentuma. Gyümölcsöző, eredményes munka csak a tagok öntudatos fegyelme alapján folyhat. A hiányosságok talán ezen a téren a legnagyobbak szövetkezeti gazdaságunkban, és ezért itt van a legtöbb tennivaló A szövetkezeti alapszabályokban lefektetett elvek és rendszabályok szigorú alkalmazása mellett a munkafegyelem megszilárdításának leghatékonyabb és célravezetőbb eszköze a tagok egyéni anyagi érdekeltségének messzemenő biztosítása munka pontos és jó elvégzésében. Feltétlenül meg kell ezt valósítani. Tisztelt értekezlet! A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásban igen fontos tényező a termelési terv. A vizsgálat azt mutatja, hogy számos helyen a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt' és kormányhatározat célkitűzései és termelési tervek nincsenek összhangban. A hiba a tervekben van, amelyek nem mindig irányulnak a legnagyobb eredmények elérésére, lehetőségek legteljesebb kihasználására, nem mozgósítják a tagságot jobb és több múnkára, beérik kisebb eredményekkel is. Bezzeg más a helyzet az elszámolásnál, az osztásnál, amikor bizony kevesebb munkával is többre tartanak igényt. A termelés tervezésénél a mező- gazdasági határozat feladatainak és a helyi adottságoknak összeegyeztetéséből kell kiindulni azzal, hogy a lehető legtöbbet termeljenek. Ez az érdeke minden egyes termelőszövetkezeti tagnak is, a népgazdaságnak is. A mai országos tanácskozásnak az a feladata, hogy azt a nagy erőt, szervezettséget és tervszerűséget, amelyet a termelőszövetkezeti gazdálkodás képvisel, a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló pártós kormányhatározat minél sike- esebb végrehajtásának szolgálatába állítsa. Az idei tavasz az első A párttaggyűlésen elhangzott javaslatok alapján gyorsítsa meg a munkák ütemét a kaposvári gépállomás Cser József elvtárs elmondta, hogy a gépállomás vezetősége és maga a pártszervezet vezetősége vajmi keveset törődött a traktoristákkal, azok problémáival. Pl. a Somogyjád, Hetes környékén dolgozó traktoros brigád tagjai már több mint 9 nap óta kint -dolgoznak a területen és még most sincs biztosítva számukra megfelelő brigádszállás. Az étkezés biztosításában és a védőételek kiszállításában is komoly hiányosságok vannak. Sok esetben napjában csak egyszer kapnak meleg ételt a traktorosok. Ezt már többször felvetették a pártszervezet és a gépállomás vezetőségének, de intézkedés mlndeznagy erőpróbája a programm megvalósításának. Ebben a nagy munkában a termelőszövetkezeteknek az élvonalban kell lenniök. A még fennálló hiányosságok ellenére a termelőszövetkezetek gazdálkodásához nagy reményeket fűzünk. A zord tél átvészelése, a tavasz nehézségeinek leküzdése mutatja hogy termelési feladataikkal meg fognak birkózni, jobban, mint bármikor a múltban. A párt és kormány messzemenő segítsége, az anyagi feltételek, a gép és technika minden termelőszövetkezet számára adva vannak, csak élni kell a lehetőségekkel. Tudjuk azonban, hogy a géjp, a technika emberek nélkül holt anyag, de az emberek kezében csodákat művel. Végsősoron tehát a szövetkezeti embereken, a termelőszövetkezetek tagságán' múlik, hogy valóban nagyszerű eredményeket érjenek el, hogy nemes versenyben a nagy lendülettel és kedvvel termelő egyéni gazdákkal, bebizonyítsák a termelőszövetkezeti, társas, nagyüzemi gazdálkodás nagy fölényét. Minden szövetkezetnek, minden tagnak a maga eredményeivel kell hozzájárulnia ehhez. A szövetkezet az a termelési forma, amelyben a gazdálkodás fejlesztésének korlátlan lehetőségei vannak. Gyáriparunk munkássága nagy erőfeszítéseivel, nagyszerű teljesítményeivel megteremti a technikai feltételét annak, hogy termelőszövetkezeteink tagsága mind nagyobb mértékben éljen ezekkel a lehetőségekkel, hogy a termelőszövetkezetek bőtermő, jól jövedelmező gazdaságok, a jólét forrásai legyenek. Az elkövetkező hetek, hónapok mutatják majd meg, milyen eredményekkel oldották meg termelő- szövetkezeteink termelési feladataikat. A párt és a kormány bizakodással tekint munkájuk elé, amelyhez sok sikert kívánok. Gépállomásaink pártszervezetei, kommunistái előtt nagy feladatok állnak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtásában, a tavaszi szántás-vetés gyors elvégzésében. Gépállomásaink kommunistáinak feladata, hogy a termelésben, a napi feladatok megvalósításáért folyó harcban élenjárjanak, példamutatásukkal, mozgósító munkájukkal magukkal ragadják a pártonkívüli dolgozók tömegeit is. A pártszervezetek vezetőinek ilyen irányban-kell kifejteniük tevékenységüket, ilyen irányban kell mozgósítaniuk a traktoristákat. Gépállomásaink pártszervezetei újjáválasztott vezetőinek, a gépállomások igazgatóinak, gazdasági vezetőinek minden feltételt meg kell teremteniük, minden lehetőséget meg kell ad- niok ahhoz, hogy a gépállomások dolgozói kiváló eredményeket érjenek el, maradéktalanul teljesíteni tudják a III. pártkongresszus tiszteletére tett vállalásaikat, á tavaszi szántás-vetés feladatait. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy még nem mindenütt tettek meg mindent a pártszervezetek vezetői és a gépállomások gazdasági vezetői a tavaszi munkák teljes sikerének érdekében. így van hogy a versenyszellem ez a kaposvári gépállomáson is, amit gépállomás kommunistáinak március 26-án megtartott rendes havi párttaggyűlése is igazol. A taggyűlés beszámolója — melyet Király elvtárs, a pártszervezet titkára tartott meg — csak nagy vona- ’akban, általánosan foglalkozott a gépállomás kommunistái,- dolgozói előtt álló közvetlen feladatokkal. A pártszervezet vezetőségének beszámolója nem tárta fel megfelelőképpen — a jelenleg is fennálló — hiányosságokat, nem vizsgálta meg alapvetően a dolgozók által felvetett problémákat, nem foglalkozott azokkal a kérdésekkel, ügyekkel, amelyek kihatással vannak a tervek időbeni teljesítésére, a jobb eredmények elérésére, a tavaszi szántás határidő előtti elvégzésére. A beszámoló azt látszatot keltette, mintha takargatni akarta volna a hibákat, a gépállomás vezetőinek gyenge munkáját. A beszámoló felvetett ugyan egy-két hibát, de arra már nem mutatott rá, hogy ezek a hiányosságok miből adódtak és milyen eszközökkel lehet a legsürgősebben kijavítani azokat. A beszámolóban szó esett arról, hogy I Vállalta, hogy a pártkongresszus tiszteletére túlteljesíti tavaszi kampánytervét, 25 százalékos üzemanyagmegtakarítást és 10 százalékos alkatrészmegtakarítást ér el. Tóth József elvtárs szintén tervének túlteljesítését és 5 százalékos üzemanyagmegtakarítást vállalt. Pá rosversenyre lépett a Kossuth-bri- gáddal. Kérte a vezetőséget, -hogy a versenyt rendszeresen értékelje, mer anélkül nem tudnak jó munkát végezni. Különösen jó javaslat született Mészáros elvtárs részéről. Mészáros elvtárs, a gépállomás esztergályosa válideig nem történt. A jogosan járó bér í°gy, a hiünyzó ekecsavarokat elkészíti es ezzel pótolja az alkifizetése körül is komoly bajok van‘| katrészhiányt. nak. A traktorosokkal nem ismertették az új bérezési rendszert. Nagyon kevés traktoros tud arról, hogy a készpénzfizetés mellett természetbeni járandóság is biztosítva van számukra. A jogos bért késve kapják meg és sok esetben hiányosan. Ha a traktoros alkatrészért, vagy bármilyen közös ügyben beutazik a gépállomás központjába, utazási költségét nem térítik meg. Cser elvtárs a lemaradás okát abban látja, amint azt el is mondja, teljesen el A taggyűlésen elhangzott hozzászólások világosan felvetették a hiányosságokat, amelyek hátráltatják a gépállomást és a gépállomás dolgozóit terveik teljesítésében. Bírálták a gépállomás igazgatójának és a pártszervezet vezetőségének felelőtlen munkáját is. Azonban hiba volt az, hogy Wítt- mann elvtárs, a gépállomás igazgatója az elhangzott jogos bírálatot igyekezett visszautasítani. Sok esetben a meglévő hiányosságokért a traktorosokat okozta. Ai'ról nem. na- , , A , . , , Pon beszélt, hogy a vezetők milyen halt a gépállomáson. A bngádveze- hibákat követtek el és a vezetőknek tők között mindezideig nem folyik mik a feladataik Például Cser elv- mumkaverseny. A 40 traktoros kö- társat, aki bírálta a vezetőséget mázott mindössze 30-an tettek felaján- sodszor már nem engedték szóhoz lést. De hogy vállalásaik telje- jutni. Ezzel megsértették a pártde sítése hogyan áll, azt senki sem, mokráciát. Elfojtották a bírálatot De tudja. A verseny állását egyáltalán ez több elvtárssal kapcsolatban nem ismertetik, a vállalások teljesítését nem értékelik, nem ellenőrzik. megtörtént. Ez a módszer nagyon ne.ytelen. A gépállomás pártszerve- A brigádok nem kapják meg a de- zetenek vezetőj és igazgatója változ- kád-tervek értékelését. Például a leg- tasson e helytelen munkáján. Tá- utóbb elkészített értékelés, amit maszkodjanak a dolgozók véleményé- 21-ig ki kellett, volna adni a traktoro- Te> Javaslatára, munkájukban, veze- soknak, még a mai napig sem ért ki fésűkben használják fel azokat. Szív- a területre. így aztán még hírt sem leIJek meg a taggyűlésen elhangzott kapnak egymás munkájáról, tévé- bírálatokat és javaslatokat, s azok szellemében végezzék további munkájukat. kenységéről a traktorosok. Androsics István elvtárs, brigádvezető arról beszélt, hogy a traktoris- ák a kiinduláskor lelkesen láttak neki a munkának, de kissé elkedvetlenítette őket az, hogy a nekik megjáró gépjavítási díjat még a mai napig sem fizették ki. A brigádvezetők által benyújtott munkalapokat önkényesen javítgatják az irodai dolgozók, nem fizetik ki az abban feltüntetett munkáért járó díjat. Horváth István elvtárs, brigádve- a tavaszi terv teljesítésében gyenge izető az irányítás helytelen módsze- credmények születtek. Szó esett ar- réről beszélt. Elmondta, hogy a ~-ri ról is, hogy 15 nap alatt 25 műszak- \ gádvezetők tudta nélkül egyszerűen kiesés történt, ebből 9 géphiba által, 16 pedig egyéb okok miatt, de hogy mik voltak ezek az egyéb okok, erre már nem adott feleletet a beszámoló. Megemlítette azt is, hogy nagy a különbség az egy gépen dolgozó váltótársak napi teljesítése között. Az egy gépen dolgozó traktorosok közül az egyik teljesíti műszaktervét, a másik pedig mindössze 40—50 százalék* ra teljesíti. Hogy ez miért van így, erre már nem tért ki Király elvtárs. A hozzászólók azonban nagyon helyesen rámutattak azokra a kérdésekre és hibákra, amelyek a beszámolóból nem tűntek ki, amelyeket a beszámoló kerülgetett. felrúgták a 10 napos brigádtervet es a gépeket az igazgató önkényesen diszponálta. így sok munkaidőkiesés történt és sok volt az üresjárat. Hiányolta, hogy az éjszakai ellenőrzés nem kielégítő. Ebből fakadt az, hogy eddig keveset szántottak éjszaka a traktorosok, s az éjszakai műszakokat nem használják ki. — Gépállomásunk területén nincs gazdája a Most minden erőt a tavaszi szántás-vetés munkájára fordítsanak, kövessenek el mindent annak* érdekében, hogy időben elvégezzék a szántást, idejében földbe kerüljön a mag. Kezdjék meg az éjszakai szántást. Ellenőrizzék, hogy az éjszakai műszakokat hogyan használják ki a traktorosok. Rendszeresen látogassák a traktoristákat kint a területen, érdeklődjenek azok munkája felől, adjanak segítséget terveik teljesítéséhez. Jó politikai felvilágosító munkával, a traktoristák állandó nevelésével, a versenymozgalom ki- szélesítésével és ellenőrzésével érjék el azt, hogy minden termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó paraszt bizalommal forduljon a gépállomáshoz versenynek. A versenymozgalom kér- : £s meg legyen elégedve annak mun- déseivel senki sehl törődik, verseny- | k^j^vak ^ jelszavuk az legyen, hogy kihívás alig történt, ez tűrhetetlen ... ... : ’ . állapot, ezen kell a legsürgősebben jOjjcl-nappal zugion minden traktor, változtatnunk — mondta. Horváth elvtárs brigádja nevében versenyre hívta a gépállomás valamennyi brigádját. mint ahogy azt Szabó elvtárs is elmondta hozzászólásában a taggyűlésen. Wirth Lajos. Rövid külföldi hírek BECS Március 26-án Bécsben megkezdődött az osztrák nők kongresszusa, melyet az Osztrák Nők Demokratikus Szövetségének kezdeményezésére hívtak össze. A kongresszuson körülbelül 800 külKépviselve van a többi között a AMMAN Szovjetunió, Franciaország, Olaszor- ... szág, Nyugat-Németország, Svájc, Az "AFP<< közli, hogy vasaraap ej- Görögország és Ausztria. Mint Gas-1 félkor két izraeli század Betlehem tone Bolla, az agrárjogi intézet igaz- közelében átlépte a demarkációs vo- gatója kijelentette, a tanácskozásnak ! nalat és megtámadta a Betlehemtől jordániai az a célja, hogy tanulmányozza a kü- ,, _ „T , —. . - a- nyugatra levő Nanateen dött és több mint 200 vendég gyűlt j lonbozo hagyományú es gazdasági ... , , struktúrájú országok agrár-törvény- falut. Kilenc jordamai eletet vesztethozását. jte, tizenheten pedig megsebesültek. össze. Jelen van Erna Schaffner, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Titkárságának tagja, valamint a Szovjetunióból, Lengyelországból, Nyugat-Németországból, a Német Demokratikus Köztársaságból, Bulgáriából, Svájcból, Magyarországról és más országokból érkezett női küldötte ségek. A kongresszus a következő kérdéseket vitatja meg: az osztrák nők helyzete, a nők akcióegységének biztosítása a nők jogaiért és a békéért folytatott harcban, a gyermekvédelem kérdései stb. * * * RÓMA Firenzében megnyílt az agrárjogi kérdésekkel foglalkozó nemzetközi tanácskozás. A tanácskozást a firenzei egyetem agrárjogi intézete az Acca- demai Dei Georgofili-vel (Olaszország legrégibb mezőgazdasági akadémiájával) együtt szervezte. A tanácskozáson 34 ország körülbelül 100 jogásza és tudósa vesz részt. Újabb árleszállítás a Bolgár Népköztársaságban Szófia (MTI). A Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottkövetkezőképpen csökkenti: A különböző kenyérfajták árát 14 —13 százalékkal, a péksüteményekét sága a dolgozók anyagi és kulturális 9—22 százalékkal, az étolajét 11 szá- jólétének további emelése érdekében zalékkal, a hús árát 5—18, a henteselhatározta, hogy végrehajtja a köz- árukét 10—15, a szalonnáét 20, a hal szükségleti cikkek árainak negyedik árát 12—15 százalékkal csökkenti, csökkentését. J ^ pamutszövet ruhaanyag ára 10 Az árleszállítás jelentősen növeli a —40, a gyapjúszöveté 15—30, a se- dolgózók reálbérét, valamint a dolgo- íyemárué 10—25, a len- és kender* zó parasztok jövedelmét. j vászoné 10—20, a cipőé 5—28, a készAz újabb árleszállítás következté- ruha ára 5—25 százalékkal csökken, ben a dolgozók egy év alatt több • mint 970 millió levát takaríthatnak I Ugyaniak leszállították a szappan a bútor, továbbá a háztartási cikkek meg- , . 1 órát in A minisztertanács és a Bolgár j arat Kommunista Párt Központi Bizottsá-1 Az árcsökkentésnek megfelelően ga elhatározta, hogy 1954 március 29- mérsékelték az árakat az üzemi ét" tői kezdődőleg az egységes állami kis- kezdékben, éttermekben és cukrász- kereskedelmi árakat többek között a dákban is.
