Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-07 / 32. szám

* Vasárnap, 1954 febraár 7. SOMOGYI NÉPLAP Elfekvő készletek kiállításával a forgóeszköascsökkentés sikeréért! A forgóeszközcsökkentés és ezen keresztül a forgóeszközök forgási se­bességének meggyorsítása ma nép­gazdaságunk egyik döntő kérdése. Pártunk ennek jelentőségét fel­ismerve, még 1952 november 29-i ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel, amikor lerögzítette, hogy az 1953. évben mintegy 2.5 milliárd értékű felesleges készletet kell népgazdasá­gunk számára felszabadítani. A párt útmutatása alapján a mi­nisztertanács határozatában a bank­szervezet, ezenbelül a Magyar Nem­zeti Bank feladatává is tette, hogy a gazdálkodó szerveknél rendszere­sen ellenőrizze a készletek alakulá­sát és ezen túlmenően kezdeménye­zésével a hitelezésen keresztül is segítse a vállalatokat belső tar­talékaik feltárásával, a felszínre került felesleges készletek meg­mozgatásával és a menetközben felmerült nehéz­ségek kiküszöbölésével. A minisztertanácsi határozatot kö­vetően bankszervezetünk a mi terü­szervei a forgóeszközcsökkentés j tékű elfekvő felesleges anyagkészle- jelentőségét felismerve és a : tek értékesítésével mindkét megye saját ügyüknek is tekintve, gyor- ipari üzemeinek anyagellátását meg sabb ütemben gondoskodtak volna a lehetne javítani, felesleges és bejelentett készleteknek I A megrendezendő kiállítás célja az más helyekre történő átirányításáról, eddig el nem diszponált készletek A bankszervezet részéről történtek közvetlen megmozgatása és a szük- ugyan öntevékeny intézkedések, ségletnek megfelelő helyre történő amelyek révén sikerült egyes válla- irányítása, latoktól és szövetkezetektől a feles- 1 . leges készleteket más szervekhez át- ami általmbiúkét megyében irányíttatni, azonban ezek a kezde- ] növelhető az arualap. ményezések csalt szükkörűek voltak. ^ vállalatok és szövetkezetek részé- A forgóeszközcsökkentés 1954. évi rgj eddig eszközölt bejelentések azt feladatainak sikeres végrehajtása igazolják, hogy ezt a kiállítást érde- indította a Magyar Nemzeti Bank mes megrendezni, bár többen koráb- \ III. számú Területi Irodáját arra, j felhívásunk ellenére mindezideg hogy pécsi fiókjának kezdeménye- nem jelentették be részvételi igé- zésére Pécsett a K. P. D. Sz. József- nyűket. utca 14. sz. alatti kultúrotthonában február 22-től kezdődően előreláthatóan egyheti időtar­tamra kiállítást szervezzen, A kiállítás megnyitásáig még bő­séges idő áll a vállalatok és szövet­kezetek rendelkezésére ahhoz, hogy ismételten felülvizsgálva a náluk tá­roló készletek mennyiségének indo- amelyen mind a Baranya, mind pe- kolatlanságát, az előzetesen bejelen- dig Somogy megye területén működő tett lényegesen nagyobb számú vállalatok és szövetkezetek részt- anyaggal, félkész, illetve késztermék­letünkön — Baranya, Somogy rne- vesznek a náluk feleslegesnek mutat- kel és áruval vegyenek részt a kiálli­gye — e kérdés népgazdasági fontos­ságának mindenkori szem előtt tar­kozó készletek mintadarabjaival. A táson. kiállításon az ipar, építőipar, nagy- j Minden vállalat és szövetkezet tásávai rendszeresen vizsgálta mind I kereskedelem, kiskereskedelem, sző- előtt csalt egy cél legyen: a kiállítá- a vállalatoknál, mind a szövetkeze-! vetkezeti kereskedelem, valamint a son való aktív közreműködésükkel teknél az anyag, félkész és készter- kisipari szövetkezeti hálózat is részt- nagy mértékben hozzájárulhatnak Megkötötték az új kollektív szerződést a tabi téglagyár dolgozói mékek alakulását, sok esetben vizs­gálatai során rámutatott azokra a ícikkekre, amelyek népgazdaságunk más területein hiánycikkekként je­lentkeztek. Miért keletkezhettek ily komoly vesz és így tág lehetőség nyilik az pártunk Központi Vezetőségének és elfekvő készletek közvetlen cseréjé- a minisztertanácsnak a forgóeszköz­re. Jellemző eset a sok kö- csökkentés területén erre az évre zül: például a Pécsi Bőrgyárnál je- kitűzött feladatai eredményes vég- lentkező elfekvő anyagokból a helyi rehajtásához kisipari szövetkezetek közvetlen áru­mennyiségű elfekvő készletek? Egy- j alapot növelő közszükségleti cikke- ■részt a vállalatok és szövetkezetek j két állítanak elő, vagy például a Ka­posvári Textilműveknél jelentős ér­tervszerűtlen anyaggazdálkodása, másrészt a korábbi helyi adottság y- kat és igényeket figyelembe nem vevő áruelosztás következtében és nem utolsósorban az iparnak nem a fogyasztók igényén alapuló terme­léséből származnak. . Vállalataink és szövetkezeteink a gresszus tiszteletére tett feiajánlásá- íeleslcges készletek zömét felugyele- - hoz újabfa ^ do]gozók csatla_ Ángyán Antal Magyar Nemzeti Bank VIII. sz. Területi Iroda vezető-helyettese. Újabb csatlakozások király hívőn s »mogyorón oni postás dolgozó faxhívásához Király Istvánnak a III. pártkon- szus tiszteletére csatlakozik Király István versenymozgalmához. ti szerveikhez elszállítás céljából koztak bejelentették, bár sok helyütt talál.-1 koztunk főleg műszaki sovinizmus­sal, amelyet ------------­' szívós nevelő munkával sikerült teküzdenünk. Az elfekvő készletek feltárási mun­kája — amely a forgóeszközcsök­kentés első menete — 1953, évben to- Tületünkon általában eredményesnek mondható. Nem áll azonban e ■megállapításunk a bejelentett és el­fekvő készletek eldiszponálására vo­Ahhoz, ho;jy a postás dolgozók Köztük van Kelemen József sávo- még jobb eredményeket érjenek el, lyi kézbesítő, aki legutóbb 30 előfi- szükséges, hogy a postahivatalok ve­zetőt szervezett a pártsaitónak. Özv. zetői több segítséget és megbecsülést Molnár Jánosné niklai postás kéz- adjanak a kézbesítőknek. Különösen besítő az elmúlt versenyszakaszban vonatkozik ez a niklai hivatalvezető további 62 parasztcsaládhoz juttatta elvtársra, akinek egyúttal felhívjuk el — előfizetés útján — a pártsajtót, figyelmét arra is, hogy a »Szabad Most bejelentette, hogy csatlakozik Föld« egy előfizető utáni gyűjtési jü- Király István felhívásához. : talma nem 60 fillér, hanem 1.20 fo­Iharosberényben Kiss Lajos kül- r^n' ■ Á különbséget a legsürgősebben területi kézbesítő két. nap alatt .44 számolja el a niklai lapterjesztő kéz­előfizetőt szerzett a pártsajtónak. . besítőknek. A posta kézbesítői fáradságos és natkozóan, adatgyűjtéseink szerint Ezt a kivaid eredményt úgy tudta ugyanis a bejelentett készleteknek ejdrni> hogy az egyeg újságcikkek nehéz munkát végeznek, ezért megár­tsak mintegy 40 százaléka került d felolvasásával, rendeleteknek a párt- demllk, hogy az őket megillető ju- a vállalatoktól. Ez az eredmény kö sajtd útján történő ismertetésével talom pontos és időbeni elszámolása zeíről sem kidégítő. Sokkal nagyobb kedveltette az újsá t a dolgozó ■eredményt tudtunk volna a múlt ev mellett, megbecsüljük és tiszteljük őket. Erről ne feledkezzék meg egy folyamán ezen a téren felmutatni, j parasztokkal. Kiss Lajosnak is az a hivatalvezető elvtárs sem! fia a gazdálkodó egységek felügyeled , szándéka, hogy a III. pártkongresz­Kovács Mátyás. Smlókezh .Móra Cfereuere JJúsz évvel ezelőtt, 1934 feb­ruár 8-án halt meg Móra Ferenc- Ha Móra Ferenc írásait •olvasod — szinte fogad között ér­zed a végtelen magyar Alföld fi­nom porát, szemedben vakítóan vibrál a tikkasztó nap, látod a paraszt napszítta, cserzett bőrét -és úgy érzed, hogy a te arcodról is lassan pereg a veríték — ön­tözve a millió titkot rejtő földet. A parasztról írni nagyon ne­héz. Évszázados küzdelme a föld­del, az úrral, az adóval, a nincs- télenséggel és tudatlansággal, a városi ember előtt érthetetlenné -és nagyon sokrétűvé tette a ma­gyar parasztot. A föld iránti sze­relme, fanyar humora, sajátos er- kölcsisége, büszkesége és ravasz­sága, öröme és bánata nehezen önthető szavakba. Kevés írónak sikerüli ez, de Móra Ferenc ezek közé tartozik. Móra írásaiban Mikszáth és Tö­mörkényi hagyományainak to- vábbfolytatója a népies elbeszé­lésben- De azért mégis más, mint nagy elődei. Mikszáth írásaiból könnyen kiolvasható a tanulság, "Tömörkény vaskosabb és életsze­rűbb. Móra stílusa azonban két­ségtelenül odahelyezi öt a magyar ■áyelv legnagyobb művészei közé. Móra nem volt forradalmár, de írásaiban rengeteg a leleplezőerő ■Sokszor még akkor is, amikor fe­lületesen olvasva, csak halkszavú ■mesemondó — akkor is vádirat az Írása. — Vádirat, amelynek min­den mondatát a személyes élmény igazsága hatja át. Móra sohasem felejtette el a szelet kenyér utáni vágyát, a ke­serű „Szeptemberi emlék“-et, az iskola paradicsomából kikerge­tett tízéves gyermek fájdalmát. Móra Ferenc akkor sem felejtet­te el a kiskunfélegyházi sze­génysort, ahol született, amikor a „Szegedi Napló“ munkatársa (1902), maid főszerkesztője (1913) lett, vagy amikor már a szegedi múzeum igazgatója. Évekig járta mint régész a Szeged-környéki tanyákat, régi római temetőket, pénzeket keresve. És amit a ré­gész nem látott meg. azt meglátta az író. M'kozben a tőid mélyében kutatott, meglátta a nyolcvan fil­léres napszámot, meglátta, hogy az egy-két holdas bérlők, a kis- parasztok hiába öntözik saját ve­rítékükkel a mostoha földet, a termés csak elmegy adóba, ugyan úgy, ahogy elmegy a tehén, meg a disznó is, sőt még a tábla sza­lonna is, hogy ..megmentse az ál­lamot.“ Móra látta, hogy valahol baj van- Novelláiban, regényeiben ez a visszatérő motívum. A fele­lettel néha adós, de aztán ki- mondia ezt is — a rendszer ... M óra befelé síró ember, de keserűsége irren sokszor el­árasztja a teleírt lapokat. OVan ember, aki egviittérez a ..Földhöz­ragadt Jánosék“-kal. Megérti a parasztot, aki felgyújtja két ke­zével összekapart tanyáját, mert a biztosítótól pénzt akar kihúzni, hogy kiházasítsa leányát. Megérti, mert közülük való- És amikor gondolataiban visszaszáll a római korba, hogy megírja nagy regé­nyét Diocletianus császárról (Aranykoporsó), akkor is félbe­szakítja munkáját, hogy még a regény megjelenése előtt, kisza­kadva a letűnt világból — beszél­jen azokról, akik közül való, azoknak, akik közé küldték, min­den cifrázás, minden szépítés nél­kül. Móra Ferenc írásainak jó részét teszik ki kultúrpolitikai cikkei, hiszen Móra kultúrpolitikus is volt. Nemcsak mint a szegedi mú­zeum és könyvtár őre, illetve igazgatója, hanem mint író, új­ságíró is. Ilyen írásai (A herepfe- dény, A csaló) a felvilágosult, a fiatalokat szerető pedagógus ma­radandó művei. M óra Ferencnek nem sok el­ismerésben volt része éle­tében. De munkája műveiben to­vább él. Él a szegedi múzeum­ban. ahová messzi tanyákról is bejárnak az egyszerű emberek, hogy egv kis tudománvt szívia- nak magukba. Él regényeiben novelláiban és ifiúsági könyvei­ben. Él stílusában, nyelvében, amelynek ápolása. tanulmányo­zása a mai írók feladata. Pártunk felemelő, szép célokat tű­zött népünk elé. E nagy célok való- raváltása hatalmas mozgósító erő, amely a dolgozók millióit jobb mun­kára lelkesíti. Hiszen a párthatáro­zatok minden szava a dolgozók fo­kozott megbecsülését sugározza. Az ő jogos kívánságaiknak kielégítésére irányuló törekvés szelleme hatja át kormányunk minden intézkedését. S a mi öntudatos munkásosztályunk, mezőgazdasági dolgozóink ma már mind világosabban látják, hogy a tervteljesítés és a dolgozókról való gondoskodás egymástól el­választhatatlanok. Ez az egység jut kifejezésre az üzemi kollektív szerződésekben is, amelyek a kormányprogramm megvalósításá­nak nélkülözhetetlen eszközei. Éppen ez ad az eddiginél sokkal nagyobo jelentőséget az idei kollektív szerző­dések megkötésének, hisz üzemeink­ben és vállalatainknál ezekben a na­pokban kezdték meg az 1954. évi kollektív szerződések megkötésének nagy és felelősségteljes munkáját. Az új kollektív szerződések meg­kötése merően különbözik az elmúlt évi szerződések megkötésétől. Ak kor még sok esetben csak szűkebb körben, néhány dolgozó bevonásával készültek el a kollektív szerződések, s sok esetben megfeledkeztek arról, hogy a szerződés mögött dolgozó, élő ember van, hogy e szerződések célja: a dolgo­zók jogainak, követeléseinek lerög- zítése. Szerepe a többi között az is, hogy az átfogó rendelkezéseket »ap­rópénzre«, a nagy célokat minden­napi apró feladatokra váltja és meg­mutatja, hogy kinek mit, hol és mi­kor kell elvégeznie. Egy ilyen átfogó kollektív szerző­dés pontjainak, javaslatainak meg­vitatására ültek össze február 2-án a tabi téglagyár dolgozói is, hogy 1 megbeszéljék azokat a pontokat, I amelyeket az Egyesülés igazgatója, Forró elvtárs javasolt az üzem kol- lektív szerződésébe. Forró elvtárs ; ismertette az üzem dolgozóival 1 azokat a szempontokat, ame­lyeket be akarnak venni az üzem új kollektív szerződésébe és részletesen beszélt az állami és tervfegyelemről, a munkabérek és a termelés kérdé- íseiről, a dolgozók munkavédelmének ! biztosításáról, a dolgozókról való gondoskodásról, a dolgozók szakkép­zésének biztosításáról, a társadalom- i biztosításról, az üdültetésről, a kul­turális és sportlétesítmények, vala­mint a munkaruhák biztosításának kérdéseiről. A dolgozók minden pontot részle­tesen fejezetenként tárgyaltak, ja- : vasiatokat tettek az egyes pontok ki­bővítésére. Első pontként a termelés kérdéseivel foglalkoz­tak. A felszólalók világosan rámutattak azokra a hiányosságokra, melyek megszüntetésével jelentősen növel­hetnék az üzem termelékenységét és fokozottabb mértékben járulhatná­nak hozzá a kormányprogramm meg­valósításához. Elsőnek Paop Lajos nyersgyártó- brigádvezető szólalt fel és értékes ■ egészségügyi vonatkozású javaslatot I tett. Kérte, hogy a kemencék bejá- ! rátát az északi oldalról helyezzék át ia déli oldalra, s igy szeles időben is zavartalanul dolgozhatnak és nem kell attól félniök, hogy a szél teje- hordia szemüket s szájukat metsző téglaporral. Ennél a kérdésnél azonban vita tá­madt, bár a dolgozók egyetértettek a javaslattal, de felmerült az a kér­dés:. így meghosszabbodik a szállí- ■ tási távolság is. Az új kollektív szer­ződés alapján az Egyesülés a déli és északi oldalon is biztosít kijáratot és a kemence déli oldalán 100 ezer tég­lának biztosít férőhelyet, s így nemcsak egészségvédelmi szem­pontból javul a dolgozók hely­zete, hanem a munkafeltételek is jelentősen megjavulnak. Ezenkívül sok értékes javaslatot tettek a dolgozók a munka termelé- * kenységének fokozása és a minőség megjavítása,érdekében. Vojtosek elv­itárs, a szerelő műhely vezetője pél­dául a rossz kocsik kijavítását, ívagy lehetőség szerint új kocsik be­I állítását kérte. Vállalták, hogy a ja­vításokat május 1-ig elkészítik. Töb­ben kérték a sínpárok átépítését le- j hetőleg sík terepre és dupla sínpá­rok elhelyezését. Javaslatok és ké­rések hangzottak el még a dolgozók részéről, amelyben kérték, hogy a munka termelékenységének fokozása, rs a balesetek elhárítása érdekében biztosítsanak villanyvilágítást fő­ként a rakpálya területén, a sínpárok menién es az üzem területének kü­lönböző pontjain. Többen a talics­kákra széles gumikerék felszerelését és a sínpályák gyakoribb salakozá­sát javasolták. A termelés kérdéseiről- tartott vi-* ta befejezése után Forró elvtárs az állami és tervfegyelemről beszélt, maid ismertette a Munka Törvénykönyvének idevonatkozó ré­szeit. A dolgozók teljesen egyetértet­tek ezzel a résszel és kérték, hogy ez maradjon a tavalyi kollektív szerint. Ezután áttértek a dolgozók szakképzése biztosí­tása kérdésének megvitatására. Forró elvtárs azt javasolta, hogy a brigádvezetők,részére rendszeres to­vábbképző előadásokat tartsanak központi előadók, s azonkívül ebbe» az évben egy dolgozót égetői tanfo­lyamra küldenek. Tanfolyamot indí­tanak a balesetvédelmi felelősök, a karbantartók, valamint a művezetők és minden olyan dolgozó részére, aki gépen dolgozik, hogy _elsajátítsa a munka zavartalan végzéséhez szük­séges szakismereteket. Vojtosek elvtárs ezzel kapcsolat­ban azt javasolta, hogy az Egyesülé­sen belül tartsanak tapasztalatcsere­értekezleteket, melyeken a lehetősé­gek szerint minél nagyobb számban vegyenek részt a dolgozók. A dolgozók munkavédelmének biz­tosításáról nem sokat beszéltek, bár Forró elvtárs ezt is részletesen is­mertette. Ennek biztosításáról nép- köztársaságunk törvényei és a Mun­ka Törvénykönyve is részletesen gondoskodik. Ezután került sor a dolgozókról való gondoskodás kérdésének megvitatására. Ehhez « kérdéshez számos dolgozó szólt hoz­zá és kérték, hogy állítsák be a kol­lektív szerződés pontjaiba a mun­kás! akások rendbehozását és a műn­ké slakásbk körletei tisztántartásá­nak biztosítására létesítsenek emésis- tőgödröket is. Az üzem dolgozói örömmel fogad­ták Forró elvtárs bejelentését, ami­kor azt mondta, hogy rövidesen kor­szerűsítik és egész éves használatra rendezik be az üzem fürdőjét. A dolgozók kérték, hogy a javítómű- hoivb-n is létesítsenek mosdót. Több dolgozó szinte méltatlankodva jelen­tette be. hogy gyermekeiket a mun- kábainduláskor nagv nehézségek árán tudták elhelyezni a község nap­közi otthonában, vagy bölcsődéiében. Fzé-rt kérik, hopv az üzem területén létesítsenek napközi otthont és böl­csődét is. A do’gozókról való gondoskodáshoz tartozik a dolgozók üdültetésének és szabadságoltatásának kérdése is. En­nek betartásáról és végrehaitásáról szintén a Munka Törvénykönyve részletesen gondoskodik, csak azzal bővítették ki, hogy az Egyesülés eb­ben az évben 1 dolgozót teljesen in- gven.es, 1 dolgozót pedig 50 száza­lékos üdültetési kedvezményben ré­szesít. s ezenkívül 5 dolgozót része­sítenek munkájuk után megérde­melt üdültetésben. Az új kollektív szerződés alapján ebben az évben fokozottabb figyel­met fordítanak az üzemben a kulturá’is és sportlétesítmé­nyek megvalósítására is. Az úi kollektív szerint az Egyesülés biztosiba a kulturális és sportléte­sítményekhez szükséges anyagi fede­zetet. Megiavítiák a röplabdapályát és beszerzik hozzá a szükséges sport­felszerelést is. Megalakítják a sakk- és asztalitenisz-csapatokat és bein­dítják a lövészkört is. A különböző sportkörök fejlesztéséről és a verse­nyekhez szükséges útiköltségek biz­tosításáról az Egyesülés gondos­kodik. , i A tabi téglagyár dolgozói megelé­gedéssel mentek haza február 2-án otthonaikba, mert tudják. olyan szerződést kötöttek, melyet mindnyá­jan magukénak éreznek és annak teljesítéséért vezetőikkel együtt har­colni fognak. Berkics Vendel. ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom