Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-26 / 48. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ■J K • Ty"* Dimitrovo — a bányászok városa A begyűjtés soronlévő feladatait vitatta meg a megyei begyűjtési tanácskozás Egészségügyi dolgozóink értekezlete a közegészségügy megjavítása érdekében A MAGYAR 1 JOLGOZÓU PÁ RTJA M EGYE 1 P •Á R T BÍZÓT TSÄGÄN !AK LAPJA | XI. évfolyam, 48. szám. aKA so filler i'tüieít, luá4 leoruar 26. A NEMZETKÖZI BIZTONSÁG NÖVELÉSÉÉRT - A TARTÓS BÉKE MEGTEREMTÉSÉÉRT Alig egy hete fejeződött be a négy nagyhatalom — a Szovjetunió, Fran­ciaország, Anglia és az Egyesült Ál­lamok — külügyminisztereinek ber­lini értekez’ete A béke«zerető embe­rek reményei, akik ettől az értekez­lettől a nemzetközi feszültség továb­bi enyhítését várták, nem kis mér­tékben megvalósultak. Már az értekez­let összehívása a tárgyalások eszmé­jének sikerét jelentette. Az ázsiai kérdések megoldásának előmozdítá­sára létrejött konkrét megegyezés pe­dig kétségtelenül komoly lépést je­lent a Szovjetunió által annyiszor ja­vasolt, rendkívüli fontosságú ötha­talmi tanácskozások megvalósulása felé. Ilyen öthatalmi értekezlet összehí­vása már rég időszerű volt. A mai helyzetben csak akkor lehet egészsé­gesebbé tenni a nemzetközi életet, ha az összes nagyhatalom, a többi ál­lam támogatásával közös erőfeszíté­seket tesz a béke megszilárdítására, a nemzetközi helyzet további enyhíté­sére, a háborús hisztéria felszámolá­sára. További eredményekkel biztat a berlini értekezleten részvevő négy nagyhatalom közös záróközleményé- nck az a része is, amely szerint a nagyhatalmak eszmecserét fognak kezdeni egy leszerelési egyezmény, vagy legalább a fegyverzet jelentős csökkentéséről szóló egyezmény lét­rehozásával kapcsolatban. Természe­tesen negatív módon kell értékelni azt a sajnálatos tényt, hogy a német és osztrák kérdésben nem jött létre megegyezés, mert az imperialista ha­talmak makacsul ragaszkodtak a né­met militarizmus feltámasztására elő­irányzott »európai védelmi közösség«, tehát a nyugateurópai támadó kato­nai blokk létrehozásának tervéhez. Ezzel azonban e két, Európa bé­kéjének biztosításában rendkívül je­lentős kérdés még nincs lezárva. Kétségtelen, hogy a nagyhatalmak közötti közvetlen'’ érintkezés további fenntartása lehetőséget ad majd to­vábbi tanácskozásokra, eszmecserék­re. Ilyen körülmények között, ebben a légkörben mondotta el Molotov elvtárs a berlini értekezletet bezáró beszédét, amelyben egyebek között kijelentette: »A négy nagyhatalom külügyminiszterei között felújított közvetlen érintkezésnek a jelenlegi viszonyok között megvan a jelentősé­ge. Az értekezlet lehetővé tette egyes nemzetközi problémák megvizsgálá­sát, olyan problémákét, amelyek megoldása a nemzetközi feszültség további csökkentése érdekében el­engedhetetlen, Azok a kérdések, ame­lyéket ezen az értekezleten nem si­került megoldani, nem kerülnek le a napirendről. Folytatnunk kell erőfe­szítéseinket és még kitartóbban kell küzdeni e kérdések megoldásáért. Reméljük, hogy a berlini értekezlet hozzájárul a hatalmak közti együtt­megmutatkozott az amerikai impe­rializmus politikájának merevsége is, az, hogy az amerikai politika inté­zői — ha az erőviszonyok alakulása a tárgyalóasztalhoz kényszerítette is őket — még mindig vonakodnak a kérdések békés megoldását, a nem­zetközi feszültség enyhítését lehetővé tevő lépések megtételétől. Természetesen a nemzetközi erővi­szonyok alakulásának azok a nagy­szerű téhyezői, amelyek a berlini ér­tekezlet létrehozását és konkrét ered­ményeit lehetővé tették — továbbra is hatnak, továbbra is erősítik a bé­ke nemzetközi erőit. Persze, nem szabad valamilyen önmagától mozgó, automatikus folyamatnak felfogni a nemzetközi helyzetnek ezt a fejlődési irányát. Valójában arról van szó, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet rendkívül széles és nagy lehetősége­ket tár a béke harcosai elé az egész világon. A feladat — és mindenek- fclett a nemzetközi békeharc élén küzdő kommunista pártok feladata — hogy a legszélesebb tömegeket moz­gósítsák ezeknek a kedvező lehetősé­geknek a kihasználására, a nép leg­szélesebb rétegeit átfogó demokra­tikus békemozgalom erősítésére — hogy ilymódon kiharcolják a meg­egyezés politikájának, a tárgyalások politikájának további győzelmeit. A békéért küzdő embermilliók ki­tartása jelentős eredménnyel gazda­godott a berlini értekezlettel. S az egyszerű emberek millióinak béke­harca további eredményeket fog szül­ni. Élen a hatalmas, sziklaszilárd Szovjetunióval tovább folytatják harcukat. A Szovjetunióban diadal­masan épül a kommunizmus, a Kí­nai Népköztársaság eddig soha el nem képzelt eredményeket ér el gaz­dasági és társadalmi életének fej­lesztésében. A népi demokráciák or­szágai — köztük a Magyar Népköz- társaság is — eredményekben gazdag munkáról számolhatnak be. S a sza­bad népek országainak békeharcát támogatják a gyarmati és félgyarma­ti elnyomás alatt élő népek is. Fegy­verrel, politikai sztrájkokkal, kormá­nyok megbuktatásával harcolnak az imperialista háborús uszítok ellen a nemzetközi biztonság növeléséért, a tartós béke megteremtéséért. Ebből a nagy munkából mi, ma­gyar dolgozók is kivesszük részünket. Üzemeink, a mezőgazdasági dolgozók százezrei munkaversennyel készül­nek életünk megszépítőjének, pár­tunk III. kongresszusának méltó megünneplésére. Ez a verseny elő­segíti a még jobb életet, a dolgozók gazdasági és kulturális felemelkedé­sét, de hozzájárul a béketábor to­vábbi erősödéséhez, ezen keresztül a nemzetközi feszültség további enyhü­léséhez is. Napjainkban, amikor a berlini ér­működés további fejlesztéséhez a bé­ke megszilárdítása érdekében«. Az értekezlet jelentősége természe­tesen nem egyedül a tárgyalások so­rán elért eredményekben van. A ber­lini konferencia eseményei és egész lefolyása rendkívüli hatással volt és lesz a jövőben is a nemzetközi köz« véleményre. Hiszen a berlini értekez­leten a világ nyilvánossága előtt raj­zolódtak ki a tárgyalófelek politikájá­nak körvonalai. A világ nyilvánossága előtt mutatkozott meg, hogy a Szov­jetunió politikája teljes erővel küzd a tárgyalások elvének diadalrajutta- tásáért, végtelen türelemmel és sok­oldalúsággal kész megvizsgálni és megtárgyalni valamennyi nemzetkö­zi problémát, hogy azokat — ha csak egy lépéssel is — közelebb juttassa tekezlet eseményei, egész lefolyása élénk érdeklődés tárgya, amikor nép­nevelőink, békebizotísági tagok be­szélgetnek a dolgozókkal a berlini eseményekről, népünk megfogadja: jó munkával, a tervek hiánytalan teljesítésével, a mezőgazdasági mun­kák jóminőségbeni elvégzésével, né­pünk egységének szilárdításával adunk választ a Szovjetuniónak, mely következetes békepolitikájával eredményre juttatta a berlini érte­kezletet. Egyben választ adunk az; imperialista nagyhatalmaknak is. Üzenjük nekik: a mi népünk hisz a békében, hisz abban, hegy a béke megszilárdítása, a nemzetközi fe­szültség csökkentése lehetséges. Mi tudjuk, hogy lehetséges és annál kö­zelebb kerülünk a célhoz, minél töb­a megoldáshoz. Ugyanakkor ezen az bet teszünk a békéért, nálunk és az értekezleten nem kisebb élességgel I egész világon egyaránt. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Nagy lelkesedéssel teljesítik vállalásaikat tsz-eink A törökkoppányi Rákóczi termelő- szövetkezet tagjai örömmel jelentet­ték, hogy a III. pártkongresszus tisz­teletére tett fogadalmaik közül tel­jesítették a 15 sertéskutrica elkészí­tését március 1 helyett február 16-ra. E munkában élenjártak Takács Já­nos, Árvái Ferenc és Árvái Pál. Varga János, Rádi Ferenc és Sza- na István, a tsz fogatosai vállalták, hogy 15 hold őszi búzavetést március 1-ig kamposzttrágyával felültrágyáz­nak, s adott szavukat már be is vál­tották. Nagy a lelkesedés a tsz többi tagja között is, mert tudják, hogy jó mun­kájukkal elsősorban saját maguk, de egész dolgozó népünk boldogulását Sgegítlk elő. A fülecspusztai Kossuth termelő­szövetkezet tagjai becsülettel harcol­nak a pártnak tett ígéretük meg­valósításáért, az idei bő termésért és az állam iránti kötelezettségük ha- i táridő előtti teljesítéséért. A tsz vál- | lalta, hogy február 1-ig eleget tesz ‘egész évi hízottsertés- és soványba- ! romfibeadási kötelezettségének, s ezt maradék nélkül teljesítette is. A tsz tagságának jó munkája, a vezetőség helyes szervező és irányító munkája eredményeként szépen jut előleg a I tsz-tagságnak a végzett munka után. Úgy számolnak, hogy március 1-én 10 forint előleget osztanak ki egy- egy munkaegységre. Ezt az előleget a I szabadpiacon értékesített hízottser­tések árából tudják biztosítani. Ke­ményen harcol a tsz tagsága a na­gyobb jövedelemért, a párt és a kor­mány határozatainak megvalósításá­ért. A mikei Uj Élet termelőszövetke­zet tagsága jó példával jár az élen a III. pártkongresszus tiszteletére tett vállalás teljesítésében. A tsz tagsá­ga a vállalt határidő előtt kihordta 24 hold földre a trágyát és teljesí­tette egész évi vágómarha-, valamint soványbaromfibeadási kötelezettsé­gét. Hízottsertésből is 70 százalékra teljesítette már az évi beadást. Mike község egyénileg dolgozó pa­rasztsága kövesse a termelőszövet­kezet tagjainak példáját, akik adott szavuk valóraváltásával köszöntik a III. pártkongresszust. a mezőgazdaságban hasznosítják szaktudásukat Horváth István és Prokli Jázseí gépkocsivezetők Országunk további fejlődésének jelenlegi szakaszá­ban döntő láncszem a mezőgazdasági termelés fokozá­sa. Pártunk Központi Vezetőségének december 19-i ha­tározatával programmot adott e feladat megoldásához. Megszabta mindazokat a teendőket, amelyeket a mező- gazdaság fejlesztése érdekében mind a dolgozó pa­rasztságnak, mind a munkásosztálynak valóra kell vál­tania. Pártunk határozata hatalmas távlatokat nyitott meg a mezőgazdasági szakemberek számára is. Éppen ezért a különböző területeken dolgozó mezőgazdasági szak­emberek és kiváló gépész szakmunkásak elhatározták, hogy a mezőgazdaságban folytatják munkájukat, hasz­nosítják szaktudásukat. Megyénkben is már sokan mentek falura és mennek még ma is. Legutóbb a Te­herfuvarozási Vállalat két dolgozója határozta el, hogy a mezőgazdaságban folytatja munkáját. Horváth István gépkocsivezető falujába, a háromfai gépállomásra megy traktorosnak. Mint mondta, nagy szükség van most a mezőgazdaságiban szakemberekre és tudásával ő is hoz­zá alkar járulni a mezőgazdaság fejlesztéséhez. Ezen­kívül az is húzza Háromfára, hogy jó kereséti lehető­ség van a gépállomáson és szeretne megnősülni. Prokli József gépkocsivezető a lábodi állami gazda­ságban helyezkedik el. Ott dolgoznak szülei, testvérei is. Neki kőműves az eredeti mestersége. A gazdaság­ban nagy építkezések lesznek a tavasszal és ott akarja hasznosítani tudását. Serényen készülődnek a tavaszra a kisgyaláni dolgozó parasztok Községünk dolgozó parasztsága is szorgalmasan ké­szül a -tavaszi munkákra. A községben mindenre gon­dolnak a dolgozók, mert bizony sok előfeltétele van a bő termésnek, a tavaszi munkák zökkenőmentes elvég­zésének. Ezek megteremtésének az ideje éppen most van, télen. Ezt tudják a gazdák és ki is használják a téli napokat. A (trágyának kb. 85 százalékát már kihordták a földekre. Az őszi szárazságra való tekintettel sokan arról is gondoskodtak, hogy megfelelő mennyiségű mű­trágyát szerezzenek be, hogy tavasszal időben elvégez« hessék a fejtrágyázást. Eddig több mint egy vagon műtrágyát rendeltek a gazdák. , A gazdasági épületekben is serény munka folyik. Nap mint nap több szerszám, eke, vetőgép, borona stb. elkészítve sorakozik fel, várva a tavaszi munkák kez­detét. Mérei József, Sülé István és még sokan mások nyugodtan várják a tavaszt, mert hisz mezőgazdasági szerszámaikat, gépeiket kijavították. Ez a serény mun­ka szinte természetes is, ha arra gondolunk, hogy köz­ségünk még ebben az évben villanyt, vendéglőt, a régi, szűk boithelyiség helyett egy modern, tágas, szövetke­zeti boltot és orvosi rendelőt kap. A művelődni vágyó dolgozók részére bővül a kultúrotthon, ahol tágas ol­vasóterem nyújt teljes kényelmet a dolgozó parasztok­nak. Az ifjúság részére különböző sportszerek, játékok adnák lehetőséget a szórakozásra. I, , ; Gencsi Lajos Kisgyalán. Eredményes tanácsülést tartottak Háromfán A napokban tanácsülést tartottak Háromfán. Kuzma József tanácsel­nök elvtárs beszámolójának első ré­szében a Központi Vezetőség és a minisztertanács a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló határozatát ismer­tette. Beszélt arról, hogy a kormány milyen nagyarányú beruházásokat tesz a mezőgazdaság további fejlesz­tése érdekében. — Sok feladat meg­oldása vár ránk, a tanács minden dol­gozójára, a tanácstagokra és a dol­gozó parasztokra. Növelnünk kell a talaj termőerejét, a terméshozamot. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha ja­vítjuk földjeinket. Községünkben a trágyázás kellő ütemben halad, az istállótrágyán kívül sokan használ­nak műtrágyát is. Műtrágya korlát­lan -mennyiségbéh kapható közsé­günk szövetkezeti boltjában. Foko­zottabban vegyék igénybe dolgozó parasztjaink a gépállomás munkáját is — mondta. — 1954. év végére a község szarvas­marhaállományát 536-ra emeljük. Ennek érdekében javítani kell a le­gelőket. Több takarmánynövényt kell termelni. Ezután hozzászólások következtek. Zadranecz elvtárs mondotta: — Nagyban elősegítené állatállomá­nyunk fejlődését, ha községünk mé­neket kapna. Kucskó László mezőgazdasági elő­adó a csávázás fontosságáról beszélt. Fülöp László bírálta a gazdalajstro­mot összeállító bizottság munkáját. A fennálló hibák kijavítását kérik az illetékesektől. . A tanácsülésen még sok értékes hozzászólás hangzott el. A gyűlés második részében pedig újraválasztbtták a mezőgazdasági ál­landó bizottságot, melynek elnöke Cservék Imre példaadó, szorgalmas dolgozó paraszt lett. Dorcsi Sándor levelező. A Kaposvári Kenyérgyár Vállalat dolgozói a kongresszusi vállalások teljesítéséért Mint számos más üzem, úgy a Kaposvári Kenyérgyár Vállalat dol­gozói is lelkesen csatlakoztak a kon­gresszusi versenyhez. Többek között vállalták, hogy tervüket 102 száza­lékra teljesítik és mindent elkövet­nek, hogy a selejtszázalékot a lehető legkisebbre csökkentsék. Mint az ed­digi értékelés mutatja, a kenyérgyá­ri dolgozók állják adott szavukat. Az első dekádtervet 112.2 százalékra, a másodikat 107.6 százalékra teljesí­tették, a selejtszázalékot pedig 0.01 százalék alá szorították. Az eddigi 15 süteményféleség helyett a Kenyér­gyár üzemei 18 fajta süteményt gyár­tanak kiváló minőségben. A kongresszusi versenyben külö­nösen a 2-, 5-, 8-, 19- és 23-as üzem emelkedik ki. A 2-es üzemben, ahol a sütemények 18 féle választéka ké­szül, Szemes Györgyné női szakmun­kás végez kiváló munkát. Annak el­lenére, hogy csak rövid szakmai gya­korlattal rendelkezik, jóformán mind a 18 fajta sütemény készítésénél köz­reműködik. A legjobb minőségi mun­kát végző üzemek egyike az 5-ös üzem, amelynek dolgozói élenjárnak a higiéniai, tisztasági versenyben is. A 7-es üzemben Kajtán Imre cso­portvezető és brigád tagjai kitűnő mi­nőségű rozsbucit és köményes kenye­ret gyártanak. A gyártástechnikai utasítások tökéletes betartásában pe­dig a 8-as üzem dolgozói mutatnak példát Kűri Ferenc csoportvezetővel az élen. Az állandó, legnagyobb tisz­taság a 19-es üzemben van, ahol Kó­ró János sztahanovista csoportvezető brigádja a legkifogástalanabb minő- ; ségi munkát is végzi. Tervteljesítés- ben a 23-as üzem dolgozói érik el a ; legmagasabb százalékot, emellett idős . Kovács Ferenc kenyere minden eset« Iben ízletes, jóminőségű, üzemük pe« (dig ragyog a tisztaságtól, j A közeljövőben a vállalat három dolgozója: ifj. Kovács Ferenc, Kóró János és Zsidi Sándor tapasztalat­cserére utazik a Fővárosi Sütőipari Tröszthöz Budapestre. Egy-egy hetet töltenek a Tröszt sütőüzemeiben* hogy az ott tanultakat kamatoztatva, i hazatérve majd a budapesti munka­imódszerek bevezetésével javítsák a kenyér minőségét s ezzel elősegítsék ; az üzem dolgozóinak még jobb mun­káját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom