Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-21 / 44. szám
Vasárnap, 1954 február 21. SOMOGYI NÉPLAP A ELŐHANG Híres, nevezetes közég Marcali. Nemcsak írről, hogy járási székhely, de arról is, hogy abbén a községben »minden a legjobban megy« — legalább is a községi tanács szerint. Hogy mennyire rendjén mennek a dolgok, az majd kiderül a későbbiek során. Első útunk a községi tanácsra vezetett. Benyitottunk egy szobába — üres volt, az asztalon iratok, tárt szekrények, fiókok. Megyünk a másikba, az is nyitva, sehol senki. Azoknak a •szobáknak az ajtaja, ahonnan valami zaj, beszélgetés. töredéke szűrődött ki — zárva volt. Hosszas zörgetés után az emeleten bejutottunk egy helyiségbe, ahol az íróasztal mögül felháborodott arc bámult ránk, hogy ugyan mit keresünk mi fényes nappal a tanácsházán, hogy merészeljük zavarni őket. Kérdjük, hol a tanácselnökhelyettes, beszélni szeretnénk vele. Az ajtónyitó pénzügyi szakember széttárta a kezét, s ezeket mondta: — Hivatali felelősségem teljes tudatában nem nyilatkozhatom. Hát igen, ezt úgy is lehet mondani, hogy éberség, elvégre olyan bizalmas dolgot, hogy a "tanäcselnökhelyettes 2 órakor ebéd után hol tartózkodik, nem szolgáltathatnak ki bárkinek. Végül bevallotta •»hivatali felelőssége telRettenetes újítás- , . de a szükség törvényt bont. Marcaliban ugyanis nem lehet bo- otvapengét kapni a Oltókban, ellenben ka- .zapengét melegen ajánlanak a vásárlóknak. Hogy a kaszapenge is fogyjon, no és a szakáll se maradjon meg, a marcaliak lassan már ehhez a megoldáshoz kénytelenek folyamodni. Az újításhoz mindenesetre nekünk is van egy javaslatunk, mégpedig az, hogy először lehetőleg az árubeszerzőkön próbálják ki. A hatás nem fog elmaradni . . &aLál&3 kérdés — Miért nincs szék az Lnök irodájában? — Hogy a felek rövi- ebbre fogják mondani- alójukat, s hamarabb (távozzanak. Az elnök- elyettes ugyanis na- yon elfoglalt ember, kü- inösen most, amikor az gész község helyett ő íerkeszti a kongresz- zusi vállalásokat. El- ;nben aki le akar ülni, ljön a padlóra, vagy ozzon magával széket, eszélni beszélhet, az Inflkhelyettcst ax nem ivarja, mert úgysem gyei oda. jes tudatában«, hogy az elnökhelyettes a falu másik végén valami járandóságot szed. Keressük a tanácselnökhelyettest Ismét másik szobába tévedtünk. — Hol az elnökhelyettes? — Az erdőn — hangzott a válasz. A harmadik helyen azt a választ kaptuk, hogy az elnökhelyettes kiküldetésben van. Kerestük még nyomait kutatva, bízva abban, hogy egy ember három helyen egyszerre nem lehet, tehát egy negyediken kell lennie, s miért ne legyen az a negyedik hely a tanács — ám az elnökhelyettes bizonyára egy előttünk ismeretlen ötödik helyen tartózkodott. Kutatásunk eredménytelen volt, késő este, a gazdagyűlésen bukkantunk rá, s akkor kaptuk a választ: »nálunk minden a legjobban megy«. Úgy bizony. S erről mindenki meggyőződhet, ugyanúgy, ahogy mi is meggyőződtünk. Heti rovás Kis hitelbank nyílott Marcaliban nemrég, Sokan vannak máris, Kik igénybevették. No, nem kap akárki Hitelt, csak a rokon, Öcsi, bácsi, ángyi, Hogy ne vegye zokon. Nem oly nagy a tőke, Hogy más is apassza, Mert parányi bank ez: Csak egy bolti kassza. A Népbolt Központunk Tizenötös boltja Hitelez, s az árut Addig nem blokkolja. S a kis hitelbankot Áldja öcsi, bácsi, Sok rokont a bajból Ez a hitel ránt ki. Nem tudni biztosan, Kamatra ki mit ad; Legyen a »Karikás« Csípése hát kamat . . . DE JÓL BESZÉL YI KARIKA AKIKET MEGDICSÉRÜNK Németh György dolgozó paraszt, aki a községben az egyik legjobb gazda hírében áll. A mezőgazdasági munkáPados József, az általános iskola igazgatója, aki nemcsak a fiatalok nevelésével, de a község problémáival, a gazdák segítésével is törőtda*\ Vida Adám öt és félholdas dolgozó paraszt. Beadását mindig az elsők közt teljesíti. Jó állattenyésztő hírében áll. Csípős KÉPCSARNOK Gazdagyűlést tartottak nemrég Marcaliban. Szó ami szó, jó sokáig elhúzódott. Nem mintha a gazdák sokat beszéltek volna, de beszélt he-, lyettük a tanácstitkár, Liszák István. Beszélt, de aztán alaposan. Egy óra is eltelt, amire befejezte. Amikor leült, hátulról megszólalt egy álmos hang: — Aujnye, de jól beszél a mi titkárunk. Úgy elaludtam, mintha verkliszó ringatott volna álomba. — Márpedig az ringatott — feleltek neki — mert ahogy mi nem értettünk egy szót, ő sem értett semmit abból, amit mondott. De legalább senki sem mondhatja, hogy a mi titkárunk nem tud szóval tartani bennünket. Beszél az, csak legyen, aki érti, meg aki hallgatja. A tanácselnökhelyettes Inhó Vendel, aki szerint »minden a legjobban megy a községben«. Igaz, hogy ez nem így van, s ő sem sokat munkálkodik rajta, hogy máskép legyen, de azért mégis csak mennek valahogy a dolgok Marcaliban is. Mennek bizony, kissé döcögve, de ha az elnök- helyettes kicsit mozgékonyabb, elevenebb lesz — no meg nem akar mindent maga elvégezni A tanácstitkár Liszák István, akinek munkájáról sajnos több rosszat mondanak Marcaliban, mint jót. Ö nem mondja, hogy náluk minden a legjobban megy, de azt sem akarja beismerni, hogy rosszul. Pedig .így van, s hogy így van, abban ő is ludas. De még mennyire, hogy a »Karikás« csípje meS • . i í • GIMBELEM-GOMBOLOM De vájjon Marcaliban mit gondolnak, amikor nem lehet a boltokban gombot kapni. Hogy miért? A földművesszövetkezeti bolt és a népbolt véleménye szerint ugyanis a gomb olyan potom, filléres áru, hogy nem érdemes vele foglalkozni. A népbolt azt mondja: árusítson gombot a földművesszövetkezet. A földművesszövetkezet azt mondja: árusítson a népbalt. Közös megegyezés szerint a marcali lakosok megdöbbenésére most egyik sem árusít, hogy mindkettőjüknek igaza legyen. Pedig ennek a potom, filléres árunak a hiánya igen kellemetlen helyzetbe hozhatja az embereket, amint erről a kép is tanúskodik, ami a marcaliak óhaját fejezi ki: azaz bárcsak a földművesszövetkezet és a népbolt árubeszerzője járna így, akkor talán közös megegyezésre mindketten árusítanának gombokat is. ARC A LIBÁK Verseayvállalás A Somogymegyei Sütőipari Tröszt marcali dolgozói versenyre hívják a megye pékjeit. Vállalják, hogy az általuk sütött kenyér a közeljövőben még savanyúbb lesz, mint az azt fogyasztó marcali lakosok arca. Vállalják még, hogy továbbra is olyan minőségű kenyeret sütnek, hogy azt a cipész-, asztalos- és nyomdaipar dolgozói bátran használhatják kovásznak. A verseny ellenőrzésére, valamint értékelésére felkérik a Sütőipari Tröszt minőségi ellenőreit, tekintve, hogy a marcali lakosok nem méltányolják kellőképpen versenyüket, s ezzel kapcsolatban esetleg elfogultan nyilatkoznak. A marcaliak által sokat emlegetett: Marcali Pékek. kát becsülettel elvégzi, s pontosan eleget tesz minden kötelezettségének. c/t két 7 esúdája MARCALIBAN 1. Csak egy vásárlót csaptaik be a 2. sz. földművesszövetkezeti boltban. 2. Nem hiányzott a levetített film fele. 3. Nem volt büdös a boltban vásárolt vaj. •4. Csak egy nappal Lányok, lányok.., dik. Rendszeresen részt vesz a gazdagyűléseken, komoly segítséget ad a tanácsnak bírálataival, melyekkel a 'hibákat ostorozza. Az állattenyésztés fejlesztését úgy akarja segíteni, hogy még több állatot nevel, még jobban gondjukat viseli. Tizenkilenc-húsz év körül kevés olyan legény van, aki nem fordul meg egy-egy csinosabb kislány után. Ez természetes dolog ebben a korban, s egyáltalán nem mondható károsnak, hacsak nem olyan mértékben űzi, mint Babina, a marcali állami gazdaság agronómu- sa. Nem baj ugyan, ha az agronómus udvarol, hiba azonban, hogy emellett elhanyagolja a gazdaság ügyeit. De el ám, s itt kezdődik a legnagyobb baj. Ugyanis ha a távolban felbukkan egy-egy csinosabb marcali kislány — Babina feled csapot-papot s rohan utána. A gazdaság ügyei? Azok ráérnek. musnak kevesebbet kellene futnia a lányok után — mert azok nem futnának előle. titkári látódatá$ — még a versenyvállalásokat is — akkor idővel valóban joggal mondhatja: »nálunk minden a legjobban megy«. (A tanácstitkár gyakrabban látogatja a környék borospincéit, mint a dolgozó parasztokat.) Titkár: — Eresszen még egy pohárkával abból a lopótökből, úgyis maradok még egy félórát, ne mondják, hogy csak jövök és megyek. Mert törődök ám én a község dolgaival. — Ugyám, főként a borospincékkel . ä ä Apróhirdetések Szelektor kerestetik. Marcali község dolgozó parasztjai használaton kívül álló szelektort vennének bérbe a vetőmagtisztítás elvégzésére, tekintve, hogy a marcali gépállomás 1955 ta- • vaszára sem képes azt elvégezni. Jelige: »Lassan, de biztosan«. Kisegítő fodrász. A marcali fodrászszövetkezet kisegítő fodrászt keres, aki a szövetkezet fodrászai után elvégezné az utolsó simításokat a férfiarcokon, tekintve, hogy azok csak félig borotváltak. Jelige: »Félsima arc«. Elveszett? Keressük marcali község terveit, tekintve, hogy a község dolgozó parasztjai hónapok óta várják, mikor készülnek el már a tervfelbontással. Egykét hét és Marcaliban is meg kell kezdeni a tavaszi munkákat. Jelige: »Tervszerű tervezés«. Takarítónő. A marcali földművesszövetkezeti vendéglő és büffé önkéntes takarítónőket keres, akik rendszeresen kitakarítják a helyiségeket, tekintve, hogy azokban tűrhetetlenül sok a piszok. Jelige: »Már épp ideje lenne«. FELE SEM tréfa . . . annak, hogy a marcali községi tanács nem gondoskodik megfelelő lakásról a község pedagógusai számára, holott erre mód és lehetőség van. Mi az oka, hogy a községi tanács nem intézkedik? A »Somogyi Karikás« sürgősen választ kér. Hallatlan hallhatatlanság később érkeztek meg az újságok. 5. Félóra alatt jelentkezett a marcali telefonközpont. 6. Kilencszázkilenc- venkilencedszer ígérték meg, hogy lesz a boltokban kézimunkafonal. 7. A községi tanács önbírálatot gyakorolt. Igaz, a marcali lányok jobban szeretnék, ha Babina először a gazdaság ügyeit intézné, s csak azután az udvarlást, akkor az agronó— Mondja, szomszéd, néma film ez, mert én nem hallok semmit. — Dehogy néma, csak hallhatatlan. — Hogyhogy halhatatlan, olyan híres? — Nem, olyan halk, de nem a film — hanem a hangszóró. — Aztán kinek készült ez a hangszóró? — Bizonyára a MO- KÉP-nek, mert ott amúgyis süketek, vagy nem akarják meghallani, hogy nem hallunk semmit a moziban. Hallatlan . . , Hontalanok A járási könyvtár egyik könyve: — Nézzétek, nemsokára tágasabb lakáshoz jutunk. Egy másik könyv: — Várhatunk arra még. Ősz óta pepecsel az Építőipari KTSZ az új könyvtárhelyiségen, de elpepecsel rajta még egy évig, ahogy én őket ismerem. Hej, pedig alig férünk már a kultúrott- honban, hát hova férjenek akkor az olvasók? .— Ugyan, ne zúgolódj. Hova lenne rég megalapozott hírneve a KTSZ-nek, ha minden munkát a vállalt határidőre elkészítene. Elvégre a hírnév az hírnév és a hagyományokhoz ragaszkodni kell. V erseny szervezés Marcaliban Tanácselnökhelyettes: — írja csak alá ezt az ívet, János bácsi, itt la! János bácsi: — Várjon má no, hiszen azt se tudom, mi van itt írva. — Nem baj, az a fontos, hogy a járásnál lássák, hogy nálunk mindenki tett vállalást. — De hiszen én még nem tettem. — Tettem én maga helyett, maga csak írja alá. —• No jó, de ha elkészítette helyettem, akkor teljesítse is. Viszontlátásra a jövő héten Barcson: «SOMOGYI KARIKAS« — Nagy Tamás —»
