Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-20 / 43. szám
Szombat, 1951 február 20. SOMOGYI NÉPLAP S Eredményesen együttműködnek a Nagyatádi Fonalgyár üzemrészei Az Újpesti Cérnagyár nagyatádi telepének dolgozói az elsők közt csatlakoztak a Textilművek kongresszusi versenyfelhívásához. Az üzem vállalásának középpontjában elsősorban a gyántmányok minőségének megjavítása állt. A csatlakozás óta eltelt időben szép eredményeket értek el az üzem dolgozói. Januári tervüket 103 százalékra teljesítették, s jelentősen megjavították a fonalak minőségét is. Február első felében sok nehézséget kellett leküzdeniök. A közlekedési nehézségek gátolták az üzem anyagellátását, s a jó munkaszervezésnek tudható be, hogy az üzem csakhamar felszámolta a kezdődő lemaradást. Az eddigi versenyek alatt a Kézi- munkafonalgyárban is bebizonyosodott, hogy a műszaki és fizikai dolgozók együttes munkája nélkül nincs eredményes verseny. Most, a kongresszusi versenyben még jobban szem előtt tartják ezt, s a műszaki és fizikai dolgozók együttes munkája máris szép eredményekkel járt. Nem utolsósorban a műszakiak jó szervező munkájának köszönhető, hogy az üzem februári tervének eddig esedékes részét maradéktalanul teljesítette, pedig — míg a januári tervben 32 tonna fonal szerepelt — februárban 41 tonna fonalat kell az üzemnek elkészítenie. A megnövekedett feladatok végrehajtása nemcsak a fizikai dolgozókra, de a műszakiakra is nagyobb felelősséget, nagyobb munkát hárít. A zavar nélküli üzemeltetés, az anyagbiztosítás, az irányítás és szervezés — mind-mind a műszakiak feladata. Ezeknek a fellönösen jó munkát végez Csepeli Fe- rencné, a kiszerelő üzemrész vezetője és Mészáros Iván műszaki vezető. Nemcsak a műszaki vezetők és a fizikai dolgozók munkája áll azonban szorosan kapcsolatban egymással, hanem az egyes üzemrészeké is. Ha a festődé nem tudja teljesíteni tervét, elmarad a kiszerelő üzemrész is. A helyes munkaszervezés ered- ményekép ma már a két üzemrész munkája összhangban van egymással. A két üzemrész együttes munkájának eredményeképpen januárban például 141.351 forint értékű fonalat termeltek terven felül. Februárban megindult a verseny a vállalások teljesítéséért. Az első versenyszakaszban 100.1 százalékos tűnt ki. A dobozfűzők közül Horváth Sándorné 176 százalékos eredményt ért el. Bognár Gizella a láncolásnál ért el 145 százalékos eredményt, Kontli József né pedig a csomagolásban 144 százalékot. Nem maradtak el a festődé dolgozói sem. Somogyvári Ferenc 136 százalékot, Bienenfeld Aladár 149 százalékot ért el. A legnagyobb nehézséget az üzemnek az energiaellátás okozta. Az üzem áramfejlesztőtelepe 150 kilowattal kevesebb áramot szolgáltatott, mint amennyire szükség lett volna. Az erőtelep dolgozói és a műszakiak közösen kidolgozták az energiatakarékosságot szolgáló intézkedéseket. Változtattak a tüzelési módszeren, de több más energiatakarékossági intézkedést is bevezettek. üzemátlagot értek el elsőrendű minő- j Az üzem munkája most már zavar- ségű fonal készítése mellett. A gom-j tálán, s minden adottság megvan ar- bolyagkészítő üzemrészben Pécsi Je-<ra, hogy vállalásaikat sikeresen nőné 183 százalékos eredményével 1 megvalósítsák. Egész évi hízottsertésbeadását teljesítette Farkas Pálné nagycsepelyi dolgozó parasztasszony Farkas Pálné nagycsepelyi 7 holdas dolgozó parasztasszony abban az elhatározásban volt, hogy az ő hízottsertésének beadását. A tanács mégértve az asszonyt, teljesítette kérését. Amikor megjelent a minisztertanács határozata arra vonatkozólag, hogy aki az első há- ^ rom negyedévben teljesíti egész adatoknak az üzem műszaki vezetői1 évi hízottsertésbeadását, az különmost az első negyedévben beadja' a sertést. Nem sokáig töprengett, hamarosan felkereste a tanácsot majd csak az ősszel, az új termé- és kérte, hogy decemberről hoz- sű árpából és kukoricából hizlal; zák előbbre sertésbeadásának ha- sertést a beadásra. Amikor a; ta- j táridejét, mert ő most beadja a náccsal megbeszélte ' évi beadá- j sertést. A tanács készséggel fogad- sának betervezését, azt kérte:! ta az asszony helyes kezdeménye- csak decemberre írja elő a tanács zését és Farkasné nyomban teljeJBaromfitenyésztési szaktanácsadó A tsz-ek, állami gazdaságok egész i sarak nagyon megfelelnek. Deszka-* baromfiállománya, továbbá egyes vagy cementpadlós helyiségben jó, községekben az egyénileg gazdálkodó j ha a fészek aljára 10—13 cm magas parasztok baromfiállományából mint- j gyeptéglát helyezünk kissé vízzel egy 700 ezer darab vérvizsgálaton ment át. Ezeknek a vérvizsgált, egészséges tyúkoknak a tojását osztják szét keltetés céljára. Ha vérvizsgált tyúk tojását nem tudjuk beszemeglocsolva, hogy kellő nedvességet biztosítsunk a keléshez a tojásoknak* Földdel döngölt helyiségben ez teljesen felesleges. Fészeknek puha szénát, vagy pedig szalmát használjunk* rezni és saját állományunk tojásából j Legjobb a kotlókat külön helyiségkeltetünk, a következőket vegyük fi-! ben etetni. Az etetésre és itatásra gyelembe: vizsgáljuk meg a tojótyú-J nagy gondot fordítsunk, kok bélvégénél lévő tollazatot és ha j A kikelt csibéket 30—36 órás kobecsülettel eleget tesznek. Segítik a dolgozókat vállalásaik teljesítésében, nemcsak a műszaki feltételek biztosításával, hanem elbeszélgetnek velük, tanácsokat adnak, hogy jobban végezhessék munkájukat. Küböző mennyiségű kukoricabeadás alól mentesül, Farkasné is arra gondolt: hátha, mégis jobb lenne most beadni a sertést. Amint számolni kezdett, mindenhogyan úgy jött ki, hogy jobban jár, ha már sítette egész érve hízottsertésbeadását. A tanács pedig a rendelet szerint bejegyezte Farkas Pálnénak, hogy amiért most beadta a sertést, 3 mázsa kukorica beadása alól mentesül. Farkasné kétszeresen jól járt, mert most már nincs gondja a sertésbeadásra, s ugyanakkor 3 mázsa kukoricával többet vihet szabadpiacra az évi termésből. Rászolgálnak a bizalomra múlva készen volt a számítás: 5.90 mázsa lesz a gabonabeadása Földesi József 9 holdas dolgozó parasztnak. — Köszönöm, elvtársak, akkor én megyek és beadom az államnak az 1954. évi gabonajárandóságot — mondta Földesi József. Látta a felderült arcokat, s boldogságában nem tudott többet mondani. hogy mit is mondott — majd a titkár törte meg a csendet. — Hát . . . azt csak a cséplés után lehet teljesíteni . . , — Én pedig úgy gondolom — vág Q zentborbás községben össze- i munka jobbik végét megfogni. Aztán jöttek a gazdák, hogy megvá- senki se szólt hozzám a vezetők kö- lasszák a termelési bizottságot. Az , zül, pedig szerettem volna az én ta- egyik pádon egymás mellett ültek pasztalatommal mindnyájatoknak se- Földesi József, Borbás György és : gíteni. Látom, most megváltozott a Csepeli Pál egyénileg dolgozó pa- í helyzet, községünkben mások lettek rasztok. Csak úgy véletlenül kerül- [ a vezetők, az új tanácselnök törődik tek össze, bár a községben együtt I velünk. Én segítek mindenkinek, fog- _ szokták őket emlegetni. Nem azért, Íjunk össze, hogy községünk első le- j Az elnök és a titkár úgy néztek rá, mintha rokonsági, vagy valamilyen gyen a járásban, mert ezt várja tő- , mintha nem értették volna meg. k-ülönleges baráti kapcsolatok fűzték lünk a párt, meg ha jobban terme- volna őket egymáshoz. Egyszerűen lünk, előbbre jutunk,-azért, mert a legszorgalmasabbak és az állampolgári kötelezettség teljesítésében a legpéldamutatóbbak. Érdeklődve hallgatták Kátai András j — Igaza van Csepeli Palinak — tanácselnök elvtárs szavait, aki be-! szólt Papp Vince — akadnak még | közbe Földesi József — hogy jobb szelt a község terveiről es azokról o olyanok is akik azt mondják nem előbb, mint később. Teljesítettéin, a teendőkről, amelyek végrehajtásában1^^ jó térmelni, mert nincs’árpa-,; ^ f,vben is a beadást- “ Jj"“1 1 J ’ elvetettem, a kenyerünk is megvan, hát miért ne fogadná el pártunk ezt a felajánlást azért a sok segítségért, amit nap mint nap nyújt nekünk. A község is előlegezte a bizalmat, amikor a termelési bizottságba beválasztottak és fontos feladattal bíztak meg. Én a bizalomra rá akarok szolgálni és azt akarom, hogy elsők legyünk a járásban. Másnap nemcsak Szentborbás községben, hanem a járásban is arról beszélt mindenki, hogy Földesi József 9 holdas dolgozó paraszt, a most megalakított termelési bizottság tagja — akkor, amikor még az idei gabona a hótakaró alatt van — teljeiíott mészszerű lerakódást észlelünk, ezek fehér hasmenésben lévő állatok. Ezek tojásaiból keltetett csirkék is azok lesznek. Ezért az ilyen tyúkok tojását keltetésre ne használjuk fel. A megválogatott tojások 55—60 grammosak, szabályos tojásalakúak legyenek, héjuk ép, simafelületű legyen. Ne válasszunk ki abroncsos tojásokat. A 10—12 naposnál régibb tojásokat szintén mellőzzüík. A tojásokat lámpával vizsgáljuk meg és a túlságosan világos, lyukacsos tojásokat ne használjuk, mert ezek is alkalmatlanok keltetésre. Az átvilágított tojás héján előforduló hajszálvék-ony repedéseket és sérüléseket könnyűszerrel meg lehet állapítani. Ha a keltetésre felhasználandó tojásokat vidékről szereztük be, úgy ezeket 48 óráig 10—15 C fok melegen tároljuk, hogy a tojás a szállítási rázkódást »kipihenje-« és a belső részek helyreigazodjanak. Kohóknak legalkalmasabbak a közepes testnagyságú, jó erőállapotban lévő, külső és belső élősdiektől mentes és nyugodt vérmérsékletű tyúkok. Kotlófészket csendes és félhomályos, tiszta, páratelt helyiségben készítsünk. A kotlófészkek alapterülef.e 40x40 cm legyen. Erre a célra ládák, vagy pedig fűzfavesszőből font ko- j ruktól etetni kell. Első eleségük zú- zott faszén, kukoricadara, hántolt köles és durvaszemcséjű homok legyen. Kéthetesnél idősebb csirkéknek á3- hatunk konyhai hulladékot, húsfélét is. A tenyészállatok kijelölésénél a következőket vegyük figyelembe. A jó tojótyúk feje kicsi, tekintete élénk, szemei nagyok, mérsékelten kidülle- dők, taraja és állbegye élénkpiros, csontozata erős, mellcsontja egyenes. Az elhajlott, görbe csontozat angol-* kórt jelent és így tenyésztésre aa ilyen baromfi alkalmatlan. A kaka« soknál legjobb, ha idegenvérű kakasokat szerzünk be és ezáltal az új állományunkat teljesen felfrissítjük. Nagy gondot fordítsunk a tyúkok etetésére, főleg a téli időben. Főtt répát, burgonyát és búzakorpát, valamint csírázott zabot és olajos magvakat etessünk velük. Az ólakat tartsuk tisztán és melegen és ha megbetegedés jelei mutatkoznak, azonnal forduljunk állatorvosihoz. Az itt leírt tanács betartása mellett könnyen elérjük egyedenként ab évi 90—100 darabos tojáshozamot. Molnár János Balatcmkiliti. nagy szerepe lesz a megválasztandó,vagy zabvetőmag. Tavaly nekem termelési bizottságnak. Ehhez ; gem vob:j meg Tervál Jóskának sem, szükséges, hogy a legbecsületesebb és a legjobban hozzáértő gazdatársakat válasszuk be — fejezte be felszólalását Kátai tanácselnök elvtárs. de volt kukoricánk, meg volt búzánk, az idén pedig zabot is, meg tavaszi árpát is akarunk vetni. Hát bizony az égből nem pottyan le. Én elSorjában ajánlották a gazdák a ! mentem Potonyba, Tervál Jóska egy megválasztandó bizottsági tagokat és ; másik faluba és cseréltünk. Lehet mintha csak akkor látták volna meg | termelni, csak akarni kell. — Meg- a pádon ülő Földesi Józsefet, szinte j eredt a szó, s mindenki beszélt ter- egy ember ként hangzott fel: »legyen veiről, ki, hogyan akar jobban bol- Földesi József!« Aztán következett : dogulni. Csak Földesi József ült elCsepeli Pál és a többiek, akiket szeretnek és akikben bíznak. Igen szívesen előlegezik a bizalmat az arra érdemeseknek, mert tudják, hogy segítséget kapnak tőlük terveik meggondolkozva és nem szólt egy szót sem, pedig az ő szavát sokan követnék . . . LEVÉL A BA LA TON BOG LÁRI TSZ-ELNÖKI TANFOLYAMRÓL Igaz, hogy most nem valami kellemes a Balaton partján üdülni, de mi nem is azért jöttünk ide. Azért jöttünk Balatonboglárra, hogy megtanuljuk, hogyan kell szocialista nagy üzemű mezőgazdaságot irányítani, jövedelmezőbbé tenni, hogyan lehet szebbé tenni tsz-tagjaink életét. A tsz-elnöki tanfolyamon már eddig is sok tapasztalatot szereztünk, Csak most, az előadások alatt látjuk meg azokat a hiányosságokat, melye'^ megszüntetése jelentősen előbbre viszi tsz-eink fejlődését. Az előadások jlatt láttuk meg például azt. hogy milyen hibát követtünk el akkor, amikor nem jegyzőkönyvileg adtuk át a brigádoknak a területeket és nem szerveztük meg a brigádokon belül á munkacsapatokat, ami azt eredményezte, hogy a tagság nem érzett felelősséget, s így elhanyagolt», a növényápolást. Ugyancsak itt ismertük meg a premizálás jelentőségét is, amit szintén elmulasztottunk bevezetni szövetkezetünkben. De sorolhatnánk még számos ilyen tapasztalatot, amit itt az iskolán ismertünk meg. * jAz iskola befejezésével azzal a tudattal megyünk vissza szövetkezetünkbe, hogy az itt tanultakat megvalósítjuk és ismereteinkkel előbbre vigyük szocialista mezőgazdaságunk fejlődését. 'Helles János tsz-elnök, Gyurisics Dá- nie' tsz-elnök, Kulcsár Lajos tsz-el- üök, tanfolyamhallgatók. Állattenyésztési szemle és gazdagyű és Zimányban Alig pár hete, hogy a Göllében í gazda részvételével. A gazdagyűlé- rendezett állattenyésztési ankétonjsen Varga Károly országgyűlési a zimányi dolgozó parasztok állat- tenyésztési versenyre hívták ki a gölleieket. Azóta a megalakult képviselő elvtárs ismertette a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatot, majd utána Gajdi lm" em sok idő telt el a termelési ___ bizottság megválasztása óta. A v alósításához. A termelési bizottsá- ! tanácsháznál éppen egy rendeletről jtette egesz evi gabonabeadását. Fol- got megválasztották, de senki sem beszélgetett a tanácselnök és a ta- jdesl József enne! többet is tett a pei- mozdult a helyéről, mert érezték, j nácstttkár, amikor nyílott az ajtó és damutatás terén: teljesítette az évi hogy valaminek még történnie kell ibelépett Fö!desi Józsefaz j — Elnök elvtárs — kezdte Földesi i József — szeretném, ha megmondaés ezért lopva figyelte mindenki előtte ülőt, vagy szomszédját. baromfibeadását is. ¥ gaz, Földesi Józsefet szokták emlegetni együt1 Borbás Györgygyel, meg Csepeli Pállal. Most Csepeli Pál merészebben nézett nák’ mennyi az én gabonabeadásomj .g egyfltt emlegetik> mert Borbás Ilona tanácstitkár. — De én most szeretném tudni... körül és amikor látta gazdatársainak i erre 32 esztendőre- várakozó tekintetét, felállt helyéről, j — A cséplésig még sok ideje van, — Örülök, hogy bizalmatokba fogad-; Józsi bácsi — szólt közbe Fucskár tatok — szólt és hangjában egy kis meghatottság érződött, de most kí- kívánkozott belőle, ami eddig csak belülről rágta. — Tudjátok valamennyien, hogy 1949-ben mintagazda j az elnök elvtárs kitüntetést kaptam és 1000 forint pénzjutalmat, mert igyekeztem a György első volt a tojásbeadásban, s baromfiból már 1955 első negyedévre is beadott. Csepeli Pál pedig a községi apaállatok trágyáját is megvásárolta, hogy dús terméssel gazdatermelesi bizottság j ó munkát i re, a Megyei Állattenyésztő Álló" végzett a törzstenyésztésre alkal- j más vezetője és Halmi Pál főál- mas szarvasmarhák és tenyészko- 1 lattenyésztő tartottak előadást »A cák felkutatásában, 13-án, szóm" szarvasmarhatenyésztés és sertés- baton délután tenyészállat-szemlét tenyésztés alapvető kérdéseiről«, rendezték, melyre meghívták az Az előadást a jelenlévők érdeklőállattenyésztő állomás szakembe- déssel hallgatták végig és utána reit is. A szemlére a község gaz- elhatározták, felvételüket kérik a dái, köztük olyan régi tenyésztők, megye törzsállattenyésztő közsé- mint Virág Ferenc, Papp László gei közé. Most a mezőgazda" és Takács Pál élenjáró dolgozó sági szakembereinken a sor, hogy parasztok, közel 100 törzskönyve- ezt kihasználva, jó szaktanácsaik- zett szarvasmarhájából 32 darab kai segítsék elő a zimányiak ver- szebbnél-szebb magyar tarka és senyvállalásának sikerét, mellyel szimentali tehenet vezettek fel. j tevékenyen járulnak a nagyjelen- A szemle után este 7 órakor tőségű mezőgazdasági határozat gazdagyűlést tartottak mintegy 90 megvalósításához. 20 máz§a tavaszi búzavetóm <a<»t c«erélt a kiskeresziúri December 21 termelőszövetkezet Igaza van Józsi bácsinak, mert | gítsa az országot. Szentborbás köza jó gazda előre számol — mondta Előkerült a gazdalajstrom, a termelési szerződéskötés és pár perc ségben Földesi József és a többiek megmutatták, hogy rászolgálnak a bizalomra. Horváth László. Termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztjaink mind nagyobb számban értik meg, hogy nem mindegy az, mikor gondoskodnak a jóminőségű vetőmagról, mert ha az idő az egyik napról a másikra jóra fordul, nem lehet késlekedni, vetni kell! zett munkával azonnal leszállítja a csereként kért vetőmagot. Számos község és tsz megkapta már csereként a tavaszi búzavetőmagot. Az elmúlt napokban gördült be a kiskereszturi December 21 tér- melőszövekezet udvarába a TerA gondos gazda arra törekszik, hogy ményforgalmi Vállalat teherautója, jól kitisztítva, készen várja a vető- amely 20 mázsa tavaszi búzavetőma- mag a vetés idejét. A Terményfor- a tsz-nck, A tsz tagsága bolTr.., . , , , . , , • dogan tervezi, hogy jó agrotechnikai galmi Vallalat eppen ezért tűzte ki , , munkával es suru vetessel holdancélul, hogy a tsz-eknek és egyénileg ■ ként legalább 3 mázsával növeli az dolgozó parasztoknak jól megszerve-! eddig tervezett termésmennyiséget.
