Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-18 / 41. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1954 február 18. A magyar-szovjet barátsági hónap eseményeiből A MAGYAR RÁDIÓ is kiveszi részét a magyar-szovjet barátság hónapja kulturális pro- grammjából. A szovjet próza és líra, s a szovjet drámairodalom számos alkotását tűzik műsorra az ünnepi hetekben. Február 22-én a Vörös Hadsereg megszületésének évforduló­jára közvetítenek ünnepi műsort, me­lyet Illés Béla Kossuth-díjas író megemlékezése vezet be. Előadják a műsorban Tvardovszkij híres elbe­szélő költeményének, a »Vaszilij Tyorkin«-nak második részét. Ugyan­csak február 22-én a neves szovjet költő, Mihail Iszakovszkij verseit közvetíti Devecseri Gábor Kossuth- díjas költő fordításában és bevezeté­sével. A «-Szivárvány«, a rádió iro­dalmi folyóirata február 25-i számát a szovjet irodalom és zene alkotásai­ból állították össze. Február 27-én «író és harcos« címmel a szovjet gyermekirodalom egyik úttörője, Gajdar születésének 50. évfordulójá­ról emlékezik meg a rádió, irodalmi műsor keretében. Március 1-én «Tüske« címmel szovjet szatirikus versekből összeállí­tott műsort közvetítenek. Március 5- én emlékműsort sugároz a rádió J. V. Sztálin halálának első évfordulója al­kalmából. Március 9-én van a nagy ukrán költő, Tárász Sevcsenko szü­letésének 140.. évfordulója. «A koh- zos« című műsorban Weöres Sándor ismerteti Sevcsenko költészetét. A magyar-szovjet barátság hónapjára hazánkba érkezik Kazakevics Sztá- lin-díjas szovjet író. »Csillag« című kisregényének rádió változatát már­cius 15-én közvetítik. »Márciusi szél« címmel a tavaszról szóló szovjet ver­sekből és dalokból adnak elő már­cius 18-án. Március 22-én »Az erő­sek dala« címmel Alékszej Szurkov költészetét ismertetik a rádióban. Március 2-án közvetítik a Fővárosi Operettszínházból az »Álruhás kis­asszony« című operettét. A klasszikus orosz drámairodalom alkotásaiból március 9-én Csehov »Ványa bácsi« című színművét köz­vetítik. Ezenkívül a rádió számos állandó műsorszámában közvetítenek a Ba­rátság Hónapja idején szovjet irodal­mi alkotásokat. AZ MNDSZ-SZERVE2ETEK a magyar-szovjet barátság hónapja idején minden városban és járási székhelyen előadásokat és összejöve­teleket rendeznek, amelyekben a lá­nyok, az asszonyok a szovjet nők mindennapi életével, munkájával is­merkednek meg. A Szovjetunióban járt MNDSZ-küldöttség tagjai 20 na gyobb v városban élmény-beszámolót tartanak a szovjet tapasztalatokról és a szovjet nőknek a békéért folyta­tott harcáról. Számos ismeretterjesztő előadást is rendeznek az MNDSZ-szervezetek »Szerelem a szovjet szépirodalom­ban« és »Szovjet nők a Nagy Hon­védő Háborúban« címmel. AZ EGYSÉGES NÉMET MUNKÁSOSZTÁLY MEGAKADÁLYOZHATJA AZ ŰGYNEVZETT EURÓPAI VÉDELMI KÖZÖSSÉG LÉTREHOZÁSÁT Berlin (MTI). Németország Szocialista Egységpártjának Központi Bizottsága levelet intézett a Német Szociáldemokrata Párt elnökségéhez, és valamennyi szociáldemokrata párttaghoz. A levél javasolja, hogy a né­met munkásosztály és öt szervezete — Németország Szocialista Egység­pártja, a Német Szociáldemokrata Párt, Németország Kommunista Párt­ja, a Német Demokratikus Köztársaság Szakszervezeti Szövetsége, vala­mint a Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség — akcióegységbe forrva vegye fel a harcot a közös ellenséggel, a nyugatnémetországi militaris­tákkal és revanspolitikusokkal szemben. Németország Szocialista Egységpártjának Központi Bizottsága leve­lében hangsúlyozza: itt az ideje, hogy a német munkások mindenütt forrjanak össze a véderő-törvény elfogadása, a militarizmus és a milita­rista szervezetek elleni küzdelemre. A német munkásosztályt, az egész német népet mozgósítani kell a bonni és párizsi háborús szerződés, az »európai védelmi közösség«-ről szóló paktum végrehajtásának megakadá­lyozására. A Molotov szovjet külügyminiszter által javasolt népszavazá­son egész Németország lakossága kifejezhetné, hogy a békeszerződést és a megszálló csapatok távozását, vagy pedig a bonni és párizsi paktumo­kat kívánja-e. , A Központi Bizottság levelében ajánlja, kötelezze magát Németor­szág Szocialista Egységpártjának Központi Bizottsága és a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöksége, hogy megvalósítja a munkások összefogá­sát az említett követelések támogatására. Mozgalom Norvégiában a katonai szolgálati idő meghosszabbítása ellen Oslo (TASZSZ). A »Friheten« köz­li, hogy a katonai szolgálati idő meg­hosszabbítása ellen küzdő akcióbi­zottság eddig több mint tízezer alá­írást gyűjtött össze olyan személyek­től, akik tiltakoznak a katonai szol­gálati idő meghosszabbítása ellen. Az aláírásgyűjtés folyik. A Bolgár Kommunista Párt szófiai szervezetének értekezlete Szófia (TASZSZ). A Bolgár Kom­munista Párt február 25-én megkez­dődő VI. kongresszusával kapcsolat­ban valamennyi pártszervezetben be­számoló és vezetőségválasztó értekez­letet tartanak. A napokban ért véget a szófiai városi pártszervezet beszá­moló és vezetőségválasztó értekezlete. Az értekezlet megválasztotta a Bolgár Kommunista Párt szófiai vá­rosi bizottságának tagjait, valamint küldötteket választott a Bolgár Kom­munista Párt VI. kongresszusára. Az indokínai laelyzeírol Párizs (MTI). Párizsi politikai körökben kedden nagy feltűnést keltett a szaigoni francia rádió híradása, amely szerint Pleven francia hadügyminiszter Hanoi­ban értekezletet tartott a Vietnam és Patet-Lao területén magasabb parancsnoksági megbízatásokat betöltő francia és Bao-Daj-féle tisztekkel. A jelentés szerint »ez a konferencia fontos döntéseket hi­vatott hozni az indokínai háború folytatása ügyében«. Az értekezletet követően Pleven hadügyminiszter fogadta a sajtó képviselőit és Észak-Vietnam bao- dajista helytartójának nyilván előre megrendelt kérdésére vála' szólva kijelentette: »A francia kormány eltökélte, hogy végig ki­tart az indokínai háborúban.« Francia politikai körökben egyébként feltűnést keltett az »AFP« hivatalos francia hírügy­nökség egyik jelentése, mely sze­rint a francia kormány »szívesen látná az indokínai háború folyta­tásához szükséges amerikai segít­ség növelését-« A hivatalos francia hadi jelentés elismeri, hogy Patet-Lao területén a felszabadító hadsereg osztagai fokozott nyomást gyakorolnak a Luang Prabang fővárostól 80 kilo­' méternyire északra fekvő Muong- í Sai körüli megerősített francia tá- i borra. A jelentés szerint rövidesen általános támadás várható a kö' rülzárt állás ellen. A vietnami demokratikus rádió • jelenti, hogy szombaton a felsza- j badító hadsereg előretolt osztagai Luang Prabangtól 8 kilométernyi­re harcba bocsátkoztak francia és zsoldos csapatokkal. A harcok so­rán az expediciós hadsereg másfél százada harcképtelenné vált. A fő­várostól északra fekvő Nam-Bak i melletti francia őrállomást a fel- fszabadító osztagok rohammal be- I vették. Az amerikai küldöttség magatartásának indítékai A magyar-szovjet barátság hónapja — a békeharc fegyvere 1948 február 18'ára Moszkvában, a Kremlben aláírták a szov­jet-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A szerződés szűkszavú szövege, ünnepélyes szavai né­pünk történelmének új, igaz korszakát vezették be- Nem egysze­rűen diplomáciai aktusról, nemcsupán államok közötti szerződésről volt itt szó: ez az Okmány az országunkat felszabadító szovjet nép, s a szabadságával jól sáfárkodó, a függetlenségben, szabadságban élni akaró magyar nép testvéri kézszorítása volt. Megpecsételése annak a barátságnak, amelynék csiráit szovjet harcosok vére ön­tözte a tiszántúli harcok során, a balatonkörnyéki csatákban, Bu­dapest utcáin. A szovjet emberek meleg szeretete vette körül a ma­gyar nép gyermekeit, s megmutatták a jövőbe vezető utat, a fel- szabadulás útját. S a magyar dolgozó ember nagyszerű hős­tettei, országépítő munkájának lendülete és helytállása bizonyítot­ta be a munka mindennapjain — hogy nem hiába adta nekünk a Szovjetunió a szabadságot — élni tudunk vele. A Szovjetunió, a világ legerősebb, legszilárdabb nagyhatalma 1948 február 18-án az egyenjogúság elve alapján szerződést kötött velünk. A magyar nép történelme során ez volt az első szerződés, amelyet ilyen alapon kötött az ország egy' nagyhatalommal. Ez a szerződés — amely függetlenségünk, szabadságunk és békénk záloga és jelképe — felemelt bennünket a szabad népek családjába, ez avatott a világ békéért harcoló hatalmas tábora megbecsült, egyen' jogú tagjává. A magyar dolgozók önfeláldozó, hatalmas munkája és ez a szerződés, az alapját képező barátság és béke lendíti előre szo­cialista építőmunkánkat. E munkának s a Szovjetunió .segítségének köszönhetjük szép jelenünket és hazánk, minden dolgozó magyar ember ragyogó jövőjét. A szerződés néhány szóban vázolta a magyar-szovjet viszony baráti továbbfejlesztésének perspektíváit, a gazdasági és kulturális kapcsolatok további kiépítését. A felszabadítás ténye mellett ez a szerződés újabb bizonyítéka a Szovjetunió hatalmas segítségének, amelyet népünknek nyújtott és nyújt. ' < A Szovjetunió segített rálépni a helyes útra. A Szovjetunió segített megoldani nagy kérdéseinket, a nagybirtok kérdését, az ál­lamosítást, hazánk szabadságának és függetlenségének, új fejlődésé­nek kérdését, a Szovjetunió barátságára támaszkodva zúzhattuk szét a nép állama ellen összeesküvő imperialista-bérencek csoport­jait. A Szovjetuniótól tanultunk és tanulunk építeni, dolgozni, al­kotni, gondoskodni a dolgozók jólétéről, nyugodt, békés életéről. Népünk új, nagyszerű korszaka e napkeltéjének évfordulóján minden évben megrendezzük a magyar-szovjet barátság hónapját, amikor a két nép egymáshoz fűződő barátságának ragyogásában megvalósítjuk a nagy békeharcos író, Ilja Erenburg 1945-ben el" mondott szavait: »Szeretném, ha a Szovjetunióból zenészek, írók, tudósok, költők jönnének ide, az önök szellemi életének képviselői pedig bennünket látogatnának meg. Szeretném, ha a Szovjetunió dolgozói eljönnének önökhöz, az önök dolgozói pedig meglátogat­nák a mi munkásainkat, parasztjainkat, üzemeinket és gazdasága­inkat, hogy azután elbeszélgessünk, kicserélhessük tapasztalatain­kat és megnézzük, mire is mentünk a magunk erejéből.« Azóta igen sok szovjet ember járt nálunk a barátsági hónapok keretében, két kézzel nyújtva felénk a tapasztalatok gazdag kin­csestárát s a mi munkásaink, parasztjaink, tudósaink, művészeink tanultak, izmosodtak, gazdagodtak a szovjet példa láttán, amikor mint magyar küldöttségek tagjai kint jártak a Szovjetunióban. 1949-ben Sabanov elvtárs egészségügyi és népjóléti szerveink­nek adott értékes tanácsokat, 1950-ben Bargyin akadémikus és Zsu- ravljov olvasztár nyújtott felbecsülhetetlen értékű segítséget fejlődő kohászatunknak, 1951'ben Jegorov a kollektív nagyüzemi gazdálko­dás előnyeivel ismertette meg parasztságunkat — Panyin moz­donyvezető adta át tapasztalatait a nagyterhelésű vonatok továbbí­tása terén —, hogy csak a legemlékezetesebb találkozásokra utal­junk — és a további években is csak nőtt, áradt felénk az a ha­talmas segítség, amelyet a magyar munkás, paraszt, értelmiségi dol­gozó kapott az élenjáró szovjet dolgozóktól, munkásoktól, parasz­toktól,. mérnököktől, művészektől, tudósoktól. Az idén is február 18-án kezdődik a magyar-szovjet barátság hónapja. Az idén is elküldi hozzánk legjobbjait a szovjet népek családja, hogy »elbeszélgethessünk, kicseréljük tapasztalatainkat és megnézzük, mire is mentünk a magunk erejéből«. Szívünk teljes melegével várjuk és üdvözöljük őket. A berlini értekezlet eddigi me' nete, s a megegyezés körüli ne­hézségek fokozottan felhívják a tanácskozások szemlélőinek figyel­mét az amerikai küldöttség gán- csoskodó taktikájára, amivel a megegyezést akarja lehetetlenné tenni. Igen tanulságos ebből a szempontból összehasonlítani az amerikai delegáció tagjainak sza­vait és tetteit. Tegnap például az amerikai küldöttség szóvivője mesterkélt búbánattal jelentette ki sajtókonferenciáján, hogy ami­kor az ülés szünetében kinézett a tárgyaló-terem ablakából, meg­lehetősen élettelenül látta csüngeni a négy hatalom lobogóit az épület behavazott parkjában elhelyezett árbocrudakon. Ez a kép — mint mondottá — szimbólumnak lát­szott számára, annyira hasonlí­tott a teremben uralkodó csüggedt hangulathoz. De vájjon hihetünk-e ennek a csinált búbánatnak? Ha átlapoz­zuk a »Daily Mirror« című newyorki lap keddi számát, a kö­vetkező lelkendező sorokat talál­juk benne: »Csütörtökön befeje­ződik a berlini értekezlet anél­kül, hogy eredményre vezetett volna. Ez amerikai győzelmet je­lent, mivel a tárgyalásokon sem­mit sem fejeztek be. Az amerikai külügyminiszter úgy tér vissza az Egyesült Államokba, hogy mind­eddig egyetlen megállapodást sem kötöttek. Minden megállapodás engedményt, megbékélést és meg­alkuvást jelentett volna a mi. ré­szünkről. Ez volt a helyzet a Szovjetunióval folytatott előző tárgyalásokon is. Az Egyesült Ál­lamoknak most köszönetét kell mondania Dullesnak.« Vegyünk szemügyre még egy igen tanulságos adalékot, amely teljes mértékben feltárja az amerikai kül­döttség magatartásának indítékait. Az »ADN« hírügynökség egyik munkatársának a napokban alkal­ma adódott nyíltan elbeszélgetni egy ismert amerikai újságíróval, aki az Egyesült Államokból érke­zett Berlinbe. Miután az amerikai újságírót biztosították arról, hogy nem említik meg a nevét, hajlan­dónak mütatkozott választ adni arra a kérdésre, hogy' vájjon az Egyesült Államok kormánya őszintén óhajtja-e Németország egységének helyreállítását. Az új' ságíró a többi között ezeket mon­dotta: »Az Egyesült Államok összes európai katonai tervei a Szövet­ségi Köztársaság (vagyis Nyugat- Németország) katonai potenciáljá­nak felhasználására, újrafelfegy- verzésére és az európai védelmi közösségbe való bekapcsolására épülnek fel- A bonni és párizsi szerződés feladása és a békeszer­ződés megkötése az említett ter­vek kudarcához vezetne. . 8 Mielőtt az Egyesült Államokból Berlinbe utaztam, saját fülemmel hallottam Dulles szájából szósze- rint a következőket: »Jobb az eu­rópai védelmi közösség és a ketté­szakított Németország, mint az egyesített Németország és mint a védelmi közösség gondolatának végleges kudarca.« Az ' Egyesült Államok nem óhajtja kockára tenni németorszá­gi pozícióit — folytatta az ame­rikai újságíró. — Az Adenauer vezetése alatt álló szövetségi kor­mány teljesen az Egyesült Álla­mok ellenőrzése alatt áll és az amerikai politika uszályában ha­lad. A helyzet azonban gyökere­sen megváltozna, ha le kellene mondani a bonni szerződésről és bele kellene egyezni Németország egységének helyreállításába. Aden­auer a kettészakítottság kancel­lárja és nem lehet a német nem­zet újraegyesítésének kancellárja. Az »ADN« munkatársa végül megkérdezte az amerikai újság­írót, hogy az említett tények fé­nyében vájjon mit jelentenek a nyugati hatalmak külügyminisz­tereinek a szabad választásokra és az össznémet kormány megala­kítására vonatkozó javaslatai. A válaszhoz nem szükséges kommentárt fűzni: »Ezek a javas­latok taktikai manővert jelente­nek az európai feszültség fenn­tartása céljából.« Az idei barátsági hónapnak különös jelentősége van a béke megszilárdítása, a békeharc fokozása szempontjából. E barátsági hónap közvetlenül a négy nagyhatalom külügyminisztereinek bér' lini értekezlete után kezdődik — amely értekezleten V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere szívós, következetes harcot folyta­tott, az engedmények lehetőségének végső határáig elment, a bé­ke biztosítására, a népek békés együttélése, a világ békéjének megszilárdítása érdekében. Használjuk fel az idei barátsági hónapot arra, hogy megmutassuk erőnket, szilárd helytállásunkat, ragasz­kodásunkat a párt és népünk szabadságának ügyéhez, hogy ismét megmutassuk elszánt békeakaratunkat és szeretetünket a béketá­bor vezető hatalma, a Szó vjetunióűránt. Az imperialisták támadása mindenkor megtörik a testvéri népek hatalmán. Ilyen hatalom az is, amelyet az 1948-ban aláírt szerződés pecsételt meg: a népek egyesí­tett hatalma békénk, jövőnk biztosítéka — a magyar és a szovjet nép örök, megbonthatatlan barátsága. n ircpr-szoijet barátság honapjabaa jelei meg magyar nyeltren Liszenko íjafeii nagy munkája Mezőgazdaságunk elmaradottságá­nak felszámolásában igen nagy se­gítséget jelentenek az évről-évre ma­gyar nyelven mind nagyobb számban megjelenő szovjet szakkönyvc-k. Több új szovjet mezőgazdasági szak­könyv a legutóbbi hetükben jelent meg, s még számos új mű megjelené­sére kerül sor az év folyamán. Az Akadémiai Kiadónál jelent meg A. T. Sennyikov »A növények ökoló­giája« című munkája, amely részle­tesen ismerteti a növény és környe­zete egymásrahatásának törvénysze­rűségeit. Ugyancsak a növény és a környezet kölcsönhatásának egyik fontos kérdésével foglalkozik. E. A. Doroganyevszkaja »A növények föld« rajzi elterjedésének és anyagcseréié­nek összefüggése« című szintén már megjelent könyv. Az Akadémiai Kiadó a magyar­szovjet barátság hónapjában jelenteti meg T. D. Liszenkonak »A növények szakaszos fejlődése«, valamivel ké­sőbb pedig »A biológia mai állása« cimű, mintegy 1000—1000 oldalas nagy munkáit. Sajtó alatt van Mi­csurin válogatott műveinek I. kötete is. A mezőgazdasági szakemberek nagy várakozással tekintenek a töb­bi, előkészületben lévő szovjet könyv megjelenése elé is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom