Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-12 / 36. szám
Péntek, 1954 február 12. SOMOGYI NÉPLAP S Védjük meg őszi vetéseinket a téli és tavaszi károktól Az őszi gabonafélék hozama nagymértékben attól függ, hogy miként telelnek át az őszi vetések. Ezért nagy figyelmet kell fordítanunk az őszi vetések átteleltetésére, s ügyelnünk kell minden olyan körülményre, amely a jó átteleltetést veszélyezteti. A tél idején több tényező veszélyeztetheti az őszi gabonavetéseket. Ezek: a kifagyás, a klpállás és a kiázás, a kiemelődés, valamint a hópenész. AZ ŐSZI VETÉSEK KIFAGYÁSA Az őszi vetések kifagyása igen kemény teleken fordul elő, amikor kevés a hó, vagy pedig tavasszal, amikor már hiányzik a hótakaró és kisebb fagyok jönnek. A kifagyott vetést könnyű felismerni. A hó elolvadása után zöldes színű, a fagy teljes felengedése után pedig a levelek olyanok, mintha leforrázták volna őket. A kifagyástól meg kell különböztetnünk a vetések megfagyását, ami nem jár minden esetben a vetések elpusztulásával. Az őszi vetéseket ellenállóbbakká tehetjük a kifagyással szemben. Erre az egyik legjobb módszer a növény cukortartalmának növelése. Minél több cukrot tartalmaz ugyanis a gabonanövény sejtnedve, annál nehezebben fagy meg a növény. Ha az •őszi vetéssel egyidejűleg szuperfoszfátot és kálisót használunk, nagymértékben növeljük a gabonanövény cukortartalmát, tehát növeljük ellen- állóképességét is a faggyal szemben. Ezt az ellenállást még tovább fokozhatjuk, ha a cukortartalom növelésével együtt megedzzük az őszi vetéseket. Ennek lényege az, hogy csökkentjük a sejtek nedvességtartalmát. .Az ilyen gabonavetés 12 fokot is kibír a fagypont alatt, sőt hogyha a megedződési folyamat derűs őszi napokon, vagy a tél elején zajlik le, amikor még nincsenek erősebb éjszakai fagyok, a megedződés eredményeként az őszi vetések hosszabb időn keresztül kiállnak a fagypont alatt 14—<15 fokot, sőt rövidebb időre (24— 48 órára) 20—25 fokos hideget is. A mélyebbre és korábban vetett őszi gabona is ellenállóbb, mivel a bokrosodási csomó mélyebben képződik. Az őszi vetések kifagyása ellen az egyik legjobb védekezés a hóvisszatartás. Erre a legcélszerűbb hófogó pajzsokat alkalmazni. Az őszi vetéseken hósáncokat nem szabad készíteni, mert a hósáncok alatt a vastag hóréteg kárt okozhat a vetésben, a hósáncok két oldalán pedig, ahonnan : a havait vettük a sánc elkészítéséhez, a vetés fedetlenül marad és kifagyhat. Hósáncokat tehát csak a tavasszal bevetendő földeken ajánlatos készíteni. KIPÁLLÁS ÉS KIÁZÁS Az őszi vetések kipállása akkor következik be, ha a meg nem fagyott földre túlságosan vastag hóréteg borul, vagy pedig a hóréteg tetején vastag jégréteg képződik. Kiázás akkor mutatkozik, ha hóolvadáskor a víz nem tud lefolyni és megfojtja a vetést. A kipállás megelőzése érdekében a szovjet kolhozparasztok szétszórják a havat és nem engedik, hogy a vetéseket 40—50 ,cm-nél vastagabb hóréteg borítsa. Ha a hó meg nem fagyott földre hull, fahengerekkel lehengerelik a havat, hogy a talaj megfagyjon és csökkenjenek a gabonanövény életfolyamatai. A kiázás megelőzésére haladéktalanul intézkedni kell, hogy a vetéseken összegyülemlett víz minél előbb lefolyjék. KIEMELŐDÉS A kiemelődés — a gyökerek elszakadása és a bokrosodási csomók csupaszon maradása — akkor adódik elő, ha a föld felszíne alatt jégréteg képződik. Ez a jelenség száraz teleken tapasztalható, amikor a föld mélyéből a vízpára a felszínre jön, ott egyre vastagabb jéggyűrűt képez és ez a gyűrű kifelé tolja a gabonanövényeket, részben, vagy teljesen elszakítva azoknak gyökereit. Kiemelődés akkor is előfordulhat, ha az őszieket még meg nem ülepedett földbe vetették. A kiemelődés leküzdésére célszerű száraz teleken az őszi vetéseket vékony szalmaréteggel borítani, tavasszal pedig hengerezni. A HŐPENÉSZ A hópenészt egy félparazita gombafajta idézi elő. Leginkább akkor fordul elő, ha a vetések még ősszel £o- kat nőttek és télen vastag hótakaró borította a földeket. A hópenész könnyen felismerhető, mert a hó elolvadása után a vetésekben fehéres, vagy rózsaszínű foltokat idéz elő. A hópenész igen gyakran egyik kísérő jelensége az őszi vetések kipál- lásának, amikoris a kipállás következtében elhalt gabonanövényeken fejlődik, de ugyanakkor megtámadja a gyengébb gabonát is. A hópenész ellen jó védekezés a vetőmag fertőtlenítése szublimáttal, vagy más higanykészítményekkel. Úgy is küzdhetünk ellene, hogy a hópenésszel szemben ellenálló gabonafajtákat vetünk. Igen fontos a felesleges liómeny- nyiség eltávolítása, később pedig vízelvezető csatornák és víznyelő gödrök készítése. Tavasszal, a hó elolvadása után pedig boronával el kell távolítani a gabonanövények elhalt leveleit. Az őszi vetések megfelelő gondozása és a fenti káros tényezők idejében történő észrevétele megköveteli, hogy rendszeresen ellenőrizzék: hogyan telelnek a vetések. Ennek ér dekében rendszeres időközökben ía- lajpróbákat kell venni. A legcélszerűbb 30 cm hosszú, 20 cm széles és 10—15 cm mély földdarabokat kiemelni, ezeket faládikákban elhelyezni. A faládikát először hideg helyiségbe rakjuk, majd fokozatosan egyre melegebb környezetbe. Mikor már megszikkadt a föld, könnyen megállapíthatjuk, egészségesek-e a j gabonanövények. Koratavasszal, a hó elolvadása után ajánlatos a még fagyott földre nitrogéntartalmú műtrágyákat hinteni, akár poralakban, akár szemcsésen. Üj tervekkel, gazdag esztendőre készül a balatonboglári Dózsa tsz KÖVESSÉK AZ ÉLENJÁRÓK PÉLDÁJÁT A TEXriLMÜVEK DOLGOZÓI Megyénkben a kongresszusi verseny kezdeményezői, a Textilművek dolgozói napjainkban is példásan élenjárnak ebben a nagyszerű verseny» ben. Bár a kedvezőtlen időjárás, a rendkívül rossz közlekedési viszonyok erősen megnehezítették az üzem tervének teljesítését, mégis bátran, következetesen harcolnak, hogy behozzák a tél okozta lemaradásukat. Ennek érdekében a dolgozók kezdeményezésére vasárnapi műszakot szerveztek, s ezzel máris jelentős részét behozták lemaradásuknak. A kongresszusi verseny élenjárói közt az üzem számos dolgozójának nevét és kiemelkedő teljesítményét sorolhatnánk fel, mint azt az üzemben feállított versenytáblák is igazolják. Ezeken találhatjuk Kocsis Irén előfonó 126 százalékos, Májer János né 123 és Mészáros Anna előfonó 108 százalékos átlagteljesítményét. Mindhárom dolgozó példás rendben, se- lejtmentesen végzi munkáját s páros versenyben dolgoznak a kongresszusi verseny sikeréért. Kocsis Irén például annak köszönheti kiemelkedő teljesítményét, hogy elsajátította Kovaljov szovjet mérnök munkafogásait. Jelenleg két gépen dolgozik. Kongresszusi versenyvállalásában az szerepelt, hogy gazdaságosan felhasználja a rendelkezésére álló munkaidőt, a gépkörüljárási időt, az orsóáliást pedig teljesen megszünteti. Vállalását valóraváltot- ta, s a legjobb teljesítményt éri el az üzemben. A gyűrűsfonó üzemrészből Kristóf Rózsa fonónő tűnt ki a kongresz- szusi verseny eddigi időszakában. Kristóf elvtársnő mindig az üzem legjobb dolgozói közé tartozott és most is 105 százalékos átlagteljesítményt ért el. Kiemelkedő teljesítményének titka, hogy példásan tisztántartja gépét, négy gépoldalon dolgozik, eredményesen alkalmazza a jól bevált szovjet munkamódszereket és az elszakadt szálakat ügyesen, gyorsan köti össze. Az üzem dolgozói vegyenek példát az élenjárókról, kövessék őket lelkes versenyükben, biztosítsák a kongresszusi verseny sikerét. A Kaposvári Fííioház dolgozói teljesítik felajánlásukat A gyárak, üzemek és gépállomások dolgozóihoz hasonlóan a vasutasok között is nagyszerű mozgalom, új munkaverseny bontakozott ki a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresz- szusának tiszteletére. A magyar munkásosztály és az egész nép ünnepét vasutas dolgozóink is termelési győzelmekkel, eddig elérhetetlennek hitt termelési eredmények elérésével kívánják köszönteni. A Kaposvári Fűtőház dolgozói, vasutasok, mozdonyvezetők és fűtők az első negyedéves terv megvalósításáért, a zord téli időjárásban, hófúvásban és a nehéz szénhelyzetben is becsülettel végzik felelősségteljes munkájukat, mert tudják, hogy feladataik nagyok, de mint mondják: — Bátran nézünk elébük, mert hatalmas lelkesedés fűt bennünket, !eszusi verseny első 10 napjában harcos versenylendület bontakozott ki a dolgozók között. Ma már egyetlen olyan dolgozója sincs az üzemnek, akj ne harcolna következetesen az üzem tervének teljesítéséért és ne termelne 10—IS százalékkal többet, mint azelőtt. Mint mindenütt, a Fűtőháznál is vannak élenjárói a versenynek, akik személyes példamutatásukkal segítik a kongresszusi verseny sikerét, az üzem tervének túlteljesítését. A vállalások teljesítésében, illetve túlteljesítésében példát mutat Kunfalvi Lajos motorlakatos, aki a pártkongresszus tiszteletére 135 százalék elérését vállalta. A verseny első 10 napjában vállalását jelentősen túlteljesítette és 145 százalékos eredményt ért el. Az élenjárók közt haA balatonboglári Dózsa termelőszövetkezet tagjai okultak az elmúlt év hibáiból s mind jobban felismerik, hogy ha rossz a tsz vezetése, az eredmények sem lehetnek jók. Márpedig az elmúlt évben sok hiba volt a vezetés körül és számos helytelen intézkedést tett az elnök. — Nem azért beszélünk a hibákról — mondja Horváth János tsz- párttitkár elvtárs — mert visszafelé és nem előre akarunk nézni, hanem azért, hogy számbavegyük azokat a hiányosságokat, amelyek a műit évben kedvezőtlenül befolyásolták a tsz eredményeit, s azokon okulva, mostani tervünket a tagság bevonásával jól készíthessük el. Hogy tervünk jó legyen, először is földterületeink ügyét kellett rendbehoznunk, mert nem láttunk tiszta képet. A földügyek rendezésénél derült ki, hogy az elmúlt évben olyan 21 kát. hold után is teljesített a tsz beszolgáltatást, amely ténylegesen nem volt a szövetkezeti tagság kezelésében. Az történt, hogy a volt elnök — Gacs Lajos — 13 holdat a tagság tudta nélkül »bérbeadott-« tsz-en kívülálló személyeknek s így többek között Fischer kocsmárosnak is. Ugyanakkor 8 holdat »bérbevett« és a háztáji földeken kívül 2—3 tsz- vezetőségi tag között szétosztotta, de valamennyit a tsz terhére szántották fel. A termelőszövetkezet becsületes tagjai tudják, hogy azzal is megkárosították őket, amikor megkérdezésük nélkül különböző csereberével, »kiselejtezés« ürügye alatt a volt elnök eladott 3 darab fiatal sertéskant, holott jó apaállatok voltak. Ezeknek és egyéb más hiányosságoknak a felismerése arra kötelez bennünket — mondja Gácsi Mihály elvtárs, a tsz új elnöke — hogy most már őrködjünk a szövetkezeti demokrácia elvének betartása felett és mindent megbeszéljünk a tagsággal, s intézkedéseinkben a tagság akarata és javaslata érvényesüljön. Azért is fontos ez, mert nagy eredményeket akarunk elérni és ehhez a tagság különféle tapasztalatának felhasználása igen jelentős segítséget nyújt. Az ezévi terveinket már közösen beszéltük meg és bizony’ sok jó javaslat született, amit a tervkészítésnél felhasználunk. Legfontosabb feladatnak azt tartjuk, hogy jól gazdálkodjunk és annak eredményeként megsokszorozzuk multévi jövedelmünket. A párt és a kormány által nyújtott kedvezmények és adottságaink ezt biztosítják is, mert párosítjuk velük szorgalmas munkánkat. Ezt bizonyítja már az, hogy a telet nem hagytuk tétlenül elfutni. A Balatonból kitermeltünk 1600 mázsa jeget és jól elraktároztuk jégvermünkben. A nyáron átadjuk a balatonmenti üdülőknek, s számításunk szerint 30—35 ezer forintot kapunk érte. A tavaszi mezőgazdasági munkákra jól felkészültünk, szerszámainkat és egyéb talajművelő eszközeinket kijavítottuk. Burgonyaültetéshez, takarmány- répa^ és cukorrépavetéshez a területet jó istállótrágyával letrágyáztuk, hogy a talaj megjavításával növelni tudjuk a terméshozamot. Sok pótolnivalónk lesz és jól meg kell fogni a munka végét — mondja Horváth elvtársnő. — Legjobban a 44 hold felszántatlan föld miatt szégyenkezünk. Ez elsősorban a mi hibánk, de sok múlt a lengyeltóti gépállomáson is. Csali ígérték a gépeket és mint megtudtuk, a nagyobb tagosított állami gazdaság földjeire ment szántani, hogy mennyiségileg jobban tudja tervét teljesíteni. Mire idejött, már beállt a kemény, fagyos idő és szán- tatlan maradt 44 hold földünk. Az idén már máskép lesz — szó’ közbe a párttitkár elvtárs. — NáiunK lesz a gépállomás három község mezőgazdasági munkájához szükséges gépparkja és a brigádszállás. A szállást már el is készítettük és a gépkezelő elvtársaknak fürdőszobát is adunk. Az biztos, hogy meg kell fogni a munka jobbik végét — erősíti Horváth elvtársnő — mert van 4 hold zárt gyümölcsösünk és 4 hold szórványos gyümölcsös. Úgy terveztük, hogy TOO ezer forintnál több jövedelmet hozunk ki a gyümölcstermésből. 6 hold csemegeszőlőnk is van, s az is szép jövedelmet biztosít a tsz tagságának. A védekezőszerek megszerzésében nem lesz nehézségünk, a kormány ezen a téren is intézkedett. Ezért úgy számítjuk, hogy a gyümölcsfatisztítást még e hónapban elvégezzük. Fontos, hogy az időt jól használjuk ki és amilyen munkát csak lehetséges, géppel végezzünk el, mert az gyorsabb és olcsóbb termelést jelent, mint a gyalogmunka. A gépet pedig a szántástól a betakarításig mindenre felhasználhatjuk. Boldogan mutatja azt a villanymotort, melyet most kaptak, mert ezt sok mindenre használhatják, pl. szecskavágó, daráló meghajtásához. Egy új fűkaszálógéppel is gyarapodott a vagyonuk és kiszámították, hogy egy nap alatt 5 ember munkáját tudják megtakarítani. Egymást kiegészítve bizonygatják, hogy a legjövedelmezőbb a gyümölcs- és szőlőtermelés és az állattenyésztés. Ezért jó takarmánybázist akarnak biztosítani, hogy az állattenyésztést fejleszteni tudják. Le is szerződtek 15 hold svédherére, amelyből a második évben magtermésük lesz, fejőstehenenként egy hold pillangósnövényt termelnek és így lesz elegendő takarmányuk is, egyúttal javítják a föld fermőereját. A fejőstehenek számát 8 darabbal szaporítják, növelik a sertések számát is, a nálunk legjobban bevált fehér hússertés fajtákkal. Ahogy sorban elmondják a jobb- nál-jobb megvalósítható terveket, nem is kell bizonyítani, hogy valóban előre néznek és nem visszafelé. Ha időnként egy-egy visszapillantást tesznek, azt csak azért, hogy valóban le tudják mérni azt a nagy utat, amelyet boldog tervezésükkel és eddig megvalósított eredményeikkel elvégeztek. Terveik valóraváltása boldogulásuk nagy útját jelenti a még gazdagabb jövő felé . . . Horváth László. küzdeni a meglévő nehézségeket, s elnyerni a nagy kitüntetést, a kongresszusi zászlót. Az üzem dolgozói ennek szellemében fogtak munkához, s a kongreszlad Riskó Sándor motorlakatos 142, Bogdán Sándor szénszerelő 166, Rosta Kálmán mozdonylakatos 130 és Szaulics János mozdonylakatos 130 százalékos teljesítményével. A Kertészeti Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalat felkészült a tavaszra Még vastag hótakaró borítja a földeket, veteményeskerteket, de már nem sok idő van hátra a télből. Sokan már készülődnek a vetemé- nyezésre, s mind többen keresik fel a Kertészeti Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalat boltjait, hogy idejében megvásárolják a magvakat. A vállalat jól felkészült a »szezonra«. Február 25-ig a jólismert paradicsom, paprika, zöldség és más magvakat tartalmazó tasakok eljutnak a földművesszövetkezetekbe és a népboltokba. A már leszállított és szállításra váró 14 millió csomagban bőven van a legkeresettebb magvakból. így például paradicsomból akkora a készlet, hogy a kikelt palántákkal 35 ezer hold földet lehetne beültetni. Paprikából 5 ezer holdra, káposztafélékből 100 ezer holdra elegendő magot tárolnak. A Kertészeti Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalat nemcsak vetőmagot árusít, hanem szaktanácsokkal is szolgál az érdeklődőknek. Üzemeink dolgozói mellett a baráti országok is segítik a mezőgazdaság gépesítését Ez év végére traktorállományunk háromszorosa lesz annak, ami a Horthy-időkben volt, de értékét még az is növeli, hogy traktoraink az akkoriaknál nagyobb teljesítményűek. Ha traktorainkat csak mélyszántásra használnánk, az összes mélyszántandó területet kétszer tudnánk felszántani. Az év végére kétezer Univerzál traktorunk lesz, amellyel 1.2 millió holdon lehet kapálást végezni. Ez különösen az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek jelent nagy segítséget. Traktorainkkal biztosítani lehet, hogy legkésőbb november végéig — a laza, homokos és erősen vízlápos talajok kivételével — az őszi mélyszántást is elvégezzük. A traktorokhoz nagymennyiségű munkagépet kap a mezőgazdaság: közel 6 ezer gépvontatású ekét, 4 ezer tárcsás talajművelő gépet, 2.100 kul- tivátoros kapálógépet, több mint 5.500 boronát, 1.300 traktoros vetőgépet és 3 ezer sorvetőgépet. Ezek» nek a gépeknek a segítségével az őszieket október 31-ig elvethetjük. A fejlett agrotechnika követelményeinek megfelelően sűrűsoros vető- gépeket szerkesztünk és ebben az évben rátérünk a gyártásra is. A burgonya vetésének megkönnyítésére 200 traktoros burgonyavetőgépet kapunk a Szovjetuniótól. A betakarítási munkáknál jelentős még a cukorrépakombájn, amely 14 ember munkáját végzi el. A gabonafélék betakarításához újabb 600 kévekötő-aratógépet és 400 kombájnt kap a mezőgazdaság ebben az évben. Az aratási időben rendelkezésünkre álló gépekkel állami gazdaságainkban 70, termelőszövetkezeteinkben pedig 50 százalékban géppel végezhetjük az aratást, 1954- ben ezer új cséplőgéppel is szaporodik gépállományunk.
