Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-28 / 50. szám

Vasárnap, 1954 február 28. SOMOGYI NÉPLAP Az ország legjobb termelőszövetkezete: a barcsi Vörös Csillag tsz életéből Csakis átgondolt terv alapján lehet jól és eredmé­nyesen gazdálkodni a termelőszövetkezetben — ezt tartja Losonczi Pál elvtárs is. a Vörös Csillag tsz Mun- kaérdemrfenddel és a Szocialista Munka Hőse érdem­renddel kitüntetett elnöke, aki a tsz vezetőségi tagjai­val a tagság javaslatára minden munka elvégzéséhez elkészített részletes tervet — mégegyszer megvitatja. 2 ti A tsz 30 holdas gyümölcsösében még vastag hó fek­szik a fák alatt, de a gyümölcstermelő brigád tagjai Gönc Ferenc brigádvezető irányításával már közel két hete, hogy megkezdték a gyümölcsfák metszését, kapa­rását. Eddig mintegy 25 holdnyi területen tisztították meg a gyümölcsfákat: az idén több gyümölcsöt akar­nak termelni, mint a múlt évben. Kocsis Péterék 1950-ben léptek a Vörös Csillag tsz-be 12 hold föld­del és gazdasági felszereléssel. Nem bánták meg, hogy felhagytak az egyéni gazdálkodással és a közös gazdálkodást választották. — Míg egyénileg műveltük a 12 hold földünket — mondja megelége­déssel Kocsis Péter — feleannyi1 jövedelmünk sem volt egy év alatt, mint itt a tsz-ben, pedig akkor sem dolgoztunk kevesebbet, mint most. A múlt évben ketten a lányommal dolgoztunk a tsz-ben és részesedésünk 24 mázsa kenyérgabona, 2 mázsa árpa, 11 mázsa burgonya, 27 mázsa ku­korica, 11 mázsa széna, ugyanennyi takarmányrépa, 60 kg cukor és 12 ezer forint készpénz volt. A háztáji földünkön is termett mintegy 20 mázsa kukorica, úgyhogy miután levágtunk egy 250 kilós hízót, amit ma­gunk hizlaltunk, még van most is 35 mázsa csöveskukoricánk, amelyből eladásra is jut bőven. Most vettek Kocsisék egy anyakocát és egy jövőévi hízónak való süldőt, de van a háztájiban egy tehén és egy üsző is. A tsz-ből és a sza­badon értékesített terményért kapott pénzük nagyrésze még megvan, amelyen Anna lányuknak veszitek hamarosan egy 8 ezer forintos szoba­bútort és egy 3 ezer forintos konyhabútort. A paplanokat és paplanhuza­tokat is most vették 1000 forintért. A többi kelengye már készen áll. Nem küzdenek gondokkal Kocsisék sem, nyugodtan olvasva, tanulva töl­tik a téli estéket, szépen berendezett otthonukban. Kocsis bácsi a »Somogyi Néplapéból naponta érdeklődéssel olvassa a megye többi termelőszövetkezetének munkáját. Kocsis néni Petőfi összes költeményeit tanulmányozza, míg Anna horgolással foglalatoskodik. * * * A barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet eredményei agitálnak * közös gazdálkodás mellett, s nem is hatástalanul. Ezt igazolja az, hogy amíg a múlt év októberéig 10 tagot zártak ki fegyelmezetlenség miatt, ezzel szemben a zárszámadás óta 55 új tag kérte felvételét a tsz-be, akik a régi tagokkal vállvetve dolgoznak szépülő életükért, milliomos tsz-ük országos hírnevének megőrzéséért. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés diadalát hirdeti megyénkben a barcsi Vörös Csillag tsz, amelynek jó hírneve áttört a megye, sőt az ország határain is. A barcsi Vörös Csillag már 1952-ben a máso­dik helyezést érte el a minisztertanács vándorzászlajáért folytatott országos versenyben. A múlt évben még ki­emelkedőbb eredményekkel bizonyította be a tsz a szocialista nagyüzemi gázdálkodás fölényét a mezőgazda­ságban az egyéni, parcellás gazdálkodás felett. Az 1953-as évben terveit túlteljesítve egy-egy holdról átla­gosan búzából 14.2 mázsa, ősziárpából 18 mázsa, kukoricából 48 mázsa termést takarított be a tsz tagsága. Bő­séges részesedést vittek haza a tsz tagjai: munkaegységenként 45 kg kenyérgabona, 1 kg árpa, 4 kg kukori­ca, 2 kg burgonya, 2 kg takarmányrépa, ugyanennyi széna, 11 deka cukor és 20 forint készpénz jutott. A barcsi Vörös Csillag tsz tagjai valóban jólétük forrásának tekintik közös gazdaságukat és fegyelmezett, lel­kes munkával harcolnak annak még gazdagabbá, szilárdabbá tételéért. Persze nem ment itt sem minden zökkenő nélkül a munka, de a jó vezetés és a szövetkezeti demo­krácia betartása mellett könnyebben küzdötték le a nehézségeket a barcsi szövetkezeti parasztok. A barcsi Vörös Csillag tsz példás gazdálkodással kivívta az elsőséget az ország termelőszövetkezetei közt és elnyerte a minisztertanács vándorzászlaját, valamint az ezzel járó 100.000 forint pénzjutalmat, ame­lyet ma kapnak meg ünnepélyes keretek között. Ez a nagy kitüntetés még nagyobb lelkesedést öntött a tsz tag­jaiba, vezetőségébe az idei bő termésért folyó harcban. A tsz sertéstenyészetében lévő Pél­dás rend és tisztaság, valamint a 5 nagyszerű eredmények Nagy György • sertéstenyésztő brigádvezetőnek és a brigád többi tagjának becsületes munkáját mutatják. — Már 35 éve,, hogy sertéstenyész­tésben dolgozom — mondja hangjá­ban büszkeséggel Nagy György, aki­nek deresedő haja mutatja, hogy már közeljár a 60. évhez, de munkájában még mindig fiatalosan és sokkal ott­honosabban mozog, mint fiatal korá­ban. — Én szeretem a munkámat, kü­lönösen most, amikor magamnak és nem az uraság hasznára dolgozom, mint a múltban hosszú éveken át. Most van értelme nagyobb eredmé­nyekre törekedni és törekszem is. A legutóbbi fialási átlag 9.2 darab volt, a választási átlagsúly pedig 17.5 kg, míg az elhullást 0.5 százalékra csök­kentettük. Jelenleg 99 anyakoca, 3 kan, 200 szopósmalac és 343 válasz­tási malac van a tsz sertéstenyészté­sében, de szinte naponta fialnak ko­cák és növekszik a tsz sertésállomá­nya. A múlt évben mintegy félmillió forint jövedelme volt a tsz-nek a korai újburgonyából. Az idén még több új­burgonyát akar eladni a tsz, s ezért már február 10 óta bent van az előcsíráztatóban 4 vagon burgonyájuk, amelyet március 20—25 között ültetnek ki. Kovács Gá­bor tsz-tag a hatalmas kályhában gondosan tüzel, hogy a csíráztatóhelyiségben állandóan meglegyen a 12 fokos hőmérséklet, amely a burgonya csírázásához szükséges. Korszerűen megépített istállókban van elhelyezve a tsz 222 szarvasmarhája. A szakszerű takarmányozással és az egyéb élenjáró zootechnikai eljárásók alkalmazá­sával állandóan emelkedik a tsz tehenészetében a fe- jési átlag. Még pár nappal ezelőtt 8.2 litert fejtek átla­gosan tehenenként, most pedig már a 8.5 litert is meg­haladja a tehenenkénti napi átlagos tejhozam. Tervbe­vette a tsz, hogy az idén 6 villanyfejőgépet vásárol. Korszerű villanyfűrész és villanygyalu segítségével gyorsan halad a munka a tsz asztalos- és bognárműhe- tyében. Vincze János és Varga Lajos asztalosok a télen már a tsz összes épületein kijavították az ablakokat. Emellett a tsz-családoknak gyermekágyakat és ródlikat is készítettek. Most egy korszerű, csapósfészkes tyúktojatót és to­jástartókat készítenek. Máté Sándor és Csiri István bognárod kocsilőcsöket, kocsikerekeket, targoncákat, burgonyaesírázíató-ládákat készítenek. Gyorsan híznak a sertések a tsz hizlaldájában. — Most 490 sertés van hízóban, amelyek egyenként na- ponta 3 kg abrakot kapnak; összetétele 60 százalék kuko­ricadara, 25 százalék árpadara, 9 százalék törtburgo­nya és 6 százalék zabpelyva — mondja Szili István, az I. sz. sertéshizlaló brigád vezetője. Az idén összesen 890 szerződéses hízottsertést ad e* •a tsz. A sertéstenyésztésben nem ritka példa, hogy egy-egy anyakoca 14—16 malacot fial és nevel fel. Nemrégiben fialt 14 malacot ez a nagy, fehérszörű anyakoca is. A szép, tiszta kutricákban mohón szívják magukba anyjuktól a tápláló tejet a kis, fürge, rózsa­színbőrű malackák. A tsz kovácsműhelyében is serény munka folyik. Ba­ráti József, Bukovics Sándor és Takács Lajos kovácsok jó munkáját dicséri: ki van javítva a tsz-ben 35 vas­borona, 6 vetőgép, 40 lókapa, 20 eke, 20 eketalyiga, 15 kocsi, 4 fűkaszálógép, 2 gereblyélőgép, 2 répavágó, 2 kukoricamorzsoló és 2 kalapácsos kukoricadaráló. A termelőszövetkezet kovácsai minden erejükkel azon vannak, hogy jól kijavított gépekkel és gazdasági felszerelésekkel segítsék a növénytermelő és állatte­nyésztő brigádokat a hozam növelésében. Ahogy gyarapszik, gazdagodik a termelőszövetkezet, úgy szépül és válik jobbmódúvá a szövetkezeti parasztok élete is Barcson. Az egykor; kisemmizett, megalázott cselédeknek, akik a nyomortanyák penészes, sö­tét, odúhoz hasonló sárviskókban tengették nyomorúságos életüket, ma a termelőszövetkezetben végzett munkájuk utáni részesedésből nemcsak kenyérre és ruhára, hanem arra is jut, hogy szép, egészséges házat vehet­nek, amelyet kellemesen berendeznek otthonuknak. A multévi jövedelemből eddig a barcsi Vörös Csillag tsz 11 tagja vett magának szép családi házat. Szili István, aki a múltban a BarCshoz tartozó Viktor-pusztán volt cseléd és még nemrégen kint lakott a pusztán, beköltözött családjával a faluba, abba a 4 szoba-konyhás és kamrás házba, amelyet a multévi jö­vedelemből 26 ezer forintért vásárolt. — A tavasszal befestetjük a ház falát — mondja boldogan a fiatal Sziliné — mert úgy szebb és egészségesebb lesz. Szűcs Ferenc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom