Somogyi Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-28 / 50. szám

9 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 február 28. Vlko Cservenkov elvtárs beszámolója a Holg*ár Kommunista Párt VI. kongresszusán Szófia, február 26. (TASZSZ) A Bolgár Kommunista Párt Vi- kongresszusának február 25-i délelőt­ti ülésén Vlko Cservenkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának főtitkára beterjesztette a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának beszámoló jelentését. '.Vlko Cservenkov Bulgária külpolitikájáról ezeket mondotta: A népi demokratikus Bulgária el­választhatatlanul összeforrt a Szov­jetunió vezette demokratikus és szo­cialista táborral. A békeharc mindi: pártunk és a népi hatalom elsőrendű fontosságú feladata. A beszámolóban érintett idő alatt a kommunista párt és a népi kormány minden erejével tovább szilárdította a bolgár-szovjet barátságot,, mely a bolgár nemzeti függetlenség szíve és éltető levegője, a nép haladásának, szabadságának és boldogságának, hazánk szocialista fej­lődésének alapja. A párt és a népi kormány ä Szov­jetunióval vállvetve haladt és' halad továbbra is az új világháború impe­rialista gyujtogatói ellen, a békéért és a biztonságért, a nemzetközi együttműködésért és kölcsönös meg­értésért folyó harcban. Vlko Cservenkov Bulgária és a ka­pitalista országok közötti viszonyról szólva kijelentette, hogy a párt és a kormány a velük fenntartott normá­lis viszonynak, a kereskedelem fej­lesztésének híve. »Itt még egyszer hangsúlyoznunk kell — mondotta — kormá­nyunknak azt a készségét, hogy megjavítsa a délen és nyugaton velünk szomszédos államokkal való kapcsolatokat«. Vlko Cservenkov rámutatott arra, hogy nz utóbbi időben a Görögor­szággal és Jugoszláviával való kap­csolatokban javulás állt be, majd ki­jelentette, hogy a közeljövőben vár­ható a diplomáciai kapcsolatok hely­reállítása Bulgária és Görögország között. A népi kormány harcol és harcolni fog a békéért, mert a Bolgár Nép- köztársaságnak és népünknek lét- szükséglete a béke. Vlko Cservenkov ezután a követ­kezőkben határozta meg a párt külpolitikai feladatait: T Állandóan fejlesszük és szilán dítsuk a nagy Szovjetunióhoz fűződő barátságot, az ország szabad­ságának és nemzeti függetlenségének, szocialista fejlődésének alapját és szilárd biztosítékát; O erősítsük a testvéri kapcsolato- kát és együttműködést a népi demokratikus országokkal, a demo­kratikus tábor népeivel; i 9 folytassuk a harcot a békéért, , • a vitás nemzetközi kérdések békés megoldásáért, támogassuk a leghatásosabb módon a Szovjetunió békeszerető politikáját; A folytassuk a szomszédos kapita- -*-1* lista országokkal való kapcso­latok normalizálására irányuló erőfe­szítéseinket, fejlesszük kereskedelmi kapcsolatainkat más kapitalista or­szágokkal is. Vlko Cservenkov ezután áttérve . Bulgária belső helyzetére és a kommunista párt feladataira, ezeket mondotta: Az ország belső gazdasági fejlődé­sében a beszámolóban érintett idő­szak egyedülálló jelentőségű. Ez az időszak országunk történe­tében példátlanul álló ugrást je­lent a termelőerők fejlődésében, ugrást a szocializmus felé. Mint az előadó rámutatott, a bolgár ipar brutto termelésének a bolgár mező­gazdaság bruttó termeléséhez való viszonya 1939-ben 33.8:66.2 volt, 1948- ban 50.7:49.3, 1952-ben pedig 66.6:33.4. Az ipar és a mezőgazdaság brutto termelésének 1952 végén elért száza­lékos aránya — folytatta Vlko Cser­venkov — megdönthetetlenül bizo­nyítja, hogy országunk elmaradt ag­rárországból már ipari agrárországgá változott. A termelőeszközök (»Al­csoport) gyártása 1939-ben az ipari termelés 23 százaléka volt, 1953-b^n pedig — előzetes adatok szerint — 40.6 százaléka. Országunkban — folytatta Vlko Cservenkov — megvalósul a szocialis­ta iparosítás. A kapitalista elemeket csaknem teljesen kiszorítottuk az iparból. A szocialista ipar — az ipar egyedüli formája Bulgáriában. A mezőgazdaságban olyan változások mentek végbe, ame­lyék gyökeres fordulatot eredmé­nyének a mezőgazdaság szövetkezeti elveken alapuló átszervezésében. A szegényparasztok és kötóppa- rasztok zöme, különösen az or­szág gabonatermő vidékein, be­lépett a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekbe. 1952-ben a szö­vetkezeti földek területe elérte az összes szántóföldek 50.5 szá­zalékát, a szövetkezeti parasztgazdaságok száma pedig elérte az összes paraszt­gazdaságok 52.3 százalékát. Megol­dottuk a gabonaproblémát. Ez a me­zőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, valamint gép- és traktorállomások segítségével történt, amelyektől az állam máris az összes begyűjtött gabonamennyiség két­harmadát kapja. Gyökeresen újjászerveztük belkereskedelmünk szociális struktúráját. Az állami és szövetkezeti kereskedelem 1952-ben az egész kereskedelmi forgalom 99.3 százalékát bonyolította le, a^magán- kereskedelmet pedig 0.7 százalékra csökkentettük. Ilyenformán országunkban gyöke­res szociális és kulturális változások mentek végbe. A szövetkezeti rend­szer uralkodóvá vált falun. A VI. kongresszuson pártunk ki­jelentheti, hogy az első ötéves népgazdasági tervben kitűzött feladatokat teljesítették. Bulgáriában már leraktuk a szo­cializmus alapjait. Megteremtettük a kellő feltételeket ahhoz, hogy az or­szág gyors ütemben fejlődjék a szo­cializmus útján és jelentősen emel­jük a dolgozók anyagi, valamint kul­turális színvonalát. Vlko Cservenkov behatóan foglal­kozott a bulgáriai népi demokratikus államrendszer további megszilárdításának kér­déseivel. Népi demokratikus államunk — mondta — erős, életképes és békesze­rető államként növekszik és fejlődik. Vlko Cservenkov ezután rámutatott a dolgozók erkölcsi-politikai egységé­nek megszilárdulására, majd így folytatta: A Szovjetunió, s a Szovjet­unió Kommunista Pártja történeté­nek összes tapasztalatai és a mi tapasztalataink megerősítik azt a marxista-leninista tételt, hogy a ka­pitalizmusból a szocalizmusba való átmenet időszakában minél inkább erősödik a szocialista rendszer, minél inkább összezsugorodik a kapitalista elemek bázisa és minél inkább köze­ledik számukra a vég, annál elkese­redettebbé és kétségbeesettebbé vá­lik ellenállásuk. .. Hosszantartó és kemény harcot kell még vívnunk az ellenségei, amely nem adta fel azt a reményét, hogy külföldi védnökei segítségével egy­szer még visszahozza a múltat és visszaállítsa országunkban a kapita­lizmust. Az éberség fokozására irányuló harc pártunk, valamint a párt- szervezetek, az állami, gazdasági és kulturális szervezetek, az egész nép egyik fő feladata. •.Pártunk fő feladatai a belpolitikában a következők — mondotta Vlko Cservenkov. I Szervezzük és irányítsuk né- pünk békés alkotómunkáját a második ötéves népgazdasági terv tel­jesítésére és túlteljesítésére, valamint központi feladatának sikeres megol­dására — a dolgozók anyagi és kultu­rális színvonalának rohamos emelé­sére, a munkások, alkalmazottak és parasztok reáljövedelmének növelé­sével, fokozott lakásépítkezéssel, a népoktatás, az egészségvédelem, a. szocialista tudomány, kultúra és mű­vészet továbbfejlesztésével; fejlesszük továbbra is a ne» * • hézipart, különösen a villamos­energiatermelést és a szénkitermelő­ipart, felszámolva elmaradásukat az ország szén- és villamosenergiaszük­ségletétől, a lehető legnagyobb erő­vel fejlesszük a természeti kincséink feltárására irányuló geológiai kutatá­sokat; a nagy- és kiskereskedelmi árak rendszeres leszállításának biztosításáért a közszükségleti cikkek gyártását, maximálisan fokozzuk, harcoljunk a munka ter­melékenységének maximális növelé­séért, az áruk -kitűnő minőségéért és dús választékáért, az önálló üzemi elszámolási rendszer és a termelési fegyelem megszilárdításáért, a hóvégi hajrá kiküszöböléséért, a termelési tervek összes előirányzatainak határ­időre való teljesítéséért, a termelési önköltség állandó csökkentéséért; Q biztosítsuk a mezőgazdaság to- * vábbi fellendülését, felszámol­va elmaradását az ipari fejlődés szín­vonalától, különösen az állattenyész­tésben mutatkozó elmaradást, old­juk meg e célból a takarmányproblé­mát, biztosítsuk a mezőgazdaság fő­feladatainak teljesítését — a növény- termelésből s állattenyésztésből eredő jövedelem állandó növelését, a jó­szágállomány gyarapítását, hogy a j lakosságnak elegendő mennyiségű I élelmiszer és a könnyűiparnak ele­gendő nyersanyag álljon- rendelkezé­sére, minden erőnkkel szilárdítsuk a termelőszövetkezeteket, az állami gazdaságokat, a gép- és traktorállo­másokat, emeljük a termelőszövetke­zetekben dolgozó parásztok anyagi és kulturális színvonalát és tegyük őket jómódúakká; A javítsuk tovább minden vonat- •**. kozásban az állami és szövet­kezeti kereskedelmet, hogy egyre kul­túráltabban és tökéletesebben kielé­gíthesse a dolgozók növekvő szükség­leteit; C valósítsuk meg a legszigorúbb ^• ■ takarékossági rendszert a nép­gazdaság és az államigazgatás minden ágában; A egyre jobban és tökéletesebben fejlesszük és használjuk a, dol­gozók alkotó kezdeményezését, a szocialista versenyt, a sztahanovista munkamódszereket, az észszerűsítési javaslatokat; még nagyobb energiával har- * • coljunk az állami fegyelem megszilárdításáért, a bürokrácia és az emberekkel szemben tanúsított lelketlen magatartás ellen, növeljük a dolgozókban a felelősségérzetet a haza és a nép előtt a rájuk bizott munka pontos és gondos elvégzé­séért; O minden erőnkkel szilárdítsuk a 4 ** népi demokratikus 'társadalmi és államrendszert, fejlesszük egész társadalmi életünk demokratizálását, egyre nagyobb mértékben bevonva a dolgozókat az ország irányításába, neveljük a dolgozókat a hazaszeretet szellemében, továbbra is szilárdítsuk a bolgár-szovjet barátságot és a nem­zetközi szolidaritást, erősítsük dolgo­zó népünk növekvő erkölcsi-politikai egységét; Q fokozzuk továbbra is az ország * védelmi képességét, erősítsük szeretett hadseregünket és biztonsági szerveinket, növeljük az éberséget az ellenséggel szemben. Vlko Cservenkov beszámolójában a párttal foglalkozó fejezetében, ki­emelve a kommunista párt szilárd egységét, ezeket mondotta: Minden eredményünk alapja a párt rendíthetetlen egysége, egy­re szorosabb kapcsolata a néppel, a nép növekvő bizalma és ra­gaszkodása iránta, a párt és a nép rendíthetetlen hűsége a bol­gár-szovjet barátsághoz. Pártunk már a beszámolóban érin­tett időszak kezdetén leleplezte és szétzúzta azt a soraiban mélyen meg­búvó áruló bandát, amelynek az élén Trajcso Kosztov állt. Az említett banda szétzúzásáért vívott harc meg­edzette, a párt által tanúsított éber­ség erősebbé, tapasztaltabbá, éretteb­bé, saját hiányosságaival szemben kérlelhetetlenebbé tette pártunkat. A párt jelentősen megerősödve ér­kezett el a VI. kongresszushoz, mint olyan lenini típusú párt, amely most népünk sorsát irányítja. Bebizonyí­totta, hogy a dolgozók aktivitására, rendíthetetlen támogatására támasz­kodva helyesen és sikerrel tudja ve­zetni az államot, és a népgazdaságot, a párt káderei és szervezetei meg­nőttek,, eszmeileg, politikailag egyre izmosodnak, a dolgozók tapasztalt, értelmes és megbízható vezetőivé vál­nak. Vlko Cservenkov részletesen fog­lalkozott a pártszervezeteken belüli kritika^ és önkritika fejlesztésével, a P^rt- és állami fegyelem megszilár­dításával, az ideológiai munkával. Befejezésül ezeket mondotta: Mint látják, vannak nagy eredmé­nyeink. Akadnak hiányosságok, egyes hibák. Semmiképpen sem szabad megengedni, hogy a sikerek megszé­dítsenek, a hiányosságokat és hibá­kat pedig — amelyeket sohasem tit­koltunk el, hanem mindig hozzálát­tunk kiküszöbölésükhöz — fel kell számolnunk, hogy még nagyobb sike­rek útját egyengessük. Megkezdődött a »Szocialista Internacionálé“ kétnapos értekezlete (MTI). Brüsszelből jelenti a »Reuter« hírügynökség: Szombaton Brüsszelben megkez­dődött az úgynevezett Szocialista Internocionálé kétnapos értekezle­te, amelyen »Kelet és Nyugat vi­szonyát, valamint az európai had' seregre vonatkozó terveket vitat­ják meg.« Az értekezleten Morgan Phillips, az Angol Munkáspárt titkára elnököl. A részvevők kö­zött van Guy Mollet, a Francia Szocialista Párt főtitkára, E. Ollenhauer, a Német Szociálde­mokrata Párt elnöke, Schärf osztrák alkancellár és Vickor La- rock, a belga szocialisták egyik vezetője. A Bolgár Kommunista Párt VI. kongresszusának február 26-í ülése Szófia (TASZSZ). A Bolgár Kommunista Párt VI. kongresszu­sa február 26-án megkezdte a vi­tát a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának beszá­moló jelentése és a központi reví" ziós bizottság beszámolója felett. A küldöttek, akik pénteken felszó' laltak a vitában, helyeselték a Bolgár Kommunista Pártnak a szocializmus bulgáriai építését szolgáló politikáját és hangsúlyoz­ták, hogy a bolgár nép nagy ered­ményeket ért el az ország iparosí­tásában, a mezőgazdaság szocia­lista átépítésében, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésében. A kongresszusi kül­döttek egyúttal feltárják a párt-, állam- és társadalmi szervezetek munkájában észlelhető hibákat is. A többi között Szava-Dilbokov, a Bolgár Kommunista Párt plev nai területi bizottságának titkára beszámolt a terület mezőgazdasá­gának nagy sikereiről. Negyalko Hrisztov, a BKP Köz­ponti Bizottságának dimitrovgrádi »Sztálin« vegyiipari kombinátban működő pártszervezője a Szovjet" unió segítségével felépült óriási vpgyiipari kombinát dolgozóinak sikereivel foglalkozott. Bulgária dimitrovi ifjúságától, a szocializmus ifjú építőiről Lu- csezar Avramov, a dimitrovi népi ifjúsági szövetség központi bizott­ságának titkára beszélt. Tanka Petrova, a Szocialista Munka hőse a bolgár munkásosz­tály új életéről beszélt a kongresz- szusnak. A Bolgár Kommunista Párt VI. kongresszusának február 26-í dél­utáni ülésen a Párt Központi Bi­zottságának beszámoló jelentése és a központi revíziós bizottság beszámoló jelentése feletti vita so­rán Anton Jugov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi- ! zottsága Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet. Anton Jugov beszámolt azokról a sikerekről, amelyeket a bolgár nép a párt V- és VI. kongresszusa között eltelt idő alatt elért­Pancsevszki vezérezredes, nem' zetvédelmi miniszter a bolgár néphadsereg harci és politikai fel- készültségének sikereiről tartott beszédet. A SZOVJET ÉS MONGOL NÉP TESTVÉRI BARÁTSÁGA ' Moszkva (TASZSZ). Február 27- én 8 éve annak, hogy aláírták a Szovjetunió és a Mongol Népköz- társaság közötti barátsági és köí" csönös segélynyújtási szerződést. Ezzel egyidejűleg megkötötték a két ország közötti gazdasági és kulturális együttműködésről szóló egyezményt is. A szovjet sajtó be­hatóan foglalkozik az évforduló­val. Az »Izvesztyija« többek között ezeket írja: A szovjet és a mongol nép meg' bonthatatlan barátsága mindig a keleti béke megszilárdulását szol­gálta és továbbra is azt szolgálja- Ez a nagy barátság, szoros és gyümölcsöző együttműködés — amely a népek egyenjogúságának, a népek mélységes kölcsönös meg­becsülésének elvén alapszik —■ még jobban erősödik és fejlődik mindkét nép javára. Még nem jogerős a bonni parlament pénteki határozata Berlin (MTI). A bonni szövetségi gyűlés pénteki határozata, amellyel második és harmadik olvasásban elfogadta Adenauer al­kotmánymódosító javaslatait, még nem jogerős. A javaslatokkal a bonni felső ház, az úgynevezett szövetségi ta­nács március 19-i ülésén foglalkozik. A hadkötelezettség bevezetését célzó alkotmánykiegészítést csak az esetben lehet végrehajtani, ha az Adenauer-klikk javasla­ta a szövetségi tanácsban is kétharmad többséget kap. A csehszlovák nép februári győzelmének hatodik évfordulója Prága (TASZSZ). Február 25'én Csehszlovákia városai és falvai ünnepi díszbe öltöztek. Hat évvel ezelőtt, 1948 február 25-én a cseh­szlovák dolgozó nép történelmi győzelmet aratott. Szétzúzta a reakció összeesküvését, amelynek élén a burzsoá pártok vezetői és Benes volt köztársasági elnök állt. A csehszlovák munkásosztály együttműködve a parasztsággal és a haladó értelmiséggel, Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának • vezetésével felszámolta a burzsoá­zia utolsó kísérletét, amelynek az volt a célja, hogy államcsíny út­ján visszaszerezze a hatalmat, j Csehszlovákia dolgozó népe — szétverve az ellenséget — hozzá­látott a szocializmus alapjainak lerakásához. A központi lapok vezércikkeik­ben és külön tudósításokban em­lékeznek meg a februári győze­lemről. Külpolitikai hírek MOSZKVA A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége Legfelső Taná­csának Elnöksége, figyelembevéve a krimi-terület és az Ukrán SZSZK gazdaságának hasonlósá­gát, területi közelséget és a köz­tük lévő szoros gazdasági és kul­turális kapcsolatokat, elrendeli: Jóváhagyja az OSZSZSZK Leg­felső Tanácsa Elnökségének és az USZSZK Legfelső Tanácsa Elnök' ségének közösen előterjesztett ja­vaslatát, amelynek értelmében a krimi-területet az Oroszországi Szovjet Szövetségi Köztársaság fennhatósága alól áthelyezik az Ukrán Szovjet Szocialista Köztár­saság fennhatósága alá. K. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek elnöke, N. Pegov, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének titkára, Moszkva, Kreml. VARSÓ A Lengyel Népköztársaság ál­lamtanácsa és minisztertanácsa együttes határozatot adott ki a falusi népi tanácsok megalakítá­sának előkészítéséről. A határozat rámutat arra, hogy az állam jelenlegi közigazgatási beosztása szerint a legalsóbb álla­mi. szerv a falun a járási népi tanács. A járás azonban rendsze­rint nagy közigazgatási egység, számos faluval. Ilyen körülmények között a já­rási népi tanácsok jelentős nehéz­ségekbe ütköznek feladataik el­végzése közben. Ugyanakkor az államhatalom legalsó falusi szer­veire fontos feladatok várnak a paraszttömegek alkotó kezdemé­nyezésének és aktivitásának to­vábbfejlesztésében, a lakosság mindennapi szükségleteinek az egész vonalon való kielégítésében. Ennek érdekében az államta­nács és a minisztertanács szüksé­gesnek tartja a falusi népi taná­csok megalakítását, a járások és járási népi tanácsok egyidejű fel­oszlatása mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom