Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-21 / 17. szám

4 SOMOGYI NÉPLAP Vállalatunk a tervIemaradás lejtőjén A m:ul|b év n'ov-eimiberiiblerL ciikík jeülent me| a Kaipoisváiri. Máfiyfúrló VáflialMiró®, melyben a meglévő tervföemairaldáslt bírálva, a vez-elléis ■joSbfb faezeikbe vaf.ló adásai javasoD- •ta ai cikik írója. .Azóta a Kaposvári Méiityíúró Vállalhat tovább. süllllyed't a tervié­in arad ás Hejtőjjiéim, A decemberi 65 százaíléfcois tervlIeCIjeisáltés után a váŰMIail idloSjgoizói úgy érették — kell!! Valami ibiztoisátlék aura'., bogy ezt a (káros örökséget ne vigyük át az 1954-es esztendőre. A váüiMlafai/á1! komoQy (hiánryois'sá- goik voiUlalk iiiSmcsaík ? ‘ílermiellés, hanem a bíráltat eí(Fogadásai és még sok más téren is. Joggal várták a dolgozók, (hogy ez meg fog szűn­ni az 1954-es esztendőben. De november óta néma tás van a felettes hatóságoknál! — úgy látszik, a Kaposvári Mély­fúró Vállalat) tervnemtieffljieisiíítésie oCyan parázs, mef-ylbe nem (taná­csos belenyúlni, vagy bieledaigtoi senkinelk a kezét, mert éget. Január 15'ié'n nagy aktíva érté­kérte [et ilaríioitf'ak a válSaöaítoáll, mely hivatva volt gyökeréig fel­tárni az 1953-as év hibái,t és- meigr szabni az 1954-es esztendő fefoda- t a5.il. A ddf|íio:zctk, Icüllönösen a külső fúrógarrtiitiurák dolgozót 'élílesen bíráltták ai váHMIai; vezieitiöiségét, főleg a mfiiszakii1 vezetést. Azt hi'Jték, bíráíatulkait megllogaidija a vállalat vezetősége és neki­lát a hibáik (kijavObásáaak. A novemberi . oldk után aj pártszervezetnek s az iilb-nek a .szerepe még j.eltenltláikltiel'enebbé vá'llli a; váOMIait vezei.ősé(ge szemlé­ben. M.imden initézkeidés a párt- szervezet tudta nétlkfüŰ tödtlémlk és a párliszerveze i kérése gy'alkran visßzaiutasíí'ásra tailá!!. Ugyanez (történt a nagyaktíva értekezleten is. Az igazgató az egyik külső fúrógarniituránál! dol­gozó et'vtáirs bíráló megjegyzésére úgy válaszolt, hagy hevesen el­kezdte 'bírálni a bírálót, — kije­lenteké, hegy nem ért vele egyet, maiid a 6—7 órás értekezleten a 15. egyetnemártés utáin a dol­gozók belefáradtak a 3 órá­tól! fél 11 Úg tartó értekez­letbe — 'kijelemiteflélk, lka az. igazgató elvtárs senkivel sem ért egyelt, akkor céltalan az 'értekez- Lisst és feOesfleges a bírálat­A Kaposvári Mélyfúró Válila- fat idiofligiozói xeméŰik, hogy ez az állapot nem fog; sídkáig tartani és sikerül majd a váfflyüat veaefiSáveS is egyszer eÜPogadtaltiai a bírála­tod. Vörös Mihály párttitkár, Rubus Ferenc üb-eQnők. Jól jövedelmez u dohánytermelés A júniiUis hó fbByiaimá'ni nyilvá­nosságra hozorti: ikormánypro- gramm 'külön fküeinrelllte az ipari nö­vényiek, ikőztüik a dohány tierme- llésiánek fon’.osságát is. Az új ter­melési feltét elek, magasabb árak és egyéb kedvezményiek megjaví­tásával elérjük, hogy az 1954-es termelési éviben leszerződött te­rületen minid minőségben, mind mennyiségben az eredmény jobb lesz, mint az elmúlt éveikben voíllt. A dohány termelésével! igen je­lentős mértékben növeíkeidJk a jö­vedelem, mert pl. a dohány bevált iási ára ez éviben 70 százalékkal magasabb lesz, minit az eflimuilt. év­ben vóífc. Töhbtermeillésd prémium már 4.7 mázsás holtjanikéníti ter­més esetén is jár a igazdálkmalk és egészen 200 száraílé'kiig emellikieíd- het, A tiermielliők minden mázsa be- száliiftot't 'száraíz dohámyléirt 4000 darab cigar étit át és ai 4.7 mázsán felüli termés után mázsádként to­vábbi 1000 da^ralb ciigaretllát (kap­nak, meílyérí' nem ke® li zétniök. JéferdőseJk a beadási Ikeidlvezmé- nyek: a itlényrjégtése.n beüiltetet't terüfel'J után nem (kei® hús-, állat-, (tojás- és' ibair.omfilbieádásit teiljjeisí-tle- ni. A Ikíétiszieres terület ulíán pe­dig nincsen termiényhieai-d'ás. Műtrágyát kaimaitmenties hitelre kapnaJli a it.ermielllők, s a igápállio- más álltai} eJvégziet’t sz'áritás is kanra,'tm antes hitieOre tlörtttémilk. így a d!chlámytermeillé.siSiEl]! «’(éribe1 ílö jö- vedétem az 1954-.esi 'éviben Serken- 'tően hát a dohánytermeDőikre. Pél­da erre Préseli György bölhöniye- idávodpuisztatt1 egyéni dohányter­melő eFi-záimioE.ásial, alkli 1953. év­ben 1 kát. hollldlon. termel?! dohány utlánl a követkézőlkeft kapta és ugyanezért a termésért 1954. év­ben az aílálblbi’ialk (szerinti jövede- lemliö'bíaV.é lesz: Beszállítóit dohánya 1953-ban 933 kg, kapott effieöérták 5357.20 forint, 1954'|be;ni 8340.40 forint, TiölbhltermeCléísi .prémium 2734.82 foi- rinb, 1954.-ben 10.313.70 foriroil Be­váltási ár, plusz tiöbbiliermeCjési prémíÍMm 8142.02 forint, 1954-hen 18.654.10 iforidti. Gigairattajultltiaitás és juláliOm 14.660 darab Kotssúh" cigairetta, á 12 forint, 1954-ben 1759.20 forint. Összérték 1954. tenmeDési évben 20.413.20 forint. Ha ehhez hozzászámítjuk miág az egy kai. h.ofld utáni hús-, áiíhjt- és tojás-, barettrjfí- (és 2 !kia(t;. hold utáni term.án.ybeadás eliengödlésé- ve’l járó hasznot, mely a;ibie8zo%iC- tátásii ár és a szabadpiaci ár kö­zötti különbségből! száriniazik, .ak­kor ez az összeg még közepes termés meíleilt is újabb 1000 fo- r.dtoit telsz !ká. A dohányipar már 1953. évben is gondoskodott arról, hogy juta­lomban részesülnék a (minlőiségben és mennyiségben élepjárő dohány­termelők, így a' nágyatlád'i Do- hánybeváLltó Üzem (terüBeíém 41 •étlanjáró dólhány term elő 22.500 (fo­rint értékű jutalmait kapott. Pl. Böhm József mikéi élenjáró do|liáinytiermiefÖ eÖmondíjia, hölgy 1918 ófa termel' dohányt, de az elmúlt években a dohánytiarme- iésit részben elihanyago’lfa és. nem vigyázott eléggé a mimiősféigi és ménnyiiséigi. termeElásre,, Kifiz'eitő- díllk a tier,mell és, csialk, arra keffl tő- reíkieddi, hogy jó é,s iselk dohány legyen, mert a miiniődéjgi léls ,a tölblbtermeöési prémium meghozza az igazi hasznot. Az elmúlt évek után a dohány termelési k.edlv most megáöveike,- deíij és az 1954. évre lesEerzö- dötit (ermeltak azon leszniek, ho(gy miinél' jofclb minőségű és minéli na* gyoibib mennyiiségű .dohányt: ad'ja- neik iparuinkiniak. Gavalér Ar.dor, Nagyatád, Dohánybeváltó Üzem. Tegyük „otthonná“ kultúrotthonainkat és emeljük a tömegművészeti munka színvonalát A Központi Vezetőség és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghatározta, hogy a mezőgazdaság fejlesztése egész további fejlődésünk kulcskérdése. Ez mindnyájunkat fel­szólít arra, hogy nagy figyelemmel kell kielégíteni dolgozóink anyagi és kulturális szükségleteit. A kormányprogramra megjelenése óta harcolunk a falusi kultúrmunka legfontosabb hibáinak megszüntetésé­ért. E hibák abban nyilvánultak meg, hogy a kultúrmunka elvált a töme­gektől, figyelmen kívül hagyta a dol­gozó parasztok, tsz-tagok, egyéni gaz­dák igényeit. Kultúrotthonaink nem adtak lehetőséget, hogy igényeiknek megfelelően művelődjenek, szórakoz­zanak és valóban otthonra találjanak a kultúrházakban. A művészeti mun­ka területén igénytelen, színvonalas törekvéseket nélkülöző színdarabo­kat, rigmusokat tanultak be csoport­jaink. Ez művészietlen, elszíntelene- dett, száraz termelési agitáció volt. A népi hagyományokat, népi szoká­sokat nem keltettük életre, fálvaink meleghangulatú, barátságos esti ösz- szejöveteleit: a kukoricafosztó-, do- hánysimitó-, tollfosztó-esték hangu­latát nem tudtuk meghonosítani kultúrotthonainkban. A kormánypro­gramra megjelenése óta a népműve­lési osztály és megyénk minden kul- túrmunkása harcot indított a hibák megszün­tetésére és egyre több eredmény­nyel térünk rá a kulturális mun­ka vezetésének helyes útjára. A kultúrverseny megszervezése fegyverbe szólította a kultúrcsoportok vezetőit és tagjait, hogy felszámolják az eddigi hiányosságokat, állandó rendszeres munkával »művészibbet, szakmailag jobbat« jelszóval olyan együttesekké fejlődjenek a verseny során, amelyek a dolgozó tömegek szórakozási igényeit a megfelelő szín­vonalon tudják kielégíteni. 276 kultúrcsoport nevezett be a kultúrversenybe, melyek a helyi bemutatók lezajlása után lelkesen készülnek a körzeti be­mutatókra. A megye legjobb szak­emberei állandóan segítik együttese­ink munkáját. Karnagyok, színjátszó­rendezők, népiíánc-tanítók látogatják a falusi csoportokat és szakmái taná­csaikkal tanítják, nevelik csoport­jainkat. A művészeti együtteseink fej lődését gátló anyagi nehézségek meg­szüntetésére a Megyei Tanács nép­művelési osztálya gyors és határo­zott intézkedést tett. »A kultúrotthonokat tegyük ott­honossá« mozgalom keretében me­gyénkben több kultúrotthon vezető­sége hozzáfogott a kultúrotthon csi­nossá, barátságossá tételéhez. A kul- túrotthonok eddigi gyenge munkájá­hoz az is hozzájárult, hogy a párt- és tanácsszervek nem segítették kellő­képpen munkájuk kifejlődését. Az idén a kultúrotthonok sokkal nagyobb állami támogatásban ré­szesülnek. 1954-ben 4 járási kultúrház működik megyénkben. A nagyatádi és marcali kultúrhózakon kívül már épül a csurgói és barcsi kultúrház 1,400.000 forintos költséggel. Eddig 5 termelő­szövetkezeti kultúrotthon működött megyénkben függetlenített kultúrott- honígazgatóval, 1954-ben tízre emel­jük a termelőszövetkezeti kultúrott­honok számát. A járási kultúrottbo- nok a tavalyi 40 ezer forint folyő- kiadásaik fedezésére biztosított ösz- szeggel szemben az idén 78 ezer fo­rintot kapnak. A termelőszövetkezeti kultúrotthonok egyenként 48 ezer fo­rintot kapnak fenntartásuk biztosítá­sára. A kultúrotthonok felszereléssel, berendezéssel való ellátását Is jelentősen megjavítottuk, székek, asztalok, függönyök, színpa­di felszerelések, asztali tenisz, sakk­játékok juttatásával. A kultúrottho- noknali kiosztott berendezési és fel­szerelési tárgyak több mint 150 ezer forint értéket jelentenek. A nemré­gen avatott, újonnan épített ságvári kultúrotthon 400 széket, 3 szekrényt, 10 asztalt, 4+1 csöves világvevő Orion rádiót, 20 méter színpadi kör­függönyt, 34 méter ablakra való csip­kefüggönyt és szőnyegeket kapott. Néhány nap múlva elkészül a szép, nagyméretű, 6 helyiséges kultúrotthon Lengyeltótiban. A lengyeltóti kultúrmunkások és a község dolgozói mindig szerették a kultűrmunkát és most. igényeiknek megfelelő és eddig is lelkes kulturá­lis tevékenységükhöz méltó otthont kapnak. A rövidesen avatásra kerülő lengyeltóti kultúrotthon máris meg­kapta a berendezési tárgyakat és mindazokat a felszerelési darabokat, melyekkel kényelmes, barátságos ott­honná tehető (szekrények, asztalok, székek, csipkefüggöny, szőnyegek, já­tékszerek, 5 lámpás világvevő rá­dió). Mindezek a kulturális tevékenysé­get megjavító segítségek és kultúr- I munkásaink igyekvéséből származó kezdeti eredmények biztató jelek ar­ra, hogy megyénkben a kormánypro­gramul megvalósítása, a mezőgazda­ság fejlesztésének gyorsabb ütemű végrehajtása a népművelési munka minden ágának eredményes fejleszté­sével jelentékeny segítséget nyer. Szalai Béla Megyei Tanács népművelési osztály. függönyt, 12 méter színpadi bársony­iSPORT© Csütörtök, 1954 január 21­Az tí)53. évi labdarúgó megyei bajnokság értékelése Megyéinkben is, mint ahogyan csaknem mindenütt, a sportágak közül a labdarúgás örvend a legnagyobb népszerűségnek. Nem­csak azért, mert sportolóink nagy tömege űzi ezt a sportágat, hanem -azér'As, mert a játék váplozatosságánál és szépségénél íog- \n a legnagyobb tömegeket mozgósítja. Számtalan ember keresi szórakozását vasár­nap délutánonként a labdarúgó mérkőzése­ken'és színvonalas, nívós játékot szeretnének látni. Vizsgáljuk most meg, hogy az 1953. évi labdarúgóbajnokság elérte-e kitűzött cól- ját kielégítette-e a labdarúgást kedved közönség igényeit, s a célnak megfelelő eredményt tudolt-c felmutatni. Az 1953-as évben a megyei 1 abd a rugóba jnok- ságo-t az előző évivel ellentétben két cso­portban rendeztük meg. Az egyik csoport volt a Szaöma István csoport, a másik pedig ,i Latinka Sándor csoport. Mindegyikben 12—12 csapat szerepelt. A két csoport be­állításúval a cél az volt, hogy megyénk labdarúgó színvonalát magasabbra emeljük az előző évinél és egyes flejüődőképes falusi csapatoknak mégadjuk a lehetőséget arra, hogy a megyei első osztályban való szerep­léssel még jobban fokozni tudják eddig el­ért szép eredményeiket. Iía most végigtekintünk az 1953-as évi megyei labdarúgóbajnokság eredményein, ak­kor szomorúan kell megállapítanunk, hogy eredeti célunkat nem értük el. Az új két­csoportos bajnokság nem segítette elő a me­gye labdarúgó színvonalának további javu­lását, sőt lie kell látnunk, hogy visszafej­lődés mutatkozott ezen a téren. A mérkőzé­sek fogamén olyan eredmények születtek, amelyek azt mulatták, hogy az egyes csapa­tok között olyan nagyarányú tudáskülönbség van, amely egy csoportson belül semmi esetre sóin vezethetett egészséges fejlődésre. A «nagygólarányú győzelmek aztán egyes csapatokon belül elbizakodottságot^ öntet­séget idéztek elő, ami á csapat további fejlődését és játékát károsan befolyásolta. Azok a csapatok pedig, amelyek nagyarányú vereséget szenvedtek, elvesztették önbizal­mukat, borús jövőt láttak maguk előtt és ;i sportkörön belül széthúzások, veszekedé­sek jöttek létre a csapat gyenge szereplése miatt. Igv nemcsak hogy nem segítették elő a sportkör fejlődését, hanem nagyon gyak­ran a csapat visszalépéséhez, vezete*í, amú aztán majdnem minden esetiben a sport-kör felosztásával végződött. Látjuk tehát, hogy a kéjcsoportos megyei- bajnokság nem segítette elő labdarúgásunk fejlődését. Ilyen bajnokság után természe­tesen, amikor a megyei bajnok K. Vasas- csapata az NB L'-es osztáliyozóra mse-nt, ak­kor hiába vártuk azt hogy sportkedvelőink, régi álma valóra válj on és Kaposvárnak hosszú évek után újra NB II-es csapatta1 le­gyen. A Vasas osztályoz ón való szereplése szégyenletes volt, s ezzel nemcsak önma­gára, hanem az 1953-as évi megyei labda­rúgóba jnokságimkra is kétes fényt vetett* Mert a kívülálló sportkedvelő, aki közelebb­ről nem ismerte megyénk labdarúgó életét, vájjon mit gondolhatott egy olyan megye? iabdanígó bajnokságról^ ahol a megyei bajnok három vesztett mérkőzés után fel­adja az osztályoz ón a további küzdelmeket és visszalép. A bajnokság során a Szabna István cso­portban a K. Vasas nyerte meg a bajnok­ságot, a Laíinka Sándor csoportban pedig n Kinizsi lelt a bajnok. Ezután került sor a. két csopprtgyőztes egymás elleni mérkőzései­re, ameTyek éld önt ölték, hogy melyik lesz a. bajnok. A nagy tót nyilván a lelkiismere­tesebb felkészülést tette szükségessé a játé­kosok számára. A csoportdöntők, amelyeket megyesizcrte nagy érdeklődés előzött meg,. > játél cosoktól a legnagyobb erőbedobúst és idegrendr-zerük . legnagyobb fokú összponio- síáósát kívánta meg. így hosszú küzdelmes I megyei bajnokság iitán? három kimerítő- csoportú öntő bele jelzésével lélekzetv ételnyl szünet nélkül ott állt a K. Vasa# az Nfí L. küszöbén, amelynek átlépésére már nemi jutott erejéből. De így járt volna a iCmizsi, vagy akármelyik más megyei csapat is. Ugyanez történt a baranyamegyelü bajnokkal,, a Pécsi Haladással is, pedig az mindegyik megyei csapatunknál nagyobb erőt képviselt. Ők az osztályozó utolsó mérkőzéseit nem bírták, pedig az c,tején kitűnően szerepeltek’ és az NB II-be jutásuk szinte biztosnak lát­szott;. Természetes, Baranya megyében te két csoportban zajlott le a megylei bajnok­ság és a csoporMöntők a somogyihoz ha­sonlóan zajlottak le. Ilit is fennáll tehát a kérdés, vájjon néni’ a kétcsoportos bajnokság volt-e a ludas? (FOLYTATJUK) Minden harmadik 14 éves gyermek tovább tanul A máS'Oidilc, viiláriliálborút mi'cil' ei’iöző (U'toösó ibiálkeév statisztikai aJlaitiaii szerint az 1937—38-as tan- éviben a taúköltel’J&sik'orúaik 78.8 százaOák'aJ járt dlslkloiláíb-a. Ez a sziá'ni az 1953/54-es tanévben 97.5 szá' Zaláikra emeOkeidett. A sízialkosíliollt oktaifcáis isiziéllesie- cSésáveC a tanítás «igyre ma^>as,a'bib színvonialMrvá Víálilk. Az ötéves terv Ikiitűzte 'oéillúl, bolgy a (sza'ko- sítofct fellsiőltaígozatú 'olktaltiásibain részesülő tiamuíllólk sízáima 60 szá- za’Jélkról 70 százaSékra 'emelikeídjék. Az 1953/54-es tanévben ia íeffiső tíi,gozat.Gs tanul!óiknak már 80.2 százaléka tamull s'z'áko'Sí)olt remld- szer szerint. Ezt az erédlnrényt a körzeti iskolák szervezése tiette lebe'tö'Vé, ameliyelk iszámna a 'tanév eOe,ién 680 vcO-. Segíti az öktalást a íaeberm'ek számánaik emelkedése is. Ezen tiérten .igen jól' íeílhaisznál Ijálk a tár- sadsGmí •erőHorrásolkalt Az:. 1953/54‘lben 436 'Oliyain 'tanterem­ben kezdiődöitt 'miéig ia tanítás, amely társadalmi űton létesült, . Az áObafiános islkoffia elvéigzése- ir'.án fiataCljaisnik leDütt nyitva ál -ász­át- a iteváblbtaaiiuDásira. 1938-ban csak minden tizelcBk 14 (éves gyermek, 1953-lban pedig már miniden barmadik taniüllt tovább a ikűlíönibözö szakképesítést nyújtó» közéip islkúlákfoan, Vége a szünetnek Szép selymes pelyhekiben hul- loift az eümult napokban a hó. Én áz orkán szánkóztam a többi vi- (dám igyeréklkeL Egyszer egy vá- ratílan hógolyó repült a nyakam­ba. Hátrafordultam, hát a mindig mosolygós arcú László Miskávall találkoztam. Örvendezve (köszön­töttem: —- szervusz, boigy vagy? '— Köszönöm jól — válaszolt. — Mo'st már csrJk pár nap van vissza és újból megyünk isfcollíába — mondtam. Elköszöntünk egymás­tól. Nékem úgy tűnt, minitília a na­pok ballagnának, die végre 'elér­kezett január 21 té's újból készülő­dök aiz klkoíL'ába. A szünet is- szorgos munkával teült et sokait tanullr.aim. Jó volit a szüníet, de jó, hogy már ismét iskolába járha­tunk. M'uden .pájtásominak javaslom, hogy jól ftaiíuljiunk és így Ikíétszűllf" jürik a rdbamiösan köiaelljgjő szám­adásunkra, a félévi bizonyítvány- oisztásra. Előre! Woii János úbtörö. VAJDA GYÖRGY (1826 Budapest, anyja: Simon Margit, kaposvári lakosnak) a SZAKSZERVEZETI TÁRSADALOM BIZTOSÍ­TÁSI KÖZPONT KAPOSVÁRI ALKÖZPONT­JA ÁLTAL KIÁLLÍTOTT ARCKÉPES IGA­ZOLVÁNYA ELVESZETT. FELHÍVJUK A HATÓSÁGOK ÉS VÁLLALATOK FIGYEL­MÉT HOGY AZ IGAZOLVÁNYT ÉRVÉNY­TELENNEK TEKINTSÉK. IGAZOLVÁNY SZÁMA: 3150. Ériesílem a közönségét, hogy baba javítást, ba.’baszemelhelyezést, babaparókázást válla­lok Vágott női hajat veszek. Kotócz Lajosné Kaposvár, Damjanich-u 6S. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszki Mihály Felelős kiadó: Tóth István Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka-Sándor-u. / Telefon: 901. 458. Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-u. 12. Telefon: 999. Somogymegyei Nyomdaipari Vállalat Kaposvár, Latinka Sándor-u. C. Telefon: 828 i Nyomdáért felei: Hidas János. SOMOGYMEGYEI MOZIK MŰSOR \­Vörös Csillag: Kiskrajcár, Péntek 13 14—23. Tab: Cím nélkül távozott 20—21. Barcs: Szémbesílés 20—21. Csurgó: AranyesRla-g lovagja 20-21. Igái: Maximba 23—24. ' Lengyellóli: Té::cn;e.s‘ít r 23—24. Kaposvári filmszínházak előadásainak kezdete: Vörös Csillag: Hétköznap fél 6 és három­negyed 8 óraikor, vasár- és ünnepnap fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor. Szabad Ifjúság: Hétköznap 5 és «egyed 8 órakor, vasár- és ünnepnap 3, negyed 6 és fél 8 órakor. Vizsgázót! fűtöket vagy hosszabb fűtési gya­korlattal rendelkezőket azonnal A4 veszünk. Je­lentkezni lehet szombat kivételével minden nap 8-tól fél 5-ig, szombaton 8-tól 1-ig a. Kaposvári Textilműveknél Jutai-u.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom