Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-17 / 14. szám
6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 január 17. A somogyi színjátszás hagyományai A magyar hivatásos színjátszás j harc, önkényuralom: »Inter arma si- az iskolai színjátékokból fej- j lent musae«. De már 1855-től a hely- lődött, mint ahogy első színpadi I tartóság engedélyével újra bekopog- íróink a hitvitázók után az iskola- nak a vándor apostolok: Ujfalusi drámák szerzői voltak. A somogy- megyei színjátszás Csokonai algimnáziumából, Csurgóról indul el. A szerző is ő, a játékok szereplői pedig tanítványai s lévén kilencen, éppen kilenc szerepet ír. Az első színrekerülő darab: »Pofok vagy a Cultura«, a második »özvegy Kar- nyóné s a két szeleburdiak«. Mindkettő szatirikus játék, s az akkori viszonyok kicsúfolása. Mindkét bemutató élénk visszhangot kelt, s hozzájárul ahhoz, hogy az iskola egyik fundátora és főkegyura, gróf Feste- tich György megvonja támogatását a rebellis poétától s ez 1800-ban el is hagyja Somogyot, hogy soha vissza se térjen. Emléke azonban ittmaradt tanítványai lelkében, s ezek minden igyekezetükkel a felvilágosodás híveivé váltak és a színjátszás terén is követték mesterük példáját. Odahaza is színházasdival próbálkoztak s me- gyeszerte igyekeztek Tháliának híveket szerezni. íme, Somogybán is úgy történt, mint az ország többi részén: a haladó szellemű művelt ifjúság játszott a nép okulására, mint ahogy Kelemen Lászlóék, Dérynéék olgördí-tették Thespis kordáját a kisebb városokba is és pajtákban, kocsmákban, vásári állásokban hirdették az új igéket. Az eszme nem bukott el Martinovicsékkal, csak módszert változtatott: az irodalomban a vándor aktorok ajkán élt tovább. Ennek a hevülésnek köszönhető,. hogy Somogybán is megmozdult va-j, lami: Pálóczi Horváth Ádám nem-l zeti tárgyú operát tervez. Berzsenyi Dániel drámába fog s a megye köznemességének haladóbb szellemű része az 1815-i közgyűlése alkalmával színelőadásokat rendez s a tiszta jövedelmet a felállítandó Nemzeti Színház céljaira küldi el (Magyar Kurír 1815. 35. sz.). Az 1810-es évek végétől megyénket is útbaejtik a múzsafiak s rendszerint Fehérvárról érkeznek. Az első hivatalos híradás 1827 július 2-áról való, Balogh István társulata járt Kaposvárott s a Koronában játszottak egy-két hátig, majd kirándultak Szigetvárra is. Csurgóra ez év novemberében jutottak el s 14 előadást hirdettek. Valószínűleg ekkor fordult itt meg Déryné is vendégképpen, mert naplójában is említi Kaposvárt. A következő években Komlóssy Ferenc és Tóth István egyesített társulata működött. Ez csak alkalmi tö- mörület volt s az igazi, úgynevezett eoneessált (támogatott) »Dunántúli Színjátszó Társaság« rendszeresen 1832-től keresi fel Somogy megyét. Igazgatója: Komlóssy Ferenc. Kaposváré a leghosszabb része az évadnak. Csurgó, Szigetvár, Marcali egy-két hetet kap. 1834-ben Balogh János vezeti a társulatot, nevesebb tagjai Balogomé, Dobozyné, Berki, Berényi, Sípos. 1836-tól Fekete Géza az igazgató. Régi színlapok, régi nevek . . . 1845 júliusában Chabay Pál a direktor 1847-ig. Ekkor páréves szünet következik: forradalom, szabadságSándor igazgatóval. Itt megint hiányzik kutatásunkból pár év, a legközelebbi adat 1865-ből bukkan fel: innen aztán gyakrabban és rendszeresebben, 1865 április 17-től Bényei István és Laczkó Gergely egyesített társulata működik a Koronához címzett vendéglő termében. 1866 január 25-i színlap szerint műsorra tűzték a »Rendkívüli előadás« című egyfel- vonáscs vígjátékot Degré Alajostól, majd az »Ernáni« című operából a »Banditák karát« s ezt követte »Tóth kettős tánc«, lejti: Kassai Vidor (a híres komikus. Jászai Mari férje) és Rótt Erzsi. Január 27-én az »Átváltozott macska« című Offenbach operett került színre Szigligeti egyik adoptált egyfelvonásosával (»Elveszem a nőmet«), következő nap pedig a »Dajka« című vígoperett, ugyancsak Offenbachtól. Tehát Kaposvár közönsége már akkor is inkább a könnyebb műfajt kedveli. Érdekesek a helyárak. Körszék 80 kr., zártszék 60 kr., földszinti bemenet 40 kr., karzat 20 kr. (állóhely) osztrák értékben. Másnapra, valószínűleg a jövedelem fokozására, álarcos bált hirdetnek 50 kr-os belépődíjjal. A 60-as évek Végén a Szarvas vendéglő udvarán ideiglenes színkör épül, de csak pár évig játszanak itt, nyári időszakban. Az önkényuralom és a kiegyezés éveiben vidéki nagyobb községeink közül megint csak Szigetvárt, Csurgót, Marcalit keresik fel rendszeresen a Kaposvárra ellátogatott társulatok. így pl. 1859 februárjában Futó János társulata Marcaliban működött szép sikerrel. Siófok még akkor nem tartozik megyénkhez s csak megemlítjük, hogy az első hivatásos színházi évadot 1875 nyarán kezdte itt Balogh Alajos győri társulata. A z 1872-ik évben Kaposvárott a régi társulatot Szuper Káro- lyé váltja fel, 1878-ban pedig Mik- lóssy Gyuláé a város. 1877—1882-ig Gerőffy Andor pécsi, később Aradi nevű igazgató kap működési engedélyt s rendszerint május, június hóban vendégszerepei. A következő év januárjában Bánfalvi Béla területi igazgató tölt el pár hetet, de 1884— 85 nyarán újra a pécsi kerület igazgatójáé a város, a jónevű Aradi Ge- rőé, aki a 70-es években a Várszínházban és a Budai Színkörben játszott társulatával. Az 1888. évben Somogyi Károly nagyváradi igazgató nyári színkört épít a Donnerban 50 ezer Ft költséggel, s 1907-ig évről- évre ő keresi fel a várost a nyári hónapokban és bemutatja az akkori idők divatos újdonságait. Különösen népszínműveket, operetteket, bohózatokat, vagyis a Népszínház, Vígszínház, később a Magyar-, meg a Királyszínház műsordarabjait. Társulatában mindig a legjobb nevekkel találkozunk. Odry Árpád, Pethes Imre, Szóhner Olga, Etsy Emília, Kom- lósi Emma stb. vendégfellépésével. Pálmai Ilkát, Kiiry Klárát gyakran lehívja, később Fedák Sárit is. Az aréna 1912 április 17-én leégett, a kárt 150 ezer koronára becsülték. Az 1908—10-ig terjedő évadban Bállá Kálmán pozsonyi igazgató pályázik a nyári szezonra, meg is kapja egyhangú döntéssel, s attól kezdve a pozsonyiak az első világháborúig nyáron át gyakran felkeresik a várost. Az új színházat 1910—11-ben építik Magyar Ede és Stahl József szegedi műépítészek a kor szecessiós stílusában és 1911 szeptember 2-án nyitja meg Polgári Károly a »Ci- gánybáró«-val. Kóbor Tamás alkalmi prológusát Várnai Janka drámai színésznő mondta el. Másnap díszelőadásul Beregi Oszkár fellépésével Katona »Bánk bán«-ja kerül színre. Bár a pozsonyiaké a nyári szezon, közben a győri társulat együttese is ellátogat dr. Patak Béla, majd dr. Márffy Károly vezetésével. Az első világháború idején 1915—18-ig a színházban is tábori kórházat rendeznek be, de 1918-ban azért már játszik Polgár Károly pozsonyi társulata, mégpedig Honthy Hanna primadonnával az együttes élén. A háború után Betnleni Bruckner László, Mariházy Miklós, Faragó Sándor dunántúli kerületi igazgatók váltják egymást több-kevesebb szerencsével, majd a város a pécsi kerülethez csatlakozik és Fodor Oszkár, Tolnay Andor, majd Unger István keresik fel túlnyomórészt operett-műsorral. A sok giccses fércmű között felfrissülést jelent Alapi, majd Bánki drámai staggionéja, évenként 2—3 heti vendégjátékkal, kerek, kiforrott és nagyobbrészt irodalmi színvonalú prózai előadásokkal. A felszabadulás után a haladó szellemű irányzatot először Homókai Pál, maid dr. Székely György államilag támogatott társulata igyekszik képviselni. Minden iószándékuk megtörik egyrészt a műsorhiányon, másrészt a közönség ízlésén, mert a régi szokáshoz híven csak operettet akar látni, s lehetőleg a »Fehér ló«, »Mágnás Miska« színvonalán. A gyökeres változást s a közönség ízlésének fejlesztését, nevelését itt is az államosítás jelenti, korszerű játékstílussal és iátékrenddel. Az elavult operettet felváltja a szocialista realista színmű, de tág teret biztosit a haladó hagyományoknak is, s az örök klasszikusoknak, mint ahogy a rikoltó jazzőrületet kiszorítják a színvonalas hangversenyek, a szimfonikus zene, a gördülő opera és a népi együttesek. Legújabban a Faluszínház, a Néphadsereg Színháza vendégjátékai mutatják á fejlődés irányát és a művészi -színvonal emelkedését. A vidéki színjátszás is ma már lépést tart ezzel, s mindinkább eltűnik a fővárosi és a vidéki együttesek nívókíüönbsége', amint azt az idei fesztivál is tanúsította. !/ özeleg az idő, amikor elérjük, hogy a múzsa állandó tanyát üt Kaposvárott, illetve Somogybán. Ehhez az első lépés az lenne, hogy a várvavá-rt vendégnek megfelelő hajlékot biztosítsunk, magyarán: színházunkat tataroztassuk, színpadunkat korszerűsítsük. Ezzel együtt sor kerülhet a somogyi színjátszás cs drámairodalom történetének a megírására is. ha járhatóbb lesz az út a kutatás és az anyaggyűjtés számára. Sitás Bertalan. SZALMALÁNG Minden területen, ahol a kultúra fegyverét jól használják, tapasztalni lehet fejlődést, előrehaladást. Igen megnövekedett a dolgozók *ml- túrigénye és ezeket az igényeket kormányzatunk igyekszik a legmesz- szebbnienőkig kielégíteni. Megyénkben is számos kultúrintézmény hirdeti kormányzatunk szerető gondoskodását, olvasótermek, könyvtárak, kultúrotthonok széles hálózata, az ismeretterjesztő előadások sorozata, ennek fényes bizonyítékai. A népművelési munka irányítására létrehozott kormányunk a tanácsokon belül népművelési osztályokat azzal a szándékkal, hogy a kultúrmunkát segítsék, irányítsák és ellenőrizzék. Vannak olyan népművelési osztályok és népművelési előadók, akik igen jól, vannak, akik gyengén töltik be hivatásukat. j> A nagyatádi járás népművelési munkája, kuitúrmunkája hosszú " időn keresztül első volt a megyében. Látogatottak voltak a Szabad Föld Téli Esték, jólműködő kultúr- és tánccsoportjaik voltak, számos kulturális megmozdulás hirdette jó munkájukat. Äz utóbbi időben azonban visszaesett a nagyatádi kultúrház munkája. Szégyen, de a kultúrház úgy néz ki, hogy minden dolgozót felháborít. A WC be van szegezve, bent a kultúrhásban bűz fogadja az embert, mindenütt piszok és szemét. December 6-án volt ebben a kultúrházban az utolsó kulturális rendezvény. A járás jólműködő kultúrcsoportjai feloszlottak és a jelenlegi kultúrházigazgatónak igen nehéz feladatokkal kell megbirkóznia, hogy munkáját el tudja végezni. Mi is itt a helyzet? Mi a hibák forrása? Legelsősorban a segítő ellenőrzésnek a hiánya. A Megyei Tanács népművelési osztálya rossz munkájából fakad, hogy két olyan kultúr otthonigazgató váltotta egymást, akik elsikkasztották a kultúrotthon pénzét. Farkas Lajos 18 ezer, Balikó Sándor 9 ezer forinttal nem tudott elszámolni. Csorbics elvtárs- nak, a jelenlegi kultúrotthonigazgatónak 80 ezer forint adóssággal, szétzilált kultúrcsoportckka! kellett működését megkezdenie. S a hiba az, hogy a Megyei Tanács népművelési osztálya, amikor Csorbics elvtársat beállította, nem segített Csorbics elvtársnak megszüntetni a járási kul- túrotthonnál lévő hibákat. Rengetegen kijártak' ellenőrizni, de felvetődik a kérdés, hogy a minisztérium és a Megyei Tanács ellenőrzést végző munkatársai mit és hogyan ellenőriztek, hogy nem látták meg a hibákat, s nem segítettek annak felszámolásában. A kultúrház kezelésében lévő mozin vastag rések vannak, amelyen befúj a szél, a tető beázik. s mindez nem kis mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a kultúrház látogatottsága egyáltalán nem kielégítő. Honfi elvtárs, igaz. hogy azt mondotta Csorbics elvtársnak, nrkor munkáját megkezdte, nem kívánnak fellobbanó szalmalángot. Ez helyes is, mert a szalma elégése után sok pernyét hagy és nagyon kormok De azért tfiz és láng csak legyen a kuHúrotthonban és ne forduljon elő olyan eset, hogy a KV nagyjelentőségű határozatának megjelenése után a Megyei Tanács népművelési osztályának hibájából nem dolgoztak ki tervet és nem folytattak semRyen felvilágosító munkát kultúricriileten e határozat népszerűsítése, megismertetése érdekében. Persze, nem egyedül a Megvei Tanács népművelési osztálya a felelős, felelős a járási tanács elnöke is személy szerint, aki egyetlen egy esetben sem kérdezte meg a kultúr otthonigazgatót, hogy vájjon van-e valami problémája, milyen segítség szükséges munkája végzéséhez. Bezzeg, ha nem színvonalas előadásokat tartattak, szidták, korholták á kul-* '•'rbf'.’. igazgatóját. A kultúrházban jelenleg a nagyatádi sportkör boxo- léi, birkózói folytatnak igen aktív tevékenységet, amit bizonyítanak a betöri ablakok, az összerugdalt ajtók és számos más tény. Ezen változtatni kell, értsék meg, hogy a most folyó nagy feladatoknál nélkülözhetetlen a knltűrmunkások igénybevétele és a KV határozatának ismertetése érdekében — amely igen nagy érdeklődést váltott ki a dolgozó parasztokból — most folyó gazdagyűléseket tegye a nagyatádi kultúrház színvonalas ku'Wrmíswkkal emlékezetessé, szüntessék meg a kultúrháznál meglévő hiányosságokat. ÉRDEKESSÉGEK innen=onnan rN CSOKONAI OSZTOPÁNON Hállás feliadat vofmia 'kutatóink számára pontosan meigrajzoljni Cso_ Ik-called k-éitév-es somogyi t&rtó'zilcoidá- sánek -— hegyesebben: vándorlásának — térképét. Csokonai élie— tétnek -ez a része még nem eléggé 'tisztázott. 'Amikor a gazdag komáromi iga* ibonaitlőzséx eiMasíitjja az állá.s niéO- küTli poéta-kérőt, az elf.tesetre deitt szívű fíataíiemb-er vándor fco-fcot vesz a kéziéibe s Ihegy feOedj-en és költői terveihez támogatókat 'keressen, • a. (pozsonyi diétám szerAZ ATOMENERGIA A HALADÁS SZOLGÁLATÁBAN A Társadalom és Természettu-1 Az előadó az elemek atomjai- dományi Ismeretterjesztő Társu-1 ban rejlő kétféle energiáról: a lat somogymegyei szervezete a; héjenergiáról és a magenergiáról Helyőrségi Tiszti Klub dísztér- beszélt. Az előbbit az atommag mében január 13-án este a »Tu- és a' körülötte keringő elektrodományos estek« keretében korunk egyik legégetőbb kérdéséről, az atomenergiáról tartott előadást. Előadója Hoffner Pál főmérnök, a társulat országos műszaki osztályának szakmai titkára volt. Az előadást a Tiszti Klub parancsnoka, Jójárt Ödön hadnagy elvtárs nyitotta meg. Az előadó bevezetésképpen néhány szóval rámutatott az atomenergia békés felhasználásának jelentőségére, majd az »Anyag szerkezete« című kitűnő magyar dokumentumfilmet vetítették. A film az anyagok kristályos szerkezetével, a molekulák és atomok, az anyag parányi részecskéinek felépítésével ismertette meg a 200 főnyi hallgatóságot. Rendkívüli szemléltetően mutatta be az anyagrészecskék mozgásának törvényeit, a rádióaktiv anyagok sugárzásának létrejöttét és az atommag hasadását. A film jelentősen hozzájárult az utána következő előadás köny- nyebfc megértéséhez. nők között fellépő villamos vonzóerők hozzák létre, az utóbbit pedig az atommagot alkotó anyagrészecskék között ható vonzóerők. A rádióaktív sugárzás abban áll, hogy egyes bonyolult összetételű atommagok minden külső behatás nélkül protonokat és neutronokat bocsátanak ki magukból. Az így felszabaduló magenergia gyakorlatilag még nem hasznosítható. 1939-ben jöttek rá az atomkutatók, hogy az úgynevezett ritka urán, amely a természetes uránérc urán- atomjainak csupán 0.7 százalékát teszi ki, rádióaktiv sugárzásból eredő neutronok hatására kettéhasad. Ha elegendő mennyiségű ritka uránt sikerül előállítani, ez a folyamat láncszerűen átterjed a többi ritka uránatomra is és a másodpercek egy töredéke alatt óriási energiamennyiség szabadul fel. 1 kg urán annyi energiát rejt magában, hogy ennek felszabadításával í Nagy-Budapest villamosener- gia szükségletét két héten át lehetne fedezni. Az imperialisták nem a békés építés, céljaira, hanem pusztító atomfegyverek előállítására használják fel a tudomány nagyszerű eredményeit. Ugyanakkor a Szovjetunióban és a béketábor országaiban azon fáradoznak a tudósok, hogyan lehetne ezt az új. nagyszerű energiaforrást minél gazdaságosabban az emberi haladás szolgálatába állítani. A Szovjetunió békepolitikája és a világ minden békeszerető, becsületes embere által támogatott Béke Világtanácsnak nagyszabású tömegmozgalma arra törekszik, hogy az imperialisták kezéből kiüsse ezt a veszedelmes fegyvert. A világ békét akaró közvéleménye kényszerítette az Egyesült Államok háborús uszítóit, hogy megkezdjék a tárgyalásokat a Szovjetunióval egy olyan egyezmény létrehozására, amely Malenkov elvtárs javaslata szerint egyszersmindenkorra eltiltaná az atomfegyver és egyéb tömeg- pusztító fegyverek gyártását és alkalmazását. A nagyhatású előadást egész sor hozzászólás követte, amelyek megmutatták, hogy Kaposvár dolgozóit mennyire érdeklik az ilyen komoly tudományos problémák. Kérdést tettek fel az atomkutatás eredményeinek gyógyászati alkalmazására vonatkozólag, az atombomba hatásáról és ellen- iegyvereiről, Dr. Holló Sándor állatorvos pedig a röntgen-sugarak és a radioaktivitás közötti összefüggésre vonatkozólag tettek fel érdekes konzultációs kérdéseket, amelyek alkalmat adtak az előadónak beszámolójának kiegészítésére. A hallgatóság soraiban szép számban foglaltak helyet nagyzeitt ismerőse íniek hívására, Somogy Ifelllé veszi tóCáltt. iSőík úri kasitéÍDyt .meglllátoigaf'öt't azza® a re" ménnyel, hátha azok gazdáiban költemiéirveiti'fík kiadásához bőke— zű támoiífeifóikat diaíllá’B. Jó szóban,. szívesLá'íiásban tafláitt nem is volt!' fogyatkozása Csiolkotóanmak. A somogyi kúriák és kastélyok mu!a» tozást kedvelő urai szívesen eltmu- llatírit'fák magukat a vígkedvű, jó táncos és szellemesen társelgó fiatal kőOtiőveíl. Anyagi támogatást költői műveihez azonban alüg- alig talált. Mindössze az egy évig5 tartó csurgói helyettes-tanári állásiig futotta a;z urak gavaifferiiaia- bóf. Ped'g sok heüyeim megfordult, egyre reménykedve szerenesójé- benj így keráftt el ,3 ikőzíudaifba®!' kevéssé emlegetett Őszi ooónioa is., ahol Tálján István' földbirtokosnak vo8t a vendége. Meddig tariózko- dci'ít itt, nem tudjuk. Az azonban* mindegyre bizonyosabbá kezd1 válni, fbo'*v azokban ai községekben, ahol Csokonai egykor, minit vendég meicffo.rdmV ,3 miég későkbem- é.p®t űrt kastélyokból!' is a műve- *iRd,4<s áHTndó ha.illékaií: iskolák és kuÓtúrotíIkonok lettek, beteljesítvén a nagy költő akkori jóslatát: De tán jő Olv vdlő, Mp.Vl-.o-, -ní-étkünk A vidékünk Új Hefficom Lesz. Állandóan növekszik A FÖLD TÖMEGE Mintegy 20 ezer tonnát kitevő mennvi^éúü meteorit hull óvenite a világűrből p Földre, amivel a Föld felszíne tetemesen gyarapodik. üzemeink dolgozói, értelmiségünk j gár ez g mennyiség a Föld óriási' tömegéhez viszonyítva elenyésző, de ha meggondoljuk, hogy ez a folyamat már évmilliók óta tart és további évmilliókig fog még tartani, akkor már nem elhanyagolható mennyiségei kapunk. A Napra kb. 300 milliárd toon*1 meeoriíi hull évenként. különböző rétegei és honvéd- tisztjeink. A nagy érdeklődés mutatja, hogy mennyire helyes volt az Ismeretterjesztő Társulat kezdeményezése és milyen nagy sikere van Kaposvárott a magasszínvonalú tudományos előállásoknak.
