Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-24 / 20. szám
Vasárnap, 1954 január 24. SONO EGY KIS ELŐHANG SOMOGYI NÉPLAP Az elmúlt héten eleget tettem a siófokiak hívásának s ellátogattam iiozzájuk. Igaz, szívesebiben mentem volna nyáron — már csak azért is, mert Siófok elsősorban mint nyaralóhely ismert nemcsak hazánkban, de külföldön is és ez nem csoda — hiszen a Balaton ott van tőle nem messze, alig egy fcarikáshossznyira, A Balaton — ha valaki nem tudná — egy széles, nagy víz — már ahogy a nóta mondja — és keskeny híd vezet át rajta. Sem a széles, nagy vizet — sem a keskeny hidat nem láttam, ' mert a széles víz most egy széles jégmező, míg keskeny hídra, amely a Balatonon valamikor is átvezetett volna — nem emlékeznek a Balaton mellett lakók. így tehát a nóta elég régi lehet — de már egy egész civilizált korból való — ha már a Balatonra is eszükbe jutott hidat építeni. No, de most nem is- a Balaton kedvéért látogattam el Siófokra — mert a tavon legfeljebb íakutyázni vagy korcsom lyázni tudtam volna —■ hanem hogy miért, az kiderül a későbbiek során. ;í íH :j!í AMI FONTOSABB Első utam a községi tanácsra vezetett. Be- -mentem a kapun, s a kapu alatt az egyik ablakmélyedésben láttam egy hatalmas táblát ezzel a felirattal: » a legfontosabb címek«. Nagyszerű útbaigazító idegenek számára ez a kifüg- ' gesztett címtár —. s már arra gondoltam, hogy nem is végezhet olyan rossz munkát a községi tanács, ha még erre is van gondja. Korán ítélRáérnek...? •— Mit olvasol János? —- Ezt, ni! A mező- jgazdaság fejlesztéséről szóló rendeletét. — Aztán tudod-e, feogy azt nem elég csak ■elolvasni? — Én tudom, csak az A baj, hogy a községi tanács nem tudja, mert ha tudná, akkor meg- íbe székié velünk a teeni szervezés A siófoki TEFU ki- rendeltséget nemrégiben ■»átszervezték« Somogy- ből Székesfehérvárra. Ezzel rendjén is tett volna a dolog, dehát az ilyen átszervezések néha bonyodalmakkal járnak. Az történt, ugyanis, hogy a siófoki fuvarok lebonyolítására most Kaposvárról hivatnak kocsit, míg a siófoki ki- rendeltség kocsijait Zircre küldik az ottani szállítások elvégzésére. Hogy hol ebben a logika? — Sehol. A következetesség elve most ugyanis azt követelné, ’hogy amíg a kaposvári EZ AZTAN MEGNYUGTATÁS — öt óra van, akiket Síitára beidéztünk az .adókivetés ügyében, jöjjenek holnap, mára már ■végeztünk. — Azt a nemjóját t ■'Hát mit gondolnak, itt “töltünk egy egész napot hasztalanul, aztán még holnap is jöjjünk? Miért nem hivatnak be annyi embert, amennyinek az ügyét el tudják intézni? — Azzal kend ne törődjék, látja, hogy mi sem törődünk . . . ©FOKON Hű fűkor tem — ugyanis a későbbiek során már úgy láttam, hogy nem ártana, ha a tanácselnökhelyettes és a végrehajtó bizottság titkára az íróasztalok fölé is kifüggesztene egy ilyen táblát, de ezzel a felirattal: »a legfontosabb feladatok« s ez még hasznosabb lenne, mert ezekről a községi tanács még gyakrabban megfeledkezik, mint a fontos címekről. 3Chuj£J KÖZMONDÁS... . . . hogy mindenki seperjen a maga háza előtt, legalább is a Siófoki Köztisztasági Vállalat előtt az. Mert vájjon hol seper a Köztisztasági Vállalat, ha még a maga portáján, azaz irodájában és irodája előtt sem tart rendet? Es hogy Siófok utcáin sem, arról bárki meggyőződhet. Elvégre, a név nem jelenti még azt, hogy a vállalat tartson rendet. Elég, ha a «’köz« rendet tart — s a vállalat elég, ha a nevet viseli — még ha jogtalanul is , . , SIÓFOKI panoptikum dőket, s ha megbeszélné, akkor mi is jobban tudnánk, meg ők is a tennivalókat, s ha jobban tudnánk — jobban végrehajthatnánk a rendeletet. Márpedig a tanács egyiket sem tudja, csak Pató Pál mondását, mert ők ráérnek, a rendelet megbeszélése azonban nem. TEFU-sok Siófokon dolgoznak, s a siófokiak Zircen — addig Zircről Kaposvárra jöjjenek a teherkocsik az itteni szállítások lebonyolítására. így volna legalább valami következetesség benne — takarékosság azonban annál keve- sehb. (A fenti ötletet azon« ban ezennel visszavonom, mert még valaki« nek eszébe jut megvalósítani, mert hát fő . a »szervezés«, még akkor is, amikor »kissé« nélkülözi az észszerűséget és a takarékosságot.) Jampec dilirius: Igen ritka, ma már kiveszőben lévő élőlény. Ismertetőjele: feltűnési visz- ketegség, élénk, rikító tollazat, vonaglás, rum- bamánia, üres fej. Ma már csak néhány helyen található — Siófokon azonban még elég szép számban akad — főként a »Fogas«-ban. <Zgif eí&da. és a kortársak A siófoki 71/4-es Építőipari Vállalat igazgatóját nemrég egy XVI. századbeli építőmester kereste fel. — Hogy van, kortárs? — üdvözölte a meglepődő Garai Andrást. — Hogyhogy kortárs? — kérdezte az igazgató — mikor maga vagy 400 évvel ezelőtt élt. — Hát csak azért, mert maguk még ugyanazokkal a munkamódszerekkel dolgoznak, mint mi a XVI. században. ! Eszi a penész re gyújt rá, de azt is megette a penész. A bácsit ezért eszi a penész, de jobban szeretné, ha a siófoki népbolt raktárosát enné, aki vizes helyen tárolja a cigarettát. Találós kérdés — Miért drága és romlott a gyümölcs Siófokon? — Mert a siófoki Me- zőker először felszállítja Budapestre s onnan vissza Siófokra. Közben a gyümölcs és egyéb természetes, hogy megtörik — és hát a szállítási költséget azért be kell valahol hozni . . . Hogy miért? —. Hát hogy a siófokiak elmondhassák, hogy ha drágábban is, de »országlátta« gyümölcsöt és zöldségárut fogyasztanak. j | HETI ROVÁS Benn a tanácsházán Egy vén cigány csendben üldögél magában, A szeme sem rebben. Marasztalják — ne menj, i Eszünkbe juttatod — A dalt: húzd, ki tudja, Hogy meddig húzhatod. f Az új rendeletet Tárgyalják hetekig, Majd a gazdagyűlés Napját is kitűzik. Két hét, míg eldöntik: Ki ír majd meghívót, S eszükbe jut a dal: Húzd, amíg húzhatod. I És húzzák az időt, Az ok hol ez, hol az, A gazdák várhatnak, Míg megjön a tavasz. Ott ül még a cigány, S a dal szárnyat kapott. Dalolja Siófok: Húzd, amíg húzhatod. BAJ VAN.. Dolgozó paraszt: Miért nem jön ki a községbe a dolgozókkal beszélgetni, titkár elvtársnő? Mikula Piroska VB- titkár: Majd kimegyek* bácsikám, ha baj lesz. Dolgozó paraszt: Hát ami azt. illeti, baj az már van, méghozzá igen nagy baj. VB-titkár: Miféle baj? Dolgozó paraszt: Háti az, hogy maga sohasem jön ki a községbe, titkár elvtársnő . . , Kultúrotthon A HOLDBAN Később aztán láttam még egy táblát — künn a főtéren, a víztorony alatt, a legfeltűnőbb helyen. A táblán ez a felirat állt: »Élenjárók« és »Lemaradók«. Először azt gondoltam, hogy ez a tábla a község élenjáróinak népszerűsítését és a lemaradók ösztönzését szolgálja, de aztán rájöttem, hogy ez nem lehet, mert hiszen lehetetlen, hogy Siófokon egyetlen élenjáró, s egyetlen hátralékos gazda sincs. Most azonban már rájöttem, hogy mit jelent az üres versenytábla. Egyszerűen azt, hogy a községi tanács tudatában van annak, hogy a versenytábla mindenütt a végzett munka hű tükre — s ez az üres versenytábla valóban hűen tükrözi a siófoki tanács munkáját, s arcát , , cÁ halak JÖTEVŐI — Látod, Potyka, igazán megérdemlik a Siófoki Halászati Vállalat műszaki dolgozói, hogy ünnepeljük őket, mert ha rendesen kijavítják a motorokat, akkor tel- és mái' Teljesítik a tervet is ■ akkor bizonyára minket is kifogtak na. — De nem tették — s így ujjé, éljenek a halak, s a műszakiak! 11 AKINEK A BALATON IS kiesi A Népművelési előadó: Kiváncsi volt a kultúr- otthonunkra. Most már látja? Vendég: Úgy tűnik, mintha látnám. De mondja, nem lehetne valamivel közelebb hozni Siófokhoz? — Felesleges, ugyanis a község kultúrélete is a Holdban van. HOGYAN LESZ A TŰZIFÁBÓL pálinka Siófok nemrég 120.000 forintot kapott sportfejlesztésre. Hosszú vita tárgya volt, hogy ezt az összeget milyen célra használják fel, míg az MTSB megbízottjának, Kurucz elvtársnak »korszakalkotó« ötlete, született: — Építsünk jégpályát a régi teniszpálya helyén. — Csodák- csodája, kevés ellenzékre talált ez a javaslat. A régi teniszpálya ugyanis ott van alig 200 méterre a Balatontól. A siófokiak csak azt feledték el, hogy a befagyott Balatonnál jobb s nagyobb korcsolyapályát aligha készíthetnének s főként kis anyagi áldozattal. Ugylátszik — Siófokon néhányan kiesi- nek találják a Balatont — avagy nem tudják jobb célra felhasználni a sportfejlesztési keretet. Mindezek után jogos az az elképzelés, hogy júliusban Kurucz elvtárs és néhányan strandfürdőt építtetnek a Balatontól 200 méterre, mert ha korcsolyázásra kicsinek, úgy bizonyára fürdésre is kicsinek találják a 600 négyzetkilométer területű Balatont* „Sportélet“ a Siófoki Építőknél (Siófokon eltűnik a tűzifa nagyrésze, mire a Belsped fuvarosai a Tüzéptől a megrendelőhöz érnek vele.) — Hát csak ennyi fát hozott? Hova lett a többi? — Eltüzeltem az úton hukl, pálinka lett belőle .. . hökk s ammá itt belül melegít . . .hukk ÖnliiAlika a Q-ű(jasJmn — Mit főz, főszakács kartárs? — Semmit, csak a délről megmaradt tarhonyát hígítom föl egy kis vízzel — vacsorára levesnek. — A vendégeknek készül? — Naná, majd talán nekem, vagy az igazgatónak? Csak nem bolondultunk meg, hogy a saját f őztünkből vacsorázzunk . . , késel az éji homályban?« — sírják a siófoki Építők Sportegyletének sportolói. Hogy hol, arra egyedül a sportfelelős adhatna választ, aki édesen szunnyad »babérain«, azaz a sportfelszereléseken. Sportélet . . . ? Hát ami az életet illeti, az még csak van — a sportélet azonban vég- elgyengülésben kiszenvedett. Gyászolná a vállalat sportfelelőse — de sajnos ő nem ér rá ilyesmire, tekintve, hogy elnyomta az álom. az MTSB-n múlik, hogy mikor támad fel a »régi« dicsőség, azaz előbb a sportélet ... Viszontlátásra a jövő héten Buzsákon. »SOMOGYI KARIKÁS» Nagy T. — Győri V,
