Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-24 / 20. szám

Vasárnap, 1954 január 24. SONO EGY KIS ELŐHANG SOMOGYI NÉPLAP Az elmúlt héten eleget tettem a siófokiak hí­vásának s ellátogattam iiozzájuk. Igaz, szíveseb­iben mentem volna nyá­ron — már csak azért is, mert Siófok elsősor­ban mint nyaralóhely is­mert nemcsak hazánk­ban, de külföldön is és ez nem csoda — hiszen a Balaton ott van tőle nem messze, alig egy fcarikáshossznyira, A Balaton — ha valaki nem tudná — egy szé­les, nagy víz — már ahogy a nóta mondja — és keskeny híd vezet át rajta. Sem a széles, nagy vizet — sem a kes­keny hidat nem láttam, ' mert a széles víz most egy széles jégmező, míg keskeny hídra, amely a Balatonon valamikor is átvezetett volna — nem emlékeznek a Balaton mellett lakók. így tehát a nóta elég régi lehet — de már egy egész ci­vilizált korból való — ha már a Balatonra is eszükbe jutott hidat épí­teni. No, de most nem is- a Balaton kedvéért lá­togattam el Siófokra — mert a tavon legfeljebb íakutyázni vagy korcsom lyázni tudtam volna —■ hanem hogy miért, az kiderül a későbbiek so­rán. ;í íH :j!í AMI FONTOSABB Első utam a községi tanácsra vezetett. Be- -mentem a kapun, s a kapu alatt az egyik ab­lakmélyedésben láttam egy hatalmas táblát ez­zel a felirattal: » a leg­fontosabb címek«. Nagy­szerű útbaigazító idege­nek számára ez a kifüg- ' gesztett címtár —. s már arra gondoltam, hogy nem is végezhet olyan rossz munkát a községi tanács, ha még erre is van gondja. Korán ítél­Ráérnek...? •— Mit olvasol János? —- Ezt, ni! A mező- jgazdaság fejlesztéséről szóló rendeletét. — Aztán tudod-e, feogy azt nem elég csak ■elolvasni? — Én tudom, csak az A baj, hogy a községi ta­nács nem tudja, mert ha tudná, akkor meg- íbe székié velünk a teen­i szervezés A siófoki TEFU ki- rendeltséget nemrégiben ■»átszervezték« Somogy- ből Székesfehérvárra. Ezzel rendjén is tett volna a dolog, dehát az ilyen átszervezések néha bonyodalmakkal járnak. Az történt, ugyanis, hogy a siófoki fuvarok lebo­nyolítására most Ka­posvárról hivatnak ko­csit, míg a siófoki ki- rendeltség kocsijait Zircre küldik az ottani szállítások elvégzésére. Hogy hol ebben a lo­gika? — Sehol. A kö­vetkezetesség elve most ugyanis azt követelné, ’hogy amíg a kaposvári EZ AZTAN MEGNYUGTATÁS — öt óra van, akiket Síitára beidéztünk az .adókivetés ügyében, jöj­jenek holnap, mára már ■végeztünk. — Azt a nemjóját t ■'Hát mit gondolnak, itt “töltünk egy egész napot hasztalanul, aztán még holnap is jöjjünk? Miért nem hivatnak be annyi embert, amennyinek az ügyét el tudják intézni? — Azzal kend ne tö­rődjék, látja, hogy mi sem törődünk . . . ©FOKON Hű fűkor tem — ugyanis a ké­sőbbiek során már úgy láttam, hogy nem árta­na, ha a tanácselnökhe­lyettes és a végrehajtó bizottság titkára az író­asztalok fölé is kifüg­gesztene egy ilyen táb­lát, de ezzel a felirattal: »a legfontosabb felada­tok« s ez még haszno­sabb lenne, mert ezek­ről a községi tanács még gyakrabban meg­feledkezik, mint a fon­tos címekről. 3Chuj£J KÖZMONDÁS... . . . hogy mindenki se­perjen a maga háza előtt, legalább is a Siófoki Köztisztasági Vállalat előtt az. Mert vájjon hol seper a Köztisztasági Vállalat, ha még a ma­ga portáján, azaz irodá­jában és irodája előtt sem tart rendet? Es hogy Siófok utcáin sem, arról bárki meggyőződ­het. Elvégre, a név nem jelenti még azt, hogy a vállalat tartson rendet. Elég, ha a «’köz« rendet tart — s a vállalat elég, ha a nevet viseli — még ha jogtalanul is , . , SIÓFOKI panoptikum dőket, s ha megbeszél­né, akkor mi is jobban tudnánk, meg ők is a tennivalókat, s ha job­ban tudnánk — jobban végrehajthatnánk a ren­deletet. Márpedig a ta­nács egyiket sem tudja, csak Pató Pál mondását, mert ők ráérnek, a ren­delet megbeszélése azon­ban nem. TEFU-sok Siófokon dol­goznak, s a siófokiak Zircen — addig Zircről Kaposvárra jöjjenek a teherkocsik az itteni szállítások lebonyolítá­sára. így volna legalább valami következetesség benne — takarékosság azonban annál keve- sehb. (A fenti ötletet azon« ban ezennel visszavo­nom, mert még valaki« nek eszébe jut megvaló­sítani, mert hát fő . a »szervezés«, még akkor is, amikor »kissé« nél­külözi az észszerűséget és a takarékosságot.) Jampec dilirius: Igen ritka, ma már kivesző­ben lévő élőlény. Ismer­tetőjele: feltűnési visz- ketegség, élénk, rikító tollazat, vonaglás, rum- bamánia, üres fej. Ma már csak néhány he­lyen található — Siófo­kon azonban még elég szép számban akad — főként a »Fogas«-ban. <Zgif eí&da. és a kortársak A siófoki 71/4-es Építőipari Vállalat igaz­gatóját nemrég egy XVI. századbeli építőmester kereste fel. — Hogy van, kortárs? — üdvözölte a meglepődő Garai And­rást. — Hogyhogy kortárs? — kérdezte az igazgató — mikor maga vagy 400 évvel ezelőtt élt. — Hát csak azért, mert maguk még ugyan­azokkal a munkamód­szerekkel dolgoznak, mint mi a XVI. század­ban. ! Eszi a penész re gyújt rá, de azt is megette a penész. A bá­csit ezért eszi a penész, de jobban szeretné, ha a siófoki népbolt rak­tárosát enné, aki vizes helyen tárolja a ciga­rettát. Találós kérdés — Miért drága és romlott a gyümölcs Siófokon? — Mert a siófoki Me- zőker először felszállítja Budapestre s onnan vissza Siófokra. Közben a gyümölcs és egyéb ter­mészetes, hogy megtörik — és hát a szállítási költséget azért be kell valahol hozni . . . Hogy miért? —. Hát hogy a siófokiak el­mondhassák, hogy ha drágábban is, de »or­száglátta« gyümölcsöt és zöldségárut fogyaszta­nak. j | HETI ROVÁS Benn a tanácsházán Egy vén cigány csendben üldögél magában, A szeme sem rebben. Marasztalják — ne menj, i Eszünkbe juttatod — A dalt: húzd, ki tudja, Hogy meddig húzhatod. f Az új rendeletet Tárgyalják hetekig, Majd a gazdagyűlés Napját is kitűzik. Két hét, míg eldöntik: Ki ír majd meghívót, S eszükbe jut a dal: Húzd, amíg húzhatod. I És húzzák az időt, Az ok hol ez, hol az, A gazdák várhatnak, Míg megjön a tavasz. Ott ül még a cigány, S a dal szárnyat kapott. Dalolja Siófok: Húzd, amíg húzhatod. BAJ VAN.. Dolgozó paraszt: Miért nem jön ki a községbe a dolgozókkal beszélget­ni, titkár elvtársnő? Mikula Piroska VB- titkár: Majd kimegyek* bácsikám, ha baj lesz. Dolgozó paraszt: Hát ami azt. illeti, baj az már van, méghozzá igen nagy baj. VB-titkár: Miféle baj? Dolgozó paraszt: Háti az, hogy maga sohasem jön ki a községbe, titkár elvtársnő . . , Kultúrotthon A HOLDBAN Később aztán láttam még egy táblát — künn a főtéren, a víztorony alatt, a legfeltűnőbb he­lyen. A táblán ez a fel­irat állt: »Élenjárók« és »Lemaradók«. Először azt gondoltam, hogy ez a tábla a község élenjá­róinak népszerűsítését és a lemaradók ösztön­zését szolgálja, de aztán rájöttem, hogy ez nem lehet, mert hiszen lehe­tetlen, hogy Siófokon egyetlen élenjáró, s egyetlen hátralékos gaz­da sincs. Most azonban már rá­jöttem, hogy mit jelent az üres versenytábla. Egyszerűen azt, hogy a községi tanács tudatá­ban van annak, hogy a versenytábla mindenütt a végzett munka hű tük­re — s ez az üres ver­senytábla valóban hűen tükrözi a siófoki tanács munkáját, s arcát , , cÁ halak JÖTEVŐI — Látod, Potyka, iga­zán megérdemlik a Sió­foki Halászati Vállalat műszaki dolgozói, hogy ünnepeljük őket, mert ha rendesen kijavítják a motorokat, akkor tel­- és mái' Tel­jesítik a tervet is ■ akkor bizonyára minket is kifogtak na. — De nem tették — s így ujjé, éljenek a ha­lak, s a műszakiak! 11 AKINEK A BALATON IS kiesi A Népművelési előadó: Kiváncsi volt a kultúr- otthonunkra. Most már látja? Vendég: Úgy tűnik, mintha látnám. De mondja, nem lehetne va­lamivel közelebb hozni Siófokhoz? — Felesleges, ugyanis a község kultúrélete is a Holdban van. HOGYAN LESZ A TŰZIFÁBÓL pálinka Siófok nemrég 120.000 forintot kapott sportfej­lesztésre. Hosszú vita tárgya volt, hogy ezt az összeget milyen célra használják fel, míg az MTSB megbízottjának, Kurucz elvtársnak »kor­szakalkotó« ötlete, szü­letett: — Építsünk jég­pályát a régi teniszpá­lya helyén. — Csodák- csodája, kevés ellenzék­re talált ez a javaslat. A régi teniszpálya ugyanis ott van alig 200 méterre a Balatontól. A siófokiak csak azt fe­ledték el, hogy a befa­gyott Balatonnál jobb s nagyobb korcsolyapályát aligha készíthetnének s főként kis anyagi áldo­zattal. Ugylátszik — Sió­fokon néhányan kiesi- nek találják a Balatont — avagy nem tudják jobb célra felhasználni a sportfejlesztési keretet. Mindezek után jogos az az elképzelés, hogy júliusban Kurucz elv­társ és néhányan strand­fürdőt építtetnek a Ba­latontól 200 méterre, mert ha korcsolyázásra kicsinek, úgy bizonyára fürdésre is kicsinek ta­lálják a 600 négyzetkilo­méter területű Balatont* „Sportélet“ a Siófoki Építőknél (Siófokon eltűnik a tűzifa nagyrésze, mire a Belsped fuvarosai a Tüzéptől a megrendelő­höz érnek vele.) — Hát csak ennyi fát hozott? Hova lett a töb­bi? — Eltüzeltem az úton hukl, pálinka lett belő­le .. . hökk s ammá itt belül melegít . . .hukk ÖnliiAlika a Q-ű(jasJmn — Mit főz, főszakács kartárs? — Semmit, csak a dél­ről megmaradt tarho­nyát hígítom föl egy kis vízzel — vacsorára le­vesnek. — A vendégeknek ké­szül? — Naná, majd talán nekem, vagy az igazga­tónak? Csak nem bolon­dultunk meg, hogy a sa­ját f őztünkből vacso­rázzunk . . , késel az éji homály­ban?« — sírják a sió­foki Építők Sportegyle­tének sportolói. Hogy hol, arra egyedül a sportfelelős adhatna választ, aki édesen szunnyad »babérain«, azaz a sportfelszerelé­seken. Sportélet . . . ? Hát ami az életet illeti, az még csak van — a sportélet azonban vég- elgyengülésben ki­szenvedett. Gyászolná a vállalat sportfelelőse — de sajnos ő nem ér rá ilyesmire, tekintve, hogy elnyomta az álom. az MTSB-n múlik, hogy mikor támad fel a »ré­gi« dicsőség, azaz előbb a sportélet ... Viszontlátásra a jövő héten Buzsákon. »SOMOGYI KARIKÁS» Nagy T. — Győri V,

Next

/
Oldalképek
Tartalom