Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-24 / 20. szám

Vasárnap, 1954 január 24. SOMOGYI NÉPLAP 3 Biztos lépésekkel haladunk magasztos célunk, a szocializmus diadala felé AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZOMBATI ÜLÉSE (Folytatás a 2. oldalról.) a könnyűipar, az élelmiszeripar, az építőipar, valamint a MÁV és a posta területén tervez a kormány bi­zonyos bérügyi intézkedéseket az alacsony keresetű dolgozók bérének rendezése és egyes munkáskategó­riák bére közötti aránytalanságok megszüntetése céljából. Az első ne­gyedévben életbelépő bérrendezés évi pénzügyi kihatása 334 millió fo­rint. Későbbi időpontban, de még ez év folyamán végrehajtandó egyéb bérügyi intézkedésekre a kormány a folyó évben 283 millió forintot biz­tosított a költségvetésben. A bérügyi intézkedéseken túl egyes járadékok és nyugdíjak fel­emelését is tervezi a kormány ápri­lis elsejével. Mindezek az intézkedések azt bi­zonyítják, hogy népi demokráciánk­ban legfőbb érték az ember — mon­dotta többek között Nagy Imre elv­társ. — A jövőben is nagy gondot kell fordítani az állattenyésztésre — főképpen a sertéshízlalásra — hogy így biztosíthassuk a lakosság jobb hús- és zsírellátását. Komoly erőfeszítéseket teszünk arra, hogy március folyamán leszál­lítjuk a hús- és zsírárakat. Átlago­san mintegy 10—15 százalékkal csök­kentjük az árakat, ami a fogyasztás jelenlegi színvonala mellett is sok millió forint megtakarítást jelent, el­sősorban a városi fogyasztóknak. A továbbiakban rámutatott Nagy elvtárs a helyiipar, a magánkisipar szerepére és a falu és a város közti árucsereforgalom lebonyolításában a földművesszövetkezetekre háruló feladatokra. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hat hónapban munkánk jórészét az ország gazdasági problé­máinak rendezése, népgazdaságunk átcsoportosítása kötötte le, ami ért­hetően a kormánypr^rammból kö­vetkezett. Eddig végzett munkánk lehetővé teszi, hogy figyelmünket és gondoskodásunkat fokozottabban kulturális feladataink felé irányít­suk.' Oktatásunk terén a legnagyobb erőfeszítéseket és anyagi áldozatokat az általános iskolák fejlesztésére kell fordítani, beruházásaink lehetőségei­nek keretei között. Szaporítanunk kell a tantermek számát. Az általá­nos iskoláknak nemcsak új külsőt, de a tanításnak is új tartalmat kell adni; igazi népi hazafias szellemet. Arra kell törekedni, és el is kell érni, hogy az általános iskolai képzettséggel megalapozzuk ifjúságunk műveltsé­gét. Édes anyanyelvűnk elsajátítása, népoktatásunk legnagyszerűbb, egy­ben legfontosabb feladata. »Nyelvé­ben él a nemzet« — népoktatásunk legnemesebb feladata ezt a nagy gondolatot valóraváltani. El kell ér­nünk és ez legyen oktatásunk fő célja, hogy gyermekeink helyesen beszéljenek, írjanak és olvassanak magyarul! (Nagy taps.) A nevelés terén az eddigieknél nagyobb felelősség bárul a szülők­re. A családi életen kívül tevé­kenyebben kell részí'verrniök az iskolai nevelés nrumkájóiban é:s elősegíteni .az iskolai fegyelem megszilárdítását. 'KuLtiínpolitikájník legnagyobb feladata sokoldalú, tervszerű munka a kulturális éifet minden területen, a tudomány, irodalom és művészet eszközeivel, nem utolsósorban fejlett flím-művésze­sünkkel harcolni a müveretlenség elllen. Kultúrpolitikánk nem ki- sebfb feladata ápolni, fejleszteni a magyarság 'egységes nemzeti kul­túráját. A párt és a kormány új ptílliti- kája, a szocializmus építésének új szakasza megteremti az irodalom., művészet és tudomány felvirágzá­sának kedvező anyagi és szellemi feltételeit. Megnőtt az írók alkotókedve, fokozódott érdeklődésük az élet új problémái, az időszerű gazdasági és politikai kérdé­sek iránt. Alkotókedvük és szabadságuk a szocialista realizmus talaján ko- moíly ígéret a jövőre. A kormány, amely messzemenő anyagi áldozatokét koz a dolgozók pihenésének, kulturális és szóra­kozási Lehetőségeinek fejlesztésé­re, biztosítani kívánja ehhez a megfelelő szabaddőt is. Megkö­veteli ezt a dolgozók magánélete, a családikor, a gyermekiek neve­lése, szülői köhelesiség is. Erre vat'ó tekintette® a kormány a kö­zeljövőiben be fogja vezelinli hiva- t&Dokban, intézményekben az áü>- kabnazottiaik kötött munkaidejét. Ezekülán Nagy Imre elv'árs a közegészségügy fejlesztéséről., az 1954. évi lakásépítési programm- ról, gazdasági lehetőségeinkhez mérten néphadseregünkről! való gondoskodásról', a lakosság min­dennapi helyzetiére kiható sokrétű intézkedésről, valamint a helyi ta­nácsok szerepéről és jelentőségé­ről iömegkapctsolaijaliik megjaví­tásáról) beszélt, majd így folytat­ta: Nem parancsolgatni kelti, hanem ihe.g keffl tanulni meggyőzni a tö­megekéit .a párt és a kormány po­litikájának helyességéről. Eztt tartsa szem előtt minden tanács­vezető. Ez .az alapja a tanács és a nép közötti kölcsönös fcizaDom- raaik, amely sikeres munkájuk leg­főbb biztosítéka. Csak így tud­nak az államhatalom súlyával és tekintélyével érvényt szerezni a törvényeknek, biztosítani az álla­mi éléit minden területién a szo­cialista törvényességet. Biztosítani kell az állami élet minden területén a szocialista tör- j vényességet­Az elmúlt félév során e té­ren komoly lépéseket tettünk elő­re, bár helyenként még mindig előfordulnak törvénysértések, mint a termelőszövetkezetekből kilé­pett parasztokkal szemben. Tör­vényeink lábbaltiprása annál el­it élendőbb, mert néhol tanácsi ve­zetők is részesei voltak. Törvény­telen eljárásuk nem maradt meg- torlatlanul- Az ilyen elemeket ki­söpörj ük az államapparátusból. A törvénysértők bíróság előtt felel­nek bűneikért. Kemény kézzel véget vetünk qtí önkényeskedés­nek és érvényt szerzünk a terme­lőszövetkezetekből, kilépett pa­rasztok törvényben biztosított jo­gának. Szigorúan alkalmaztuk és a jövőben is alkalmazni fogjuk a törvényeket, amikor a termelő­szövetkezetek jogos érdekei ellen járnak el önkényesen. | A törvényesség biztosítása az állami, gazdasági és társadalmi életben komoly feladatokat ró ma­gukra a tanácsokra. Népköztársaságunk, kormá­nyunk szilárd alapja a törvé­nyesség. A törvénytelen cselekedet népi hatalmunkat ássa alá, ezért min­den esetben a törvények teljes szigorával Ikell lesújtani rájuk. A helyi tanácsok a törvényesség biztosítására számíthatnak. A feladat kettős. A helyi ta­nácsoknak tudniok kell, hogy nemcsak a törvények alkal­mazása terén elkövetett túlkapá­sok, hanem az állampolgári köte­lezettségek teljesítésének elmulasz­tása is törvénysértés. A törvé­nyesség biztosítása tehát azt is je­lenti, hogy az állampolgári köte­lezettség teljesítését is meg kell követelni. — A kormány az adófizetés és a begyűjtés terén nagyarányú kedvezményeket biztosított mind az adóterhek, mind a beadási kö­telezettségek csökkentésével. A kedvezményeket a kötelezettségek pontos teljesítéséhez kötöttük és fokozottabb szigorúsággal megkö­veteljük. A helyi tanácsoknak nemcsak joguk, de állami köteles­ségük a törvények ilyen irányú al­kalmazása. IWetékes bátöságájnlknak más téren, s érvény? kell szerezn’-ök méPik'öztáírsasáiJunik förvényeiiaek. Példásan fleetüü megbüntetni az ár* dráf-'tnka/t, .akik ki átsszáík az ár- Se®zá®tá®*., és 'bTolii áremeléssel. vagy m i nősé grcinitiás s a I károsítják meg a fakossáifót. Ügyészségeink, bíróságaink«, állami ellenőrző szer­veink fontos íeiadláta őrködni a kormány árpolitikai íntézlkedései- í nek szigorú betartásán. Ezek után Nagy Imire elvtárs rámuttiatoltt! arra, hogy kormány- programmunik eddigi célkitűzései­nek sikeres megvalósításához né­pünk e rőf esizí'ősei mellbe tt nagy­mértékben hozzájárult a Szovjet­uniótól és a baráti országoktól kapott nagy és értékes segítség, valamint nemzetiközi gazdasági kapcsolataink kiszélesítése. Majd beszélt a jelenlegi , nemzetiközi helyzet Leg égetőbb problémáiról, a Szovjetunió töretlén békepoJTí- kájárói, a ílartós béke megterem­téséért világszerte folyó haMmas küzdelemről. Az elkövetik ezemdő napokban az egész világ figyelme Berlin felé fordul, «ahol a Szovjetunió követ­kezetes békepoíiitiikája,. a békevi- liágmozgalom ereje és száz- meig százmilliós tömegek békeakarata a tárgyaló asztal mellé kényszerí- tet'tie a nyugati hatalmakat és ahol a Szovjetunió javaslatai mö­gött a világ békeszerető népei állnak. Mi a magunk őrhelyén, szerény erőnkhöz mérten az országunk .es más országok közötti békés kapr csőlátók, valamint a kölcsönös megértés és egymás érdekeinek 'iisztelelibentartásán .alLapülŐ ter­mékeny együ tlműik ödtis érdekében minden tőlünk 'telhetőt megte­szünk. Ez a mi ibiélkiepoilitíkáirjk legfőbb célkitűzése, ami mögött Adltgozó népünk hajthatatlan bé­ke akarata áll (nagy taps). Tisztelt Országgyűlés! Ennyiben kí­vántam ismertetni a kormány fél­esztendős tevékenységét és azokat a feladatokat, amelyeket 1954-ben meg kell valósítanunk. Nagyszerű fel­adatok, melyeknek eredményes meg­oldásával tovább haladunk előre a párt határozata és a kormánypro­gramra által kijelölt úton, hazánk felvirágzásáért, népünk jólétéért. Eh­hez kérem a tisztelt országgyűlés hathatós támogatását. Fél esztendő van mögöttünk. En­nek tanulságai azt. mutatják, hogy helyes úton járunk. Ezért az elmúlt hat hónap tapasztalatra alapján jo­gos bizalommal eltelve, derűlátással tekintünk a ránk­váró még olyan nagy és felelős­ségteljes feladatok elé. A nép bizalommal van irántunk követ bennünket azon az úton, ame­lyen békés építőmunkánk közben dolgozó népünkkel egybeforrva, pár tunk vezetésével biztos lépésekkel haladunk magasztos célunk, a szo­cializmus diadala felé. Velünk a nép, velünk a győzelem! (Nagy taps.) * * * Nagy Imre elvtárs beszédéhez hoz­zászóltak: Földvári Rudolf, az MDP Politikai Bizottságának tagja, Dar­vas József népművelési miniszter, Pesta László, a budapesti városi ta­nács VB-elnökhelyettese, Horváth Ede, a Szocialista Munka Hőse, Lo­vas Lajos, a túrkevei Vörös Csillag tsz Kossuth-díjas elnöke, Juhász Im- réré országgyűlési képviselő. Az országgyűlés a minisztertanács elnökének beszámolóját tudomásul vette, majd rátért a város- és köz­séggazdálkodási minisztérium létre­hozásáról szóló törvényjavaslat tár­gyalására. Nánási László előadó bejelen­tette, hogy a jogi bizottság a tör­vényjavaslatot megtárgyalta és változtatás nélkül elfogadta. Ja­vasolta az országgyűlésnek, hogy az alkotmány 24. szakaszának ki­egészítéséről és a város- és köz­séggazdálkodási minisztérium lét­rehozásáról szóló törvény- javaslatot fogadja el- Az előadó beszéde után az or­szággyűlés a város- és községgaz­dálkodási minisztérium felállítá­sáról szóló törvényjavaslatot álta­lánosságban és részleteiben elfo­gadta. Ezzel az országgyűlés ülés­szaka végétért. ' | FRISS ERŐK írta: B. Boriszov KONDAKOV, a rosztovi mező- gazdasági gépgyár .ztitlö lakato­sa a párt felhívásán felbuzdulva, elhatározta, hogy falura megy dolgozni. Kérésére a bolsoje-talov- szkojei gépállomásra irányították. Vele együtt technikusok, trak­torosok, brigádvezetők és más gépkezelők érkeztek a gépállo­másra. Az üzemibizottság elnöke szívélyes barátsággal fogadott mindenkit. Elbeszélgetett Konda- kovval is, kérte őt, segítse a gép­kezelők munkaversenyének meg­szervezésében. Kondakov lelkesen látott hoz­zá a traktorok javításához és rö­videsen megismerkedett munka­társaival is. Mellette Rezsda trak­toros javította gépét. A két szom­széd megbarátkozott, gyakran el­beszélgettek egymással. A laka­tos tanáccsal segítette a trakto­rost, elmondta, hogyan folyt a munkaverseny a műhelyben, ahol azelőtt dolgozott, hogyan tárták fel a tartalékokat és segítették le­maradó társaikat. A lakatos sza­vai arra ösztönözték Rezsdát, hogy amikor elsők között befejez­te a javítást, két lemaradó társá­nak segítséget nyújtson. AZ ÜZEMI bizottság hamaro­san összehívta a gépállomás új dolgozóit. Az elnök ismertette az egybegyűltekkel a szovjet szak­szervezetek feladatait, elmondta, milyen előnyöket élvez a szak- szervezeti tag, megmagyarázta, hogy a Szakszervezet minden mun­kát az aktíva segítségével végez. el és csak akkor tudja feladatait jól megoldani, ha a tagok segít­séget nyújtanak ehhez. Az üzemi bizottsági elnök Kondakovról és Rezsdáról, mint a szakszervezet új lelkes aktíváiról beszélt. A GYŰLÉS után több új mun­kás kérte, hogy vegyék fel a szakszervezetbe. Az üzemibizott­ság segítőtársai megszaporodtak. A régebbi népnevelőkön kívül az újak is megkezdték munkájú­kat. A gépállomáson minden felté­telét megteremtik annak, hogy a számszerűleg megnövekedett kol­lektíva eredményes munkát vé­gezhessen. Nemrégiben befejező­dött két ház építése. Az egyikbe a könyvtárat és olvasókört he­lyezték el. Esténként a barátságos lámpafénynél sok bombájnvezető, traktoros és lakatos jön itt ösz- sze. A könyvtárat 5 ezer 'új könyvvel egészítették ki. Az utóbbi időben fellendült a kultúrmunka is. _ Galickij, fiatal mérnök még a főiskolán tevékeny részt vett a kultúrcsoport munkájában. Most az üzemibizottság kérésére készséggel megszervezte a gépál­lomás kultúregyüttesét. Az elő­adócsoport munkájában tevékeny részt vesz az igazgató, az agronó.- mus és még sokan mások. '• * • ■/' 'I'A/ UTÁNPÓTLÁS érkezett a. gép­állomásra. Az újonnan jöttek feli élénkítették a kollektíva termelői munkáját, társadalmi életét és ,a szakszervezet munkáját is. A TÁVOL ÉSZAKON írta: V. Csudov Ejoy ember nagy fáradsággal! (ha­lad élőmé széles vadász-sí! lécein a hóiban. Már harmadnapja tör «Bő­re a fajgában mind messzebb és messzebb Észak feűé. Végre aj ®zá- sadbs fák sűrűjéből fénysugár -illan edő. Á folyó fellé lejtő, hó- födlte (kiiis dombon jelző-pózna áll, ez miuttai'ija az utia't a hóval! bori" ioiflt menedékház fellé. A vadász megáll, HeviesiZii szőrmesaplkiájjátj, llle- '•örlí veille zuztnarás szakállát és megkönnyebbültem fellsóhajt; vég­re miegpihianíheit. Előtte áflll .a fo­gyasztási szövetkezet vadászkuny- hóíja. A tomszki ierüäüeh északi részén egyre több ilyen '.kunyhó-áruda épül. A tajlga lakói nemcsak me­nedéket taláSinak a kunyhó meiló* gébem hóvihar esetén, hanem élelmiszert, ruhaneműt és va­dászi elszerelést is vásárolhatnak. A ‘omszki területi fogyasztási szövetkezet kereskedelmi hálóza­ta a' szibériai főútvonalitól) egészen a tajgá'ig és az Qb-kof a Jemászie- jig húzódik, többezer kilométeren áS, A területi fogyasztási .szövet­kezet árudái a múlt évbten 1952­hez viszonyítva 42 százalékkal több konfekciódrut, 20 százalék» kai több bőr lábbelit, 2.5-szer any? nyi motorkerékpárt és órát, 1.5f szer annyi rádiókészüléket, hang­szert,- • bü'ort és 3-sor «annyi épí­tőanyagod adtak el Ktilliönösen megnőtt az árufor­galom a Legészakibb kerültétek foe gyasztási szövetkezeteiben, Asai- noban, Kozsevnyikoban és Vászj jugaobam. A majszki és ognyejary szki fogyasztási szövetkezetek, amelyek csaknem 2000 kilométer­re esnek Tomszktőli, 1953-ban í millió rubellel több árut «aldíiak eL, mint 1952-ben. • • A hajózási idényben a fogyasz* fásj szövetkezeti motornaszádoko« és motorcsónakokon szál!ltja az árut a távoleső településekre, A tomszki területi fogyasztási szövetkezet. áruforgaJima az idén még jobban megnövekszik. Jelenj tösen .,f kibővül a kereskedelmi háló- i zat m A a távol-északi kerületekben. Mintegy 5 millió rubelt íorditá- nak új árudák és étkezdék építé­sére. . •- • ió Á vízlevezető-gát építkezésének részlegén5 A kahovkai viziercmü épi tököllek ti vaja mindjobban növeli az építkezés méreteit a íőépítmények részlegén. Éjjel-nappal hallatszik a gépek bu­gása, a motorok zakatolása. A képen; A, vízlevezetű-gát építkezésének

Next

/
Oldalképek
Tartalom