Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-17 / 14. szám
3 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954 január 11. OMOGYI KA AGYATADO Nagyatád község ott a Rinyaparton valamikor arról volt híres, hogy nagy feudális urak birtokolták, s hogy mind a község, mind annak környéke Lelbach Keresztély úr tulajdona volt, akinek s leszárma- zottainak mindörökös birtoklási jogot adott őfelsége, a Habsburg- magyar király. A mindörökös birtoklási jog azonban mégsem tartott mindörökké, hiába látta el az oklevelet maga a király is olvashatatlan tintavonásokkal, mert ahogy lejárt a királyok ideje — velük együtt tovatűnt a Lelbach-csa- lád leszármazottainak álma az örökös birtoklási jogról. Nagyatád birtokost váltott — s most már valóban jogos tulajdonosáé. Nagyatád a fentieken beszélnek arról, hogy ennek a hangszórónak más hivatása is lenne — de hát ez a beszélgetés nem jut el a tanács fü- libe. S jobb is — minek zavarja meg édes álmukat. A tanácselnök ugyan beszél arról, hogy a hangoshíradón keresztül ismertették a minisztertanács begyűjtési és állattenyésztési határozatát, dé sajnos a hangoshíradó pont ez alkakívül ma híres még ar- lommal beteget jelenről is, hogy kézimunka- tett. Megártott neki a fonalgyára, konzervgyá- hideg téli levegő, s így ra, téglagyára s gyógy- még a tanácsháza kapufürdője van — s mind- jában sem lehetett hang- emellett egy édesen ját hallani. Maga szunnyadó községi taná- Schlagmüller elvtárs, a csa. A horkolás ugyan tanácselnök sem hallot- nem hallatszik ki a tanácsházáról — de nem hallatszik meszire a községi tanács hangja sem — holott ellátták magukat hangerősítővel, hangszóróval, amely szebbnél-szebb dalokkal harsogja tele a község utcáit. Igaz, Nagyatádon ta. A »Somogyi Karikás« körülnézett a községben, a tanácsházán s egyéb helyen, s most számot ad apró kis történetekben a tapasztaltakról, amelyek nemcsak a község életére, de a tanács munkájára is fényt vetnek. KÁRÁSZ PÉTER UDVARÁBAN — Mit csinálsz, Röfi- ke? — Jaj, ne is kérdezd. Befestem magam feketére, a gazda ugyanis hajnalban feketén akar levágni. (És levágta.) A 17-ES NÉPBOLTBAN A »Somogyi Karikás« ellátogatott a nagyatádi 17-es népboltba is. Elbeszélgetett a vásárlókkal, a kiszolgálókkal — s mindenütt megelégedést tapasztalt. Hát ez bizony ritka, nagyon ritka, de követendő példa: a kiszolgáló elégedett a vásárlóval — s a vásárló elégedett a kiszolgálással, s vásárló és kiszolgáló együttesen elégedettek az áruellátással és az áruk minőségével. Beszélgettünk Horváth Ferenc boltvezető elvtárssal is, s bizony, az elmondottak alapján azt tapasztaltuk, hogy a 17- es népboltbán ném nagyon ragaszkodnak mindahhoz, amit a terv HETI ROVÁS Megtetszett a minap Egy kisleány nékem. — Ismertess meg véle! Barátom így kértem. Bemutatta bíz az, Majd eltűnt »egy percre«, S akkor derült ki csak: Hogy ő sem ismerte. így járt az atádi Tanács is a héten, Mikor gyűlést tartott Lenn a faluvégen. Az állattenyésztés — Ez volt a nap tárgya, De az előadó Áttért volna másra. Am a gazdákat csak A tárgy érdekelte, Dehát a tanács azt Bíz, alig ismerte, így aztán a gazdák Kik hallgatni jöttek, Beszéltek a tárgyról Sokkal jobban, s többet. A Kézimunka- fonalgyárban Nagyatád egyik büszkesége a Kézimunkafo- nalgyár. Valamikor arról volt híres, hogy angol urak vallhatták magukénak — azaz rakhatták zsebre a jövedelmet — s ma arról nevezetes, hogy Nagyatád legjobb üzeme (no, meg hogy Schlagmüller tanácselnök igen sokat látogatja). A potro- hos, szivarozó angol urak abban az időben sohasem láttak olyan munkát, mint .amilyen most a fonalgyárban folyik. Egy évvel ezelőtt még csigaháton haladt a tervteljesítéssel, most az 1953, évi tervet 102.1 százalékra teljesítették. Persze, ebben minden egyes dolgozónak része volt, de hozzájárult az új igazgatónő: Göbölös Ilona is. Amióta ő vezeti az üzemet, 1606 kilogrammal több kézimunkafonalat gyártanak naponta. Haldokló sportélet Különböző színekben 280 féle kézimunkafonalat gyártanak itt. Egyszóval az üzemben min* den a legnagyobb rendben megy — már csak a termelés területén — ugyanis az üzem sportfelelőse kissé felelőtlen felelős, mert azon kívül, hogy műszakváltáskor szaladnak a dolgozók, hogy el ne késsenek — előír. De nem ám. Sőt, mint. ahogy elmondják — igyekeznek a jövőben is így tenni. Megbotránkozva hallgattunk — s már-már valóban azon a véleményen voltunk, hogy mégsem megy olyan jól minden a boltban — mint ahogy először gondoltuk, amikor kiderült, hogy mégsem olyan súlyos az eltérés a tervtől. A bolt ugyanis az elmúlt hónapban a tervezett 520 ezer forintos forgalommal szemben 560 ezer forintos forgalmat bonyolított le., Megköny- nyebbültünk. No, ilyenformában a jövőben is eltérhetnek a tervtől, de csak fölfele . . . Hideg nyár' — Hová mész, sógor? — Átmegyek ide a moziba. — A pakrócokat meg hova viszed? — Azt is a moziba, betakarózni vele, mert bár a »Boldog nyarat« játszók a vásznon, a nézőtéren azért tél van s olyan hideg, hogy még a kaposvári MOKEP igazgatója is megfagyna. Apedig bírhassa a hideget, ha már arra sem gondol, hogy a moziban melegnek is kéne lenni. ÉLET, ÉLET, KULTÚRÉLET Úgy is szokták mondani, hogy ki a bort szereti, rossz ember nem lehet. Nagyon sántító e2 a közmondás, már csak azért is, mert ha rossz ember nem is — de a borszerető ember rossz kultúrotthonigazgató az lehet. A nagyatádi kultúrotthon két egymást követő igazgatója ugyanis fényesen bebizonyította ezt. Az első — any- nyira barátja volt a hegy levének, hogy a bevétel egyrészét elitta, s mint előrelátó ember, a bevétel másik részén tehenet vásárolt. A másik igazgató, aki az előbbi helyébe jött — felkarolta előde »haladó« hagyományait — s ami még megmaradt — azt igyekezett mielőbb borrá tenni. Elitta még a hangszereket is, persze úgy, hogy előbb pénzzé tette azokat. más sportot itt nem nagyon űznek. Az edző azonban minden hónap elején pontosan megjelenik s bevasalja az edzői díjat. A fonalgyáriak eddig nem tudták miért — csak most jöttek rá, hogy a saját testedzésével járó költségeket fizetteti meg az edző, hogy mire a sportfelelős felébred — addigra jó formában legyen. Az óvatos üb. titkárnő Gölöncsér Józsefné ÜB-titkár félve vigyáz az üzem becsületére. Ö Somogy megyében a legóvatosabb ÜB-titkár. íme egy példa rá: — Szép eredményekkel járt az üzemben a Kovaljov-mozgalom? — Igen — feleli az ÜB-titkár — eredményes volt. — Aztán milyen eredményeket értek el? — Hát azt így nem tudnám megmondani. De mondja meg legalább az elvtárs, hogy mi is az a kovaljov, mert van ilyen az üzemben, de én nem tudom mi az. No, persze — mindeddig még nincs az üzemben ilyen mozgalom, pedig ha lenne, akkor valóban eredményekkel dicsekedhetne az óvatos ÜB-titkár, aki annyira fél elárulni a hiányosságokat. így aztán nem csoda, hogy most a kultúrott- hont nem nagyon lehet, sőt sértés a- kultúra otthonának nevezni. A nagyatádiak szegény, fiatal kultúrélete elhalálozott s a Megyei Tanács népművelési osztálya nem nagyon igyekszik feltámasztani. Ez aztán áruellátás... (A konfekcióboltban történt.) — Kaphatnék egy gyermek télikabátot? — Nincs kérem, de fürdőruhával szolgálhatok. — De mit csináljak én azzal télen? — Tessék eltenni, jó lesz rmtjd nyáron, mert akkor majd télikabát lesz, s fürdőruhát nem lehet kapni. Pékek, pékek, hej atádi pékek Sokat emlegetett emberek a nagyatádi pékek az utóbbi időben. Emlegetik őket reggel, délben, este — egyszóval minden olyan alkalommal, amikor a nagyatádiak kezükbe veszik az általuk sütött kenyeret — legyen az házikenyér, vagy bolti. A házikenyeret vagy összeégetik — vagy »megfőzik« — a boltok számára sütött kenyér pedig olyan, hogy összeragad a nagyatádiak szája tőle. A nagyatádiak két dologra kiváncsiak. Az egyik, hogy vájjon ezt a minőségű kenyeret fo- gvasszák-e a pékek is mert ez lenne helyénvaló — a másik pedig az. hogy a Somcgyme- gyei Sütőipari Vállalat MEO-sai ismerik-e az utat Nagyatádra. Ugyanis, ha a pékek is maguk által sütött kenyeret fogyasztanák — s a minőségi ellenőrök tudnák, hogyan lehet Nagyatádra jutni — akkor bizonyára — nem csuklaná- nak annyit a nagyatádi pékek és a vállalat MEO-sai. Az emlegetés formáját nem írhatjuk le, hallgassák meg maguk. No, persze, a nagyatádi felelősök sem igyekeznek olyan nagyon. Mással sem törődnek, minek törődjenek ezzel . . . Hej, pedig de nagyon ráférne Nagyatádra egy kis kultúráiét, no meg a felelősökre egy kis fe- lelősségrevonás. JUJ, JUJ, JUJ (A fonalgyárban hallottuk.) — Emlékszel rá, hogy november 7-re versenyre hívtuk a megye üzemeit? — Emlékszem. El is fogadták, csupán az a baj, hogy Kaposvárott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa feledte ezt el. Ugylátszik, hogy elfeledték azt is, hogy a verseny nemcsak vállalásokból áll, mert az értékeléssel most már két és fél hónapja késnek. Márpedig a verseny értékelés nélkül nem verseny. — Juj, juj, juj, úgylátszik az SZMT halva- született versenyt akart megint szervezni, illetve bocsánat — a dolgozók versenyeztek — csak efelett a verseny felett az SZMT már előre halotti tort ült. Vagyis úgy gondolták, hogy a dolgozók tegyenek, amit akarnak, s ők is azt teszik, amit akarnak . . . juj, juj, juj! EJNYE, EJNYE A tanácselnök szerint a község a silózási terv teljesítése terén igazán nem panaszkodhat. A teheneket erről nem kérdeztük meg, pedig azok igazán panaszkodhattak volna. Vájjon mit? Talán azt, hogy a tanácselnök sokkal többet jár a fonalgyárba, mint a gazdák udvarába, többet beszélget azokkal, akikkel kevesebbet kellene hogy beszéljen, — és keveset beszélget a gazdákkal arról, hogy mi a silózás. jelentősége. No, persze, lehetne beszélgetni már a tavaszi munkákra való felkészülésről, a takarmánybiztosításról is. A tanácsházán ugyan papíron be tudják bizonyítani, hogy teljesítették a silózási tervet, de papírral nemcsak a tehén, de még a tanácselnök sem lakik jól. A nagyatádi vasútállomáson Utas a távozó, Barcs felé haladó vonat után: Halló, álljanak meg, könyörüljenek rajtám, ne hagyjanak itt! Mozdonyvezető visszakiabál: Hová akar utazni? Barcsra? Utas: Nem, Somogy- szobra, de inkább leutazok Barcsra s visszajövök, mint a hideg és sötét váróteremben várjam meg a SomogyszobJó lenne, ha Selmeczi is hallaná — Én azért, hogy ne halljam azt, hogy anyu hogyan szidja Selmeczi igazgató bácsit, amiért bezárta a napközi otthont és most anyu nem tudja, hol hagyjon bennünket, ha dolgozni megy. — És te miért fogod be a füled? — Hogy ne halljam az igazgató bácsi lehetetlen kifogásait. — Mi az, öcsi, te miért fogod be a füledet? Viszontlátásra a jövő héten Siófokon! »SOMOGYI KARIKAS* Nagy T,—BerkicsV. KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY A Komlói Szénbányászati Tröszt üzemeihez nagy számban felvesz dolgozókat. A szorgalmas, jól dolgozókból 3 hónap alatt betanított munkásokat, egy éven belül Szakmunkásokat, vájárokat képezünk ki. Kereset a bányász kollektív szerint, földalatti munkánál ehhez minden dolgozónak 20, illetve 30 százalék földalatti pótlék jár, amely már be van építve az alapkeresetébe. Minden komlói dolgozó ehhez még külön, fizetésének 10 százalékát »komlói pótlék« címén kapja. A nős és családos dolgozók, családfenntartók 40 mázsa ingyen - illetményszénben részesülnek. A hiányzás nélkül dolgozók minden év eltelte után egy teljes rend »hűségruhát« és földalatti pótlékkal növelt alapkeresetüknek 3—5 százalékáig terjedő ösz- szegben hűségjutalmat kapnak. Napi 8.70 forintért háromszori bőséges kosztot biztosítunk. Legéhyszállús díjtalan. A nem önkényesen kilépettek és nem elbocsátottak — orvosi vizsgálat után — nyomban szerződést köthetnek és 600 forint toborzási jutalmat kapnak. A bevált dolgozók jelentkezhetnek vájártanfolyamra és letehetik a vájárvizsgát. Az újonnan felvett vájároknak az év I. negyedében, míg a többi földalatti családos dolgozónak — amennyiben megfelelően dolgoznak — az év második felében biztosítunk lakást. Az MT határozata szerinte Komlóra munkára jelentkezőket az üzemvezetők kötelesek elengedni. Jelentkezni lehet Komlón a Szén- bányászati Trösztnél, vagy a budapesti kirendeltségen (Budapest, V. Tanács-kőrút 10.). ) Komlói Szénbányászati Tröszt, Varrógépei keres térbe a Kaposvári Háziipari Szövetkezet Május 1-u. 23. SOMOCYMEGYEI MOZIK MŰSORA. A Patyolat Vállalat azonnali belépésre keres gyakori' kt, vizsgázott kairbamta-rtö gépészt. A Kaposvári Köztisztasági Vállalat hóelfca- karító munkásokat felvesz; 3.80 forintos órabérrel, labitakiisz tiltó, úttisztító munkásokat, kocsisokat állandó ai'Jkiailmazásira fizetés és r uh átjuttatás ekem ében. Jelentkezni lehet a vállalat Homvéd-u. 28. szám alatti irodájában. • Vizsgázott fűtőket vagy hosszabb fűtési gyakorlattal rendelkezőket azonnal felveszünk. Jelentkezni lehel szombat kivételével fnihclen nap 8-tól fél 5-ig, szombaton 8-tól 1-ig a Kaposvári Textilműveknél Jutai-u. Szakképzett szabómunkásokat felvesz azonnal ra a Kaposvári Ruhaüzem. Konfekció gépészeket felveszünk kézműipari részlegünkhöz. Jelentkezés: Ady Emdre-u. 12. Rendelt Szabóság. | Vörös Csiilag: Kiskrajcár, Péntek 13 14—20. I Szabad Ifjúság: Kivételes törvény 15—10. | Siófok: Első hangverseny 16—17. Balatonboglár: Úri muri 16—17. Tab: B-ügy 16—17. Barcs: Ezer veszélyen át 16—17. Csurgó: Elefánt és az ugrókötél 16—17. Igái: Vadvízország 16—17. Lengyeltóti: Úri muri 16. SOMOGYI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszki Mihály Felelős kiadó: Tóth István Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor-u. 7 Telefon: 901, 468. Kiadóhivatal: Kaposvár, Május 1-u. 12. Telefon: 990. Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat . Kaposvár, Latiinka Sándor-u. 6. Telefon: 828 . Nyomdáért felel: Hidas János.
