Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-17 / 14. szám

Vasárnap, 1954 január 17. SOMOGYI NÉPLAP 5 Amiről most a legtöbbet beszélnek Balatonkilitin BALATONKILITI községben) az emberek mostanában a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésiéről szóló határozatról beszélgetnek. Nem igen akadnia olyan ember a köz­ségben, (akiinek valami megjegy­zése, javaslata ne lenne az új, nagyjelentőségű határozat megva­lósításával kapcsolatiban. Január 6-án pedijg a községi ta­nács tagjaiból s az élenjáró dol­gozó parasztokból alakult 30 tagú bizottság tárgyalta meg, hogy milyen közvetlen feladatúk várnáik a község dolgozóira a KV és a MT határozatának megvailásításá­ban. Miután részletében megismer­ték az új határozatot, igen sok ér­tékes hozzászólás, javaslat hang­zott el a gyűlésen A növémyiter- meféls hozamának növelésével kajp- csojtartiban Dudás János vib-itag ja­vasolta, hogy széleskörű népmeve- íőmunkával meg kell győzni a gaz­dákat az élenjáró agrotechnikai módszerek alkábnazásának jelen­tőségéről. — El .kieffl érni — mondta Dudás János —, hogy a község dolgozó pairajsztjaiiímak többsége négyzetesen vesse el a kukoricát és a napraforgót, vailia- mint ezeknél a növényeknléll és a rozsnál is alkalmazza a pótlbepor- •zásit. Ugyanakkor a heltyes trágya- kezelés és trágyázás betartását meg kell követelni azoktól, akik eddig kevésbbé tartották e dlolgot fontosnak. TÖBBEN beszé&tek arról is, hogy a növényápoilási határidőket a minisztertanácsi 'határozatnak megfelelően be Jeeflffi tartattni min- denkivell a községben. A szőlőtermelés feljavításává! kapcsolatiban Májer János arany- ikallászos gazda azlt> javasoDta, hogy a noha-szölak helyett fokozatosain több járni niőségű bort térmiö haziai szőlőt keld .mímiéül nagyobb terűüle- teni ültetni, mivel a .talaj íjjs .ennek jobban megfeleli. Ez könnyen meg' valósítható úgy, ha miind'eii sző Hő- termelő gazda noha-szőulő vessző t ültet és azt az ültetés után egy évre hazai szőlővel) beoltja. A gyümölcs termelés leginkább a csonthéjas gyümöilicsök termelésié­re korlátozódik Báláltonlkliilitiu s így ezeket a gyümölcsök,érti akar­ják még nagyobb mértékben tler- mießni. Ezért nagy gondot, fordíta­nak a községben a raemasííiet't csont­héjas gyümölcsösök létesítésére és ápolására. A község utcáinak és tereinek fásítását is célul 'űz­ték ki még erre a negyedévre. Bognár Pál javaslatára úgy haitá- noelták, hogy .akácokkal fásftják a községet, mert ez a méhészet szempontjából is hasznos lesz, mi­vel! a miéhek szeretnek az akác- virágróll) mézet hordani. MINDEZEK melTjetit még igen sok sízép tervet tűztek ki magúk •elé a bal at önkii 'tick, amelyeknek megvalósításáért indubnak moslt harcba. Egyetértésben dolgozzék a rinyabesenyői tsz tagsága Rinyabesenyőn a termelőszövet­kezetben maradt és a termelőszö­vetkezetből kilépet dolgozó pa­rasztok közölt a legnagyobb mag- nemértés uralkodik. Haragszanak •egymásra és azon csodálkoznak, ha egy volt és egy jelenlegi tsz- tag az ntoán köszön egymásnak. A kilépő tágok Degn^gyiolbib rész­ben megkapták a tfez-bőí termelő­eszköz eikieiü (ekét, kocsit, sjjb.), igásálöatalkat. De van ,m!ég olyan kíléjpeí|t tag, aki nem kapta meg tehenét, mint Takács Páitaé és Kozma István., a volt élbök. En­nek egyik oká >az vollt, hogy a fez­ből! Icillíépők az gondolták, hogy azon az áron kapják meg növen- dékáMatailkat, amelyen bevitték. Természetesen ki kell adni az állatokat an­nak, akinek megjár, mart szüksége van rá, hogy föld­jét meg tudja művelni. A másik 'helytelen dolog, amii éles 'Vitára ad -alkalmat a kilépek és a termelőszövetkezeti tagok között: a „szénakérdés“. Kozma István, a tsz volt elnöke megen­gedte^ hogy a fez rétj-énőll jófor­mán mindenki annyi szénát) vi­gyen haza, amennyit tud. így .adó­dott .hogy jelenleg a tisz-nek nincs egy száll szénája sem, pedig az áffl­[atáUiomány át teleli te', lésé hez nagy szükség lenne rá. A hiba gyökere az, hogy az őszi munkák idején már a tisiz-itlagoíknák egyrész.e a lábát kint érezte a ter- nieiiöszö vetkez é lből és nem végez­te rendesen a munkát. A burgo- ny.aszedést csupán harmadábcl-nie- gyedíéíbőüi válíIIá’Jták el és így, alki sz-edellt burgonyát, annak van, alk'í más muirLÍkával voll 'elfoglalva a termiél'öszövetikeze'bien, vagy 'tialán beteg volt, annak nincs burgonyá­in. Nem rendezte az adósságát a termelőszövetkezet, még mieSőtit a tagok nagyrésize idllhagyta volna a tsz-'t. S most mindössze 7 család­ból álll a tsz és most fizették ki a gépállomásnak járó több mint 18 mázsa kukoricát, éis az SZTK adósságát is, ami színién -elég nagy összeg. Tarthatatlan ez az állapot Ri­nyabesenyőn, az állliamldó tonzsálkodlás éís huza­vona miatt sem a tsz-tagok, sem az egyénileg dolgozni akaróik nem tudják rendesen al munkájukat! vé­gezni. Annák, hölgy a tiertmeDöszőveltl- fcezet volt és jélenltegi 'tlaigjiái kö­zött így elmérgesedett a viszony, annak oíka a járási tanács mező­gazdasági osztálya fis. A •tanács dolgozói többször jártak Rinya­besenyőn, fätniok kellett a nehéz­ségeket és nem inyujifcottelk kellő segítséget. ígérték, hogy küldik a „bizottságot“, (ami nem érkezett) meg), amely majd! megvizsgálja és elintézi a vitás kérdlé'sekét, Addig ai fez tagsága nem ad szaElmáití azclkmak a kilépett tagoknak, akik­nek járna és szükségük van rá, mert töcikremennek áffilataiik. A teirmeDőszöveltkezd'Jbie.ni jelen­leg 7 család dtoQgioizilk 17 taggal. Munkájúk jől indul, megvan .az össizhanig a tenmelőszövetikezet dolgozói között. Megmufjatltiálk már eddig is, hogy tudnák ered­ményt elérni. NövelDték sertlésállk)- mányuknak, jóval több silót készí­tették, minit tavaly. Állataik szé­pek, gondozottak. Mást .ama ke® ügyelbiök, hogy közösen beszéljék meg a problémáit, közösen döntse­nek egyes kérdésekben, hi«z előttük az iskolapélda, a fez munkája az elmúlt évben. Csalk egyetérflésben, közös erővel lés egyék araftal' tudnák eredlményt felmutatni. Soinogyvámos községben gazdagyűlést tartottak Somogyvámos községben lel­kes hangulatú gazdagyűlést tar­tottak 35—40 élenjáró dolgozó pa­raszt részvételével. Darák József tanácstitkár feltárta azokat a hibákat, melyeket a tanács követett el munkája során. Elmondta, hogy a begyűjtésnél onnan vitték el a gabonát, ahol találtak, nem nézték, hogy a gaz­da eleget tett-e beadásának. Így az a gazda járt jól, aki eldugta terményét. A tanács dolgozói ■okultak a rossz munkából és a jövőben az ilyen hibák elkövetésé­től óvakodni fognak. Egyúttal ké­rik a gazdákat és az élenjáró szakembereket, valamint az ezüst­ös aranykalászos gazdákat, hogy segítsék a tanács vezetőinek mun­káját, jöjjenek el minél gyakrab­ban a tanácsházára, hogy közösen beszéljék meg a község ügyeit. Az eddiginél sokkal többször fel fogják keresni ők is a gazdákat. Kéri, hogy a jövőben jobban al­kalmazzák a bírálatot a tanács felé, mert csak így tudják mun­kájukat kijavítani. Darák József tanácstitkár után Zámbó József 6 holdas egyénileg gazdálkodó paraszt kért szót. Gazdatársai figyelmét felhívta arra, hogy a lóállomány és állatállomány minőségét meg kell javítani. Javasolta, hogy az apaállatok ál­lományát frissítsék fel. A tehenek tejhozamának növelése érdekében .javasolta a zöldtakarmányozás és silózás fokozását. Helyesnek tar­taná, ha az élenjáró dolgozók meglátogatnák egymást, s szom­szédaikkal együtt közösen beszél­nék meg terveiket, így megismer­nék egymás elgondolását éa mun­kamódszerét is. Stefanies Imre 10 holdas gazda kérte, hogy a törzskönyvezést kezdjék meg, mert sok szép állat van a faluban, melyeket gazdáik szívesen törzs­könyveztetnének. Walter Imre 4 holdas gazda elmondta,. hogy egy tehene van, de még két tehenet beállít melléje, mert jövedelmező és gazdaságát nagymértékben tudja erősíteni velük, mivel csak egy tehén után van tejbeadás. Bierer Ferenc 4 holdas dolgozó paraszt úgy látja, hogy a járási szervek részéről is történt válto­zás, mert ha kiküldötteiknek a község dolgozói felvetik a problé­mákat, azok nemcsak feljegyzik, hanem intézkednek is. Így volt ez a legutóbbi pártnap alkalmával, mikor felhozták, hogy a község­ben csak egy kukoricadaráló van üzemben, ugyanakkor a többi áll. A működő egy daráló-előtt sorba kell állni, vagy a szomszéd faluban kell daráltatni, ami nagy munkakiesést jelent. Két nap múlva intézkedés történt és meg­indult a községben leállított da­ráló. A szövetkezeti boltban nem volt petróleum és élesztő. A párt­napot követő három napon belül bőven kapott a község mindkét árucikkből. Ilyen intézkedések után érzi a dolgozó parasztság, hogy a felsőbb szervek kiküldöttei szívükön viselik a dolgozók kívánságait és elfogadják azok bírálatait is. Kéri, hogy a földművesszövetke- zetet jobban lássák el áruval, mert úgy érzi, hogy a somogyvárl szövetkezet vezetősége mostoha- gyermeknek tekinti a vámosi szö­vetkezeti boltot és mindent So- mogyvár üzleteibe . fektet bele, így sok áru hiányzik a községi boltból, melyekért Somogyvárra kell menni. Az is fontos lenne, ha a szövetkezet az átalakított üzletbe költözne át, mert a jelen­legi üzlet kicsi. A felszólalások után sokáig együtt maradtak a gazdák, s a baráti beszélgetések során számos problémát vetettek még fel. So­mogyvámos dolgozói örömmel fo­gadják e-s helyeslik a párt és kor­mány új határozatait; bizakodóan néznek jövőjük elé. Cseri Ferenc fonyódi járási pártbizottság kiküldötte. Az állami felnőttoktatás helyzete megyénkben Pártunk és kormányunk hatá­rozata szellemében 1953 szeptem­ber 12-én elsőízben volt az ok­tatásügyi minisztériumban orszá­gos értekezlet a felnőttek oktatá­sa kérdéseinek megvitatására. Az országos értekezlet feltárta el­ért eredményeinket, a melévő hiányosságokat. Központi célkitű­zésként hoztuk haza: minőségi ja­vulást kell elérnünk a felnőttok­tatás területén. Különösen nagy segítséget kell adnunk a paraszt­ságnak, mert a parasztság is kívánja a több tudást, mert érzi, hogy ezzel is könnyeb­ben tudja egész népünk boldogabb jövőjét építeni. Megyénkben a dóig. ált. iskolái­nak megszervezése után 24 cso­port kezdte meg a tanulást -142 hallgatóval, a tavalyi ugyanennyi csoport 343-as létszámával szem­ben. Lemorzsolódás miatt be kel­lett szüntetni 4 csoportot az azo­nos tavalyi időszak 8 tanfolyamá­val szemben. Az oktatási osztály több értekezleten vitatta a prob­lémákat^ a szakfelügyelet részére látogatási szempontokat dolgozott ki. A járási oktatási szerveket és a tanfolyamok vezetőit rendszere­sen ellátta a szükséges irányítás­sal. Nevelőink többsége értékes óravázlatokkal, szemléltetéssel ké­szül az előadásokra. Nagy szeretettel végzik ilyen­irányú feladataikat, egészséges kolletkív szellem alakult ki több csoportnál, a szorgalmasabb, ' ki­tartóbb hallgatók megszervezték társaik pontosabb megjelenését. Számos községi párt- és tanácsszer­vezet adott értékes segítséget erkölcsi-anyagi téren egy­aránt, s itt szépen, példásan folyik a munka. (Lengyeltóti, Szülök, Barcs, Öreglak és másutt.) Ered­ményeink azonban korántsem ki- elégítőek. Súlyos hiányosságokat tapasztalhatunk: több helyen a szervezést későn kezdték meg. En­nek oka: a község vezetői és ne­velői gyakran csak a dolgozók ké­résére mozdultak meg, vagy meg­elégedtek egy dobolással, egy pla­kát kiragasztásával; járási szer­veinek némelyike csak adminisz­trálta az aktát; Kaposváron csak; nagy üggyel-bajjal sikerült a szer­vezés, jóllehet hatamas üzemeink és komoly paraszti tömegünk van; laza kapcsolatot teremtettek azok a szervek, amelyek jelenté­seiket késve, pontatlanul, néha téves képet adva küldték meg az oktatási osztálynak. De a legsú­lyosabb hiányosság az, hogy párt­ós tanácsszerveink elhanyagolják az ellenőrzést, segítést, oktatási szerveink, főleg a szak- és általá­nos felügyelők ellenőrzése és terv­szerű segítsége nem érvényesül maradéktalanul. veztük meg az ált. iskolai levele­ző oktatást is, 24 csoporttal. A hallgatók felkészülése megfelelő és a hiányzás elenyésző. Többszáz azoknak a dolgozók­nak a száma, akik a dolgozók esti tagozatain, vagy levelező formá­ban végzik a középiskolát: gimná­ziumot, közg. technikumot, irodai szakiskolát Kaposváron, Siófokon, Tabon, Marcaliban, Somogyszo- bon. Nagyszerű eredményekről számolhatunk be ezen a területen is. .így: a kaposvári közg.'techni­kum esti tagozatán a negyedévi tanulmányi átlag 3.28 volt, mig a rendeskorú tanulóké 3.09. Feltűnően jó az I. osztály, 3.85-os átlaga. Mekkora tudásvágy, mennyi aka­raterő kell ahhoz, hogy ezt az eredményt elérhessék heti négy­szeri oktatás és közben állandó munkavégzés mellett. Igen jó a kaposvári dóig. gimnáziumának eredménye is, amely 3.47 volt. A gimnázium levelező hallgatói kö­zött is igen sok szorgalmas, lelkes hallgató van. Kiemelhetjük bát­ran példamutatása miatt Illés János hajmási tanácstitkárt, Faj­tái László és Kiss Magdolna tabi és Bóka József né siófoki járási tanácsi dolgozókat. Nem hallgathatjuk el azonban a hiányosságokat sem, melyek főleg a levelező gimnáziumban tapasz­talhatók és amelyek már szinte veszélyesek: elsősorban a hiány­zás és lemorzsolódás. A hiányzás igen súlyos. Annyira, hogy pl. a Somogyszobon működő tagozat lemorzsolódási arányszáma közel 40 százalékos. A hiányzások oka a hanyagság mellett döntően a szolgálati elfoglaltság. Mik a feladataink e téren? Illetékes szerveink a mnuka jobb megszervezésével biztosítsák a megjelenés lehetőségét, fokoz­zák az ellenőrzést, a buzdítást, a jól fejlődőknél pedig az elisme­rést. Célul tűztük ki, hogy módszerbeli ésj .szervezési tapasztalatainkat a tanév folyamán összegyűjtjük, mert felnőtt oktatásunk még na­gyon nélkülözi országos viszony­latban is ilyen segédkönyv meg­jelenését. Parasztságunk és ipari dolgo­zóink kultúrális felemelése becsületbeli kötelesség. Követendő példa ennek a fel­adatnak a megvalósításában Se- gesd. A tanfolyam itt is halódott. A község párttitkára és tanácsel­nöke ekkor kijelentette, hogy ez így tovább nem mehet. Meg fog­ják szüntetni a felesleges gyűlése- zéseket, biztosítani fogják a dol­gozók tanulási idejét. Ők nemcsak • beszélni, de cselekedni is akarnak, így azóta ott nincs hiányzó. Bizo­nyos, hogy a segesdiek a közeledő vizsgákon olyan eredményt érnek el, amire joggal büszkék lehetnek. A kormányprogramm élő meg­valósulását igazolja az is, hogy megyénkben 21 községben szer­Felszínre kell hoznunk azt az igen sajnálatos tényt, hogy most már évek óta nem sikerült benépesíte­nünk a dóig. óvónőképzőjét, jólle­het erre a keretet a minisztérium mindig biztosította. Súlyos fele- j lőség terheli ezért az illetékese­ket, hiszen megyénk túlsúlyban mezőgazdasági terület. Nem lehet kétséges, hogy itt döntő jelentősé­gű kérdés segíteni parasztságun­kat a jobb munkavégzésben, hogy amig a szántóföldeken szocialista hazánk építésén fáradnak, gyer­mekeik szerető gondoskodásban és biztonságban tölthessék napjai­kat. Ehhez kell segítséget nyújta­nunk azzal, hogy ebben az évben az óvónőképzőt beindítjuk. Alapos felvilágosító, meggyőző munka kell ehhez párt-, tanács- és okta­tási szerveinktől egyaránt. • Egy rövid újságcikk keretében lehetetlen a részleteket is feltárni. Tény, hogy sok szép eredmény van, de sok súlyos hiba is. És ennek sürgősen csökkennie kell, mert a felnőttek oktatására is áll Sztálin tanítása: «... ahhoz, hogy építsünk, elsősorban tudnunk kell — __ahhoz, hogy tudjunk, ta­nulnunk kell: kitartóan és türelmesen tanulnunk.» A dolgozók társadalmát csak művelt emberek építhetik. Nép- köztársaságunk Ibiztosítja a mű­velődéshez való jog gyakorlását. Becsületes, népét szerető vezető­nek csak az nevezheti magát, aki tudása legjavát adja a dolgozó népnek. Felnőttoktatásunkban je­lentős hónap a február, mert ez a vizsgaidő. Minden erőnkkel se­gítsük elő a jó vizsgákat, hogy utána dolgozóink nyugodtan lép­hessenek előbbre a még magasabb tudás, a mindig jobb élet felé. Nagy Károly oktatási osztály előadója.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom