Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-16 / 13. szám
Szombat, 1954 január 16. SOMOGYI NÉPLAP 3 Helyi normákat állapítottak meg a .barcsi Vörös Csillag tsz-bcn A BARCSI Vörös Csillag terme- Sőszövetkezet országosan jó hírnévre tett szert. Nem alaptalan, ha a tsz tagjai büszkén beszélnek jólétük forrásáról, a tsz-ről. Mert hogy a Vörös Csillag tagjainak valóban jóléte van, az a multévi részesedésből is világosan kitűnik. Persze, különbség van az egyik, vagy a másik tag részesedése közt, de csak attól függően, ahogy dolgoztak. Nagy György például azok közé tartozik, akik mindig többre törekszenek. Haza is vitt az év végén a tsz-ből több mint 27. mázsa kenyérgabonát, 6 mázsa árpát, 24 mázsa kukoricát, 12 mázsa burgonyát, 12 mázsa takarmányrépát és ugyanannyi szénát, 66 kg cukrot, 12 •ezer forint készpénzt. A munkaegység’ után járó részesedés mellett túltermelési prémiumot is osztottak a tsz-ben a hozam növelésében élenjáró tagoknak. Szétosztásra került prémiumként 45 ezer forint készpénz, 224 mázsa árpa, 582 ■mázsa kukorica, 840 mázsa takarmányrépa és 546 kiló étolaj. Gelencsér Margit pl. csak prémiumként kapott 794 forint készpénzt, 602 kg kukoricát, 24 mázsa takarmányrépát •és 5.5 kiló étolajat. Nem kétséges, szép jövedelme volt -a tsz tagjainak a múlt évben. Az idén azonban még többre törekednek. Miután megvitatták a mezőgaz- ;• •dasági termelés fejlesztéséről szóló ' határozatot, mind a vezetőség, mind j a tagság arra gondolt, hogy minden I lehetőséget megragad a terméshozam j növelése érdekében. így jutottak ar- j ra az elhatározásra, hogy a tsz-en j :belül a munkanormákat is helyileg, j közös akarattal, az eddigi tapaszta- j latok alapján módosítják. A növény- • termelésben ugyanis az volt a tapasztalatunk a múlt évben — mondta Losonczi elvtárs, a tsz elnöke — hogy egyes tagok a részükre kimért területen nem törekedtek magasabb terméseredményt elérni, mert a betakarításra járó munkaegység a területre van előírva s így az, aki többet termelt ugyanakkora területei, annak több fáradságba került a termény betakarítása, mégis csak any- nyi munkaegységet szerzett, mint az, aki kevesebbet termelt és kevesebbet kellett neki betakarítania. I DE NÉZZÜK meg ezt a kérdést |egy példán keresztül. Piszkor Fe- jrenc a múlt évben 720 négyszögöl- jnyi területen takarmányrépából 225 mázsát termelt és ennek a betakarításáért 4.5 munkaegységet kapott, míg Borbás Mária 1100 négyszögölön csak 97 mázsa takarmányrépát termelt és ennek betakarításáért 7.87 munkaegységet írtak a javára, mert a terület után kapta mindegyik a munkaegységet. Az igaz, hogy Piszkor Ferenc 29 mázsa takarmányrépát kapott túltermelési prémiumként, de ugyancsak kapott volna prémiumot Borbás Mária is, ha jobban megműveli a földet és többet termel, s akkor a tsz-nek is nagyobb haszna lett volna. A tsz tagsága kívánságára, hogy ezzel is serkentsenek minden egyes tagot a hozam növelésére, a termelt termény súlya arányában kapják a betakarításnál a munkaegységet, tehát nem terület után. Úgy határoztak, hogy pl. 8 mázsa kukorica, 30 mázsa takarmányrépa, vagy 15 mázsa cukorrépa betakarításáért 1.25 munkaegységet írnak az illető tag javára. Eszerint az idén ugyanazzal- az eredménnyel, mint tavaly, Piszkor Ferenc 9.37, Borbás Mária pedig csak 4.57 munkaegységet kapna. így Borbás Mária is most már még nagyobb érdekét látja annak, hogy a gondjára bízott területről több termést takarítson be, mint tavaly. Hiba volt a múlt évben a takarmánykaszálásnál is a tsz-ben. A tagok szívesebben kaszáltak kézikaszával, mint géppel, mert kézikaszával 800 négyszögölet kellett levágni, géppel viszont 5.5 holdat, majdnem ugyanannyi munkaegységért. Viszont kézikaszálással több embert és időt vett igénybe a takarmányok lekaszálása és ugyanakkor más munka- területen munkaerőhiány volt. Most az a tagság elhatározása, hogy a kézikaszálási normát 800 négyszögöl- rő’ 1200-ra emelik, a gépi kaszálási AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS hozamának és minőségének növelése érdekében is módosítottak néhány munkanormát a helyi viszonyoknak megfelelően. A 'szarvasmarhatenyésztésben például a borjak választási súlyának el kell érni a 130 kg-ot, éves korban pedig bikab.orjúnál a 329 kilót, üszőborjúnál pedig a 220 kilót, csak úgy kapja meg az állattenyésztő tag az átadási munkaegység egyrészét. Ezzel arra is serkentik az állattenyésztésben dolgozó tagokat, hogy a lehetőségeknek megfelelően messzemenőkig alkalmazzák az új, ‘élenjáró zooteehnikai eljárásokat. A barcsi Vörös Csillag tsz vezetősége a tagsággal egyetértésben még most, időben kidolgozza a terveket az idei termelési évre, mert az idén még nagyobb termelési eredményeket akarnak elérni, mint a múlt esztendőben. A község egyénileg dolgozó parasztjai nagy érdeklődéssel figyelik a tsz működését és nap mint nap többen kopogtatnak a tsz ajtaján a tsz-be való belépés végett. Csak január 1 óta 16 család, 25 tag írta alá a tsz-riél a belépési nyilatkozatot. Az utóbbi napokban léptek be a tsz nagy családjába Rezsonya Péter 10 holdas és Borbély János 12 holdas dolgozó parasztok is. Az újonnan belépett, még nemrégen egyénileg dolgozó parasztok belátják, hogy bár egyénileg is nagy lehetőségeik vannak a gazdálkodás fejlesztéséhez, a jövedelem gyarapításához, de a tsz- ben közös erővel még előbbre kerülhetnek rövidebb idő alatt. A tsz tagsága viszont szívesen fogadja azokat a becsületes dolgozó parasztokat, akik a nagyüzemi termelés előnyéről meggyőződve, önkéntes elhatározásuk alapján a közös utat választják. normát viszont 5.5 holdról 4 holdra csökkentik. Ezeken kívül még a növénytermelésben többféle munkánál helyi normát állapított meg a tsz tagsága. A BARCSI Vörös Csillag tsz régi tagjai az új tagokkal összefogva közös és még nagyobb erővel indulnak harcba terveik megvalósításáért, a még boldogabb jövőért. MIKSZÁTH KÁLMÁN (1849-1910) Féli legelőjavítási teendők A legelőnek az álla't'te ny észLés fejlesztésében' és & termelési (költségek csökkentésében felmérhetetlen -szerepe van. A 'leigéllőtarlás célja, hogy ,a jószág állományt az egész legeltetési idény -alattit az állomány termelésének me^ettelo mennyiségű takarmánnyal -ellássa. Ennék a célnak a< legelők csak -sikkor tfe&eVhe'nelk meg, (ha lelkiismeretesen hozzákezdünk a legelők alapos megjavításéihoz. A jó .egé.’lő i.oiíi csupán az állat:einyiésztás fejlesztésének létalapja, hanem az egész gazdaság jövedelmezőségét is befolyásolja, mert a jó legelő még a szántóföldinél! is több jövedelmet biztosít. Sürgősen ihozzwk rendibe elhanyagolt legelőinket, hegy áldaJt— állományunknak olcsó, lielbérjjébe® gazdag takarmányt biztosíthassunk. A téli csapadék 'következtében ősiszegyüle.mlő vizeiket vezessük l!e. Miniéi1 lia-maraiM» -elvégezzük a víz,levezetésit, animál hamarább fejlődésnek indul a fű. Olyan helyeken, ahci5 huzamo-saíbib időm át vízáülás'Clk maradnak, az értékes fűfajták fci|pu®ziülnak és helyüket az .értéktelen, -savanyú füvek, sás, káka, szlt'tyó, istlb. verik feli. Az állandóan nedves legelőn megiindiull' a zso.mlcéikosodás is, -azért fokozottabb göndör kell fordítani az ilyen területeik legeltetésére. Csak f elszikkadásaik után legeltessük az ilyen területet. A mályfekvésű legelők megjavítása érdeik'éibeai létesítsünk vízlevezető átkokat a talajvíz feszáMü- tás-álhoz. Már a hóolvadás után meg ke® ke-zdenii a régi árkok kitisztítását, esetleg új árkok létesítéséit. De fontos a ko-raj vízlevezetés elvégzése az-ért is, mert a legelÓálpolást még a szántóföldi munkáik megkezdése -előtt be ikell fejezni. A hó él'oív-adása után azonnal irtsuk ki a káros és talajvédelmi célt nem szolgáló bokrokat, valamint a gyomokat. A legelőn tenyésző tüskés iboikrelk -és évelő gyomok m-ind ,a lűtermelésre, mind í a f egeöő használatára károsak: a j talajj itápanyagtartalmát szívják, i nagy (helyet foglalnak e!(, akad'á- I Tyozzá'k a. legeltetést és különféle kártevőik búvóhelyéül, tenyészte- rületéül1 szolgálnak. A kiirtott bokrokat és gyomokát égessük ei. A bokrokat sohasem a fold felett, •hanem mindig 15—20 om-reíí a t®L- laj felszíne alatt kelül -elvágni és a bokrokat tövei, tusikóval együtt kel]] kiemelni. A kiv-ágótf (bokor helyét s.:knítisuk el, a>pró morzsar íéiko's trágyával szórjuk meg és fűmaggal vessük el. A trágyáié foíkozza a fű sa ráadását, éppen -ezért a 'legelők, -réteik trágyázására használjuk fel a trá- gyaiíékutakíban összegyűlt (trágya - ievet, A trágyMietvet, amennyiben nem a hó tetejére hordjuk ki, akkor 5—7-szeres mennyiségű vízzel hígítsuk fel, mert fcözveílfeniiit a gyeipré öntözve égető, perzselő íbatáka van!, A karámokban lévő trágyagöd- rők fenekem összagyülemlett apró, morzsál'ékois fö’Mszerű, beérett -trágyát még a tél .folyamán hordjjufc -ki -a legelők leggyengébb részeire és ott vékonyan terítsük dl, majd a 'talaj feiszikikadás-a után (tövis- boronával ju'ttassiük be a t-ailájjba. ■ A fagy felengedése után a gyep- talajt, amint azt a talaj .nedv es ségi •állapota megengedi, azonnal meg kell' járatni, többtagú, nagy átmérőjű, nehéz •simalhengerrel, hogy a. •gyep gyökérzeté'bez odanyomjuk a talajt S ezzel megakadályozzuk a gyep kipusztulását. A lagdllők fűhozam,ának növelését 'elősegítjük műtrágyáik tavaszi alkalmazásával1, Igyekezzünk tavasszal nitrogén tartalmú műtrágyával legelőinket felültrágyázni kát. holdanként legalább 60—80 kg mennyiséggel. A műtrágyát a fű sarjadásának megindulása előtt legalább két (héttel korábban szórjuk ki. T e r,me lőszö vetkezeteink és legeltetési bizottságaink igyekezzenek a műtrágyát mielőbb biztosítani, hogy -a (hóolvadás után már rendelkezésre álljon. Állattenyésztésünk fejlődésiének meggyorsítása érdekében kövessünk el mindent legelőink mielőbbi -megjavításáért, mert ezen keresztül jelentősen .fokozhatjuk áffi- ílatáí'l'O,Hiányunk jöveideílttne-ziőíaégét. Wéber Endre Czázöt évvel ezelőtt, 1849 ja- ^ nuár 18-án született a nóg- srádinegyei Sziklabonyán Mikszáth Kálmán, a magyar széppróza egyik legnagyobb mestere, a kiváló realista író. Életpályája úgy indul, mint annyi más, korabeli kisnemesi fiúé: gimnáziumba jár, jogot tanul, majd megyei hivatalt vállal. De a fiatal Mikszáth hamar ráébred, hogy a hiva- talnokosdi nem neki való. Otthagyja a balassagyarmati megyeházát és újságíró lesz. Három évig Szegeden eszi a vidéki újságírás nehéz kenyerét, később Pestre kerül és a »Pesti Hírlap« szerkesztőségében dolgozik. Első írói próbálkozásai politikai karcolatok, de ezekkel nem ér el sikert. Nevét 1881-ben kapja szárnyra a hír, amikor megjelenik a »Tót atyafiak« című novelláskötete. Az első igazi Mikszáth-könyvet novellák, elbeszélések, regények hosszú sora követi, ■egészen a »Fekete város« című regényig, amely halála esztendejében, 1910-ben lát napvilágot. Mikszáth Kálmán fiatal újságíró korában a függetlenségi párt eszméinek harcosa. Később belép a kormánypártba. A függetlenségi párttal történt szakítását az magyarázza, hogy ez a párt egyre inkább a nagy- birtokosok cselédjévé züllött. írói sikerei Tisza Kálmán miniszterelnököt is baráti köréhez vonzzák s a magas pártfogó közbenjárására képviselői mandátumhoz is jut. Kormánypárti tagsága azonban távolról sem jelenti azt, hogy feltétlenül kiszolgálja a kiegyezés utáni Magyar- ország kormányait. Mikszáth a kormánypárton belül is független szellem marad, Tisza Kálmán barátjaként is a maga útját járja: az élesszemű, szókimondó, realista író útját. Mikszáth realizmusa két főforrás- ! hói táplálkozik: egyrészt abból ez őszinte szerétéiből, melyet a kegyetlenül kizsákmányolt parasztság iránt érez, másrészt abból a sírig megőrzött csodálatból, melyet a 48-as forradalom emléke jelent számára. Villágos, hogy az a realista író, aki ismeri a föld népét és szívében 48-as eszmények élnek — a századforduló évtizedeiben csak kritikai realista lehet. A bírálattal nem is fukarkodik, bár igazi kritikai hangját csak hosszú fejlődés eredményeként találja meg. Ennek az a magyarázata, hogy még a független szellemű Mikszáth sem tudja egykönnyen és mindenkor átlépni társadalmi helyzetének korlátáit. Mikszáth látja, tapasztalatból tudja, hogy korának züllött uralkodó osztálya, a dzsentri társadalom mérföld-messze áll a reformkor, 1348 nemességétől. Mégis, a múlt érdemeiért, az elődök tetteiért hajlandó elnézésre, sőt rokon- szenvre. Még a rozoga megyerendszernek is megbocsát — a hajdan Bécsnek ellenálló megyék utódát tiszteli benne. Azt mondja-róla: ha rozsda is, de rózsaszínű. Ám az idők múlásával az író hangja egyre ko- morodik, a rokonszenv egyre ritkábban csendül ki belőle. A »Galamb a kalitkában«, s a »Beszterce ostroma« című műve már hirdeti, hogy a nemesség ideje lejárt, a nemesség élőhalott anakronizmus, hogy nincs mentség a maradi múlthoz körömszakadtáig ragaszkodó uralkodó osztály számára. »Nemzetes uraimék«, »Uj Zrinyiász« és sok más műve egy-egy állomás azon az úton, melyet Mikszáth • a kritikai realizmus felé megtett — egészen a »Noszty fiú eseté«-ig, mely megsemmisítő ítélet a dzsentrik világa fölött. Mikszáth nem huny szemet a korabeli társadalmi rendszer másik támasza, a klérus, a klerikális reakció bűnei felett sem. »Lapaj, a híres dudás« c. elbeszélésében például megpendíti azt az igazságot, hogy a fekete reakció is az urak cinkosa, a parasztok kizsákmányolásában. Nagylélekzetű regénye pedig, a »Különös házasság«, melyet élete, végén ír, s amelyben bátran pálcát tör a klérus becstelenségei fölött, kritikai realizmusának csúcsát jelenti. Nemcsak az együttérzés hangja az, ami Mikszáthnak a parasztsághoz való szoros kapcsolatáról tanúskodik. Sokrétű ábrázolásmódja, elbűvölő stüusa is minduntalan a parasztember jellemző elbeszélő módját juttatja eszünkbe. Elbeszélni nem a regényíróktól tanultam — írja magáról — hanem a magyar paraszttól. Ez a fordulatos, eleven, csajttogó- villogó Mikszáth-stílus adta az ürügyet a polgári irodalomtörténetnek, hogy Mikszáthot mint probléma- mentes csevegőt, kedélyesen ado- mázga-tó írót emlegesse. Pedig Mik- száthnál a maró gúny és az elbájoló humor csak eszköz arra, hogy egyfelől kifejezze megvetését korának uraival szemben, másfelől hangot adjon a - nép, az egyszerű ember iránti szeretetének. A szegényekkel sohasem gúnyolódik, ha róluk beszél, aranyos derűjében átcsillog a részvét és a meghatottság könnycseppje. — De ha az urakról van szó, a humor aranyos-papirosába csomagolva mázsás igazságokat vagdal a címzettek fejéhez. J^orunk, az új magyar irodalom világosan látja Mikszáth helyét és méltóan értékeli munkásságát. Ha Jókainak — többek között — az az érdeme, hogy százezrekkel szerettette meg a szépirodalmat, akkor Mikszáth volt az, aki az öregedő Jókaitól átvette és teljesítette ezt a feladatot. De jobban teljesítette, mint elődje. Mert Jókai világa délibábos ábránd-világ, Mikszáth pedig kivonta az olvasókat ebből a mesés bűvkörből s a valóság világába vezette őket. Mikszáth- tól sokat tanult az utána következő regényíró-nemzedék: Tömörkény, Móra, Gárdonyi, Móricz, de tanul tőle a mai irodalmunk is. Tanulja az igazság, a valóság teljes ábrázolását, tanulja a realizmust, tanulja az igazi emberábrázolást és szép magyar szót: mindazt, ami Mikszáthban követnivaló, mindazt, ami irodalmunknak maradandó értéke. I Mi is meg akarjuk tanulni az új módszereket Mivel községünkben e|djdä|g me~ zögazdasáigi tainfoliyam nem műkő" Mi, kaposmérői dolgozó (parasztok átt'anuíimányoztuk az MDP Központi VezetŐsélgénelk é® <a im>:- niiszteítanácsinak a (mezőigazida'S'ág fejfesziiésérőll -szóló ihaltár'oizaitiáit. A növénytermieléiS és .áBaíttenyéSztjés hozamát mi is emelni alkarjaik, hogy hozzájárulhassunk a, kor- mánypir-Oigramm >és a- határozat meg valósi t ásához. A talaj termőképességét úgy iokozzuk — és ez- által úgy érünk 'dll nagyobb termésátlagot —*, hogy az ős-zi istállói rágyázást teljesen elvégeztük és az őszi vetiéseinlk egyrészélt tavasszal műtrágyázzuk. Ahhoz, (hogy eredményesen •gazdálkodhassunk, fontos, hogy szakmailag ős tanuljunk és megismerjük a fejlett módszereket', azokat alllkallimazzuk é-s mi ,'s több gabonát, tengerit,, burgonyáit, sitjba termeljünk. •dőtt, kérjük a! Megyei Tanács mezőgazdasági osztályát, hogy engedélyezzen részünkre a tlé'É hónapok folyamán, január 2CMól( március 20-ig hetenként egyszer szakmai élőadássor ozat of. Kérjük, hogy az előadáson a növény termesztés és áíla-ttieo'y’ész- tés kérdéseivel foglalkozzék az előadó. Tudjuk, hogy sokait itamuf- hatunk ezeken az előadásokon, ezéft rendszeresen megjelenünk és elsajátítjuk az ellőaidéM anyagot. Horváth Józsefné tanácselnök, Papp János, Tamás József, iff. Hajas János, Szalai János dolgozó - parasztok, Kovács József mezőgazdasági előadó. Egyéni munkásvédelmi nyilvántartást vezetnek a vegyipari dolgozókról A nehézipari minisztérium szerves vegyipari igazgatósága utasítást adott ki a hatáskörébe tartozó üzemek műnkásvédelmének fejlesztéséről. Az utasítás szerint az üzemekben alkalmazott gyártási technológiákat a munkásvédelmi intézkedések figyelembe vételével átalakítják. Az egészségre ártalmas munka- folyamatok átszervezésére célfeladatokat tűznek ki s a munkásvédelem fejlesztésében kitűnt dolgozókat nz igazgatói alapból jutalmazzák. A balesetmegelőzés szabályainak betartása és a dolgozók közötti hathatósabb felvilágosító munka érdekében a 300-nál nagyobb létszámú üzemekben minden munkavállalóról egyéni nyilvántartást vezetnek. A kartonok adatai pontos képet adnüc arról, hogy a munkavállalók betartják-e a balesetek megelőzését célzó rendelkezéseket s a munkásvédelmi szervek szükség esetén behatóbb oktatásban részesítenek-e egy-egy dolgozót. Az utasítás február 1-től kötelezővé teszi az üzemek közötti munkás- védelmi tapasztalatcserét. Ennek elősegítésére a szerves vegyiparhoz tartozó üzemekben munkásvédelmi vándorkiállításokat is rendeznek. IDŐJÁRÁS JELENTÉS Várható időjárás szombat estig: Erősen felhős idő, több helyen még havazás, havaseső. A szélvédett helyeken köd, mérsékelt légáramlás. Az éjszakai lehűlés főleg délen és keleten fokozódik, a nappali hőmérséklet északnyugaton emelkedik. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére: szombaton reggel nyugaton mínusz 5, minusz 8, másutt mínusz 10, minusz 13, délben nyugaton 0, minusz 3, másutt minusz 2, minusz 5 fok között.
