Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-15 / 12. szám

Péntek, 1954 január 15. SOMOGYI NÉPLAP 3 Sürgősen rendezzék a tsz-ekhől kilépett tagok ügyeit a barcsi járásban MEGYÉNK BÜSZKESÉGEI PÁRTUNK és kormányunk, ■mini, ismeretes, a tsz mozgalom •örakéntes'ségének megerősítése ér­dekében lehetővé tette, hogy akik •ezt kívánják, kiléphessenek a tér­ni edlöszövetkezetbői és egyénileg gazdálkodhassanak. A földműve- •iésügyi ni nlszléiium megálflapítot- ta azokat a fdileteteikeii, amelyek •alapján a termelőis.zö vetkezettekből kilépő tagok visszakaphatják föld­jüket, bevitt állataikat és (gazdasá­gi felszerelésüket!. Megyénk «(gyes járásaiban, (községeiben azon.ba.ira sú1íycisan meg- sértették a törvényeiket;, ügy gon­dolták, hogy a kilépett tagok ügye már nem fontos, vessenek miaiguk- .ra. miért hagyták e!li a szövetke­zetét. A barcsi járási vezetői, köz­ségi tanácsai és tsz-vezetői is ha­sonló (bűnös mulasztást követtek ■el a kilépő tagok ügyeinek imté- .zés ében. A j árá s számo s termelő­szövetkezetiében nem a törvények •szerint jártaik el, hanem méltatla­nul (bántak a termelőszövetkeze­tekből toiliépetit dolgozó parasztok­kal. Úgy gondolták, hogy a kilépés­sel! már meg is eMódlot- a kilé­pők ügye, nem látták, hogy a ki­lépő dolgozó parasztok továbbra is részit ikívánina'k vennj a me­zőgazdasági1 term élésben, ásni egyébként pántunk és kor­mányunk, egész dolgozó né­pünk központi kérdése. A barcsi járás egyes tenraeDőiSzövet- k ezé ti és tanácsvezebői ahelyett, hogy elősegítették, növelték volna a dolgozó parasztok termelési kedvét, különböző eszközökkel, bürokratikus eljáró fsai (fogások­kal) akadályokat gördítettek a ki­lépőik útjába. Nem egy helyen tör­tént meg, hogy egyszerűen a föld visszatart ásával a kilépő dolgozó parasztok nem tudták az ősz fo­lyamán megkezdeni a mezőgazda­sági munkát, nem tudták elkészí­teni termelési tervüket.. De szá­mos ísz-ben egyéb módon is meg- rö vidít ették a kilépőket, mindezt azért, mert helyenként vannak még kiskirályoskodó párt- és ál­lalmi funkcionáriusok, akik pártunk határozatát ‘és államunk törvénye­it Bábbal tiporják. Heresznye köz­ségben pl. a tsz vezetői azért, hogy látszatra növeljék az egy munkaegységre eső pénz;övédel­met, a kilépett tagokat egyszerű­en (kihagyiáik >a zárszámadásból1 és a pénzt a bentmaradt tsz-tagök közit osztották ki, s a természet­beni juttatásnál is megkárosítót-i léssel' vették tudomásul .az egyes ák a t®z kilépő tagjait. Győri Vince k lépett tagnak annak et­ilénére, hogy ,a tsz míg semmit som fizetett, ki bevitt jószág-állo­mánya és felszerelése után, még mindig nem adták ki ^ lovát), jó­szágát, de az egyik lószerszámot is'még visszatartották. Jeffllemző, hogy a visszaadott földet a leg­rosszabb 'helyen adták (ki a ki- iléipő tagoknak, de sokáig húzódott eleiben a szövet,kezeiben ,a földek jkiladásia isi, nem Ibfetosiítoittálk a kivitt földek .arányában a 'vetés- területei: -sem. Súlyosan megsértették pártiunk és államunk rendelkezéseit a kas- téöyosidomíbőí tsz vezetői, amikor a kiléped 'tsz-tagokat már az 1954. évire (felvetít hitellekkejl' is megterhe'ltek, hollo tt ez ók hasznát csupán a bentmaradt tsz-tlagoik él­vezik. Ezért 20 forint helyet csak 7 forintot osztagaik ki a ki­lépő tagoknak egyr.egy munkaegy­ségre, a bentmaradt szövetkezeti itagcikmák viszont 20 forintot osz­tottak ki- munka egység énként. HASONLÓ jogtalanság, bűnös önkény esikedés volt tapasztalható a dráva'tamási, darányi, iilsííivándi tsz-ek vezetői rész érőt! -is Drávs<- ■s zen lesen pb még át toil! sem riad­tak vissza,, hölgy .jogosan megke­resett munkaegységet vonjanak le. Ez (sem elszigetelt jelenség ,a bar­csi járásiban. Hosszú hetekig tartó huza-vona a földek ikíiadása körül,, a kilépő tagok jogtallaira megrövi­dítése és egyéb 'törvénytelenség, semmi esetre sem szilárdította a tsz és a.z egyénileg dolgozó pa­rasztok közti kapcsolatot. Ez pe­dig iSÚlyOis megsértése pártiunk pa.rasizDipoi'íitikáj'ának és a szövet­kezés legfőbb elvének, az. örakán- ies®éig,nelk. Egyes tsz-vezetők úgy gondiollíták, hegy iozzelll az. elljápá^ sukká! vissza),ártják majd a ki­lépni szándékozó 'tsz-1 tagokat. Ez a módszer nem vált Ibe és nem is válhat ibe, mert az igazság sze­relő, öntudatos dolgozó paraszt felháborodik az ilyetra cselekedet láttán éis nem hogy közelebb ke­rülne,, Ihaniem még inkább eltávo- öloldik a szövetik ezettöl. Mindezért nem csupán ,a szövet­kezet és a tanács vezetőit terhel felelősség, hanem súlyos felelős­ség terheli a járási pártbizottság és a járási’i tanács funkcionáriusa­it is, akik egyszerűéin szemet hunytak és hafigaitólagos helyes-, heíyi szervek önkény esked’ését, sőt nem egy esetben maga a já­rási tanács volt az, amely elősegí­tette a törvényellenes osieílekede- t'ék végrehajtását. Pl. ,a járási ta­nácstól kiküldött bizottság egye­nesen megakadályozta, hogy a tsz kiadja a (kilépek gazdasági feills-ze- reiéisét, az;t javasolták a tsz.-msk, hogy a legrosszabb föltdböl adja­nak a kilépőknek. Ezt ai törvény- telein s éget maga ,a járási tanács elnökhelyettese, Kontra eilvtárs is hietl'yesette, sőt, amikor a, mező­gazdasági osztály intézik adtai akart égyes ügyek orvoslás álban, Kontra ellvtárs volt a-z, aki megakadályoz­ta azzal érvelve, hogy eiz a szö­vetkezeti közgyűlés határozata völ't és úgy gondolta, hogy ezzel a szövetkezeti demokrácia meg­szilárdítása meftett fcgláll állást, de nem vette figyelembe, hogy ez csupán egyes .szövetkezeti vezetek, a más bőrén éllőisikiödlőik vé teménye. Járási vezető így nem (gondoskod­hat!, mert ezzel nem a szövetkeze­ti demokrácia megszilárdítását segíti elő, ellenkezőiéig: sú'i!yio®a.ni megsérti azt. A barcsi járás vezetősínek tudo­másuk van arret, hegy a ibéllaivári tsz-ben im(6g mindig nem osztatták ki a ki'1Jé|pő ingeik földjét:, die még ma sem intézkedtek emnielk az ál­datlan állapotnak a fells zámollásá" ra. Péterhidián a 'tanäcseillrlölk ipll. látva a járás megalkuvó magatar­tását, később még a járási tanácsi utasítását sem vette figyelembe és még a mar napig sem -adta kj a földei) a kilépő tagoknak. A járás vezetőinek példamuta­tása ezen a téren is igein ragadós A község, de a járás vezetői iis azzal próbálták magyar ázni a ki­lépett tagok megkárosítását, hagy azok 'lázitól.lak a szövetkezet el len. Persze, a láz,ittak elllllein ,a tör­vény védi a szövetkezetett. De a törvény nem szolgálhat taz örak'é nyeisikedás ürügyéiül. Nem liehet az együk törvényt' csalárd módon a másik ellem kijátszani, A szövet­kezet védelmié nem. lehet ürügy arra, .'hogy megsértsék a kilépést szőlbállyozó .riendieiletcf, & kilépők 'törvényes jogait. A BARCSI járás párlbizottsá. gán.sik és 'tanácsiadnak isiürgős in­tézkedéseket kell tenni a szlöve't- kezeiből kilépő tagok ügyeinek megoldására. Győri Vendel f. Vísnyeí Lajosáé kapó,síiké,di dioffl- gozó paraszt asszonyt egy rádió­iké® züliékk el és egy szép könyvvel jutalmazta meg a begyűjtési mi­nisztérium, aimiént példát mu!ta_ "tolt a muilitévi ibeaidásolk teljesíté­sében Horváth Ferenc zimányi dolgozó pajrasízt. a múlltévi beadását határ­idő' ellőtt 100 'százaitefcig ta jasítet- te, a begyűjtési minisztérium pél- damutaiíó magátartásáéTt vlilllany- vaisalővál és értékes (könyvvel ijiu- tallmazta mag. Új tervet készítek magamnak Taszár élenjáró állattenyésztői is részt vesznek a göllei ankéton Taszár község dolgozó paraszt- jaiittak küldöttei keresték fel a „Somogyi Népüap,, szerkesztőségét és kérték, hogy a ma Gö.Dáben (ártandó áll a ttenyész tési ankéton ők is részt vehessenek. Elmondot­ták,, hogy Taszár község is Kapós- völgye állattenyésztő (községei kö­zé 'tartozik. A muftbain is jó hír­nevet szereztek a, taszáríak a törzskönyvezett és ,jófajta jú szarvasanarhákkat, íovakkail) és ser­tésekkel. Jelenleg is 50—60 törzs­könyvezett szarvasmarhája van községüknek és évente 25 darab törzskönyvezett j»fajtájú bikát! ad­nak kő ztenyés z tésre. 1952iben 2 bikájuk díjat nyert1 az |orszagos áSattenyésztési .kiátlításoffi. Patczai László 8 holdas gazdia eímondta, hogy most van egy törzskönyve­zett tehene, amely napi 16 liter tejét ad, de ugyancsak tart egy 15 hónapos törzskönyvezett bikát is, amelyért az átadás után kb, 6000 for tatot kap. Szabó Sándor 12 holdas közép­meüt anmak a származása ismeret­len és az azzal fedeztetett tehe­nek utódait nem veszik törzs, köttiyvezés alá, és ez a minőségi tenyésztés rovására megy. Ifi SlZéVs József a szarvasmar­paraszt 1940 óta törzskönyvezett hatenyésztósein kívül t órzskönyve­mamgalica sertéseket nevel. és hosszú idő óta kiváló kanokat ad köztenyésztésre. Mint elmondta, ennek a fajtának a tenyésztésével szívesebben foglalkoznak közsé- gükbeni. Ifj, Széles József 10 holdas doCí- igozó paraszt még 1940-ben Svájc­ból (hozatott egy kiváló zett lótenyésztéssel is foglalkozik s jelenleg köztenyésztésre alkal­mas apaállatot nevei. Taszár község élenjáró állatte­nyésztőinek kérése teljesül: ők is részt vesznek a göllei állatte­nyésztési ankéton és biztosak va­gyunk benne, hogy az ott szerzien­fajtájú tehenet. Elmek ikszármazásábóll k5zös tapasztalatok a,lápján napos bikája, s ezt a fajtát tovább me£ ^Y«bb lendülettel do.goz­' nak községük állattenyésztés ének fellemdítiéiséiért. akarja tenyészteni. Javasolja, hogy a közséigi apaálílatót cseréljék ki, Szép tenyészállatokat nevelek Amiöta elvégeztem aiz aranyka- lászos tanfolyamat, nagyon meg­szerettem a mezőgazdasági mun­kákat, de különösen az állaJbte- nyészltést. Az elmüllt 'években its nagy szeretettel) gondoztam álla­taimat. Igaz, sdk nehézség állta ytaanat, de mindent megt ettem, hogy a nehézségeket leküzdljem. Tudom azt, hogy megfelelő állatállomány nélkül semmit (sem ér €jgy gazdál­kodó gazdaságai, hiábaválló fára­dozása. Az elmúlt évek tapasztallatai is az!t bizonyítják, hogy érdemes az állattenyésztéssel fogllallkozni, mert az álila'tiálomány a gazda trágya- igyára —- a jó trágya magas termés­hozamot biztosít, mindeimieCileft egy . szép csiilkóért, va|gy Sóért szép összege) kaphat a gazda. Majdnem minden évben szoktam eladni egy­két növendékállatot. Tavaly is egy szerződ tét eft méraosiikót 2000 fo­rintért., egy szerződtetett üszőt 1400 forintért adtam éli Jelenleg is van két szép lovam. Mindkettő tavasszal! vemhezik. Két tehenem is van, mélyek szintén tavasszal elleneik, van egy üszőm, melyet ma- gamraaik nevelek fel, azonlkívüli öt süldőm, egy anyasertésem, négy anyajuhom, 'és négy kosom. A megjelent párt- és kormány- határozat még nagyobb tehetősé­get nyújt, arra, ho;gy állatállomá­nyomat fejlesszem, növeljem. A kormány nagy segítségét, kedvez­ményeket nyújt a szerződtetett állatokat tartó gazdáknak. El iis határoztam, hogy mindkét csikóra és mindkét borjúra szerződést kö­tök;. Szép tenyészállatokat akarók neveltó, hogy ezzeOi is hozzájárul­jak kormányunk állattenyész­téssel kapcsolatos célkitűzéseinek mielőbbi megvalósításához. Köcski Ferenc, Fonyód Az 1953-as év decemberében megjelent mezőgazdasági határo­zatok, rendelkezések ’komoly el­határozás elé á!Iiít»;t'tiak. E rendeH- ikezésék alapjára új térvet készí­tek magámnak, mélyben az .eddi­gi 6 kát. hold területű, félig bel­terjes gazdaságomat teljes belter­jessé változtatom.. Legdöntőbb feladatomnak állát állományom fej­lesztését: tartom és különösen a hússertés tenyésztésére fordítok nagy gondot. Az évek óta feranáOlő korpa- hiány ellensúlyozására — ami már az 1953-a<s évben lényegesen ja­vult — fehértóherét vetek, mely zölden is és szárazon is darafor­mában sotk fehérjét tartalmaz. Miéig ebben az éviben egy korszerű silógödröt építek. Az eddig zöld" trágyának szánt bíberherétt is si- lózásisa'll téli takarmánynak hasz- nálőim- fel. Annyi (takarmányt ter­metek ebben az évben, hogy könnyén leteisisek majd a tél foflya- márn. Ugyancsak a jó takarmány biztosításával'' akarom eíliértó, hogy jó fejőstehenem évi 2500 lifter helyett 3500 liter tejet ad­jon, mert így több 'kertül a sza­badpiacra, több jut családomnak is. Horváth György Böhönye Hogyan állítsuk össase a telieuek téli takarmányát ? TAKARMÁNYOZÁSI TANÁCSADÓ Tiéfeni teheneinknek feltétlenül adjfunk réti-, vagy pillangós szé ná'ti ha többet nem is, legallább 4 •kg-öt, mert ,a -széna igen .előnyös a tehén közérzetére és igen jó ha­tással van ai tejtermelésre. A TEHENEK TAKARMÁNYÁNAK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNÁL két szempont szerint fceí.í eQjárni. Figyelembe ike’ll venra?, hogy 'bizo­nyos mennyiségű takarmány szük­séges a tehén éJlet'érae'k fenntartá­sához és szükség van még külön tejtermelő takarmányra. Az élet- fenntartó takarmányt lehetőleg szálbs iés gyökgumós takarmányok- bcl 'állítsuk össze úgy, hogy a te­hén azzal még pár liter 'íe|jet ás tudjon termelni. Az -élet fenntartó takarmány összeállitásán ál figye- liembe kell venni, hogy tehenünk jó vagy rossz tejelő. Ha jó tejelő u telhemütak, akkor az éOeDifcnntar- tó takarmány) úgy állítsuk össze, hogy ábböl még 10 kg tejet' is tud­jon termelni. Tudnunk kelll azt, hogy pl. egy 500 kg-os tehénnek életfen.ntar- . ás,árai szüksége van 2.5 kg kemé- nyítőértékre, 250 gramm emésztő fehérjére, 10—12 'kg szárazanyag­ra. Ezenfelül pádig még attól! füg­gőéin (kell kiegészítenünk ,a Óét fenn­tartó takarmányra ennyiséget, hoigy mennyi tej termelését akarjuk el­érni. 1 kg tej eGőáffitásához (ter- me’é-sáhsz) 250 gramm keményítő­értékre és 50 graimm emésztő fe­hérjére van szüksiég. PL egy 500 kg élősúlyú tehénnek életfenntar­tására és 3 kg tej (termelésére ad­junk 4 kg ihereszénát, 4 kg árpa- szalmát, 4. kg búzapelyváí, 0.5 kg melaszt, egy 600 kg-os élősúlyú tehénnek életfenntartására és 8 kg tej termelésére adjunlli 6 kg here- szénát, 6 kg zabs,zalmát, 30 ikg ré­pát, 1 k,g húzalkorpá't. Ha a tehén töibb tejet is tud ad­ni, mint amennyit az éOetfenntar­tó takarmány enged, akkor a to­vábbi tej előállítására megfelelő tápanyagot is kell adtai. Ezt a táp­anyagot legtöbbször abrak formá­jában adjuk és ezt nevezzük ,pót- abraknak. MITŐL FÜGG A PŐTABRAK MENNYISÉGE? 1. A termelt tej mennyiségétől és attól1, hogy 2. a fenntartó 'takarmány hány kg tej termelésére képesíti a te­henet. Tehát, ha ? fenti példákban sze­replő 500 kg-os tehenünk 12 kg te­jét. termel, akkor még 9 kg tej­termelésre kell pótabrakot adni, míg a második példánál, ha 15) kg tejet termel tehenünk, úgy még ? kg tejtermelésre kéül, adnunk pót­abrakot. Tudnunk kell' azt, hogy 1 kg tej előállítására 0.33—0.45lkg abrakke- verék szükséges. Az aforakkeveré- ket többféle abrakból' állítsuk ösz- sze, mert ebben az esetiben megtesz a különféöie abrak-o!k egymásra gyakorolt kiegészítő hatása. Pl. 40 százalék napraforgódara, 10 száza­lék lucema'ülszt, 15 százalék ánpa- dara, 35 százalék kukoricadara 'ke­verékéből 40 dekagramm szüksé I ges 1 kg tej eilőállításához, vagy " pl. 40 százalék napraforgódara, 25 százalék lucernallí'Sz), 35 ,százallék kukorica'dara keverékébő1! 35 kell 1 ikg fej előállításához. Újítás a tojáshozam növelésére A modem, nagyüzemi baromífí- tenyészeteikben a tojást keltető- gépekben keltetik ki. így nincs szükség a tyúikoik kofillására, sőt ez a tulajdonságuk káros, mert a tyúk a kotlási idő alatt nem tojik, Ed­dig már sók féle módszerrel igye­keztek a tyűkakaití „feszoktaJtni“ a ‘kottásról, míg most Pál Sándor­nak, az állatorvosi főiskola dolgo­zójának villany gépe megoldotta a kérdést. Az újítás lényege egyszerű transzformátor,, amely a 220 vagy 110 voltos áramot 20—30 voltra csökkenti. A transzformátor egyik kivezető dróit végét az állat csőrié­hez, a másaikat tarajához kapcsol­ják iés a tyúkot 20 másodperces megszakítással — kétszer 3—10 másodpercig az áram ha'tiásájniak teszik ki, ami az állat agykérgé­ben hatást fejt ki. A kezelést há­rom, amennyiben szűk séges öt nap múlva megismétlik. Utána a tyúk nem 'kot'ldk többé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom