Somogyi Néplap, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-15 / 12. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

s >,í. 1 "fC ff, .

<so " ' "

%

*L

Sajtószemle aktuális kérdésekről

Sürgősen rendezzék a tsz-ekbő! kilépett tagok ügyeit a barcsi járásban

Lelkesen készülnek a járási kultúrversenyre a csurgóiak

■LGOZÓK

PÁRTJA MEGYE IPÁI

I t Rt;

rOTTS

ÁGÁN

XI. évfolyam, 12. szám.

____

___

Á

RA 50 FILLÉR

w . ■ .... . •- .

P

éntek, 1954 január 15.

A Központi Vezetőség fiatáFoznta az alap§zervezeti párt vezet őségek és a pártválasztmányok beszámolási kötelezettségéről, a párívezeíőségek, a pártszervek újjáválasztásáról és a III. pártkongresszus küldötteinek megválasztásáról

A Központi Vezetőség kötelezi az alapszervezetek vezetőségeit, az üzemi, a községi, a hivatali, 1 az intézményi, a kerületi, a járási, a városi, a megyei, a budapesti stb. pártválasztmányokat, hogy a Központi Vezetőség 1953 októberi határozata értelmében számoljanak be végzett munkájukról a párttaggyűlések és a pártértekezletek előtt.

A párttaggyűlések és pártértekezletek válasszák újjá a pártvezetőségeket, s a vezető pártszer vakét:

1954 február 1-től 1954 március 13-ig az alapszervezeti vezetőségeket

a párt valamennyi alapszervezetében, taggyűlésen;

1954 március 14-től március 27-ig a pártválasztmányokat a járási, a városi és a budapesti kerületi pártértekezleteken, továbbá azokban az üzemekben, hivatalokban és intézményekben, ahol 500-nál és azokban a községekben, ahol 300-nál magasabb a párttagság száma, pártértekezleteken;

1954 március 28-tól április »7-ig a párt választmány okát a budapesti és a megyei párt értekezleteken; ezeken meg kell választani a küldötteket a pártkongresszusra is.

Az alapszervezetekben a beszámoló és a pártvezetőségek újjáválasztása a következőképpen történjék:

A.

A TAGGYŰLÉS ÉS A BESZÁMOLÓ 1 2 3 4 5 6 7 8

1. Az alapszervezet vezetőségének beszámolója, valamint a vezetőség és a küldöttek megválasztása a pártértekezletre az alapszervezet taggyűlésén történik.

2. A taggyűlést munkaidőn kívül kell megtartani. A több műszakban dolgozó üzemek, műhelyek pártszervezetének taggyűlését — ha erre lehetőség van — a műszakok közös szabadnapján tartsák meg. Ha erre nincs lehetőség, a taggyűlést két részletben kell megtartani és a szavazás eredményét összesíteni kell.

3. A beszámoló-vezetőségválasztó taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a pártszervezetben nyilvántartott párttagoknak legalább kétharmada jelen van. Ha ennél kevesebb párttag jelenik meg, a vezetőségvá- lasztást el kell halasztani s két héten belül új időpontot kell kitűzni a beszámoló-vezetőségválasztó taggy files megtartására.

4. Szavazati joguk van a pártszervezetben nyilvántartott és érvényes párttagsági könyvvel rendelkező párttagoknak, akik 3 hónapnál hosz- szabb idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járulék fizetésével.

5. Tanácskozási joguk van:

a) a pártszervezetben nyilvántartott és érvényes tagjelöltigazolvány- rsyal rendelkező tagjelölteknek, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járulék fizetésével;

b) a felsőbb {jártszervek megbízó- levéllel ellátott képviselőinek.

6. Az alapszervezet vezetőségébe a vezetőség tagjának s a felsőbb pártértekezletre küldöttnek választhatók:

a) az alapszervezet nyilvántartásában szereplő párttagok;

b) a területi alapszervezet vezetőségi tagjának olyan párttagok is megválaszthatok, akik bár üzemi, hivatali vagy intézményi pártszervezethez tartoznak, de az illető alapszervezet területén laknak;

c) pártértekezletre és kongresszusra küldöttnek választhatók azok „a párttagok is, akik nem az illető pártszervezetben vannak nyilvántartva.

7. A beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlésnek két napirendi pontja legyen:

a) a pártszervezet vezetőségének beszámolója (általában a titkár tartsa meg) a végzett munkáról és a további feladatokról; a beszámoló feletti vita, a határozati javaslat megvitatása s a határozati javaslat elfogadása (a határozati javaslatnak rövid elvi bevezetőt is kell tartalmaznia arról, hogy a taggyűlés a lelépő vezetőség politikai vonalával és gyakorlati tevékenységével általában egyetért-e. Ezen túlmenően konkrét intézkedéseket tartalmazzon);

b) a vezetőség és a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletre.' 1

8. Az alapszervezet vezetőségének beszámolóját a vezetőség előzetesen tárgyalja meg. Ha valamelyik vezetőségi tagnak a vezetőségi ülésen kifejtett álláspontját a vezetőség elutasítja és ő véleményét továbbra is fenntartja, azt a taggyűlésen kifejtheti.

B.

A JELÖLÉS ÉS Á VÁLASZTÁS

AZ ALAPSZERVEZET

TAGGYŰLÉSÉN

1. A taggyűlés nyílt szavazással megválasztja:

a) a taggyűlés elnökét és a 3—11 tagú elnökséget (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagolj és tagjelöltek száma összesen 10-én alul van, csali elnököt) a tanácskozás vezetésére;

b) jegyzőt a jegyzőkönyv vezetésére;

c) 3—7 tagú jelölőbizottságot a vezetőségbe választandó tagoknak és a pártértekezlet küldötteinek jelölésére (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek száma összesen 30-on alul van, nem kell jelölőbizottságot választani);

d) 3—5 tagú szavazatszedö bizottságot.

Az elnökre, az elnökség tagjaira, a jegyzőre, a jelölőbizottság és a szavazatszedő bizottság tagjaira a párttagság tegyen javaslatot.

2. A taggyűlés titkosan választja:

a) az alapszervezet vezetőségét;

b) a szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldötteket a pártértekezletre.

A taggyűlés megválasztja a párt- szervezet vezetőségét — az egyes vezetőségi tagok funkciójáról azonban nem dönt.

3. A jelölés és a választás csak a beszámoló feletti vita_ és a határozati javaslat elfogadása után történhet meg.

4. A jelölés előtt a taggyűlés elnöke bejelenti, hogy a felsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a vezetőségbe hány tagot és a felsőbb párt- szerv pártértekezletére hány küldöttet választanak.

5. A pártszervezet lelépő vezetősége jelöltnévsort nem terjeszthet be.

6. A jelölés módja:

a) Azokban az alapszervezetekben, ahol együttesen 30-nál több a tagok és a tagjelöltek száma, a jelölőbizottság a taggyűlés tanácskozása alatt összeállítja a vezetőségi tagoknak és küldötteknek javasoltak névsorát, s azt megvitatja. A beszámoló feletti vita lezárása és a határozati javaslat elfogadása után a jelölőbizottság elnöke ismerteti a jelöltek névsorát, majd átadja ezt a taggyűlés elnökének.» A jelölőbizottság javaslatától függetlenül joga van minden párttagnak, illetve tagjelöltnek jelöltet vagy jelölteket javasolni. E jogukra az elnök köteles figyelmeztetni a párttagokat és a tagjelölteket. Az elnök köteles a párttagok, illetve a tagjelöltek által javasolt jelölteket is a jelöltek névsorába felvenni.

b) Azokban az alapszervezetekben, ahol az összes párttagok és tagjelöltek száma együttesen nem haladja meg a 30-at: a beszámoló feletti vita és a határozat elfogadása után a taggyűlés elnöke ismerteti a taggyűléssel a jelölés módját és felkéri a párttagokat, hogy tegyenek javaslatot az alapszervezet vezetőségébe jelöltekre. Minden jelenlévő párttag, illetve tagjelölt javasolhat jelöltet vagy jelölteket. A párttagok több jelöltet is javasolhatnak, mint ahány vezetőségi tagot kell választani. A jelölések lezárására mind a 30-nál több, mind a 30-nál kevesebb taggal és tagjelölttel rendelkező pártszervezetek taggyűlésén a jelenlévők közül bárki javaslatot, tehet, amiről egyszerű szótöbbséggel döntenek. Az elnök a párttagok, illetve tagjelöltek javaslatát — a javaslatok sorrendjében — köteles névsorba venni.

7. A jelöltek névsorának összeállítása:

A jelölések lezárása után az elnök felolvassa a jelölőbizottság, illetve a párttagság javaslatát, hogy minden párttag’ jól megjegyezhesse, milyen sorrendben kerülnek a jelöltek megvitatásra, illetve nyilt szavazásra a szavazólapra való felvétel céljából. Ezután az elnök a javasolt jelölteket sorrendben egyenként külön-külön vitára bocsátja. A vita során az egyes jelölésekhez a párttagok és tagjelöltek korlátlan számban szólhatnak hozzá; megindokolhatják, miért tartják alkalmasnak az illető jelöltet, vagy javasolhatják a taggyűlésnek az elnök által vitára bocsátott jelölési javaslat elutasítását. A jelöltek a párttagok, illetve tagjelölteik kívánságára tartoznak a taggyűlésen életrajzukat röviden ismertetni; a feltett kérdésekre válaszolni. A javasolt jelölt indokolt távollétében az a párttag köteles a jelölt életrajzát ismertetni, aki javasolta jelölését.

Egy-egy jelölt feletti vita lezárása után a taggyűlés szótöbbséggel dönt arról, hogy a jelöltet felveszi-e a szavazólapra vagy sem.

Az elnök köteles minden egyes javasolt jelöltet vitára és szavazásra bocsátani és' a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott minden egyes jelöltet a szavazólapra felvenni.

8. A vezetőségi tagok jelölésével és a jelölésük feletti vitával párhuzamosan és azonos módon kell javaslatot tenni a felsőbb pártszerv pártértekezletén részvevő szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldöttek jelölésére is. A küldöttek jelölése feletti vita lezárása után az elnök intézkedik, hogy a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott, párt- vezetőségi tagnak jelölt elvtársakat és a pártértekezletre küldöttnek jelölteket egymástól különválasztva, de egy névsorba foglalják és a taggyűlésen szavazati joggal bírók számának megfelelő mennyiségben e névsort sokszorosítsák. A sokszorosított névsoron (szavazólapon) fel kell tüntetni, hogy a taggyűlés hány vezetőségi tagot és a pártértekezletre hány küldöttet választhat. A névsorok elkészítésének és sokszorosításának ideiére az elnök a taggyűlést felfüggeszti és szünetet rendel el.

9. A szavazás módja:

A szavazólapok elkészítése után a taggyűlés folytatja munkáját. A szavazatszedő bizottság tagjai kiosztják a jelöltek sokszorosított névsorát (a szavazólapot) a szavazati joggal bíró párttagoknak s az elnök ismerteti a tagsággal a szavazás módját.

A szavazás úgy történik, hogy minden szavazati joggal bíró párttag a szavazólapon annyi általa kiválasztott jelölt nevét hagyja meg, ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet választhat a taggyűlés, a többi nevet pedig áthúzza. Ha a párttag a titkos szavazás során kevesebb nevet húz át a szükségesnél, vagy egyáltalán senkinek a nevét sem húzza ki, úgy kell tekinteni, hogy a párttag a névsor sorrendiében szavazta meg a kellő számú jelöltet. Emellett minden párttagnak joga van a szavazólapra új jelölt vagy jelöltek nevét beírni s helyettük másokét kihúzni. A párttagok a szavazólapot összehajtva sajátkezűleg dobják a zárt urnába. A titkos szavazás alatt a taggyűlés helyiségében csak a szavazati joggal rendelkező párttagok és a felsőbb pártszervek megbízottai lehetnek jelen.

10. A szavazatok összeszámlálásá- nak idejére az elnök -a taggyűlést felfüggeszti s szünetet rendel el. A szavazás után a szavazatszedő bizottság nyomban hozzákezd a szavazatok összeszámlálásához. Ha ugyanaz a név egy listán többször szerepel, csak egy szavazatnak számít. A pártvezetőség megválasztott tagjainak és a felsőbb pártszerv értekezletén részvevő teljes, illetve szavazati joggal bíró küldötteknek azok tekinthetők, akik a legtöbb szavazatot kapták.

11. A szavazatok megszámlálása után a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a szavazás eredményét. Ezután a taggyűlés elnöke rövid zárszót tart, s a taggyűlést bezárja.

12. Azokban a pártszervezetekben, amelyekben a tagok és a tagjelöltek

A beszámoló és a vá

A.

A PARTÉRTEKEZLET

ÉS A BESZÁMOLÓ

1. A pártválasztmány beszámolója is újjáválasztása, valamint a felsőbb pártértekezletre, s a pártkongresz- szusra javasolt küldöttek megválasztása pártértekezleten történik. Pártértekezletet kell tartani Budapesten, a budapesti kerületekben, a megyékben, a járásokban és a városokban, valamint azokban az üzemekben, hivatalokban és intézményekben, ahol a párttagság száma meghaladja az 500-at, s azokban a községekben, ahol a párttagság száma, a helyi pártszervezetekben együttvéve meghaladja a 300-at.

2. A pártértekezleten a szavazati joggal, a tanácskozási joggal bíró küldöttek, valamint a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselői vesznek részt.. Szlvazati joguk van azoknak, akiket alapszervezeti taggyűléseken, illetve pártértekezleteken szavazati joggal küldöttként megválasztottak, s küldöttigazolvánnyal rendelkeznek. Tanácskozási joguk van azoknak, akiket alapszervezeti taggyűléseken, illetve pártértekezleteken tanácskozási joggal megválasztottak, valamint a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek.

3. Az alapszervezetek által megválasztott üzemi, hivatali, intézményi, kerületi, járási, városi pártértekezleten részvevő küldöttek száma — a tagság és a pártszervezetek számának figyelembevételével 100—300- nál ne legyen több; a községi pártértekezletek részvevőinek száma 100- nál ne legyen több (a pártbizottságok biztosítsák, hogy lehetőleg minden alapszervezet legalább egy küldöttel képviseltesse magát); a megyei, s a budapesti pártértekezleten részvevő küldöttek száma 200—400- nál ne legyen több.

a) Az alapszervezetekben megválasztandó küldöttek számát a közvetlen felsőbb pártszerv határozza meg;

b) A budapesti és a megyei pártértekezleteken a pártkongresszusra minden ezer párttag után egy szavazati joggal rendelkező küldöttet kell választani. Az 500 tagon felüli töredéket egynek kell számítani, az 500 tagon alulit nem. kell figyelembe venni. Minden ezer tagjelölt után egy tanácskozási joggal rendelkező küldöttet kell választani.

4. A beszámoló és vezetőségválasztó pártértekezletnek két napirendi pontja legyen:

a) a pártválasztmány beszámolója a végzett munkáról és a további feladatokról, a beszámoló s a határozati javaslat megvitatása, s a határozati javaslat elfogadása. A beszámolót a pártválasztmány megbízásából általában az első titkár tartja; •

b) a pártválasztmány, valamint a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletre, illetve a budapesti és a megyei pártértekezleteken a küldöttek megválasztása a párt- kongresszusra.

5. A pártválasztmány beszámolóját a pártválasztmány ülésén előzetesen tárgyalják meg; ha valamelyik pártválasztmányi tagnak a pártválasztmányi ülésen kifejtett álláspontját a pártválasztmány elutasítja és

létszáma együttesen a 10-et nem haladja meg, a taggyűlés csak titkárt és titkárhelyettest választ.

13. A szavazás eredményét a jegyző jegyzőkönyvbe foglalja úgy, hogy minden jelölt neve mellé bevezeti a ráeső érvényes szavazatok számát. A jegyzőkönyvet a taggyűlés elnöke, a szavazatszedő bizottság valamennyi tagja és a taggyűlés jegyzője aláírja.

A taggyűlésről és a szavazásról készült jegyzőkönyv egyik példányát, r».ínt bizalmas okmányt, az alapszervezet vezetősége megőrzi, másodpéldányát pedig a felsőbb pártszervnek küldi meg.

ztás a pártértekezleten

ő véleményét továbbra is fenntartja, azt a pártértekezleten kifejtheti.

B.

A JELÖLÉS ÉS A SZAVAZÁS A PÁRTÉRTEKEZLETEN

1. A pártér íekezleten nyilt szava«.

zással választják:

a) az elnököt az értekezlet vezetésére és a 7—13 tagú elnökséget, valamint a jegyzőt;

b) az 5—9 tagú jelölőbizottságot a választmányba választandó tagok, póttagok és a felsőbb pártértekezletre küldöttek jelölésére;

c) -az 5—9 tagú mamídátumvizsgáló bizottságot a küldöttek megbízóleveleinek, a megbízatás érvényességének igazolására;

d) az 5—7 tagú szavazatszedő bizottságot a szavazatok ósszeszámlá- lására.

2. Titkos szavazással választják:

a) a pártválasztmány tagjait és póttagjait;

b) a felsőbb pártértekezletre a szavazati joggal és a tanácskozási joggal bíró küldötteket. A budapesti és a megyei pártértekezleteken a küldötteket a Magyar Dolgozók Pártja kongresszusára.

3. A jelölés és a szavazás előtt a pártértekezlet elnöke bejelenti, hogy a felsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a pártválasztmányba hány tagot, póttagot és a felsőbb pártértekezletre — a budapesti és a megyei pártértekezleteken a kongresszusra — hány küldöttet kell választani.

4. A lelépő ;> ári választmány jelölt- névsort előzetesen nem terjeszthet be.

A jelölőbizottság a pártértekezlet tanácskozása alatt összeállítja a jelöltek névsorát és azt a jelölőbizottság elnöke egyénenként megindokol-» va ismerteti, maid átadja a pártértekezlet elnökének. A jelölőbizottság jelölése mellett joga van minden küldöttnek jelöltet vagy jelölteket javasolnia. E jogára az elnök köteles figyelmeztetni a pártértekezletet. Az elnök a küldöttek által javasolt jelölteket is köteles — a javaslatok sorrendjében — névsorba venni.

5. A jelölések feletti vita a jelölő- bizottság által benyújtott névsoron szereplő — valamint a küldöttek által javasolt — nevek sorrendjében, egyénenként külön-külön történik.

A jelölésekhez a szavazati, valamint a tanácskozási joggal rendelkező küldöttek korlátlan számban,

szólhatnak hozzá. Jogukban áll a jelöltekhez vagy a jelölőbizottság elnökéhez kérdéseket intézni, akik kötelesek a kérdésekre válaszolni. A jelöltek — felkérésre — tartoznak életrajzukat röviden ismertetni A jelölt indokolt távollétében a jelölő- bizottság elnöke, illetőleg az őt jelölő küidött ismertetheti a jelölt

életrajzát.

6. A szavazólapon több név is szerepelhet, mint ahány tagból és póttagból álló pártváiasztmányt, illetve ahány küldöttet kell a pártértekezletnek megválasztania; a meghatározott számon felül a névsorból a titkos szavazás során azok esnek ki, akik a legkevesebb szavazatot kapták. .

(Folytatása a 2. oldalon.)